Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-26 / 21. szám

i Olvasóink javaslatai: 1973. január 26. DUNANTOLI NAPLÓ Milyen (egyen a belváros közlekedési rendje ? A közelmúltban két egymást követő cikkben is foglalkoztunk Pécs beivárosának közlekedési gondjaival, már már csődjével. Ele­meztük a jelenlegi forgalmi render, s bemutattuk azt a terv­javaslatot, amelyet a Pécsi Tervező Vállalat készített a belváros tervezett új forgalmi rendjéről. Kértük olvasóinkat, mondjanak véle­ményt a tervjavaslatról, mondják el gondolataikat, elképzeléseiket a készülő változásokról. A szakemberek szívesen veszik a haszno­sítható javaslatokat. Hogy a téma mennyire közérdekű, bizonyítja: levelek, telefonok sokaságát kaptuk a belváros forgalmi rendjéről. Idézünk a levelekből: Parkolás a belvárosban ,,A forgalmi rendről nem szó­lok, de a parkolási lehetőségek bővítéséről elmondanám a vé­leményemet, amely esetleg vita­alapul szolgálhat. A belváros­ban sokkal olcsóbb parkolóhe­lyet kialakítani —, mint a kö­vetkezőt — nem igen lehet: szanálni kellene a Lyceum utca —Perczel utca—Munkácsy Mi­hály utca által határolt terület egy részét, a XIV-es Autójavító Vállalat Munkácsy Mihály utcai szervizéig, ilymódon meglehető­sen nagy területet lehetne ki­alakítani parkolóhely céljára. Előnye: megszűnne a szerviz előtti tumultus, közel lenne az új vasúti felüljáró északi leága­zásához, s közel lenne a Kos­suth Lajos utcához, mint bevá­sárló-központhoz. Az általam szanálásra „ítélt” házak több­sége egyszintes, meglehetősen, régi építésű." (Sopronyi Géza nyugdíjas, Munkácsy Mihály u. 39.) Merre járjon a 30-as? Rozsnyói lózseiné, Pécs, Fo- garas u. IS. sz. alatti olvasónk a tömegközlekedés javasolt vál­tozásaihoz szól hozzá: „A tö­megközlekedés forgalmi tervé­ből örömmel üdvözlöm a 30-as autóbuszjárat kettébontását, a zsúfoltság megszüntetésének re­ményeként. Félő azonban, hogy a javasolt 30/A járat nem lAz kellően kihasznált a Főpályaud­var—Kórház tér közötti szaka­szon. Az utasok zöme ugyanis a városközpont és a Kürt utcai végállomás közötti szakaszon veszi igénybe a 30-ast. Vélemé­nyem szerint helyes lenne olyan megoldást keresni — és találni! —, hogy a tervezett mentesítő járat a Széchenyi tér (vagy a Kossuth tér) érintésével esetleg körjárat formájában közleked­ne. A 30-as pedig a Széchenyi téren keresztül —, de az eddigi útvonal némi módosításával — az Aradi vértanúk útján és a Kodály Zoltán utcán át térne rá az Alkotmány utcára, a Kór­ház tér érintése nélkül, mindkét irányban. Javaslom továbbá — <w utastömeg egyenletesebb el­osztása érdekében —, hogy az indulási időt pl. a Kürt utcai végállomástól minden óra 00, 10, 20, 30, 40, 50 percében, a másik járatnál pedig a közbe­eső 05, 15, 25, 35, 45, 55. perc­ben határozzák meg. A zsúfolt­ság megszüntetésének másik, ennél egyszerűbb módja: út­vonal változtatás nélkül 5 per­cenként közlekedjenek a 30-as buszok." Kézi irányítást Frnöházi Ervin, Pécs, Petőfi utca 59. sz. alatt lakó olvasónk részletekre is kiterjedő, a jó ügy érdekében kissé indulatos levelet írt: „Ismételnem kell az önök által is jólismert tényt: nem könnyű Pécs közlekedésé­nek hibátlan megoldása, tekin­tettel a pincelabirintusokra, a történelmi belvárosra, az utcák állagára, a hiányos, néhol rosz- szul elhelyezett táblákra. S nem utolsó sorban, talán a legfon­tosabbra : kézi irányításra lenne nagy szükség, ami városunkban — Sajnos — szinte sehol sincs. Talán a Magyar Autóklub Pécsi Szervezete is többet tehetne az udvarias, megfontolt közlekedés propagálásában. Esetleg ön­kéntes kézi irányítócsoportok képzésével (mint Zágrábban az egyetemisták). Legalább a csúcsforgalomban segítőkészen, udvariasan segítenék a közle­kedést A belváros parkolási nehéz­ségeinek „emberi” oldaláról; az új autótulajdonosnak nem pont a Széchenyi téri dohányboltban kellene megvásárolnia a ciga­rettáját, úgyis megtudják hamar a szomszédok, kinek van új ko­csija. Az áruterítő vállalatok ' gépkocsivezetőit is jobb belá­tásra kellene bírni, mind az áru- szállítás idejének megszervezé­sében, mind az árulerakásban. No és a szemétszállítás. A Sal- lai utcában például a kukás­edényeket a Köztisztasági Vál­lalat a legforgalmasabb napo­kon és időben szállíttatja el, félórás forgalmi dugókat okoz­va. A Széchenyi téren megtilta­nám a buszok és a teherautók várakozását. Egyirányúsításra szükség von. belátom. De csak jóra és sza­bályozottra! A Geisler Eta ut­ca Megyei Tanács mögötti sza­kaszának lezárása okos megol­dás. Rossz viszont a Bem utca olyan egyirányúsítása, hogy csak a buszok járhatnak le-föl. Az idegen, a külföldi csak menne a busz után, táblát nem is nézve, s akkor lesz igazán olyan forgalmi dugó, amilyen még nem volt Kérdem, miért szükséges az, hogy a Jókai térre a Széchenyi tér felől ma be lehet hajtani? Az régen is tilos volt. Mi dolga lehet ott egy privát kocsinak? Órákig bevásárolni? ücsörögni a Jókai-cukiban? Az áruszállító kocsiknak pedig keresztbe állva rakodni? A Hunyadi útra se­bességkorlátozást vezetnék be: ne itt kelljen a szekereket ki­próbálni. A Kórház téri „nyug­díjasok padjait", a telefonfül­két távolabb vinném, hogy a Doktor Sándor utca felől jövők jól belássanak ö fordulóba. És kézi irányítást alkalmaznék a nap minden percében, este 8-ig. Jóindulatú, segítőkész kézi irá­nyítás, ezt nem győzöm hang­súlyozni !" Megoldás; a körút Gálhidy László nyugdíjas mér­nök, Pécs, Batsányi u. 2. szám alatit olvasónk részletes* térkép­pel ellátott saját tervjávaslatot küldött: „Még mielőtt csak fon­tolgatni kezdenénk, hogy adott helyen milyen széles legyen az utca, az általános elveket kell tisztáznunk, mégpedig az egész város érdekei szempontjából, övezzük a város legforgalma­sabb úticéljpit egy önmagába záródó körúttal. Mondjuk ki, hogy ezt a körutat csak az el­kerülhetetlenül szükséges 2—3 helyen keresztezhetjük, és róla egyébként csak kis ívben for­dulhatunk le a többi útvonalra. A forgalom tehát rendezett és nagyjából egyiránybaa folyó lesz, gyorsabban bonyolítható Ve a dugóképződés veszélye nél­kül. Ez az elrendezés a körúton kívüli területek forgalmi ren­dezését is megkönnyíti. mert ezeknél — természetesen az előbbieknél kisebb megkötések­kel — hasonló körforgások ala­kíthatók ki, de lehetőleg ra­gaszkodjunk ahhoz, hogy a kőr­útról és a körútra csak kis ív­ben fordulhassunk. Nézzük most mindezt Pécs viszonylatában: Mindenekelőtt tartsuk szem előtt, hogy a vá­ros már rég megterveztette, sőt részben kiviteleztette az ún. gyorsforgalmi utat, ami a 6-os út pécsi átmenő szakasza is, s ez tehermentesítené a Szigeti •út—Rákóczi út nyomvonalát. Adjunk neki még egy felada­tot! Legyen ennek megfelelő szakasza a körút déli ága. Ha tehát a kört nyugatról az Ybl Miklós utcánál kezdjük, iránya kelet felé a Hajmóczy utca, Jó­zsef Attila utca, Szalai András utca, Dohány utco lesz és a 48-as tér táján csatlakozna az északi ághoz. Sajnos rengeteg még a kiépítetlen szakasz és szerepét csak ideiq-óráig pótol­hatja a Rákóczi út—Szigeti út nyomvonal. Az északi ágat — ismét nyugatról kezdve — a Szántó Kovács János utcától a Szigeti út—Tiborc utcák keresz­tezésével egy lendületes szer­pentin az Ifjúság út folytatásá­hoz viszi, majd az Alkotmány utca—Bőrklinika—Aradi vérta­núk útja—Vak Bottyán utca— Ágoston tér—Nagy Lajos utca vonala zárja a 48-as téren a kört. Ezt a szakaszt jól-rosszu! (inkább rosszul) a Szigeti út— Kürt utca—Alkotmány utca— Bartók Béla utca—Janus Pan­nonius utca—Déryné utca— Sörház utca vonal helyettesít­hetné a vonal kiépüléséig. A közlekedés szervezéséhez három dolog kell: pénz, előre­látás és kivitelezés. Reméljük, a , . következő esztendőkben egyik I < sem fog hiányozni!" Házhely — kiváló KISZ-munUáért Érdekes kezdeményezés született a Baranya megyei Kozármislenyben: a tanács házhelyet adományoz a ter­melésben és a tanulásban becsülettel helytálló, a KIS?.- munkában kimagasló ered­ményeket elért fiataloknak. A község vezetősége — az ifjúságpolitikai határozat szellemében — ily módon segíti elő ifjú polgárainak végleges letelepedését, megkönnyítve számukra az otthonteremtés és a család- alapítás gondjait. A tanács határozata alapján most el­ső ízben kilenc fiatal kapott ingyenes házhelyet Kozár- misleny központjában, ahol részben családi házakat, részben emeletes sdrházakat építenek majd. A telekhez jutott fiatalok között egy­aránt van üzemi munkás és szövetkezeti dolgozó, gya­korló pedagógus és egyete­mi-főiskolai hallgató. A Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárában többfél* gyógyszert gyártanak az influenza megelőzésére és gyógyítására. Antibiotikum tartalmú gyógyszereik a Tetrán B, a Tetrifán, a Tetra- netto és a Tetrán injekció. Különböző vitaminokat tartalmaznak a Polyvitaplex 8. drazsé és a Polyvitaplex 10. csokoládé, A köhögés csillapítását szolgálja a Libexin, láz- és fájdalom csillapításra szol­gál az Algopirin. Tájképnek valóban szép ez a látvány, a tejfehér havas sík­ságon átvezető egyenes út, amelynek végén valahol feltű­nik egy kis templomtorony, kö­rülötte apró fekete kockák, füs­tölgő házak, néhány magasabb középület. De a hó — amely ellepi a háztetőket, járdákat, udvarokat, kerteket, fákat — uniformizál is sajnos, így aztán számomra nem derül ki, szép-e ez a község, vagy éppen csak az átlagot „üti” meg. A gon­dozott házak, porták minden­esetre az előbbit sejtetik és jómódra vallanak. A 6-os út­ról — Kacsóta után — vezet be a bekötő út Szentdénesre. Ezt persze előbb keresztezi a vasút­vonal, ott van mindjárt az állo­másépület is, — a községtől egyébként három kilométerre. Ez a baj. Az „Államvasút” már hajdanában is ritkán vette figyelembe a kistelepülések el­helyezkedését, közelebb—távo­labb elkerülte őket, ment a maga útján. A vasúti megállók mindig messze esnek a falvaktól. Pedig az emberek sokat utazgatnak manapság — a szentdénesiek is — bár iskolaidőben csomag­jaikkal kijutnak méq a diák­busszal a vonathoz. De szünidő­ben csak reggel és este szá­míthatnak buszjáratra, amely megint nincs szinkronban a vo­natok menetidejével. A városi ember, akinek — mondjuk — egy jól megszerve­zett közlekedési rendszer áll j rendelkezésére — talán nem is j tudja átérezni teljesen a falusi lakosság ilyen jellegű gondjait. © Aztán az út is. Ez a bekötő­út — a hatos műúttól Szentdé- j nesig — körülbelül 4 kilométer hosszú, szélessége padkával együtt 7 méter, de maga az út­test, amely a tulajdonképpeni közlekedést szolgálja, csupán 3 méter. Amikor hetvenegyben Szgntlőrinc—Sellye útja korsze­rűsítésre került, erre rákapcsol­ták Sumonynál a szentdénesi bekötőt, amely ettől kezdve már átvonuló út lett. — A forgalom azóto ötven­szerese legalább a korábbinak — mondja Papp Zoltán agrár­mérnök — tsz-elnök — mert a szigetváriak, környékbeliek ezen át utaznak Sellyére, Siklósra, Harkányba, de itt vonul át a teherforgalom is. Az út viszont nagyon balesetveszélyes, erről panaszkodnak gépkocsivezető­ink s el is hiszem, mert a há­rom méteres úttesten két teher­kocsi csak akkor kerülheti el egymást, ha egyik leáll a pad­kára. Nekünk nagyon lényeges lenne az út korszerűsítése, a KPM-nek meg is adnánk min­den segítséget, csak csinálják meg. Csupán 4 kilóméteres távról van szó,,. A szentdénesiek gazdagok. Az óvatosabbak szerint: inkább „csak” jómódúak. A „gazdag" jelzőt hivalkodónak tartják. Nem szeretik. Az Egyetértés Termelőszövetkezet ■ magában foglalja Szentdénes és a szom­szédos Nagyváty kereső lakos­ságának 90 százalékát. A szö­vetkezet 2050 hektár földterület­tel rendelkezik. Van 20 hektár­nyi víztározójuk, amely a Sán- dor-árok vizét fogja fel. A táro­zóban hal-hústermelés is folyik. Az okosan felfogott vízzel 150 hektárt öntöznek. Az egyik fő üzemág a növénytermesztés: gabona, kukorica, pillangósok. Még ehhez 25 hektárnyi kerté­szet, amelynek termékeit rész­ben a Szigetvári Konzervgyár, részben a MÉK veszi át. Évente jelentős mennyiségű szilvájuk terem, saját szeszfőzdéjükben lefőzik, télen minden tag kap fél liter pálinkát, akik viszont az évi 230 munkanapnál többet dolgoznak, ez a kis „folyékony” prémium is növekszik, egészen másfél literig. A másik üzemág: az állat­tenyésztés. Korszerű szarvasmar­ha-tenyészetük van. Az állo­mány 1971-ben 20 százalékkal, egy év múlva 16 százalékkal növekedett. Az említett időszak­ban a háztájiban nevelt szarvas­marhaállomány is örvendetesen növekedett, 7, illetve 3 száza­lékkal. A szövetkezet 1500 ser­tést állít elő évente, a háztáji gazdaságokban 7—800 dara­bot nevelnek eladásra. — Tulajdonképpen a tagság­nak minden jelentősebb árbe­vételét a termelőszövetkezet bo­nyolítja le. Kiszámítottuk, hogy az így keletkezett árbevétel családonként átlagosan évente mintegy negyvenezer forint. Ennyi jön be hízóból, szarvas- marhából, tejből, kukoricából. Persze ebből még a költségeket le kell számítani, de akkor is szépen megemeß a tagok jö­vedelmét. A szövetkezet minden hónap­ban száz százalékot fizet, az egy munkanapra eső összeg egy dolgozóra számítva az idén is 105—110 forint lesz. A zárszá­madáskor kifizetésre kerülő nyereségrészesedés összege a kereset 10 százaléka, Ez átlag­ban értendő. .400 tagja van a szövetkezet­nek, ebből 240 az aktív dol­gozó, a többi nyugdíjas, katona, többen gyermekgondozási sza­badságon vannak, sokan tanul­nak. A dolgozók 40 százaléka 30 éven aluli, g másik negy­ven százalék 30—50 év közötti, a többi ötvenen felüli. Az ará­nyok tehát jók. A szövetkezet ösztöndíjat ad 10 fiatalnak, akik jelenleg me­zőgazdasági szakmunkástanu­lók, mezőgazdasági gépészek, állattenyésztők, asztalosok, la­katosok, építők lesznek. Ezenkívül mintegy 15 felnőtt tanul jelen­leg nappali, illetve levelező ta­gozatokon, szintén mezőgazda- sági szakterületen. Szarvasmar- hatenyésztő-tanfolyam is van a szövetkezetben, 12 hallgatója a napokban vizsgázik. Aki meg­szerzi a képesítést, 10 százalék­kal eleve magasabb munkabért ka p, — Közel van Pécs és Sziget­vár. A ké} város nem csábítja I a fiatalokat? — Nem. Senki sem megy el. Van nekünk olyan kislányunk például, aki tavaly végezte Pécsváradon a szakmunkás- képzőt, most már dolgozik az állattenyésztésben és havonta keres kétezerötszáz forintot. Jól keresnek a traktoros fiatalok is. Volt köztük nem is egy, aki a nyereségrészesedésnél hat-hét­ezer forintot is kapott. Gondolja, hogy ezt a városban megtalál­ják? A szövetkezet megépítette a törpevízművet, — előnyét élvezi az egész község, A vezetés azt szeretné, ha minden lakóházba bevinnék a vizet. Fel is készí­tett erre egy szakmunkásgárdát, akik a bekötéseket elvégzik ta­vasztól kezdve folyamatosan. A tsz-tagokra eső bekötési költ­ségeket a tsz fedezi, s a tagság idővel ledolgozza. — Csupán ígérgetésekkel itt­hon tartani a fiatalokat —> nem lehet. Van vagy húsz olyan fiatal házaspárunk, akiket ház­hoz juttattunk. Dtven-ötvenezer forintot kölcsönöztünk nekik, ezt az összeget szintén ledolgozzák. De mégis egy kis tőkéhez jutot­tak, amelyhez hozzátették saját megtakarított pénzüket is és így tudtak házat vásárolni. A másik lehetőség: társasház- akció is indult. Az első ilyen kétszintes épület már áll, két- két lakással. Ehhez is kölcsönt nyújt a szö­vetkezet, de a szakipari munkát is önköltségi áron végzik el a szövetkezet szakmunkásai. A la­kások központi fűtésesek. Szentdénesen minden negye, 'dik család személyautó tulaj­donos ... A szövetkezet Robur-autó- buszt vásárolt: ezzel a kocsival viszik a tagságot Szentdénesről és Nagyvátyról a Pécsi Nemzeti Színházba, aztán Harkányba, siklósi kirándulásra, országjá­rásra. A két község művelődési há­zát a szövetkezet tartja fenn. Évente ötvenezer forintot sza­vaznak meg a művelődési há­zaknak, ehhez plusz méq kap­ják a 20 ezres állami támoga­tást. • A hó uniformizálja Szentdé­nes és Nagyváty utcáit, házait. De az emberek sorsa-élete kö­zel sem egyhangú . .. Rab Ferenc SZENTDÉNESI UTCAKÉP Szentdénesi jegyzetek

Next

/
Thumbnails
Contents