Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-22 / 44. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ära; 88 fflüf Dunántúli napló XXX. évfolyam, 44. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1973. február 22., csütörtök Becsülettel eleget fettek kötelességüknek Elfogadták az idei költségvetést és a fejlesztési tervet Megtartotta utolsó ülését Pécs megyei város Tanácsa valósítását a megállapodó fe­lek garantálják. Részletesen foglalkozott a je­lentés a lakossággal való kap­csolatokkal, majd a városren­dezés és a városfejlesztés két­éves eredményeit, s a követke­ző évekre vonatkozó célkitűzé­seit taglalta. A tanácselnök je­lentése így fejeződött be:- Az elmúlt két év áttekin­tése bizonyítja, hogy a tanács és a végrehajtó bizottság sok­rétű és felelősségteljes felada­tát eredményesen végezte, a testületek tevékenysége jelen­tősen hozzájárult a város fej­lődéséhez, ami általában véve egyenesvanalú és nagyobb hi­báktól mentes volt. A városfej­lesztésben a gazdasági és kul­turális élet minden területén szemmellátható előrelépés tör­tént, az igényeket azonban az objektív nehézségek miatt tel­jes mértékben nem lehetett ki­elégíteni. Munkánk kereteit adottságaink határozták meg. (Folytatás az 5. oldalon) Huszonötmillió forintért Bekötő utak, felefon, vUlamoshálózat-bővités A MÉM támogatását igénybe véve építenek Baranya tsz-ei Tizenöt éve ad □ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium I kezet nehéz helyzetbe került: teljés támogatást a termelőszövetkezeteknek, belső úthálózat és bekötőutak építésére. Ez idő alatt országosan több mint 3300 kilométer szilárd útburkolatot kaptak a tsz-majorok, a gazdaságok „közelebb" kerültek a főútvonalakhoz. Baranya termelőszövetke­zetei is többszáz kilométer üzemi utat építettek, vagy építtettek a Közúti Üzemi Vállalattal. A MÉM egyébként nem csak az út­építésre ad pénzeszközöket a gazdaságoknak, ez a száz százalékos támogatás kiterjed a telefonhálózat bővítésére és a tsz-ek villamo­sításának fejlesztésére is. Mit kap Baranya, mire számíthatnak a termelőszövetkezetek ? Az elmúlt esztendőben tizen­két és fél kilométer üzemi utat építettek megyénkben a terme­lőszövetkezetek ,— az idén a lehetőségek többet ígérnek. A majorokban építendő bekötő­utak hossza tizennégy kilométer, a beruházások forrásigénye megközelíti a 22,8 millió fo­rintot: mely idén tizenöt ter­melőszövetkezetet érint. A beruházások tervezője és bonyolítója a MEZŐBER. A ki­vitelezők a tsz-ek saját brigád­jai, illetve hosszabb szakasz megépítése esetén a Közúti Épí­tő Vállalat. A gazdaságok a 100 százalékos támogatást a rendelkezések értelmében akkor kapják meg, ha a bekötőút építésével egyidöben a majorok belső úthálózatát is rendezik: ez esetben viszont a major belső útjai építési költségeinek 50 százalékát is téríti a MÉM. A gazdaságok közül csak né­hányat említünk, amelyek idén utat kapnak: Görcsönydoboka, Kökénypuszta, a kővágótöttösi major, a dencsházaí major, a boksái tsz baromfitelepének egy része, továbbá Jógának és Ka- posszekcső között három kilo­méteres útszakasz készül. Kovács Zoltán, a Megyei Ta­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának előadója a hírközlővonalak építésével kap­csolatban már nem számolha­tott be olyan kedvező hírekről. mint az üzemi utak esetében. A mezőgazdasági üzemek az utóbbi időben kissé hátrányos helyzetbe kerültek: a telefonok üzembehelyezése vontatottan halad. Ennek az az oka, hogy a posta az utóbbi időben nagy­mérvű rekonstrukciós munkákat végzett más területeken. A Me­gyei Tanács az idei esztendőre négymillió forint értékű beruhá­zásra tartott igényt, ez azonban nem valósul meg, mert csak 1,3 millió forint áll rendelkezés­re a vonalak bővítésére. Az igény ennek négyszerese. A leg­nagyobb gondot az jelenti, hogy a szakosított telepek nincsenek ellátva telefonnal: ugyanakkor ha például tűz, vagy éppen más természeti csapás érné ezen telepek valamelyikét, nagy problémát jelentene ez a gaz­daságnak, mert az egy-egy telepen lévő ötvenmilliós állo­mány veszendőbe menne, a késői riasztás miatt. A rendel­kezésre álló összegből csupán három közös gazdasáq részesül: telefont kap a kétújfalui állat­tenyésztési telep, az irodaház, a babarci szakosított szarvas­marhatelep, a kölkedj major. A megye termelőszövetkezetei­nek, majorjainak telefon ellá­tottsága igen alacsony szinten áll: nem haladja meg a 20 százalékot, az új telepeknél méq súlyosabb a helyzet, mert nem éri el a 2 százalékot sem. Az elmúlt évi kedvezőtlen időjárás miatt néharay szövet­nem volt elegendő szárító ka­pacitás, így a gabona egy ré­sze értéktelenné vált Épp ezért tíz gazdasáq elhatározta, hogy szárítót épít. Mivel a gazdasá­gok későn jelentették be igé­nyüket, így a DÉDASZ nem tud energiát biztosítani májusra, csak az aratás időszakára. Egyébként hat termelőszövet­kezetben végeznek villamosí­tási munkákat az Áramszolgál­tató Vállalat szerelői, mintegy másfél millió forint értékben. Azokat a gazdaságokat részesí­tik előnyben, ahol takarmány­keverő, illetve szárító épül. I Elutazott hazánkból Xuan Thuy államminiszter Xudfi Thuy, a Vietnami Dol­gozók Pártja Központi Bizottsá­gának titkára, állommkiiszter, aki Péter János külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon, tárgyalásai befejeztével szerdán délelőtt elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Péter János és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt Hoang Cuong, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság buda­pesti nagykövete és Huynh Van Than, a Dél-Vietnami Köztár­saság budapesti nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője. Eljöt­tek az, államminis/ter búcsúzta­tására q- Budapesten tanuló vietnami diákok is. Xuan Thuy elutazása előtt az MTI munkatársának adott nyi­latkozatában elmondotta, hogy megbeszélései a magyar párt és állami vezetőkkel elvtársi, szí­vélyes, baráti légkörben zajlot­tak le, s látogatása során min­denütt, ahol csak megfordult a magyar nép testvéri szolidaritá­sának, szeretetének megnyilvá­nulásait tapasztalta a vietnami nép iránt. Népünk nevében elő­ször is szeretném megköszönni — mondotta — a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak, a Ma- gyar.Népköztárspság kormányá­nak, o magyar népnek támoga­tását, amelyet a béke megőrzé­séért, a szocialista építőmunká­ban nekünk nyújtott. Baráti üd­vözletemet küldöm a magyar népnek, vezetőinek, Budapest lakosságának, s kívánom, hogy fejlődjék, erősödjék tovább a magyar és a vietnami nép test­véri barátsága. A tartalomból' Támadásban a kambodzsai hazafiak (2. old.) Súlyos izraeli provokáció (2. old.) Nézeteltérítés (4. old.) Magyar tudósok szovjet kitüntetése (5. old.) Forradalmi ifiúsági napok Baranyában (5. old.) Megállapodás a laoszi béke helyreállításáról\ a nemzeti egyetértés megteremtéséről Kamphay1 Boupha a Laoszi Hazafias Front hanoi képvise­letének vezetője szerdán délben sajtókonferencián ismertette a laoszi bétke helyreállításáról, a nemzet megbékéléséről és egy­ségéről szerdán délelőtt Vien- tianéban aláírt megállapodást. A megállapodást Pheng Phong- savan, a vientianei kormány különleges meghatalmazottja és Phoumi Vongvichit, a hazafias erők különleges meghatalma-. zottja írta alá. A 14 cikkelyből álló mególlo- podás öt fejezetben foglalja össze a béke helyreállításának feladatait. Az általános elveket tartalmazó fejezet megállapítja, hogy a nemzet békéje, függet­lensége és szuverénitása érde­kében a szembenálló laoszi fe­lek megerősítik a Laoszról kö­tött 1962. évi genfi megállapo­dást. s őrt el kell fogadnia ez Egyesült Államoknak és Thai­földnek. A két szembenálló fél által ellenőrzött terület ideig­lenesen az adott fegyveres erők ellenőrzése alatt marad, de mindenütt biztosítani kell a la­kosság személyes szabadságát és egyéb szabadságjogait. A katonai kérdésekről a meg­állapodás előírja: február 22 én déli 12 órakor (vientianei idő szerint) életbe lép a teljes tűzszünet minden fronton egy­rS/D. NAFlö, TELEFOTO A laoszi tűzszüneti egyezmény aláírása Víentianeban. Baloldalt Phuomí Vongvichi, a laoszi hazafias front pártjának főtitkára, jobboldalt Pheng Phong Sa van, a királyi kormány belügyminisztere, idejűleg. A külföldi légierő vég- { legesen beszünteti Laosz terű- | létének bombázását. A tűzszíj- j net után tilos minden katondi ; akció, a különítmények harc! | cselekményei is. Az esetleges i összetűzéseket laoszi vegyes j bizottság vizsgálja ki. Tilos min | den büntetőakció,' s a mene- I kültéknek lehetővé kell tenni, hogy hazatérjenek eredeti lakó­helyükre. Tilos minden katonai személy és fegyverzet bevitele az országba, kivéve az 1962. évi genfi megállapodásban en­gedélyezett kontigenst. Az ideiglenes nemzeti egység­kormány létrehozását követő 60 napon belül minden külföldi re­guláris és irregularis csapatot ki kell vonni Laosz területéről, és fel kell oszlatni minden kül­földi katonai és félkatonai szer­vezetet. Ugyancsak fel kell osz­latni a külföldiek szervezte „kü­lönleges erőket”, s le kell sze­relni támaszpontjaikat. Ugyan­csak ez idő alatt kölcsönösen szabadon kell engedni a hadi­foglyokat. Az ország politikai berendezkedéséről a megálla­podás úgy rendelkezik, hogy demokratikus választás útján kell létrehozni a nemzeti egy- ségkormányt. Ennek előkészí­tésére a szerződés aláírását ke vető 30 napon belül ideiglenes nemzeti egységkormányt és nemzeti politikai konzultatív ta­nácsot kell létrehozni. A megállapodás szerint mind­két fél tudomásul veszi: az Egyesült Államok kormánya ígé­retet tett arra, hogy segítséget nyújt a háború ütötte sebek be gyógyításához egész Indokína-, ban. Ebben o kérdésben a lét­rehozandó ideiglenes koimány az USA kormányával konzultál­ni fog. A megállapodás végrehajtá­sa érdekében a két laoszi fél vegyes bizottságot hoz létre részarányos alapon. A végre­hajtást nemzetközi bizottság el- megbízottjának (Folytatás a 2, oldalon) törvényesség további megszilár ditásához, az ügyintézés szín vonalának emeléséhez, a la kossági kapcsolatok javításá hoz. Méltatta a tanács, rende letalkotó tevékenységét, ismer tette a tanácsi bizottságo munkáját, ami szervesen kap csolódott a tanács és a végre hajtó bizottság munkájához majd ez utóbbiról szólva meg állapította: gondoskodott ar ról, hogy döntéseit az érdekel tek minden esetben megismer jék, s következetesen törődöt határozatainak eredményessé gével. A tanács szakigazgatási szer veiben javult az ügyintézői te vékenység, a lakosságot köz vétlenül érintő kérdésekben pe dig mindig kikérték a választó' véleményét is. A nem-tanács szervekkel kötött együttműkö dés! megállapodásokkal is fog lalkozott és megállapította ró luk, hogy a korábbi, elmélet jellegű kapcsolatoktól eltérőéi a mostaniak gyakorlati jelle rtnölr c « L- i+M 7 r-é±\ r~\\f mon Pécs városának 1971. április­ban megválasztott tanácsa teg­nap délelőtt tartotta utolsó ülé­sét. A napirendi' pontok egyiké­ben visszatekintettek a tanács­tagok a végéhez ért ciklusban végzett munkára, a másikban pedig a város idei gazdálkodá­sáról, fejlesztéséről határoztak az előterjesztett költségvetés és fejlesztési terv alapján. A Városi Tanács és végre­hajtó bizottsága kétéves mun­kájáról szóló jelentést Wieder Béla tanácselnök terjesztette a tanácsülés elé. Megállapí­totta, hogy a tanács összetéte­lében tükröződik társadalmunk szerkezete, megvalósul a lakos­ság különböző rétegeinek ará­nyos képviselete, gmi figyelem­reméltó . társadalmi-politikai erőt jelent. A tanács, mint tes­tület tevékenységéből kiemelke­dőként nevezte meg a szerve­zeti és működési szabályzat megalkotását, ami jól körülha­tárolta a tanácsnak és szervei nek feladatkörét, hozzájárult a

Next

/
Thumbnails
Contents