Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-25 / 20. szám

1973. január 25. OUNANTŰLI NAPLÓ S 1974. július 1-ig: türelmi idő Hatályba lépett az állattartásról szóló új tanácsrendelet Tegnap jelent meg a pécsi utcákon falragaszokon. - és ez- zel hatályba is lépett — a Vá­rosi Tanács 1972. évi 2. számú rendelete, amely újból szabá­lyozta a város területén az ál. Iqttartást. Az új rendeletet tq- vglyi októberi ülésén alkotta a tanács a mai követelmények­nek mér nem megfelelő 1964-es rendelet helyett. Mi tette ezt szükségessé? Legfőképpen az, hogy az elmúlt évtizedben nagyon sokat vál­tozott a város struktúrája, s ahol annakidején minden kor­látozás nélkül tarthattak álla­tokat, ott ma már meggondo­landó az állattartás engedé­lyezése. Kertváros a legjobb példa erre. Tíz esztendeje még „perifériának” számított, ahol a tömeges baromfitartás, a sertés- és marhatartás nem okozott kü­lönösebb problémákat Most azonban új városnegyed épül ott, s további építkezések is várhatók, amelyek következté­ben a családi házas Kertváros szinte belterületté lép elő, itt pedig a korábbiaktól alapve­tően eltérő állattartási normá­kat kell alkalmazni. Az új rendelet a város terü­letére állattartási övezeteket ál­lapít meg. Az I. övezetben csak kisállatok — baromfi, galamb, nyúl — tarthatók, a II. övezet­ben ló, öszvér, szamár, szarvas­marha kivételével egyéb állatok tarthatók azzal a megkötéssel, hogy ugyanazon háznál csalá­donként csak 3 sertés, vagy juh, vagy kecske tartható. A III. öve­zetnél nincs állattartási koriá­zás a kutyák, macskák, díszma­darak, díszhalak, méhek tartá­sára. Szabályozza a rendelet azt is, hogy mely állatok tart­hatók a lakásokban, s részle­tesen foglalkozik a kutyák tar­tásával kapcsolatos kérdések­kel. így pl. kutyát póráz nélkül közterületre vinni vagy engedni tilos; a belterületen gazdátla­nul kóborló ebeket be kell fog­ni; üzletekbe, szórakozóhelyek­re, játszóterekre, egészségügyi intézményekbe, strandokra stb. még pórázon sem szabad be­vinni. Kimondja a rendelet, hogy „minden állattartó köteles biz­tosítani. hogy az állattartás kö­vetkeztében mások jogai ne szenvedjenek sérelmet”, vala­mint azt, hogy ,,az állatok tqr- tásárq vonatkozó rendelkezések súlyos, vagy ismételt megszegé­se esetén az állattartást korlá­tozhatják, illetve az állattartás jogát a jogsértőtől teljesen megvonhaják". A rendelet al­kalmazásánál türelmi időt álla­pítottak meg. Az új tanácsren­delet megalkotásánál figyelem­be vették a lakosság - köze­lebbről: az állattartók — érde­keit, minthogy senkit sem lenne helyes arra kötelezni, hogy a hatálybalépéskor számolja fel a nem tqrtható állatállományt. Ez a türelmi idő 1974. július 1-én lejár, s attól kezdve a rendelet függelékében körülírt övezetek­ben csak az engedélyezett faj­tájú és számú állatok tarthatók. Tárgyalás az 1973-74-esj nemzetközi vasúti menetrendről Szerdán a szocialista orszá­gok vasútjainak képviselői meg­kezdték az 1973—74. évi menet­rend végleges egyeztetését a budapesti Ifjúsági Szólóban. Az értekezlet napirendjén sze­repel a közvetlen vasúti kocsik, az étkező- és hálókocsik menet­rendje és egyeztetik az üdülő­helyekre közlekedő turista kü- lönvonatokkal kapcsolatos ter­veket is. Az egy hétig tartó megbeszélésen a vasúti szak­értőkön kívül részt vesznek a baráti országok utazási irodái­nak és utasellátó szervezeteinek képviselői is. A mai reggel Tegnap történt Az MSZMP X. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, valamint a Központi Bizottság 1972. november 14— 15-i ülésé­nek állásfoglalásáról tegnap - szerdán — Komlón, a városi pártbizottság épületében, För- dós László, az MSZMP KB mun­katársa, Pécsett pedig a Posta- igazgatóság dolgozói részére — a Vasutas Klubban — Gazsi Nándor, a Postavezérigazgató- sáq képviselője nyilvános párt- napon tartott tájékoztatót, — * Olést tartott tegnap a KISZ Baranya megyei Bizottságának Végrehajtó Bizottsága. Értékelte a KISZ mohácsi járási bizottsá­ga irányitó munkamódszereit. * A HVDSZ Baranya megyei Bizottsága területén szocialista munkaversenyben résztvevő bri­gádok kulturális vállalásainak és teljesítéseinek tapasztalatai­ról tanácskozott tegnap a Szak- szervezetek Baranya megyei Ta­nácsának elnöksége. A testület elé terjesztették az elnökség 1973. első félévi munkatervét. Keretszámok, túljelentkezés,j vizsgatapasztalatok Tájékoztató a felvételi vizsgákról A pécsi felsőoktatási intéz­mények lapjának, az Univer- sitasnak január 24-i száma melléklettel jelent meg, amely a pécsi felsőoktatási intézmé­nyekbe vqló jelentkezés lehető­ségeiről és a felvételi vizsgák­ról tájékoztat. A melléklet közli az összes pécsi felsőoktatási intézmény felvételi keretszámait, a felvéíe-, li vizsgák pontos vqgy közelítő időpontját, a tantárgyakat, illetve ezek köve­telményeit. Az Universitasból megtudhatjuk, hogy tavaly mely szakokon illetve intézmények­ben mekkora volt a túljelent­kezés, illetve hova várnak több és jobb tanulmányi eredmény­nyel rendelkező jelentkezőt. A Tanárképző Főiskolán pél­dául tavaly nagyon zsúfoltak voltak a biológiával és a föld­rajzzal párosított szakok, vala­mint a német és az angol szak. Tavaly a Jogi Karra is volt a A riporter és A Tv galériája A Tv galériája a legnagyobb galé­ria. Nagyobb, mintha egy művész Pes­ten, a Vérmezőn állítaná ki az alkotá­sait, Ezért is mondják a televízió szer­kesztőségében, ha például egy festő­nek jól sikerül a műsora: „No, szépen megnőtt az irígyeid száma!” Ennek a négy éve tartó, kultúrmisszióval fel­érő műsornak a vezető riportere: dr. Rapcsányj László, a Magyar Rádió népszerű munkatársa, művelődéstörté­neti kutató. Nemréq jelent meg öt­venezer példányban, s már nem is kapható a Biblia világa cínű könyve. Pécset, Baranyát szereti, hiszen a szomszédból, Bácskából való. A bajai III. Béla Gimnáziumban érettségizett, 1943-ban. Jogot végzett, majd magyar —francia szakon abszolvált, — mert vallja, hogy a jó újságíró vagy rádiós mindig tanul. Most azt mondja: — Sok műsort készítettem Pécsről: a Mesterségünk címere nevű hosszú országos rádjóvetélkedőt, omelyben különböző ipari üzemek elől, hg jól emlékszem, a Zsolnay Gyár vitte el a pálmát. A tv-beg az egyik múzeumi séta keretében a Pécsi Modern Kép­tárat mutattuk be. Volt egy tv-soioza- tunk Hét város Európában cím- hogy . . mel, amelyben hat nyugat- eurqppj várost jártunk be, s o magyar városokat Pécs repre­zentálta, például Brüsszel, Bo­logna mellett. Hasonlóképpen Pécsett forgattuk g tv egyik legjobb politikai filmjét, a Ma- gyqr Lajosról szóló filmet. — Igaz-e, hogy A Tv galériája az egyetlen olyan műsor, amely­nek nines előre elkészített for­gatókönyve? — Ha nem is' az egyetlen, de nagyon ritka az ilyen mű­sor. Tehát minden adás egy ki­csit ugrás az ismeretlenbe. — Nagyon veszélyes? — Rengeteg veszély van ben­ne, legfőképpen a perc, az idő. A kamerák mögött egy fiatal kolléganő mutatja mindig ne­kem, hogy hány perc van még hátra. Például, múltkor rosszul jelezte, hogy vége a műsornak. Én erre elbúcsúztam a nézőktől, ő meq újra intett, hogy van még tt’z perc. Ezért egy lekon- ferálásszerű hangulatból kellett kihozni azt, hogy „Na, de még használjuk fel