Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-21 / 43. szám

Vlláej Drogériái, egyesüljetek! AtO . Ól) Iliiét Dunántúli naDio XXX. évfolyam, 43. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1973, február 21., szerda Nem tantárgy Túl vagyunk e félévvel együttjáró izgalmakon, s jórészt túljutottunk az idei tanév első kelének értékelésén is, A félévi érdemjegyek alakulásából messzemenő következtetéseket vontak le pedagógusok és szü­lők egyaránt. Vannak azonban ez oktató-nevelő munkának olyan területei is, amelyek vo­natkozásában nem támaszkod­hatunk az osztályzatokra. Hogy milyen eredménnyel munkál­kodtunk gyerekeink munkára nevelése, egészségügyi felvilá­gosítása érdekében — ezt nem mutatja semmiféle statisztika, mintahogy azt sem tudjuk „csal­hatatlan" számokkal, kimutató sokkal mérni, hogy milyen ered­ményeket értünk el a hazafias nevelés vonatkozásában. Az iskola az életre nevel, s az élet mit sem ér nemes célok, tisztes elkötelezettség és ál­lampolgári felelősségérzet nél­kül. Néhány évvel ezelőtt hi­vatalosan is bevonult az isko­lákba egy tárgy — a honvédel­mi ismeretek —, melytől azt vár­juk, hogy kitölti azokat a lég­üres tereket, melyek oktatási és nevelési rendszerűnkben tá­madtak, pontosa b ba n: hogy hozzásegít bennünket ahhoz, hogy olyan fiatalokat bocsás­sa na k ki az iskolák, akik — szükség esetén — készek és ké­pesek hazaszeretetüket a leg­aktívabb 'formában, fegyverrel « kézben is bizonyítani. A honvédelmi ismeretek ok totósa az iskolák egy részében ötéves múltra tekint vissza. Az általános iskolák többségében 1$ több mint három éve oktat­ják ezt a témakört, vannak már tehát tapasztalataink. Ennyi idő alatt egyértelműen eldőlt a kérdés: kell-e, szabad-e ka­tonai ismeretekkel és eszközök­kel „traktáInunk" gyerekeinket, mint ahogy az is eldőlt: érdek- lí-e ez a témakör egyáltalán « fiatalokat? Az idegenkedés időszakán túljutottunk — s ez a szülőkre is vonatkozik. A honvédelmi is­meretek oktatása nem a mi- litarizmus becsempészését je­lentette az iskolák falai közé, hanem az „életre nevelés" él­vének és gyakorlatának teljessé tételét. Az enyhülés éveit él­jük, a háború azonban válto­zatlanul reális lehetőség, s eb­ből következően elkerülhetetlen szükségszerűség a hadsereg is. Fiataljaink túlnyomó többsége hosszabb-rövidebb időre egyen­ruhát ölt — már csak azért is. éppen a beilleszkedés és alkal­mazkodás megkönnyítése érde­kében — tehát az ő érdekük­ben —, lépéseket kellett ten­nünk jobb felkészítésük, illetve célszerű előképzésük vonatko­zásában. E tárgykör nem kato­nákat nevel, s nem feladata a kiképzés. Az általános művelt­ség szerves részét alkotó hadi- technikai ismereteken túl min­denekelőtt a legnemesebb er­kölcsi és akarati tulajdonságok kiteljesítését célozza — tehát a teljesebb, igazabb emberré ne­velést. A honvédelem és a be­csületes munka egymástól el­választhatatlan .fogalmak — ezt hangsúlyozza mindenekelőtt ez a tárgy, s azt, hogy minden emberi teljesítmény és erőfe­szítés igazi értelmét a közös­séghez va'ó szoros kötődés, azaz a nép, a haza szeretete «ebe. Honvédelmi és hazafias ne­velés — egymástól elválasztha­tatlan fogalmak. Éppen ezért nem lehet csak azt vizsgálni, milyen eredményeket' értünk el a honvédelmi ismeretek című tárgykör tanítása terén, hiszen ez az egyszerűbb, s a végsöso- ron a kisebb jelentőségű do­log. A hangsúly o hazafias ne­velésen van, ez pedig nem egy tárgykör, egy tanár feladata. A hqza szeretetének eszméje át kell, hogy hassa az oktató-ne­velő munka egészét, s végső­soron ennek — az internacio­nalizmussal párosult hazasze­retetnek —, kell tartalommal megtölteni a földrajztanítástól a történelemtanításig való mennyi tantárgyunkat A hazáról az elmúlt évtize deliben kevesebbet beszéltünk, mint kellett volna, s ennek nap mint nap tapasztaljuk káros következményeit. A disszidáló fiatal, a katonai szolgálat alól ál-betegségekkel, vagy protek­cióval kibúvó fiatal, a munka jót rosszul végző fiatal, á cint kus, csak a saját érdekeit néző fiatal tettei mélyén más egyéb okok mellett az a tény bújik meg, hogy sokak számára, alig niond valamit ez a szó: Ma­gyarország. A hazafias és honvédelmi ne­velés természetesen nemcsak a pedagógusok feladata. A csa­lád, a munkahely, a tömegszer­vezetek ezzel kapcsolatos köte­lezettségei közismertek, s mind­járt tegyük hozzá: ami az utób­biakat illeti egyre jelentőseb­bek az erőfeszítések is. De ma­radjunk ez alkalommal csak az iskoláknál. A honvédelmi is­meretek eredményes oktatása széleskörű anyagi és személyi segítséget tételez fel, az iskolá­kat ugyanis jórészt váratlanul érte ez a feladat. A pedagógu­sok honvédelmi és haditechni­kai felkészítése volt az alap. Ehhez mindenekelőtt a Hon­védelmi Szövetség nyújtott hat­hatós segítséget, míg a gyakor­lati munkához, az. órák szemlél­tetéséhez, az élmény-nyújtáshoz a hadsereg csapatai és szervei tudnak jelentős segítséget ad­ni. Olyan iskola, ahol e munka minden személyi és anyagi fel­tétele maradéktalanul megvan, nemigen akad — olyan azon­ban, mely ügyesen és eredmé­nyesen dolgozik együtt az ügy érdekében a legkülönbözőbb szervekkel — egyre több. Csak egy példát A pécsi, kertvárosi általános iskola évek óta szo­rosan együttműködik az egyik közeli honvédségi alakulat tiszt­jeivel és katonáival, akik egy­részt szemléltető eszközökkel, másrészt előadásokkal, rövid kis irodalmi műsorokkal színesí­tik az órákat Jelen vannak az osztályfőnöki órákon, kisdobos- és úttörőfoglalkozásokon, mint ahogy a gyerekek is gyakori vendégek a laktanyában. Ami itt megvalósult az nem pénz­kérdés, s nem kell hozzá semmi­féle „központi" utasítás vagy engedély. Egyszerűen csak ar­ról van szó, hogy mindenki át- érzí felelősségét, feladata nagy­ságát. Mert itt többről van szó, mint egy tantárgy. Hogy milyen lesz az. ember, az élete első 10—15 éveben dől el. S hogy milyen lesz egy or szag, az attól függ, milyen fia­talokat nevel ... Békés Sándor A magyar—szovjet barátsági szerződés kiállta 25 év próbáját Ünnepi ülés Komlón Negyedszázaddal ezelőtt, 1948 február 18 ón írták alá Moszkvában o magyar—szovjet barátsági, együttműködési és j kölcsönös segítségnyújtási szerző- ; dést. E jubileumi évforduló ai- ; kaiméból tegnap délután Kom­lón, a Baranya megyei Vízmű Vállalat nagytermében ünnepi ülést tartottak. Az ünnepségen részt vett ; Boci József, az MSZMP Bara- i nya megyei Bizottságának tit­kára, Brenner Péter, az MSZBT i Országos Tanácsának osztály- ! vezetője, Neubauer József, az | MSZMP Komló városi Bizottsá­gának titkára, valamint Jazbin- sek Vilmos, Komló országgyű­lési képviselője. A két ország himnuszának elhangzása után Gallusz József, Komló város Tanácsának elnö­ke tartott ünnepi beszédet Utalt a 25 éve kötött szerző­dés alapvető céljaira. A szerző­dés jelentős tényező nemzetünk történelmében, népünk szocia­lista társadalmát építő munka- I jóban. E szerződés — mondot­ta többek között Gallusz Jó­zsef — időtállónak bizonyult, kiállta az események meg-meg- i újuló próbáját, ténylegesen a két nép érdekeit szolgálja, a történelmi háttérből azokat az elemeket foglalja magában, 1 amelyek a jelen és a jövő nél- 1 külözhetetlen alkotóelemévé váltak. E kézfogás megpecsételte a | magyar és a szovjet nép barát- ’ (Folytatás az 5. oldalon.) Több, mint kétmilliárd takarékos Baranya Emelkedő tendencia — Kedvelt a gépkocsi-nyereménybetét Csaknem kétszázmillió forint­tal emelkedtek Baranya lakos­ságának takarékbetétjei az el­múlt esztendőben. Balatonyí Dezső, az OTP Baranya megyei Igazgatóságának igazgatója arról tájékoztatott, hogy a ta­karékpénztáraknál, a postahi­vataloknál és o vidék takarék­szövetkezeteinél elhelyezett be­tétállomány összege az év vé­gén 2 milliárd 7 millió forintot tett ki. evben 33 ezer dolgozó 72 mil­lió forintot takarított meg, és segítségével 36 millió forint rö­vidlejáratú kölcsönhöz jutott. A takarékoskodásból az álta­lános és középiskolai tanulók is kivették részüket, hiszen az elmúlt tanévben hat és fél­millió forint értékű takarékbé­lyeget vásároltak. A viszonylag rövid múltra [ visszatekintő ifjúsági takarék- betét előnyeit is egyre többen 1 ismerték fel — az ilyen módon elhelyezett betelek tavaly el­érték a 14 millió forintot A tartalomból: A pályaválasztási munka mérlege (3. old.) A felsőoktatási KISZ-szervezetek feladatai (3. old.) Távirat váltás (5. old.) Eredményesén dolgoznak a baranyai MSZBT-tagcsoportok (5. old.) A borítékról, március ürügyen (6. old.) A tanácsok pénze (6. old.) Tűzszünet Laoszban káoszban február 22-én dél- ben tűzszünet lép életbe, A viantianei rádió kedden este kö­zölte, hogy a laoszi tűzszünet) megállapodást szerdán, helyi idő szerint délelőtt 11 órakor ünnepélyes keretek között írják alá Vientianeben Souvanna Phouma miniszterelnök hivata­lában. A megállapodásról ■ Vientiane! rádió részleteket nem közölt, A laoszi tűzszünet! megálla­podást a laoszi hazafias nép­front pártja és a Vientiane) kor­mány képviselőinek többhetes megbeszélései előzték meg. A laoszi hazafiak szóvivője az AP hírügynökség jelentése sze­rint közölte, hogy a hazafiak több alkalommal javasolták a tűzszünetet, de azt a Vientia­ne! tárgyaló fél eddig vissza­utasította. Közölte meg, a lao­szi hazafiak hozzájárultak ah­hoz, hogy a politikai problémá­kat további tárgyalásokon ren­dezzék. Emlékezetes, hogy a laoszi kérdés rendezését és a tüzszüneti megállapodás meg kötését egyebek- között az új koalíciós kormány összetételével kapcsolatos nézeteltérések hát­ráltatták. Az AFP jelentése szerint a királyi kormány egyik minisztere kedden megerősítette a tüzszü­neti megállapodás létrejöttét Közölte, hogy a megállapodást kedden délután parafáitok, s hogy a megállapodás tizennégy cikkelyből áll. Százhatvankilencezer taka­rékbetétkönyvet tartanak nyil­ván, ami azt jelenti, hogy a megye minden ezer lakosa kö­zül 398 rendelkezik betétkönyv- '• vei. Az eqy lakosra jutó átlag- : megtakarítás 4724 forint ez . után pedig 69 millió forint ka- j matot fizettek ki. Emelkedő ten- ! deneiát mutat a takarékosko- i dós. Az OTP-nél kezelt takarékbe- | téteknek mintegy 8ó százalékát j kamatozó betétkönyvben he- J lyezték el. Változatlanul ked- j veitek voltak a gépkocsi nyere- I ménybetétkönyvek, amelyek ál- | lománya egy év alatt 16 millió j forinttal emelkedett, s az év ] végén 219 millió forintot ért el. E betétkönyvekkel tavaly 83 ba­ranyai tulajdonos nyert gépko­csit. Az első sorsolás óta a gépkocsi nyertesek száma ezzel 453-ra nőtt. Baranyában 173 munkahe­lyen szervezték meq és műkö­dik a KST. A Kölcsönös Segítő J Takarékpénztárakban az elmúlt 1 öt kilométeres hosszúságban, két híddal, bekötőutat építenek Somberek és Görcsönydoboka közt Az aszfaltozott utat a Közúti Építő Vállalat építi és a nyárra szándékozik befejezni. /

Next

/
Thumbnails
Contents