Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-11 / 8. szám

Ära; 89 fffilf Vífáci nrofetárfa?, ecfvesutíetek f Dunántúlt napló xxx.évfolyam,8.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1973. januárit., csütörtök Rang és felelősség N em szenátorok intézik ma­napság egy város, vagy nagyobb település ügyeit, nem a szenátus dönt fejlesztési, beruházási, szanálási — egyszó­val élet-halál kérdések felett. Nincsenek díszes, sujtásos gú­nyák, nincs ezüstveretes láncon függő főbírói plakett, a társa­dalom változása magával hoz­ta a formák megváltozását is. Egy település dinamikus fej­lődése lehet spontán és lehet szabályozott. Mindenképpen ur­bánus gondokat hoz magával. És ha spontán az a fejlődés, az az életképességet bizonyítja, ha pedig az elképzeléseknek meg­felelően szabályozott, akkor az életképességet feltételezi — az eredmény ugyanaz lesz. Urbá­nus gondok, érdekképviselet? A fejlődő település lakossága, akármilyen körülmények között is élt egy-két évtizede, megvál­tozik. Ugyanúgy, ahogy a kör­nyezete. Igényei megnöveked­nek, jogosan követelik életmód­juk, életfeltételeik magasabb szinten való kialakítását. Ez a követelés — a közvélemény hangján - a lakosság érdekeit képviselő, választott tanácstag­hoz jut, aki a tanács ülésén hangot is ad ennek. Baranyában nemrég adták át a hatodik nagyközséggé nyil­vánító okiratot. Nagyközségnek lenni - jogokat és kötelmeket jelent. Jogokat, amelyek közül érdemes megemlíteni a községi vezetés nagyobb fokú önállósá­gát. A tanácstörvény biztosítja, hogy a községi tanácsok a ren­delkezésükre álló költségvetés­sel, sä helyi anyagi erőforrá­sokkal maguk gazdálkodjanak, így van ez a nagyközségek ese­tében is. De ez a jogi helyzet mór önkormányzati jogokat je­lent, tehát sokkal nagyobb fe­lelősséget, körültekintést, átfo­góbb elképzeléseket feltételező állami vezetést, mint korábban. Hat nagyközség — megyénk regionális fejlesztésének állo­másai. Volt és jelenlegi járási székhelyek, vagy erősen iparo­sodó települések — mint Bere- mend - mondhatják magukról, hogy nagyközségi rangra emel­kedtek. Fölösleges a tapaszta­latokról beszélni. A tapasztala­tok jók: említhetnénk Sellye ok­tatási centrummá növekedését, Sásd egyre városiasodó arcula­tát, Siklós és környéke idegen- forgalmi nevezetességeit, a köz­ség nyugati részének már kife­jezetten városi képét, Pécsvárad és Szentlőrinc gazdasági von­záskörzetét, és a BCM-et, amely Beremendet emelte erre a rang­ra. Ezekben a nagyközségekben megnőtt a döntési felelősség. Szabadabban gazdálkodhatnak — jobban meg kell fontolni, mi­re és hová költik a rendelkezé­sükre álló pénzt? Integráns ré­szei Baranya fejlődésének, von­záskörzeteik nagyok, döntéseik­ben a távlati fejlesztési elkép­zeléseknek - ha csak körvona­laikban is - ki kell rajzolódni. Sok jó példa van az állami és a gazdasági együttműködésre. Ezeket a lehetőségeket a nagy­községekben fokozottabban ki lehet használni. És ki is kell használni. Nyilvánvalóan egymásraha- tásról van itt szó. A gazdasági egység jó működése és a lakos­ság — a helyi munkaerő - kommunális ellátottsága egy­aránt érdeke az állami, a gaz­dasági vezetésnek és a lakos­ságnak. Ennek a felismerése már nagyon sok jó intézkedést hozott Baranyában — óvodákat építettek együttes erőfeszítések­kel, lakásokat adtak a település ipartelepein dolgozóknak, á la­kosság számának növekedése pedig korszerű, új boltokat, kü­lönböző kereskedelmi gócokat eredményezett. Sokszor elégedetlenkedtek az emberek — a fejlődés üteme nem mindig gyors, nem ajánla­tos a takarón túl nyújtózkodni. Az elégedetlenkedés — ha nem is mindig jogos, — mégis jó do­log, mert azt jelenti, Ijogy az emberek élénken figyelik, hogy mi történik körülöttük, s azon­nal reagálnak mindenre. Közük van hozzá. Hiszen úgy is érzik, hogy környezetüket maguk ala­kítják, mindaz, amit elértek, vagy el akarnak érni, az övék lesz, értük való. Ez viszont már urbánus tudat. Hallottam már olyan elkesere­dett véleményt, hogy a tudat szintjének emelkedése nálunk nem bizonyul túlságosan gyors­nak - jóllehet, ez így igaz, ag­godalomra azonban nines' okunk. A tudat változásait ne­héz rögzíteni napról napra, nem is lehet. De néhány esz­tendő távlatából már ugrássze­rű változásokat tapasztalhatunk. Eltűnnek valamikori „falusi" je­lenségek, helyükbe nemcsak a közutakon, tereken, boltokban rendeződik a városias külső, ha­nem az emberek gondolkodá­sában is. Valamikor a humoris­ták egyik céltáblája volt a ká- vézgató parasztnénike, ma már természetes jelenség. A falun élők egyre jobban vonzódnak az iparhoz, az ipar egyre job­ban hódítja meg a távoli tele­püléseket. N agyközségnek lenni — rang. Az okos, gazdaságos veze­tés figyelembe veszi a ren­delkezésére álló anyagi és tár­sadalmi erőket. Figyelembe ve­szi az emberek kívánalmait, a megye adta lehetőségeket. Ezt a rangot az is jelzi, hogy a me­gyei vezetés a nagyközségek kívánalmait fokozott figyelem­mel bírálja el, megnövekedett feladataik mind jobb megoldá­súhoz pedig módszertani és er­kölcsi támogatást nyújt. A rang adta jogokkal élni kell, a kötelmeket betartani. És van egy nagyszerű mozzanata mindennek: a látszólag bonyo­lult összefüggéseket egyszerű dolog kibogozni. Ipartelepítés, lakásépítkezés, új boltok, városi arculat, jövő-alakítás, kommu­nális és szociális ellátottság ja­vítása - minden az emberekért történik. Kampis Péter MSZBT-küldöítség utazott j a szovjet fővárosba Szerdán Veres Józsefnek, az MSZMP KB tagjának, az MSZ8T j alelnökének vezetésével Moszkvába utazott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság háromtagú küldöttsége, hogy aláírja a Szovjet— Magyar Baráti Társasággal két évre megkötendő együttműködési egyezményt. A küldöttséget a Keleti pályaudvaron Nagy Mária, I az MSZBT főtitkára búcsúztatta. Jelen volt F. B. Bogdanov, a buda- ■ pesti szovjet nagykövetség tanácsosa, * Az állami és a szövetkezeti építőipar idei programja H .... « 48700 új otthon Ülést tartott az Építők Szakszervezetének Központi Vezetősége Az Építők Dózsa György úti székházában szerdán az épités- ügyi ágazat múlt évi munkáját értékelte és az idei feladatok­ról tárgyalt az Epitö-, Fa- és Épitöanycgipari Dolgozók Szak- szervezetének Központi Vezető­sége. A tanácskozáson részt vett Gál László, a SZOT tit­kára is. Négy minisztérium, az ÉVM, a KPM, a MÉM és a Könnyű­ipari Minisztérium előzetes anyagban ismertette az ülés résztvevőivel az építő-, fa- és építőanyagipar munkájának eredményeit és a terveket, s az írásos anyagot Bondor lózsel építésügyi- és városfejlesztési miniszter szóbeli tájékoztató­val is kiegészítette. Többek kö­zött elmondotta, hogy az állami építőipar termelése tavaly 2,3 százalékkal haladta meg az előző évit, a népgazdaságnak fontos egyedi nagyberuházások építői azonban 8 százalékkal teljesítették túl múlt évi elő­irányzatukat. Az állami lakás­építő vállalatoknak is lényegé­ben sikerült pótolniuk az év közben ke'etkezett elmaradást, s így tavaly 33 600 új otthont ad*ak át. Az idén a népgazdasáqi terv szerint az országos építőipar 3,7 s ezen belül az állami épí­tőipar minteny 6 százalékkal bővíti termelését. Az állami és Szövetkezeti éoítőipari szervezetek 43 700 úi otthont. — ebből 35 ezer lakást az ÉVM-vállalatok hangsúlyozta, hogy a vállalati ] bérarányok és a bérstruktúra ja- J vitása érdekében a központilag 1 kapott anyagi erőforrásokat a vállalati bérfejlesztéssel együtt használják fel és messzemenő­en érvényesítsék a magasabb képzettség, a teljesítmény, a fizikai és a többműszakos mun­ka szerinti differenciálást. A szakszervezet elnöksége az ér­dekelt minisztériumokkal együtt rövidesen részletes végrehajtási irányelveket ad ki. A tanácskozáson végezetül a Központi Vezetőség és a négy érdekelt minisztérium — £VM, KPM, KIM és MÉM — együttes állásfoglalást adott ki az épí­tő-, fa- és építőanyagipar 1973. évi feladatainak megvalósítá­sáról. — adnak át az idén. Az építő- anyagipar nagyobb ütemben növeli termelését, mint az épí­tőipar, s elsősorban a cement­ipar ér el nagy fejlődést, 14— 15 százalékkal több cementet termel, mint tavaly. Bondor József hangsúlyozta, hogy az idén az építő- és épí­tőanyagiparban egyaránt a munka hatékonyságának növe­lése a legfontosabb feladat. Ei kell érni, hogy az építőiparban a termelés növekedésének 75 százalékát a termelékenyebb munkával alapozzák meg. Gyöngyösi István főtitkár a szakszervezet múlt évi munká­jának tapasztalatairól és idei feladatairól számolt be a köz­ponti vezetőségi ülésen. Hang­súlyozta, hogy a szakszervezet testületéinek különösen erőtel­jesen kell segíteni a gazdasági vezetőket a hatékonyabb mun­kát célzó intézkedések meg­valósításában. Nagyon fontos feladat a megkezdett beruhá­zások gyors befejezésének tá­mogatása is. Ezért járult hozzá a szakszervezet elnöksége ah­hoz, hogy a népgazdaságnak fontos nagyberuházások építke­zésein az éves munkaidő-alapot mintegy 10 százalékkal növel­jék. Az MSZMP Közoonti Bizottsá­gának a bérrendezésről szóló hetározata az építő-, fa- és építőanyagiparban mintegy 280 ezer munkást és 8 ezer műve­zetőt érint, Gyöngyösi István Szabályozzák a Dunát A Duna meder szabályozá­sán az Országos Vízügyi Hiva­tal irányításával az idén :s jelentős munkálatokat végez­nek a' Vízügyi Igazgatóságok, elsősorban a Felső-Dunán és a Dunaföldvár—déli országha­tár közötti szakaszon. A Dunaföldvár és a déli ot- szághatár közötti mintegy 120 kilométer hosszú Duna-szaka- szon a folyamszabályozás első­rendű célja a jeges árvízveszély megelőzése a jégtorlódást, tor­laszt okozó, a túl éles kanyarok és zátonyos mederszakaszok megszüntetésével. így az idén meggyorsítják a paks—zádoi kanyar rendezését. Mohácson, a Duna város' partszakaszán elkészült a csak­nem fél kilométer hosszú új ár­védelmi támfal, amely mintegy 7 millió forintba került. Ez a terület a folyó magas vízállása esetén, de különösen árveszé’y idején rendkívül sok gondot, bajt okozott jnár A mindössze egy-másfél méter mély alapon álló régi betonfal alatt ugyan­is átszivárgóit a víz a Duna medréből. Az új résfal alapja öt méter mély, tehát elvágták a szivárgó víz útját. Az új árvédelmi falat a régitől beljebb helyezték. Ez azért előnyös, mert esetleges árveszély idején a vízügyi osz­tagok sokkal kedvezőbb körül­mények között dolgozhatnak, mint eddig. A tartatomból Felhívás a világ minden kormányához! (2. old.) Szovjet—francia csúcstalálkozó (2. old.) Tizenhat védett terület (5. old.) A kisiparosok figyelmébe! (5. old.) ló hir az állattartóknak (5. old.) Korszerű óvodák, iskolák, diákotiiiosiok 1973-ban Az 1973-as esztendő számos vonatkozásban minden koráo- binál kedvezőbb feltételeket te­remt hazánk kétmilliós diák- seregének, pedagógus-tábora- nak. Az ifjúság valamennyi ré­tege, korosztálya közvetlenül érdekelt a fejlesztési tervben. A legkisebbek, az óvodások 1973-ban 10-11 ezerrel lesznek többen, mint 1972-ben. A meg­növekedett létszám további el­helyezési gondokat jelent, a megoldás útjaként a helyek jobb kihasználását és . újabb óvodák építését tervezik. Máris bizonyos, hogy ősszel 16.ezer­rel több kisfiú és kislány lehet óvodás. Egy esztendő alatt- te­hát a létszámgyarapodás elle­nére 1—2 százalékkal tovább javul a kicsinyek elhelyezésé­nek aránya. 1973. szeptemberé­ben már minden száz, három­hat esztendős apróság közül 60 óvodás lehet. A helyzet to­vábbi javítása társadalmi össze­fogást sürget, amire eddig is számos jó példa akadt. A következő tanévben az ál­talános iskolai tanulólétszám eléri a mélypontot. Várhatóan 1 036 000-en tanulnak majd a „mindenki iskolájában”. A tanácsok 1973-ban 508 ál­talános iskolai osztályterem­A Komlói Carbon Könnyűipari VáMalat nemrég átadott ruhaipari üzemének egyik munkatermében megkezdődött a termelés, s rövidesen benépesül a másik csarnok is. Az asszonyok-leányok a korábbi túlzsúfolt, barakkszerű épület után öröm nél foglalták el a tágas, világos, új munkahelyet. Az üzem termelési kapacitását az e n trendelé ek ege?’ évre lekötötték, s a kedvezőbb munka- körülmények bizonyára hozzájárulnak a e melés további bővítéséhez és a termékek minőségének javításához. feljesztéssel számolnak. Az ed« digí tapasztalatok szerint az al­talános iskolás napköziotthon- hálózot évről évre nagyoba ütemben fejlődik a tervezett­nél. Az idén a napközis ellátás a tervezettnél magasabb ará­nyú: országosan 24 százalékos lesz. Meggyorsul az általános iskolai diákotthon-hálózat fej­lesztése is: az idén a tanácsok 11 új diákotthon szervezését te­szik lehetővé. Tovább javul a gyermekvédelmi, gyógypedagó­giai hálózat helyzete. Óbudán a Szőlő utcában 100 személyes új épülettel bővül a nevelőinté­zet, Aszódon folytatódik a 2-es számú nevelőintézet rekonstruk­ciós bővítése, tovább halad a 320 személyes miskolci gyer­mekotthon, valamint a mozgás- sérültek 440 személyes nevelő­képző- és nevelőintézetének építése. Várhatóan 1973-ban Nyíregyházán megkezdik a 120 személyes gyermekvédelmi-inté» zet, Hajdúnánáson a 160 sze­mélyes, Kisterenyén a 260 sze­mélyes, és Budapesten a Nesz- mélyi úton a 200 személyes gyermekotthon, továbbá a hajdúböszörményi 100 szemé­lyes gyógypedagógiai otthoft építését A középiskolások munkafel­tételeit javítja majd újabb 58 középiskolai osztályterem és 65 műhelyterem építésének befeje­zése mellett 1920 középiskolás kollégiumi hely megvalósulása is. Ismét kevesebb lesz tehát a faluról, kisebb településekről na­ponta bejáró középiskolás diók. Gazdagabb és korszerűbb lesz a felsőoktatási intézmény- hálózat is. A nyíregyházi tanár­képző főiskolások számára je­lent előbbre lépést, hogy befe­jezik a helyi testnevelési és sportlétesítmények építését. A Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Kara kollégiumot kap, a Miskolci Egyetem Vegyipari Automatizá­lási Főiskolai Kara pedig mű­helycsarnokkal és tornatermek­kel gazdagodik. Felépül <s Debreceni Orvostudományi Egyetem elméleti tömbje, kor­szerűbb lesz és bővül is a'Ker- tészeti Egyetem. Folytatják a Budapesti Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem elméleti tömbjének építését és a Győri Közlekedési és Távközlési Mű­szaki Főiskola beruházásait. Változatlanul nagy erővel mun­kálkodnak a Szegedi József At­tila Tudományegyetem menzá­jának és biológiai épületének megvalósításán. Az új tervek között srerepel a Veszprémi Vegyipari Egyetem új tanulmá­nyi épülete és a Budapesti Mű­szaki Egyetem építész-laboratá- riumo.

Next

/
Thumbnails
Contents