az alkalmat arra. Egy néző ezt észre is vette és azonnal levelet írt, mert a néző és a hallgqtó mindenre levelet ír. — Mi ennek a^műsarnak a kitűzött leiadata? Az, hogy az élő magyar képzőművészetet mutassa be. Ezért a Képzőművészeti Alappal beszéljük meg, hogy ki kerül­jön a műsorba. Sokszor bizony közelharc is van ebben. Azt szeretnénk, ha a nézők megis­mernék azt a modern magyar képzőművészetet, azokat a fia­talokat, akiknek jórésze bekerül majd a művészettörténetbe. — Visszaadhatja-e a teljes képzőművészeti élményt a feke­te- fehér és kamarahangulatú tv-képernyő? — Jelen állapotban, a fe­kete-fehér tv korában a kritika mindig elmondja: egyáltalán miért mutatunk be festménye­ket, ha a néző a színeket nem látja, amire pediq a műsor­vezető szakember hivatkozik. Valóban keressük a megoldását annak, hogy ne csak képeket mutassunk be, De például a grafika, a kerámiaművészet, a tűzzománc ismét felveti ezeket a kérdéseket. — Mit lehet tehát akkor egy­általán bemutatni? — így abban maradtunk, hagy nem idegenkedünk a fes­tészettől, hiszen a nyomdai kép­zőművészeti kiadványok jelentős részében is megjelennek fekete­fehérben. A gond inkább a kérdés második része; mire ké­pes a kamarajelleg? — Vajon valóban tárlathangulatú ez a tárlat? — Meg kell mondani, hogy általában nem. Szívesen mozognánk, szívesen járnánk végig-végig a hosszú termek­ben, a kamerák között. Sok­minden akadálya van ennek — a műszaki vezetők például ide­genkednek attól, hogy a kame­rák orra belógjon a képbe, ho­lott külföldön hasonló jellegű műsoroknál látják ezeket, s ott nem baj. — Kicsit tehát igényesek va­gyunk? — Azt hiszem, inkább túl is­kolásak. Most a negyedik esz­tendő után szeretnénk mozgá- sos műsort adni, sokkal eleve­nebbet, sokkal kötetlenebbet. Arra is rájöttünk, hogy a néző nem annyira a bonyolult elem­zésre kíváncsi, hanem élményt szeretne kapni és többet szeret­né hallani magát a művészt. De hát a művész fest, kerámiát, vagy szőnyeget csinál, s igen ritkán tudja iái ki is fejezni ma­gát. Ezért kicsit oldottá tesszük maid maqát a teremhangulatot. Elfoglaltsága számtalan, így a ma esti műsort kivételesen nem ő vezeti. De a sok munka újabb eredményeit rövidesen látjuk: Vendégségben őseink­nél címmel februárban egy új műsor — ma'd egy könyv — születik, legutóbb hosszú szov­jetunióbeli útjáról, ahol a ma­gyarok eredetét, rokonnépeit kutatta. Aztán készül társaival néhány hazai és külföldi vi­szonylatban egyaránt úiszerű vetélkedőre, de ez egyelőre még műhelytitok, FSldessy Dénes több mint négyszeres túljelentkezés. Az Orvostudományi Egyetem­re évek óta egyre több szak- középiskolában végzett diák je­lentkezik. Mivel a felvételi tárgy biológia és fizika, ezek a je­lentkezők hátrányban vannak a gimnáziumokban végzett tár­saikkal szemben. A melléklet arra vonatkozóan ad tanácso- y meg- ^at' hogyan használják fel a felvételi hátralévő időt, hogyan „dolgoz­zák le" a hátrányukat a fel­vételi vizsgákig. A mellékletben korábbi fel­vételiken elhangzott felvételi kérdéseket is találhatunk, illet­ve olyan matematikai példákat, amelyek jelzik, hogy az adott intézményben milyen típusú fel­adatokra kell számítani. Végezetül az Universitas fel­hívja a figyelmet arra, hogyan érdemes kidolgozni az írásbeli tesztvizsga feladatokat, vala­mint a szóbeli vizsgán milyen jellegű kérdésekre lehet számí­tani. Szinte minden intézmény­ben egyöntetűen elmondták, hogy bár a felvételi anyaga megegyezik a középiskolaival, a felvételiken fel kell készülni arra, hogy nem „iskolásán” te­szik fel a kérdéseket, hanem a gondolkodásra, az