Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-21 / 17. szám
A termokonténertil a konténeres atomerőműig Szovjet—magyar összefogással folyik a gyártás-előkészítés A magyar ipar energetikai berendezései, kazánok és erőművi berendezések a nemzetközi műszaki-gazdasági élvonalba tartoznak. Már a múltban folytonos újítások jellemezték őket: a Szikla—Rozinek-féle szénportüzelésű kazánoknál, a Lánq Gépgyár gőzturbinái az erőművi oldalon, majd pedig Heller és Forgó processzorok találmánya, a légkondenzációs hűtőtornyokra. Értékes örökség A hazai szakértők a berendezések tartósságot, működési hatásfokát, gazdaságosságát tekintették a legfontosabbnak s ez a műszaki-gazdasági koncepció már Kandó Kálmán alkotói tevékenységénél is jelentkezett. Sokan úgy tudják például, hogy Kandó Kálmán fő érdeme a „Kandó villamos mozdony". De, nemcsak a mozdony-konstrukció fűződik hozzá, hanem a műszaki újítás komplex, műszaki-gazdasági megközelítése is. Érdemes megjegyezni, hogy mint az Osztrák—Magyar Monarchia hadügyminisztériumának szakértője foglalkozott a hadi-széngazdálko- dással, s abban az időben a vasút szénbiztositása különösen fontos volt háborús szempontok miatt, A vasutakon egyenáramú villamos mozdonyok dolgoztak, de minthogy az egyenáramú feszültséget a hosszú távvezetékek felemésztik, nagy villamos teljesítményeket nem tudtak nagy távolságokra szállítani. Emiatt a villamosított vasútvonalak mentén viszonylag sűrűn kellett telepíteni a kizárólag vasúti energiaellátó villamos erőműveket. És Kandó azért alkotta meg fázisváltás villamos mozdonyát, hogy azt váltóárammal, „közönséges" ipari erőműből is táplálhassa energiával. Szikla —Rozinek feltaláló pár alapvető ideája a gyenge minőségű porszenek gazdaságos eltüzelésére irányult, Heller professzor alap- gondolata a beruházási és víztakarékosság sokat kutatott egyik bevált megoldása volt. Kitűnt, hogy zárt ciklusban, körben keringetett vízzel dolgozó hűtőtornyaira különösen atomerőműveknél lesz nagy szükség, ahol a besugárzott hűtővizet a rendszerben megtartják s így az nem lehet veszélyes a környezetre, eifolyásokra stb. Elsőnek angol atomerőműnél szereltek fel Heller—Forgó-féle hűtőtornyokat, majd hazánkban Gyön- gyösvisontán a Gagarin Hőerőműnél. Dávidok és Góliátok Az energiaellátás azonban nemcsak nagy hőszolgáltatókat, energiatermelő kolosszusokat követel. Látjuk a lakótelepi távfűtéseknél, beruházásoknál, hogy a hőigényt helyi hőforrások megnyitásával elégítik ki. A beruházásokkal és a beruházási idővel való takarékoskodáshoz pedig könnyen szállítható, telepíthető, összeszerelhető energiaforrásokra is szükség van. A legfőbb elvek megvalósítása — korszerűség, gazdaságosság, üzembiztosság — a kisebb egységeknél évszázados műszaki fejlesztési folyamat kiérlelt eredménye például a Magyar Hajó és Daru gyárban, ahol a konténerizáláshoz csatlakozva alkották meg az ún. Termokonténereket, gőz- és melegvízszolgáltató automatikus hőközpontokat. A modern konstrukciós elvek szerint készített TE—20 típusú szállító konténerbe szervesen beépített komplett automatikus hőközpont egyetlen szállítóládában a következőket tartalmazza: — Nagyvízterű kazánberendezést, az összes biztonsági szerelvényekkel. — Automatikus óla], gáz vqgy kombinált égőberendezést, lángőrrel. — Műszerezést és automati- kát központi vezérlőpultba szerelve^ — Tápvíz előkészítő berendezést és vegyszeradagolót — Teljes belső csővezetéket keringtető szivattyúval, tágulási tartállyal és az összes szükséges szerelvényekkel. — Lemezkéményt a szükséges merevítésekkel. Nagyobb építkezéseknél, ahol az építkezés nagyságrendje nem indokolja fűtőerőmű építését, egy ilyen termokonténer 100—200 lakás fűtéséhez elegendő. De, alkalmazható nagyobb, hőigényes intézményeknél, például kórházaknál is fűtésre és mindenesetre biztonsági tartaléknak. Beállítható nagykazán helyett ideiglenes üzemre, amikor például műszaki revízió vagy váratlan kazánüzem kieséseket javítások követnek. Általában, ez az ipari „zsebkazán” mozgékony, komplett, gyorson üzembe helyezhető külön kazánház nélkül, alapozási igénye minimális, csupán be kell kötni a villanyt, gondoskodni kell az üzemanyag utánpótlásról és ő fogyasztó csatlakoztatásáról. S, ha ez utóbbinál kiderül, hogy például a melegvíz csővezetékek útja igen bonyolult, a termokonténert könnyebb gyorsan áttelepíteni, semmint a csővezetékek rendszerét átépíteni, a földmunkákat szaporítani, és így tovább. A Termokonténer energetikai gépészetünk új eredménye, amely hatással volt a Láng Gépgyár tervezőire is, akik egy törpe atomerőmű tervezésével és gyártásának előkészítésével foglalkoznak. A következő években, szovjet—magyar együttműködéssel ugyanis megszületik az első, hazánkban gyártott, mobil, szállítható kis atomerőmű, a „SZEVER—2”. Erőmű—lánctalpakon A szállítható atomerőmű gondolata már évtizedes, elsősorban ott alkalmazzák, ahol nagyobb erőművek telepítése költséges, de felesleges is, mert vagy ideiglenesen van csak szükség energiára, vagy pedig túl nagy távolságból kellene az energiát odaszállítani. Ez esetben természetesen már nemcsak melegvízfűtésről, vagy gőzszolgáltatásról kell gondoskodni, hanem villamos energia szolgáltatásról is. Nagy méretű „zsebelemre" van tehát szükség, például a szibériai mezőkön, vagy éppen a sarkokon, továbbá Kanadában ott, ahol nagy telek vannak. Készülnek is ilyen atom-telepek, a Szovjetunióban például megkísérelték harckocsi vagy nagy lánctalpas terepjárókra építeni őket, Nehéz azonban ösz- szeegyeztetni egy viszonylag nagy harckocsi vagy lánctalpas terepjáró saját üzemi feltételeit egy atomerőmű sajátos üzemi feltételeivel. Sokkal praktikusabb, olcsóbb és célravezetőbb a kis atomerőművet konténerekbe „csomagolni" de úgy, hogy az „örökcsomagolás’' legyen, s csak ki kell nyitni a „dobozokat”, úgy mint a Termo- konténereknél láttuk, s az erőmű máris dolgozhat. S, ha ót kell helyezni, ismét „becsomagolják”, felrakják a konténer szállító járművekre és az egész erőrpűtelep megkezdheti vándor útját. A konténerizált atomerőmű, amelyet a Láng Gépgyárban terveznek két fő egységből áll majd. Az egyikben lesz a kis atomreaktor, a másikban pedig a gázturbinás villamos erőtelep, mintegy négyezer kilowatt teljesítménnyel. Ezzel az egységgel nincs sok gondjuk a tervezőknek, de az atomreaktor gyártása már nagy műszaki felkészülést kövétel meg. Igaz, az alapterveket az átorherőrtiűgyár- •tásban már sok tapasztalatot szerzett szovjet tervezők készítik és szállítják, a gyártás azonban a Láng Gépgyárban újszerű szerkezeti anyagokkal, eddig a gyárban nem alkalmazott pontossággal és beméVégre „hallható” a Kossuth-adó Új URH-adót helyeztek üzembe a Misinán A kazán kemény felöli része. A kazán egyébként pakura, illetve olajtüzelésű. Fotónkon a nyitott konténerajtók is láthatók résekkel folyik majd, Az első számú gyártási feltétel a tisztaság, q pormentes gyártási körülmények megteremtése. Külön szerelő állomás — egy nagyobb betonteknőt — kell készíteni, speciális állványzattal. Olyan pontosan kell majd az atomreaktor alkatrészeit összeszerelni, hogy azt újra szétszedve s a helyszínre szállítva, semmiféle „utóigazítás” igénye ne merülhessen fel. A gyárban így elkészített berendezést szinte hermetikusan konzerválva kell becsomagolni és teljesen konzerválva, páramentesítő anyagokkal védve kell útjára bocsátani, Az atomkazán ellenőrzéséhez már nem elegendő o hagyományos gyári szakértelem, amelyet egyébként, a kis atomerőmű program végrehajtásában közreműködők továbbképzésével növelnek. A Központi Fizikai Kutató Intézet tudományos közreműködésére, műszereire is szükség lesz a munka eredményességének, minőségének, és megbízhatóságának szavatolásához. Magyar újítások Felmerülhet, hogy ha az atomkazán egységének terveit döntő részben szovjet tervek alapján készítjük, mi ebben a magyar mérnöki tudás szerepe és alkotó tevékenysége? Igaz, nem terjedhet ki mérnökeink' munkája, tapasztalatok nélkül önálló tervezési munkákra, de máris hozzájárultak a kis atorri- erőművi egység műszaki fejlesztéséhez. Javasolták például, hogy az atomreaktor tartályát az eredeti tervektől eltérően készítsék. Az előírások ugyanis a drága rozsdamentes acél alkalmazását írták elő, a magyar „ellenjavaslat" pedig ún. plat- tírozott, vagyis vékony rozsda- mentes anyaggal bevont olcsóbb kivitelű, de minőségben ugyanolyan jó tartályok készítésére szól, amelyet mérlegelésre el is fogadtak. A turbina-generátor egységnél most „jól jön” a Heller—Forgó-féle találmány alkalmazása. Ezzel a szovjet— magyar konténerizált atomerőmű teljesen függetlenítheti magát a „vízcsapoktól”, minthogy hűtővize zárt rendszerben kering, jóformán veszteségek nélkül. A Láng Gépgyár tehát, amely egyébként a Paksi Atomerőmű megalkotásában, szerkezeti egységeinek elkészítésében is a fő érdekeltség vállalója, első számú meghonosítója a magyar iparban az atomerőművi technikának, amelyben természetesen, több más vállalat is kooperálni fog, A vállalkozás viszonylag nagy anyagi erőket igényel, sok pénzbe kerül, de nemcsak pénzben fog megtérülni, hanem korszerű technikában és gyártástechnológiai fejlődésben is, amint ezt a nemzetközi tapasztalatok igazolják. Szluka Emil Hétfő óta azok a pécsi és Pécs környéki rádióhallgatók, akiknek az URH vételre is alkalmas rádiójuk van, műsorkezdettől a műsor befejezéséig zavarmentesen és kifogástalan minőségben hallgathatják a Kossuth- műsort. Egy új URH adó üzembehelyezése pedig lehetővé tette, hogy a Kossuth-műsortól függetlenül a 67,97 MHz-en hallható a Magyar Rádió URH műsora, Azt minden URH rádióhallgató észrevette, hogy ultrarövidhullámon más állomások nem zavarják a Kossuth programot és az URH minőség nagyságrenddel jobb, mint a középhullámon sugárzott rádióműsoroké. Azt azonban csak a szakemberek tudják, hogy a jobb minőség oka nem csak az ultra- rövidhullámok felhasználásában, hanem számos egyéb technikai változásban keresendő. Az URH rádiózás minőségi előnyei a zenei műsoroknál jelentkeznek igazán. A rádióhallgató a zenei műsort épp olyan kifogástalan minőségben élvezheti, mint az, aki ott ül a hangversenyteremben. Ultrarövidhullámon a műsor- átvitelre a stúdióból az adóantennáig a „hi-fi” minőséget valósítják meg és ebbe a fogalomba egyaránt beletartozik a speciális zenekábelek fel- használása és az URH műsorszórásban alkalmazott frekvenciamodulációs rendszer. Ez a modulációs eljárás eredményezi azt is, hogy URH-n nem jelentkeznek a klasszikus rádiózásban annyira bántó ipari, vagy más elektromos eredetű (porszívó, hajszárító által okozott) zavarok sem. Az URH-n a rádióhallgató valami egészen újszerű zenei hatást is észrevesz, amit a zeneértő úgy határozna meg, hogy az eredetivel azonos a műsor dinamikája. Mit értünk ez alatt? A hangversenyteremben ülve fülünk képes arra, hogy a zenemű piano és fortisszimo részei közti több ezerszeres arányt, vagyis a zene dinamikáját, érzékelje. Ha ugyanezt a zeneművet' középhullámú rádión át hallgatja, ez a dinamika lényegesen lecsökken, vagyis a technikai korlátok miatt meghamisítják a zenét. URH-n a technikai lehetőségek mások, a dinamika nem csorbul, A mégoly jóminőségű rádió- készülékek a dinamikában jelentkező torzításom kívül a szenei A termoionténer néhány betonlábon, illetve tuskán elhelyezkedve, Bzemkészen, élvezetet középhullámon mindenképpen csökkentik, A legmagasabb hangokat, noha a helyszínen azokat eljátssza a zenekar, hiszen a zeneművet úgy alkotta meg a szerző, a klasszikus rádiózás nem adhatja vissza, hiszen a középhullámú rádióadó — megint csak technikai korlátok miatt — azokat ki sem sugározza. Az átviteli út „hi-fi" minősége és a frekvenciamodulációs technika azonban azt jelenti számunkra, hogy az URH-n hallhatjuk a legmagasabb hallható hangokat is. Most már csak egyetlen „hamisítást" kell elviselnünk. Mégpedig azt, hogy a hangverseny- teremben ülő ember hallja, hogy a zenekar egyik vagy másik hangszere balról vagy jobbról szól, a rádióhallgató és jelenleg az URH rádióhallgató is a hangszer irányát nem érzékeli. A szakember erre azt mondja, hogy a rádiósugárzás nem sztereofonikus, vagyis mono. De reméljük, nem sokáig. A Magyar Rádió az ultrarövidhullámú zenei műsorok nagyrészét sztereofonikuson készíti és a tervek szerint az URH- adók a térhatású rádióadást alkalmazni fogják. A sztereofonikus URH adás hiánya azonban csak nagyon kevés, a térhatású vételre is alkalmas, rádiókészülék tulajdonost érint. ^Sokkal nagyobb azoknak a rádióhallgatóknak a számai akik az URH rádiózásban már ma jelentkező előnyökről mondanak le azáltal, hogy nem modernizálták rádiójukat, vagyis magyarul szólva még mindig a korszerűtlen — URH vételre alkalmatlan — rádiójuk van. A korszerű rádiózás ma mór URH vétel nélkül elképzelhetetlen, már a táskarádiók nagyrészét is ultrarövidhullámú vételre alkalmas módon gyártják. Éljünk tehát a lehetőségekkel. S. G. Épül a legnagyobb teleszkóp A világ egyik legnagyobb obszervatóriumában, a Szovjet Tus dományos Akodémia zelencsukf asztrofizikai állomásán befejezték a 6 méter átmérőjű óriás teleszkóp alapjának szerelési munkálatait. Az új csillagvizsgáló a Kaukázusi hegyvonulat egyik 2100 méter magas ormán épül. He- lyét gondosan választották ki, a tudósok 6 éven át vizsgálták az itteni „látási viszonyokat". Miután megfelelőnek találták, a kiváló orosz geodéta, Pasz- tuhov nevét viselő csúcson elkezdődhettek a világ legnagyobb teleszkópjával felszerelt obszervatórium építési munkálatai. Milyen vizsgálatokat tesz lehetővé ez az „óriásszemű” berendezés? Segítségével a tudósok sokkal mélyebbre hatolhatnak a világűrbe, távoli galaktikákat, kvazárokat vizsgálhatnak, tanuimonyoznatjaK a csillagok, a csillagködök, fizikáját, más bolygók légkörét, felületét. Az új teleszkóp érzékenységét a következő példával szemléltet, hetjük: ha a Szovjetunió távolkeleti körzetében valaki meggyújt egy gyufát, akkor a láng fellobbanását körülbelül 10 ezer kilométerre lévő kaukázusi teleszkóp rögzíteni tudja. I
