Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-23 / 18. szám

9973. január 23. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A BCM munkásai Szövetségünk az ifjúságért Mayer György Mérnök. Gépész... Az üzemfenntartási osz­tály vezetője. Mégsem ellentmondás, hogy a BCM munkása jóllehet az ő esetében senki sem kérdőjelemé ezt meg. — Áz általános iskola elvégzése után szakmát tanultam — mondja —, apám „gyomros'' volt, kellett a pénz. Harmadéves szakmunkástanuló­ként kezdtem az esti tagozaton a gimnáziumot... A szakmát nagyon szerettem — az Izzóban nap mint nap új és új feladatot kaptam ... Az öreg mester az összes „fusi munkát" rámbízta, így aztán nem kellett nagy szériákat, lelket ölő egy­forma munkát csinálni. A szakmát így alaposan megtanultam ... Az Izzó után egy kutatóintézet­ben dolgozatm, ugyancsak a szakmában. Itt ösz­töndíjat kaptam, a Műegyetem gépészmérnöki karát már nappali hallgatóként végeztem. Közben apja meghalt, édesanyja és öccse kereső nélkül maradt: Mayer György délutánon­ként, szombaton és vasárnap vagonokat rakott ki, téli éjszakákon havat lapátolt. A Metró Fe­hér úti végállomásánál akkoriban egy zöldség­gyümölcs exportáló vállalat pinceraktára volt. A vékonydongájú egyetemista társaival heten­ként több alkalommal is bokáig érő vízben zsá­kolta a megrohadt hagymát . .. — A negyedéves és féléves kötelező rajzok csaknem min­dig hetvenkét órás görnyedés után, az utolsó pillanatokban születtek ... A fiatalkodásra nem sok idő maradt, mégis szívesen gondolok vissza ... Értem, így értem a munka­bírását. Még a BCM építése közben hallottam, hogy éjjel­nappal a gyárban van, szinte minden csavart, alkatrészt lát­ni akart: mi a feladata?, ho­gyan kapcsolódik más beren­dezésekhez? — Az egyetem elvégzése után egy kutatóintézetben dolgoz­tam, a család azonban Szende­helyen élt, Budapesten még csak remény sem volt arra, hogy . lakást, feleségem kated­rát kapjon. A Magyar Cement­ipari Vállalat kifizette az ösz­töndíjat, melyet akkor még nem szolgáltam ' le, s jöttem Bere- mendre. Az új lakótelepen az első beköltözők voltunk — itt még csak az építkezés kezde­ténél tartottunk ... Az ablak alatt egy dózer dübörög kitartóan, az utolsó földhányásokat simítja el a gyár betonkolosszusai között. A kiadónál hosszú cementszállító szerelvényt töltenek, a csoma- golónál zsákolt cementet rak­nak egy pótkocsis teherautóra. — Nézd, én most nem mer­ném mondani, hogy kilencven, vagy kétszáz ember majd ná­lunk valaha is képes lesz egy­millió tonna cementet termelni, annyi azonban bizonyos, hogy akárcsak egy évtizede is hri- romszor-négyszer annyi ember kellett ekkora mennyiség gyár­tásához. Nálunk. A technoló­giai vonal szerelését megelő­zően készítettünk egy háló­diagrammos tervet, a kritikus utat komputer számította ki. Sajnos nem sikerült alkalmaz­ni, az anyaghiány, munkaerő- hiány miatt s hát a módszer is még szokatlan nálunk. Most azonban készítünk egy — s te-- mészetesen meg is valósítjuk — TMK tervet, mely a gyár biz­tonságos és folyamatos üzeme­lését szolgálja. . . . Az idén már több mint hét­százezer tonna cementet kell a tervek szerint Beremenden gyár­tani, erről beszélgetünk leg­többet, már-már elsikkad az otthon, pedig gyermeke van, öt és hét évesek, az asszony ta­nárnő, s ma már talán nem ha­ragszik annyira a BCM-re, mint amikor Mayer György reggel­től késő éjszakáig a beton­óriást járta . . . Lombosi Jenő Az 1972-es év ° K|sz vili. kong­-------------------------- resszusan hozott ha­tározatok végrehajtásának első esztendeje volt. Mindenek előtt fontos feladatunknak tekintettük, hogy a KISZ minden tagja megismerje, megértse a kongresszus határozatait, hogy a „Jobb mun­kával, nagyobb tudással a szocialista Magyar- ! országért” jelszó szellemében aktívan cseleked- I jünk a határozatok megvalósításán. Visszatekintve a tavalyi évre megállapíthatjuk, | Baranya megyében is sokat tettünk a határo- 1 zatok megvalósítása érdekében: tovább erősö­dött megyénkben az ifjúsági szövetség ereje, az alapszervezetek munkája hatékonyabbá vált, ja­vult a KISZ politikai jellege, ideológiai nevelő­munkánk hatásaként egyre több fiatal vallja magáénak tudatosan a szocializmus eszméit, napi munkájával, tetteivel, kiállásával tesz hitet pártunk politikája, a szocializmus eszméje mel­lett. A megyei küldöttértekezlet és a kongresszus határozata alapján fontos feladatunknak tekin­tettük az ifjúsági rétegek közötti tevékenységünk hatékonyabb kiszélesítését, a megyei KISZ Bi­zottság mellett működő rétegtanácsok munkája sokat jelentett abban, hogy az ifjúsági rétegek legfőbb gondjait, problémáit jobban megismer­jük és az ifjúsági rétegek között végzett mun­kánkat erősítsük. Az 1972-es év értékelésekor számtalan olyan eredményről számolhatunk be, amelyek meg­mutatták, hogy a KISZ betölti az ifjúság neve­lésében kapott hivatását. A megye ifjú kommu­nistái üzemekben, termelőszövetkezetekben, ál- I lami gazdaságokban, középiskolákban és egye­temeken egyaránt becsületes helytállással bizo­nyították társadalmi érettségüket. Elég, ha csak a sikeresen befejezett BCM feletti KISZ védnök­ségre, a kommunista és vietnami műszakokra, az építőtáborokra, a jól sikerült diákparlamen­tekre, az ifjúsági klubmozgalom eredményére utalok, vagy arra, hogy az ifjúsági szövetség po­litikai nevelőmunkája eredményeként 700 fiatal került KISZ ajánlással a Magyar Szocialista Munkáspártba. Úgy vélem, ha oldalakon keresz­tül is sorolnám ezt a sokszínű, változatos és fe­lelősségteljes munkát, amely a Kommunista If­júsági Szövetség alapszervezeteiben kibontako­zott, akkor sem tudnánk teljes képet adni a 30 000 ifjúkommunistát tömörítő több mint 1000 alapszervezet sokszínű tevékenységéről. Eddigi munkánk alapján megfelelő tapaszta­latokkal, politikai tervekkel és ambícióval rendel­kezünk o^hhoz, hogy 1973-ban a párt X. kong- ; resszusán elhatározott ifjúságpolitika megvalósí- I tásán dolgozzunk. 1973-ban változatlanul ki­emelt feladatunk a hatékonyabb eszmei-politi­kai nevelőmunka, rétegtevékenységünk további erősítése. A munkásifjúsóggal való sokoldalú törődés mellett az MSZMP oktatáspolitikai ha­tározatának végrehajtását segítve megkülönböz­tetett figyelmet kell fordítanunk a tanulóifjúság között végzett nevelőmunkánk erősítésére, a tan­intézeti és úttörőmunka fejlesztésére, korszerű­sítésére. Ennek érdekében tanintézeti KlSZ-szer- vezeteinkben, úttörőcsapatainkban minden szin­ten következetesebbé, redszeresebbé keli ten­nünk a követelmények ellenőrzését, értékelését, hatékonyabb közösségi nevelőmunkával segíteni a tanulók közéleti aktivitásának erősítését. 1973-ban a KISZ számára is jelentős nemzet­közi ifjúsági eseményre készülünk, a Berlinben megrendezésre kerülő X. Világifjúsági és Diák- találkozóra. A VIT-mozgalom eszméi immár ne­gyedszázada eredményesen mozgósítják a fia­talokat a nemzetközi imperializmus elleni harc­ra, a béke megvédésére, a népek közötti barát­ság ápolására. A VIT-akcióira nagy lelkesedéssel készül minden fiatal, hiszen mindenkinek van esélye, hogy eljusson a fiatalok nemzetközi ta­lálkozójára. VIT-munkaversenyeket, ifjúsági talál­kozókat, művészeti versenyeket, a tv, rádió nyil­vánossága előtt lezajló országos döntővel bezá­ruló VIT-vetélkedőket, kiállításokat és más, az ifjúság széles tömegeit mozgósító akciókat szer­vezünk a VIT-re való felkészülés jegyében. A KISZ számára is jelentős Petőfi Sándor szü­letésének és az 1848M9-es forradalom és sza­badságharc évfordulójának megünneplése. A forradalmi ifjúsági napok gazdag rendezvény- sorozata, úgy érzem, az évfordulók méltó meg­ünneplése lesz. Politikai nevelőmunkánkban fontosnak tartjuk a tanácstagi választások segí­tését, az ifjúság megfelelő felkészítését állam- polgári kötelezettségének és jogainak gyakorlá­sára. Szeretnénk munkánkkal elősegíteni, hogy a helyi tanácsok testületéibe minél több fiatal kerüljön be, ahol az ifjúság minden rétegének érdekét megfelelően képviseljék majd. 1973-ban választások lesznek a KISZ-ben is. Az alapszervezeti vezetőségek és a járási, városi vezetőtestületek választása a szervezeti élet, szervezeti rend további erősítésére, továbbfejlesz­tésére ad jó lehetőséget. A KISZ választások a tavaszi tanintézeti választásokkal kezdődnek és az ősszel megtartott járási, városi küldöttértekez­letekkel fejeződnek be. Az idei év pazda# politikai, kuituró. __________________- hs, sport- es hon­védelmi akciói mellett az ifjúsági szövetség to­vábbra is kiveszi részét a gazdasági építőmun­kából. A szocialista ifjúsági brigádmozgalom, a „Kiváló" mozgalmak, a „Diákok a IV. ötéves tervért", a „Fiatal újítók a IV. ötéves tervért" akciók, társadalmi munkák, kommunista és viet­nami műszakok stb. szervezését, irányítását fon­tos feladatunknak tartjuk a gazdasági tervek végrehajtása érdekében. Az 1973-as évben a hatékonyabb ifjúságpolitika megvalósításához jobb munkafeltételeket biztosít az ifjúsági tör­vény. Mi az ifjúsági szövetségben azt tartjuk fon­tosnak, hogy a végrehajtási utasításokat megis­merve minden fiatal politikusán éljen jogaival, és teljesítse kötelességeit is. 1 973 politikailag izgalmas, érdekes évet ígér. Pártunk 1972. november 14—15-i határozata el­végezte a X. kongresszus eddig eltelt idősza­kára a mérlegkészítést. E határozatból adódóan bőven vannak feladataink saját területünkön is. Ezek a feladatok kell, hogy az ifjúsági szövet::, ség minden tagját nagyobb aktivitásra', fele-: lősségteljesebb munkára, a közügyek iránti na­gyobb elkötelezettségre ösztönözze. Ebben nagy segítséget ad számunkra a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeteinek, tagjainak segítő tá­mogatása, az állami és társadalmi szervezetek aktív részvétele az ifjúság nevelésében. Petőházi Szilveszter KISZ megyei első titkár — Te még nem vagy gyom­ros . . ? — Időnként hülyéskedik ve­lem. — Mondj valamit a BCM- ről... — Szép gyár... — Többet. — Az embereknek — nagyon sok helyről vetődtek össze - nincs még kellő tapasztalatuk a berendezéseket még nagyon nehéz így olyan állapotban tar­tani, hogy a termelés folyama­tos legyen. Pedig csaknem 360 ember tartozik az üzemfenntar­táshoz. Az NSZK-ban voltam egy cementgyárban, nem új lé­tesítmény, korszerűsítettek egy öreg gyárat, most egymillió ton­nát termel. Portástól az igaz­gatóig kilencvenötén dolgoz­nak ott. A titkárnő intézi a szál­lítást, levelezést, megrendelése­ket, nyilvántartja a termelést, s hát természetesen csak rajta keresztül lehet az igazgatóhoz bejutni. Már a gyár tervezésé­nél, a munka és üzemszervezé­si tervek is elkészültek, s hát a berendezések tökélete­sen üzemelnek, a szükséges pótalkatrészek készenlétben... — Technikailag a BCM al­kalmas lenne arra, hogy ek kora létszámmal üzemeljen?- .. . az építés és gépsze­relés közben kell megismerni mindent, hatékony üzemfenn­tartás alapos ismeretek nél­kül elképzelhetetlen... — Még el sem kezdődött a BCM-ben a cementgyártás s két elődöd máris megbukott — úgy tudom... — Az Andrejkó Gyuszl a CEMO vezérigazgatói székéből került ide — azt hiszem senki sem gondolta komolyan, hogy itt marad. A Mogyorósinak sem ez a munka volt álmainak be­teljesedése ... Én eleve ide készültem — más dolog, hogy elképzeléseimnél gyorsabban, 32 évesen sikerült. Sovány ember, talán idősebb­nek is néz ki, mint valójában, mozdulatai gyorsak, a cigaretta állandóan kezeügyében ... A Pannónia Sörgyár megvételre kínál 60 q különböző fajtájú kovaföldet Érdeklődni: Krancz György ügyintézőnél. Telefon: 14-945. Rekordok: ma és holnap Magyarországon a búza a múlt században 1871, s 80 kö­zött évi átlagban 7,4 mázsás termést adott hektáronként. (Vi­gyázat, végig hektárokban szá­molunk!) Századunk harmincas éveiben a statisztika a követke- | ző termésátlagokat mutatta ki: 1 11,9 — 11,1 — 16,5 — 11,2 — : 13,4 — 14,5 — 13,1 — 16,6 — 16.3 — 12,2 mázsa hektáron­ként. Napjaink termésátlagai pedig 1967: 25,2 q, 1968: 25,2, 1969: 27,1, 1970: 21,3 (árvíz), 1971: 30,7, 1972: 30,4 mázsa búza hektáronként. Kukoricáról a következő képet rajzolhatjuk: 1871, s 80 között évi átlagban 9,2 mázsa száraz szem hektáronként. Az 1931 — 194'1-es évek terméshozamai: 13,6 — 20,6 — 15,7 — 18,5 — 12,0 — 22,7 — 22,9 — 22,7 — 18.4 — 19,7 mázsa hektáron­ként. Viszont 1967-ben 28,5 q, 1968-ban 29,9, 1969-ben 37,9, 1970-ben 33,8, 1971-ben 35,4 mázsa hektáronként. Az idei ter­méseredményt hivatalosan még nem közölték, de már bizonyo­sak vagyunk benne, hogy vala­micskével meghaladja a 40 má­zsát. Túl mindezeken, először értük el, hogy 1972-ben hazánk terü­letén a takarmánygabona, ke­nyérgabona és kukorica össze­sített termése meghaladta a 10 millió tonnát. Tíz mázsa gabona minden lakosra! Nem kis dolog, a világon ilyen eredménnyel ke- • vés mezőgazdaság dicsekedhet. Büszkék vagyunk tehát és joggal. De a mezőgazdaságon belül és kívül egyaránt fölme­rül a kérdés: mennyire szilárdak ezek a termésátlagok? Nem kell-e attól tartani, mint mond­juk a zöldségnél, hogy pazar­lóan gazdag évekre szűk esz- I tendók következnek? A magyar mezőgazdaságban kialakultak és megszilárdultak o j nagyüzemek; az érintettek meg­tanulták az új mesterségeket; a kutatók dolgoznak, vegyipa­runk fejlődött és nagy mennyi­ségben gyártja a műtrágyát; gépparkunkkal ha nem is di­csekedhetünk, de annyi trakto­runk és kombájnunk azért van, amennyi éppen szükséges. Vagyis azt a tekintélyes növe­kedést, amit a búza és kukorica terméshozama a múlt század vége óta mutat, nem fenyegeti veszély. 'Ingadozások persze vol­tak a múlt században és a har­mincas években, lesznek a jö­vőben is, mert a mezőgazdaság az mezőgazdaság marad. „Nincs tető a műhely felett.” Nagyobb visszaeséstől azonban nem kell tartanunk. A gazdaság azonban dina­mikus ágazat, nem ismeri az egyhelyben toporgást A társa­dalom a mezőgazdaságtól is azt várja, hogy folyamatosan fokozza a terméshozamokat. A felső határ még messze van, jónéhány országot találunk, ahol mindkét növény hozamai a miénknél lényegesen maga­sabbak. Azaz van még teendő, s kérdőjelekkel is számolnunk kell. A búzát vizsgálva, mindenek előtt a fajtáról kell beszélnünk. A derék szovjet Bezosztaja le- tézve váltotta be a hozzá fű­zött reményeinket. Gondot okoz azonban, hogy ma a búzaföl­dek nagy többségén Bezosztó- jót termelünk. így ugyanis az érési idők túlságosan egybe­esnek, tíz nap alatt kellene ie- aratnunk és az nem mindig si­kerül. (Lásd az idei esztendőt.) Érdekünk tehát, hogy bővítsük a fajtaválasztékot; szovjet, ma­gyar és más vidékről való bel­terjes búzákkal. Ez a munka folyamatban van; talán halad­hatna egy kicsit gyorsabban. A másik nagy kérdés és egy­ben „rejtett tartalék”, hogy ma az egyik gazdaságban 40 má­zsa, a másikban 20 mázsa te­rem hektáronként. Egyenlőség sohasem lesz, de jóval feljebb kerülhetnének a gyengébb gaz­daságok. Itt már agrotechnikai részletekbe kell bocsátkozni. A gazdag termés egyik magyará­zata a nemesített vetőmag. Legjobb gazdaságaink ll-es, legfeljebb lll-as fokozatú magot vetnek. Másutt azonban töme­gével vetnek V. sőt VI-os foko­zatú magot is, ez pedig már nemesítettnek semmiképpen nem nevezhető. Aki bő termést akar, az belevet egy holdba 170—180 kiló magot is. Aki azonban takarékoskodik, az megelégszik 120—130 kilóval, ennyi magból viszont a leg­jobb esztendőben sem lesz re­kordtermés. Műtrágyát ma már mindenütt használnak. De a műtrágya ravasz dolog. Az el­ső, kicsi adagok még látvá­nyos sikereket hoznak, de csak valahol a 15—20 mázsás termé­sek tartományában. A közepes adagokat viszont a föld tárol­ja, halmozza. Ezek igazi sike­reket esztendők múltán hoznak, a rekordokhoz pedig kimondot­tan nagy mútrágya adagok szükségesek. Nincs arról szó, hogy a gyen­gébb gazdaságok agronómusai ne tudnák; a jó terméshez ma­gas fokozatú vetőmag, sok vető­mag és nagy adagú műtrágya kell. Csakhogy a főkönyvelő egyszerűen nem tud előterem­teni annyi pénzt, amennyi ezek­hez szükséges volna. A befek­tetés megtérülne, de nincs mi­ből befektetni. így konzerváló­dik a szegénység a pénztárban és a földeken; a kettő együtt pedig fékezi az országos ter­méshozamok növekedését. A kukoricánál némileg eltérő a helyzet. A kukoricatermesztés egyik alapkérdése, hogy milyen tenyészidejű növényt vet a gaz­daság? Minél hosszabb a te- nyészidő, annál magasabb ter­méshozam várható. Ezért a leg­jobb gazdaságok hajlamosak arra, hogy kimondottan hosszú tenyészidejű kukoricát vessenek. Ezek mór esetleg csak novem­berben, jobb esetben október végén érnek be. Ez a „dobás” az idén bejött, mert hosszú és viszonylaq kedvező volt az ősz. De mi lesz, ha esős lesz a szep­tember és fagyos az október? Akkor bizony éppen a legjob­bak érzik meg a legsúlyosab­ban a kockázatvállalás terhét. Illetve, ha ezt el akarják hárí­tani, akkor a mostaninál sokkal, de sokkal több szárítóberende­zést és a viszontagságnak ellen­álló naktárteret kell létesíteniük. A kukoricánál is fellelhetők az eltérő termésátlagok adta gon­dok és lehetőségek. Az úgyne­vezett „zárt rendszerben” ter­mesztő gazdaságok ma már hektáronként az 50 mázsás ho­zam körül tartanak, miközben mások megrekedtek a harmin­cas évek termelési szintjén. Lo­gikus tehát a követelmény, hogy a haladás érdekében a közepes, sőt a gyenge gazdasá. gok is termeljenek zárt rend­szerben. A búzánál és a kukoricánál eltérőek ugyan a kérdőjelek, de a végeredmény mindkét' helyen ugyanaz; a pénz, a tőkeerő. így jutunk el ahhoz a furcsa hely­zethez, hogy a búza és a kuko­rica terméshozamainak további fokozása ma már nem annyira agronómiái, mint inkább érdek- dekképviseleti kérdés. A terme­lőszövetkezeti szövetségek, az állami gazdasági összefogások sokat tesznek azért, hogy jobb ellátást, kedvezőbb hitelfeltéte­leket, kíméletesebb adópolitikát érjenek el — az agronómusok- nak. Népgazdaságunk helyzete ismert, de fejlesztési terveinket teljesíteni akarjuk. Nyilvánvaló tehát, hogy nemcsak az érdek- képviseletek, de az állam is ke­resi annak lehetőségeit, hogy a további fejlődés anyagi-műszaki feltételeit megteremtse. F. B FIGYELEM I ÓBUDAI GÉPIPARI SZÖVETKEZET 1. sx. telepe, Marcali, torgoncajavitó üzeme részére egyenáramú tekercselő-kapacitást sürgősen keres Telefon: 232, 118 Telex: 032-242 Ügyintéző: Nemeet Zoltán Beszédes számok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents