Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-18 / 14. szám

\ Í973. ion (tőr H. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Interpellációk a tanácsülésen Aliért „kering“ az idegen? — Parkrongálók Ujmecsekaljón Még mindig téma a sorompó Amikor a határozót megsza­vazásával végetér az utolsó na­pirendi pont megtárgyalása, s elhangzik a szokásos kérdés: — Megkérdem a tisztelt ta­nácstag elvtársakat, ktván-e valaki interpellációs jogával él­ni? — szemlátomást megélén­kül o tanácsülés. Mozgolódik mindenki. Keresik, hol emel­kedik fel az első kéz. Figyelik a leggyakrabban interpelláiókat, vajon van-e most is mondani­valójuk. De most más kezdi o sort. — Tisztelt tanácsülés! Meg­kérdezem ... — és mondja tör­vényadta jogánál fogva azt, amire választói, vagy a maga nevében választ vár a tanács valamelyik illetékes vezetőjétől, vagy szakigazgatási szervétől. Pécs megyei Város Tanácsának legutóbbi ülésen is' elhangzot­tak interpellációk közügyekben. Ezekről lesz szó az alábbiak­ban. í struktúrában már nem is‘ lesz, ezért nem tehetünk mást, mint hogy az ott lakók türelmét kér­jük a kényelmetlenség miatt. A városrész rekonstrukcióra ke­rül a következő tervidőszaktól kezdődően, s mivel a tervek szerint a jelenlegi utcarendszer sem marad meg, ezért még elő- közművesítés formájában sem le­het a csapadékvizek elvezeté­sét megoldani. — Az eddigieken túl többet mór nem tehetünk. Számítha­tunk azonban a több sorompó- zárra ahogy a BCM termelés- növekedésével együtt emelkedik a cementszálh'tó szerelvények száma. Az sem javít a helyze­ten, hogy az új vágányon a kissugarú kettős ív miatt a sze­relvények 10 km-es sebességgel haladnak át a kereszteződésen. Emiatt növekszik a sorompózá- j rak ideje, ez pedig mindpddig | j fennáll, amíq a vágányok a i felüljáró pilléreinek elkészítése után végleges helyükre nem ke- j rülnek. Ez viszont a kivitelező­től függ. Az átjárónál elhelye­zett villogó jelzőlámpák hatása- | ként rövidebb biztonsági rátar­tással engedhetjük le a sorom- j pót. Véleményem szerint azon­ban a sorompó körüli eseten- : kénti torlódáson sokat enyhít­hetne, ha az autóbuszmeaáüó- I kát távolabb vinnék mindkét oldalon, mint ahogy szó volt már erről. Idegenforgalmi rekord Elkészült a Központi Sta­tisztikai Hivatal gyorsmérle­ge a tavalyi idegenforga­lomról — az eredmények rekordot jeleznek. A szám­adatok szerint 6 millió 400 ezer látogató kereste fel ha­zánkat, 320 ezerrel több mint egy évvel korábban. A ven­dégek többsége a szocialista országokból érkezett, de az 1971, évinél 100 ezerrel több tőkés állambeli turista is megfordult hazánkban, ösz- szesen mintegy 1 millióan. Határátkelőhelyeink élénkülő forgalmához a magyarok is hozzájárultak: 1 millió 400 ezer turista utazott tavaly külföldre, 350 ezerrel több, mint 1971-ben. A forgalom további növe­kedése érdekében idén még több lehetőséget kínál az IBUSZ is az érdeklődőknek. Újdonság például a négy or­szágot bemutató balkáni utazás, a Koppenhága— London—Hamburg—Mün­chen európai körút vagy üdülés a Kis-Fátrában. A nyugdíjasok jelentős kedvez­ménnyel kereshetik fel az iroda szervezésében Auszt­riát, Franciaországot, Spa­nyol- vagy Görögországot, az autós turistáknak pedig tíz­féle útvonalat is szerveznek. Hegyalja utcai panasz Februárban megkezdik a Konzum Áruház alapozását Tízmillió forint a pécsi pincerendszer tömedékelésére Az aknamélyítök idei tervei Az utastáiékoztatásra szükség van JOzipovics István, o 44. vá­lasztókerület tanácstagja egy év előtti felszólalására hivatkozott. 1971, szeptember 22-én a Váro­si Pártbizottság és a Városi Ta­nács együttes ülésén tárgyalt a város közlekedésének helyzeté­ről, s akkor tette szóvá, hogy Pécsett nem kielégítő az utas- tájékoztatás. Az ideérkező ide­gen nagy üggyel-bajjal juthat el a város nevezetesebb he­lyeire, mert az irányítótáblák «Italában nem töltik be tájékoz­tató szerepüket. Olyan táblák elhelyezését javasolta, amelyek „behozzák” az idegent a város­ba és „elvezetik" oda, ahol ér­demes megfordulnia. — Most azt kérdezem, tör­tént-e valami intézkedés, mert a helyzet azóta sem változott — mondta interpellációjában, s hozzátette azt is, hogy amikor pinceleszakodás miátt a helyre- állítás idejére lezárnak egy-egy útszakaszt és kiteszik a „terelő­út” táblát, arról már nem tájé­koztatják az idegent, hogy a kérdéses útszakasz megkerülé­sével hogyan juthat el úticél­jához. Válaszadásra a tanács építési és közlekedési osztálya kötele­zett, így mi is annak vezetőjét, Tóth Zoltánt kérdeztük: milyen intézkedést tettek? — Jozipovics elvtárs tavalyi javaslatával foglalkozott a ta­nács városfejlesztési bizottsága, s az észrevétellel egyetértett, (gy kapott megbízást a Pécsi Tervező Vállalat új tájékoztató táblák tervezésére és felállítás! helyük megválasztására. A ter­vek február 15-re készülnek el, utána gondoskodunk az új táb­lák gyors legyártásáról. Ezek esztétikus formában adnak ' majd tájékoztatást a fontosabb közintézmények, idegenforgalmi helyek megközelítésére, mert a Pécsre érkező idegent valóban be kell vezetni a városba és elvinni az érdekesebb helyekre. A terelőút-táblák? A mostani lehetetlen helyzetben mi, is hi­básak vagyunk. Ilyesmire a jö­vőben jobban kell ügyelnünk. A megoldás valamilyen sema­tikus, térképvázlatot idéző tábla lehet. A tanácstaq interpellációjá­nak másik részében választó- kerületének qondjáról szólt: az Ady Endre úton, a Márton ut­cában a csapadékvíz több he­lyen is felgyülemlik és ez a já­rókelőket is, a közlekedést is zavarja. A válaszadó ismét Tóth Zoltán: — Ez sem újkeletű probléma, megoldására azonban nem vál­lalkozhatunk. A városnak ezen a részén nincs rendes csapa­dékvíz-elvezetés és a jelenlegi A Slágerbolt ajánlata: Női és leányka cipők 60—75 SZÁZALÉK ENGEDMÉNNYEL, EGYSÉGESEN 49,— forintért. Bojcsy-Zsilinszlry út 36- szám Lőcsei Ferenc, a 46. választó- kerület tanácstagja a Hegyalja utcaiak nevében interpellált, s bejelentését némileg kiegészítve kérésünkre Így ismételte meg: — Az 1971-es választásnál került hozzám a Hegyalja utca, s amiről interpelláltam, azt már akkor „átvettem”. Úttest-lesza­kadásról van szó, aminek hely­reállításáról eddig nem gondos­kodtak. Tavaly személyes beje­lentést tettem az építési osztá­lyon, ahol szeptember, októ­berre ígérték a munka elvégzé­sét. Azóta sem történt semmi. Az emberek „megszokták” az életveszélyes helyzetet, a közle­kedés folyik . . . Meddig kell várni? Dalos József, az építési és közlekedési osztály út-főmérnö- ke ad tájékoztatást az inter­pellációval kapcsolatban: — Ott is pinceleszakadásról van szó, amit még támfalcsú­szás is tetézett. A helyreállításra kész tervünk van, a várható ki­viteli költség 2 millió forintot tesz ki, a munkát a Bányászati Aknamélyítő Vállalat végzi. Va­ló igaz, hogy szeptemberre ígértük a helyreállítást, de köz­bejött a Japus Pannonius utca, utána a Hunyadi út. . . Ha nem lesz a belvárosban új leszoka­| dás (sajnos, ma már semmit sem . mondhatunk biztosra), ak­kor amint az idő és a város- központban jelenleg folyó mun­kák engedik, az aknamélyítők áttelepülnek a Hegyalja utcába. Solymosi Béla, a 88. választó- kerület tanácstagja olyan ügy­ben interpellált, ami tanácsi fórumokon is gyakran szobá­kéról, lapunk levelezési rova­tában is rendszeresen visszatérő téma: az újmecsekaljai parkok rongálásáról szólt, s hatékony intézkedéseket sürgetett. Mit le­het itt tenni? Kérdésünkre dr. Balassa Lász­ló, a III. kerületi tanácshivatal megbízott vezetője ezt mondta: — Hatósági védelemről — sajnos — aligha beszélhetünk. Nyugdíjas parkőreink nem al­kalmasak arra, hogy hatóság­ként járjanak el. A kisebb gye­rekeket még csak meg tudják fegyelmezni, a kamaszok azon­ban rájuk sem hederítenek. Ha valahonnan sorozatos parkron­gálásról érkezik bejelentés, a kerületi rendőrőrs segítségét kérjük. Ilyenkor fokozódik a rendőri ellenőrzés, be is jön néhány feljelentés, a szabály­sértési eljárásokat lefolytatjuk... aztán minden elcsendesedik. Mit lehet tenni? Talán társa­dalmi háttér kellene. Talán az iskoláknak kellene foglalkozni ezzel, s a gyerekeket a lakó­hely szeretetére, megbecsülésé­re nevelni. Pár éve volt egy kezdeményezés, hogy az újme­csekaljai, iskolák a környékükön lévő parkok felett védnökséget vállaljanak. Ez égy darabig szépen ment is, aztán jött né­hány szülő, aki nem értve a dolog lényegét tiltakozott az ellen, hogy a gyermekét „sze­métgyűjtésre" használják fel. Ez elvette a pedagógusok kedvét is a dologtól, s a kezdeményezés szépen elaludt. Nehéz dolog a parkok megóvása ilyen körül­mények között, de az tény, hogy ez nemcsak hatósági ügy, hanem társadalmi is. A tanácsülésen a válaszadás után még egy kérdés hangzik el: — Megkérdezem a tisztelt tanácstaq elvtársakat, kielégí­ti-e őket a válasz? — Ez lehet most a mi kérdésünk is. Hársfai István Az idei évtől kezdődően csak Baranyában dolgoznak a Bá­nyászati Aknamélyítő Vállalat munkásai. Az elmúlt évben megtermelt 162 millió forint két­harmadát a bányászati jellegű munkák adták a körzet üzemei­nek. Ebből az összegből hatvan- millióval részesedett a Mecseki Szénbányák, ötvenmillióval a MÉV, a fennmaradó összegen I pedig az abaligeti alagút, a | Pécs belvárosi pincerendszer, valamint a mélyépítési munkák osztoztak. Az idei évben 140 millió forintos termelést irányoz­tak elő, mivel a mélyépítési üzem kapacitását ez évtől a fe­lére csökkentették. A korábban más megyékben végzett beru­házásokat befejezték, az ott dol­gozó munkások külmegyeiek voltak, a baranyai munkahelyek pedig már távolinak tűntek szá­mukra, Ez a létszámcsökkenés az oka a mélyépítőüzem kapa­citás-csökkenésének. Természe­tesen ez nem jelenti azt, hogy a megyében csökkenne az ak­namélyítők által végzett mun­kák értéke. A 850 munkást foglalkoztató körzet idén ötvenhat munkahe­lyen végez vógatfeltárási és egyéb bányászati jellegű fel­adatokat. A Mecseki Szénbá­Gázprogram — két év után Teljesültek az ígéretek A gáz korszerű energia for­rás, a légnemű fűtőanyag gyois karriert futott be hazánkban is. Az ötvenes években o többi közép-európai országhoz,képest még elmaradott volt gázipa­runk. A hatvanas években az alföldi földgáz-mezők termelés­be állítása bizonyította a fejlő­dést. A negyedik ötéves terv pedig kiemelt programként ir­ta elő a gázellátás jelentős fo­kozását, a légnemű fűtőanyag széleskörű alkalmazását. Miért korszerű energiaforrás a gáz? A válasz többrétű: világ- jelenség a drágán kitermelhető szén hegemóniájának vissza­szorulása. mindenütt egyre több kőolaj- és földgáz-mezőt tárnak fel. A nagyobb fűtőértékű gáz könnyebben szállítható, az el­osztó vezetékeken közvetlenül a fogyasztókhoz jut, felhasználá­sa kevésbé szennyező és sok üzemben — pl. a vegyiparban — a technológia megvalósítha­tatlan a gáz alkalmazása nél­kül. országos hálózat kiépítése, e területen sincs lemaradás. Le­fektették az észak-magyarorszá­gi gázhálózatot, most épül a közép-dunántúli vezeték, o szovjet gáz importot segítő, a Barátság II. kőolajfolyama mel­lett haladó gázvezeték 1974 végére készül el. Földgáz — földgáz 1975-ben 6 milliárd köbméter Sorompóügy Dr, Parragh Károly, a 63. vá­lasztókerület tanácstagja is olyan ügyben emelt szót, amiről lapunkban is többször írtunk: nem lehetne-e rugalmasabb forgalomirányítást alkalmazni a Bajcsy-Zsilinszky úti sorompó­nál, ahol egyre nehezebb lesz a helyzet Hornyák Istvánt, a pécsi fő­pályaudvar állomáslőnökét kér­deztük meg: lát-e lehetőséget a helyzet javítására, íme a válasz. A kormány e meggondolások alapján is meghatározta ha­zánk „gázprogramját". A ter­vek nagy feladatokat róttak a végrehajtókra: az 1970-es 3,3 milliárd köbméterrel szemben 1975-ben 6 milliárd köbméter földgázt értékesítsenek, a ne­gyedik ötéves terv végére 165 ezer tonna propán-bután gáz helyett 207 ezer tonnát hozza­nak forgalomba, vezetékes gáz­zal 1975 végéig 705 ezer ott­hont lássanak el. A Számok jel­zik a feladat nagyságát. A tervidőszak majd’ két esz­tendejének elteltével vajon hol tartunk a gázprogrammal? Megállapíthatjuk, hogy bevál­tották a fogyasztóknak tett ígé­reteket. Idén a program idő­arányos előírásánál többet, négymilliárd köbméter földgázt értékesítenek, évről évre több pb-gázpalackot vásárolhatott a lakosság, 1972-ben tízezer ton­nával túlteljesítik a tervet, a fo­gyasztók száma az elképzelt egymillió 360 ezer helyett az év végére egymillió 380 ezer lesz., Egyre több a gázzal fű­tött lakás is, az előírt 194 ezer- | rel szemben az idei télen 215 ezer otthonban melegít már a gáz. A gázprogram megvalósulá­sát a fogyasztók örömmel él­vezik, de addig, amíg a gáz eljut a lakásba, a gyárba, sok a teendőhöz eredmények több­féle munka sikerét összegezik. Elsődleges feladat volt a ge­rincvezetékek, o nagynyomású A városi gázgyári programot teljesítették — a városi gáz­gyártás Szombathelyen, Sopron­ban és Baján túlnyomórészt a lakosság, Győrött és Pécsett Felerészben az ipar ellátását szolgálja — de ez drága, állami támogatást igénylő "szolgálta­tás, ezért a földgáz felhaszná­lását kell szorgalmazni. Ez meg­történt Debrecenben, Miskol­con, idén befejeződik Székes- fehérváron, az ötéves tervben Szegeden is. Budapesten 1985- ig hajtják végre az átállást, a főváros 1800 kilométeres veze­ték hálózata miatt érthetően, hosszabb idő kell a változtatás­hoz. A forgalomba kerülő pb-gáz kilenctizedét a lakosság hasz­nosítja, évről évre nőnek az igények, idén már nyolc száza­lékkal több palackos gázt ér­tékesítenek, mint amennyit a program előirányzott. Az or­szág különböző részein töltő- állomások létesülnek. 1971-ben Devecserben napi nyolc tonne, Győrben napi harminc tonna, ez év nyarán Pincehelyen napi hetven tonna teljesítményű új palackozó-telepet helyeztek üzembe. Megkezdték Algyőn a napi 140 tonna gáz palackozá­sára alkalmas töltőüzem építé­sét. Mindezek ellenére még so­kat kell javítani a tárolási fel­tételeken, az értékesítésen, hi­szen az is része a gázprogram­nak, hogy a vásárlók rend­szeresen hozzájuthassanak a gázpalackhoz, illetve .nyugodt, korszerű körülmények között szolgálják ki őket. A gázellátás bővítését nem tudjuk önellátó módon meg­valósítani. Évente 0,2 milliárd köbméter román földgázt im­portálunk, 1975-ben egymilliá.d köbméter földgáz már a Szov­jetunióból érkezik majd. Pro­pán-bután gázból szintén be­hozatalra szorulunk, legna­gyobb partnerünk itt is a Szov­jetunió. A gázprogramot eddig egyet­len rész területen nem teljesí­tették: az idei lakásépítési el­maradás miatt nem tudták a tervben előírt 583 ezer otthont vezetékes gázzal ellátni. Tíz­ezerrel kevesebb a teljesítés, s a hiány teljes egészében Buda­pesten lelhető, vidéken ugyan­is hétezerrel több lakást kötöt­tek' be a hálózatba, mint ter­vezték. Mi várható? Azonnal pénzhez juH Felesleges, jó állapotban levő könyveit magas áron megvásároljuk január 25, 26-án a komlói könyvesboltban. A könyvek átvétele: 25- én 8—17 óráig, 26- án 9—12 óráig. Mi várható a gázfrontón a következő években? Megnyug­tató, hogy a beruházási egyen­súlyra törekvés időszakában sem csökkent a gázprogramra fordítható összeg. Az építő- anyagárak emelkedése, a sze­relési költségek növekedése azonban e beruházásokat is lassítja. A jövő feladatai sem kicsik, folytatni kell a gerinc­vezetékek építését, a városi há­lózatok korszerűsítését, a laká­sok bekötését. Biztató, hogy a munka üteme megfelelő, s vár­ható, hogy 1975-ben is azt je­lenthetjük: teljesültek az ígé­retek. F. P. nyák üzemei közül a komlóialt kérik a legtöbbet az aknamé­lyítőktől. ötszáz méter vágatot hajtanak ki, mely 22 000 köb­méter meddő kitermelését jelenti Kossuth- és Béta-bányán újabb munkahelyeket tárnak fel, de hasonló jellegű feladatok vár­nak rájuk Zobákon is. A pécsi üzem csapatai folytatják Vbsas- bányán a tavaly megkezdett ré­gi szállítóakna szerelvényeinek kiszerelését, később pedig ót- falazzák az aknát. István-oknán folytatják a mélytelepek előké­szítését, mintegy 13 000 köbmé­ter meddőt küldenek majd a felszínre a feltárt vágatokból. A Mecseki Ércbányászati Vállalat üzemeiben huszonhat-millió fo­rint értékben végeznek feltárási munkákat. Az ércbánya terüle­tén működő üzemük egyébként Orfűn is 'dolgozik: Komló víz­ellátási gondjain enyhít majd az általuk építendő szivattyú­kamra. Az aknamélyítőknek 1973-ban is ad feladatokat az abaligeti alagút: az első ne­gyedévben megépítik az alagút második kapuzatát, illetve ezen a területen támfalat is készíte­nek. A korábban tervezett má­sodik alagút építési munkáinak megkezdéséről idén még nincs szó: arra számítanak, hogy jö­vőre ismét felvonulhatnak oz alagút-építéshesz. A körzet tevékenységében egyre nagyobb helyet követel magának a pécsi pincerendszer tömedékelése. Az elmúlt év fo­lyamán elkészült a pincehálózat térképe, melynek alapján a vá­ros vezetői és az aknamélyítőfc már ismerik a veszélyes szaka­szokat. Amíg a korábbi évek­ben csupán tűzoltómunkának foghattuk fel — a beszakadások miatt — ezt a tevékenységet, ad­dig a jövőben ez a munka terv, szerűbbé válik. Idén a pince- rendszer állagának javítására tízmillió forint áll rendelkezésre, ez pedig a korábbi pénzeszkö­zök duplája- Jelenleg a Hunya­di és a Rózsa Ferenc utcákban valamint a Széchenyi téren dol­goznak. Ez a tevékenység egyál­talán n^m könnyű, hiszen az üregek biztosítása legalább' olyan követelményeket támaszt, mint a bányában alkalmazott biztosítási mód. Sok esetben — így jelenleg a Hunyadi úton — a beszaktadás mellett húzódik a gáz-, valamint a szennyvízveze­ték: ezért különösen ügyelni kell a biztonságos munkavégzésre. A felsoroltakkal nem merül ki az aknaroélyitök idei feladata, hiszen úgy tervezik, hogy oz év folyamán megépítik a Kesztyű­gyár melltetti támfalat, ezzel az évek óta tartó eróziót megszün­tetik. A Műemléki Felügyelőség megrendelése alapján a Barba- kántól északra húzódó várfalat is megerősítik. A város belterü­letén épülő középmagas házak a homokos talaj miatt mély alapokat kívánnak. A talajki­emelést, az alapokat jelentő vasbeton oszlopokat az akna- mélyítők készítik ezeknél az épü­leteknél. Ilyen alapozást kíván meg a Konzum Áruház is. Az aknamélyítőkre bízták az alapok megépítését: ezt a munkát feb­ruárban kezdik meg. S. Gy. r/ Á mohácsi Duna" Áruház no import szövet ajánlata leszállított áron 583,­Ft helyett 280,— Ft 520,— Ft helyett 260,— Ft DIVATOS SZÍNEKBEN, MODERN MINTÁKKAL KAPHATÓ! Amíg a készlet tart! Nagy választéki Olcsó árgk!

Next

/
Thumbnails
Contents