Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-07 / 5. szám

irj éJ í J Kínai hétköznapok A kulturált forradalom amely még 1966-ban kerítette hatalmába az országot, hogy aztán három évvel később fo­kozatosan lecsendesedjék, ha talmas változásokat hozott az élet számos területén. Ezek a változások sok egyén személyes sorsát is érintették. Némelyek­től a forradalom azt kívánta, hogy hagyják el posztjukat es olyan állást foglaljanak el. omely az adott pillanatban fontosabb volt a forradalom számára. Mások iránt bizalma'- lanságót juttatta kifejezésre, s ezért sokan elhagyták állásu­kat, hogy más munkaköiben megedződjenek és bizonyít­sanak. A jelek szerint most tö­megesen térnek, vissza korábbi állásukba mindkét kategória tagjai. Az értelmiség átnevelését to­vábbra is hangsúlyozzák, de megfigyelhető, hogy az átneve- lés ideje és az ezzel kapcsola­tosan fizikai munkakörben el-, töltőd idő rövidebb, mint ko­rábban. Továbbra is hangsú­lyozzák, hogy nem elég pusz­tán szakembernek lenni, ha­nem „.vörösnek", is kell lenni, ; ami azt .jelenti, hogy az illető politikailag mebizható és Hoo Ce-tung vonalát követi. Tovább­ra Is hangsúlyozzák az osztály­harcot, ami magában foglalja az ellenfelek Iránti bizalmat­lanságot, okikét le kell leplez­ni, át kell nevelrti; vagy-el kell távolítani. Mindezek ellenére nem állíthatjuk, hogy ennek a politikának a hangsúlyában nem következett be bizonyos el­tolódás, hiszen a Kuonming Zsipao például azt írja, hogy o szakembereknek megfelelő állást, hatáskört és. felelősséget, tóvábbá politikai elismerést kell biítósitóni — amennyiben eredményeket mutatnak fel, „Vörös szakemberek” A korábbi posztokra való visszatérés at utóbbi idobén megléhetősén gyakori téma, amellyel különböző formákban találkozhatunk a pekingi sájtó- bárt. Számtalan kollektív és egyéni példáról értesülünk, így pl. üiról is, hogy az egyik leg fontosabb pekingi szerszámgép­gyár szakembereinek 84 száza­lékát helyezte vissza korábbi állásukba. Közülük néhányon vezető posztokra kerültek, ami­hez az szükséges, hogy valaki „vörös szakember" legyen, mert egyedül a szakértelme alapján nem lehet vezető pozícíóbc kérülni. A kulturális forradalorti élőtt a vezető nem hagyta él irodá­ját, most pedig gyakran láthat­juk őt az üzemcsarnokokban, amint a gyár műszáki fejlesz­tési csoportjának vezetői minő­ségében beszélget a munka­társukká! és összegyűjti véle­ményeiket. A sajtó olyan eseteket is kö­zöl, amelyekből kitűnik, hogy egyeseknél az ótnevelés egy-, féle bizonytalansági érzést, sőt talán félénkséget eredménye­zett. Beszámoltak egy nagy £yár volt szakszervereti elnökének példájáról, akit — miután visz- szatért az átnevelésből — a kí­sérleti termelés igazgatójává nevertek ki, de hamarosan ki­tűnt, hogy túlságosai} is átne- vélték. Nem vált ínyére, hagy a kísérleti termelés. problémái­vá ^foglalkozzék, tudva, hogy a kulturális forradalom az aláb­bi elvet követi: „a politikát az első, a szakmát a második helyre". Ezért jóval többet fog­lalkozott a politikával, hogy el­kerülje azt a vádat, miszerint a szakmát részesítené előny­ben. Eközben a kísérleti terme­lés megfeneklett. A pártszerve­zet - írja a Zsenmin Zsipao - segítséget nyújtott neki abban hogy helyesen értelmezze a po­litika és a szakma viszonyát, s így az illető vezető ma mar eredményesen birkózik meg a kísérleti termelés problémáival. Hogyan heil og.alkom az értelmiséggel ? Figyelemre méltó az a cikk is, amelyet a korábbi posztok­ra történő visszatéréssel kap­csolatban közölt a Vörös Zász­ló elméleti pártfolyóirat. Síkra- száll a párt értelmiségi politiká­jának következetes végrehajtá­sáért 1 s noT/iro a szakem berek s-akmai képességeinek he lyes kihasználójára, inkáob a beléjük vetett bizalom szüksé­gességére helyezi a súiyt. A cikk beszámol arról, hogy a pe­kingi műszaki egyetemen „né­hány elvtársnak'’ az volt a vé­leménye, hogy „a legtöbb er telmiségiben nem lehet bízni, noha képességeiket fel lehet használni.” Ügy tűnik, hogy ez a „néhány elvtárs" befolyását tékintve nem is volt elhanya­golható, ha ilyen ellenvéle­ményt kellett velük szemben hangoztatni. Á korábbi pozíciókba való visszatérésré irányuló kampány egyértelműen feltárja a jelen­legi kínai helyzet két szükség­letét. Az első, hogy a „na­gyobb”, gyorsabb és gazdasá­gosabb eredmények elérése céljából az embereket azokban az állásokban kell foglalkoztat­ni, amelyeknek betöltésére alkal­masak. A másik, hogy az em- bérek, főként pedig a szak- embének és az értelmiség iránt több bizalommal kell lenni, s hogy „egy hiba” miatt nem szabad figyelmen kívül hagyni az emberben mealévö . ‘^bbi értéket". (POLITIKA) Az állatvilág megfigyelése és védelme Requiem a tigris felett Hosszé elérheti a 3 méter 10 centit, súlya a 320 kilót, megél mindenféle éghajlat alatt. Mandzsúria és Szibéria jégboritotta szteppéin, vagy Nepal 4000 méter magös hegységeiben. De ugyanígy megtaláljuk nyomát a Gangesz deltájában és Ceylon szigetén ís> A tigrisnek - a zoológusok véleménye szerint - minden adottsága megvan ahhoz, hogy az egyik leg- ellenállóbb állatfajtának tartsuk a Földön. És íme, - a tigris kihalófélben van. Ma már az egész világon mindössze alig 5000 példány él, holott 50 évvel ezelőtt csak Indiában 40 000 tig­rist tartottak nyilván. Mi tehet az oka ennek a gyors pusztulás­nak? „Mindenekelőtt - válaszol Guy Mountförd, e Természetvédelmi Világszervezet tanáásósa — az állatok környezetének fokozatos lerombolá­sa. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy minden egyes tigrisnek 65—80 négyzetkilométer vadászterületre van szüksége. Egy másik ténye­ző pedig; hogy a meggondolatlan vadászatok so­rán deljes egészében kiirtották a tigris megszo­kott zsákmányát <y szarvast, az antilopot, a vad- bivólyt stb. És végül valamennyi tényező leg- súlyosabbika: áz ember vadászpuskája" Mount- ford megemlíti például, hogy 1912-ben V. György angol király és kísérete 11 nap alatt 39 indiai tigrist lőtt le. Az egyik indiai maha­radzsa azzal dicsekedett, hogy 1150 tigrist pusz- ütott el. A tigris e hagyományos ellenségeihez áz utóbbi időben csatlakozlak a különféle rovar­irtók, amelyeket nagy mennyiségben használ­nak. Előlőrdul, hogy ezzel a rovarirtóval be szórjuk a háziállatokat és a kiéhezett tigrisek olykor-olykor ráfanvalodnak az elhullott allé­tok tetemére is. Áz egyik Indiái államban 18 nap alatt 32 tigris esett áldozatul a különféle rovarirtóknak. Az utóbbi Időben egyre inkább megdől az a hagyományos nézel, hogy 6 tigris emberevő ál­lat. A Szővjetszkaja Rosszija cikkében a tigris­ről, mint hasznos és gyakorlatilag békás ter­mészetű éllatról beszélnek, és ennek bizonyí­tására felhozzák, hagy az Amur és az Ussturi partján élő tigrisek áz elráúlt 50 év alatt egyet­len egyszer sem támadtak emberre, ha csak ezek nem provokálták őket. Egyébként az AMur és az Usszuti környékén élő tigriseket törvény védi. Tilós a vadászatuk és csupán a különböző állatkerték részére lóg­nak be egy-két példányt. öt évvel ezélőtt Indira Gandhi I$ betiltotta a tigrisvadászatot. Ugyancsak törvény tiltja Indiá­ban a tigrisbőrök és trófeák kivitelét. A sáron következő féladat az, hogy népszám­lálást végeznek a tigrisek körében, és megvaló­sítsák a tigrislakta területek Olyan állatokkal be­népesítését. amelyekkel a kipusztulásban lévő nagyvad - amelynek napi 7 kiló húsra van szük­sége - táplálkozik. Az ökológusok véleménye szerint öt éven be­lül kiderül, vajon a teriTiészetvédélmi Világszer­vezet intézkedései hathátósak-e, vqlóban van-e remény e pompás állat továbbélésére. (PANORAMA} Jóléti válság a kibbucban Sex-ellenes tüntetés Jeruzsálemben. Az idealisták mind öregek.. Amerika számára a konfliktus természetesen fordított előjelű: az eget ostromló idealisták, a polgári konvenció lenézői és a legkövetkezetesebb kollektív életforma hívei mind öregek. A teljesítményekre törekvő és az ideológiától kevéssé megfertő­zött pragmatikusok pedig fiata­lok. IZRAELBEN AZ IDEALISTÁK ÖREGEK Egy kibbuctag, aki régi szo­cialista és amióta csak él, án- tiklerikális, meséli a következő epizódot: húszéves lánya férj­hez akar menni és szülei rémü­letére hagyományos esküvőt akar rabbival és fehér ruhában. Az anya megkérdezte, hogy ra­gaszkodik-e ehhez, végtére is 5 öt évig élt együtt a férjével, mi­előtt házasságot kötöttek. Mire g lány így felelte ugyan, ezek a tí elavult nézeteitek! VIDÉKI NEMESSEG Éppen abbún az időpontban, amikor a fiatalok másutt kom­munákban és lakásközösségek­ben ‘keresik az alternatívát a polgári kiscsaládra, itt is kétsé­gek és viták támadtak. Vajon a kibbuc-tagok, minden egyéni jövedelmét is - pl. az ajándé­kokat vagy a Nyugat-Németor- szágból származó jóvátételi já­radékokat — be keil adni a kö­zös pénztárba, vagy pedig egy részét egyéni célra, európai utazásra lehet felhasználni? Va­jon a gyerekek éjszakára a gyermekotthonban maradjanak, vagy pedig az egészen kicsi­nyek otthon is aludhatnak a szüleiknél? Vajon a közösség határozza meg, mire fordítsa mindenki o kibbuetól kapott nyereségrészesedését - ennyit ruhára, ennyit könyvekre, any- nyft pedig lakásra — vagy min­denki maga dönthet?» És ami a legfontosabb: a kibbuctagok mindenféle munkát maguk kö­telesek végezni, vagy pedig bő­vülő új iparágaikban bérmun­kásokat is alkalmazhatnak. Mi­nél inkább felváltja az úttörő időszak gyilkosán kemény lét­feltételeit a nehéz munkával A VILÁG KORUL - 69 ÓRA ALATT Phileas Fogg, Verne Gyula Nyolcvan nap alatt a Föld kö­rül című regényének hőse szá­mos kövétőre talált. Utazók tu- cdtjái próbálták megdönténi Fogg rekordját. A közelmúltban pontosán Verne hősének útjára indult Jean Mazaret francia új­ságíró. A 39 360 km-es utat re­pülőgépeken tette meg. Miután 14 szer szállt át és 12 pilóta vitte gépein. Jéort Mazaret 69 óra 1 perc múlva tért vissza ki­indulási helyére. (Znanije—Szila) A JÓLÉT SAJÁTOS bizonyítéka Jórge Bohqparte dg Silva Pg- riso, az egyik brazíliai állam parlpmenti képviselőié, örömteli hírről számolt be választóinak: körzetében az utóbbi évek fo­lyamán jelentősen emelkedett o lakosság életszínvonala és ő, Puriso úgy tekinti, hogy ebben neki is“ jelentős érdeme van. „Gondolják csak meg! — kiáltotta lelkesen a képviselő. — Régebben a választás előtti gyűléseken rothadt paradicso­mot és záptojást dobáltok rám. Most viszont drága zöldség­félék, gyümölcsök, tejfel nyomait fedeztem fel áz öltö­nyömön P AUTÓVAL VONTATOTT JURTA ÖSSZEÁLLÍTOTTÁ: KASZON JÓZSEF Két francia szakember turis­táknak szánt, autóval vontat­ható érdekes, felfújható, a mon­gol jurtához hasonló lakókocsit tervezett. Az autóval vontatott jurta alapterülete 2,40 négyzet- méter és 24,80 négyzetméterre teregethető ki. A konstrukció központi része a konyhából és a tisztálkodási célokat szolgáló helyiségekből áll; szállításánál ez a központi rész hat oldalfalból összetevő­dő tokká göngyölíthető, s ki­bontva a tok felsó része lesz a lakóház padlózata. A falakat kompresszorral fújják tel és a központi részt befedő kupolához csatlakoztatják. A leifújható „jurta" igen kényelmes és jól szigeteli a belső helyiséget minden külső hatástól. A há­zacskát tél óra alatt lel lehet állítani. A mellékelt rajzon a konstruk­ció legfontosabb elemeit lát­hatjuk: a konyhát, a víztartályt, a hűtőszekrényt, a folyékony gázzal teli ballonokat, a mos­dóhelyiséget, a zuhanyozó­készüléket. (Tehnyiko Mologyozsi) KOZMETIKA JÓHUMORŰ HÖLGYEK SZAMARA Egy brüsszeli kozmetikai inté­zet Oz autójavítók stílusában fogalmazta • meg árlistáját, amelyben ilyeneket olvashatunk- „Karosszéria-mosás”, „Kisebb korosszéria-meghibásodások ki­igazítása”, „Motorházfényezés”, „Generáljavítás”. Az üzlet virág­zik. Amint a kozmetikai szalon tulajdonosa elmondotta: „ügy­feleink szíves-örömest belemen­tek ebbe a kis tréfábq". (Die Tat) megszerzett, szerény jólét, an­nál jelentősebbé válik az a kér­dés, hoqy a személyi fogyasztói kívánságok és a nagyobb egyé­ni döntési lehetőség vágya mi­ként érvényesülhet az ilyesféle közösségekben. „Amikor elkezd­tük - emlékszik vissza Givct Haim egyik társalapítója, - még saját ingünk sem volt. Pén­teken minden mosásba került, másnap pedig sorshúzás szerint osztottuk el o tagok között. A magántulajdon legutolsó csö- kevényétől is feltétlenül meg akartunk szabadulni". Ma pe­dig gyermekei nagy szeretette! és némi tulajdonosi büszkeséa- gel rendezik be új lakásukat. A kibbuc manapság a „spártai lovagrend és a vidéki nemes­ség” keveréke. MEZÖGAZDASAGI IPAR Arra a kérdésre, vajon a kib­buc fennmarad-e, a szakértők mégis igennel felelnek, bár az izraeli kibbucok évente tagsá­guknak mintegy 10 százalékát elveszítik. Kívülről kevés o gya­rapodás, a tagok gyerekei ré­vén azonban o kibbuctagság- nak a lakosság összlétszámához képest 4 százalékos aránya lé­nyegében állandó marad. Ez a 4 százalék a mezőgazdaságban foglalkoztatottak 30 százalékát, a politikusok és a katonatisztek jelentős hányadát szolgáltatja és a hatnapos háborúban el­esettek nagy részét is - mégpe­dig 25 százalékát Mezőgazda­sági termelékenységük maga- sobb, mint bármelyik európai országé és egyre több kibbuc kapcsolódik be az iparba - többnyire sikerrel. „Az élet mi­nősége és o munka termelé­kenysége - állapítja meg egy szociológus, aki behatóan ta- nulmányozta a kibbuc-problé- mát - általában véve a kibbuc­ban még mindig magasabb, mint bárhol másutt Izraelben.” Az általa megkérdezett fiatal kibbuctagok 90 százaléka azon­ban azt is kijelentette, hogy nem ideológiai okokból van o kibbucban, hanem mert „itt ^ otthon érzi magát”, vagy mert^,jrl „itt jól lehet élni”. E 90 százalékhoz tartozik Ra­chel kertésznő is, akinek férje egy Dán nevű fiatal technikus. Az örökös kollektív étkezés n közös étkezdében, a mindenről és mindenkiről folytatott, vég nélküli viták - mondja Rachel - jó néhányszor már áz ember idegeire mennek. De azután felsorolja mindazt, amit a kib­buc nyújt: takaros 2,5 szobás lakást egy sorházban, lakbér és megváltási összeg nélkül, első­rendű ellátást és oktatási lehe­tőséget (leqalábbis közéoisko- lait, de többnyire főiskolait is), a három fia számára, a munka­hely teljes biztonsáqót. Ha Ra­chel és Dán megöregszik, ak­kor sem a mogánvossáatól. sem a hírhedt „nyuqdíjas sokk­tól" nem kell tartania. A kibbuc öreqek függetlenül élnek, mégis gyermekeikkel és szomszédaik­kal szoros kapcsolatban. Addig és olyan sokat vOgy keveset dolgoznak, ameddíq, illetve amennyit akarnak és tudnak. OJ UTAK A kibbuc igazi jövőjét hívei természetesen az úgynevezett mezőgazdasági iparban látják: ez a mezőgazdasági és gz ipa­ri termelés kombinációja, amely magas kéozettséqű munkaerők­re épül. Givat Haimban a fiatal kibbuc/ tudósok már új terme­lési eljárások kifeilesrtésén dol­goznak. A kibbucban született vezetőjük, aki eddiq manó? ran­gú tiszt és nagy fizetésű ENSZ- szakértő volt az Eayesült Álla­mokban, tevékenvséqéért szin­tén csak a szokásos kibbucré- szesedést kaöia. Ascher Golan olyasfaita ember, aki mindenütt vezériqazaató lehetne. Vajon idealizmusból tért vissza a kibbucba? Golan erre nemmel felel. „Uávan melyik céq a vi- láqon nyúithatna nekem azt, ami itt megvan; telies fiionet- lensénet. olyon munkatársakat, akik ifjúkori barái-oim, s niég oarkolási oondiaim sincsenek, és enész nap jó levegőn lehe­tek?” ARBEITER ZEITUNG VASARfcAPi MEllEKlEi t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents