Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-25 / 20. szám
1973. január 23. DUN ANTOLI NAPLÓ 3 Hatból három Feltámadt a cipő-nagykereskedelem Ró egy évre, hogy bevezették a több csatornás értékesítési rendszert — vagyis mindenki eladhat mindenkinek, a kiskereskedelem áruért kopogtathat közvetlenül a gyárak kapuján — tönkrement a Budapesti Cipö-Nagykereskedelmi Vállalat. (Mellesleg: az 1971-es év, enyhe telével, a mi cipő-nagykereskedelmi vállalatunkat is veszteségbe sodorta.' De ez már később következett be.) Mindez figyelmeztetés volt: van-e helyük a nagykereskedelmi vállalatoknak a Nap alatt? Igen, van, de nem olyan formában, ahogyan addig. A minisztérium ezért úgy döntött, az ország hat cipö-nagykereskedelmi vállalatát három vállalattá kell összevonni. 1973. január 1 -töl a pécsi székhelyű Dél-dunántúli Cipö-Nagykereskedelmi Vállalat magába olvasztotta a győri CNV-t, ellátási területe ezentúl — Fejér és Komárom megyén kívül — egész Dunántúl. Légüres térben Az átszervezés jovaslatát tartalmazó tanulmányt a KERORG - a Kereskedelmi Munka- és üzemszervezési Intézet — tette le az asztalra. Ami az előzményeket illeti, beszéljenek a számok: az ország cipő-nagykereskedelmi vállalatainak forgalma 1967-ben 3 milliárd forint, négy évvel később, 1971-ben már csak 2,2 milliárd. A különbözeiét elvitte a kiskereskedelem. De nemcsak erről van szó. Egyrészt a cipő-nagykereskedelem szervezeti és technikai fejlődése nagy mértékben lemaradt a cipőgyárak fejlődése mellett, másrészt a nagykereskedelem már nem volt képes megfelelően kiszolgálni !o kiskereskedelmet, egyúttal nem tudta betölteni a piacszervező feladatát a termelés és a fogyasztás között. Közben a fogyasztás is növekedett, ezen belül az arány eltolódott a divatcipők javára és a divatváltás is meggyorsult. Mindez más kereskedelmi munkát követel, olyat, amit a korszerű piaci munkával, a divatirányító szerep kihangsúlyozó- sával, a közgazdaságilag megalapozott és kockázatvállalásokra is alkalmas nagyságrendekkel lehet jellemezni. A tanulmány szerzői ezzel szemben rámutattak: a cipő-nagykereskedelmet — a termelés, az import és a fogyasztás közötti gazdasági feladatkörében — nem tartósan nyereséges és pénzügyileg kiegyensúlyozott, dinamikusan fejlődő és fejleszthető, nem kielégítő nagyság- rendű, a piaci eseményekre gyorsan reagáló szervezettel és hálózattal rendelkező, jól irányított vállalatok képviselik. A cipő-nagykereskedelmi vállalatok kicsik és légüres térbe kerültek, egyben elszegényedtek, fejlesztési alapjuk minimális. A hiba házon belül van A zavarok okait nem a szakmától független külső, hanem o belső körülményekben keresték. A megoldás: átszervezés, a széttagoltság megszüntetése, egy új, tőkeerősebb és életképesebb szervezet létrehozása, így jött létre az ország hat cipő-nagykereskedelmi vállalatából budapesti, debreceni és pécsi székhellyel három. Pécs tehát átvette a győri CNV-t, es így ellátási területe majdnem egész Dunántúl. Az átszervezés eredményeként az új vállalat megerősödött, forgalma, készleteinek forgási sebessége növekvő, gazdálkodási eredménye javul. Az átszervezéssel létszámot takaríthattak meg, s így emelhették meglévő dolgozóik bérét. Az új vállalat korszerű működésének legfontosabb feltételéül szabták meg a korábbi lerakod rendszer megváltoztatását. Az a lerakat, amelynek forgalma nem haladja meg az évi 100 millió forintot, nem lehet gazdaságos. Ennek megfelelően a Dunántúli CNV megszünteti a szekszárdi, a nagy- kanizsai és a szombathelyi le- rakatait. Ezek forgalma évente mindössze 60—80 millió forint volt, és nem rendelkeztek meg| felelő területi-ellátási, technika' adottságokkal. A megszüntetett lerakatok helyén mintatermeket hoztak létre. Ez az értékesítési rendszer a cipő-nagykereskedelemben jól bevált, alkalmas a kulturált áruellátásra, a területek ellátására. A mintatermekben a teljes áruválasztékot bemutatják. A személyzetet különös gonddal választották ki, a megszűnt lerakatok legjobb szakemberei kerültek ide. A Dunántúli CNV üzlethálózata tehát így fog festeni: lerakató és mintaterme Pécsnek, Győrnek, Veszprémnek és Kaposvárnak, önálló mintaterme pedig Szombathelynek, Nagykanizsának és Szek- szárdnak. A vállalat jogköre természetesen nem korlátozott, kiterjed az ország egész területén folytatandó értékesítésre, a kiskereskedelmi eladásra, a közös üzemeltetésű boltegységek szervezésére, ügynöki tevékenység folytatására. Ütőképesebb vállalatok Az átszervezéssel olyan ütőképes vállalati központok jöttek létre az országban, amelyek alkalmasak az áruforrások által igényelt kereskedelmi funkciók irányítására és befolyásolására. Képesek az áruellátás színvonalát növelni, a nagyipar termelését készletezni, a hazai és import forrósokból jobb árualapot teremteni, olyan differenciált üzlet- és, árpolitikát, piackutatást és gazdálkodást folytatni amellyel a fogyasztói árszint és a termelési költségek közö*ti rést a legcélszerűbben osztja meg az ipar és a kereskedelem között. Az átszervezés, különösebb megrázkódtatások nélkül, hosszabb távra megoldotta a cipő-nagykereskedelem helyzetét. Ez persze végsősoron a szakma belügye, a fogyasztó a cipőboltok kirakatainak és polcainak láttán méri majd le o változásokat. Miklósvári Zoltán A Bakony hagyományos juhtenyésztö vidékein Megkezdődött a A Bakony hagyományos iuhtenyésztő vidékein megkezdődött a „báránybörze". A gyapjúforgalmi vállalat szakemberei, valamint az olasz kereskedők látogatják a juhhodályokat és választják ki a legfejlettebb tejesés pecsenyebárányokat. Az £ idei szaporulatból bőven válogathatnak, hiszen sok volt az ikerellés. Csupán a Vá- roslődi Állami Gazdaságból mintegy 1000 pecsenyebárányt szállítanak februárban Olaszországba. Ebből a gazdaságból ez évben összesen mintegy 2000 30 kg-os átlagsúlyú bárány kerül folyamatosan külföldre. A Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1973-ban megvizsgálja: a gépkocsirendelet végrehajtását A MUNKAVÉDELEM HELYZETÉT A MEZŐGAZDASÁGBAN A REKLÁM- ÉS PROPAGANDA-TEVÉKENYSÉG HATÁSOSSÁGÁT A VÁLLALATI ÜDÜLTETÉSEK SZÍNVONALAT A KOZÜLETEK FOLYÉKONY ÜZEMANYAGGAL VALÓ GAZDÁLKODÁSÁT Idén először készített egész évre munkatervet a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság.^Ez az ellenőrzések előkészítettségét és hatékonyságát szolgálja. A Megyei Tanács által minap jóváhagyott programból néhány fontosabb vizsgálatot ismertetünk. A mezőgazdaság területén | megvizsgálják a munka- és I egészségvédelem, valamint a I munkahelyi szociális ellátottság Szászvári gondok Utfeltöltés Pécsett — az Anna utcában 6rb János rajta Ez volt a neve: „Kastrum Zaz", legalábbis a pápai tizedet fizető adójegyzék szerint, úgy ötszázötven-hatszáz esztendeje. Aztán hosszú századokig „Szász” névre hallgatott — az akkor még eléggé kicsi — település, majd 1835-ben bizonyos Szepesi Ignác püspök és földesúr Szászvárra változtatta a község nevét. Mindez a község törzskönyvéből derül ki (a vb- titkár Téczely Károly jóvoltából került hozzám kölcsönben), amely egyébként is hallatlanul sok adatot és tényt tartalmaz s ezeket egy dolog fémjelez: a kínos pontosság. Ezt tanúsítja a következő mondat is: „1944. november 30-án, 13 óra 30 perckor érkezett meg Szászvár községbe a Fels&badító Vörös Hadsereg“. A nagy történelmi pillanatok dátumozása évtizedekhez, évekhez — esetleg — hónapokhoz ragaszkodik. Szászváron nem. A percek is fontosak: délután fél kettőkor érkeztek meg a szovjet csapatok. Szászvár földrajzi helyzete eléggé speciális: a község szívétől, a Május 1. tértől számítva — talán 2 kilométerre húzódik Tolna megye hatóra, ott van Máza is, ami tulajdonképpen összeépült már Szászvár Bontai- lakótelepével. Hogy aztán Szászvár mennyiben érdekelt Tolna megyében és mennyiben Baranyában —, arról sokféle vélemény hangzik el manapság. Mert például egy Tolna megyei elképezés szerint közigazgatásilag Szászvár — a „szomszédba csatolandó”, viszont a baranyai félhivatalos tervezgetések „kiemelt alsófokú központ rangjára” emelnék Szászvárt, hogy aztán a jelenleg is ide tartozó tagközségeken — Vékényen és Kárászon — kívül a szomszédból ide kerülne Máza, Izmény és Győré is. Túl korai lenne letenni a qorast bármelyik elképzelés mellé Is. Inkább érdemes azt megnézni, hogy a lakosság A SZÁSZVÁRI ÚJ TELEPÜLÉS élete, sorsa milyen mértékben fűződik egyik, vagy másik megyéhez? Szászváron ezidó szerint 3124 ember él. Az aktív keresők közül iparban, építőiparban dolgozik 834 fő, mezőgazdaságban 161 fő (zömmel az egyházas- kozári termelőszövetkezetben), kereskedelemben 67 szállításnál 49, egyéb — vegyes jellegű munkaterületeken — 115 fő és — az 1970-es adatok szerint — dolgozik még vagy harminc kisiparos. Az ipari munkások közül legalább 600 fő dolgozik a bányában (Szászváron és Komlón), a többiek aztán vagy itt helyben, de inkább Bonyhádon vállaltak munkát, a cipő- illetve zománc-gyárban. Kialakult az új bánya-lakótelep az ötvenes évek végén, illetve 1960 elején: 130 bányász, család költözik új házakba, de a múlt évtiied közepén ismét házhelyosztás történt és körülbelül 60—65 telektulajdonos kezdett építkezéshez. Jelen pillanatban pedig többszintes társasházakból álló telepet szeretnének létesíteni a községben, jelentkező is van éppen elég, csak hogy . . . Erről később. Jelenleg 895 lakást tartanak nyilván, ebből 337 rendelkezik fürdőszobával, tehát több mint egyharmada. A lakószobák száma sem rossz: 176 egyszobás, 478 kétszobás és 241 három-, illetve ennél többszobás lakóház van. A kétszobások magas száma persze nem jelent egyben túlzott kényelmet, mert e lakások nagyrésze — ha kétszobás is — de régi típusú parasztház, mindenféle komfort nélkül, és itt hosszú ideig a hagyományok érvényesültek, miszerint az „első szobát” az úgynevezett „tiszta szobát”, nem is lakták. Csak vendégek fogadására, vagy éppen ravatalozósra használták. Az igényességet és persze o Fotó: Kóródi Gábor megjavult anyagi lehetőségeket tehát mégiscsak a fürdőszobák száma jelzi, még akkor is, ha ezeknek a fürdőszobáknak nagyobb részét csak berendezték, de rendeltetésszerűen használni egyelőre nem tudják. Azért nem. mert... ... Mert a szennyvíz-hálózat, illetve a szennyvíz-tisztító telep megépítéséhez nincs pénz. A községfejlesztési terv — előbb utaltunk rá — többszintes társasházakat ír elő. A csatornázás, illetve beépítés tervdokumentációja elkészült, összesen 400 ezer forintot fizetett érte a községi tanács. De már az I. ütem kivitelezéséhez 10 millió forint kellene, amelynek csak töredékére vehetne fel esetleq bankkölcsönt a község, ha . .. ha a többi állami támogatással lebonyolítható lenne. A Baranya megyei Tanácstól ígéretet nem kaptak, de elutasítást sem, így most „dilemmában” élnek a szászváriak a megye peremén: a közséq fejlődése jelen pillanatban „leállt” és ez nem vált ki valami kellemes érzést a község népéből. R. F. helyzetét. A mezőgazdasági termelés fokozódó gépesítésével, a kémiai anyagok növekvő arányú felhasználásával növekszik a baleseti veszélyforrások száma, ami behatóbb munka- és balesetvédelmet követel meg. Számos intézkedés szabályozza a mezőgazdaságban dolgozók munkavédelmét. Az idei NEB- vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a munkavédelmi felügyeleti ellenőrzés képes-e feltárni az előforduló hibákat, megszüntetésükre pedig tud-e hatékony intézkedéseket tenni. Megvizsgálják a mezőgazdaságban dolgozó nők helyzetét is. Ezt az indokolja, hogy a kereső nők közel egyharmada a mezőgazdaságban él. A népi ellenőrök azt vizsgálják majd, hogy a mezőgazdasági üzemekben hogyan segítik a nők foglalkoztatását, anyagi és szociális körülményeik javítását, betartják-e a nők védelmére vonatkozó rendelkezéseket. A vállalati gazdálkodással kapcsolatos a reklám- és propagandaköltségek alakulásának vizsgálata. Egy tavalyi vizsgálat hivta fel e költségfajta fontosságára a figyelmet, amikor az is kiderült, hogy a vállalatok nagy részénél nincs még kialakult, jól átgondolt, tervszerű reklám- és propagandatevékenység. A vizsgálat kiterjed arra, hogy a vállalatok mennyire használják fel a propaganda különféle eszközeit új piacok megszerzésére, figyelembe veszi-e a propagandatevékenység az értékesítés lehetőségeit: a vállalatoknál értékelik-e, elem- zik-e a reklámköltségek hatékonyságát, s a tapasztalatokat hasznosítják-e. Vizsgálják a népi ellenőrök a termékforgalmazás gazdaságosságát is. Az utóbbi időkben mind több tapasztalat mutat arra, hogy a termékforgalmazás és az újratermelés folyamatába indokolatlanul kapcsolódnak be közvetítő szervek. Két fontos téma a közlekedéssel kapcsolatos. Az egyik: a kö- zületek folyékony üzemanyaggal való gazdálkodásának vizsgálata. A felhasználás évről évre növekszik, s ez nincs arányban a teljesítményekkel, amiből arra lehet következtetni, hogy a vállalatoknál nem biztosítiák megfelelően a járműállomány karbantartását és az üzemanyag elszámolását. A másik: hogyan érvényesültek a közületi gépjárművek leadásáról, használatáról, valamint a magánqépko- csik közérdekű használatáról szóló rendelkezések. A vizsqálat célja annak megállapítása, hogy a rendeletek milyen helyzetet eredményeztek a közületi szerveknél, és milyen hatással vannak tevékenységükre. Egy két évvel ezelőtti vizsgálat utóvizsgálataként a szociális otthonok helyzetének javításáért tett intézkedésekét tanulmányozzák a népi ellenőrök. Megvizsgálják a vállalati üdültetés helyzetét is, minthogy azt sok esetben nem olyan módon és színvonalon biztosítják, mint ahogy a lehetőségek engedik, a dolgozók is elvárják, s az e célra fordított pénzeszközök lehetővé tennék. Együttműködési terv 1990-ig A Magyar—Bolgár Együttműködési Bizottság szerdai plenáris ülése A keddi elnöki megbeszélések után szerdán a parlament delegációs termében plenáris üléssel megkezdődött a Magyar-Bolgár Gazdaság! és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság 11. ülésszaka. A tanácskozáson a két delegációt a bizottság elnökei, dr. Timár Mátyás és Zsivko Zsivkov miniszterelnök-helyettesek vezetik. Az ülésszakon áttekintik a legutóbbi ülésszak óta végzett munkát, megvizsgálják a különböző ágazatok közötti együttműködés, különösen a kooperáció és a szakosítás kérdéseit, újabb lehetőségeit. Tárgyalnak az áruforgalom alakulásáról es kilátásairól. Megvitatják annak az okmánynak a szövegét amelyet a szakértők a két ország fontosabb népgazdasági ágazatainak 1990-ig terjedő együttműködésére dolgoztak ki.
