Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-18 / 41. szám
Are; 1 farín* Vlláa piroletárfai. I Dunántúli napló xxx.évfolyam,4i.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1073.februári«.,«m«* M barátság okmánya A történelmi dátumot teljes jelentőségét általában csak évek, évtizedek távlatából lehet felmérni. Most a magyar—szovjet barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 25. évfordulóján megállapíthatjuk: 1948. február 18 a felszabadulásunk betetőzését jelentette, s kezdete volt olyan gyökeres, visszavonhatatlan átalakulásnak, amelyre nincs példa népünk évezredes történelmében. Az a Magyarország, amellyel a Szovjetunió szerződést kötött, még gyönge volt a vérveszteségektől. Történelmében olyan évszázadokra tekintett vissza, amikor valamennyi szerződésünk a nagyobb hatalmaknak való alávetettséget is jelentette, Magyarország történelmében a Szovjetunió volt az első hatalom, amely országunkat egyenrangúnak tekintette, ezen az alapon volt kész tartós szövetséget kötni vele- A magyar—szovjet barátsági Szerződés a történelmi előzmények legszebb hagyemányai- ra-tanulságaira épült. Kiemelt szerep illeti meg ebben azt a barátságot, amely az 1917— 1919-es forradalmak tüzében kovácsolódott a magyar és a szovjet nép között. A lenini eszmék lelkesítették népünk legjobbjait, amikor 1918 novemberében megalakították a magyar munkásosztály forradalmi pártját, amikor 1919 márciusában kivívták a Magyar Tanács- köztársaságot N em, kevésbé fontos tényező volt felszabadulásunk, amely a szovjet Vörös Hadsereg hősi harcának eredményeként született, s az ezzel párhuzamosan kibontakozott politikai folyamat, amelynek következménye az elnyomó fasiszta hatalmi gépezet összeomlása volt. A szovjet katonai egységek felszabadító küldetésük teljesítésén túl segítséget nyújtottak a demokratikus köz- igazgatás kiépítéséhez, o népszuverenitás legfontosabb elemeinek kibontakoztatásához. A felszabadulás után a belső demokratikus erők polgárt szárnya igyekezett megakadályozni a társadalmi átalakulást. Az osztályharcból a haladas erői kerültek ki győztesen, és a magyar dolgozó nép — g kommunisták vezetésével — kezébe vette sorsánok irányítását. A Szovjetunió jelentős gazdasági, sokoldalú politikai segítségével hatékonyan hozzájárult a magyar népi demokrácia győzelméhez, diplomáciai akcióival pedig lehetővé tette az imperialista beavatkozási kisérletek visszaverését. A magyar—szovjet barátsági szerződés a demokratikus Magyarország győzelmét dokumentálta. Es dokumentálta a két ország baráti szövetségét, biztosította a szocialista jövőt A szovjet—magyar kapcsolatok dinamikus fejlődése az utóbbi negyed században a szoros értelmében áthatotta életünk minden területét. Gazdasági, tudományos, kulturális életünknek úgyszólván nincs olyan ága, ahol ne lenne jelen valamilyen formában o szovjet tapasztalat és konkrét segítség. Tekintve, hogy hazánk nyersanyagszegény ország, iparunk fejlődésének létszükséglete a Szovjetunióból hozzánk áramló nyersanyag. A barátság okmánya különösen jelentős szuverenitásunk, nemzeti biztonságunk szempontjából. Határaink sérthetetlenségének döntő biztosítéka az, hogy hazánk szövetségese annak o Szovjetuniónak, amely o világon páratlan védelmi eszközöket hozott létre. A szerződés szellemében egyre szélesednek o magyar- szovjet kapcsolatok az Ideológiai munkában, a tudomány, a népművelés, a kultúra és az élet minden területén. M, 1 Megfelelő ütemben fejlődtek a termelő ágazatok H KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése 1972-röl A megye gazdasági eletet jellemző adatok azt igazolják, hogy 1972-ben a gazdasági egyensúlyt biztosító fő törekvések mellett is megfelelően fejlődtek a termelő ágazatok, bár egyikét esetben a fejlődés üteme valamivel mérsékeltebb volt, mint 1971-ben. Ipar A rarra ómból Mit viszünk a világpiacra? Nemet mondott a föld mélyén az olajkutatóknak Hogyan % ’ «'•' * wos? A megye feldolgozó ipara 1972-ben 4,7 százalékkal termelt többet az előző évinél, míg a kitermelő ipar (szénbányászat) termelése csökkent Ezek együttes hatásaként a. szocialista ipar össztermelése nagyjá bői az előző évi szintet érte el. Kedvező vonása az ipari tevékenységnek, hogy a népgazdasági tervben is kiemelt iparágak növelték az átlagosnál nagyobb mértékben termelésüket, (Gén- és cementipar, bútoripar. konzeívgyártás.) Dina mikusabb volt a tanácsi és a szövetkezeti ipar fejlődése, melyek 6,4, illetve 9,0 százalékkal növelték termelésüket. A minisztériumi iparon belül az élelmiszeripar' termelése növekedett nagyobb mértékben. A megye ipara a fontosabb termékek többségéből ez évben is növekvő mennyiséget adott át a termelőknek és fogyasztóknak. A megyei székhelyű vállalatok és szövetkezetek 453 millió Ft-tal, 4,4 százalékkal több terméket értékesítettek o múlt évinél. A belföldi elhelyezési lehetőségek szőkébbek voltak, ennek következtében a vállalatok fokozott exportra törekedtek. Az ipari termékek kiüitele közel 27 százalékkal emelkedett, mig a belkereskedelmi és beruházási célú átadások csak 1,9 százalékkal nőttek. A kivitelre kerülő áruk zöme könnyű- és élelmi- szeripari termék. A helyi ipar részesedése az exportban tovább emelkedett, főleg könnyűipari termékekből. Az építőipar részére az 1972. évi népgazdasági terv országos viszonylatban mérsékelt, 3-4 százalékos növekedést Irányzott elő. A megyei székhelyű építőipar azonban folyó áron ugyanannyit' térmeft, mint' 1971, ékben.. Ez .részben összhangban van a kormányzati intézkedéseknek a beruházások mérséklését célzó elgondolásaival, részben a megye területén folyamatban lévő beruházások adott struktúrájával. (Folyamatban lévő nagyberuházások befejező munkálatai.) Az állami építőipar termelésének folyamatosságát a jól előkészített nagyszabású tanácsi lakáséptíkezések biztosították. A szövetkezeti építőipar termelése valamelyest csökkent, nagymértékben visszaesett ezen belül á termelőszövetkezeti közös vállalkozások építés-szerelési tevékenysége, amit az is jelez, hogy 1972. év végével a korábbi 6 helyett már csak két működő közös építőipari vállalkozás maradt a megyében. Az építési munkák iránt támasztott kereslet és kínálat tehát közelebb került egymáshoz, ami abban is megmutatkozott, hogy az elutasított építési munkák összege az 1971. évi 260 millió Ft-tol szemben 1972-ben már csak 10 millió Ft volt A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat o tárgyévre vállalt 1233 db lakás helyett 1363 db lakást adott át Ezeket kivétel nélkül nagypaneles falszerkezettel építette. Az egy panellakásra jutó . átlagos építési idő az előző évi 10 napról 8 napra csökkent megkezdte működeset az új pécsi távbeszélő főközpont, üzembe helyezték a televízió-tornyot és jelentős korszerűsítési munkákat fejezték be a cementszállítást biztosító pécs—villányi vasútszakaszon, valamint a dombóvár—bátaszéki vasútvonalon. A tavaly átadott kommunális beruházások volumene, ágyé- I lemmel az állami erőforrásból j átadott 1647 lakásra, ugyancsak j rekordmagasságot -ért. el, A ta, nácsok beruházási tevékenysége I fokozódott és ' részben a lakás- I építkezésekkel összefüggésben I az előző évihez kéoest a telje- | sített beruházások összege több, ! mint 80 százalékkal meghalad- I to a múlt évit. Mindezek ellenére, főleg pécsi viszonylatban lemaradás mutatkozik a gyermekintézmények hálózatának fejlesztésében. Népesség, életszínvonal 1972. év végén a megye né pességének száma 429 ezer fő volt, ebből a Pécs városban lakók száma 157 ezer. Az elmúlt évben Pécs város népessége mintegy ezer fővei növekedett, a községeké pedig ugyanennyivel csökkent. Pécs város népességének növekedése az utóbbi években csökkenő ütemű. Az élveszületések száma a múlt évihez;; hasonlóan 6200 . körül alakul, a születési arányszóm 14,5 ezrelék, valamivel kevesebb az országosnál és már a harmadik éve változatlanul alacsony. A fé/év vizsgák urán Péter Ionos külügyminiszter \ meghívására szombaton hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezett Xuan Thuy, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának titkára, állomminiszter, a párizsi négyes értekezleten részt vett VDK küldöttség vezetője és kísérete. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Péter János és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa fogadta. Jelen volt a fogadtatásnál Hoang Cuong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete és Huynh Van Than, a Dél-Vietnami Köztársaság budapesti ideiglenes ügyvivője Xuan Thuy megérkezése után nyilatkozott a sajtó képviselőinek. — A Párizsban aláírt vietnami békemegállapodás nagy győzelme a vietnami népnek- ugyanakkor a szocialista országok o nemzeti függetlenségért. a demokráciáért, a békéért harcoló erőknek a közös győzelme, azoknak a győzelme, akik aktívan támogatták a vietnami nép igazságos harcát. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a Dél-VietÚnbb binrebroblémák Egy asszony teherben nami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya szigorú- an betartja a megállapodást, az amerikai fél és a Saigon! adminisztráció viszont minden módot felkutatva nem valósítja meg teljesert a tűzszünettel kapcsolatos pontokat, s akadályozza o négyoldalú katona! vegyesbizottság és a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság tevékenységét Dél-Vietnamban. A vietnami népnek — mind Északon, mind Délen — harcolnia kell azért, hogy teljesen végrehajtsák o megállapodást és hosszú távra szóló béke jöjjön létre Vietnamban, Küszöbön álló feladat az is, hogy a két dél-vietnami félnek gyorsan tárgyalnia kell egymással azzal a céllal, hogy megvalósul-' jón a béke, a szabadság, a demokrácia, létrehozzák a nemzeti megbékélés és egység tanácsát, s elérkezzenek a szabod, általános választásokig Déf- Vietnamban. Xuan Thuy végű) üdvözletét küldte a magyar pórt- és állami vezetőknek, Budapest lakosságának, a testvéri magyar népnek. (folytatás a 3 oldalén) összehangolt együttműködés Xuan Thuy Budapestre érkezett Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés 1972-ben a bruttó termelési érték alapján számítva mintegy 2 százalékkal nőtt, szerényebb mértékben, mint 1971-ben. Ez az eredmény azonban jóval nehezebb természeti és, időjárási viszonyok mellett következett be. A növénytermelés a kedvezőtlen időjárás és az árvíz következtében elmaradt a tervezettől, a kalászosokból kevesebb termett, mint az előző évben. A búza termésátlaga 33,8 q volt hektó ronként, ami ugyan valamivel kevesebb, mint az előző évi, az. országos átlagot azonban 2,8 q-val mégis meghaladta. Az őszi betakarításé növények általában jó termést adtak. Kukoricából 1972-ben több termést takarítottak be, mint a korábbi években, ennyi kukorica ugyanis e7Ídeig egyik évben sem termett még Baranyában. A kukorica hektáronkénti termésátlaga 41,5 q volt, a cukorrépa vetés- területe növekedett, 354 q-ás átlagtermése szintén jó eredménynek számit. Az állattenyésztés bruttó tér melési értéke szerényebb mértékben emelkedett, mint az előző évben, 4 százalékkal, de lényegében a tervezettnek megfelelően alakult. Év végén 4 százalékkal több szarvasmarhát tartottak o gazdaságok, mint egy évvel korábban, a sertésállomány viszont az előző évi magas szinthez mérten 15 százalékkal csökkent Az 1968 óta folyó állattenyésztési program keretében épített szakosított telepek nagy része 1972. év vé- | géig elkészült és termelésbe lépett Ezzel az állattenyésztésben is megteremtettük a korszerű, nagyüzemi termelés egyik alap- feltételét A mezőgazdasági termékértékesítés volumene 1972-ben mintegy 3 százalékkal nőtt A j vágóállat-termelés es értékesítés az elmúlt két év alatt a sertés- í termelés felfutása következtében a tervezettnél gyorsabban fejlődött. A tej értékesítése ugyanakkor elmaradt a tervezettől és 1972-ben jelentősen csökkent a tojásértékesítés is. A baromfiértékesítés lényegében az előző ; ! évi szinten mozgott. Beruházások Az év folyamán üzembe Helyezeti beruházások összege jóval magasabb volt, mint bármely korábbi esztendőben, Erinek oka abban rejlik, hogy két jelentős volumenű ipán létesítményt is üzembe, helyeztek az év folyamán, óz új Beremendi Cementgyárat 2,3 milliárd Ft értékben, valamint áz új Péísi Műszergyárat Ugyancsak ez évbe« lééiüli «tüdősre a Pécsi Pezsgőüzem is. Az iparon krvül a mezőgazdaságban, valamint a közlekedés és hírközlés ágazatban is nagyösszegű létesít menyek üzembe helyezésére került sor. A szakosítóit állattenyésztő telepek építésére irá nyúló program teljesítése során eddig összesen 55 srarvasmar há-istállót és 29 sertéstenvész- j tési épülétet adtok ét A Harmadik Megkezdődött a magyar—szovjet tervkoordináció A tervegyeztetést előkészítő gazdaságpolitikai konzultációk befejezése után most megkezdődött Magyarország és a Szovjetunió 1976—80-as népgazdasági terveinek koordinációja. Mint ismeretes, valamennyi KGST-orszóg összehangolja készülő ötéves tervét, hogy kölcsönösen számolhassanak a többi ország fejlesztési elképzeléseivel, várható árukínálatával, importigényeivel, a kooperáció lehetőségeivel. Hazánk számára különösen a Szovjetunióval vaíó együttműködésnek nagy p jelentősége, ezzel az országgal bonyolítjuk le külkereskedelmi forgalmunk 35 százalékát. Mivel az 1976—80-as terveket már az integráció jegyében, tehát az eddiginél jóval sokoldalúbban, mélyrehatóbban egyeztetik, a koordináció előkészítése a szokásosnál körülbelül egy évvel előbb elkezdődött, s így maga a tervkoordináció is kellő időben kezdetét vehette. A közelmúltban a két ország tervhivatalai már meg kezdték az ötéves tervek fő, irányainak összehasonlítását, egyeztetését a munka különböző szinteken egyre konkrétabb formákat öltve folytatódik, s 1974 végén fejeződik be. Az egyeztetett tervek, a szállítási, vásárlási és koo perációs lehetőségek alapos feltárása alapján 1975-ben -— a többi szocialista országhoz hasonlóan a Szovjetunióval is aláírják hazánk képviselői az 1976—8Ó-ra szóló államközi kereskedelmi megállapodást Az együttműködés fokozásához igeft jó áladét (nyújtanák a korábbi években elért eredmények, 1972-ben a Szovjetunióba szállított magyar áruk értéke igen erőteljesen, több mint 20 százalékkal nőtt, exportunknak mintegy kétharmada gép, szállítási eszköz és fogyasztási iparcikk volt Ez egyben azt is jelenti, hogy iparunk számára a Szovjetunió igen jó piacot jelent * termékeink korszerűségén, exportáruink struktúrájának minél gyorsabb átalakulásán múlik, hogy exportunkat tovább fokozhassuk. Ehhez. maga a Szovjetunió is segítséget nyújt azzal, hogy az integráció jegyében egész sor kooperációs és szakosítási megállapodást ajánlott fel, illetve fogadott el. Gépforgalmunknak mintegy 20 százaléka most már a szakosított termékekből bonyolódik le. Különösén sikeresnek bizonyult a Zsigulí- kooperáció, megkezdődött az 1970-ben aláírt számítástechnikai kooperáció gyakorlati végrehajtása is. Tavaly már mintegy 10 millió rubel értékű szá • Hűtéstechnikai eszközt szállítót tunk a Szovjetunióba az együttműködés alapján, A szovjet rendelések növekedése számunkra azért is fontos, mert cserébe a sokfajta készárun kívül létfontosságú nyersanyagokat kapunk. A Szovjetunióból 1975-ben 62 százalékkal több energiát és energiahordozót 37 százalékkal több nyersanyagot félkészterméket és al katrészt vásárolunk, mint 1970- bert. Hazank összes nyersanyag- importjának 42 százaléka, ezen belül az energia és az energia- hordozók importjának 71 százaléka á Szovjetunióból származik. Mivel továbbra is jelentős mennyiségű nyersanyagot kívánunk behasns a Szovjetunióból, egyéb importunkat is fokozni akarjuk, oz eddiginél több, a , világpiacon is versenyképes árut í kell felajánlanunk cserébe. A verseny a szovjet piac megszerzéséért ugyanis mind a szocialista országokban, mind a tőkés országokban igen nagy, s ebben csak jó minőségű, korszerű áruk exportja esetén állhatjuk meg helyünket A magasabb követelményekkel számolnak vállalataink. ezek kielégítését szolgálja a ter- mékstrutúra átalakulása, a tér. melés korszerűsítése. így a magyar—szovjet áruforgalom az. 1975 utáni időszakban is várhatóan tovább növekedhet Előzetes számítások szerint forgalmunk növekedése az 1966—70 közötti 8.7 és az 1971—75 közötti 8,9 százalékos évi átlaggal szemben 1975 után évente o 9.5 százalékot is elérheti és 1980-ban mind az export, mind az import 1,7-1,8 milliárd rubelre emelkedhet. Ehhez természetesen már p tervkoordináció időszakában megfelelő koncepciókat kell kidolgozni. Meg kell alapozni például a vegyipari kooperáció kiszélesítését. Igen jó eredményeket hozhat a gyógyszeripari együttműködés fokozása, a könnyűipari export gazdaságos növelésének megteremtése- A két ország tervhivatalai, külkereskedelmi szervei, ágazati minisztériumai sorozatosan tárgyalnak az új lehetőségekről. A nagyszabású munkában a vállalatok is közreműködnek, hogy 1976, január 1-én a magyár—szovjet gazdasági együttműködésbén is minden eddiginél sikeresebb ötéves időszakot kezdhessenek el.
