Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-25 / 47. szám

Eatefgapyi fe'vlgosífós Hit kell a csecsemő-csípőficamról? A világra hozott csípőficam gyakori elváltozás, mely a kis­gyermekkortól kezdve sántítást, később csípőtáji fájdalmakat, súlyos esetben nyomorékságot, nem ritkán teljes munkakép­telenséget okozhat. Mindez el­kerülhető, ha a gyermek ideje­korán orthopaediai vizsgálaton esik át és szükség esetén azon­nal kezelésbe kerül. Különösen fontos ez azokban az esetek­ben, amikor akár a közeli, akár a távoli rokonságban valami­lyen fejlődési rendellenesség (csípőficam, dongaláb, ferde­nyak, gerincferdülés stb.) már előfordult. Téves ugyanis az a nézet, hogy a csípőficamos gyermek a sántítást „kinövi”. Ennek az ellenkezőié igaz: a sántítás a ' növekedéssel foko­zódik. A tennivalók vázolása előtt helyes tisztázni néhány kérdést. Először is azt, hogy. tulajdon­képpen mi a csípőficam, to­vábbá hogyan jön létre és gyógyítható-e egyáltalán? TÁVOL-KELETEN £S A FORRÓ ÉGÖV ALATT RITKA A csípőficam a leggyakrab­ban előforduló világra hozott Tejlődési rendellenesség, mely­nek kialakulásában szerepet Presztízs­öltöztetés P edagógusok a megmond­hatói, hogy a gyerekek Iskolai és iskolán kívüli öltöz­ködése körül — bár évek óta beszélünk róla —, nincs min­den rendben. A legszomorítóbb jelenség mégis mind között a terjedő presztizsöltöztetés, amelynek indítéka többnyire a szülői hiúság, primitív kivagyi­ság. Sajnos elég sokon véle­kednek úgy édesapák és édes­anyák, hogy „ha már nekem nem jutott, jusson legalább a gyerekemnek", s fiuk, lányuk nem tud olyat kérni, amit meg ne vásároljanak számára. A „koplaltam eleget” emberek státuszszímbóluma napjainkban a hús, az édességbőség, a m- hátlanság fájó emlékével küz­dőké a betegesen hajszolt „elegancia”. A gyereken na­ponta változó, s lehetőleg exkluzív pulóver, nadrág, szok­nya, blúz. A józanabb szőlők sokáig és tartósan ellenállnak a nem egyszer sírva hisztiző, „ezt nem veszem fel, mert kiröhögnek" jelszóval valósággal zsaroló gyermekűknek. Sajnos végül a legkövetkezetesebbek is belefá­radnak a naponta kiújuló küz­delembe, és megveszik amit a gyerek kér. így alakul ki nap­jaink újfajta szülőtípusa: a gyerekénél sokkal szerényebben öltöző, í szinte alacsonyabb életszínvonalú dolgozó édes­anya és édesapa. A gyermekére erején felül költő szülő nem számol azzal, hogy az öltöztetés lí nevelési tényező, és végsősoron jellem­formáló erő is. Ha egy gyermek abban nő fel, hogy nem számít a pénz, hogy mindent előte­remtenek számára, amit csak e szeme,, szája megkíván, az eíőbb-utóbb magasabb rendű­nek képzeli magát társainál és környezeténél, hiúságában fele­lőtlensége és bányevetisége «s elburjónzik. A szülői verejték­ből, vagy lemondásból pávás- kodó gyerek önző gyermeknek, s méginkább csak magával tö­rődő, és minden lemondásra képtelen egoista lesz felnőttnek is. Sok buktatója von tehát a szülői túlzásnak, s az öltözte­tés végletei az ifjú ember sze­mélyiségének deformálódásá- hoz is vezethetnek. Gondoljuk meg, az a középiskolás, akinek saját magnója, rádiója, gitárja és robogója, egész családjáét felülmúló ruhatára van, vajon minek fog tudni őrülni, milyen célokért tud majd küzdeni fel­nőtt korában? W>it ajánlunk tehát a szü- • ■ löknek? Támogassák az iskolák igazgatóit és tantestülé- teít a köpeny viselésében, gye­rekük öltöztetésében pedig ta­lálják meg a helyes arányokat, játszik, hogy a ttnagzatot még a méhen belüli élet korai sza­kában — itt nem részletezendő — különböző károsodások érik. Ezek következményeként a csí­pőízület a fejlődésben vissza­marad és az újszülött „éret­len” csípővel jön a világra. Tehát nem maga a ficam a világra hozott, hanem csak a csípőízület fejlődési visszama­radottsága, mely külső körül­mények (pl. helytelen pályázás és pelenkázás stb.) hatására csak a méhen /kívüli életben válik ficammá. Ettől a típustól el kell különíteni a ritkán elő­forduló, még a méhen belüli életben - kialakuló ficamokat, amelyek a konzervatív kezelés számára ma még kevéssé hoz­záférhetők. Mi tehát a feladat? Meg keli akadályozni, hogy külső ténye­zők hatására a fejlődési visz- szamaradottság ficammá ala­kuljon át. Abból kell kiindulni, hogy azoknál a távol-keleti né­peknél (pl. koreaiak, japánok, kínaiak), ahol az anyák hátuk­ra kötözve, terpesztett csípők­kel hordozzák csecsemőjüket, csípőficam ritkán fordul elő. Ezzel szemben azoknál a ter­mészeti népeknél (pl. eszkimók, egyes indián törzsek), ahol o régi népszokások szerint oz alsó végtagokat szorosan egy­máshoz rögzítve végzik a pe- lenkázást, a ficam igen gya­kori. Ugyanakkor a forró égőv alatt, ahol az újszülöttek mezí­telenül fekszenek és alsó vég­tagjaikat szabadon mozgathat­ják, ficam gyakorlatilag nem fordul elő. Ez annak tudható be, hogy a csípőízűlet aktív mozgásai közben az éretlen ízületi vápa kiformálódik, a fej­lődési visszamaradottság meg­szűnik, A PELENKÁZÁSI MÓD Minden anya előtt ismeretes, hogy a mezítelenül hátán fek­vő újszülött és fiatal csecsemő combjait automatikusan kissé felhúzva, csípőit hajlítva és enyhén terpesztve tartja. Ez az ún. „nyugalmi" helyzet, mely a csípő helyes irányú fejlődése szempontjából a legkedvezőbb. Mindezek figyelembevételével akkor járunk éí helyesen, ha elősegítjük, hogy az újszülöttek és csecsemők a születés pilla­natától kezdve csípőjüket eny­hén hajlított-terpesztett hely­zetben tarthassák, és gondos­kodunk arról, hogy a pelenkó- zás is ezt a helyzetet biztosítsa. Sürgősen szakítani kell tehát azzal a még ma is gyakran lát­ható pelenkázás! móddal, amely az alsó végtagokat nyújtott helyzetben egymáshoz rögzíti. Ugyanakkor a peienkázást la­zán kei! végezni, hogy az a csípők aktív mozgásait ne aka­dályozza meg. Minthogy ha­zánkban ma már úgyszólván minden gyermek intézetben születik, e kismamák az Inté­zetből való távozás előtt pór»- tos tájékoztatást kaphatóak arra vonatkozóan, hag? a ter­pesztett pelenkázás hogyan végzendő. Ez a pelenkázás! mód rendkívül egyszerű, több­letmunkát nem Jelent, a gyer­mek csípőjének fejlődése szem­pontjából azonban szirtte feí- mérhetetlew haszonnal jér. Több, mint 35 000 gyermek vizsgálata soré« győződtem meg arról, hagy a terpesztett pelenkázás bevezetése irtán a csípőficairw előfordulásának gyakorisága a felére ősökként. Ezen pelenkázásf mód széles körű elterjedéséhez «weg keU találnunk a «ehetőséget, hogy minden kismama egy „röpla­pot" kapjon kézhez, mely sé­ma s ábrákon mutatja be a tennivalókat A csípő terpesz­tett helyzetét biztosítja a né­hány éwei ezelőtt forgaiomba- hozott habgumiszivacs betéttel! ellátott „Rugí-nadrág" fes. Saj­nos. ebből megfelelő készlet nem áll rendelkezésre, és az újabban betét nélkül forgolom- Bahozott nodrágocskók a ter­pesztett helyzetet nem bizto­sítják. A TÜNETEK 0] szülött korban as Mfínlkaí tünetek rendkívül finomak, ezért a ficam felismerése gyak* 1 2 ran nehéz feladat. Varrnak azonban olyan könnyen felis­merhető jelek, melyeket a' kis­mamák is' aromád! észteuetab­nek. Ezek nem biztos tünetei a csípő fejletlenségének, csu­pán a gyanú jeleként értékel­hetők. így pl. feltűnhet, hogy a comb- és farredők nem szim­metrikusak, egyik oldalon ma­gasabban állnak, számuk is több, esetleg mélyebben behú­zódnak. Azonnal szembetűnik az is, ha a csecsemő egyik vagy mindkét alsó végtagját kifelé forgatva tartja és a térd­kalácsok nem egyenesen föl- felé-előrefelé néznek. A kisma­mák észrevehetik azt is, hogy fürdetéskor az egyik vagy mind­két csípő kevéssé terpeszthető. Eredményesen kezelhető-e a csípőficam? Erre a kérdésre — helyes újszülöttgondozás ese­tén — határozott igennel kell felelni. Mivel nem a ficam a veleszületett, hanem csak a csípő fejlődésben való vissza­maradottsága, természetes, hogy annál jobbak lesznek a kezelés eredményei, minél fia­talabb korban, tehát minél ki­sebb elváltozás mellett kezdjük el a csípőízület „éretlenségét" megszüntetni, és fejlődését c helyes irányba terelni. Ezért a szűrővizsgálatot legcélszerűbb a születés utáni első hét végén elvégezni és a ficam alapos gyanúja vagy biztos fennállása esetén azonnal megkezdeni a kezelést. Ilyenkor minden nap­nak nagy jelentősége van! A kezelés eredményessége szem­pontjából rendkívül fontos, hogy az következetes legyen és az orvosi utasításokat be­tartsuk. AZ ESETEK TÖBBSÉGE GYÓGYÍTHATÓ A születés után közvetlenül kezdett keíelés egyszerű mód­szerekkel (terpesztett pelenká- zós, ún. terpesz-nadrág, szük­ség esetén Pavlik-hám) az esetek zömében olyan tökéle­tes gyógyulást biztosíthat, hogy később röntgenfelvétellel sem állapítható meg, hogy a gyer­mek fejletlen csípővel született. Előfordulhat, hogy az első hét végén végzett vizsgálat alkalmával az elváltozás nem kerül felismerésre. Ezért helyes, ha negatív szűrővizsgálat ese­tén is — terpesztett helyzetben végzett pelenkázás ellenére — a vizsgálatot Z-3 hónap múlva megismételjük. Téves lenne azt hinni, hogy minden esetben tökéletes gyógyulás érhető el. A gyógyulás eredménye töb­bek között a méhen belüli ká­rosodás mértékének is függ­vénye. Ha ugyanis a magzatot a méhen belüli életben súlyos károsodás érte, az esetek 5—10 •/o-ában egyéb kezelési mód­szerek bevezetése is szükséges­sé válhat, sőt bizonyos esetek­be« csak műtéti úton lehet eredményt elérni. A jobb kezelési eredmények érdekében vezettük be évekkel ezelőtt a Pécsi Szülészeti Kli­nikán az 5-7 napos újszülöt­tek rutinos orthopaediai vizs­gálatát, amit a közelmúltban a Megyei Kárház Szülészeti Osz­tályára Is kiterjesztettünk. Saj­nos, ma még nem biztosítottak az objektív feltételek arra, hogy a szűrővizsgálatokat a megye minden újszülött osztályán el­végezhessük. Ennek ellensúlyo­zására a Rendelőintézet kere­tében beindult a gyermekortho- paediai szakrendelés is, ahol lehetőség van arra, bogy min­den csecsemő kellő időben vizsgálatra kerülhessen. Műkő«- dósét azonban csak a kisma­mák pozitív hozzáállása teheti valóban eredményessé. A világra hozott esípőfieam kérdésének fontosságát tá­masztja alá az a tény, hogy a ma már világszerte népbeteg­ségnek tekinthető csípőízületi porckopás miatt kezelést igény­lő betegek több mint fele azokból tevődik össze, akik fejletlen csípővel születtek, és Idejekorán nem részesültek megfelelő kezelésben. Ennek megelőzése érdekében minden kismama érezze kötelességé­nek, hogy csecsemőjét megfe­lelő módon terpesztve pelen- kázza. és gondoskodjék arról, hogy gyermeke a kellő idő­ben orthopaediai szűrővizsgá­latán essen át. Ezzel is hozzá­járulhatunk ahhoz, hogy utó­daink vidám, játékos gyermek­kor után egészséges emberré fejlődjenek. Saste öné éx, ♦ LONDON; A szigetország divattervezői mindig a különle­ges kalap kreációkkal remekel­tek. Az angol nők szeretik és viselik a kalapokat, ehhez talán hozzájárul az is, hogy a ned­ves időben nem tartós a frizu­ra. íme egy jellegzetesen angol kalapköltemény. A sima fekete gyapjútompra oldalt selyem mű­virágokat tűztek, és fekete fi­nom hálóval borították be. STOCKHOLM: Északon a svéd nők a zord hideg időben is élénk színű, vidám mintás kala­pokat, sapkákat viselnek. Ezek természetesen védenek a hideg sarki széltől is. íme egy csinos és praktikus sapka. Anyaga laminált nylonjersey, formája a hagyományos barett. Azonos anyagból sál is készült hozzá, amive! igen egyénivé teszik a sötétkék, a drapp, vagy barna átmeneti kabátokat. PÁRIZS: Fiatal lányoknak a kosztümökhöz ismét oz örökifjú és Chevalier legendás kalapját ajánlja többek között Luis Fe- raud, a párizsi divatházak egyik vezetője. A kalap műbőrből kő- szült, — tehát eső ellen is véd. Galagonya-dísszel. Csinos és fiatalos, bizonyára divat lest belőle. Újszerű szobanövénytartás A hagyományosan vírógcse- repekbe ültetett szobanövények mellett ma már egyre több la­kásban, hivatalban találhatunk növénytálba, sziklába, fatörzs­be, taplóba, dísztökbe telepí­tett különféle növényeket A fenti tartásmódok között nevelt növény kezelése a szo­kásostól eltérő gondozási mun­kákat Igényel. Alapvető köve­telmény e tartásmódok alkal­mazásánál is lakásunk adott­ságainak megfelelő növények kiválasztása. Fontos, hogy az egyes növényfajok szakszerűen kerüljenek elhelyezésre. A szépen, szakszerűen össze­állított növénytől, vagy egyéb módon alkalmazott növénytárj sítás mindenkor a lakás dísze. A növények ilyen tartásmódol- ban legtöbbször szebben, job­ban fejlődnek mint egyedi cse­repekben. Levéldísznövények ré­szére olyan tálakat használ­junk, amelyeknek nincs vízleve­zető lyuka. Ezeknek az öntözé­sét gondosan kell végeznünk, mert a felesleges víz így nem folyhat ki az edényből, ami könnyen okozhatja a wöwény pusztulását Mutatósok a kaktuszokká! és más pozsgásnővényekkel beül­tetett növénytálak is. Ezeken a tálakon viszont feltétlen legyen vízelvezető nyílás, mert a pozs­gások a túlöntözésre igen érzé­keny növények. Ezért fontos, hogy talajuk feltétlen vízát­eresztő, föl',romi homokkal bő­ven kevert legyen. A szikladarabba ültetett nö­vényeké az egyik legfeltűnőbb és Igen mutatós, újszerű nö­vénytartási mód. Irre a célra elsősorban lyukacsos, porózus mészkőszikladarabokát haszná­lunk. A beültetésükre pedig olyan növényfajokat, amelyek a hazájukban is mészkősziklás te­rületen élnek. A fatőrzsdarabbó! készített növénytartó a növénykedvelők körében egyre inkább népsze­rűbb lesz. Ezek a tartók belül üres fatörzsdarabok vagy után­zatok, amelyeket fehér nyírfa- kéreggel vonnak be. A fatörzs- darabb ültetett növények díszí­tő értékét jelentősen emeli az a sajátságuk, hogy a fatörzs növénytartókban a talaj lassab­ban szárad, mint a cserepek­ben. Ez télen, a fűtéstől száraz szobalevegőben' nagyon elő­nyös a szobanővények részére. Minden szobanövényünk tart­ható, nevelhető fatörzsdcrabbSI készített tartókban. Syört Műdét „Süssünk, főzzünk otthon "[ Bélszínszelet Budapest módra Az Otthon étkezde szakácsa, Kovács Istvánné az alábbi été-' leket ajánlja: ­Ebéd: 1. Raguleves. 2. Bélszínszelet Budapest módra rizzsel, savanyúsággal. 3. Mogyorós torta. Vacsora: Magyaros rakott­palacsinta. 1. Raguleves: hozzávalók: 1/4 kiló csirkeaprólék, 1/4 kiló ve­gyes zöldség, kis zeller, kara­lábé, só, bors, 4 deka zsír, kis vöröshagyma, kevés liszt. Az apró • kockára vágott ve­gyes zöldséget, finomra vágott hagymával zsíron kissé megpi­rítjuk, majd hozzátesszük a csir­keaprólékot, a zellert, karalá­bét, megsózzuk és fedő alatt puhára pároljuk. Ezután kb. másfél liter vízzel felengedjük, ízlés szerint borsozzuk, világos rántással berántjuk. Apró ga­luskát szaggatunk bele. 2. Bélszínszelet Budapest mádra: hozzávalók: 75 deka marhabélszín (lehet sertéscomb is). 15 deka zsír, só, 2 deka füstölt szalonna, 5 deka máj, 10 deka gomba, 1 fej vörös­hagyma, paprika, 10 deka zöld­borsó. A húst felszeleteljük, kiver­jük, megsózzuk és zsírban meg­sütjük. Ha kész, kivesszük, tál­ra tesszük és a visszamaradt zsírban megpirítjuk a finomra vágott hagymát, a kis kockára darabolt szalonnát, az Össze­vágott gombát, máját, cukor­borsót, nyáron zöldpaprikát, té­len még kevés lecsót teszünk bele. Ezután megsózzuk, kb. negyed liter vízzel felengedjük és az egészet puhára pároljuk. Tálalásnál először a rizst tesz- szük a tóira, ráöntjük a szalon- nás, májas, gombás pecsenye­lét és a tetejére tesszük az ad­dig meíegee tortáit sülthúst Bármilyen savanyúságot adha­tunk hozzá, 3. Mogyorós torta: hozzá­valók: 13 tojás, 10 evőkanál porcukor. 10 evőkanál kristály­cukor, 6 evőkanál tej, 3 vaj, 2 vaníliás cukor, 30 deka darált dió, 2 evőkanál morzsa, 3 evő­kanál liszt 10 deka pörkölt mo­gyoró, kevés rum. Hat tojásfehérjét 7 egész to­jással, 10 evőkanál kristálycu­korral addig verjük, amíg elég kemény lesz. Ezután hozzá­adunk 30 deka darált diói, 2 evőkanál zsemlemorzsát 3 evőkanál lisztet, óvatos össze­keverés után raja zott, lisztezett tepsiben megsütjük. Közben 6 evőkanál tejet for­ralunk és a 6 tojássárgávgl ha bosra kevert 10 evőkanál por­cukrot a tejbe öntjük és lassú tűzön kb. 5 percig főzzük. Ha elég sűrű, akkor levesszük,' be­leteszünk 2 raníliáscukrot 3 vajat, ízlés szerint rumot és ad­óik keverjük, míg teljesen y nem hűl. A kihűlt tortát 3 részne vág­juk, megtöltjük a töltelékkel és erre darált mogyorót szórunk, majd a bevont torta tetejét is díszíthetjük mogyoróval. 4. Magyaros rbkottpaiacsír*» ta; A szokásos módon, de kis­sé sűrűbbpalacsintamasszát ké­szítünk cukor nélkül. Ezt kisüt­jük és megtöltjük ledarált pör­költtel úgy, hogy egy palacsin­ta, rá pörköltmassza, majd újra palacsinta és így tovább. Vé­gül tejfellel leöntjük és a sü­tőben kissé átsütjük. VASARNapi MEtltRltt A Soprani Ru­hagyár az idén 1000 modellt ter­vez hazai és kül­földi megrendelő» számáré, A gyét bébi, leányka, ser­dülő ás női fels® könnyűruhézae cikkeket gyárt A gyár tervező gár­dája már elkészí­tette a nyári mo­dellek nagy részét Á konyha veszélyes A konyha és közvetlen környéke az US A-ban a legveszélye­sebb terület. A biztosító társaságok statisztikája kimutatja, hogy az elmúlt évben 26 500 ember halt meg a konyhában, ugyanitt 3 100 000 volt a sebesültek száma. Ez megelőző évhez képest kö­zel 50 százalékos emelkedést mutat. A balesetek leggyakoribb oka, az emberek nem ismerik a háztartási készülékek egyre bo­nyolultabbá váló szerkezetét, továbbá a korszerű technológiában kevéssé jártas gyermekek nagy érdeklődési tanúsítanak a gépei isáat. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents