Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-07 / 31. szám

DUN AN TOll N APIO 1973. február 7. f, HORQÄSZAT AUTÓ A Pécsi-tó a legjobb horgászvíz A Minden évben érdeklődéssel várják az Intéző Bizottság ille­tékesei a fogási eiedrnényaap- ló'< egyesülaienk inti összesíté­sét és értekeit fogási eredmé­nyeit. A 7 adatokból k'derü! hogy halas-ké'ok t > ■> risen? a kthel- szett haluK fejlődéi; mennyiben vásottá be a remé­nyeket és mi . ; ■ " Sí enniva­ló. Bár o foga; iá- V-nt idő­ben beadó •hörgő';tok -- ' nr a? utóbbi években -J tt. 1972-ban sem sikerült teljes statisztikát kész’t.mi Indokolt a MOHOSZ határozata. Eszerint, oki az 1973 as év fogási ered ménynaolóját 1974. január 5-ig nem adja be (ha teljesen üre­sen is), az 1974-re nem kap horgászengedélyt. bői 140 darab '767 kilogramm üss1- 83 kilogramm átlag sál óvói '-galmnkban bővelke­dő rogási élmények Keintében kon t.Mis oó'danvol'ban Kerj1- ho"'ira ?7 harcsa, összsúlyuk 2?? kdogrammol tett ki, míg átloosúlyuk 8.32 ki'o-i-amm voll Balinból 47 da-abot fogtok ki 57 kilogramm ossz- és 1 22 ki­logramm átlaqsúk'bao 'In-o1 nóból 65 darabot fogtok <i 56 kilogramm összsúlyban, míg az múlt évi eredmények átlagsúlyuk 0,88 kilogramm volt. E fogási eredmények alapján 1972-ben a Pécsi-tó legjobb lorgászv’zünkké lett. Második Oelyen áll a Duna. majd a Dró- <a. míq horgászaink eredményei ■lopján a Balaton az 5. helyen srnrepel Egyesületeink között a fogás’ í ■ laae-edmények alapján a kö vetkező sorrend alakult; 1 Ta­nácsi Dolgozók HE. 39 kilo­grammos átlag, 2. Komlói Bá­nyász HE. 27 kilogramm átlag, 3. Pécsi Bányász HE. 24,1 kilo­gramm átlag, 4. Pécsi Építők HR 23,3 kilogiamm 5. Orfűi HE. 22,9 kilogramm átlagqai. És végül 8,3 kilogrammos átla­gával az utolsó, 18. helyre Ke rült a Dunaszekcső HE. Ezt a 18. helyet kuriózumként említ­jük meg, mivel a Duna melletti 8,3 kilogrammos átlagered­mény elgondolkoztató. 1972-ben, a napi jegyesek átszámításával, 814 egy évre szóló engedéllyel horgásztak a Pécsi-tavon. Az 1971. évi 22 ki­logrammos átlaggal szemben 1972-ben 24,2 kg volt az átla­gos fogási eredmény. Az ada­tokat feldolgozó intézőbizott­sági horgászmesternek csak a Pécsi H. E. tagjainak fogási naolói álltak rendelkezésre, — a többi egyesülettől csak az összesített eredményeket kapta kézhez. A következő adatok a PHE horqászaira vonatkoznak. Közülük ketten értek el a Pécsi tavon 100 kilogramm feletti eredményt. 30 kilogramm feletti fonással 103-an dicsekedhet­nek Ifjúsági tagjaik 13,4 kilo­grammos átlaaot értek el. A 814 horgász által elért 24 2 ki­logrammos átlag a tó eddig el­ért legjobb fogási átlaga. A tóból kifogott halak ara- mát tekintve első helven van o Donty. 18 097 kilogramm összsúlvban 11 980 darab került a horgász zsákokba 1.51 kilo- arnmm átlagsúliyal. Mgso4‘k helvre került az amur. A kifo­gott 210 darab összsúlya 1015 kiló. mía átlaqsúlyuk 4,88 kiló volt. A Pécsi'HE eavik horgá­sza 35 kilós amurt fogott. Har­madik helven 448 kilogramm össz- és 2.63 kilogramm ótlaq- súl'vgl. a 171 darab csuka van. Következő halunk a süllő, mely­♦ Új egyesület Január 23-án alakult meg Ba­ranya megye 19. horgászegye­sülete, a Pogányi „Tavasz” Hor­gász Egyesület 40 alapító tag­gal. Az egyesület két tóból álló, intenzíven halasított horgászvíz- területtel rendelkezik. A na­gyobb tó Pogány falunál —, míq régebbi kisebb tó a ter- me'őszövetkezet tanyaközpont­jának közelében van. Az új egyesület az alapító tagok mel­lé úi' tagokat elsősorban g tsz dolgozói közül vesz fel. A ta­vakra érvényes éves területi horgászenqedélyeket csak tag­jaiknak adnak ki. Más horgász­egyesületek tagjai részére napi­jegyekét adnak. A napijegyeket a tavak halőreinél lehet majd megvásárolni. örömmel üdvözöljük a Pogá­nyi Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet kezdeményezését, hogy az új egyesületen kívül új hor­gászvizekkel gyarapította Pécs környékét. TERMÉSZETJÁRÁS i Mikor kezdődött és hogyan Különböző feljegyzésekből, írá­sokból van tudomásunk arról, hogy Magyarországon már a XVI. század második fe'ében szervez­tek kirándulásokat. Később, az 1700-os években már túrákat vezettek a Tátra egyes csúcsai­nak meghódítására. Ezek a kez­deti lépések, a lelkes kis cso­portok túrái az első jelei, a tervszerű előkészített túrázásnak, a később kialakuló felnövő ma­gyar természetbarát mozgalom­nak. Bár a XIX. század első felé­ben már a sajtóban is ielennek meg felhívások Buda környéki kirándulásokra, az első magyar turista egyesületet 1373-ban a Tátra környéki természetbarátok A CSODALATOS PATKÁNYFOGÓ A képünkön látható Frank E. Porath clevelandi lakos azzal dicsekszik, hogy a találmányok- találmányát sikerült megvalósí­tania; feltalálta az ultrahanggal működő egérfogót, illetve egér- és patkányriasztót. A feltaláló kezében tartott készülék az em­beri fül számára hallhatatlan olyan elviselhetetlen hangokat gerjeszt, amit a rágcsálók nem tudnak elviselni és elmenekül­nek. mintegy 180 fős csoportja ala­pítja meg, Magyar Kárpát Egye­sület elnevezéssel. Az egyesület székhelye Késmárk, és első ve­zetője Dóller Antal volt. Ettől az időponttól számítható tehát Magyarországon a szervezett ter- mé.'ze'barát mozgalom, mely ebben az évben ünnepli 100 eves szü'e'ésnaa’át és nem sok­kal fiata'abb mint a Londonban 1858 bon a világon elsőként mego'akult Alpine Club. Az egyesület célja elsősorban a Tátra turisztikai feltárása volt és nem a tömegeknek a szóra­kozását, pihenését célozta. Az e'ső magyar turistaház is a Tát­rában, a tarpataki völgyben épült, 1875-ben. Az elmúlt 100 esztendő nagy és jelentős változásokat hozott a természetbarát mozgalom fej­lődésében és jelentőségében. A Magyar Kárpát Egyesületet rö­videsen követte a Mátra Egy­let. majd pedig 1888-ban az MKE budapesti osztálya, mely­nek vezető’e Eötvös Loránd, o vPnghírű fizikus volt. 1890-ben Pécsett is megala­kult a Mecsek Egyesület, majd 1891-ben Eötvös Loránd elnök­letével a Magyar Turista Egye­sület, melynek működése az egész országra kiterjedt. A századfordulón, az ipori munkásság is bekapcsolódott o természetjáró mozgalomba és 1908-ban a. Munkás Testedző Egyesület keretében megalakí­tották a turista osztályt. Ezt kö­vetően 1910-ben a szervezett munkások létrehozzák önálló egyesületüket a Természetbará­tok Turista Egyesületét (TTE). 1911-ben megalakult a TTE pé­csi csoportja, amely soraiba tömörítette a város szervezett munkásságának természetbará­tait és részt vett a Mecsek tu­risztikai feltárásában. Pár év múlva szinte az egész országot behálózták a TTE helyi csoport­jai. 1913-ban több mint 11 000 szervezett természetbarát 22 egyesületben tevékenykedett. Ek­kor alakították meg közös ér­dekképviseleti szervüket, a Ma­gyar Turista Szövetséget (MTSZ). A taglétszám fokozatosan nőtt, egymás után épültek a turista- házak, jelzett turistautak, forrá­sok. 1938-ban már 49 egyesü­foVtatód^tt? letben több mint 14 000 ezer szervezett természetbarát tag volt. Az MTE, az MKE és a TTE után a Mecsek Egyesület 1152 taggal a negyedik helyen volt a taglétszámot tekintve. A második világháború sok | kárt okozott a mozgalomban. A legtöbb egyesület megszűnt. A felszabadulás után újra meg­alakult a TTE és megkezdte a természetbarát mozgalom szer­vezését. Újra kialakultak a táj­egységek természetbarát cso­portjai, majd 1950-ben a termé­szetbarát mozgalom szervezését a megalakított sportkörök kere­tében természetbarát szakosztá­lyokban irányítják. Ettől kezdve új utakon haladt a természet- járás, mindinkább sportszerűvé válik, túraversenyeket rendeznek és a taglétszám