Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-13 / 293. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara • 80 Dunántúli naDlö XXIX. évfolyam, 293. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. december 13., szerda Megkezdte munkáiét az országgyűlés téli ülésszaka Kedden délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke, Aczél György, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ott voltak a Központi Bizottság titkárai, és a kormány tagjai. .Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az MSZMP, Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett az elhunyt dr. Mi- hályfi Ernő országgyűlési képviselőről, s az országgyűlés néma felállással adózott dr. Mihályfi Ernő emlékének, amelyet jegyzőkönyvben örökített meg. Apró Antal ezt követően bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta az országgyűlésnek a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű ren-le'eteiről szóló jelentését. Ezt, valamint az 1973-ban esedékes tanácsválasztásokról szóló elnöki tanácsi bejelentést az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Apró Antal arról is | tájékoztatta a képviselőket, hogy Faluvégi Lajos pénzügyminiszter és Szurái István belkereskedelmi miniszter — miután a legutóbbi ülésszakról hivatalosan távol voltak - az ügyrendnek megfelelően írásban közölték válaszukat Ognyeno- vics Milán, illetve Zámbó József képviselő interpellációjára. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. 0 Az 1973. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat; © A népgazdasági tervezésről szóló törvény- javaslat; © Az Elnöki Tanácsban megüresedett hely betöltése, az új építési és közlekedési állandó bizottság megválasztása, valamint a különböző bizottságokban megüresedett helyek betöltése; © Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása, Fcluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Gazdaságpolitikánk vonata tereifen Célkitűzéseink történelmi és nemzeti értelemben is kimagaslóak Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja Á Magyar Népköztársaság 1973, évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat beterjesztése alkalmat ad arra, hogy egyszersmind áttekintsük a IV. ötéves terv végrehajtását is. Két esztendőt» már magunk mögött hagytunk, s a következő évben a középtávú terv felezővonalához érkezünk. A lezárult időszak eredményei és a jövő év előirányzatai együttesen befolyásolják az ötéves terv teljesítésének kilátásait — kezdte expozéját a miniszter, majd rámutatott: — Az első, majd a második évben lendületes gazdasági fejlődés bontakozott ki, bár nehézségek és feszültségek is előtűntek. Gazdaságpolitikánk vonala töretlen; irányítási rendszerünk alapelvei helyesek, kiállták a gyakorlat próbáját. EnA gazdasági építőmunka fő követelményei 1973-baq a következők: © A fejlődés járjon együtt a termelékenység és a hatékonyság további jelentős növekedésével; folytatódjék o gazdaság szerkezetének korszerűsítése. © A nemzeti jövedelem fel- használásában érjük el az ötéves tervben körvonalazott fő arányokat, ezért a felhalmozási alap még mindig csak mérsékelten növekedjék. A fogyasztás bővülése adjon módot életszínvonalpolitikai céljaink valóra- váltásához, mindenekelőtt ahhoz, hogy az állami ipar és építőipar munkásainak reálbére és reáljövedelme az átlagosnál gyorsabban emelkedjék. © Tovább erősödjék az ország gazdasági, külkereskedelmi és pénzügyi egyensúlya. Az 1973, évi népgazdasági terv, a gazdaságfejlődést átfogóan mutató, bruttó nemzeti termelés 5,5—6 százalékos növekedésével számol, A termelés bővülése a nemzeti jövedelem 4,5—5 százalékos növekedését alapozza meg. Ez az előirányzat némileg alacsonyabb az idei várhatónál, ami — az egyensúlyi követelményeket is mérlegelve — reálisabbá teszi a megvalósítását nek is köszönhető, hogy 1972- ben a gazdaság egyenletes fejlődéséről számolhatunk be, A termelés és forgalom, o nemzeti jövedelem gyarapítása és az elosztás terén tervszerű munka folyt. Különösen örvendetes, hogy exportunk növekedése messze meghaladta a várakozásokat, A fejlődés előrevivő tényezőinek erősítése gazdasági munkánk legfontosabb feladata. Ennek programját adja oz MSZMP Központi Bizottságának 1972. novemberi állásfoglalása, melynek végrehajtására összpontosítják erejüket a dolgozók különböző rétegei, o munkáskollektívák és az irányítás valamennyi résztvevője. Ezért nézhetünk bizakodással a jövő esztendő elé is! Módosul 1973-ban a vállalatoktól származó jövedelmek ösz- szetétele. A béremelkedések fedezetét több mint 50 százalékban az állami viseli, emiatt a költségvetés nyereségadóbevételének növekedése 1 milliárd forintot meghaladó összeggel kisebb lesz. Az adók közül az illetményadó aránya némileg növekszik, míg az eszközlekötési járuléké csökken. Ez összhangban van a szabályozási rendszer továbbfejlesztésére kialakuló távlati elképzeléseinkkel. A költségvetés forgalmiadóbevételeit a dohányáruk és az égetett szeszesitalok fogyasztói órának elhatározott emelése több mint 1 milliárd forinttal gyarapítja. A lakosságtól származó bevételek a jövedelmek bővülése alapján és o gépjárműadó emelése folytán nőnek, az új adótételeket a kisebb és közepes műszaki teljesítményű gépkocsiknál — ilyen o kocsik 75 százaléka — havi 60 és 150 forint között állapítjuk meg. Minden bevételt egybevetve, az államháztartás 1973-ban 229,5 milliárd forintra számíthat. A bevételek növekedése számottevő lesz, de még mindig nem éri el a kiadások színvonalát I költségvetési kiadásoknak több ! mint az egyötöde a felhalmozással kapcsolatos. A jövő esztendőben is vállalnunk kell, hogy egy-egy indokolt, és önmagában szükségesnek látszó beruházó« megíiezdé- sét későbbre halasztjuk. Az erőforrások koncentrált felhasználását igazolja, hogy a terv és a költségvetés 1973-ban 23 egyedi nagyberuházás befejezésével, és mindössze 5 új indításával számol. Az induló beruházások a következők: magyar—szovjet gázvezeték építése, a székesfehérvári szélessza- laghengermű II. üteme, a lenin- városi köolajfinomító, a dunaújvárosi hullámpapírgyár, a kiskörei vízlépcső II. üteme. Ezek gazdaságunk távlati fejlesztése szempontjából egytől-egyig meghatározó és sok irányba kisugárzó vállalkozások, A költségvetési támogatások összege 1973-ban kereken 7 milliárd forinttal növekszik. E kiadások negyede termelési és forgalmi támogatás. Az eddiginél nagyobb terhet vállal a költségvetés az importáruk drágulásának (pl, bőr, gyapjú stb.) közömbösítésére vagy mérséklésére. Ez alól kivétel az import fa drágulása, amelynél a világpiaci árak emelkedését érvényesítjük a hazai árukban. A jövő évben is számottevő a mezőgazdasági gépekre, gépalkatrészekre és műtrágyára jutó költségvetési dotáció. A termelés ösztönzése érdekében jelentősen növekszik a szarvas- marha, kisebb mértékben az élő sertés felvásárlási ára, úgyszintén az azokat feldolgozó iparágak termelői ára, és ennek folytán, az állam részéről nyújtott fogyasztói árkiegészítés. Továbbra is vallott gazdaság- politikai elvünk, hogy a fogyasztói árarányokat közelíteni kell a termelői árarányokhoz, úgy azonban, hogy ezek rendezése társadalmilag elfogadható legyen. Bár több mezőgazdasági termék árának rendezése közgazdaságilag indokolt lenne, csak a tej és tejtermékek fogyasztói árát emeljük 1973-ban. A műanyag tasakos tej ára 3 forint 60 fillér helyett 5 forint, a kannatejé 3 forint helyett 4 forint 50 fillér, a vajé 5 forint helyett 6 forint lesz, a sajtoké 10—15 százalékkal emelkedik. E cikkek fogyasztását az áremelés ellenére a költségvetés továbbra is támogatja. A lakosság azon rétegeinél pedig, ame, lyek a tejfogyasztás, illetve a Erőforrásainkat koncentráltan használjuk fel A nemzeti jövedelem 1973-ra I állami költségvetés kiadási elő- Aervezett elosztási folyamatai az j irányzataiban is tükröződnek, A Fő feladataink 1973-ban A Parlament téli ülésszakán az állami költségvetésről Faluvégi Lajos pénzügylmlnlszter tartott expozét jövedelemszínvonal szempontjából leginkább érintettek, szociálpolitikai intézkedéssel ellensúlyozzuk az áremelkedés hatását. A nyugdíjakat, családi pótlékot, gyermekgondozási segélyt, és más szociális juttatásokat, amelyek együttesen közel 4 millió állampolgárt érintenek, januá/ 1-tőr havi 50 forinttal emeljük. Ennek mérlege a költségvetés oldaláról azt mutatja. hogy a tej és tejtermékek áremelése kereken 1,4 milliárd forinttal csökkenti, a szociális intézkedések 2,3 milliárd forinttal növelik az állami kiadásokat A tejáremeléssel érintett termékek közül a tejes péksütemények és a fagylalt ára változatlan, viszont a cukrászati és vendéglátói árak egy kisebb része emiatt valamelyest emelkedik. Mint említettem, a népgazdaság egészét az 1971. évben még a túlfelhasználás jellemezte. Ezzel együtt járt a külföldi erőforrások nagymértékű igénybevétele. Az 1972. évben már a nemzeti jövedelem te'- melésének és felhasználásának Gazdaságpolitikánk nyomán folyamatosan javul gazdaságunk ágazati szerkezete. Az ipari termelés a terv szerint az ideihez közel azonosan 5,5—6 százalékkal emelkedik, o gépipar, a vegyipar és a villamosenergiaipar termelésnövekedése az átlagosnál gyorsabb lesz. Az ágazati szerkezet módosulásának folyamatát ki kell hogy egészítse több helyütt a vállalatok termelési szerkezetének átalakulása. Sokszor hajiunk arra, hogy a termelési szerkezet javításának teendőit az ipari termelésre szűkítsük, holott ez mezőgazdaságunkban sem kevésbé időszerű. A mezőgazdasági üzemek kiemelkedő feladata; a szarvasmarhatenyésztés komplex fejlesztési programjánok végrehajtása, ami az egész élelmiszergazdaság átfogó szerkezeti változásának folyamatába tartozik. Ennek feltételeit az idén hozott kormányhatározat teremtette meg azzal; hogy a tej felvásárlási árát január 1-től literenként 5 forint 30 fillérre, a vágómarháét kilónként átlagosan 30 forintra emelte feL kedvező arányáról számolhatunk be. Az 1973. évi terv ezt a javuló egyensúlyt kívánja megerősíteni és ez nyilvánul meg a költségvetés helyzetének lassú javulásában is. A költségvetési hiány teljes megszüntetéséhez nem lett volna helyes mereven ragaszkodni, mert az a gazdasági növekedés lassulását eredményezné, vagy érzékenyen érintené az életszínvonalat, A nemzetközi pénzügyi helyzetünket 1972-ben elsősorban külkereskedelmi forgalmunk kedvező alakulása alapozta meg. A külkereskedelmi mérleg szocialista viszonylatban számottevő aktívumot, tőkés viszonylatban pedig mind az 1971.. évhez, mind az 1972. évi tervhez képest jelentős javulást mutat. Az ország helyzete a külföld felé való fizetőképes- séq terén szilárd, mindenkinek megbízható partnerei a magyar vállalatok. Nemzetközi pénzügyi elszámolásaink rendezettek, hitelképességünk jó, ezek megőrzését a jövőben is fontos feladatnak kell tekinteni. Tovább ösztönzi a borjúszaporulatot és o tehénállomány növelését a nagy- és kisüze- ! meknek nyújtott tenyésztési támogatás, valamint a kedve- ! zőbb hitelfeltételek. Az állattenyésztésben, főleg a sertéstenyésztésben tapasztalható fejlődés mellett meg kell állapítani, hogy o cukorrépa, de különösen a zöldségtermesztés területén még sok tennivaló van a hazai szükségletek kielégítése érdekében, A vállalati gazdálkodás alakításában nem jelentéktelenek azok a hatások, amelyek világpiaci részvételünkből adódnak. A tőkés piacokon ránk is hatnak a konjunkturális tényezők, viszont kívánatos, hogy az időleges világpiaci árváltozások lehetőleg ne jelenjenek meg a belföldi árakban. Ezért fordítottunk az elmúlt években növekvő milliárdokat a tőkés országokból behozott főbb termékek áremelkedésének ellen- súlyozására. A világpiaci árak elég széles körében—a gyakori kisebb ingadozások ellenére — mérsékeltek az árváltozások. Ebben a körben elsősorban a vállalati árpolitikánók kefl a stabilitásra figyelemmel lennie. Vállalataink döntési szabadsága az árpolitikában is elég nagyfokú. De ezzel a lehetőséggel is mint minden mással, előrelátóan kell élni. A jövőben ezért az eddiginél nagyobb szerepet kívánunk biztosítani az úgynevezett árkülönbözeti tartalékain, póknak, amelyek az időleges, a belső gazdaságban nem kívánatos ármozgást q vállalatoknál egyenlítik ki. Ami most már közelebbről, o hazai árszínvonal alakításai illeti, a valóság az, hogy ebben a termelő és a keresxe- delmi vállalatok közvetlen érdekei gyakran eltérőek. A tei- melők költségeik emelkedését igyekeznek a kereskedelmnel érvényesíteni. Ez azonban társadalmiig akkor jogos, ha a költségemelkedés magasabb technikai színvonalat, nagyobb értéket tükröz. Ellenkező esetben a kereskedelem kötelessége, hogy árleszorításra törekedjék. Sajnos korántsem ritka. hogy a költségek emelkedését a fogyasztókra hárítják. A megoldás útja pz, hogy egyrészt a kereskedelem kockázatviselésének feltételeit szélesítsük. A jövő évtől a fogyasz- tósicikk-kereskedelemben csökkentjük a kereskedelmi adót, s ezáltal több lehet az árkockázati alap. Másrészt azonban a vállalatok felelőssége is megnő, következésképp; még erőteljesebben érvényesítjük és szankcionáljuk ezt a felelősséget, beleértve az árak ellenőrzését is. A beruházások területén — előrelátóan kell számolni a pénzügyi lehetőségekkel, tartalékot is előirányozva. Intő példa mind az irányító szervei, mind a vállalatok számára az a több tucat beruházás, amelyek költségtúllépése végülis fedezethiányhoz vezetett, és ez akadályozta a beruházás befejezését. Építkezéseinket gyakran az anyagi lehetőségeinken túlmenő megoldások jellemzik. Akik kizárólag a költséges megoldások útján keresik a korszerűnek az alkalmazását, nem tesznek jó szolgálatot az országnak. A korszerű építészet a gyakorlatban is igazolta már, hogy a „szép" és az „olcsó” nincs szükségképp ellentétben egymással. (Folytatás a 3. oldalon) Folyamatosan javul gazdaságunk ágazati szerkezete 4
