Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-09 / 6. szám
f 973. január 9. DUNANTOLI NAPlö Vasbeton és alumínium csodák a műutak mentén Küzdelem a több tejért Gyors ütemben fejlesztik, korszerűsítik Baranya mezőgazdaságát Nemcsak az autóbusz Gépeink térhódítása a nemzetközi piacon Az automatikus feiésszabályozó a villamos pulzútor mellé építve. IJogy milyen gyorsan fej- ** Sódik, gazdagodik Baranya mezőgazdasága, az a manapság épülő szakosított állat- tenyésztési telepek számán is lemérhető. Gombamódra nőnek ki a puszta szántóföldből, lakott helyektől egy-két kilométer távolságra, a jó megközelíthetőség miatt általában a mü- utak mentén ezek a vasbeton, műanyag és alumínium csodák. Mert a felettük magasodó csillogó hidroglóbuszokkal, a hengeres takarmánysilókkal, terményszárító és keverő üzemek tarka sokszínűségével a változatos építészeti megoldások fantáziagazdagságával esztétikailag is szépek. Új színfoltot hoztak be a baranyai tájba, sőt lassan kezdik megváítoztat- ni a táj régi arculatát. Általuk ipari jelleget kap a vidék s ma már legalábbis nekünk baranyaiaknak nemcsak egy szépen hangzó könyveim ez — Komló Lászlónak, a hatvanas évek közepén megjelent nagysikerű munkájára mondatok —• hanem reális valóság, hisz ime elindultunk és nem is kis léptekkel az „ipari mezőgazdaság v felé.,'® Pillantás a falak mögé Az utóbbi két-három évben végignézhettük, Hogy körvonalazódnak ki a szántóföldek barna síkjából ezek az új ..alakzatok, a fekete-fehér útrendszerek, a vasváz szerkezetek, hogy a merklin szerűen összerakható előregyártott elemekből, hogy nőnek fel a falak, s miként borul rájuk a hullámalumínium tetőszerkezet. Állanak már a telepek, s ahol még nem, ott az utolsó simításokat végzik rajtuk. A sertéstelepek zömmel üzeméinek is. A szarvasmarha-telepeken, melyek kb. egy év eltolódással követik a többit, most kezdődik meg a nagy betelepítés. A nyáron elvégzett külső munkák után a tél a belső szerelési munkák lázában telik el. Most kerülnek - ahol ez még nem történt meg — végleges beépítésre a technológiai berendezések. Vessünk hát egy pillantást a falak mögé is, mi folyik odabenn. Mert az épület maga, legyen az pavilonos, tagoltan tömbös, vagy tömbös rendszerű, bármilyen szép és korszerű is csak keret. A benne folyó •munka termelékenységét alapvetően az dönti el, milyen technológiai rendszerek kerülnek ott beépítésre, könnyítik-e ezek az ott dolgozó emberek munkáját, biztosítják-e a jobb hatékonyságot. Az egyik legnehezebb fizikai munkát, a tehenek fejesét gépesítették elsőként Baranyában. Az állami gazdaságok tehenészeteiben 100 százalékban géppel fejnek, a 87 tehéntartó termelőszövetkezet közül is 82-ben már áttértek a gépi fejesre. Egy egészen friss adat: a tsz-ek 15 875 darabos tehénállományából pillanatnyilag már csak 1900 darabot fejnek kézzel. A 36 szakosított tehenészeti telepén az-onban a gépi fejes aránya 100 százalékos. Fejőgép nélkül a modern telep el sem képzelhető. Ma már nem az a kérdés hogy legyen-e' fejögép, hanem az, hogy milyen legyen. A hangsúly tehát a minőségűn van. A riasztóan rossz kezdeti tapasztalatok arra késztetik a szövetkezeteket, hogy a legjobb típusokat vásárolják meg, vállalva inkább az azzal együtt járó magasabb költségeket. Egy száz férőhelyes istállóra vetítve a költségeket, egy Volga fejőgép mindössze 56 ezer forintba kerül, egy svéd ALFA LAVAL 400 ezer forintba, a te1- jesen automatizált osztrák MIELE árát pedig még további 20 százalékkal megnöveli az automata. A tsz-ek mégis a költségesebb megoldást választják, hogy csak egy példát említsünk: a mágocsi Béke Tsz 600-as tehenészeti telepére 2,3 millió forintért vásárolta meg az osztrák MIELE AUTOMATIC fejőberendezését, de ugyanezt a típust kívánja beszerezni a nagyhajmási, a pellérdi és a siklósi tsz is, Miért éri meg? Biztosítható a csira mentes tej? A megéri-e, kérdésnek hármas összetevője van: 1, a fe- jési munka termelékenysége, és ezzel szoros összefüggésben a munkaerő kérdés, 2. a tőgygyulladás megelőzése, tehát a tehénállomány védelme, 3. a biológiailag tiszta tej előállítása. A sorrend tetszőleges, mindhárom egyformán fontos. A vezetékes fejőgéptipusok, mint az ELFA IMPULZA, az ALFA LAVAL, vagy most a MIELE elterjedését és mind nagyobb té-- hódítását az a bejelentés határozta meg, hogy a hazai tejipar már a közeljövőben át akar térni a biológiai tejat- vételre. A korábbi sajtáros típusokkal - mint a DA-3M, illetve a Volga fejőgép — nem lévén zárt rendszerek, szabványos csiraszámú — tej nem állítható elő. A biológiailag tiszta táj megengedett 10 ezres csiraszámával szemben ma még erre nézve a tejipar egyelőre minden konzekvencia nélkül végez vizsgálatokat — 200 ezer körül mozog az átlag csiraszám, Noha, ma már a vezetékes típusok dominálnak kevés még a hűtőkád, alig néhány tsz használ ilyent. Pedig forgalomban vannak az NDK hűtőkádak, igaz nem olcsók, egy 4-5000 liter űrtartalmú kád ára 300—400 ezer forint, mégis megéri, mivel a kád plusz 4 fokon tartja a tej hőmérsékletét s ezzel már gyakorlatilag csira- mentes tejet adhat át a tsz az iparnak. Annak azonban, hogy ma Európa legmodernebb fejőgéptípusai versenyeznek Baranyában nem ez az egyetlen oka. Nemcsak az új telepeken győznek a modern típusok, de a f korábban épült telepeken is j megindult a régi sajtáros fejőgépek lecserélése. Lökést adott I ennek a szinte forradalmi át- j alakulásnak az a felismerése Is, j hogy a régi típusokkal a már- már tragikussá váló tőgy-meg- j betegedések nem küszöbölhe- i tők ki, elég itt csak a kifogás- ; tálán fejőgép-gumik krónikus j hiányára, s az ebből eredő gazdasági károkra utalni. Ezek a ! problémák már a tehénállomány számának szinten tartását is veszélyeztetik. A régi ti pusok nem tudták biztosítani az állandó 380 higanymilliméteres nyomást, ennek csökkenése azt jelenti, hogy a gép nem tudj'a tökéletesen kifejni a tejet, s a tehén fokozatosan elapaszt. A jövő kétségtelen az automata fejőgépeké, a közbeiktatott automata — ezt ma már külön is árusítják, s nemcsak MIELE de ALFA LAVAL sőt ELFA fejőgépeknél is beiktathatok .— önműködően kikapcsolja a gépet, ha az már kifejte a tehenet. Ekkor kigyullad egy lámpa és a fejést végző dolgozó leszedi a kelyheket az állat tőgyéről. Az automata fejőgépek másik óriási előnye a nagyfokú termelékenység. Míg a sajtárcs fejőgépekkel egy ember óránként 8—10 tehenet — ha nagyon ügyes volt legfeljebb 12—14-et fejt ki, a tej vezetékes rendszerekkel pedig 19—22 tehén ki- fejése az átlag órateijes-ítménv, addig az automatizált megoldásokkal egy ember óránként 60—80, tehát átlagosan 70 tehén kifejését képes a korábbnál lényegesen kisebb figyelem összpontosításával elvégezni. Az automata fejőgépnél egyma már csak 15-ben található régi sajtáros típusú fejőgép de ezek fokozatos lecserélése is folyamatban van. Lökést ad a tendenciának az 1025-ös kormányhatározat, mely kiterjeszti az állami támogatást a technológiai korszerűsítésre is. A holnap fejőgépei az automatikus berendezések, noha ezek ma még igen kis számban vannak, gyors elterjedésüknek nincs komolyabb akadálya, ha a MIELE cég automatikus fejésszabályozó készüléke — mélynek hazai forgalmazása megkezdődik — sikeresen iktatható küönféle típusú vezetékes fejőgépek rendszerébe. Megyénkben a babarci—szajki Béke Tsz állít be új szakosított tehenészeti telepén kísérletet az ELFA impulza rendszer és a MIELE automata párosítására. E kombináció sikere újabb lökést adhat Baranyában az automatikus gépi fejes elterjedésének. Egyetlen probléma fenyegeti az automata rendszert, a villányi áramfeszültséq ingadozása, mely egyre égetőbb gond a termelőszövetkezetekben. A telepek belépésével, a gépi technika térhódításával a mezőgazdasági üzemek nagy villamos energia fogyasztókká léptek elő. Egy olyan közepes nagyA GÉPEK KÜLKERESKEDELMI FORGALMÁNAK SZERKEZETE í K ti milí.a dptj Import 44 4203 11 to 18 7 6 4 3942 7 15 18 4 64 46 ; N* 197» tt r v,,' I ÁM 57 46 30 5 8 »4 Export 8 2 29 5 9 17 Komplett j K6z!eWedé I Műszer , Bgyet. gép* berende gyár -es j 5' eszköz | j zes és berwha2a3i gépberern‘Szerszámgép Híradás- és iavak dezés Traktor és vákuumtechnikái gép mezőgazdasági gép «•aaJ Sombereki Beke Cre Tsz 216 férőhelyes pavilonos isiállója. szerre nyolc fejőgéppei dolgozik egy ember, s nem csinál egyebet, mint a fejőkelyhekst felrakja, s leszedi. így egy százas istállóba a korábbi négy fővel szemben egy fő szakmunkás elegendő. További nagy előny, hogy végre bevezethető a tehenészetekben is a váltott műszak, hisz az állat szempontjából most már teljesen mindegy, hogy az automatát ki hozza működésbe. A nemrég még oly bonyolult, állat fiziológiai ismereteket szinte egyetemi szinten igénylő fejési szakmunka, ma egyszerű technikai műveletté vált, hisz az ember és az állat közötti közvetlen kontaktust kizárja az automatika. Az állam is segít Pillanatnyilag tehát a tej vezetékes rendszerek győzelmét jelezhetjük. A 36 telep közül ságú üzem, mint a sombereki Béke Őre Tsz például egymaga 1000 darab villanymotort működtet, csak a szakosított telepén 250-et. Egy áramszünet fantasztikus károkat okozhat egy ilyen üzemben, tehát először is el kell érni, hogy minden nagyüzemnek saját generátora legyen ilyen eshetőségre. A tehenészetben már a íe- szültségcsökkenés is nagy bajt okozhat, mert csökkent vákuummal a gép nem feji ki jól a tejet, s ha ez gyakran ismétlődik a tehén apasztani kezd, termelése leesik. Ezért fontos, hogy a fejőgép ne a hálózat végére, hanem az elejére kerüljön, vagy ha ez nem megoldható, akkor álljon a tehenészet rendelkezésére egy feszültségszabályozó stabilizátor. Apróságnak tűnő kérdések ezek, de fontos feltételei a Baranyában most folyó korszerűsítés sikerének. — Rné — Intézkedések a méhészkedés fejlesztésére Új exportcikk: a méhszurok Bolyt Kossuth Tsz szakosított tehenészeti telepéről részlet Hazáinkban ma mintegy 40 ezren foglalkoznak jövedelem- kiegészítő méhészkedéssel. ösz- szesen -650 000 méhcsaládot gondoznak, termékeik átvételéről, értékesítéséről január 1-től már mint szövetkezeti közös vállalat gondoskodik az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat. Az alapítók — 103 ÁFÉSZ és négy méhészeti szövetkezet — adják ezután a felvásárolt áiu 70 százalékát. A múlt évben 700 vagon mézet vásároltak fel, jóval kevesebbet az előző évinél. 1972 ugVanis szokatlanul gyenge esztendő volt. Az egy méhcsaládra jutó átlag az 1971. évi 17 kilogramm mézzel szemben tavaly mindössze 11 kilogrammot ért el, — ám ezzel is az első helyen állunk Európában. A méhészkedés föllendítésére az OMSZV oá idén nemcsak a leszerződött méz minden tizedik kilogrammja után, hanem méhcsaládonként is további négy kilogramm cukrot bocsát kedvezményes áron a méhészek rendelkezésére. Július 1-től emelik a méz felvásárlási árát, s tervszerűen javítják a méhlege- lőket, amelyeket a közelmúltban szakszerűen íeltérkéj>eztek. Az erdészeti tudományos intézettel szerződést kötnek a méh- legelő-javítási program kidolgozására, megfelelő fafajták és cserjék nemesítésére, telepítésére. Köztudott, hogy a méz fontos exportcikkünk. összes méhészeti termék exportja körülbelül évi 3,5 millió dollár bevételt jelent. Újabban évi 300 kiló- grammnyi méhpempőt is szállítunk külföldre, új exportcikk a propilin — a méhszurok —, amiből egy dán cég 1—2 hetenként szeretne rendszeres szállítmányokat kapni gyógyszervegyészeti célokro. A magyar gépkivitel a tervezettnél gyorsabban, 18 százalékkal nőtt 1972-ben. A gépexport túlnyomó többsége, 86 százaléka ezúttal is a szocia- | lista országokba jutott el. A szocialista országokkal kötött hosszúlejáratú államközi megállapodások szilárd felvevő piacot teremtenek a magyar áruknak. Az ország rubel bevételei- | nek valamivel több, mint a fele a gép és finommechanikai termékek értékesítéséből szár. mazik. Felbecsülhetetlen elő. nyök forrása, hogy a vállalatok több évre előre ismerik a baráti országokba irányuló szállítási feladatokat s ezzel csökken a műszakilag legigényesebb termékek fejlesztési, értékesítési kockázata, NEMZETKÖZI SZAKOSÍTÁS A KGST tagországai már több, mint 4500 gépipari termék nemzetközi gyártás-szakosításában állapodok meg. Hazánk úgyis, mint vevő, úgyis mint gyártó, szállító érdekelt e megállapodások végrehajtásában. A közúti járműgyártás — az autóbuszok, a hátsóhidak, a Zsiguli személygépkocsi alkatrészek stb. — exportja például több, mint 150 százalékkal növekszik a IV. ötéves tervidőszakban. Számítógépeket, telefon- központokat, színes tv-képcsö- szerelősort, mezőgazdasági berendezést, motorvonatot, liftét stb. szállítunk a Szovjetuniónak, a baráti országoknak a nemzetközi szakosítás jegyében. A gépek, a berendezések, a műszerek stb, fejlesztése és gyártása nehezebb, összetettebb, mint a könnyű-, vegyi-, vagy az élelmiszeripari termékeké. Értékesítésük pedig az egyszerű adás-vételen túl feltételezi az üzembehelyezést, a kezelő-javító személyzet kiképzését, a szerviz-, és a vevő- szolgálat kiépítését, a folyamatos pótalkatrész utánpótlást és így tovább. Az úgynevezett hiánygazdálkodás hazánkban csakúgy mint a többi KGST országban tűnőiéiben van, s így a nemzetközi gyártásszakosítás élénkülő piaci verseny, fejlődő áru- és pénzviszonyok közepette bontakozik ki. Vagyis a több évre szóló államközi keretmegállapftá- sok kialakításánál, majd a vállalatok közötti tényleges üzletkötéseknél kölcsönösen mérlegelik az előnyöket. így a KGST- tagság, vagy akár a szakosítási megállapodás' még nem állandó belépő a nemzetközi munkamegosztásba. A partnerek bizalmát újból és újból szükséges megnyerni, s a szállítások során kiérdemelni, HASZNOS KOOPERÁCIÓ A szocialista nemzetközi munkamegosztás, az integráció tehát egyáltalán nem szűkíti, sőt inkább bővíti a KGST-országok kapcsolatait más külső piacokon. Az Ikarus autóbusz például nemcsak a Szovjetunióban és a szocialista országokban ismert és használt jármű, hanem az arab világban, Ausztriában, Svédországban is. Újabban az NSZK nagyvárosi közlekedésében ugyancsak kísérleteznek Ikarus-típusokkai. Az igazán jó- rninőségű, korszerű termék az éles tókés konkurrencia-harc- j ban is helytáll. Az Ikarusnak az iráni és az indiai Merce- desekkel, az egyiptomi Nasszer- Művek, a volt francia és angol gyarmatok összeszerelő üzemeinek termékeivel kell állni a versenyt. A fejlett tőkés piacokra viszont a konkurrencia részbeni j kiiktatásával Volvo, Saurer- \ Steyr stb. kooperációval jutnak I el a magyar autóbuszok. (PL ! a Volvo alvázra és motorokkal j épül a magyar karosszéria.) I Hasonló kooperációs kapcsolatok révén jutnak el többnyire más gép- és finommechanikai termékeink is a fejlett tőkés országokba. Ha ennek okait vizsgáljuk, tulajdonképpen\ arra is keressük a választ, hogy miért alacsony a dollár-elszámolású országokba irányuló qép- és finommechanikai export aránya? (Amíg a teljes magyar exjzort 30, addig a gépkivitelnek csupán 14 százaléka kerül ezekbe az országokba.) Az okok között nyilvánvaló, Hogy termékeink műszaki és gazdasági színvonala, minősége, kivitelezése még nem mindig elégíti ki a legmagasabb igényeket. De másról is szó van. Ha a magyar termék annyit, sőt többet „tud”, mint a nagymúltú konkurrenciáé, attól még továbbra is lemaradhat a versenyben. Mert a világpiaci versenypályákon nem stopperrel mérik az időt, döntő tényező a bizalom. A bevezetett és ismert márkákat csak hosszú és áldozatos harc árán lehet legyőzni. Arról nem szólva, hogy a fejlett tőkés országok o védővámokon tűi terme- keink kivitelét mennyiségileg is — szinte a legutóbbi időkig —» korlátozták. Nem véletlenül értékesítik például az Egyesült Izzások Tungsram fényforrását Nyugat. Európában, a Ganz-MÁVAG pedig motorvonatokat Déi- Amerikában. E magyar termékek nagymúltúak, bevezetettek az említett piacokon. Így értékesítési hálózatunk, szerviz- és vevőszolgálatunk is kiépült, a követelményeknek megfelelően fejlődik. De sajnos, nem e néhány jóhírű, bevezetett termék alapián ismerik hazánkat a fejlett tőkésországokban. Jellemző például, hogy a turistákat változatlanul valamiféle operettvilág: a Hortobágy, a cigányzene, a paraszt-romantika vonzzák. Bár sokat tettünk azért, hogy másként, reálisan ismerje meg országunkat a világ, dehát az előítéletek, a maradi nézetek, a hamis tudat felszámolása méq idehaza, saját sorainkban sem egyszerű feladat... Elégedetlenségre azért nincs okunk. Volt időszak, amikor a Nyugaton értékesített új gépipari cikkek listáján első helyen a vastalicska szerepelt * elenyésző volt a műszakilag igazán igényes termékek aránya. Napjainkban a háztartási gépek, villany- és gáztűzhelyek, hűtőszekrények, televíziós készülékek ugyanúgy szerepelnek tőkés kivitelünk Cikklistáján, ahogy az orvosi, az elektromos, az elektronikus műszerek, a telefonközpontok, a konténerek, a kikötői és úszódaruk, szerszámgépek, erőművi berendezések stb. És hosszan részletezhetnénk az egyes cikkcsoportokat a stúdiómagnetofonoktól a Röntgen készülékekig, a müncheni eredményjelző berendezéstől a Volkswagennek készült csapágyakig. AZONOS RANGSOR A gazdaságirányítás korszerűsítése, a vállalati önállósáq növelése kedvezően hatott az ország külgazdasági kapcsolatai nak fejlesztésére, így a gépipari export növelésére is. A kooperációs kapcsolatok létesítésének, a fejlett gyártási eljárások megvásárlásának nagy- része erre az időszakra jut. Vállalataink jól kihasználták a tőkés piac konjunkturális lehetőségeit s volt olyan év, hogy 30 százalékkal növelték a gépexportot az előző esztendőhöz képest. Úgy, hogy közben o szocialista országokkal szem beni szállítási kötelezetségei- ket is teljesítették * J,
