Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-11 / 35. szám
1973. február 11. OUNANTOLI NAPLÓ Kilátások 1973-ra (3.) Mit viszünk a vilá Ez igen! Olyan hosszú a világpiacra termelő baranyai vállalatok és szövetkezetek sora, hogy alig látni a végét Már két terjedelmes beszámolót közöltünk bőreink és kesztyűink, cipőink és konfekcióink idei exportjáról, s mégsem értünk a könnyűipar végére. Hol vannak akkor még a gépek és műszerek, a márványok es porcelánok, a termények és az állatok, a faipari termékek és m konzervek?! Most amolyan „vegyes felvágottat" nyújtunk át olvasóinknak. Most ülnek székre a japánok Nemrég htunk orrát, hogy a Pécsi Faipari Szövetkezet szállítja az amerikai Manhattan Center szállodaipari tröszt Brüsszelben épülő luxusszállodájának berendezéseit önmagában is sokatmondó tény, de ez csak egy a szövetkezet számos külföldi üzletei közül. Az idén az ARTFX-en keresztül termelésük egyharmadát, 30—35 millió forint értékű stílbútort szállítanak a nyugat-európai tőkés piacokra. Ez körülbelül félmillió dollár, lényegesen több mint a tavalyi exportbevétel, s még több is lehet, amennyiben az újonnan beállítandó gépek ei tőlük várt termelékenységet eyújtják. Új piacuk a francia, «hová barokk stílusú bútorokat szállítanak. Honnan ez a nagy kereslet • stílbútorok iránt? Klemen? László elnök nemrég fordult meg a párizsi bűtorkiállításon, őzt mondja, több mint ötvenezer kiállító vett részt és a ri- állított bútorok kilencven százaléka stílbútor volt. Nagy a kereslet, de nagy a verseny is. A távlatok? Sokat ígérnek. Elképesztő igényekkel jelentkezik Ázsia. Japánnak úgyszólván eines fa és bútoripara, a ja- IPÓnok viszont: fel akarnak emelkedni a térdeplő ülésből, párnák helyett széken szeretnének tini. Mármost, ha meggondoljuk, nálunk egy-egy főre több tucatnyi szék jut. amiben persze benne vannak azok a székek is, amelyeket a hivatalokban, a mozikban, a kávéházakban elfoglalunk, nos, mindez jelzi a hallatlan nagy piaci lehetőségeket. Szövőgépek állnak Hirden Két másik gyárunknak, a budapesti Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi és siklósi gyáregységeinek is van exportja. A mohácsiak a tavalyi 7 millióval szemben az idén 9 : millió forint értékben több mint j 30 ezer széket és 550 gyermekágyat szállítanak a nyugat- i európai piacokra, Svédország 1 ba, Hollandiába, Belgiumba és | az NSZK-ba. Ez'a 9 millió évi j termelési értéküknek 10—1? százaléka. Ugyanennyi az ex- j porthányad Siklóson is. Tavaly 660 ezer forint, az idén már 2,2 millió forint értékben szállítanak konyhai székeket és bárszékeket, elsősorban Hollandiába, továbbá Angliába. Mohács és Siklós ugyanazt mondhatja el, mint a pécsi szövetkezet. A Kenderipari Vállalat hird; üzeme nyers ponyvát gyárt, ezt Szegeden készítik ki, majd a Szovjetunióba exportálják. A nagyvállalat évről évre növeli kivitelét, annál is inkább, mivel a vállalat gépeket vásárolt külföldön, meg kell termelni a gépekért kiadott rubeleket és dollárokat A hirdi üzem 1968- ban még esak 440 ezer, tavaly már másfélmillió négyzetméter í nyers ponyvát adott át további i feldolgozásra Szegednek, s az idén is ennyit terveztek. Lehet- j ne több, de nincs elegendő , munkáskéz, szövőgépek állnak Hirden. Pedig az utóbbi években szépen emelkedett a munkásnők bére, s az idén tavasz- szal több nyereségrészesedést fizetnek ki, mint barmikor. Ne csak sződd a selymet Nemrég a televízió híradójában is bemutatkozott a mohácsi TEMAFORG. A vállalat miután tavaly visszaesett a paplanok Iránti kereslet hálózsákok varrására tért rá. Ebből tavaly a Fővárosi Ruhaipari Vállalattal kooperációban ötvenezer darabot szállított a Szovjetunióba és egy tírezres tételt Lengyelországba. Bár nincsenek még kötéseik, az idei évben előreláthatólag 50 ezer hálózsákot varrnak a Szovjetuniónak, és szó von némi tőkés exportról is. Ezenkívül évente 200- 250 vagonnyi színre válogatott textilhulladékot . géptisztító rongyot és kárpitozásra használt tömővattát szállítanak külföldre, ez utóbbit a francia Renault gépkocsigyárnak. Nagyon hasznos tevékenység ez, hulladékból dollárt kihozni. A vállalat fejlesztéseket is tervez, új gépekről, új technológiai sorokról van szó. A Mohácsi Selyemgyár nyolcvanmilliós termelésének 65—70 százalékát küldi exportra. Ezek nyers termékek: matlaszéfélesé- gek, tisztaselyem szövetek. Üj termékük az üvegszövet, ezt például nagy mennyiségben használják a prágai metró építésénél. Érdekes a mohácsi nyers szövetek útja. A külföldi vevő. piacra? mondjuk valamelyik NSZK-beli cég megvásárolja tőlünk, kikészíti és megvarratja, majd késztermékként adja tovább, legtöbbször az afrikai fejlődő országoknak. Persze megkeresi rajta a magáét. Nem lehetne ugyanezt idehaza megcsinálni? Tehát: ne csak sződd a selymet magyar, hanem varrjad is. De igen, a magyar selyemiparnak is az a törekvése, hogy késztermékeket vigyünk a világpiacra. 1975-ig olyan fejlesztéseket vettek tervbe, hogy a nyers szövetek kivitele a minimálisra csökkenjen. Miktösvári Zoltán Magyar élelmiszerhetek az NSZK-ban Az előző évek kedvező tapasztalatai alapján a Hung- expo ezúttal harmadszor szervezte meg az NSZK-beli magyar élelmiszerheteket, amelyeknek megnyitására február 15-én kerül sor. A Hungarofruct, a Monimpex és Terimpex export konzerveiből, valamint italokból, édességekből, készételekből az NSZK hatvanhét városában összesen 100 Hertie- és | Bilka-áruház mutat be magyar élelmiszerkirakatokat, élelmiszerosztályán pedig árusítja e termékeket, Frankfurtban, Kölnben, Hamburgban, Stuttgartban és Münchenben gazdag trófeabemutatóval hívja fel a Mavad a látogatók figyelmét a magyarországi vadászati lehetőségekre. Nyomdaipari rekonstrukció — 1973-ban A negyedik ötéves terv időszakában körülbelül 2,8 milliárd forintot fordítanak a hazai nyomdák korszerűsítésére, új gépek beszerzésére. 1973-ban már lényeges kapacitásbővülés is várható, részben nagyobb szabású rekonstrukciók, részben a meglevő üzemekben végrehajtott gépcserék eredményeként. Jelenleg az országban 38 nagy nyomdavállalat működik. Az iparra a budapesti koncentráltság a jellemző, amit új vidéki üzemek létrehozásával, a régebbiek korszerűsítésével próbálnak ellensúlyozni. Máris sokat tettek azért, hogy fejlődjenek a megyeszékhelyek, ijeari központok, vidéki nagyvárosok nyomdái. Debrecen mellett az újabb feljesztések nyomán Törzstenyészet Babarcon Bajortarka egyedül itt az országban Kiszáradt a talaj megkezdődött az öatözési idény A tét ezúttal is szűkmarkúan mérte a csapadékot a mezőgazdaságnak, Szeptember elejétől január végéig az ország nagyrészében a sok évi átlagnál 25—50 százalékkal kevesebb csapadék hullott. A Dunántúlon 70—150 milliméter a hiány, ami tulajdonképpen azt jelenti, mintha másfél—három hónapig egy csepp eső, hó sem esett volna. Az Alföldön ezekben a hónapokban viszonylag kisebb, 60—90 milliméter a csapadékhiány, de az előző időszakról jóval több tartozás halmozódott fel, A meteorológiai jelentések szerint ugyanis 1970 második félévétől úgyszólván megszakítás nélkül minden hónapban, tehát immár 30 hónapja a sok évi átlagnál kevesebb csapadékot kap a mezőgazdaság. A csapadékpótlós mérséklődésének egyenes következménye, hogy csökken a talajvíz szintje is. A csapadék évek óta tartó | szélsőséges eloszlása arra int, hogy a korábbinál jobban ki kell használni az öntözési lehetőségeket, meg kell hosszabbítani . az idényt, tehát nemcsak a nyárra kell koncentrálni az öntözést, hanem gondoskodni a koratavaszi elő- és az őszi tározó öntözésről is. Az Országos Vízügyi Fíivatal vízhasznosítási osztályának intézkedésére a vízügyi igazgatóságok és a regionális vízgaz dálkodási vállalatok hozzáfogtak az öntöző főművek üzembehelyezéséhez, s néhány napon belül a Tiszán is felállítanak több nagy úszó vízkivételi művet. Az öntözési idény tehát már megkezdődött, s az ország vízgazdálkodási szervei folyamatosan gondoskodnak e munka kiterjesztéséhez szükséges vízről. Aki ma eredeti Bajortarkát akar látni é hazában, annak most a babarci Béke Tsz-be kell mennie. Már rég nincsenek karanténban, ott állnak szép négyes sorban az új istállóban a tsz szajki szakosított telepén. A telep vadonatúj és teljesen zárt — decemberben adták át és januárban kezdődött a beköltöz- tetés — ahova nem könnyű bejutni. A kapun még a Tejipari Vállalat tejszállító autóit sem engedik be. Csak megállnak, kívül a kerítés mellett egy kis házikó előtt — nem nagyobb, mint egy mérlegház. Ebben van a tejcsap, amit reggelenként, ha beáll a tankautó megnyitnak. A babarciak igen ötletesen meghosszabbították a zárt tejvezetéket és a hatalmas hűtőkádakból a föld alatt vezették ki az utcai tejcsapig. Szigorú portás, fertőtlenítőszer, fehér köpeny és mindenekelőtt belépési engedély, amit bizonyos esetekben — például járványkor — csak a szövetkezet elnöke adhat meg. De, aki mindezen túl van, az összes tortúrán átesett és ott áll a hatalmas, ipari csarnoknak is beillő áthajtás istálló ajtajában, s van egy kis szeme is a jószághoz, az elgyönyörködik és megérti, miért is hozta be a magyar állam épp ezt a német-bajor marhát, miért is adott ki a babarc! tsz annyi pénzt ezekért az import tehenekért. Egyformák, mint százötven egyforma tojás, olyan egyformák, hogyha az ember a sor elején megáll csak egy tehenet lát, mert a többi pontosan akkora. Szeretnénk, ha egyszer a mi magyartarkánk is ilyen homogén lenne nagyságra, színre, termelésre. Varga János főállattenyésztő kedvencei. Mert vannak itt más fajták is. Osztráktarka például, ami Bobarcon egy kicsit csalódást okozott, igényes, nem bírja úgy az itteni viszonyokat. Van magyartarka természetesen és egy-két vörös és fekete lapálymarha — ezek már itt születtek — mint áruló jel, hogy ilyen vér is csörgedezik a bajortarkában. A társaság eléggé nemzetközi — a tsz-nek 425 tehene lesz az év végén, ha teljesen feltölti a telepét, de a favorit a bajortarka. Mindegyik fajtánál Jobb a termelésben — vannak 4 ezer literes első laktációs egyedei is szép szómmal —, tejzsírban, sőt hús minőségben. Eleinte tartottak tőle, hogy a bajor hízóbikák exportképességben elmaradnak a húsminőségben verhetetlennek tartott magyartarka mögött. Nem így történt. A kitűnő vágási eredmények és minősítések, a magas kiviteli arány azt igazolja, hogy a fajta e tekintetben is verseny- képes. Itt náluk azonban nem a húsexport a döntő szempont. Babarc törzstenyésztő gazdaság, olyan fontos tenyészbázis, ahol a bajőrtarka marhát Magyaroi szögön egyedül és — pillanatnyilag — kizárólagosan tartják fenn tiszta vértsen. A fajta legkiválóbb egyedeit — az utódel- lenőrzött tenyészbikákat— inne- szállítják el az ország kijelölt mesterséges termékenyítő állomásaira. Mikor négy faluban volt még szétszórva a babarc! tehénállo- mottf/,, amikor még régi, az uradalmaktól örökölt munkamódszerekkel — nehéz fizikai munka, kezdés hajnali háromkoi, egész napos lekötöttség stb. — termelték itt a tejet, akkor is tudtak 4 ezer literes üzemi átlagot produkálni. Tavaly ugyan 3500 literre esett vissza az átlaguk, de ez a nagy létszámfelduzzasztással, a sok fiatal egyed h beállításával és ezzel az egész átállással megmagyarázható. Most azonban itt a kitűnő fajta, itt az új szakosított telep. Mire számítanak? A kérdésre a főállattenyésztő válaszol, mondván, hogy a 4 ezer litergs telepátlagot — most már természetesen egy sokkal nagyobb állománnyal — 1975-re érik el újra. Majd rögtön qzt is hozzáteszi, hogy ezzel persze még mindig nem használják majd ki az értékes állomány potenciális tejtermelő képességét. Ezekben az állatokban genetikailag ennél sokkal több van. De miért nem realizálódik ez a többlet? A tartási körülmények miatt — mondják. Tehenenként évi 1000 liter tej veszendőbe megy most is. Ebből 500 litert visz el a rossz takarmányozás, a másik 500 litert pedig a fejőgép. Igen a fejőgép. az ELFA, ami még nem automatikus. Ami egy tehénnél évi ezer liter kiesés az 425 tehénnél már majd félmillió liter. Forintban kifejezve pedig olyan nagy összeg amennyiért már érdemes — főként most a tej áremelése után — megjavítani a takarmányozást is, meg a fejőgépet is. Az utóbbit sokkal egyszerűbb, még az idén vásárolnak — 650 ezer forintért kapható — egy MIELE gyártmányú automatát, amely bármely fejőrendszerbe, így az ELFÁ-ba is beépíthető. A takarmányozás már nehezebb ügy, de nem megoldhatatlan. Céljuk mielőbb elérni a 4— 5000 liter körüli átlagot, mert a tej nagy érték lett, érdemes sokat termelni. A szövetkezet 20 millió forintért építette fel szakosított telepét, és 10 millió forintért vásárolt import állatokat. Áldozott és áldoz még ma is a technológiai korszerűsítésre, az állatgondozók munkakörülményeinek emberibbé tételére. Mert, ha ezt nem teszik meg ma, holnap már ők sem kapnak a tehenek mellé embereket. Szociális épület, öltöző, zuhanyozó, étterem épült a telepen. A negyven telepi dolgozót négy különböző községből kell naponta a telepre behozni, majd onnan hazaszállítani. Most egy mikrobusz? vásárolnak külön erre a célra, amely háztól házig szállít. Babarcon becsülete, rangja van az állatgondozónak. Vége az uradalmi munkastílusnak is. A tejházban négy hatalmas hűtőkád tárolja a tejet. Nem kell már reggel háromkor elkezdeni a munkát attól rettegve, hogy nem végeznek ötig, mikor berobog a tejipar szállító kocsija. Ehhez többé nem igazítanak munkarendet. Most akkor jön, amikor akar, s ha a sofőr megnyitja az utcai tejcsapot, hűtött tejet vihet magával. A reggeli munkakezdést 6 órára teszik át és váltják egymást az emberek. Az új fejő- automaták beállításával nagy idegmunkától kímélik meg a fejőszakmunkásokat, nem kell folyton a lámpajelzést figyelniük, nem kell kapkodniok, nyugodt tempóban dolgozhatnak, mégis egy ember 35—40 tehenet tud kifejni. Csak ezzel az egy tényezővel az automata beállításával 30 százalékkal nő a tehenészetben a munkaintenzitás. Az áttérés forradalmi jelentőségű. Babarcon helyesen ismerték fel és átgondoltan oldják meg sorra a teendőket, törzstenyésztő gazdasághoz méltó színvonalon. Céljuk minél több tejet, minél gazdaságosabban és minél kedvezőbb munkakörülmények között előállítani, s minél több értékes tenyészállatot adni az országnak. Egy-két év múlva, ha végleg beáll ez a nagy törzstehenészet, szívesen térünk majd vissza ide, hogy — amit mar ma is sok minden jelez —- elmondhassuk, méltó helyre került ez a nagyon sokat tudó, jó fajta, a Bajortarka, — Rné — offset-nyomásra térhettek őt • kecskeméti Petőfi Nyomdában és Veszprémben is színesebb, szebb kiadásban jelennek meg a helyi napilapok. Ugyancsak a napilap és a színes mélynyomású folyóiratgyártás fejlesztésére Budapesten új üzemcsarnokot épít az Athenaeum. A Zrínyi Nyomda a múlt esztendőben átmeneti jellegű új csarnokot hozott létre, itt a külföldről már beérkezett gépek munkába állításával az idén háromezer tonna többletkapacitás jelentkezik. A Zrínyi Nyomda rekonstrukciójának másik lépcsőjében, tavasz- szal Csepelen látnak hozzá terület-előkészítéshez. A megvalósulás kezdetéhez érkezett nyomdaiparunk fejlesztésének egyik legérdekesebb és legfontosabb programpontja, a nyomdatermékek átfutási idejűének meggyorsítását szolgáló elektronikus számítógépes fényszedőközpont ügye is. Ez azt jelenti, hogy hazánkban teljesen újszerű nyomdai szöveg- szedési technikát és technológiát honosítanak meg. A központ létrehozásában hét nyomdavállalat vesz részt, amelyek képviselői a napokban^ kapják kézhez aláírásra a társasági szerződést. Az új központ részére beérkezett gépek egyelőre a kecskeméti Petőfi Nyomdában dolgoznak. A húsz vidéki tanácsi nyomdában — elsősorban a helyi sajtóigények kielégítésére - új üzemcsarnokok épülnek, új _ rotációs gépek állnak munkába. Űj nyomdaüzemet hoztak létre Kecskeméten és Balassagyarmaton, ahol már meg is kezdődött a termelés: befejezéshez közeledik Zalaegerszeg és Szekszárd nyomdájának fejlesztése, hozzáláttak a rekonstrukcióhoz Szolnokon, Kaposváron és Nyíregyházán; megrendelték az új gépeket a pécsiek is, építkeznek a Békés megyei Nyomda Vállalatnál, s előkészületben van a szombathelyi nyomda rekonstrukciója. Egyeztető tárgyalásokat kezdtek ^ o szegedi, a győri, a veszprémi nyomdák fejlesztésének még nyitott kérdéseiről. A terveknek megfelelően fon- mólódnak a fővárosi nyomdák vidéki telephelyei is. A Globus Nyomdáé például már el is készült Rétságon, ahol az Idén már kétezer tonna doboz nyomdai előállítása oldható meg. A Közlekedési Nyomda pásztói telepén megkezdődött az éofl- kezés, amivel előreláthatólag 1974 első felében készülnek eL i ; NÉPDALVERSENY MOHÁCSON A jeles mohácsi népdalgyűjtő, Schneider Lajos emlékére az idei évben második alkalommal rendezik meg Pécs-Baranya ál- talónos iskolás tanulóinak népdaléneklő versenyét A versenyt Mohácson, március 3-án, a busójárás programjában tartják meg. A zsűri elnöke Vass Lajos zeneszerző, tagjai Olsvai Imre népzenekutató és a megye népzenei szakemberei. A versenyre február 15-ig lehet jelentkezni a Mohácsi városi Tanács V. B. Művelődésügyi Osztályán. Belső részlet az egyik új istállóból irb lános felvételi
