Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-10 / 291. szám
TY72. december 10. DUN AN TOLI NAPLÓ 3 így is lehet...! Egyenesben a fuvarosszövetkezei A Mecseki Fuvarozó Szövetkezetben uralkodó zűrzavaros állapotokat 1970 őszén a népi ellenőrök borították ki. Sok tolvaj Hermész a bakon — idézzük akkori cikkünk címét — így jellemeztük röviden a helyzetet A szövetkezet több vezetője és tagja, kihasználva a meggondolatlanul jóváhagyott alapszabály adta lehetőségeket, a lagymatag állami felügyeletet, árdrágítással és üzérkedéssel óriási összegeket harácsolt össze. Felfüggesztették a vezetőséget, perbe hívták a fuvarosokat Ennek a pernek még ma sincs vége. De mi lett a fuvarozó szövetkezettel? A pécsi Ipar utca 6-ban a ■ Pécs-baranyai Fuvarozó és Szolgáltató Szövetkezet elnöke tájékoztatott bennünket a vájtozásokról. Átváltozások A vezetőség felfüggesztése után az év tavaszán hatósági megbízottat neveztek ki a szövetkezet élére. Júniusban megválasztották az új vezetőséget, a szövetkezet élére Gyergyák János került Az új elnök korábban pártbizottsági gépkocsi- vezető volt majd tíz évig szállítási üzemegységvezető az ércbányászoknál, 1971-ben lépett be a Mecseki Fuvarozó Szövetkezetbe. Ennyi zűrzavar után egy röpke nyár és ősz világ- megváltásra kevés, annyira azonban —- a jelek szerint —- elegendő, hogy nagyjából egyenesbe jöjjön a szövetkezet Az egyenes első szára az elnök szavaiból az alábbiakban rajzolódott fel. A változások egyik legfontosabbika: felszámolták a foga- tos részleget A fuvarosok egy része belépett a Mohácsi Fuvarozó Szövetkezetbe, másik része ipart váltott és önállósította magát, egyesek pedig felhagytak a fuvarozással. A szövetkezetnek tehát nincsenek lovas- fogatai, csak teherautói. A korábbi kétszázhúsz fős létszám így alaposan megcsappant Ma kilencvenen vannak, közülük ötvennégyen tagjai a szövetkezetnek. A többiek alkalmazottak: rakodók, irodisták és szerelők. Ez így már tisztességes arány. Tulajdonképpen nem is ez a legfontosabb változás, végül is mindegy, hogy lovasfogat vagy teherautó, hanem a tulajdonviszonyok rendezése. A rendcsinálás ezzel kezdődött Korábban a tagok célrészjegyet váltottak, s ezzel lényegében maguknak vásárolták meg a teherautót Pia volt rá pénzük, akkor teherautókat), amelyre gebin- ben futó alkalmazottat ültettek, s a haszon nagy részét, anélkül hogy kisujjukat mozdították volna, zsebre vágták. Most minden a szövetkezet tulajdona. A célrészjegyeket — levonva belőlük a fuvarosok tartozásait *— megváltották. Vagyis megvették a gépkocsikat. A szövetkezet ma ötven saját gépkocsival rendelkezik. Ml van a borítékban? A tulajdonviszonyok lerende- lése mellett a másik fontos változás a gépkocsivezetők javadalmazásának új — törvényes KESZTYŰGYÁR felvesz BELSŐ ELLENŐRT Feltétel: mérlegképes oklevél Fizetés megállapodás szerint Jelentkezés: Kesztyűgyár személyzeti osztályán Pécs, Sörház u. 36. sz., VI. emelet A BARANYA MEGYEI ÉPITÖANYAGIPARI VALLALAT megvételre ajánl egy darab P R A G A billenős, 5 tonna teherbírású gépkocsit tipizálás miatt. Érdeklődni lehet a vállalat TMK és szállítási üzemében PÉCS, NÉVTELEN UTCA 5., 0- kerület), minden munkanapon 7—14 óra között a 13-228 i- telefonszámon, vagy személyesen. — rendje. A gebinek gebiné- nek vége. Az autóközlekedési vállalatokra érvényes bértarifa alapján a gépkocsivezetőket besorolták. Az alapbér mellett természetesen megkapják a pénzüket a nagyobb teljesítményekért és a túlórákért A szövetkezeteknek azonban — a szövetkezés elvéből adódóan — több lehetőséget kell kínálniuk. Ez van is. A teljesítménnyel és a kocsik kíméletes használatával vastagabb lehet a boríték. A gépkocsik zöme szövetkezeti szóhasználatban „elhasználódott", állami kiszólással „tragacs". Természetesen nem tarthatnak fenn komoly szerelőműhelyt és népes szerelőgór- dát. Ezért arra ösztönzik a gépkocsivezetőket, hogy maguk vé- | gezzék el a napi karbantartást és a kisebb javításokat. Ennek fejében a kocsi típusától és állapotától függően a havonta leszámlázott kilométerek után 5—50 fillér kilométerpénzt fizetnek. Ezenkívül állagmegóvás címén 9 „nullára futott” (vagyis amortizálódott) gépkocsikkal fuvarozók további 6—22 fillért kapnak kilométerenként. Egyébként a gépkocsik fele nullára futott Mindezeken felül a tiszta nyereség tíz százaléka is megilleti a tagot. Hogy mit keresnek a szövetkezeti teherfuvarozók? Havonta átlagban 3500 forintot A teljesítmények azonban különbözők', a jövedelmek az 1800 és az 5000 forint között szóródnak. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, megkövetelik a rendszeres munkát megszilárdult a munkafegyelem, a ha akarok bejövök, ha akarok nem — lassan a 'múlté. Kellőnek Mit ígér a fuvarpiac? Az mindig olyan volt, hogy soha senki sem vonta kétségbe, szükség van a szövetkezeti fuvarosokra (természetesen a magánfuvarosokra is). Mindenki szállítani akar. s itt a Mecsek-olján különösen kérdés: ki viszi fel a hegyre a téglát, szenet bútort és trágyát? A szövetkezet az idén 11 milliós árbevételre számít Ez csak harmada az elmúlt zűrzavaros esztendő bevételének. De a múltban, ahogy hozták a fuvarosok a pénzt, úgy vitték is, csak néhány százalék maradt a szövetkezetnek. Ez a pénz, az ebből képződő alapok szerény, de tisztességes lehetőséget kínálnak a fejlődésre. Hétszázezer forint lesz előreláthatóan a fejlesztési alap, ezt a jövő évben beruházzák. Az Ipar utcai bérleményből amúgy is ki kell költözniük, épül a Siklósi úti vasúti felüljáró, szanálják az ottani házakat. Ezért megvettek egy telket a Megyeri úton és itt lesz majd a telephely. A közeljövőben már itt tárolják a szövetkezet gépkocsijait, jövőre pedig berendezkednek: itt lesz az iroda, a fuvar- vállaló és a szerelőműhely. Később a tehergépkocsi-park felújítása is napirendre kerülhet. (Párbeszédtöredék az elnökkel: — Egyszer majd hitelt is kérhetnek a banktól?... — Gondolja, ilyen előzmények után ad valaha hitelt a bank?...) Úgy tűnik, egyenesbe jöttek. Ezt nemcsak én mondom, má-/ sok is alátámasztják. A nyáron ismét szétnéztek a népi ellenőrök, s a maguk hivatalos nyelvén azt mondták: a szövetkezet működése megfelel a szövetkezeti kritériumoknak. Nem sokkal utánuk a MÉSZÖV — ennek az érdekképvisleti szervnek tagja a szövetkezet — revizori irodája is részletes vizsgálatot tartott. Kisebb hiányosságoktól eltekintve elégedett volt a tapasztalatokkal. Tiszta lap Mint a hamis pénz, úgy csengett a Mecseki Fuvarozó Szövetkezet neve. Igaz, rövid név, az ilyen rövidség jobban cseng az üzleti életben. Mégis, nyomasztó emlék. Aki felüti a telefonkönyvet, most ezt találja: Pécs-baranyai Fuvarozó, Szolgáltató, Felvásárló és Értékesítő Szövetkezet. Ez nem mászik bele a fülbe, és talán sokan tudják, hogy a volt és dicstelen Mecseki Fuvarozó Szövetkezetről van szó, mégis: egy tiszta lap. A bizalmat vissza lehet szerezni, bizalmat lehet szerezni. Az indulás ezzel kecsegtet Miklósvári Zoltán Nagyszerű kezdeményezés Pályaválasztási hét Pécseit A Pécs megyei Város Pályaválasztási Tanácsadó Intézete december 4. és 9. között pályaválasztási hetet szervezett a város 13 üzemében. A kijelölt üzemek a Hét minden napján „nyitott kapukkal” fogadták a pályaválasztás előtt álló, érdeklődő fiatalokat. A tanácsadó intézet a rendezvényben résztvevő üzemeket úgy válogatta össze, hogy a Pécsett elsajátítható szakmák nagyrészével megismerkedhessenek a tanulók. így például az ipari szakmák közül az esztergályos és lakatos szakmát az ÉBGV Sopiana Gyára, az elektró- lakatos szakmát a B. m. Villamosipari és Gépjavító KTSZ, az építőipari és szakipari szakmákat a B. m. Építőipari Váltakat, . az 506. Ipari Szakmunkásképző Intézettel együttműködve mutatta be. Szerepelt még a pályaválasztási hét programjában könnyűipari, élelmiszeripari és mezőgazdasági szakmaismertetés is. Egyes üzemek rögtönzött kiállítással, filmbemutatóval tették színesebbé a hagyományos üzemlátogatás« formákat. Az általános iskolák és a gimnáziumok nagy érdeklődéssel fogadták a szervezett üzemlátogatási és szakmaismertetési lehetőséget. Mintegy 2300 tanuló látogatta meg a kijelölt üzemeket, Halkan, hangosabban... Rászolgáltak a választók bizalmára A pécsi járás területén a községi tanácstagok száma 780. Év végéig valamennyien beszámolnak választóiknak végzett munkájukról. Az eddig megtartott tanácstagi beszámolókon a részvevők hangulata jó volt Élénk figyelemmel kísérték a tanács munkájáról szóló tájékoztatást, az elmúlt tanácsciklus alatt elért eredményeket. A tanácstagok az egész területen végzett munkán kívül beszámoltak választókerületi munkájukról is. Kiemelték a lakosság által végzett társadalmi munkát, megköszönték a munkákban részvevők tevékenységét A tanácstagi beszámolókon a részvevők mintegy 35 százaléka szólt hozzá. A hozzászólásokból is kitűnt, hogy a lakosság törődik községe fejlesztésével, szépítésével. A felvetett kérdések ■ főként a már korábban, a jelölő gyűléseken javasolt feladatok megvalósításának szorgalmazására vonatkoztak. Ata községben például a .bekötőút építése felől érdeklődtek. Szőkéden a vasúti váróterem megépítését sürgették. A BCM munkásai Á kiirt kerégető Szeretném megijeszteni------------------- Toro Janos feleségét: a BCM égető munkása nem iszik, nem kártyázik, nem dohányzik — hát akkor nem lehet véletlen, hogy nyáron egy csinos lánnyal láttam a BERCI II. begyújtása közben játszadozni a férjét. Túl szép lenne egy tökéletes ember. Az asszony érti a tréfát: jól ismeri a férjét ahhoz, hogy egy idegen megingathassa a bizalmát Pedig tényleg ritkaság egy ilyen férjet kifogni... Egyetlen mondatot sem írok le, melyet valamiképpen ne Törő János fogalmazott volna meg, vagy melynek legalább a szelleme ne lenne azonos azzal, amit ó mondott S mégis tudom, csodálkozva olvassa majd a portrét: hát ez vagyok én? Talán még soha nem jutott eszébe, hogy 14 év alatt a régi „cementesfamília” jó hírét egy kicsit már az ó neve is dicséri. Azt kérdezte, miért pont vele kezdem a beremendi cementgyár munkásait bemutató sorozatot? Mondom, hogy az igazgató és a főmérnök, és a szakszervezeti titkár és a személyzeti vezető mind őt javasolták. — A főmérnök is? A Martin elvtársra gondol? — Igen. Martin elvtárs tnond- ta a telefonba, hogy a Törő János égető az elsők között legyen. A címét pedig a szak- szervezeti titkár kerítette elő, miután egy tucat számot feltárcsázott A konyhában ülünk. Az új lakótelepen. A szobákban akkora a rend, hogy az ember mozdulni sem merne a fotelokban. A beszélgetéshez megfelelő környezet kell. Törő János még nem érzi magát igc- zán otthon ebben a két és félszoba összkomfortban. Falusi házban élt 30 éves koráig. Itt nincs mit tenni a ház körül, nem kell vízért menni, nem kell az állatokkal törődni. Még itt a konyhában csak-csak el lehet üldögélni — ide látszik a kőbánya, a másik ablakon meg a futballpályára látni. Munka után, vagy ha éppen szabadnapos, nyakába veszi a községet: sem az anyai házban, sem felesége otthonában nincs férfi, Törő János látja el a gazdaságokat. A kerítéssel is mindig kell valamit szöszmötölni, a kertben ... a disznók, mind a két házban, talán a héten ölni is kell, nem nagyon akarnak enni... S ezek csak a kisebb gondok, a tulajdonképpeni szórakozás ... Most már a BCM-ben is nagyon kell figyelni. Láttam, amikor augusztusban begyújtották o BCM második kemencéjét: Törő János a vezérlőből kapta az utasításokat, de a kemence, körül is voltak néhányon - osztrák szakemberek —, akik százféle utasítással látták el. — A begyújtást nem lehet elsietni, csak a kemence rovására... A sok tégla, meg a vas — nem szabad hirtelen tágítani, mert reped, pláne egy újat.. .1 Lassan, megfontoltan beszél, kezét keresztben pihenteti ölében, tipikus munkáskéztartós, a tétlenségben nem tudnak mit kezdeni kezükkel. Az elmúlt 14 esztendő alatt csak nagy ritkán volt arra alkalma, hogy így legyen. Először a szénoldalon dolgozott az öreg gyár vén kemencéje mellett. Aztán átálltak az olajtüzelésre, szinte mindent újból kellett tanulnia. A kemence mellett nem egyszerű a munka. Pillanatonként más a színe az anyagnak. A legkisebb változást is észre kell venni, a pirostól a fehér lángig másról és másról tudósít a kemence.- Az anzart képződést kell figyelni o kemence falán, ha nem indul meg, baj van, az védi a téglái a nagy hőben. Mit tudok csinálni? Itt az újnál még nem tudom, még nem voltam önállóan rákényszerítve, de a réginél igen. Felfűtjük a kemencét, s igyekszünk róolvasztani, de az is előfordulhat, ha nem vigyáz az ember, hogy elolvad a fal... Sokan azt hiszik, hogy olyan egyszerű dolog ez, a kemencében játszanak o fények, a műszerek meg megmondanak attól függetlenül is mindent, amit tudni kell... A kemence a lelke, a szíve mindennek ... — Hogyan lehet megtanulni? Nincs ehhez könyv. Amikor az öreg gyárba kerültem, először kohósalakot lapátoltam, aztán kilenc esztendeig a szénszári- tónál dolgoztam. Közben elvégeztem az égető tanfolyamot... Nem is tudom, hány helyen voltam, az országban nincs egyetlen gyár sem, melyet ne láttam volna. Itt az új kemence mellett voltam, amikor a falazás elkezdődött, s hát most már több mint 100 ezer tonna cementet gyártottunk ... Mindig a gyárhoz lyukadunk ki: kérdezem az életéről, a múltról — az öreg gyárról beszél: — Ha hiba volt, átlapátoltuk az anyagot a másik gépekre, egymás mellett voltak, s ment minden rendben. — S most...? — A BCM-ben nem ilyen egyszerű, ha itt baj van, a technológiai vonalon, akkor le kell állni. Itt majd egy hónap alatt kell annyit termelnünk mint a régi gyárban egy esztendő alatt... Már jó ideje tudom, hogy Törő Jánostól nem fogok egyet- í len rendkívüli dolgot sem hal- | lani — egyszerű munkásember, mint sok millió, mégis kíváncsi vagyok, ml lehet, ami megváltoztathatná, megrendítően megváltoztathatná az életét A konyhai falióra ki tudja hányadszor üt — Törő János figyeli, mintha fontos lenne, hány óra van. — Fontos is. Tizenegykor bemondják a lottószámokat. Nyerni szeretnék. Házat aka rok. Ami az enyém, kerttel nagy udvarral. Itt, ha kilépek a lépcsőházba, azonnal nyakkendőt kell húzni, be vagyok zárva a falak közé. Pedig hét... Berendezkedtünk... Ez lenne a fő cél? Nem, ez életszükséglet — legalábbis most azt hiszi az égető, pedig majd szép csendesen — úgy érzem - megszokja a konyhai villanytűzhely kényelmét, a központi fűtést a hűtőszekrényt, a hideg-meleg vizet. S az bizonyára fontosabb lesz, mint a veteményesbe szaladó udvar, ahol mindig kell valamit dolgozni. Tulajdonképpen Törő János fogalmazta ezt is meg, csak más szavakkal: szeretnék utazni.- Mindig is az volt a vágyam, meg a régi gyárban is, vagy talán ott még jobban o porban, széngázban, füstben, hogy egyszer a tengert lássam, s egyszer olyan úton sétáljak, ahol narancsfák vannak az út mellett. A tengert már láttam ... A narancsfákat is látni fogom. Talán még az idén... Most lehetne vitatkozni, hogy ———— egy nagy állattartással, s annak ezer gondjával rendelkező házat nem lehetne itthagyni, s, hogy bármennyire is álmatlanul múlnak az éjszakák a központifűtéses lakás száraz levegőjében, a bérhéz szüntelen zajaiban, egyszer majd otthon lesz ez a lakás is. Törő Jánosnénak, s a gyerekeknek, úgy látom, már most is az. Egy ilyen gyár. mint a BCM, gyökerestői forgatja át munkásainak életét. Törő János 20 éves volt amikor először elutazott Bere- mendről, s 29 éves, amikor egy olyan kemence mellé állították, melyet a legbonyolultabb auto- motikákkal irányítanak. Lombos! Jenő A beszámolókat a községi tanácstagok választókerületenként külön-külön tartották. Néhány tanácsnál a falugyűlés után számoltak be a tanácstagok. A tanácstagi beszámolókon 10 400 fő vett részt. Dr. Hetessy György, a Baranya megyei Tanács pécsi járási Hivatala titkára tájékoztatott erről. • Övoda, óvoda, óvoda. Persze, egyébről is szó esett Hidason, valahogy mindig visszatérő gond volt ez. Rögzítettem egy beszélgetést: a választók vitatkoztak egymásközt. íme: — Bővíteni kell az óvodát — hangzott el —, hiszen a Vegyigyár sok nőt foglalkoztatna. A gyerekeket meg nem tudják elhelyezni ... — Sók a gyerék - sóhajtott fel a terem végében valaki. — Az a jó — mondták többen is egyszerre - az egyáltalán nem baj. Kell a termelőerő ... — A noteszomba írtam: az egyszerű, falusi emberek nagyon okosak. És mellékerült még egy adat: a védőnő jelentése szerint Hidas községben 56 terhes asszony van. Javul a közéletiség. Az előző tanácsciklusban 443 közérdekű javaslatot tettek a választók, a jelenlegiben 1488 javaslat hangzott el. És nem a levegőbe beszéltek az emberek: e nagyszámú javaslatnak mindössz 9,3 százaléka volt irreális. Sokminden megvalósult, az emberek ezt érzik, magukénak tudják a „győzelmet". S ez meglátszik a pécsi járásban azon is, hogy a vállalt kétkezi társadalmi munka hogyan is alakult? 1960-ban 1 millió 102 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a községekben, 1970-ben 8 millió 192 ezer forint értékűt! Az idén sem panaszkodhatnak: a hétmilliót november végén jóval elhagyták. • Takács Pista bácsi Jól Ismeri a hidasiakat. A 11. választókerület tanácstagja, a volt brikettgyár volt igazgatója - jelenleg nyugdíjas. A hangulat ugyan még kicsit „meccsízű”, hiszen alig fejeződött be a Honvéd— Fradi a tévében, a gondok azért előjönnek. Víz - rozsdás, vostalanftanl kellene: pénz. Járda, út, évada... A_tanács sokat tett Bővült a közvilágítás, egy család villanyt kapott így, ahol eddig nem volt A\ „brikettlakótelep” útját nagyon szépen felújították. Takács István szerencsés tanácstag: választókerülete majd minden gondját megoldotta. S beszámolója közepetóján meqragadta figyelmemet egy mondata: „figyelemre méltó, hogy az emberek nemcsak saját választókerületük, hanem az egész község gondjait szem előtt tartják. Sokan szólaltak fel olyan ügyben, amely a felszólalókat egyáltalán helyileg nem érintette, a falu másik részéről volt szó ..." A közélet - közösséget is feltételez: • Mivel fejezhetném be ezeket a gondolatokat? Tanácsválasztások elé nézünk — bizalmat adunk tanácstagjainknak. És ők rászolgálnak a bizalomra. Jól képviselik választóik érdekeit, a köz érdekét. Vitatkoznak sokszor — a tanácsülések legérdekesebb pillanatai azok, amikor az interpellációkra, egyéb bejelentésekre kerül sor... Akkor valóban folyik a vita, hol halkan, hol hangosabban ... S ha elintéznek valamit, születik valami új. Kampis Péter a bikali állami gazdaság 1973. január l.-i belépésre ’főtanácsost keres Fizetés megegyezés szeri-i Érdeklődni : Bikái 3. telefon.
