Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-06 / 4. szám

1973. Január 6. 4 súlyos elemi károk ellenére egyenletes fejlődés DUNANTQll NAPlö 1973. július ©—15. Eredményes évet zártak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek Pécs ismét ipari vásárt rendez Eddig: 110 jelentkező — Bazársor a Köztársaság téren — Szeged is?t Az 1972. évi élelmiszergazda­ság! tervek lényegében teljesül­tek, az alapvető célkitűzések nagyrészt megvalósultak. Az egy év alatt mintegy 5 százalékkal növekedett lakossági élelmiszer- fogyasztást a mezőgazdaság 95 százalékban hazai termelésből elégítette ki, pedig az 70 szá­zalékkal meghaladta a felsza­badulás előttit. Az élelmiszer- árakban lényeges változás nem következett be, hiszen a legfon­tosabb termékeknek 31 százalé­ka rögzített fix áron, 29 száza­léka maximált, 27 száza­léka hatóságilag behatárolt áron és csupán 13 százalék ke­rült szabad árformában a kis­kereskedelmi forgalomba. Emel­lett a mezőgazdasági termékek exportja szocialista relációban 19 százalékkal, tőkésben 28 szá­zalékkal haladta meg az 1972. évit úgy, hogy közben az im­port nem növekedett. Baranya megyében szélsősé­ges, ellentmondásos időjárással kellett megküzdeniök a mező- gazdasági üzemeknek. A szá­raz tavasz után rendkívül csa­padékos nyár — júliusban 2— 300 milliméter eső esett — és ősz következett, az év végét pe­dig teljesen száraz időjárás jel­lemezte, kevés napfénnyel. Az évi csapadék mennyisége he­lyenként elérte az 1000 milli­métert, ami jelentősen növelte a dombos vidékek eróziós gond­jait, de nehezítette a mélyebb fekvésű területek betakarítási munkáit Is. Emellett árvíztől szenvedtek a Dráva menti gaz­daságok és az Állami Biztosító 16 százalékkal magasabb kárt | fizetett a jégtől sújtott területe- ! ken, mint 1971-ben. Lényegében az üzemek egy jelentős részét ! súlyos elemi kár érte. Ennek ellenére — előzetes ! felmérések alapján — a gaz- j daságok többsége eredménye- | sen zárta az 1972-es esztendőt és az előző magas szintű ter­melési évhez viszonyítva 1—2 százalékkal tudta növelni a brut­tó termelési értéket. Igaz — elsősorban a kedvezőtlen időjá­rás hatására — a költségek jobban növekedtek a termelési értéknél, ezért a szövetkezeti bruttó jövedelem várhatóan né­hány százalékkal — és ezen be­lül elsősorban a felhalmozás aránya — az előző évi alatt marad. megfelelő szervezettség mellett j megoldást jelenthet az őszre j áttolódott csúcs munkaidőszak j szervezésében. Olyan figyelmez- I tetést is adott az őszi betaka- rítás késése, hogy még a na- j gyobbfokú gépesítés mellett sem j lehet figyelmen kívül hagyni — j kedvezőtlen időjárás esetén — j a tagság korábban is rendel- j kezésre álló munkaerejét. Javult a szálastakarmány-ter- melés helyzete, bár még mindig ! sok az az 1,15 hektár szántóié- ] rület, amely szükséges volt az i egy számosállat takarmány-szük­ségletének megtermeléséhez. A J betakarítás gondjai mellett nö- | vekedott a szárítási kapacitás, hideg- és forrólevegős rendsze- j reken száradt a pillangós ta- i kormányok több mint 50 száza- I léka. A zöldségtermesztés helyzete j valamit javult 1972-ben, azon- j ban nem oldódott meg. A nagyobbrészt zökkenőmén- ! tes ellátás csak úgy volt lehet­séges, hogy más megyékből j kellett az árunak csaknem 50 í százalékát a baranyai piacokra behozni, növelve ezzel a szállí­tási, — raktározási — és egyéb költségeket és végső fokon az árakat. Növelték a problémákat az elemi csapások is, azonban sem területben, sem átlagok­ban, de szakosodásban sem ér­ték el az üzemek azt a szintet, amely a biztonságos zöldség­ellátás végleges rendezését je­lentette volna. A kompléx gépe­sítés, a partneri kapcsolat szé­lesítése, a termelési szintek nö­velése, a hosszabbtávú szerző­désekkel lekötött zöldségterme­lő üzemek kialakítása jelentheti a végleges megoldást. Stabilizálódott a szarvasmarha’ állomány Állattenyésztésben a legna­gyobb eredményként azt köny­velhetjük el, hogy megyénkben stabilizálódott a szarvasmarha- ezen belül a tehénállomány. Sertéstenyésztésben pedig tar­tani tudták az 1971. évi, az ed­digi legmagasabb létszámot és mintegy 275 000 hízósertés fel­vásárlására kerülhetett sor. A növénytermesztés eredményei A növénytermesztés eredmé­nyein belül a búza hozama hek­táronként 2,2 mázsával maradt el a kiemelkedő 1971. évitől, bár így ' is 2,8 mázsával jobb volt, mint az országos átlag és ez megyék között a harmadik helyezést jelentette. Betakarítá­sának zöme az esős periódusba esett, ami rontotta a minőségét, növelte költségeit, de sok ta­pasztalatot is adott a szakem­bereknek. Átértékelendő volt a fajtakérdés, bebizonyosodott a rövidebb ideig tartó aratás szükségessége, ehhez moder­nebb, nagyobb kombájnpark beállítása, a szárítóka pacitós növelése, a malom- és sütőipar­nak a helyzethez szükséges fel­készülése. Mindemellett a liszt­es sütőipari termékekkel való ellátás biztosított, megfelelő tartalékok is állnak rendelke­zésre. A kapásokból a termésered- menyek az 1971. évinél maga­sabbak. Kukoricából mintegy 3 ■—4 mázsával hektáronként, bur- j gonyából 10, cukorrépából 100 mázsával növekedtek az átla- ! gok. Örvendetesen javult ezek­nek a növényeknek a komplex, gépesítése. így a kukoricának 83 százalékát, a burgonyának 50 százalékát, a cukorrépának 65 százalékát már különböző tí­pusú gépsorok takarították be, nagyban könnyítve ezzel a pa­raszti munkát. A tanulságokat itt is le kell vonniuk a gazda­ságoknak. A még nagyobb ará­nyú komplex gépesítés, a koo­perációkban rejlő lehetőségek kihasználása, egyes termelési rendszerekbe való bekapcsoló­dás biztonságosabbá tehetik a termelést. A szárító- és üzem­anyagtározó kapacitás növelése | A szarvasmarha-tenyésztésben a tenyésztői kedv javulásáról ta­núskodnak a Mesterséges Ter­mékenyítő Állomás adatai is, 1972. év' első tíz hónapjában 1648 tehénnel és 1165 üszővel termékenyítettek többet, mint 1971-ben. Háztáji-, kiegészítő- és egyéb gazdaságok 3210 vem­hes üszőre kötöttek szerződést, 100-zal többre, mint tavaly. A kisüzemek üszőborjú feleslegé­nek levezetésére intervenciós felvásárlás keretében 1180 bor­jút vásároltak fel. Igen pozití­van értékelhető a hízómarha intenzív hizlalásában bekövet­kezett változás is. 34 tsz alkal­mazta a kötetlen tartású hizla- lási módot, és ezeken a helye­ken 1400—1700 gramm napi súlygyarapodást értek el. A húsellátás javulását ered­ményezte a tavalyinál mintegy 30—35 százalékkal magasabb sertés felvásárlás és ennek egyik biztosítéka volt a 17 már átadott szakosított sertéstelep, amelyekből mintegy 60 000 hí zósertést bocsátottak ki a ter­melőszövetkezetek. 1000 tonná val növekedett a baromfi felvá­sárlás volumene is. Félmilliárd forintos beruházás A termelőszövetkezetek 1972. évi beruházása megközelíti a fél milliárd forintot és ennek 65 —70 százaléka építésberuházás, amelynek háromnegyed része a szakosított szarvasmarha- és sertéstelep költsége. Jelentősen növekedett a gépberuházás, mintegy 135 milliós értékben. Befejezéshez közeledik az a hatalmas — egymilliárd forin­tot meghaladó — építkezés, amelyen belül Baranyában lé­tesül az ország szakosított szarvasmarha- és sertéstelepé­nek 10 százaléka. Ezek 13 000 i új tehénférőhelyet és 123 000 • hízósertés kibocsátását jelente- ! nék. Gondot, problémát okoz a telepek feltöltése elsősorban tehénállománnyal, mert a be- : •népesítés jelenleg csak 60 szá­zalékos. Nem megoldott a telepek I szakember ellátása, sem irányi- ! tó mérnök, sem szakmunkás vo­natkozásában. Egy-egy szakosí- í tott telep betelepítve 60—100 milliós értéket képvisel, és ezek­ben gyárszerű termelés folyik, , nem élettelen anyaggal, hanem élő szervezettel, növelve ezzel a hozzáértés szükségességét. A régi, hagyományos, szétszórt is­tállókból az állatállományt a nagy költséggel megépített te­lepeken koncentrálva, csak ak­kor válik a termelés jövedelme­zővé, ha az új helyen nagyobb j a termelékenység és ez kisebb ráfordítással párosulva minél í rövidebb idő alatt megtéríti az építkezés költségét. Ehhez pe­dig magasabb képzettségű szak­emberekre van szükség az irá­nyításban, és képzett szakmun­kás gárdára a gyakorlati mun­ka elvégzéséhez. összefoglalva: a mezőgazda- sági üzemek fejlődése 1972-ben megyei szinten továbbra is egyenletes volt — annak elle­nére, hogy súlyos elemi károk érték a gazdaságok egy ré­szét, és elsősorban emiatt né­hány tsz-ben veszteséggel és alaphiánnyal lehet számolni. A halmozott termelési érték | — nagyobb ráfordítás mellett— j meghaladta a jónak számító j 1971-es évet. A mezőgazdaság megalapozottan készült fel ar­ra, hogy 1973-ra tervezett 1—2 százalékos bruttó termelési ér­téknövekedést realizálja. Dr. Baracs József, ,,,.y a Megyei Tanács VB. Mezágazda&ggi. es Élelmezésügyi Osztály vezetője, r( l Ebben az esztendőben ismét megrendezi ipari vásárát Pécs 1973-ban tehát Budapest után nálunk lesz a legnagyobb iperi seregszemle... Ezt most így kellene nyugtáznunk, ha nem tolakodna rögtön elő egy za varó körülmény. Ügy hírlik, Sze­ged is akar idén ipari vásárt. Hogyhogy? Amikor két évvel ezelőtt a Gazdasági Bizottság határozatot hozott, hogy vidéki vásárokat csak kétévenként le­het rendezni, s el kellett dön­teni, ki kezdje, hogyan válto­gassák egymást a pécsi és a szegedi vásárok, Pécs vissza­lépett Szeged javára. Tavaly tehát a Tisza-parti város kezdte és rendezeti vásárt, mégpedig azzal az indokkal, hogy ez eset­ben 1976-ban is övék a ren­dezés joga, márpedig ez az esztendő számukra centenáriu­mi, a korabeli sajtó szerint ugyanis 1876-ban tartottak elő­ször ipari vásárt és kiállítást Szegeden. Most hát 72-ben és 73-ban is? Döntés még nincs a szegediek kérelméről Buda­pesten döntenek. itt lesz a magyar bútoripar De foglalkozzunk a mi dol­gainkkal. A Pécsi Idegenforgal­mi Hivatal idén tehát ismét megrendezi a Pécsi Ipari Vá­sárt. Ez lesz a negyedik. Pécs rangos nyári eseményének is­mét a Köztársaság téri iskolák és a szabad tér lesz a helye, időpontja pedig: július 6—15-ig Az előkészületekről Asztalos Ferenc, a Pécsi Városi Idegen- forgalmi Hivatal igazgatója tó- j jékoztatta lapunkat. Még az ősszel közel félezer | magyar vállalatnak és szövet­kezetnek küldték el a felhívást, j Az érdeklődés minden eddigi- ‘ nél nagyobb: 110 kiállító je­lentkezett, s ez a későbbiekben csak több lehet. Érdemes át­futni a jelentkezők névjegyz“- két. Bár a vásár elsősorban Pécs és Baranya iparának tel­jes keresztmetszetét szeretné bemutatni, számos budapesti és vidéki kiállítót fogad. Van­nak közöttük visszatérők, me­lyek már a korábbi vásárokon is állandó kiállítóknak számí­tottak, mások a tavalyi orszá gos közelekedési kiállítás részt­vevőiként kaptak kedvet s je­lentkeztek, s végül vannak egészen új jelentkezők, akik ez­úttal mutatkoznak be termé­keikkel. Finnek, lengyelek, NDK-sok? A jelentkezők listáját tanul­mányozva az embernek az az érzése, mintha az ez évi vá­sárt a bútoripar termékeinek előretörése jegyében rendez­nék. Itt lesz Magyarország szin­te összes jelentősebb bútor­gyára! A magyarázat egyszerű: nagyjából befejeződött a ma­gyar bútoripar rekonstrukciója, a bútorgyárak most — lakbe­rendezési áruházak és bemuta- tóte'rmek hiányában — bemuta­tási lehetőséget, piacokat ke­resnek. A régi kiállítók közül ismét itt lesznek a nagy mosó­szergyártók, az Egyesült Vegyi­művek és a Budapesti Vegyi­művek; a Hazai Fésűsfonó, a Fővárosi Kézműipari Vállalat, a Hajdúsági Iparművek, a Lehel Hűtőgépgyár, az üvegipari Mű­vek, a Mechanikai Mérőmű­szerek Gyára és sokan mások. Az új jelentkezők: a Magycr Gördülőcsapágy Művek, a Kis­motor és Gépgyár, a GANZ Műszer Művek, a Mechanikai Laboratórium, a Mátravidéki Az emberi tényezőkkel is számolni kell Magányos újítók... Hazánkban évente átlagosan százezer újítást és találmányt jelentenek be, mint önálló szel­lemi terméket; s ebből, mintegy negyvenezret fogadnak el, és hasznosítanak a gyakorlatban is. Becslések szerint azonban a benyújtott újítási és találmá­nyi javaslatok nem haladják meg a felét az egyébként meg­született és alkalmazott újszerű ötleteknek, megoldásoknak. Sok esetben az újítónak eszébe sem jut, hogy benyújtsa javas­latát. Mi az oka annak, hogy ennyi újítás és találmány elkal­lódik? A műszaki gazdasági té­nyezőkön kívül mi játszik köz­re? Elsődlegesen az emberi té­nyezők! Ezekről a meglehetősen kényes kérdésekről beszélget­tünk Pataki Lászlóval, a Köny- nyűipari Minisztérium szabadal­mi ügyvivőjével. A hazánkban kialakult újí­tási rendszerben az alkotó nem tudja követni benyújtott javas­latának útját. Nem, vagy igen ritkán találkozik azokkal, akik elfogadják, vagy éppen eluta sítják a javaslatát. Meghatáro­zó tényező az egyszemélyi elbí­ráló érdeklődési köre is, hiszen nem minden téma áll szakmai­lag közel hozzá. Természetesen egy alaptétel minden vonatko­zásban igaz: olyan javaslatok­ra van szükség, melyek a tár­sadalmi igények kielégítését szolgálják. Mert, ha története sen valaki a jégszekrénnyel kapcsolatos találmányt jelent be, biztos, hogy nem fogadják el, mivel ez már túlhaladott a mai hűtőszekrényes világban, De az is gondot okoz, ha egy újítás, vagy találmány megelőzi a korát: szinte biztos, hogy nem valósul meg, mivel az igé­nyek még nem vetik fel az al­kalmazás szükségességéi.-r A műszaki-gazdasági té­nyezőkön kívül hogyan látja az anyagi érdekeltség kérdését? — Ha valahol, akkor ezen a területen ugyancsak jelentkez­nek érdekkülönbségek —, hogy csak az éveken át alkalmazott anyagi elismerési rendszerre utaljak — az egyén, a vállalat között, de még társadalmi szin­ten is. Szinte napi téma, hogy az újító egy levéi alapján sze­rez tudomást arról, hogy nem kell az újítása. Nem az a baj, hogy elutasítják, hanem az, hogy az újító ilyenkor magára marad kételyeivel, problémái­val: ilyenkor lenne szükség ar­ra, hogy műszakiak megmagya­rázzák a hibát, elmondják, hói kellene tökéletesíteni a megol­dást. Ha ez nem történik meg, rendszerint az a következménye, hogy az újító elkedvetlenedik. Ezek után már nehéz rábeszél ni arra, hogy továbbra is fog­lalkozzék műszaki problémák­kal. — Hogyan ítéli meg a meg­valósulási folyamatot? — Az utóbbi időben egyre többet foglalkoznak az újítási rendszer felépítésének visszás­ságaival. Azt nyugodtan állít­hatjuk, hogy a magyar újítók világszínvonalon állnak. Ezt azonban már nem mondhatjuk el a javaslatok benyújtása és megvalósítása közötti időről. Itt jelentkezik a mi egyik legna­gyobb problémának Nálunk hosszadalmas és nehézkes a megvalósítás, s ennek fő gát­ja a kialakult rendszer. — Sokszor nem megfelelő fel­készültségű emberekre bízzák egy javaslat kivitelezését. Nem tagadom, számtalanszor a ki­vitelezés időszakában derül ki, hogy van mit javítani a benyúj­tott újításon: ekkor jelentkez­nek a gyermekbetegségek. Ilyenkor aztán a problémákat felnagyítják, elkezdődik a kri- tizálás időszaka ahelyett, hogy az újítót bevonnák a hibák meg­oldásába. Hogyan lehet ezen segíteni? Az anyagi- érdekelt­ség megváltoztatásával. Mert nem mindegy, hogy akik kivi­teleznek egy javaslatot, szív­ügyüknek tekintik-e azt, vagy sem. Legalább ennyire fontos a szervezettség, a megfelelő in­formáltság is. Olyan feltétele­ket kell, kialakítani, hogy meg­felelő felkészültségű szakembe­rek végezzék a megvalósítást. Igaz, hogy számos vállalatnál van újítóműhely az újítások gyakorlati kivitelezésére, de olyan szakembereknek kell ad­ni a témákat, akik a legjobb ismerői annak.- Szervezeti vonatkozásban hol szorít a cipő, hol kellene változtatni? —■ Nálunk az újítási tevékeny ség passzív. Mit értek ez alatt? Azt, hogy az újítókat várják az újítási irodák és az előadók. Holott ennek a fordítottja len­ne az egészséges. Az irodának az legyen a feladata, az újí­tási előadó azt tartsa szem előtt, hogy számára elsődleges a mozgalom kiszolgálása. S ehhez nélkülözhetetlen, hogy már a műhelyekben, az üzem­részekben hívja fel a figyelmet egy-egy gondra, műszaki prob­lémára, Érezze az újító, a mun­kás. hogy milyen nagy fontos­sággal bír a műszaki fejlesz­tés. His?en a mozgalom ezt a célt is szolgálja. Érezze azt, hogy számítanak a javaslatá­ra. Csak így képzelhető el a jelenlegi passzív rendszer ak­tívvá tétele - mondotta végül Pataki László. Salamon Gyula Fémművek, a Tisza Cipőgyár több tervezővállalat és kisipar szövetkezet. Köztudott, a Pécsi Ipari Vá­sár egyben a magyar—jugo­szláv határmenti árucsere egyik legfontosabb fóruma és talá1- kozóhelye. Ami a jugoszláv ki­állítók részvételét illeti, még nem sokat tudunk mondani. A két ország január 1-től áttért a dollár elszámolásra, meg kell várni, hogy minden részletkér­dés tisztázódjék. Az Idegen- forgalmi Hivatal tárgyalásokat folytatott a Horvátországi Ke­reskedelmi • Kamarával és a határmenti árucserében érde­kelt külkereskedelmi vállalatok­kal, a RUMEX-sze! és a Slavo- nija Commerce-szel. Ezek szer­vezik majd a jugoszláv cégek részvételét, s irányítják ide a kereskedőket. Ezenkívül meg­hívták a szegedi ipari vásáro­kon szereplő Újvidék és Sza­badka környéki vállalatokat. A jugoszlávokon kívül idén elő- ‘ szőr más külföldi kiállítókra rt í számítanak. Meghívták a finn­országi testvérváros, Lahti vál­lalatait, továbbá tárgyaltak az NDK és Lengyelország keres­kedelmi kamaráival. Lahti rész­vételét egyébként Pécs kiállítás­sal viszonozza, ahol felvonul­na a város tradicionális ipara (bőr, cipő, kesztyű, porcelár, háziipar), s ahol idegenfor­galmi nevezetességeit is nép­szerűsítené. Ami az ez évi vásárt illeti, a rendezők méginkább szorgal­mazzák, hogy a kiállítók áru- i sítsanak is. A Köztársaság téren i külön bazársort rendeznek be, j ahol felvonulnak a kisiparosok j is. Gondoskodtak kiegészítő ! rendezvényekről, a vásárhoz | kapcsolódóan kulturális esemé­nyekre, divatbemutatóra, kon- I ferenciára stb. kerül sor,.... .. - I : . .... Eltűnnek a zagytavak Idén nyáron tehát ismét benépesednek a Köztársaság téri iskolák tantermei. De mi van a pécsi ipari vásárok ál­landó helyével, amelyet mar korábban kijelölt a Városi Ta­nács? Mint ismeretes, az állan­dó hely Pécs déli részén, a I zagytavak helyén lesz. Nos, a tereprendezés már megkezdő- ; dőlt, s a fásítással, amelyre tanulmányterv készül, az ! év végére végeznek, s ugyan­csak végeznek a parkosítással I is. Hogy mikor települ ót ide j a vásár, azt még megjósolni S sem lehet, de nem is baj, le- : nveg az, hogy valami meg- ! kezdődött. Megérjük majd egy­szer, hogy erre is lesz némi | pénz és kapacitás, létrejöhet a vásár magja. Utána mó* könnyebb lesz . ., Miklósvari Zoltán Megkezdődött a iégvágás a Balatonon Teljesen beállt mái a Bala ton, helyenként 15 cm vastag jégpáncél borítja a tavat. Ezt az időt igyekeznek kihasználni a Baiaton-menti kereskedelmi I és vendéglátó szervek, a SZOT üdülők, valamint a Siófoki Fla- lászati Vállalat: feltöltik a he­tekkel ezelőtt gondosan előké­szített jégvermeket, pénteken elsőnek a Siófoki Balatoni Ha­lászati Vállalat kezdte meg a jégvagást. A halószbrigádok tagjai most csákányokkal fel szerelve vonultak ki a tóra. A 15 cm vastagságú jéggel Keszt­helyen, Tihanyban, Fonyódon, Siófokon és Balatonszemesen hat vermet töitenek meg. A Balaton mindkét partján becslések szerint több mint ezer vagon jeget tárolnak c nyári időszakra. r t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents