Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-19 / 15. szám

I 1973. január 19. DUNÁNTÚL! NAPLÓ b * Új városrész születik Pécsett több lakás épül idén Ezernél a Kert­városban Egy esztendeje emelték be az első panelokat Részletek a „korabeli" tudó- fásból: „Két óriási daru gémjei teg­nap délutánig beemelték az első ház első lakásának elemeit az első szinten, s a munkások a szerelést végezték.- 1972. január 19-én reggel 130 ember állt munkába — adja a tájékoztatást Jakab József építésvezető.- Az első épületek hány szin­tesek lesznek?- öt.- Átadási határidő?- Április 28.” E néhány mondat egy eszten­deje jelent meg a Dunántúli Napló „Új városrész születik Pé­csett" című tudósításában. A január 19-én megkezdett épü­letbe — az ismert okok követ­keztében — december végén költöztek be a lakók. A Kertvárosban egy év alatt 670 lakást építettek. Schatzl József építésvezető egyike Uránváros hajdani épí­tőinek, most pedig a Kertváros egyik építője. Arról beszélünk, annakidején mennyire jutottak egy esztendő alatt?- 1955-ben kezdtük Uránvá­rosban a munkát, az első Csü- házat pedig 1956 októberében adtam át. Az első év „termé­se?” 6 Csü, 9 Csf és 3 K jelű épület, 492 lakással. Csakhogy ebből 420 egy- és másfélszobás volt, fürdőszoba nélkül!- Kertvárosban mit csinál?- A járulékos létesítménye­ket. Könnyűszerkezetes óvodát és bölcsődét, az univáz-szerke- zetes iskolát, ABC-áruházat, üz­leteket- Milyen a könnyűszerkezet­tel dolgozni?- Érdekes, izgalmas feladat. Valamennyiünknek, akik ezzel dolqozunk, újdonság még, is­merkedünk vele. Az biztos, hogy könnyebb, gyorsabb más építési módoknál. És mi van a Kertvárosban az évfordulón? Először is: a méretek már vá­rosiasak, az utcákon, a házak között pedig el lehet sétálgatni, bár a csípős januári szél nem csinál ehhez valami nagy ked­vet. Aztán a kép is városias. Két ház között nyitott fedéllel áll a szeméttartó konténer, s az átsüvítő szél hordja-viszi a sze­metet. Az erkélyeken fölösleges bútorok, szánkók, itt-ott száradó ruhák. Valamelyik lakásban nyitva az erkélyajtó — az ideig­lenes hőközpont bizonyára kitű- ' nőén üzemel. A városrész jelenlegi nyugati szélén (később ezen túl OTP- házak épülnek) éppen az. évfor­duló előtti napon volt az első tízemeletes tömb átadása, ebbe a 160 lakásba hamarosan köl­tözhetnek már a bérlők. A föld­szinten üzlethelyiségek lesznek, az épület körül most folyik a durva tereprendezés. Készülnek az első tévé-házak alagútzsalus fogadószintjei, a közelben ala­pozás földmunkáit végzik, távo­labb a cölöpalapozó dolgozik. Egy esztendeje egy építésve­zetőség dolgozott itt 130 ember­rel, most már öt építésvezető­ségnek — mintegy 700 embernek — ad munkát a Kertváros. A 3/3-as építésvezetőségé a lakásépítés zöme, Vezetője, Ja­kab József így foglalja össze röviden az első esztendőt: — Nehéz esztendő volt, sok minden belejátszott a lakások késedelmes átadásába, de én mégis azt hiszem, hogy a lakás­építésben amit lehetett, min­dent megtett a kivitelezés. ■ ■ — A továbbiakban? — 1100 lakás alapjai már el­készültek. — Ez mit jelent? — Art, hogy már 1974-re is előre dolgoztunk. Pécs idéi tervében ezernél több kertvárosi lakás építése szerepel. Ezenkívül épít még itt 150 lakást az OTP. Az évfordulón egyébként már 200 nál több család lakik a Kertvárosban, a jövő héten pe­dig megkezdik a beköltözést a tanácsi bérlakásokba is. Hársfai István Tegnap történt Dr. Csendes Lajos, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese teg­nap délután Dunaszekcsőn nyil­vános pártnapot tartott a X. kongresszus határozatainak vég­rehajtásáról a Központi Bizott­ság 1972. november 14—15-i ülésének állásfoglalásáról. * ülést tartott tegnap délelőtt a HVDSZ Baranya megyei Bi­zottsága. Fő napirendi pontként a szocialista brigádmozgalom 1973. évi feladatait tárgyalták meg. Értékelték a szocialista munkaverseny tavalyi eredmé­nyeit. Megállapították, hogy a brigádok jó munkája hatéko­nyan elősegítette a termelési, gazdálkodási tervek teljesítését és a vállalati nyereség növe­lését. Az ülés határozatként el­fogadta a javaslatot; ebben az évben maradéktalanul érvényt keli szerezni annak a rendelke­zésnek, hogy a munkahelyi ve­zetők félévenként beszámolja­nak a brigádértekezleteken vál lalutuk gázdasági helyzetéről, az eredményekről, csakúgy, mint az esetleges gondokról, nehéz­ségekről. A SZÄZADPARANCSNOK- Azt mondta, hogy a mun­kásőr - tulajdonképpen — „pluszt" ad munkabírásából, szabadidejéből, amikor vállal­ta ezt a társadalmi kötelezett­séget?- így vah. Pedig hát minden- j ,ki tudja, • hogy ez önkéntes I szervezet. De az is igaz, hogy ezt nem lehet csak „ma" csi­nálni és „holnap" már nem, mert esetleg — mittudom én — meggondolta magát. Erre sze­rencsére, nem is tudok példát mondani. A mi századunkban van több egészen fiatal mun­kásőr, de körülbelül tizenketten túl vannak a hatvanon, sőt, — igaz, hogy most szerel le rövi­desen a hidasi Pártái Mihály bácsi, de 75 éves fejjel! Ficzkó Sándor század­parancsnokkal beszélgetek a Pécsi Hőerőmű második eme­letének szobájában: ö az üzem főmérnöke.- Tapasztalatból mondha­tom, hogy szerintem a munkás­őrök zöme két okból lépett a szervezetbe. Az egyik, amit már említettem, hogy valóban úgy érzik: többet kell vállalniuk a pártért, társadalmi rendünkért. A másik pedig: miután kinőt­tünk az ifjúsági szervezetből, aztán a hadseregből is, vala­hogy hiányérzete támad az em- I bernek. Szüksége van egy szi­gorúbb, fegyelmezettebb lég­körre, egy szorosabb kollektívára j vagy talán egy olyan elfoglalt­ságra, ahol talán a legjobb barátokra lel. Nagyon kérem, ne vegye ezt „fellengös" gon­dolatoknak, mert higgye el, így igaz ez, ahogy mondtam. Ficzkó Sándor zömök, 43 esz­tendős férfi és most én is min­den udvariasság nélkül mon­dom, hogy harmincötnek sem vélném. Pedig két nagylánya van, Ildikó II. éves bölcsész hallgató Szegeden, Zsuzsa pe­dig harmadikos gimnazista. — Már ez a főmérnöki be­osztás is időt-emésztő tevékeny­séggé/ jár. Hogyan jut ideje munkásőri foglalkozásokra, sőt, mint századparancsnok? — Most már lassan két esz­tendeje, hogy egy naplóban bejegyzem az órákat, mennyit töltünk el munkaidőből és mennyit saját szabadidőnkből a munkásőrségben. Ugyanis az a célunk, hogy az arány egy, il­letve kétharmados legyen. Ez most már sikerült. Egyébként mondjuk éves viszonylatban egy — három hónapnyi idő az - persze munkanapokra számít­va, amit munkásőrségben töl­tünk. Az egy hónap általában a munkásőrre vonatkozik, de a parancsnoki beosztások mar két-három hónapnyi elfoglalt­ságot igényelnek. Nos, hát en­nek egyharmada esik kimon­dottan munkaidőre. De hang­súlyozom, ez nem jelenthet ter­melési kiesést senkinél sem. Olyan munkahelyi szervezési in­tézkedéseket hoztak a vállala­tok, üzemek, hogy szolgálatra, vagy többnapos foglalkozásra, gyakorlatra, kiképzésre behívott munkásőrt mindig, minden esetben helyettesíteni lehet. És most teljesen mindegy, hogy akár lakatosról, vagy éppen — mondjuk az én esetemben — főmérnökről van szó. Köztudott, hogy nélkülözhetetlen ember nincs. — Nem hiszem, hogy a mun- kásőrők kikérése azért simán zajlik le... - jegyzem meg a főmérnöknek, — De bizony. Az utóbbi évek­ben semmiféle gátló körülményt nem tapasztaltunk. Ha koráb­ban volt is, az sem azért, mert bármelyik igazgató is nem ér­tene egyet a munkásőrség lété­vel, csupán helyettesi gondok­kal küszködtek, de jó szervezés­sel megoldódott. Nekünk egész évre szóló pontos tervünk van. Minden munkásőr pontoson nemcsak napokra, hanem órá­ra kivetítve tudja, mikor kerül szolgálatba, mikor kell részt vennie foglalkozásokon. A mi századunk tagjai mintegy hu­szonöt-harminc üzemből, válla­lattól jönnek foglalkozásra. Az időpontról már jóelőre értesí­tem levélben az igazgatókat és a párttitkárokat, így aztán ezt időben figyelembe vehetik a munkabeosztásnál. A munkásőr aztán a saját szabadidejét is ennek megfelelően osztja be, Ehhez szigorúan ragaszkodunk: távolmaradást kizárólag csak betegség, vagy valami sajnála­tos családi esemény indokol­hatja. — Egy kicsit riasztónak tar­tom a szigorú fegyelmet... — Nálunk egyetlen munkás­őr sem panaszkodik erről. Mert nagyon meleg baráti légkörben élünk, egyébként családi este­ket szerveznek egységeink, sőt, mi tavaly századgyűlésre meg­hívtuk a feleségeket is, amikor egész évi munkánkat értékel­tük, elemezgettük, utána pedig fehér asztalnál folyt a társal­gás, zenével, tánccal. Ami pe­dig a többnapos és valóban fárasztó gyakorlatokat illeti: le­het, hogy furcsán hangzik, de fizikailag és erkölcsileg is fel­frissülünk. «. t. A KISZ 1973 az erőgyűjtés esztendeje Központi Bizottság felhívása A Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség, a Magyar Rádió és a Televízió Ifjúsági Osztálya a X, Világifjúsági Találkozó al­kalmából vetélkedőt hirdet. A vetélkedő célja: száz VIT küldött kiválasztása. A pályázók a X. VIT programjának megfelelő helyzetekben adnak számot szo­cialista hazánk eredményeinek, ifjúságunk életének, a KISZ te­vékenységének, a haladó ifjú­sági világmozgalomnak az is- meietéről, politikai felkészült­ségükről. Bizonyítaniuk kell, hogy megfelelően tudják képvi­selni a találkozón a magyar fia­talokat, számot kell adniok já­tékkészségükről, kezdeményező kapcsolatteremtő képességükről. Az országos vetélkedő legjobb­jai — az alapszervezeti, járási, kerületi, városi, majd megyei versenyek után — a Rádió és Televízió nyilvánossága elé ke­rülnek. A 10x10 a X. VIT-re" cí­mű vetélkedőre minden 14—26 év közötti magyar fiatal jelent­kezhet a KISZ helyi alapszerve- zeteinél — 1973. február 15-ig. Bővebb tájékoztatást a KISZ já­rási, kerületi, városi és megyei bizottságai adnak. Á Dráva úíabh szakaszát szabályozzák A Dráva szabályozása Dráva- szabolcs és Drávacsehi között lényegében befejeződött. Mai csak kisebb munkákra vem szükség. A Dráva szabályozása új szakaszhoz érkezett. A Drava magyar—jugoszláv közös érde­kű szabályozási munkáinak ál­lásáról az ez évi folyamszabá­lyozási feladatokról tájékoztatta lapunk munkatársát tegnap a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgató­ság székházában Tóth László, a Vízügyi Igazgatóság vízkárel- hórítási osztályának vezetője. Mint ismeretes 1958-ban in­dult meg a magyar és jugo­szláv vízügyi szervek közös Drá­va szabályozási munkája. A megegyezés értelmében a folyó jobb partján a szabályozási munkákat a jugoszláv, á bal parti szabályozási teendőket pedig a magyar vízügyi szer­vek végzik. A folyamsztobályozás Matty térségében indult meg és Barcs irányába húzódik. 1958 óta a Dráva említett szakaszának sza- bályozása közel 87 millió forint beruházást igényelt E munkák során az építők több mint 110 ezer köbméter terméskövet, 30 ezer köbméter rozsét használ­tak fel. A Dráva több mellék­ágát zárták le és így a jelzett térségben a folyót a főmeder­be terelték — kialakították a végleges partvonalat. Sor Ke­rült a folyó partjának és med­rének rendszeres tisztítására is. A régebben épült partbiztositó műveket felújították, valamint újakat építettek. Jelenleg a szabályozással Drávacsehi környékén tartanak. Az idén, az ún. folyófenntartás során — melyre 7 millió forint áll az igazgatóság rendelke­zésére — Felsőszentmárton, Víz­vár és Zákány térségében dol­goznak majd az építők. Ez az esztendő az erőgyűjtés ideje. Az idén az igazgatóság felkészül a Dráva egy újabb 10 kilométeres szakaszának szabá­lyozási munkájára, mely a fo­lyó Drávacsehi és Vejti között? szakaszát érinti, A kiviteli ter­vek most készülnek. Az előzetes számítások szerint e szakasz folyamszabályozási munkái 25 millió forintba kerülnek. Az épí­tés 1974-ben kezdődik és előre­láthatólag 3 esztendeig tart. M.L. Hol van már az idei hó SZÜLETTEK: Zsitfcovszky Tímea, Forgó Esztella, Baki Tímea, Jenovai Andrea, Mischl Bernadett, Selmeczi Szilvia, Kozma Csaba, Gáspár Krisztina, Jung Ró bért, Benkő Mónika, Kéméndi Krisz­tina, Hroncsok Veronika, Gálos Ág­nes, Borobas Norbert, Lobb János, őri Tibor, Széplaki Eszter, Borics Krisztina, Szalai Sándor, Heisler Szil­via Halász Anikó, Adóm Szabolcs, Bergauer Erika, Bozsánovics Tamás, Fehér László, Ginter Andrea, Baracsi Mónika, Radnai Zoltán, Szörényi Beá­ta, Várszegi Andrea, Duthweiler Já­nos, Táborosi Zsolt, Marosi Zoltán^ Farkas Andrea. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Varga Tibor és Grabarics Edit, fiiét János és Dénes Erzsébet, Varga Béla és Steiner Rozália. Kis-Kovács József és Vétek Mária, Csermák Janói ét Nagy Mária. MEGHALTAK: Staub Ferenc, Kiss István, Kecskét Istvánná sz. Uglár Margit, Kovács Já­nos, Messzarics Bertalan, Schifflev Ágostonná sz. Schneider Katalta, Sárdí Lajosné sz. Bayer Katalin, GütJn István, Zsiborás György, Horváth Jó- zsefné sz. Szabó Anna, Leskó Mihály, Harmaíta András, Szekeres József, Varga Lajos, Fehér Jánosné sz. Szil­vást Mária, Zapff Ede, Németh Ma« ria, Dómba í Antal, Erdélyi Jánosáé sí- Draskóczi Anna, Varga Józsefné sz.’ Hetesi Mária, Brückner János* Kis-Tóth Géza, Pavlovics István, dr«. Aczél Lászlóné sz. Brunner Márta, Karádi György, Rosta István, Újhelyi Istvánná sz. Gál Julianna, Auguszt József, Brösztl Józsefné sz. Vinczo Szerén, Szabó József, Gácsi Julianna, Sas Jánosné sz. Csapó Rozália, Ki­rály Lajos, dr. Varqa István, Chrená- czy-Nagy Tibor, Gerencsér Jenőnél sz. Fleisz Anna, Sóiom Istvánná sz. Kovács Katalin, Freiszberger Máté, A tv-torony alatti felvonóáriomástól indul a sí-, illetve a ródlipálya KOMLÓ : A fehér fák között fekete eser­nyővel sétál egy férFi. Nincsenek illúziói: ha egyszer esik, ernyő kell, meg kalap. Az erdőben is. Ilyen esernyős ez a tél. A vá­rosban hamar „rendet terem­tett” az olvadás, a koszos, lucs­kos utcákból a Mecsekre kell menekülni, ha igazi havat akar látni az ember. A Pálosok előtt a megmaradt havon kínlódnak a srácok. Ki ródlim, ki az iskolatáskáján. „Te idióta, még kormányozni sem tudsz?” — kiabálja egy szőke csöppség a bokrok alól kászá­lódó társának. Nem baj, majd megtanul, Ha eljön az ideje ... Az üdülőszálló felett eltévedt őzike áll meg az úton. Fáradt lehet szegény, az autó zajóra sem menekül. Esni kezd az eső. Fenn a Mi­sinán mór vigasztalanul zuhog. A megöregedett, ősszeroskadt hó lehangoló látvány. A hógyil­kos eső, az építkezés idegesítő zaja sehogysem fér meg a téli erdőben. Valamikor a kilátó alatt párás kis vendéglő és for­ralt bor várta a síelőket, kirán­dulókat. A bódé — milyen fi­nom hideg sört adtak itt a nyá­ron! — bedeszkázva, behavaz­va. A parkolóhelyen forgolódó autókból bojtos sapkák és sí- lécek bukkannak elő. Az északi lejtőn fehérebb a világ. A nyomok ó lesiklópályá- hoz vezetnek. A síelők, ródlizók túlharsogják a toronyból idehal­latszó monoton kopácsolást. Ki­nyitják a síházat, megindítják a felvonót. „Fájkos ez a sné” — állapítja meg az edző, miié a beavatottak bólogatnak. Való­színű, a hó és az eső összefüg­géseiről lehetett szó . .. Vége a délelőtti tanításnak, benépesül a hegyoldal. Persze a téli szünetben nem tudott es­ni. Később némi konfliktus támad a síelők és a szánkózó gyerekek között. A lesiklópólyát a ródli csak tönkreteszi — ér­velnek a síelők. Biztos, de a srácoknak is kell tréningezni va­lahol, ma ugyanis szónkóolimpia lesz. A ródlipályón meg akkora sziklák állnak, hogy csak lánc­talpassal lenne biztonságos.-— Gyerünk, fel a léceket, fu­tás a Kisrétig, aztán vissza — diktálja az iramot a testnevelő tanár. — De ilyen hóban orra bu­kunk — tiltakozik egyikük, s hogy állítását igazolja, a rajt után máris a havat harapdálja. — Te meg talán lekvárral kented be a ródlidat, vagy smirg­liből van, hogy nem csúszik? Nyomás, mi lesz holnap a ver­senyen ! Azt csak a jóisten tudja. Egy biztos: kitartóan zuhog az eső... Nyomok a hóban. Nyuszka le­hetett, mi más merne szabadon' csatangolni. Csak a nyúlra van vadászati tilalom. A Dömörkapunál egy csapat pirosmelegítős fiú fut Valami­lyen edzőtáborban lehetnek. „Még jó, hogy elolvadt, így könnyebb futni” — hallatszik a sorbol. Jó ... De azért a mecseki tél úgy szép, ha igazi. Nem ilyen esernyős... Panics György j SZÜLETTEK: Martini Blanka Ildikó, Barid Sok. tán, Henger Gábor, Endrei Katalin« Medgyesi Bálint, Szabó Andrea, K6" vári Csaba. Benke Szilvia, Jovánovíe* László, Fülöp Róbert, Takács Anikó« Orsós Sándor, Rabitovszky Bernadett» Tóth Éva, Orsós Sándor. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Both Attila Ignác és Tóth Za» zsanna. MEGHALTAK: Balogh Lajosné sz. Bak Anns» Mühl Bálint, Molnár Albertné sz« Bulai Anna. Fisli Viktorné sz. Kozma Mária. MOHÁCS: SZÜLETTEK: Bogdán Éva, VCulutáez Gábor, Mol­nár László, Soft Zsuzsanna, Matus Norbert, Ferenc Antal, Kovács And­rea, Klárics Annamária, Borza Jolán» Kise Zsolt, Kosztler Ágnes, Ecker Ro- •and, Wigand Ildikó, Kozári András« Gyuricza András, Hábel Zoltán. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Kurta Sándor és Szetei Ilona, Gt<* vák László és Radócz Julianna. Jak* sits János és Kaufmann Borbála. MEGHALTAK: Varga Mihály, Bakó Károly, Nagy Jusztina, Horváth Réfáné sz. "áoies Éva, Bakó Józsefné sz. Szr’*>-' Éva, Hnidu Sándorné sz. Pao Ta-át. Vrebsz Gáborné sz. Müller Erzsébet, Sállá! néterné sz. Kovács Erzsébet. Köszönet Köszön etünket fejezzük iri mind» azoknak, akik szeretett halottunk, RIBA LAJOSNÉ temetésén megjelentek, részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló csalódó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents