Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-23 / 18. szám

Ara i M fiRér Világ proletárjai, egyesüljetek 1 Dunántúlt napló XXX. évfolyam, 18. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1973. január 23., kedd A művelődési otthonok pártirányítása V alljuk meg őszintén: a mű­velődési otthonok és a te­rületi pártszervezetek kap­csolata ma még meglehetősen bizonytalan, és az esetek több­ségében inkább a személyi kap­csolatok függvénye. A művelő­dési otthonok vezetői természe­tesen elismerik a párt és konk­rétan a helyi pártszervezet poli­tikai vezető szerepét, de gyak­ran nem tudják, hogy ez gya­korlatilag milyen feladatokat ró rájuk. A pártszervezetek két vég­let között hányódva, hol min­dent pusztán szakmai kérdés­nek tekintenek, hol a részlete­ket is maguk akarják- szabá­lyozni. Ebben o helyzetben a X. kongresszus óta némi javulás tapasztalható, mert a kongresz- szus határozata nyomán a párt- szervezetek nagyobb figyelmet szentelnek a közművelődés ál­talános kérdéseinek és helyileg fontos részleteinek. A felsőbb szintű pártbizottságok áttekin­tették a közművelődés és ezen belül a művelődési otthonok te­vékenységét, eredményeit és gondjait, megszabták feladatai­kat. Határozataik azonban nem teremthettek automatikusan har­monikus viszonyt a művelődési intézmények és a helyi párt­szervezetek között. Ezt a min­dennapi munka során kell ki­alakítani. A művelődési otthonok igaz­gatóinak tavaszi országos kon­ferenciáján megfogalmazódott ez intézmények feladata nap­jaink közművelődési rendszeré­ben. A konferencia állásfogla­lása szerint a művelődési ottho­noknak elsősorban az aktív mű­velődés otthonaivá kell vóilniuk, és csak részben feladatuk, hogy más intézmények művészeti-mű­velődési programjai számára biztosítsanak teret. Ez a törekvés — nevezhetjük nyugodtan programnak is — azt jelenti, hogy a művelődési ott­honok nem kívánnak sem a saj­tóval, sem a könyvkiadással, sem a televízióval konkurrálni. A központi intézmények által ellá­tott művelődési feladatokat nem akarják átvállalni, vagy hagyo­mányból továbbra is folytatni. Helyet kell azonban adniuk olyan programok számára (hang­verseny, kiállítás, irodalmi est stb.), melyek az adott közösség számára a művelődési otthon helyiségeiben érhetők csak el. Az aktív művelődés feltételezi a puszta befogadáson túl a személyes részvétel és közremű­ködés igényét is. Erre épülnek az amatőr művészeti csoportok, c szakkörök, a tanfolyam jelle­gű oktatási formák és a klubok legkülönbözőbb formái. Ez az aktív művelődés tehát egyúttal kollektív, kisebb-nagyobS cso­portokban végzett tevékenységet is jelent. Ezek a formák — a résztve­vők számára — a művelődés „magasabb” szintjét jelentik a puszta befogadásnál, mert fel­tételezik az alkotó közreműkö­dést, az intenzívebb érdeklődést Másrészt szocialista jellegű ne­velési kereteket is biztosítanak, hiszen a kollektív tevékenység szükséglete, az egymásra utalt­ság, a közügyek iránt fogéko­nnyá bb, közösséget hozhat létre. Az ehhez szükséges feltételek megteremetése nem egyszerű. A művelődési otthonok korszerű szinten való fenntartása és fő­leg a kiscsoportos művelődési, «fka!mák bővítése ugyanis mind több anyagi eszközt is igényel. Az állam teherbíró képességét figyelembe véve viszont a mű­velődési célra fordítható össze­gek sajnos csak lassan növe­kedhetnek. A pártszervezetek feladata most mindenekelőtt az, hogy a konferencián megfogalmazott célkitűzések eléréséhez nyújtsa­nak segítséget a művelődési otthonoknak. Természetesen po­litikai és ideológiai segítségről van szó, amely figyelembe ve­szi, hogy a művelődési otthonok fenntartója a helyi tanács, szak­mai-módszertani irányítója pe­dig az "illetékes művelődési köz­pont —- végsősoron a Népmű­velési Intézet. Azt is szem előtt kell tartani, hogy a művelődési otthonoknak ma már jelentős részben jól felkészült, szakkép­zett vezetői vannak, akik képe­sek önállóan megoldani felada­taikat. Segítségre elsősorban a közvetlen szakmai kérdéseken túlmenő gondok megoldásában van szükségük, ezekhez várják a pártszervezetek útmutatásait. Az üzemi és területi pártszer­vezeteknek azt szükséges meg­fogalmazniuk, hogy az adott te­rületen milyen nevelési felada­toknak kell meghatározniuk a szakmai-közművelődési progra­mokat. A pártszervezeteknek kell megjelölniük azokat a politikai, világnézeti és egyéb nevelési célokat, —- például p gazdasági tervekből következő továbbkép­zési teendőket —, melyek a közművelődési programbart „ap­rópénzre válthatók”. Ez az általánosabb feladat­meghatározás nyújt megfelelő támaszt a művelődési otthonok számára, és gyakorlatilag csak ennek alapján lehet egy-egy évad végén beszámoltatni a szakmai vezetőket, ennek alap­ján lehet értékelni a munkáju­kat. A nevelési feladatok meg­oldásának formái és eszközei a felkészült népművelők rendelke­zésére állnak, ezek kialakítása olyan szakmai feladat, melyet terveik megfogalmazása során nekik kell megoldaniuk. A pártszervezet feladata to­vábbá, hogy segítsen a nép­művelőknek a művelődés­hez szükséges feltételek kiala­kításában. Segítsen abban, hogy az illetékes tanács kötelességé­nek tekintse a művelődés egé­szének szervezését és összehan­golását, s szerepének és súlyá­nak megfelelő figyelmet fordít­son a közművelődésre. Segíthet a pártszervezet az anyagi feltételek biztosításában is. Ahol a tanácsok, a vállala­tok és a szövetkezetek közösen biztosítják egy közösség műve­lődési feltételeit — szerződéses formában, közös fenntartással vagy más eszközökkel — ott az egy-egy területen önmagában nem kielégítő anyagi eszközök sokkal nagyobb hatékonysággal szolgálhatják a nevelést, a mű­velődést. Ezt a szükséges együtt­működést elsősorban a pártszer­vezetek helyzetfelismerése és céltudatos munkája biztosíthat­ja. Mindez azt jelenti, hogy a he­lyi pártszervezetek feladata a művelődés irányításában az el­vi, politikai keretek és a gya­korlati feltételek biztosítása, il­letve ezek alapján a művelődési otthonok tevékenységének rend­szeres ellenőrzése, értékelése. Rótki András, az MSZMP KB munkatársa., Pécsre látogatott a mongol postaügyi miniszter Tegnap Horn Dezső, a közlekedési és posta­ügyi miniszter helyettese, a Posta vezérigazgató­ja és P. Sagdarszuren, Mongólia magyarországi nagykövete kíséretében - különvonattal Pécsre látogatott Danin Gotov mongol postaügyi mi­niszter. A vendégeket délelőtt 11 órakor a fő­pályaudvaron dr. Szabó Tibor, a MÁV igazga­tóság vezetője, a Pécsi Postaigazgatóságtól Szabó János párttitkár és Bagarus György, a Postaigazgatóság fejlesztési vezetője fogadta. A Postaigazgatóság új műszaki épületében Ba­garus György adott tájékoztatót az igazgatóság szervezeti felépítéséről, munkájáról, az új Crossbar-rendszerű központról és annak műkö­déséről. Vendégeink ezután a Misinára láto­gattak, és megszemlélték a tv-to-nyot, valamint az adóberendezést Délután rövid városnézés következett - Danin Gotov, Horn Dezső és Mon­gólia magyarországi nagykövete a vendéglátók társaságában megtekintették Ujmecsekalját, a Székesegyházat és a Széchenyi téri dzsámit. A magasrangú vendéqek különvonata 17 óra 20 perckor futott ki a főpályaudvarról. Új út épiiS a vasút mellett és a Mecseken 61 millió forint Pécs útjainak építésére, korszerűsítésére Dr. Csanádi György Varsóban Dr. Csanádi György közleke­dés- és postaügyi miniszter Földvári László miniszterhelyet­tes társaságában Varsóba uta- Zótt, äz OSZZSD (A Szocialista Vasutak Együttműködési Szerve­zete) réndkivüli mirtiszteri kon­ferenciájára. A Beremendi Dózsa Termelőszövetkezetben befejezés előtt áll a több mint 300 férőhelyes szakosítót! szarvasmarha-telep. A telephez modem tejházat is építettek. Erb János felvéts!.* Pécs idei útfelújítási program­jának összeállításánál az előző évekhez hasonlóan most is gon­dot okozott, hogy a KPM-utak beruházási és felújítási időpont­jai nem rögzíthetők teljes biztonsággal, így a városi utak kapcsolódó felújítása is nehe­zen tervezhető. A másik gond, hogy pénzügyi okok következté­ben az útfelbontásokkal, útlezá­rásokkal járó köz'műfektetési és felújítási munkák sem tervezhe­tők, s ez szintén kihat az útfel­újítások tervezésére. így adódik aztán, hogy a város ugyan ren­delkezik a forgalom általános növekedéséből adódó korszerű­sítési követelmények hosszú­távú — 15 éves — tervével, az útfelújítások és korszerűsítések rövidebb távú tervezése csak nehezen oldható meg, 1973-ban Pécsett 61 millió forintot fordítanak a város út- hálózatártak felújítására és karbantartására. Ebből felújítási munkákat 35 millió forint érték­ben végeznek. Legnagyobb ösz- szeggel — 12,2 millió forinttal — szerepel a tervben a közeli években esedékes Mecsek- nyugati lakásépítkezést megelő­ző úthálózat építése. Az Aszta­los János, a Jurisics és a Buzási Abel utcák felújításával együtt a lakótelepet kiszolgáló közmű- vezetéket is kiépítik. Megkezdik idén a Verseny utca felújítását is 2 millió forintos költséggel. Ezt a munkát a felüljáró építése teszi szükségessé, A Verseny utca és a felüljáró kapcsolata révén a vasútvonaltól délre te­lepült ipari üzemek és nagy­kereskedelmi raktárak forgalma némi kerülővel erre juthat be sorompómentesen a városba. A Nagyhídi útnak a déli ipari út­tal kapcsolatos felújítására eb­ben az esztendőben 4 millió fo­rintot fordítanak. 7 millió fo­rintot irányoztak elő a mecseki utakra. Ebből korszerűsítik a tv- toronyhoz vezető utat és az au­tóparkolót. Tavaly műszeres be­hajlásméréseket végeztek a me­cseki utakon a szükséges erő­sítőrétegek vastagságának meg­határozására. A mérési adatok alapján idén végzik el az út- megerősítéseket és forgalombiz­tonsági okokból a lehetőségek­hez mérten szélesítik is az utakat. Megkezdik a Lapist és a Reme­terétet összekötő út építését, ami az Abaliget és Orfű felé irányuló forgalmat rövidíti le. 2,7 millió forintos költséggel befejezik idén a Péter utca fel­újítását, 1,6 millió forintot pedig a Bolygó utca felújítására for­dítanak. Ez a felújítás kapcso­lódik a pécsi sportcsarnok építéséhez. Sor kerül idén a Hunyadi János át, Széchenyi tér és Aradi vértanúk útja kö­zötti szakaszának teljes felújí­tására, s új burkolatot kap a Janus Pannonius utca is. A kerületek útkarbantartásra 15 millió forintot kapnak; 6-ot az I., 5-öt a II., 4-ét pedig a III, kerület. — Egyes útfel­újítási munkák elvégzéséhez la­kóházak lebontására lesz szük­ség, s a Szigeti várni csomó­pont kiépítését is csak az épí­tési területen lévő házak lebon­tása után vállalja a Közúti Igaz­gatóság. A szanálásokra 4 millió forintot irányoztak elő. A fenn­maradó összegből új útkarban­tartó gépeket vásárol a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat. Vályi Péter Moszkvába utazott Az Asztalos János utcában megtörténtek az előkészületek a csatornázáshoz, illetve az úttest felújításához Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn réggé) Moszkvába utozott, ahol o KGST Végrehajtó Bizottságának 61. ülésén vesz részt. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Ko­rom Mihály igazságügyi minisz­ter és Alekszandr Mihajlovics Szorokin követtanácsos, a Szov­jetunió budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. A tartalomból Politikai gyilkosság Portugál- Guineában (2. old.) Szövetségünk az ifjúságért (3. old.) A BCM munkásai (3. old.) Pécsi Grafikai Műhely (5. old.) Országúton (6. old.) Eredményes év I A közeli napokban tartják ez ] 1972. évet értékelő s az idei lei- I adatokat meghatározó termelé- I si tanácskozásukat a Baranya megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat dolgozói. Szép eredményekről számolhat be a vállalat vezetősége. A vállalat 1972. évi termelési értéke el­érte az 1,7 milliárd forintot,* s ennek 50 százalékát az ipari tevékenységből termelték meg. A vállalati eredménytervüket is teljesítették, sőt, 1,2 millióval túl is teljesítették. Az állatfelvásárlósban tavaly ismét rekordot ért el a vállalat. Fennállásuk óta a legtöbb ser­tést vásárolták fel, 292 ezer darabot, 62 ezerrel többet, mint az 1971-es rekord esztendőben, j A termelőszövetkezeti közös gazdaságokból 149 ezer, a ház­tájiból 119 ezer, az állami gaz­daságokból 24 ezer vágósertést vettek meg. Növelték ipari te­vékenységüket is, az 1971. évi 1670 vagonról 1818 vagonra, mindez kedvezően hatott a for­galmazásra is. Kedvezően ala­kult a vállalat exportja is. Va gómarhából 103 vagonnal ex­portáltak, élőmarhából 14 400 darabot, élő sertésből 54 ezer darabot adtak el a tőkés és szocialista piacokon. Az idei év nehéznek ígérke­zik a vállalatnál. A bauxit. cement falak újbóli megvizsgá­lása és a szükséges óvintézke­dések elvégzése után újabb egy év haladékot kaptak az üzemelésre.

Next

/
Thumbnails
Contents