Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-10 / 7. szám
T973. jermér 18. DUNANTOLI NAPlö 4 párthatározat nyomában Lehár-premier A nevelőtestületi értekezletek tapasztalatai Egyetértés az alapvető cél kitűzését'ben Mentesíteni kell a pedagógusokat az egyéb társada mi fe'adaioktói Mit kívánnak, mit ajánlottak fel a nevelők VÍG ÖZVEQY Elkészült a november 21-i országos nevelőtestületi értekezletek baranyai összesítője. Ebből kiderült: a pedagógusok többsége általában megértette a közoktatáspolitikai határozat lényegét és jelentőségét, s az utóbbi évek legtevékenyebb nevelőtestületi értekezletei voltak ezen a napon. Több érdekes javaslatot, módszert találhatunk az összesítőben, A tapasztalatokat csokorba- kötve mindjárt elöljáróban meg lehet állapítani, hogy a november 21-i nevelőtestületi értekezleteket általában jól előkészítették. Sőt, a vita jobb megalapozása céljából több helyen előzetes tájékoztató kérdéseket állítottak össze. Ezek közül kiemelkedik az igen jó pécsi Építők úti, valamint a siklósi 2. számú általános iskolai összeállítás. Az értekezletekről áltqlában két vonatkozásban érdemes számot adni: a pedagógusokat foglalkoztató legfőbb kérdéseket és ott született kézzelfogható határozatok vonatkozásában. A nevelőtestületeket mindenekelőtt a túlterhelés gondjai foglalkoztatták. Elsősorban a tanulók oldaláról közelítettek meg a kérdést és keresték a könnyítés lehetőségeit. De ebben helyenként megtalálhatók a nem kívánatos torzulás jelenségei is: a csak a könnyítésre, s nem egyben a helyes belső arányokra is való törekvés. A 1 pedagógusok terhelését is szóvá tették. A szigetvári gimnáziumban sokallották c kísérletek számát és az ezzel járó többletmunkát, a siklósi 2. számú általános iskolában pedig egyénenként felmérik a pedagógusok elfoglaltságát és egységesebb terhelést alakítanak ki. Sajnos, itt-ott a nevelőtestületekben nem világos a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek segítéséről szóló elképzelés. Ez elsősorban azt jelenti, hogy sokan leszűkítik a feladatot a tanulásban jóképességű diákok segítésére — a továbbtanuláshoz. Ugyanakkor nem tekinti ezzel egyenrangú feladatnak, hogy minden gyeA városi művelődési autó januári programja Januárban is több alkalom i mai fölkeresi a peremterületi j művelődési intézményeket Pécs város művelődési autója. A pé~ I esi Páva-kör két alkalommal ad műsort: január 16-án a Vasas l-i művelődési teremben, január 31-én pedig a postavölgyi klubban. A Bóbita Bábegyüttest három különböző intézménybe viszi el a művelődési autó. Január 23-án délután a magyar- ürögi, január 26-án a malomi művelődési terembe. Mindkét helyen a gyermekek részére adnak műsort. Január 29-én Nagy- árpádon a művelődési teremben show-műsorral vendégszerepei a Bóbita Bábegyüttes. Az előadások sorát január 8-án a Vasas ll-i művelődési teremben egy népdalest nyitotta meg. Népdalaink gyöngyszemeiből címmel Duga Ilona és Fábián János műsora hangáéit el. rekkel sikeresen elvégeztessek az általános iskola mind a nyolc osztályát, a fizikai dóig. zó szülők gyerekeivel is. Sok vitát váltottak ki az osztályozás-értékelés korszerű e vei és gyakorlata. E vonatkozásban — az összesítésből úgy tűnik — tovább kell folytatni a pedagógusközvélemény formálását, hogy a rendelkezés alapelveit még jobban megismerjék és megértsék. Sokan nyilvánítottak véleményt az eredményes oktató-nevelő munka tárgyi feltételeiről is, hangsúlyozva, hogy a helyi támogatás mellett alapvető fontosságú a központi támogatás. De többen kifogásolták, hogy az „egy üzem — egy iskola" társadalmi segítő akcióban az üzem „szegény rokonnak" kezeli le az iskolát. Változatlanul érvényes és időszerű tárgyként szerepelt a nevelőtestületi értekezleteken a pedagógusok anyagi megbecsülése is. Többen javasolták, hogy azok a nevelők, akik iskolaszintű megbízatásokat teljesítenek — például pályaválasztási felelős, gyermekvédelmi megbízott, vöröskeresztes tanár- elnök — kapjanak az osztályfőnökéhez hasonló pótlékot. Általában mindenütt állást foglaltak az iskolai demokratizmus további erősítése mellett. A legtöbb iskolában már az éves munkaterv összeállításakor figyelembe vették a Központi Bizottság határozatát, de most, a tanácskozások hatására általában kiegészítették azt. Ennek során a következő érdekesebb határozatok születtek: a szakmai munkaközösségek dolgozzák ki az egyes tantárgyak tananyagcsökkentésére vonatkozó javaslataikat (Mohácsi Kisfaludy Gimnázium), előkészítő tanfolyamok szervezése kiemelt kérdés (Pécsi Építők úti, valamint kölkedi és szederkényi általános iskola), összetettebbé kell alakítani az iskolaérettségi vizsgálatokat (Siklós), a közoktatáspolitikai határozatokat a tanulókkal osztályfőnöki órán, a szülőkkel SZMK értekezleteken kell ismertetni (Mohácsi Kisfaludy Gimnázium), tervszerűbben foglalkozni a pályakezdő pedagógusokkal (Pécs, Janus Pannonius Gimnázium). Figyelemre méltó, hogy több nevelőtestületi értekezleten a jelenlévő állami vagy gazdasági vezetők pontos összeget ajánlottak fel. így a sellyei ktsz elnöke 10 ezer forintot az óvoda felszerelésére, a görcsönyi téglagyár .gazgatóia 20 ezer forintot iskolai szertárfe,- lesztésre, a görCsönyi anács 10 ezer forintot iskolai felszerelésekre és a nagypeterd; tanács 30 ezer forintot szemléltető eszközökre, s 20 ezer forintot egyéb tantermi felszerelésre Végül még egy fontos javaslat: a szigetvári járás több községében ajánlották a helyi tanácsi vezetők, hogy — a nevelők fő feladata a nevelés legye:! — s a jövőben mentesítik a pedagógusokat az olyan társadalmi feladatoktól, amelyekre más alkalmas, nem pedagógus is van a faluban. Nézd, ez a kicsi pavilon, lesz szerelmetes búvóhelyünk ... — nagyon régi, soha meg nem únt dal. Pénteken újra megszólal a Pécsi Nemzeti Színházban, ismerősen, kellemes emlékeket idézve. Újra Lehár- bemutatóra készül tehát a jelenet az első felvonásból színház. A Sybillt vasárnap játszották utoljára, s igen nagy sikerrel, harmincezer nézője volt Pécsett, nem számítva a szekszárdi közönséget. Kell tehát a kellemes, jól rendezett, és színvonalasan előadott operett a közönségnek. Ezért az előadás Nincs iskola könyvtár nélkül! A pécsi iskolai A közművelődési és szakszervezeti könyvtárak mellett van városunknak még egy olyan könyvtári hálózata, amely meglehetősen nagy számú olvasó igényeit hivatott kielégíteni: a városi iskolái könyvtáraké. Iskolai könyvtár minden alsó- és középfokú oktatási intézményünkben működik, azaz jelenleg 50 iskolában, illetve 9 kollégiumban. Iskolai könyvtárakról már a XVI. század óta beszélhetünk Magyarországon, de ezek még csak a nevelők igényeit elégítették ki. Ifjúsági iskolai könyvtárak felállításával intenzíven csak a múlt század utolsó éveitől foglalkoztak nálunk, s egészen az I. világháborúig igen szépen fejlődtek is ezek a könyvtárak. Ám ezt követően is még csak kevés iskolában töltöttek csak be komolyabb nevelési szerepet. A felszabadulás után 1953-tól kezdődött jelentősebb fejlődés ezen a téren. Pécsett a régi középiskolákban évtizedek során egészen értékes gyűjtemények alakultak ki. Ma már nincs iskola könyvtár nélkül, s ha egy új oktatási intézmény létesül, azonnal megindul a könyvek gyűjtése is. A város iskolai könyvtárai összesen kb. 90—95 ezer kötet könyvvel rendelkeznek. A legtöbb iskolában a könyvállomány megoszlik a nevelői és ifjúsági könyvtárak között, de a középiskolák nagyobb részében már egységes könyvtárról beszélhetünk. Az iskolai könyvtárak feladata kettős. A nevelői könyvtárak kezdetben azzal a céllal létesültek, hogy a nevelők általános művelődési és szakkönyvigé- nyeit is kielégítsék. Amióta azonban kiépült a közművelődési könyvtári hálózat, ez a cél leszűkült. Csupán szakjellegű kézikönyvtárakra van szükség az iskolákban, amelyek az iskolai oktató-nevelő munkát és a nevelők önképzését közvetlenül segítik. Az iskolák ifjúsági könyvtárainak feladata a tanulók könyvvel való ellátása. A középiskolákban ma már — a sok más könyvtár használata következtében — ez egyre inkább leszűkül a tanuláshoz, a tankönyv anyagának bővítéséhez, elmélyítéséhez szükséges könyvek biztosítására. Az általános iskolákban azonban még mindig fontos feladata a tanulóknak olvasmányokkal való ellátása. Természetesen az iskolai ifjúsági könyvtárak szerepét nem lehet leegyszerűsíteni, hiszen ezek — főleg az általános iskolákban — az olvasásra való nevelésben is fontos szerepet töltenek be. Szerepük nem választható el az iskola egész szervezetétől, funkciójától. A jó iskolai könyvtár valamennyi nevelő segítségével hozzászoktatja a tanulókat a rendszeres olvasáshoz. Állandóan emlegetjük a korszerűséget az iskolákban. Éppen ennek megvalósításában kell az iskolai könyvtárnak fontos szerepet betöltenie, hiszen az iskolában nem sajátítható el minden ismeret, tehát a gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogy nézhetnek valaminek utána. Ezért is nőtt meg az iskolai könyvtárak szerepe, ezért az a törekvés, hogy az iskolákban egyetlen, a nevelők és tanulók számára egyaránt használható : könyvtár legyen, amely helyben- | olvasásra is lehetőséget ad. A Bártfa utcai általános Iskola mind a háromszáz tanulója olvasója az 1500 kötetes iskolai mini-könyvtárnak, fele: Erb Janos Sajnos, nem mondhatjuk azt, hogy a pécsi iskolai könyvtárak minden szempontból megfelelőek, Közismert, hogy oktatási intézményeink sok helyiség- és anyagi gonddal küzdenek. Jelenleg még sok iskolában szinte megoldhatatlan feladatot jelent az önálló könyvtárhelyiség biztosítása, a szükséges könyvek kellő példányszámban való beszerzése. Nagy áldozatot kíván a pedagógusoktól a könyvtárak kezelése, az olvasásra való buzdítás. Sok könyv van könyvtárainkban, de az elmúlt évtizedék gyakran hibás szemlélete' következtében a beszerzett, illetve kapott anyag nagy része olyan, ami nem használ- haó az iskolai munkában. Tehát mérhetetlenül sok megoldandó probléma áll még az iskolai könyvtárak és fenntartóik előtt A nehézségeknek ellenére a pedagógus munkája nyomán — igen jelentős szerepet képesek betölteni, különösen az ifjúság olvasóvá nevelése terén. Bebizonyosodott, hogy a tanulók érdeklődését fel lehet kelteni komoly könyvek iránt is. Van olyan iskola, ahol a szaktanárok szinte naponta adnak olyan feladatot a gyerekeknek, amelynek megoldásához az iskolai könyvtár használata szükséges. És a gyerekek nagyon szívesen vállalnak ilyen feladatot! Különösen az általános iskolások szeretik az olyan könyvtárt,.ahol lexikonokban is böngészhetnek. És mennyivel érdekesebb az az adat, amit maguk keresnek ki, mint amit a tanár egyszerűen közöl. Ma már nem engedhetjük meg, hogy olyan gyerekek kerüljenek ki az iskolapadokból, akik azt sem tudják milyen egy könyvtár, hogyan lehet ott tájékozódni. Ennek a problémának a megoldásában is az iskolai könyvtár az első lépcsőfok. Hogy máris milyen nagy szerepük van a — még eléggé korszerűtlen — iskolai könyvtáraknak, arra bizonyítékul két statisztikai adatot idézek: az elmúlt tanévben Pécs 15 ezer általános és- 6 és fél ezer középiskolai tanulója közül több, mint 10 ezer tanuló 62 és fél ezer kötetet kölcsönzött az iskolai könyvtárakból. Ebben azonban nem szerepel a tanítási • órákra bevitt és ott használt könyvek száma. Az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos távlati célok nagyok: önálló könyvtárhelyiség, illetve olvasóterem, külön könyvtáros tanár minden nagyobb iskolában és állandóan fejlesztett, jó könyvállomány, nagy példány- számú könyvekkel, hozzáférhető folyóiratokkal. Ezek megvalósítása teszi majd lehetővé, hogy az iskolai könyvtárak valóban segítséget adjanak a munkában, megtanítsák a gyerekeket a könyvtár használatára, hozzászoktassák őket a könyvhöz. ©elencsér Gézáné lésztvevői nagy gonddal készülnek. A kosztümök egy részét Pesten varrják, Cseh Mária, a címszerep egyik alakítója példaképét Elisabeth Swartzkopfot hallgatja lemezen, hosszas betegség után ismét operettben szerepel Mendelényi Vilmos, — egyáltalán tökéletes volt a főpróba hangulat, tegnap délelőtt a színházban. Fényes Márta, at előadás rendezője mondta: — Az idén huszonöt éve, hogy meghalt Lehár Ferenc. Ügy hisszük, ebből az alkalomból semmiképpen sem emlékezhet, nénk méltóbb módon a világhírű, s a magyar zenének oly sok barátot szerzett alkotóm, mint a Víg özvegy bemutatásával. Ez volt ugyanis az az operett, ami az addigi teljesen leegyszerűsített formák után újra egy olyan hangot, megújhodást hozott, ami újra évtizedekre megszabta a mércét. A világ legtöbbet játszott operett, je, de általában operaegyüttesek adják elő operaházakban. Zenei igénye, Lehár csodálatos hangszerelése ad magyarázatot , arra, hogy a Víg özvegy miért operaházi rnűsordaiab. Károly Róbert karmester: — A Pécsi Nemzeti Színházhoz méltó, hogy ilyen igényű operettel foglalkozik, hiszen opera, társulata is van, s ezt a művet külföldön olyan énekesek adják elő, mint Elisabeth Swartzkopf, oki Hannát és Nikolai Gedda, aki Rossillont énekli. Mester István: — Még koma szko rom ban találkoztam először ezzel a darabbal, a moziban. Akkor, abban a filmben Chevalier játszotta Danilót és még most is emlékszem benne a Champs Elysée teljes hosszában történő felvonulásra. Aztán Kecskeméten első éves színész koromban játszottam benne Cascadát. Sok pesti főpróbát is láttam, amelyekre Seregi László hívott meg, de ott másként játszották, inkább egy Lehár-estet akartak adni a közönségnek, nem a darabot magát, hanem kissé esztrád módon vitték színpadra, Mi most mást akarunk, ezt majd meglátja a közönség a színpadon. Heves; András karmester: — Nagyon örülök, hogy részt vehetek a Víg özvegy előadásában, Ha hirtelen összeszámolom, akkor ez a hatodik operett, amit vezénylek, s egy vágyam is teljesül vele. Hadd adjak tovább egy Breitner Tárnát zeneigazgatótól származó egészen pontos megfogalmazást: kétféle zeneszerző van, az egyik akinek mindig eszébe iut valami, a másik, akinek sohasem, S Lehár Ferencnek a Víg özvegyben mindiq jut eszébe valami. Az előadás további szereplői. Blaha Mártó (Glavári Hanna), Galambos György, Gyulai Edit, Kozma Pál, Fülöo Mihály, Vág- ner József, C. Tóth Pál, Szirmay Ottilia. Kutas Béla, Kálny Zsuzsa, Monori Ferenc, Arany Kató. A díszleteket és a jelmezeket Pintye Gusztáv tervezte. A koreográfia Eck Imre munkája Szólót táncolnak: Dómján Mária, Rórtqi Márta, Sólymos Pát és Váradi M. István. Földessy Dénes — A kiskakas gyémánt félkrajcárja. A Bóbita Bábegyüttes bábopera bemutatására készül. A kiskakas gyémánt félkrajcárja című meséhez a — televízióból is ismert — Vass Lajos írta a zenét. A fontosabb szerepeket a Pécsi Nemzeti Színház művészei énekelték hangszalagra — c színház zenekarának kíséretével..