rohamosan nő. 1968-ban a szervezett taglét­szám elérte a 90 000 főt. A ter­mészetjáró versenyekben az at- létikus. jelleg dominói, a régi értelemben vett természetjárás visszafejlődik. Ezt felismerve 1970-ben döntés születik a Tá­jékozódási Futó Szövetség létre­hozásával és a Természetborát Szövetségtől való kiválásával. Ez kedvezően hat mindkét szö­vetségre és o túramozgalom is­mét erőteljes fellendülésnek in­dul. Nem a taglétszám növék- szik, hanem a túrák és túrázók száma. HÍREK * A megyei Természetbarát Szövetség február 18-án tartja hagyományos éves ünnepi érte­kezletét, melyen a 46 megyei szakosztály vezetői vesznek részt. Az értekezlet programjá­ban az 1973. évi események is- I mertetése mellett sor kerül az elmúlt év versenyeinek ered- j ményhirdetésére, jutalmazások- , r°. • i A Január hónapban megala- j kult a Baranya megyei Pedagó­gusok Természetbarát szakosz- ! tálya, melynek tagjai Pécs, Komló, Szigetvár és Siklós váro­sok természetet kedvelő peda­gógusai. A Megérkeztek az 1973. évi természetbarát érvényesítő bé­lyegek. A keddenkénti szövetsé­gi napon lehet igényelni, 18— 20 óráig. Az ember legalább három­ezer éve ismeri s maga is ke szit tükörtelüléteket. Régi Ke­letiek hite szerint a tükör tér mészetfölötti erők forrása, s bizonyos betegségeket is meg­gyógyít. Ezzel magyarázhatóak a tükörről szóló szakirodalom misztikus utalásai. A tükör úgy mutat be, ahogy mások látnak minket. Az állat pedig a tükör előtt a szó szo­ros értelmében saját nézőkö­zönségévé válik. S bár a tükör csak az élőlény mozgásait, vo­násait utánozza, sok állat, ho tükörbe néz. úgy reágá saiá< képmására, mintha az egy má­sik állat lenne. Egy csirKét kartondobozba helyezte!:, per­cenként 20-80 segélykérő hang­jelzést bocsátott ki. Ha társat helyeztek mel'éje, a „segé'y- csipogások" száma lohamosnn csökkent. Ugyanez történt, ha a doboz belső részén tükör- leiületet helyeztek ei. Sőt még jobban érezte magát, mintha valódi' társé lett volna Látási hibával született em berek o!,.l: kisebb visszanyer­ték látásukat, kezdetben úgv értelmezték tükörképüket, mint­ha az egy másik ember lenne. Tehát e téren is tanulásra van szükség. Hosszú időbe telik mig a gyakori és huzamosabb találkozás folytán az ember rá­jön a „turpisságra". Néha azért ember esetében is elő­fordul olyan, hogy hirtelen szembekerülve a tükörrel úgy köszön saját képmásának, min>- ha ikertestvére lenne. (Már akinek valójában van is s ha­sonlítanak egymáshoz). * Vaj un az állatok is képesek lennének felismerni saját tükörképüket ha huzamosabb ideig tükrök között élnének? Négy, dzsungelben született csimpánzzal végeztek az aláb­bi kísérletet: ketreceik előtt egv- sgy testméretű tükröt helyezlek el. Naponta nyolc órát töltőt­lek tükreik előtt. Pár napig a csimpánzok viselkedése meg­felelt az állatok magatartásá­nak, azt hitték, hogy váratlanul játszótárshoz jutottak. Tíz nap után váratlanul megszűntek a társas viselkedési formák, az állatok kezdték használni a tükröket: fogukat piszkálták, nehezebben megközelíthető testrészeiket vakarták, orrukat tisztították. A szakemberek eddig két olyan fajról tudnak, amelyek fel­ismerik tükörképeiket: az em­ber és a csimpánz. Szokatlan az, éles határvonal az élőlé­nyek között, de meglehet, hogy ez a képesség csak az ember­re és a nagy majmokra kor­látozódik. A legérdekesebb, hogy ai emberből mai napig nem ve­szett ki az a tudat, hogy a tükröt nemcsak saját maga szemlélésére használhatja. Bi­zonyos elmezavarok például az­zal járnak, hogy a beteg egy.e kevéssé ismeri lel saját tükör­képét. Sok ember vallott arról hogy idegennek érzi képmását, ha alkoholos vagy narkotikus állapotban van. Ennek tudatá­ban figyelemre méltó, hogy igen sok bárban a söntés mö­gött, szemben a vendégekkel tükröt