Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-10 / 34. szám
1973, február 10. DUNANTOM NAPLÓ 3 A Hadován téren már laknak Hatszáz lakásos új városrész építését készítik elő Szigetváron A városba érkező idegen előtt szinte rejtve van, pedig ugyancsak büszkélkedhetnének a szigetváriak a már elkészült Radován téri házsorral, A váltakozó szintmagasságú épületcsoport — a legalacsonyabb három, a legmagasabb hat emeletes — sikerült színkompozi- cióját bármely nagyvárosi építkezés megirigyelhetné. A Radován téren a tervidőszaki program szerint 228 lakás épült volna, s még négy tízemeletes épület építéséről volt szó. Hogyan alakult ez a program? — erről kértünk tájékoztatást Ti- nusz Jánostól, a szigetvári Városi Tanács elnökétől. Kétszáznál leállnak — Az első épületsor egy részében már laknak, két szekció az építés befejező szakaszában van, a második épületsor építése már elkezdődött — mondta Tinusz János tanácselnök. — Ebben a két épületsorban összesen 200 'másfél, két és fél, valamint három és félszobás lakás lesz. Programunkat itt egyelőre nem tudjuk folytatni. Az eddigi építkezést úgyszólván bontás nélkül tudtuk megkezdeni, a továbbiaknál ez mór sajnos nem megy, anyagi lehetőségeinkből nem futja a szanálásokra. Ez az egyik ok. A másik: a most átadott hatemeletes épület földszintjén működő olajtüzelésű hőközpont a második sorban épülő lakások fűtését még ellátja, hőtermelése azonban további épületekhez nem elegendő, új hőközpontot pedig nem tudunk most építeni. Nem épül meg tehát a két épületsort keletről lezáró hatemeletes épület 28 lakással, s nem épülnek meg a tervezett tízemeletesek sem. — A halasztás nem jelenti a program feladását? — A Radován téri lakótelep okkor lesz teljes, ha valameny- nyi tervezett épület megépül, a megvalósításról tehát nem mondunk le. A halasztás — reméljük — nem) lesz tartós. Át a nyugati területre Hogy a negyedik ötéves tervi lakásépítési programot megvalósíthassák, a szigetváriak új építési terület után néztek. Kézenfekvő megoldásnak kínálkozott a lakásépítést összekapcsolni a tervezett kórház- építéssel. A jelentős egészség- ügyi beruházás területét a várostól nyugatra jelölték ki. Itt minimálisan 60—70 lakást amúgyis meg kellett volna építeni a hozzátartozó kiszolgáló létesítményekkel, a kórház részére pedig megfelelő kapacitású hőközpontot kell létesíteni. Itt olyan szanálásmentes állami tulajdonú terület van, amit ha kivonnak a mezőgazdasági művelés alól, kiválóan alkalmas lakásépítésre, nagyobb távlatban pedig új városrész építésére. A Radován téri 200 lakás megépítése után tehát a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat az új, nyugati területen folytatja az építkezést. Új városrész születik A következő program megvalósításáról a közelmúltban tárgyaltak Szigetvár vezetői a beruházásban érdekelt tervezőkkel és más szakemberekkel, s ekkor kérték fel a Baranya megyei Beruházási Vállalatot a beruházás lebonyolítására. Az új területen 600 lakás megépítését tervezik. A lakások 60 százaléka 2 szobás, 20—20 százaléka pedig egy és három szobás lesz. Az új városrészben elhelyeznek egy 60 személyes bölcsődét, eqy 75 személyes óvodát. 16 tantermes általános iskolát. nyolc tantermes gyógype- daaóaiai iskolát 100 személyes kollégiummal, ■ 200 személyes diákotthont, 100 személyes nővérszállást, 500 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat — a kórházat és a lakótelepet ellátó, hőközponton kívül. Ebből a lakótelepi beruházási program részeként épül meg a lakásokon kívül az óvoda, a bölcsőde és az általános iskola. A negyedik, ötéves tervi első ütemben 120 lakás. 40 személyes böcsőde, 50 személyes óvoda és nyolc tantermes általános iskola megépítése szükséges 66,5 millió forint költségelőirányzattal. Vállalati támogatású lakásépítés Az állami lakásépítés mellett gondolni kell más építési igények kielégítésére is, nevézete- sen a Szentegáti Állami Gazdaság dolgozóinak és a termelőszövetkezeti tagok letelepítésére. E célra mintegy 180 lakás építésére alkalmas területet tudnak biztosítani a város keleti részén. Szigetvárott azonban — a kormányhatározat értelmében — lehetőséq \(an arra, hogy a munkások állami támogatással építhessenek lakást. — Ennek igénybevételére van-e kilátás SzigetvárottI — Nem tudjuk még, hogy a szigetvári vállalatok élni kívánnak-e a lehetőséggel — válaszolta Tinusz János tanácselnök. — A Konzervgyár 25—30 lakás építésével kíván a nyugati területen tervezett építkezésbe bekapcsolódni, a Szentegáti ÁG is 140 lakás építését tervezi. A munkásoknak mindenesetre előnyös lenne, ha a szükséges vállalati támoqatással igénybevehetnék az állami támogatást is. A tanács kérni fogja a Városi Pártbizottság támogatását a vállalatok megnyeréséhez, hogy éljenek a kormányhatározat adta lehetőséggel. Hársfai István A Központi Bizottság határozata szellemében Ösztönzőbb szabályozók a jobb ellátás, az árstabilitás érdekében Dr. Sághy Vilmos nyilatkozata Palkó Sándor elnökletével pénteken a Parlament delegációs termeben ülést tartott az országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A tanácskozáson —, amelyen részt vett dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke és Madarasi Attila pénzügyminiszter-helyettes is — a képviselők a kereskedelmi ellenőrzés hatékonyságát elemezték. Az alábbiakban közöljük dr. Sághy Vilmos, a belkereskedelmi miniszter első helyettesének nyilatkozatát. Emelték a kockázati alapot A Belkereskedelmi Minisztérium vezetői rendszeresen foglalkoznak ezekkel a problémákkal, s egyebek között a közgazdasági szabályozók bizonyos módosításával, finomításával igyekeznek megteremteni a lakosság jobb ellátásának feltételeit, ösztönözni a vállalatokat az igények mind jobb kielégítésére. Milyen intézkedéseket hoztak a társadalmi követelmények teljesítése érdekében? A kérdésre dr. Sághy Vilmos, a A lakosság segítségét kérik Veszélyes pincék a város alatt Már több alkalommal beszámoltunk arról, hogy Pécs belvárosa alatt több százéves pincerendszer húzódik, amely állandó kellemetlen meglepetéssel szolgál. Szinte naponta találkozunk a forgalmat korlátozó, tátongó üregekkel. Mindenki emlékszik még a Doktor Sándor utcában történt útbeszakadásra. Ezek a sok bosszúságot okozó problémák sürgős megoldást kívánnak. A veszélyes pincék felkutatása állandóan folyik. A kutatás jelenlegi helyzetéről érdeklődtem Majorosi Károlytól, a Pécsi Tervező Vállalat talajmechanikusától, aki a pincefeltárások egyik irányítója. — A Városi Tanács 1969-ben megbízta vállalatunkat ezeknek a pincéknek a felkutatásával. Azóta folyamatosan, megelőzési céllal végezzük — mondotta. — Az ismert pincéket és üregeket feltérképezzük állékonyságuk, az utak forgalom- biztonsága és a felettük levő épületek biztonsága szempontjából. — Ahol jnég nem tudnak az üregek jelenlétéről, miből következtetnek ...? — Az útburkolat-deformációból és az épületkárokból, mint kiinduló adatokból. — Ezek szerint, ha valaki repedezett, süllyedt falú épületet, vagy megrepedt, hullámos úttestet lát, gondolhat egy lel nem tárt pincére? — Feltétlenül! És itt szeretném kérni a lakosság segítségét. Ha ilyen rendellenességgel találkoznak, azonnal jelentsék art a Városi Tanács építési és közlekedési osztályán, vagy nálunk, a Pécsi Tervező Vállalat talajmechanikai szakosztályán. Minden segítséget örömmel fogadunk. — Milyen mélyen helyezkednek el ezek a pincék? — Általában 6—11 méter között. Előfordul a vízzel telt is, de szerencsére a legtöbb száraz. — Nem lehet könnyű ilyen mély pincéket megközeliteni, ■ felmérni, főleg, ha többszintesek. Milyen módszerekkel végzik a feltárást? — Vizsgálatainkat részben | hagyományos, részben korsze- | rű eszközökkel végezzük. A hagyományos kutatást már többen ismerik. A PTV és az Akna- mélyítő Vállalat dolgozói lámpákkal, különböző biztonsági felszereléssel, kötélen vagy létrán leereszkednek az üregbe, és átvizsgálják. A jelenlegi legkorszerűbb eszközünk a geo- elektromos mérőműszer, amelynek a 1 segítségével a felszínről tudjuk mérni az üregek nagyságát és mélységét. — A városban hol vannak a legveszélyesebb pincék? — Kutatásainkat a forgalom szempontjából leqjobban iqénvbevett pontokra koncentráltuk. így természetes, hogy ezeken a helyeken találtuk a legtöbb rossz állapotú pincét. Ilyenek például: a Bem utca 8. szám alatt, a Széchenyi térén, ahol az aszfaltburkolatig szakadtak fel az üregek, vagy a Szt. István tér és a Sallai utca torkolatában több elvizesedett pince és bemosott üreq. Ezeknek a feltárása folyik ieienleq. — A kutatások során milyen akadályokba ütköznek a leggyakrabban? Erre a kérdésre nem kis bosz- szúsággal válaszol Majorosi Károlv. — Sajnos egyes vállalatok — az illetékesek magukra ismerhetnek — felelőtlenül nehezítik egyrészt a kutatást, másrészt az esetleg még használható pincék állagát rontják azzal, hogy — különösen a szanált területeken, de mindenütt a városban, ahol tatarozást végeznek — ezekben a pincékben helyezik el az épülettörmeléket. Ezzel komoly anyagi kárt okoznak a népgazdaságnak, nekünk pedig újabb gondokat és több munkát ... Irányi Ágota belkereskedelmi miniszter első helyettese válaszolt. — A kereskedelem szabályozó rendszerének alapelvei 1973- ban is változatlanok maradtak, de a tapasztalatok alapján néhány említésre méltó módosítást vezettek be az év elején. Az egyik a kereskedelem teherbíró képességét növelő kockázati alappal kapcsolatos. — Közismert, hogy az élet- színvonal növekedésével egyre nagyobb az a jövedelemrész, amit a lakosság mór nem elsőrendű szükségleteinek kielégítésére fordít. Ennek következtében az árusvásárlások növekedési üteme és különösen összetétele nagyon nehezen becsülhető meg előre. Külön probléma a szélesedő választék és a divat gyors változása. A ruházati kereskedelem például — nem számítva a méretválasztékot — körülbelül 25 ezer féle cikket hoz forgalomba; ezen belül a ruházati termékek, a kötöttáruk, a cipők mintegy 70 százaléka évente cserélődik. Miután a kereskedelmi vállalatok a társadalmi követelményeknek megfelelően gazdag választékra, bőséges* készletek tartására törekednek, óhatatlanul kisebb-nagyobb fölöslegek maradnak raktáron. — A készletek felszámolására — azért, hogy lehetőleg mindig a szezonoknak, illetve a keresletnek megfelelő termékek álljanak a vásárlók rendelkezésére — szolgál a vállalatoknál a kockázati alap, amelyet az idén 250 millió forinttal emeltek, s az alapképzés rendszerét bevezették a nagykereskedelemben is Fokozzák az árellenőrzést — A kereskedelem kulturáltságát, a szolgáltatások bővítését, a vásárlási körülmények javítását szolgálja az az intézkedés, amely szerint az ezzel kapcsolatos többletköltségek fedezésére az élelmiszer-kereskedelemben csökkentették a kereskedelmi adót, más ágazatokban o költségvetés terhére növelték az árrést. — A vásárlói panaszokat, kifogásokat megvizsgálva módosították a kereskedelmi készletek finanszírozási rendszerét. Újabb kedvezmények a méhészeknek 3,5 millió dollár bevétel évente A mézes kenyér a gyerekek csemegéje, arról azonban kevés szó esik, hogy a méz milyen kitűnő exportcikkünk. Baranya a méhcsaládok számát tekintve előkelő helyet foglal el a megyék rangsorában, így tehát érdeklődésre tarthat számot az az információnk, amely az ország tavalyi méztermelésével foglalkozik. Szokatlanul gyenge esztendő volt a tavalyi: összesen 700 vagon mézet vásároltak fel, jóval kevesebbet az előző évinél. Az 1971. évi I7 kilogrammal szemben tavaly mindössze 11 kilogramm volt az egy méhcsaládra jutó átlag, ám ezzel is az első helyen állunk Európában, Január elsejétől az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat (OMSZV) vásárolja fel az árut. Az újdonság az, hogy az eddigi felvásárló szerv helyett 103 fogyasztási és értékesítő szövetkezet és 4 méhészeti szövetkezet létre hozta a szövetkezeti vállalatot. Az OMSZV a méhészkedés fellendítésére az idén nemcsak o leszerződött méz minden kilogrammja után, hanem méhcsaládonként is további 4 kilogramm cukrot bocsát kedvezményes áron a méhészek rendelkezésére. Július 1-tői emelik a méz felvásárlási árát, s tervszerűen javítják a méhlegelőket, amelyeket a közelmúltban szakszerűen feltérképeztek. A méz igen jó exportcikkünk. Az összes méhészeti termék kivitele évente körülbelül 3,5 millió dollár bevételt jelent az országnak. Újabban évi 300 kilogramm méhpempőt is szállítunk kül földre, legújabb exportcikkünk pedig a propilin, más néven méhszurok. Egy dán cég hetenként szeretne rendszeres szállítmányokat kapni gyógyszervegyészeti célokra. Egyes kiskereskedelmi vállalatot és szövetkezetek ugyanis — fejlesztési alapjukat kímélve — a korábban bevezetett készletmérési időpontban, többségében június végén, olyan nagymértékben csökkentették bolti készleteiket, hogy az átmenetileg zavarta az áruellátást. Ezért engedélyezték, hogy a készletmérési időpontban is megfelelő pénzügyi források álljanak a vállalatok rendelkezésére, például lehetővé vált, hogy az ilyenkor megrendelt árut csak később fizessék ki, s így ne kényszerüljenek a keresett és gyorsan értékesíthető cikkek beszerzésének korlátozására. — A Minisztérium a központi előírásoknak megfelelően fontos feladatának tekinti az indokolatlan áremelések megakadályozását és az árellenőrzés fokozását. Az árstabilitást szolgálja egyebek között a már említett kockázati alap növelése és megfelelő felhasználása. Miután az áremelések zöme a termelésből indul ki, felhívtuk a kereskedelmi vállalatok figyelmét, hogy megállapodásaik előtt jelezzék a számottevő termelői ármódosításokat. Ezek alapján az Országos Anyag- és Árhivatallal közösen már eddig is megakadályozott a Minisztérium egyes áremelési törekvéseket. Eredményesek a vállalatoknál végzett árellenőrzések is. Többek között ezek tapasztalatai alapján sikerült néhány nagykereskedelmi vállalat nem kívánatos árelképzelését megváltoztatni. Az ellenőrzés nagyon fontos fóruma, amikor a minisztériumok és a tanácsok beszámoltatják a vállalatokat, s elbírálják az évi ármunkát. A kereskedelmi vállalatoknál kielégítő pontossággal megállapítható, hogy a többletnyereség milyen része származik a hatékonyság emelkedéséből, a jó üzletpolitikából, s milyen része az árak emelkedéséből, az árrések bővítéséből. Az árszínvonal stabilizálására a Minisztérium két éve elrendelte mintegy 110 fajta olcsó, a kisebbjövedelmű rétegek igényeit kielégítő áru kötelező tartását, árusítását. Ezek a termékek a kiskereskedelmi forgalom 10—12 százalékát teszik ki. A Minisztérium nemcégen több új cikkel bővítette az olcsó áruk listáját, s az ezzel kapcsolatos rendelkezések érvényesülését folyamatosan figyelemmel kíséri. Kísérleti intézkedés — A Könnyűipari Minisztériummal együttműködve márciustól kísérletképpen mintegy 30 féle gyermekruházati cikk jelenlegi árát és minőségét rögzítik. Kötelezzük a gyárakat és a kijelölt üzleteket e termékeit rendszeres gyártására, árusítására. A kísérlet eredményétől függően hozunk hasonló intézkedéseket más árucsoportokra is. Az árstabilitást segíti az a rendelkezés is, amely szerint egy-egy nagyobb cikkcsoportot érintő áremelésről az azt kezdeményező vállalatnak tájékoztatnia kell a közvéleményt. Ez — ha közvetve is — megfontolt árpolitika követésére serkenti a vállalatokat, hiszen elhatározásuk következményeiért a társadalom előtt kell felelniök. Intézkedéseink természetesen nem jelentenek s nem eredményezhetnek teljes ármerevséget. Továbbra is lehetőséget adunk a vállalatoknak az objektiven indokolt árváltoztatásokra. — A jobb áruellátásnak, o forgalom fontos serkentőjének tekintjük továbbra is az áruvásárlási kölcsönakciót, amelynek méretei évről évre növekednek. Tavaly például 4,5 milliárd forint értékű, főleg tartós fogyasztási cikket vásárolt részletre a lakosság. Az idén tovább növekedtek az akció pénzügyi lehetőségei. A kormány ugyanis 1973-ra mintegy 15 százalékkal, emelte az áruvásárlási kölcsön- akció hitelállományát. Ez tette lehetővé a napokban kiadott intézkedést a cikklista bővítéséről, a kölcsön feltételeinek kedvező változtatásáról, — fejezte be nyilatkozatát dr. Sághy Vilmos.