összefüggé­sek ismeretére kíváncsiak. A girbe-gurba háztetőket és távol, a szőlőkarók­kal tűzdelt domboldalt las­san ellepi a fehérség. Lent az úttesten még nem látni, hogy esik a hó, az éjszakai lámpák most alusznak ki, a szürke aszfalt nedvesen csillog, s a szürke háttéren szürke kis figura, gumicsiz­más ember ballag. Most mondta be a rádió, hogy megkötötték a vietna­mi fegyverszünetet. A táskarádió halk, motyo­gó hangja aprókat recs- csen, párizsi tudósítónk je­lenti, vélemények, visszhan­gok, időjárás. Zene. A gumicsizmás eléri a gyárkaput, megáll, cigaret­tára gyújt, keze lendül a le­vegőben, látni vélem a pa­rányi füstlelhőt, majd a gu­micsizmás eltűnik a kapu­ban. Fent a magasban fe­kete vastag füstöt ereszt a gyárkémény. Fejből egyetlen adatot meg nem tudnék mondani, hány megatonna bombát dobtak oda, mióta, hogyan, miként megy ez a háború, mennyi áldozat, mennyi fo­goly, ésatöbbi. Csak arra emlékszem nagyon tisztán, hogy valahol egy iskolában „az épületre zuhant bomba megölt tizenhárom iskolás­gyereket", Amúgy nem is­merem a vietnamiakat. Nem tudom megkülönböztetni az arcukat, mindnek fekete, ferde szeme van, kissé erős foga, mosolygós, élettel teli szája, — egyformák. De azt a tizenhárom iskolás­gyereket, azt ismerem. Min­det külön-külön és együtte­sen is, noha az arcuk ne­kik is egyforma. De isme­rem őket, mert iskolásgye­rekek, és éppen a padban ültek, kezük a füzetek közt babrált és nehézkesen fog­ta a ceruzát, talár, lopva bokán is rúgta egyik a má­sikat, amikor felrobbantak. Ezt nem lehetett meg­szokni itt, Európában sem. Noha Vietnám messze volt, s a robbanások hangja nem hallatszott idáig. S ha egy itteni iskolás- gyerek látott egy képet a tévében vagy hallott egy mondatot a rádióban és megkérdezte: hogyhogy há­ború és hogyhogy meghal­nak? - arra nem lehetett felelni. Emiatt sokan néha rósz- szül aludtak mifelénk is, de természetesen azt mondták, hogy az időváltozástól van vagy bőséges vacsorától, mert senki se szereti a könnyáztatta zsebkendők lobogtatását és a gyanússá koptatott nagy szavakat. Ezen a reggelen mégis nagy szavak jutottak az eszembe, mert ezen a reg­gelen a Történelem szólt ki rádiók halk hajnali adásai­ból. Még akkor is, ha majd egyszer, valamikor, ez már apróbetűs lábjegyzetté tör- pül az évszázadok könyvé­ben. A következő, iskola követ­kező tizenhárom iskolás­gyereke azonban már élet­ben marad. Itt lent pedig már a jár­dák szélén is látszik egy kis fehérség, a hó csak esik és esik, bárcsak esne is még, mert azt mondják a szakemberek, nagy baj lesz, ha nem jön hamar a csa­padék. Az ég mindeneset­re kitartóan szürke, talán hófelhők azok, reméljük.., h. e. Megkérdeztük: Mikor lesz „tiszta“ a levegő a Jókai utcában? Az Universitasnak ez a szá­ma a pécsi felsőoktatási intéz­ményekben kapható. Fűtünk, hiszen tél van, „Ront­juk” a levegőt A szakemberek szerint Pécsett a fűtési szezon­ban naponta 380 tonna tüze­lőanyagot égetünk el, melyből tekintélyes mennyiségű füst ke­rül a levegőbe. Ilyen párás tél­idében még „nehezebb" a le­vegő mint egyébként, Természe­,.Söröspalack vágódott az autóüveghez” Veszélyeztette a közlekedés biztonságát Tizhónapi börtönre ítélték Tragikusan is végződhetett volna az a közúti incidens, amely 1972. október 12-én éj­szaka történt Kétújfaluban. Fi­zetési nap lévén, nagy mennyi­ségű szeszesitalt fogyasztott a kocsmában Szűcs János 35 éves, Petőfi utca 36. szám alatti la­kos tsz-tag. Már későre járt, amikor — két üveg sörrel a zse­bében — haza indult. Munirq- társa figyelmeztette a sűrű köd­re a súlyosan ittas embert, aki ennek ellenére kivilágítatlan kerékpárral vágott neki az út­nak. A vasúti átjáróhoz érve leszállt és maga mellett tóttá kerékpárját. Ekkor észlelte, hogy vele szemben egy személygép­kocsi közelít. Bár az autó tom­pított világítással közeledett, Szűcs Jánost — állítólag — za­varta a fény, karjával integetett az autó vezetőjének. Megdü­hödve, hogy a vezető nem vette figyelembe karjelzését, előrán­totta o söröspalackot és nagy erővel a személygépkocsihoz vágta. A sörrel teli üveg nogy erővel csapódott az autó jobb oldali üvegéhez, szilánkokra törve azt. A személygépkocsiban ülő két felnőtt és egy gyerek testi épsége veszélybe került. Sze­rencsére a vezető nem vesztette el lélekjelenlétét a váratlan támadástól, fékezett, majd qx út szélén megállt. Ekkorra azon­ban már gyorsan eltávozott a helyszínről Szűcs János. Az ügyet a Pécsi Járásbíróság tárgyalta. Bűnösnek mondotta ki a vádlottat közúti közlekedés biztonsága elleni bűntettben, s ezért 10 hónapi, börtönben letöltendő szabadságvesztés e ítélte. Az indoklásnál q cse­lekmény társadalmi veszélyes­ségére is kitért a tanácsvezető bíró, hangsúlyozva: megenged­hetetlen, hogy az ittasan köz­lekedő személyek ilyen és az említetthez hasonló magatar­tást tanúsítsanak az őket ért valós, vagy vélt sérelem eseten. — A fogyasztási szövetkeze­tek 1973. évi kiskereskedelmi, vendéglátóipari forgalmi tervei­ről, az árak, valamint a gaz­dálkodási eredmények várható alakulásáról tárgyalt szerdai ülésén o MÉSZÖV elnöksége. A megvitatott előterjesztés ki­tért arra is, hogy a szövetkeze­tek qktívabb, az igényekhez jobban igazodó beszerzési po­litikát folytassanak. Másik fon­tos téma volt: miként garantál­ható, hogy a fogyasztási cikkek árszínvonala ne emelkedjen eb­ben az évben. tesen ezekben a napokban egy- egy környék lakói még terhe­sebbnek érzik a levegőt szeny- nyező források közelségét Lapunk január 16-i telefon- ügyelete alkalmával egyik olva­sónk szóvá tette: a MÁV Pécsi Igazgatósága központi épületé­nek kéményéből származó füst, korom nagymértékben szeny- nyezi a Jókai utca első részé­nek levegőjét Érdeklődött, mi­korra várható, hogy ezen a kör­nyéken „tisztább” lesz a leve­gő? Erről kértünk tájékoztatást Halmai Jánostól, a MÁV Pécsi Igazgatóságának gazdasági fő­tanácsosától:- A környék levegőjének egyik legnagyobb szennyezőfor. rása a MÁV központi épületé­nek kazánja. Az irodaház 1915- ben épült, ekkor szerelték fel a széntüzelésű kazánokat is. Különösen a hajnali órákban — ekkor történik a rendszeres felfűtés — ontja a kéményünk a füstöt. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy nemcsak mi rontjuk a környék levegőjét. A pályaudvaron közlekedő gőz­mozdonyok, az Építőgépgyártó Vállalat üzemegységének ka­zánja is szennyezi a levegőt.- A MÁV tervezi az iroda­épület fűtőberendezésének kor­szerűsítését? Hiszen ez az egyik legnagyobb szennyezőforrás eb­ben a városrészben!- ló néhány éve foglalkozik az igazgatóság a kérdéssel. Felméréseket is végeztünk.,. Többféle megoldás vetődött fel. Egyik például, hogy olajtüzelé­sű kazánokat állítunk üzembe. Terveztük, hogy az állomás kör­nyékén egy hőközpontot épí­tünk, ahonnan az összes vasúti objektum fűtését tudtuk volna megoldani. Felvetődött az a qondolat is, hogv a városi táv­fűtő hálózatra kötjük rá az épü­letet. Bármelyik megoldás több millió forint beruházást igé­nyelne. Egyelőre azonban a MÁV Pécsi laazqatósáqának anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé, hoqy bármelyik ter­vezett beruházást megkezdhes­sék ... , M, L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents