Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-12 / 292. szám

6 ' DUNÁNTÚLI NAPlO i?r ri.ísmb’, < ■. * BÜKKOSD. FAI.URÉSZLET A „Zsiga" majdnem egyedül odatalált BÜKKÖSD Egy átlagos Bükkösd. Mit tudunk erről c baranyai községről? Budapest felé menet: csak Bükkösdön vagyunk? Budapestről jövet már Bükkösdön vagyunk! Még nyár volt, amikor a Kos­suth Lajos utcában taIáHcoz.Larr dr. Kecskés Rudolffal, aki a Hazafias Népfront Baranya me­gyei Bizottságának tagjo, o bükkösdi közélet egyik mozgé­kony képviselője. — Gyere el Bükköseire! Akad néhány téma. Később Gyenis Pálnak a Pécsi járási Pártbizottság első titkárának említettem a tippet. — Érdemes lenne írni róluk Az utóbbi hetekben a gép­kocsivezetőnek nem kellett mon­danom, hova megyünk. A „Zsi­ga" majdnem egyedül odata­lált, csak a gázpedált kellett nyomni. — Nem tudtál aludni, hogy hajnali műszakra jöttél — foga­dott első alkalommal dr. Kecs­kés Rudolf és elmondta a Kö­vetkezőket. - Bükkösdön nincs szenzáció, de megtalálható mindaz, ami a mai életet, a fejlődést jellemzi. Örömök, tö­rekvések, tervek, gondok idő­sebbek és fiatalok részéről. Amolyan jó átlag, de minden­ben, ami feltétlenül érték. Egy darab mai élet. Nézz körül, be­szélj az emberekkel, azután írd meg, ha kedved tartja. Ta­lán az olvasóknak is érdekes lesz. Mindent a lakosság érdekében Az MSZMP községi csúcs­vezetőség, a népfrontbizoit- ság, a helyi közéletben te­vékenykedők abból az alap- gondolatból indultak ki, hogy helyi, tanult, hozzá­értő emberekkel, akik együtt élnek a községgel eredmé­nyesebb lenne a tanács ve­zetése. Több személy számí­tásba került és igy jutottak el Arató Józsefhez és dr. Horváth Józsefhez. Mind­ketten fiatal emberek, 1938- ban, illetve 1948-ban szü­lettek. ARATÓ JÓZSEF tanácselnök: , — Kisgyermek korom óta Bükkösdön élek. 1966-tól Dom­bóvárra jártam, ahol az Univer­sal szövetkezetnél előkészítő csoportvezetőként dolgoztam. Sokáig töprengtem mig elfogad­tam az ajánlatot. A legdöntőbb az volt, hogy szeretem a köz­séget és a sok más mellett leg­jobban sporttevékenységgel kö­tődök hozzá. Mint építésztech­nikus először aggódtam, hogy miként lehet hasznosítani ta­nácselnökként szaktudásomat. Aztán kiderült, hogy van erre mód. Egyéni célom, hogy köz­ben elvégezzem a Műszaki Fő­iskolát és az sem volt mellékes, hogy bár kevesebb fizetést ka­pok, de megszűnik az ingázás számomra Bükkösd és Dombó­vár között. DR. HORVATH JÓZSEF tanácstitkár: — Pécsett a posta hírlaposz­tályának vezetője voltam. Sze­rettem munkámat, nem volt szándékomban eljönni. Munka­helyem adta meg a lehetőséget, hogy elvégezzem a jogi egye­temet, Felkeresett a pártvezető- ség, a népfrontbizottság és kér­tek, hogy vállaljam el ezt a be­osztást. Sok érvet felsorakoztat­tak. Itt nőttem fel, ismerem az embereket, ők is engem. Innen jártam Pécsié dolgozni, felesé­gem a helyi, iskolában pedagó­gus. Az élet egy része ide kö­tött'és mégis csak. hosszú vívó­dás után döntöttem. Azelőtt kritikusként szemleltem a köz­ségi helyzetek most viszont a dolgok közepébe kerültem és bi­zonyítanom kell. * A tanács két vezetője csak néhány hónapja végzi munká­Ez utóbbit nem tudom. de megpróbálom a szenzációmen­tes szenzációt. A múltról. A kelták is él tv., e kies tájon. Később, bizony­ságul, hogy jó, szép hely, a XIII. században plébániáin volt, amely település központot is |e- lentett. A tatárdúlás elpusztí­tó.ta. A XVI. században fordm elő ismét neve, Bykesd. A tö­rökök kiűzése után újratelep tették magyar és német lakos sággal. Seámos, helyileg érde­kes történeti emlékből -érdekes, hogy egyízben Vörösmarty Mi­hály is járt itt, meglátogatva plébános barátját. A szomszé­dos, most Bükkösdhöz tartozó Helesfa „nevezetessége”, hogy itt is volt Nádasy birtok és a földésúr borospincéjének italo­zó szobájában is szőtték a h;r- hedt frankhamisítás ötletét, ha hinni lehet a siájhagyomány- nak. A jelenről. Bükkösd körzeti központ. Hozzátartozik Cserdi, Helesfa, Dinnyeberki, Gorica, Cserdi-szőlőhegy és Szentdom- ján. Lakosság 3100 fő, Bük- kösdé 1763. A további adatok Bükkösdre vonatkoznak. 275 tv-t néznek, 372 rádiót hall­gatnak, 673-an fizetnek elő na­pi- és hetilapokra, 31 személy- gépkocsinak és 36 motorkerék­párnak van helybeli tulajdono­sa. 107 háztartásban gázt Arató József tanácselnök jót. Látványos eredményeket nem tudnak felmutatni, ha csak azt nem, hogy igyekeznek táv­latokban is gondolkodni a köz­ség jövőjéről. Mindketten el­mondták, hogy jó, eleven életű a község. A lakótehly érdekeit jól szolgálja az együttműködés, amely kialakult a pártszervezet, a tanács, a népfront és a KISZ között. Mindegyikük felmutatja munkájának eredményeit. Ugyan- úoy mint a helyi vöröskeresztes szervezet, mely elsősorban a véradásban jeleskedik. (Leg­utóbb 120 fő adott 3ó liter vért.) Vagy a szakmaközi bizottság, amely összekötő kapocsként sze­repel a különböző korosztályok között. Azt mondták, a tények is bizonyították, hogy politikai­lag, társadalmilag jó hangulatú a község. Az emberek többsége szívügyének tartja lakóhelyének sorsát és szívesen tesz is érte. így aztán közös tőről fakadnak a kezdeményezések, az eredmé­nyek, senki sem rivalizál, hogy kinek mekkora az érdeme és igen fontos, hogy minden vo­natkozásban nyílt a községpoli­tikai légkör. Tennivaló is van. Bükkösdön is sok új ház épült, a régiek is gondozottak. Az építési kedv itt is megtalálható, de néhány fog­híjon kívül nincs házhely. Ez kedvezőtlen — vélekedtek a ta­nács vezetői, mert házhely hiá­nyában elmennek és másutt építkeznek. Nem akarják, hogy növekedjen a községből, a kör­zetből az elvándorlók száma. Lesz házhely nemcsak annak a nyolc igénylőnek, akinek beje­lentéséről tudnak, a többieknek is a vasút és a Petőfi utca kö­község életéről használnak. 1972. január 1-ig 68 új, családi ház épült fürdő­szobával. Törpevízmü, férfi-női- fodrász, sütöde, cukrászda, ven­déglő, asztalos, kőműves, ko­vács, lakatos, cipész, szabó, szerelő, Patyolat átvevő szolgai­ja a lakosságot. Épülőfélben van egy ABC-áruház. A Rákóczi Termelőszövetke­zet, moly egyesüléssel alakú.: KI, 4350 kli-n gazdálkodó else gé kedvezőtlen természeti aJo - súgok között, de ege vében eredményesen. Szarvasmarnc tenyésztése biztatóan fejlőd k. A 857 dolgozóból 170 nyugdí­jas, járadékos. Egy dolgozó 1971-ben 13740 forintot kere sett átlagosan. Az állami gazdaságnak egy kisebb üzemegysége működik. (2 254 000 forint termelési ér­tékkel 1971-ben.) A többi üzem­egység Hetvehelyen, Ligetpusz­tán, Oroszlón és Margitmajor- ban- található. Egy állami kőbánya műkö­dik, 30 főt foglalkoztat. Két ál­lami erdészkerület található o körzetben. Állami leánynevelő intézet van a községben és jónak mondható az iskolai és óvodai ellátottság. Az utóbbit most bővítik, hogy újabb 25 gyc'- meket tudjon foglalkoztatni. Helyben a takarékbetét ösz- szege 1972. január 1-en 2 038 000 forint és ezévben is többszázezer forint emelkedést várnak. Dr. Horváth József tanácstitkár zötti részen, amely előnyösebb mint a hegyoldal. A másik napi gond a sár­mentes gyalogutak megépítése. A külterületek némelyike ősztől tavaszig gyalogosan is nehezen közelíthető meg. A cserdi szőlő­hegybe is égetően szükség volt járható gyalogútra, amelyből végül is kisebb járművek közle­kedésére alkalmas út alakul ki. Ötvenezer forint helyett mintegy kétszázezer forint értékű lesz. A különbséget társadalmi munká­val adják hozzá. Több télvíz ide­jén is járható utat építenek, amelyhez a követ a kőbányától kapják. Sok gonddal jár a végrehaj­tás. Egyszer nincs tehergépko­csi, máskor a rakodógép nem érkezik meg, de intézik, sürge­tik az ügyet. A dinnyeberkiek is bíznak abban, hogy a közeljö­vőben elkészül a bekötő út és új élet köszönt erre a szép kis falura. Most elkeserítő a hely­zet. Megtörtént a közelmúltban, hogy felpuffadt bikához hívták az állatorvost, aki azonnal in­dult is, de mire átvergődött a sártengeren a beteg állat ön­gyógyította magát. Szerencsés eset. Kezdenek Szentlőrincre szállingózni a dinnyeberkiek, vagy inkább tervezik. Most, hogy megtudták, lesz út, — vál­tozik a szándék. A község veze­tői szorgalmazzák is a dinnye­berki utat, mert nem szeretnék, ha elnéptelenedne a falu. Társadalmi összefogással víz­elvezető árkokat tisztítottak, középületet tataroztak és mint mesélték a külterületeken segí­Számosan szóltak a község fejlesztéséről. Ipart szeretnének lakóhelyükre. Érthető helyi ér­dekeltséggel értesültek az erő­teljes Somogy megyei ipartele­pítésről, amely új életlendületet adott több, addig álmos köz­ségnek. Szóltak olyan példákról mint a mógocsi, ahova a Kom­lói Carbon Vállalat telepített ki­sebb üzemet, és hasonlókról, ilyesmire gondolnak a bükkös- diek is. A gondolat, a törekvés szép, becsülendő, de az ipartelepítés ennél bonyolultabb és az eddigi tapasztalatok szerint feltétele­ket követel. Pénzt, ingatlant, vagy mindkettőt. Helyben mit tudnak adni? Munkaerőt, mint­egy 100—150 főt, akik itt sze­retnének munkaalkalmat találni. Említették, hogy vízigényes üze­met is fogadni tudnának, mert tudják, hogy az ipari vízhiány vonzóerőt jelenthet. Lehetne, de ez sem sima ügy. Adott a pa­tak, melynek medrében karszt- és csapadékvíz folyik nagy ho­zamingadozással, de ez foglalt, mert jórészt ebből él a sumo- nyi halgazdaság. Annyira, hogy a helybeli öntözéssel is nagy vi­ták voltak. Biztos, hogy a pa­tak vizén kívül is van vízvagyon a hegyaljakban és hordalék­kúpokban, de ezt is fel kellene tárni. Addig is közelebb kell ke­resni a lehetőséget és megol­dást. Keresik is becsülendő aka­rattal. A Pécsi Kesztyűgyár ver­tének elsősorban a lakosok, de remélik e téren a bükkösdiek sem maradnak el a jövőben. Gondot okoz a művelődési ház leromlott állapota. Nagyon sze­retnék, ha sikerülne valamilyen módon felújítani, hogy kettős célt szolgáljon,.— legyen torna­terem is, mert ősztől tavaszig sem a község fiataljainak, sem a Leánynevelő Intézet növendé­keinek nincs testedzési lehető­sége. A község vezetői egyéb­ként is nagyon fontosnak tart­ják, hogy a fiatalok jól érezzék magukat lakóhelyükön és meg­találják a szórakozási, sporto­lási lehetőségeket. Ez utóbbi kü­lönösen Arató József tanácsel­nök szívügye. Sokat tett és tesz is azért, hogy vonzó sportélet legyen. Hiányzott a szervezett­ség. Bál, lakodalom után min­dig vereség következett — emlí­Milyent és hogyan? rótanfolyamot indított a közel­múltban, melyen végül 15 főt kiképeztek és bedolgozók let­tek. Ez is valami. Nőket foglalkoztató kisebb üzemről lehetne szó, mert a férfiak, mintegy 450 fő, akik nem találtak helyben munkát, Pécsre, Sásdra, Szentlőrincre, Szigetvárra járnak dolgozni. A helybeli foglalkoztatás bővíté­sére jelenleg nincs lehetőség. Ismert, hogy Goricánál már­ványelőfordulás van. Ezt a mai építőipar csak kivételes esetben használja, és egyébként is utat kellene építeni a bányához, és nem is akármilyent. Felmerült a homokbánya művelésének újra­Szép a vidék, a község és környéke. Errefelé a természet nem szűkmarkú. Az alpesies látványosságok mellett tiszta a levegő, szinte hallani lehet a csendet. Vonzó a pihentető ki­kapcsolódásra, néhány napos elrugaszkodásra a városi zakla­tó, idegesítő állapotoktól. Odü- lő, pihenő lehetpség? Évekkel ezelőtt szó volt erről. Dresen állt és áll Goricón a monarchia idején tévedésből ideépült iskola, de üresen álló ház, házrész is akad, amely használható lenne ilyen célok­ra. A qondolat is csábító, ha lemond az ember az összkom­fortról, és nem a készet várja reggel, délben, este, mint a SZOT üdülésnél, hanem a ter­mészet adta örömöknek áldoz­va, kissé nomadizálva, gondta­lan önkiszolgálóvá lesz. Csak­hogy a hétvégi kikapcsolódás, rövidebb idejű szabadságtöltés nem ilyen irányban fejlődött, hanem a hétvégi telkek, kertek, fürdőhelyek felé. Egyik pécsi felsőoktatási intézmény is fog­lalkozott a goricai iskola által adott lehetőséggel, de lelohadt a kedv. A közséq élénk gondolkodá­sú vezetői ebbe sem akarnak belenyugodni. Annyira szép ez tik tréfásan. 1970-ben válasz­tották meg a sportkör elnöké­nek és azóta számos szép ered­ményt értek el. 1970-ben a já­rási spartakiádon másodikak, 1971-ben elsők voltak, ami a tömegsport fejlődését bizonyít­ja. A futballcsapat 1971—72- ben megnyerte a járási bajnok­ságot, most a megyei II. osz­tályban szerepelnek. A kézilab­da csapat a járási 1. osztályban játszik és idén megalakult a női kézilabda csapat, az asztali- tenisz szakosztály. Idén másod­szor rendezték meg nyolc csa­pattal a kispályás labdarúgó bajnokságot, amely valóságos tömegmozgalommá lett a köz­ségben. Idén már volt község! asztalitenisz bajnokság és jó eredményekkel dicsekedhet az MHSZ lövész szakosztálya is. kezdése, mert az egész kön. nyékre Hidasról hordják a ho­mokot. Két szempontból érveitek az üzemtelepítés mellett. Egyik a már említett nőj munkaerőfeles­leg, a másik a leánynevelő ott­honban felnövekvő és onnan elkerülő lányok egy részének helyi foglalkoztatása, szakmá­hoz juttatása. Ez utóbbi vitat­hatatlanul fontos pedagógiai tényező is. Talán felfigyel valamelyik: üzem erre a bükkösdi lehető­ségre és előfordulhat, hogy előbb lesz valóság a tervezge- tésből, vágyból mint gondol­nánk. a vidék, hogy nekik is állandó­an tetszik, és hiszik, hogy má­sokat is megejt, ha egyszer si­kerül idecsalni az embereket, akik majd elviszik hírét. Fürdőt, strandot kellene létesíteni? — forgatják az ötletet. A komlói vizesekkel szövik a kapcsolatu­kat, hogy fúrást kellene végez­ni, hátha lesz meleg víz. Tény, a qeológiai adottságok nem ki­látástalanok. Talán kissé mé­lyebben, de itt is megtalálható a meleg víz, mint Szentlőrincen és Szigetváron. Azonban egy kutató fúrás nem olcsó, önerő­ből nem megy, szívességből is nehézkes. Ha mégis sikerülne, különleges adottságú pihenő-, üdülő-, kirándulóhely lehetne. Ez is a jövő témája. Addig csak várjanak? Eszembe jutott, hoqy a Turisfaházakat Kezelő Vállalat évek óta nyilvánosan panaszkodik, hogy kevés a tu­ristaház. Igaz, arra is, hogv ke­vés pénzük van a meglévők karbantartására. Itt a qoricai is­kola. Talán érdemes lenne gon­dolkodni ilyesfajta hasznosítá­sán nekik, vagy a pécsi termé- szetiáróknak. Bükkösdre jó a vasúti utazás lehetősége is. Néhány napos, évszaktól füg­getlen leruccanásra is megérné. Koszon József Íródik a községi krónika Bükkösd közepes nagyságú község a Baranya megyei ™ viszonyok között. A közeljövőben nincs kilátása arra, hogy nagyközség legyen. Ahhoz még növekednie, fejlődnie kell és erre törekszenek valamennyien. A község minden nap leéli a maga történetét, egy-egy kis lépéssel előrébb halad és ez papirra is kerül. A községi krónika lelkes Írója Demkó András a népfront helyi elnöke, nyugdíjas igazgató. Úgy kezdte, hogy feldolgozta 1972. jenuár 1-i állapot szerint a község teljes helyzetét, amely önmagában is értékes monográfiái gyűjtemény. Ettől kezdve pedig naponta szinte naprakészen Íródik a krónika. Ebben minden megtalálható. Attól kezdve, hogy pártvezetöségi ülés volt és miről tárgyaltak egészen addig, hogy Tóth Béla és Czepanic Margit KtSZ-esküvőt tartott és a lakodalomban 200 vendég részére négy sertést, hatvan tyúkot vágtak, 140 torta állt az édességet kedvelők rendelkezésére és természete­sen ital. Ipari üzemet szeretnének Üdülőkörzet*. Csábító lehetőségek 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents