Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-31 / 25. szám

/ 1973. január 31. DUNANTOLI NAPIG Zárszámadási közgyűlés a bólyi Kossuth Tsz-ben Nagyobb termelési biztonság Tartalék képzés: szinttartás A nagy múltú és hírű bólyi Kossuth Tsz tegnap délelőtt tar­totta 1972. évi zárszámadását, a mozi helyiségben, amelyet zsúfolásig megtöltött a szövet­kezeti tagság. Nagy bejelenté­seket nem vártak az emberek — ez a szövetkezet 1954 óta min­den évben hozta a betervezett eredményt, és kifizette a beter­vezett részesedést — mégis a szokottnál nagyobb érdeklődés­sel kísérték végig Szabó Má­tyás, Állami-díjas termelőszö­vetkezeti elnök beszámolóját, a múlt évi gazdálkodás gondjai­ról, tanulságairól. A már emlí­tett elemi kórok ellenére nö­vénytermesztési hozamaik ez- úttol sem alakultak rosszul. Hektáronkénti 39 mázsás ke­nyérgabona, közel 60 mázsás kukorica, 447 mázsás cukorrépa, 96 mázsás kender és 155 má­zsás burgonya termésük ezúttal is magasabb a járási es me­gyei átlagnál. Árbevétel ki­eséseik mégis jelentősek. Bur­gonyánál 400 ezer forint ár­bevételtől estek el önhibájukon kívül, mivel vírusfertőzött vető­gumójukat kizárták a vetőmag- szaporításból. Zöldségből a ter­vezettnél alacsonyabb átvételi árak — a káposztát kilónként 75 filléres áron tudták csak el­adni, és a csapadékos idő­járás — tönkre ment az egész paradicsom termésük — miatt 600 ezer forintot is meghaladja a bevétel-kiesés. A nagy mun­karáfordítás o magas költségek és az értékesítési bizonytalan­ság miatt a 20. éve kertészkedő tisz — jelentette be a tegnapi zárszámadáson a vezetőség el­határozását Szabó Mátyás ­1973-ban felszámolja, illetve minimálisra redukálja átmeneti­leg zöldség ágazatát. Hasonló sorsot szánnak a ráfizetéses gyümölcs ágazatnak is — a kon­zervgyár egy egész szállítmány szilvát küldött vissza Bolyba - árviták miatt — amit kénytele­nek voltak pálinkának kifőzni. Nem tudtak eladni — ma is raktárukon van — szerződés hiá­nyában 180 ezer forint értékű mákot sem. A termelési bizton­ságot, mint az 1973-as év egyik legfőbb feladatát a bólyi tsz előnyös, korrekt és lehetőleg hosszabb távú, több évre szóló szerződések megkötésével igyekszik megteremteni. Jó part­nert találtak ehhez a Mecseki Pincegazdaságnál, ez a válla­lat hajlandó szőlő- illetve bor­termésük átvételét több éve előre garantálni. Ez arra ösz­tönözte a tsz-t, hogy 12 hektáros szőlőterületét 22 hektárra nö­velje már a közeljövőben. Állattenyésztésben a tejter­melését — tavaly csökkent a te­henek átlagos termelése — ki- I vánják a jobb tenyésztői mun- , kával növelni, valamint tartani. J sőt fokozni a sertéshizlaiásban elért jó eredményeiket. A ter­melőszövetkezet pénzügyi hely­zetét, ha nem is rendítette meg. de érintette a nehéz 1972-es év. Az 55,5 millió forintos hal- I mozott termelési érték, a 4,5 j milliós mérleg szerinti nyereség I mellett a szövetkezeti bruttó jövedelem nem érte el a terve- I zett 18,5 millió forintot, közel 2 ! millióval lett alacsonyabb. Sze­rencsére az elmúlt jobb évek- I ben igen előrelátóan tortáié- I koltak egy biztonsági alapot, amihez, most a nehéz év után hozzá lehetett nyúlni. Ebből a biztonsági alapból vettek ki 1 | millió 74 ezer forintot, hogy a j szövetkezeti bruttó jövedelem - j amely így 17 millió 115 ezer j forint lett — fedezetet nyújtson, j a tervezett részesedés kifizeté­séhez, a különféle alapok, fő- j ként a fejlesztési, szociális, és | kulit: úlis alap képzéséhez. Az egy do'gozó tagra eső részese­dés éves szinten elérte a 29 ezer forintot, az egy munka- egys’g értéke — a bólyi Isz-tag- ság ragasr''-.cl''’ még ehhez a formához — 57 ro-:nt volt, nem több, de ■ ;sbb, mint a tervezett.- Rne ­A termelőszövetkezet tagjainak egy csoportja a zárszámadó közgyűlésen. Tegnap történt Ülést tartott tegnap délután a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat történelmi szakosztálya. A munkaértekezleten a szak­osztály 1973. évi terveit, mun­kaprogramját vitatták meg. Az idei munkatervben — a koráb­bi évekhez viszonyítva — több­letfeladatként szerepel a társ- intézményekkel való kapcsola­tok bővítése, az együttműkö­dés kiszélesítése. A szakosztály ebben az évben ismeretterjesz­tési tevékenységét is hatéko­nyabbá kívánja tenni; az üze­mekben tartandó előadásokon kívül a rádióban és a TIT-sajtó- ban is rendszeres ismeretter­jesztő munkát végeznek. A KISZ KB első titkára Pécsett Befejeződött az egyetemi és főiskolai KISZ-titkárok tanfolyama Kedden délelőtt és délután szekcióüléseken folytatódott az egyetemi és főiskolai KlSZ-tit- kórok téli vezetőképző tanfolya­ma. Ezt követően a Pécsi Or­vostudományi Egyetem új kol­légiumának társalgójában dr. Horváth István, az MSZMP KB tagja, a KISZ Központi Bizottsá­gának első titkára találkozott a' vezetőképző tanfolyan résztve­vőivel. Dr. Horváth István a négynapos tanfolyam során a szekcióüléseken felmerült fonto­sabb kérdésekre adott választ, — érintette a KISZ élettel kap­csolatos aktuális problémákat, ifjúságpolitikai kérdéseket, az ifjúsági mozgalom előttünk álló feladatait. A KISZ KB első titkárával folytatott konzultáció után bú­csúest következett — a tanfo­lyam résztvevői szerdán reggel utaznak haza. Baranyában és Pécsett évben 6—6 millió, az ipari szö­vetkezetek 412, illetve 372 ezer, az ipari szövetkezeti bizottságok 378, illetve 832 ezer, az ipari szövetkezetek megyei bizottsá­ga 533, illetve 713 ezer, míg a KISZ 2—2 millió forinttal ren­delkezett. Ide kell még számí­tani a tanácsi népművelés úgy­nevezett célfeladataira — például filmszemle, fesztiválok — ren­delkezésre állott, s mindkét esz­tendőben közel 4—4 millió fo­rintot kitevő összeget. Végüli; a megyében és Pécsett e két év ben 9 millió forinttal nőtt, — 60 112 000-ről 69 049 000-re — a kultúra pénze. A felmérés érdekessége, Hogy az országban először itt Bara­nyában végezték el ilyen ala­possággal. Az albizottság teg­nap megtárgyalta e kérdést, s állást foglalt; végre e felmérés alapján intézkedni kell a kultu- ralis célra szánt összegek teljes mértékben összehangólt fél­használásáról. szonyfán, Somogyapátiban, Szl- getvárott, a Konzervgyárban, Iba- fán, Dencsházón, Kétújfalun, s vé­gül Zádorban. A helyi taná­csok részben fejlesztési alap­jukból, részben bontási anyag­gal segítették a mgnkát, a ter­melőszövetkezetek fuvarral, gé­pi földmunkával építési anya­gokkal járultak hozzá az akció sikeréhez, a Szentegáti Állami Gazdaság és a Sellyéi Víztár­sulat földmunkagépeket adott, a Baranya-Tolna megyei Tég­lagyári Egyesülés soronkívül biztosított 50 ezer darab tég­lát, s ezzel lehetővé vált, hogy Rózsafán és Mozsgón is meg­kezdjék idén tavasszal o lőtér építését. A szigetvári járási- városi MHSZ-vezetőség techni-'" kusai készítették el a lőcsarno- kok tervrajzait, amelyek a me­gyei vezetőség segítségével el­jutottak más járások MHSZ-ve- zetőségeihez is, így idén azok is a szigetvári tervek alapján építhetnek lőtereket. A lőtér-program még nem ért véget a szigetvári járásban. A helyi tanácsok idei költség­vetéseiben 206 ezer forint sze­repel a lövészklubok támogatá­sára. Ebből segítik Nagypeter- den, Nemeskén és Rózsafán az új lőterek építését. A Magyar Honvédelmi Szö­vetség idén ünnepli megalaku­lásának negyedszázados évfor­dulóját. Huszonöt év alatt a szövetség a honvédelmi neve­lés fontos bázisa lett, s ma már a sorköteles fiatalok itt részesülnek olyan előképzés­ben, ami jelentékenyen meg­könnyíti bevonulásuk után ka­tonai kiképzésüket. Az MHSZ szervezetei a magasabb szín­vonalú honvédelmi nevelés fel­tételeinek biztosításával ké­szülnek a nevezetes évforduló­ra. Jó példát mutattak ebben a szigetvári járási és városi MHSZ-szervezetek, amelyek el­határozták egy esztendeje, hogy a jubileum tiszteletére hét új fedett lőcsarnokos lőteret építenek. A társadalmi erők mozgósítása olyan eredményes volt, hogy a tervezett hét he­lyett tíz új lőteret építettek 603 ezer forint értékben. Ebben 200 ezer forint értékű társadal­mi munka van, ami a szigetvá­ri járásban 1972-ben végzett társadalmi munka 10 százalé­kát jelenti, Május 6-án avatták az első lőteret Almamelléken, majd az év végéig egymást követték az avató ünnepségek Szentlászlón, Somogyhórsagyon. Boldogasz­Pécsi fotók a Fészekben Megnyílt dr. Szász jános kiállítása Tegnap, január 30-án délelőtt | Bernics Ferencnek, a Baranya j megyei Tanács Művelődésügyi I Osztálya vezetőjének elnökleté­vel ülést tartott a megyei nép­művelési albizottság. Megtár­gyalták a különböző szervek népművelési pénzforrásairól ké­szített felmérést. A felmérés eredményeképpen kiderült; az állami költségve- I tésből gazdálkodó intézmények I — színház, mozik, könyvtárak, | múzeum, tanácsi művelődési otthonok — 1970-ben 24 és fél j millió, 1971-ben pedig 30 millió j forinttal rendelkeztek Baranyá­ban és Pécsett. Az 1970-es és j 1971-es pénzkeret a szakszerve­zeti költségvetés szerint 14 és fél \ millió, illetve 16 és fél millió forint volt, míq az egyéb szer- f vek pénze a következőképpen oszlott meg ő művelődési célok tekintetében: a mezőgazdasági termelőszövetkezetek mindkét I A pécsi MHSZ gépkocsi tanintézetében ismerkednek a tanulók a motor belső részeivel. „MEGSZÖKTEK AZ IGAZOLTATÁS ELÖL..,* (Munkatársunk telexjelentése) Ámbitusos, zsúptetős baranyai parasztházak, derűs mészszaga tölti be a Fészek Klub Székely Mihály termét. Ormánsági né­niké néz szomorúan szembe mindenkivel. Árad a táj nyugal­ma, a statikus szépség, meg­hökkentő a panelházak konst­ruktív szigorúsága. Egy pillanat — az ember halmazállapotai­nak kifejezői: munka, pihenés, szórakozás ellesett pillanatai ragadnak meg mindenkit. És egy korhadó deszkaajtó résén kikondikáló birkafej — mikro- I dráma egyetlen képbe sürítve. Alapító tagja a Mecseki Fotó | Klubnak'dr. Szász János, aki a Magyar Fotóművészek Szövet­ségében is több mint tíz eszten­deje tag. Képei bejárták a vi- | lóg kiállítótermeit, minden föld- | részen szerepeltek már. Most I — első budapesti önálló kiállí- | tását nyitották meg tegnap este fél 7-kor az elegáns Fészek Klub első emeletén. Sokan voltak, korán megtöltötték a helyiséget és csöndben nézegették a két sorban felrakott, ügyesen el­rendezett fotókat. A vendég­könyvben már kora délután ol­vasható volt Vass Zoltán és Szinetár György néhány méltató sora. Gratulációk, gratulációk és újból gratulációk. Fél hétkor Zinner Erzsébet, a Magyar Fotó­művészek Szövetsége főtitkára kérte fel dr. Gerendás Mihály Kpssuth-díjas biokémikust, fotó­művészt, hogy nyissa meg a ki­állítást. A megnyitóbeszéd rö­vid volt és arról a nagy szere- tetről tanúskodott, amellyel a szép fotókat és alkotójukat a budapestiek fogadták. Tizenöt év terméséből csak­nem 400 alkotásból válogatta ki maga a művész azt a negy­venet, amely a Fészek Klubban két hétig látható. A válogatós szerencsés volt, egyaránt kide­rült a sokoldalúság, a technikai tudás és a művészt alapvetően meghatározó elhivatottság. És az aktualitáshoz egy meg­lepetés is hadd járuljon: a Szö­vetség minden évben meghir­deti „Az év fotója" című jeligés pályázatát. Az életképek kate­góriájában a deszkarésen ót, kilátásain tűnődő birkafej nyer­te el ezt a címet. Kampis Péter Ittasan, jogosítvány nélkül a volánnál Kétévi börtönre Ítélték a karambolozó vezetőt Nem vánnyal, rendelkezett jogosít- mégis rendszeresen vezette Wartburg személygép­kocsiját ifj. Radó János 23 éves betanított munkás, Pécs, Szi­rom utca 14. szám alatti lakos. A múlt év júliusában ittasan, a megengedettnél nagyobb se­bességgel közlekedett Sziget­váron, s emiatt a rendőrjárőr megállásra szólította fel. Ami­kor a kocsiban ülők a jelzést észlelték, Baráth József 22 éves szigetvári lakos azt tanácsolta barátjának: oltsa el a lámpá­kat, taposson a gázba, „lépjen meg" az igazoltatás elől. Az autó vezetője e szerint csele­kedett, nagy sebességgel el­hajtott, megszökött a sötétben. Véletlen szerencse, hogy nem APAIT gázolta el a járőrt, aki az utol­só pillanatban ugrott el a ro­bogó jármű elől. A rendszám nyomravezetett, s a fenti ügyben már folyt a vizsgálat, amikor ifj. Radó Já­nos újabb bűncselekményt kö­vetett el. Szeptember 21-én vezetői igazolvány nélkül, itta­san, nagy sebességgel hajtott a romonyai főutcán, amikor az autó kisodródott, majd egy ház falának ütközött. A Wart­burg utasa, Béndek János sú­lyosan megsérült, arccsöntja roncsolódott, fogai kitörtek, többek között koponyatörést, agyzúzódást szenvedett a bal­eset során. A gépkocsiban ülők annyira ittasak voltak a karam­bol bekövetkeztekor, azt sem tudták, miként kerültek Romo- nyára. Az ügyet a Pécsi Járásbíró­ság tárgyalta. Bűnösnek mon­dotta ki ifj, Radó Jánost köz­úti veszélyeztetés, valamint sze­szes italtól befolyásolt állapot­ban súlyos testi sértést okozó közlekedési vétségben, s ezért — halmazati büntetésül — 2 évi, börtönben letöltendő szabad­ságvesztésre ítélte. Baráth Jó­zsef bűnös közúti veszélyezte­tésben, mint felbújtó — bünte­tése 6 hónapi börtön. A bíró­ság egyidejűleg 3, illetve 1 évi időtartamra eltiltotta a vádlot­takat a közúti gépjárműveze­téstől. Az ítélet nem jogerős. Megkérdeztük: Meg kell-e jelölni táblával is a gyalogátkelőhelyeket? Az elmúlt havas, sáros nap*» kon több olvasónk panaszolta, hogy Pécsett jónéhány helyen nem látni a hóval, sárral takart kijelölt gyalogátkelőhelyet, s ez rendkívül balesetveszélyes. A* idegen gépkocsivezető jóhisze­műen ráhajt a gyalogátkelő­helyre — hisz nem látszik — a gyalogos pedig jóhiszeműen ha­lad ót rajta, hisz ő tudja, hogy ott gyalogátkelőhely van Ol­vasóink kérdezték: miért nem jelölik a ayologátkelőhelyet köz­úti jelzőtáblával is? Dr. Nagykálozy Zoltán, me­gyei közlekedési ügyész vála­sza : — Kijelölt gyalogátkelőhely­nek csak az tekinthető, ame­lyiket az úttestre útburkolati jel­lel is felfestettek. A KRESZ szerint fel kell festeni a „zeb­rát”, mégpedig — s ezt nem győzöm hangsúlyozni! - jól láthatóan. Ugyanakkor a KRESZ kimondja, hogy nem kötelező, de. meg lehet jelölni táblával is a gyalogátkelőhe­lyet. A táblával való megjelö­lést pedig az út tulajdonosa, azaz a tanács, vagy a KPM, a rendőrhatóságaal közös meg­egyezés alapján teheti meg. Szerintem, mea kellene vizsgál­ni, s ahol szüksóaes. táb'ával is meg kellene jelölni a kije­lölt gyalogátke'őhelyeket. * így iqaz. Viszont sürgősen meg kellene jelölni táblával is néhány különösen veszélyes - mint például a Steinmetz téri - gyaloaárkelőhelyet. Ha a ta­nács, a KPM és a rendőrható­ság meqvizsgálná a pécsi qya- logátkeiőhelveket. s int^Tkedné- nek a táb'ák kiheivezésében, bizonyára „megérné”. Ha csak egy emberéletet mentenek meg így, már nem felesleges... Hatvankilencmillió forint kulturális célokra Huszonöt éves az MHSZ Tíz fedett lőcsarnokos lőteret építettek a szigetvári járásban A társadalmi munka értéke; 200 ezer forint

Next

/
Thumbnails
Contents