Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-05 / 3. szám
W73. Joni'ár 5. DUNÁNTÚLI NAPLÓ i Jói halod a a Mohácsi Farostlemezgyárban 73 ezer tonna kemény farostlemezt gyártanak Az eredetinél nagyobb gyár épül a régi mellé — az óriási beruházás (521 millió forint értékű) hajrájában elképzelhető milyen felfordulás van a gyár hatalmas területén. Az új lapképző épületben igaz helyén a 6500 tonnás prés és a farostlemez formázó, a gépek körül azonban a szerelők egész serege dolgozik. A hegesztő-berendezések szikraesőjében még csak elképzelni is nehéz a technológiai vonalat, mely a szomszédos épületben olyan egyértelműen bemutatja, hogyan készül ez az értékes termék. A mohácsi gyár nagyrészét ottjártunkkor osztrák, svéd, finn szerelők, aztán a magyar kivitelező vállalatok munkásai (VEGYÉPSZER, CSŐSZER, VÁV, VÍV, GÉPSZER Könnyűipari Szerelő Vállalat, Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat) tartották megszállva — a MOFA 1972-ben mégis — ismét - felülmúlta önmagát a termelésben. 340 milliós termelés A lamináló üzem december 13-án teljesítette éves termelési tervét. A múlt évben végrehajtott gépjavítások, fűtőlapcserék lehetővé teszik, hogy 1973-ban 20 százalékkal növeljék a termelést a felületkezelt farostlemezből. Tavaly 1 millió 350 ezer négyzetméter ilyen termék került ki a gyárból — az igényeket mennyiségben és választékban is sikerült kielégíteni. Az alapfarostlemez termelés a beruházás miatti kényszer leállások (elektromos kábelok, vízvezetékek, gőzvezetékek épi tése) ellenére is 48 ezer tonna körül lesz — talán egy kicsivel több is — már esztendők óta ez a mennyiség a MOFA termelő kapacitásának legfelsőbb határa. lakkozott lemezből 1,7 millió négyzetmétert gyártottak - ez a mennyiség kevesebb, mint tervezték. A gyár vezetői most elemzik: túl nagy követelményeket állítottak az üzemrész elé, vagy a gyakori lakk-anyag hiánya miatt nem sikerült elképzeléseiket megvalósítani. A mohácsi gyár 1972-ben 340 millió forint termelési értéket produkált, nyeresége 68 millió forint körül várható. Mohácson — a Farostban — 1968 óta háromszor csökkentették az árakat, miközben a termelési költségek növekedtek. így nyereség eredményük nem követi a termelési sikereket. Az ész- szerűsítések, újítások, munkaszervezés, belső tartalékok egész tárházát kell feltárniuk, hogy a beruházás közepette feladataikat, áremelés nélkül gazdaságosan megoldják, s közben a munkások bérét is emelni lehessen. Ez egy munkásra havi átlagban, 150—160 forintot jelentett. A beruházás A hajrához érkezett. A faaprító épülete elkészült, az öt gépsorból kettő már a helyén áll, sőt az üresjárati próbák is megtörténtek. Az úsztató csatorna, melyen az alapanyag majd a gyártó vonalra érkezik kész a rostositó épületig. Elkészült a 2000 köbméteres olajtároló — az év végén megkezdődött a feltöltése, január közepén pedig mór az óránként 25 tonna gőz fejlesztésére a1- kalmas olajkazánt is begyújtják. Elkészült az évi 500 ezer űrméter fa fogadására alkalmas vágány-hálózat is. A gyár vezetői márciusban kívánják az üresjárat próbákat megkezdeni, 1973. június 30-án pedig az új, 60 ezer tonna kemény farostlemez gyártó kapacitású üzemrészt, a beruházás eredetilegi is tervezett időpontjában, beindítják. A nagy számok, jó eredmények mögött azonban sokkal több is van: szinte teljesen megszüntetik a gyárban a nehéz fizikai munkát. A rakodást kirakó darukkal, a szállítást az említett úsztató-csatornákkal, dömperekkel, targoncákkal oldják meg. Ezekben a hetekben valóságos oktatási intézmény működik a MOFA-ban. Az elektromos- és diesel-targonca vezetői tanfolyamra 33-an, a dömper- és különleges járművek kezelését oktató tanfolyamra 24-en járnak. Ök azonban csak a felét teszik ki a beruházás megkövetelte új szakember csapatnak. Két osztályban most képezik ki az új falemezgyártóipari szakmunkásokat is ... L J. „Frontáttörés** 1972-ben Bőséges kínálatot ígér idén is az A&ROTRŐSZT Az elmúlt évben a mezőgazdasági nagyüzemek bevételei általában kedvezően alakultak; az Agrotröszt-riél ezért is arra számítanak, hogy 1973-ban a termelők a tavalyinál több kémiai anyagot, műtrágyát és növényvédőszert vásárolnak. — Mint az MTI munkatársának elmondották: már az 1972-es év is rekordot hozott, amennyiben nyolc százalékkal több talajerő pótló anyagot adtak el, mint az előző évben. A forgalomba hozott műtrágya mennyisége meghaladta a négymillió tonnát. „Frontáttörés” volt az elmúlt esztendő a növényvédőszereknél is. Ezekből — az egy évvel korábbihoz képest — több mint 30 százalékkal többet vásároltak a termelők, az új évBorvidékeink A fövő Az 1973. évi program elkészült Az idén már 73 ezer ton na kemény farostlemezt termelnek, 500 ezer négyzetméterrel növelik a lakkozott és 300 ezer négyzetméterrel a laminált lemez termelését. Az idei esztendő terveit egyetlen szám határozza meg: túl kell haladni a félmilliárdot. A tervek szerint 530. millió forint értékű termék hagyja el a mohácsi gyárat Szomlalon és hétfőn löllizkodés Megkezdik a pécsi IBUSZ-iroda átalakítását A Pécsi Tervező Vállalatnál készült tervek alapján a közeli napokban megkezdi a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat az IBUSZ pécsi irodájának átalakítását. A terv szerint a földszinti és az emeleti helyiségeket belső lépcsővel kötik össze a növekvő ügyfélforgalom zavartalanabb lebonyolításának biztosítása érdekében, s az útlevél - ü gyi n tézés me g kön ny ítése végett. A helyiségeket teljesen felújítják és az új belső modern berendezést is kap. Az átalakítás előreláthatóan augusztusra készül el. A munkák megindításának előfeltétele: az átalakítandó helyiségek szabaddá tétele. A Széchenyi tér 8. számú épület első emeletén a korábban művészklub céljára szánt helyiségeket kapta meg az IBUSZ az átalakítás időtartamára. A költözést szombaton és hétfőn bonyolítják le, így az IBUSZ-ban ezen a két napon mindennemű ügyfélfogadás szünetel, tehát nem árusítanak menetjegyeket, nem intéznek útlevél- és valutaügyeket stb. Kedd reggeltől az IBUSZ valamennyi szolgáltatását új helyén intézi. ben — a várhatóan fokozódó érdeklődésnek megfelelően — nagyobb műtrágya-készletek várják a megrendelőket: az Agrotröszt telepein az elmúlt évinél 8—10 százalékkal több műtrágyát kínálnak idén eladásra, Annyi máris bizonyos, hogy nitrogén-műtrágyából teljes ellátásra lehet számítani. Növényvédő szerekből bőséges lesz a kínálat, A téli raktár- készletek 40 százalékkal nagyobbak az elmúlt évinél; máris 800 millió forint értékű növényvédőszerből válogathatják ki a termelők a számukra legmegfelelőbbeket, 1973-ban várhatóan 30 százalékkal fokozódik a növényvédőszer értékesítés 1972-höz képest. Termékeink a nagyvilágban Elkészült a Hungexponál a külföldön tavaly megrendezett hivatalos magyar kiállítások előzetes gyorsmérlege. Az ösz- szesítésből kitűnik, hogy tavaly 42 hivatalos vásáron és kiállításon a magyar bemutatók 30 ezer négyzetméternyi területén mintegy 160 vagon terméket, árut vonultattak fel vállalataink. Csaknem kétszer annyi kiállításon vettek részt, mint 1967-ben. A KGST országok tíz nemzetközi vásárán összesen 18 ezer négyzetméternyi területen mutatták be a magyar termékeket. A tengerentúli fejlődő országok tíz városában,' nemzetközi vásáron és önálló kiállításon összesen 8 ezer négyzet- méternyi területen mutatta bs exportkínálatát a nagyar ipar. A nyugat-európai és más tőkés országokban összesen 22 nemzetközi vásáron és kiállításon jelentek meg hivatalos részvevőként a magyar kiállítók. A magyar bemutatók iránt mindenütt nagy érdeklődés nyilvánult meg. A tokaji borvidéken is hoi- dókban a termés. Most a számvetés időszaka következik, amely nemcsak az évi eredményt, hanem az elmúlt évtizedekben megtett utat is elemzés alá veszi. Érthető ez, hiszen a magyar mezőgazdaság egyik legrégibb és leg fontosabb ágazata a szőlő- és bortermelés. A kialakult borvidékek sokszínűvé, ízekbe” gazdaggá, változatossá tették a magyar borok választékát •\ A szőlő- és bortermelés hagye- mányait szocialista mezőgazdaságunk örökölte, és a korszerű agrártudomány eredményeit felhasználva továbbfejlesztik azt. A felszabadulás előtt (1931 — 40-es évek átlagában) 3 millió hektoliter bort termeltünk, az 1966—70-es években 4,5 millió hektolitert, lényegében ugyanakkora - 220 ezer hektár területen. Hazánk a világ bortermelésének 1,5%-át adja, a bortermelő országok sorában 14. helyet foglalja el. Az egy főre jutó hazai borfogyasztás csaknem 38 liter. A szőlő- és bortermelés növekedése évi 1 millió hektoliter bor kivitelét teszi lehetőve. A szőlőtermelés 1966—70 között hektáronként 35,6 mázsára emelkedett, a felszabadulás előtti 24,2 mázsával szemben. Eredményeink azonban a francia és olasz terméseredmények (80—90 mázsa'hektár) mellett elmaradnak. Magyarországon is sok az olyan nagyüzem, ahol az országos átlagot jóval meghaladó szőlőmennyiséget szűrő- telnek (1970-ben 58,6 mázsái hektár, az országos átlag 41,4 mázsa/hektár). Az állami gazdaságok az ország szőlő területének 9, a termelőszövetkezetek 52, az egyéni termelők 39 százalékával rendelkeznek. Az állami gazdaságok eredményeit nagy mértékben befolyásolja az alkalmazott modem agrotechnika, a nagy hozamú fajták telepítése és a gépesítés. A hazánkban megrendezett I, Borvilógversenyen 34 ország 1378 borfajtája vett részt. Magyarország itt 66 borfajtával szerepelt igen jó eredménnyel. A Borvilágverseny jó alkalom volt a nemzetközi összehasonlításra, és az új bortermelő módszerek megismerésére Is. Talán egyedülálló az egész világon... Egész életében vándorolt — két évtized híján egy évszázadot. Igaz a gyerekéveket nem szabadna számítani, de a sokféle súlyos betegség akkoriban az élet és halál között tartotta vándorúton a kocsolai szabómester gyerekét. Két dolog hajtotta: a tanulás és az alkotás vágya. S ha most szigorúan matematikai eszközökkel kellene az eredményt megállapítani, az egyenlőségjel jobb oldalán csak apró végeredményt találnánk. Az asszonyok különlegesen értenek a summázóshoz 1— Szabó János felesége is azt mondja most beszélgetésünk közben: minek ez — nekünk egész életünkben semmi sem sikerült. De azért csak kirakja a szekrényből a népi motívumokkal díszített szőtteseket, s a műszaki rajzokat. Talán még a világon sehol sem állítottak elő hasonlót: egyetlen behúzással (felvetéssel) 145 féle különböző mintázatú és szélességű csíkot lehet a szövőszéken előállítani, sőt csak kedv és türelem kérdése, hogy akár végtelen számú mintázat kerüljön a szőttesre. A népművészek csak egyetlen mintát képesek Ismételni, keskenyebb és szélesebb csíkokban. Ez azonban | csak a kezdet: most egy újabb * Nyughatatlan öregember megoldáson • dolgozik, mely nemcsak .szélességirányú, hanem hosszirányú csíkozással és sarokmegoldással díszítené a szőtteseket. A találmány azonban a nagy felfedezésekhez hasonlóan göröngyös úton halad a siker felé. Fehérhegy felett, lapos, garázsszerű épületben (betört ablakok az: ajtón, a kezet görcsbehúzó hideg a helyiségben) áll a szövőszék, a 145 féle lyukkártyával. A földes pince, mert hiszen az, néhány métert lefele kellett ásni, hogy a három és fél méter magas szövőszéket fel lehessen állítani, aligha hasonlít egy alkotó műhelyhez. A szövőszéken látszik, hogy hónapok óta csak a pókok dolgoznak rajta. Pénz kellene, hogy kicsit rendbe lehessen hozni a pincét, néhány kiegészítő felszerelés kellene a szövőszékhez, s valami segítség. — Szabó János kénytelen naphosszat a holland utcaseprőknek kabátot varrni (bedolgozó a komlói Carbonnál) — olyan kevés az a kis nyugdíj. Meszesen — a lánya lakásában — él a két öreg naphosszat dolgozva. Néhány karikatúrát látok a falon: a szövőipari tanfolyamok (a győri. Káptalan-dombon 1926-ban kezdődött iskola az őse a mai textilipari szakközépiskolának) hallgatói ajándékozták az első oktatónak — közülük többen később a magyar textilipar vezető munkatársai lettek. Egy selyemszövet képről Jacquard tekint az első maga szerkesztette szövőgép mellől iánk, az ablakon — mely előtt ül — golyó ütötte lyuk — már akkor sem volt egyszerű újat alkotni. Szabó János aprólékos részletességgel meséli életét: .pontosan .emlékezik, hogy a híres késmárki szövőiskolába Budapestről Rutkón át érkezett, s nagyon jól jött az „überciger”, melyet szülei ráerőltettek, mert ott 8 hónapig tart a tél. Még a napra is emlékezik: péntek volt és 13-a, s mostan 54 esztendeje. A kitűnő tanárokról, az érettségi nélküli (feltétel volt, Szabó Janos csak választékos fogalmazásának köszönhette hogy felvették) kocsolai sváb gyerek kitűnő előmeneteléről, (otthon becsület szavát adta, hogy nála jobb tanuló nem lesz senki.) Állta is — sajnos a harmadik osztályt már nem fejezhette be, Késmárkot Cseh1- szlovákíához csatolták, őt pedig kiutasították. Ezután Tevelen betársult egy kis szövőüzembe, majd az acheni főiskolán végzett egy szemesztert, (kártolt gyapjúfonás) aztán Győrbe került a lenszövőgyárba. A délelőtt lassan elmúlik — eljött a pillanat, amikor félre kell tenni a tapintatot: bal szemét fekete bőr takarja, képtelenség tovább az apró részletekre figyelni, amikor a legjelentősebbről még semmit sem tudok. — Az olasz fronton — tizenhatban — repeszgránát robbant mellettem, a szilánkok engem találtak. A milliméter papírra festett sok ezer apró pont, a Jacquard kép műszaki rajza elképesztő teljesítménynek tűnik, hiszen valamennyit már így alkotta. ., ■— Éppen nagyon jó állásom volt Győrben — félévi munkámat két nap alatt is képes voltam elvégezni, hiszen éppen ez volt a baj, soha nem szívelhettem a tétlenséget — amikor hallom, hogy az ország legjobb gyára, a pesti Hungária Selyemszövő Gyár rajzoló osztályvezetőt keres. Beadtam én is a kérvényemet — három nap múlva hívnak, hogy kipróbálnak. Az igazgató kérdi: hol működtem, mint rajzoló osztályvezető? Mondom: sehol. Újabb kérdés: hát mint rajzoló? Sehol — válaszoltam. Közben láttam a Szememre is r|éz — aztán újból kérdezett: van fogalma, hogyan készül a nyakkendőszövet? Azt még soha nem láttam — mondtam meg az igazat. Erre felugrott, hogy" ne csináljak bolondot belőle, én meg azt mondom, hogy maguknak van rám szüksége, nem nekem magukra, próbáljanak ki. Na megpróbáltak. — (Vedd csak elő azokat a nyakkendőszöveteket — szólt a feleségének) a legbonyolultabb mintát adták oda, ennek csináljam meg a műszaki rajzát. Mikorra? Azonnal. Több órás munka volt, mu- I tatom; jó lesz? Honnan tud- | jam — ki kfell szőni. Eqvszer csők hívnak ám: mutatják a I nyakkendőselymet és a kineve- ] • zest. Két és fél esztendeig itt ‘ dolgoztam, Aztán a pénz, «agy más: nem tudom űzött, hajtott egyik munkahelyről a másikta. Egyszer Győrbe beállít egy vevő, mutatja a mintát, hogy pár ezer kerti abrosz kellene, rögtön láttam, hogy nálunk nem lehet megcsinálni. Már maga is antiszemita Szabó úr —. förmedt rám, s ment panaszra az igazgatóhoz. Az elvállalta, engem be sem hívtak. Nekem adták ki a munkát, akkor megmagyaráztam az igazgatónak miért nem lehet — csak nézte a plafont — én meq vettem a kalapomat, s új munkahely után néztem. Nyughatatlan ember. Egy tucat munkahelyről mesél — Magyar- országon abban az időben talán nem is volt több a szakmában — ahol megfordult, az utolsóról is megbántódva jött el: 72 esztendős korában nyugdíjazták — Szabó János egy kissé korainak tartotta. Talán’ igaza is volt, ma is óriási életerő hajtja, s annyi sok megvalósításra váró terve van . . . Életrajzából olvastam egy részletet: szeretné ha neve mellett Baranya állna, amikor majd a népiszőtteseket már az ő elgondolása szerint készítik. A siker biztos, csak egy kis pénz és segítség kellene hozzá . lombosi Jenó i