találunk. Lehetséges vol­na, hogy ebben a helyzetben, a tükörnek ugyanaz a funkció­ja, mint a magányos csirke esetében? Persze, a bártulaj­donosok ettől még nem váltak pszichológiai szakemberekké, de az megtörténhet, hogy a gazdaság-fejlődés során éop azok a bárok maradnak gat- daságosaknak, amelyekben a söntés mögött tükör is van, in­gyen társaságot biztosítva ma­gányos italosoknak, akik azzal vigasztalják magukat, hogy addig nincs semmi veszve, amíg többedmagukkal isznak (A Gallup Intézet tanulmánya nyomán) A TÜKÖR Áz autószalon legkisebb sztárjai Az 1972-es párizsi autósza­lon sztárjai között a legérde­kesebb a Peugeot 104 volt. A cég új modellje hírek szerint megőrizte a Peugeot márka ki­váló minőségi tulajdonságait, s a négyajtósok között „mini­rekorder” Európában. A 3,58 méter hosszú kocsi 954 köbcen­tis és 50 lóerős teljesítményé­vel 135 kilométeres maximális sebességre képes. A Peugeot 104-nél is kisebb a Renault 5 (kétajtós), amely 4,9 méter sugarú körben képes megfordulni. Negyvenhét lóerős és sebessége azonos a Peugeot 104 végsebességével. Mint min­den kiskocsi alkalmat ad az él­celődésekre, de gyártói szerint „az országúton úgy megy, mint egy nagy". BÉLYEQ München és busójárás A müncheni olimpia izgalmas percei elevenednek meg a rö­videsen megjelenő 7 címletből álló és 15 forint névértékű „Olimpiai érmesek" c. soroza­tán. A 40 filléres Balczó And­rást, a 60 filléres Földi Imrét, az 1 forintos Wichmann Ta­mást, az 1,20 forintos Gyarmati Andreát, az 1,80 forintos Gedó Györgyöt, a 4 forintos Hegedűs Csabát és a 6 forintos dr. Feny­vesi Csabát örökíti meg. A so­rozathoz kapcsolódik egy 10 fo- ,rint névértékű blokk is. E hónapban állít emléket a Magyar Posta a mohácsi busó­járásnak egy 7 címletből álló 15 forint névértékű sorozattal. Itt hívjuk fel az elsőnapi bo­rítékokat gyűjtök figyelmét a mohácsi postánál történő bé­lyegzés (nem elsőnapi!) lehető­ségére. INNEN — Volt MABÉOSZ-tagok bélyeg­hagyatékának értékesítésére vo­natkozó szabályzatot hagyott jóvá múlt év decemberi ülésén az országos vezetőség annak érdekében, hogy elhunyt tagjai­nak hozzátartozói (örökösei) in­dokolt esetben szükségessé vá­ló értékesítés alkalmával men­tesüljenek az érték alatti bé­lyegeladástól. Ezek szerint a 10 ezer forint megállapított érté­ket meghaladó gyorscserére be­adott — ilyen gyűjteményekre (gyűjtemény részekre) a megál­lapított érték 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 5000 forint kamatmentes előleget fo­lyósít 6—12 havi időtartamra. Az előlegkérelmet, a halálese­tet követő egy éven belül, nyi­latkozat kitöltésével írásban kell benyújtani. A nyilatkozat-űrlap minden bélyeggyűjtő körnél rendelkezésre áll, ahol részletes felvilágosítást is adnak. * A Hazafias Népfront Bara­nya megyei Bizottsága, a Szak- szervezetek Baranya megyei Ta­nácsa, és a MABÉOSZ Dél-du­nántúli Területi Bizottsága, Pe­ONNAN tőfi Sándor születésének 150. évfordulója tiszteletére közös bélyeg bemutatót rendez Pécsett március T5—18 között. Ezúton is kérik a gyűjtők jelentkezését Pe­tőfi életét, munkásságát illuszt­ráló anyagokkal: Petőfi a költő, Petőfi a forradalmár és szabad­ságharcos; Petőfi nemzetközisé­ge; a kortársi irodalmat és mű­vészetet, a kor történelmét áb­rázoló anyagokkal (Bem — a szabadságharc — a világforra­dalom stb.), melyek lehetnek: bélyegek, borítékok, bélyegzé­sek és egyéb dokumentumok. A jelentkezéseket február 15-ig a 'Dél-dunántúli Területi Iroda cí­mére (7601, Pécs. Pf. 211) kérik. BALATONLELLÉN szövetkezeti üdülőtelepen villany, viz, szenny vizcsatorn óval ellátott 27 és 37 m2-es ÚJ, FA NYARALÓHAZAK, OTP-kölcsönnel is ELADÓK. Érdeklődni: MÉSZÖV Lakásszövetkezeti \ Titkárság, Kaposvár, Május 1. utca 7. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents