Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-09 / 290. szám
I T972. december 9. DUNANTOLI NAPLÓ Háromszáz forintos albérleti lakássá előléptetett pince a Huba utca végén — itt lakik évek óta az Istvánfi-család. Család? Tulajdonképpen csak ketten élnek itt, a férj és a feleség. Az utcában mégis így ismerik őket: „Akiknél az a sok gyerek van ..." A hét gyerek közül kettő a villányi mezőgazdasági szakmunkásképzőben tanul, öt pedig állami gondozásban van. — Mióta? — Istvánfi Józsefné (vasszerelő a panelüzemben), alacsonytermetű, szemüveges asszonyka. Tekintete a sok megpróbáltatás ellenére is derűsen csillog, de a kérdésre árnyék fut át az arcán. —, 1966 óta. Luzsokon voltunk a téesznél, ott kaptunk lakást is. Amikor a férjem -— különben is beteges ember — nem bírta a nehéz munkát és kilépett, elvették a lakást. Kétségbeesetten futkostunk mindenfelé. de hajlék helyett csak jótonácsot kaptunk: adjuk állami gondozásba a gyerekeket. Először hallani sem akartunk róla, de aztán beláttuk, hogy nem tehetünk mást. Utána jöttünk Pécsre. 68-ban kértünk lakást. — Azóta nem sürgette? — Nem. Gondoltam, minek is menjek, a hét gyerek miatt majd csak adnak. — Adtak is, de még ilyen „érv” mellett is négy évet kellett várniok. Kicsit sok ez, pláne ha egy család a lehetetlen lakáskörülmények miatt szétszórtan él. — Ennyi idő után már megérdemeltem a lakást, — Milyen lakást kapnak? — Kétszobásat Mi a nagy család miatt háromszobósot kértünk, de art mondták, most ilyen van, majd egyszer elcserélhetjük. — ÖT©? — Nagyon. Eddig még »óba sem volt igazi lakásunk, pedig a gyerekek már lassan felnőnek. (Lakáshoz kefí juttatni valamennyi négy- vagy többgyermekes családot... — a Városi Tanács V. B, idei lakáe- elosztási irányokéiból.) 56 éve ugyanabban a lakásban. Bragyas János még a szüleivel költözött 1916-ban a 7solnay utca 39-ben lévő kis egyszobás lokásba. 1951-ben odavitte a feleségét 1954-ben Ezekben a hetekben néhány- száz pécsi család kíváncsi aggodalommal lesi az újság híradásait amelyek — sajnos — nem a vágyak gyors teljesüléséről szólnak. A város déli peremén lakókra várva állnak már a szép, új házak, a boldog lakásravárók pedig nem tudják, mihez is számolják: hányat kell még aludni ... Mi sem tudjuk. © és 55-beh ott születtek a fiai, s 19áó-ban onnan temették őt. A lakás és vele az egész városrész megöregedett e fél évszázad alatt, Bragyásék már régen szabadulni akartak innen. 1960-ban igényeltek lakást. Akkor még a gyerekek is aprócskák voltak, s úgy gondolták, jobb lesz nekik egészséges lakásban felnevelkedni. Tizenkét év telt el azóta ... — Egyik évről a másikra hitegettek — mondja özvegy Bragyásné. A porcelángyári festőműhelyben beszélgetünk. — 1952-ben jött a gyárba. Hosz- szú évekig olyan nehéz munkát végzett, hogy belerokkant. Most a festésre kerülő porcelánokat törölgeti tisztára. — Osztás utón mindig jött a papír, hogy most nem kaptam, de majd 1 a legközelebb... Én úgy vagyok ezzel, ha azt mondják: várjak, hát várok, mert tudom, hogy vannak nálam rosszabb helyzetben is. — El- csuklik a hangja: — De azért tizenkét éven ót csak .várni, és még talán most is... — Miért? — Könyörögtem most már, hogy adjanak végre, de azt mondták: ne is menjek sehová, mert ebből az osztásból semmiesetre sem kaphatok, csak a tavasziból. — özvegy Bragyásné neve a kilencedik helyen szerepel az I. kerületi lakáselosztási névjegyzéken ezzel a megjegyzéssel: „A bizottság már (!) 1971-ben is javasolta, de a névjegyzékről lemaradt". De sokan vannak még ezen a névjegyzéken és a lakások de nehezen akarnak „megszületni”. Valami sorrendet azonban ki kell alakítani, igazságot tenni pedig még így is nagyon nehéz. Kik legyenek az elsők? Egy alacsonyjövedelmű munkásasszony, aki már tizenkét éve türelemmel várakozik, miért ne lehetne köztük? Vagy a türelem jutalma az újabb várakozás legyen? (A névjegyzékre fel kell rennt azokat az igénylőket, akik igénylésüket 1961, december 31 -tg.nyújtották be,., fel kell remi a gyermeküket egyedül nevelő anyákat... — A Városi Tanács V. B. idei lakáselosztási irányelveiből.) m — Én annyira szeretem a feleségemet — mondja, aztán a kislányomon pihenteti a tekintetét. — Ha nekem egy ilyen csemetém lenne.. Mindent megadnék azért. — Aztán lemondóan fűzi hozzá: —. Nem lehet már. Kétszer úgy volt, hogy lesz, aztán elment. Azt mondták az orvosok, soha többé nem lehet már... A lakás. Ezt tette velünk ez a lakás. — Látszik a lakáson a tízesztendős igyekezet, hogy otthonná varázsolják. De az is látszik, hogy ez csak nehezen sikerült. Hiába a tévé, a rendes bútor, a képek a falon, a minikalor olajkályha, a belépő idegent nyomja a plafon és ezt a nyomasztó érzést nem lehet megszokni tíz év alatt sem. Meg azt sem, hogy az ablak majdnem a plafonnál van, s ha kij nyitják, csak a lábakat látni. — Ha valamelyik barátunk- I tál hazajövünk, a feleségem j mindig mondogatja: micsoda i boldogság lehet szép lakásban élni. Mikor mondtam, hogy végre kapunk, nem akarta elhinni. Mi leszünk a legboldogabbak, ha odaköltözünk, — Kápicsék költöznek, a szomszéd pincelakásból is költöznek Pet- rásék, két gyerekkel — de mi lesz ezekkel a „lakásokkal”? Lakások maradnak-e, akár csak 20 forintos bérért is? (Az irányelvekben nincs olyan passzus, ami Kápicsék, vagy Petrásék esetére alkalmazható, a lakáselosztásnál mégis módot találtak arra, hogy az ilyen áldatlan lakásviszonyokat is lelszámoljákO Bölcsőde, óvoda, iskola kombinát, Pécsett a Szigeti úti lakótelepen. Olvasóink javaslatai A gyalogosok védelmében Péc* az idei lokáselosztások- nól régi, nehéz adósságokat törleszt következetesen végrehajtott elvek szerint. Akik a névjegyzékre kerültek, nagyon rászolgáltak már erre. Hársfai István Az utóbbi időben elszaporodtak a gyalogosbalesetek. A legtöbbet az okozza, hogy a gyalogosok nem ismerik a közlekedési szabályokat, a gépjárművezetők viszont nem tartják be azokat. Épp ezért a zebra sem mindenható, nem nyújt kellő védelmet az áthaladó gyalogos számára. Vasárnapi számunkban „Tragédia a zebrán" címmel beszámoltunk egy súlyos gyermekbalesetről, amely szombaton délelőtt történt Pécsett, a Steinmetz kapitány téren. Az ilyen tragédiák mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Több olvasónk írta meg véleményét, javaslatait az eset kapcsán. Idézünk a levelekből: „A város felől jövő gépjárművek vezetői elég hosszan belátják az utat, így bátran lépnek a gázpedálra. A kijelölt gyalogátkelőhely a csemegebolt közelében van. Sajnos a csemegebolt és a zöldséges bolt előtt gyakran állnak rakodó tehergépkocsik, s ezek elzárják a városból kifelé haladó autók elől a kilátást, a gyalogátkelőhely jó részét és a Rókus utca sarkát. Emiatt a gyalogosok állandó rettegésben haladnak át, s a Rókus utcából nagy ívben kanyarodni szándékozó gépkocsik nagy kockázatot vállalva kanyarodhatnak csak, hisz a Petőfi utca felől érkező autókat takarják a rakodó gépkocsik Nem vagyok közlekedési szakember. Megértem, hogy a tehergépkocsik a legrövidebb, leggyorsabb rakodási lehetőséget választják. Sajnos a gyalogosok is sokszor sietnek és nem egyszer figyelmetlenül. Igen, az idő pénz, de az emberélet még többe kerül. Nem lehet pénzben mérni. Ezért is kérem, hogy a szakemberek vizsgálják felül laikus, de az emberéletekért aggódó gondolataimat és segítsenek ennek a veszélyes helynek a rendezésében. Javaslatom: vagy helyezzék át a gyalogátkelőhelyet, vagy tegyenek ki tiltó táblákat a járművezetőknek. Tegyék ki erre a szakaszra a „Megállni tilos" táblát. A boltok áruellátását a Nagy Jenő utco felől kellene megoldani.” — írja dr. Csizek Antal olvasónk. Mlcsoda ellentét! Pincetakós a szép, modem Uránvárosban. Türr István utca 1. szám. Fent csupa két és félszobás, fürdőszobás lakás, lent az alagsorban lakás rangjára emelt mosókonyha. Kápics Bélóné — akkor méq lány volt — 1961- ben költözött ide — ideiglenesen. 64-ben ment férjhez, 65 óta lakósigénylők és most kapnak szövetkezeti lakást. Az asszony még úton von — kalauz távolsági autóbuszon j —, férje főzi a rezsón a pörköltet, ő éppen szabadnapos, különben gépkocsivezető a Tejipari Szállítási Vállalatnál. j Ostya, ruha, patkányméreg«. Utazik az áru Pókhálórendszer — „Szegényesen öltözött" holmik VEGYEN KORSZERO SCH-TIPUSO HEGESZTOBERENDEZEST r A YILLÉRT-töl * KÉZI ÍVHEGESZTŐ áramforrások FOGYÓELEKTRÓDÁS, VÉDOGAZAS ÍVHEGESZTŐK. FORGALMAZZA : VILLAMOSSÁGI ÉS SZERELÉSI CIKKEKET ÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT, Budapest, VII., Vörösmarty utca 16. szám. Telefon: 420-998. — Telex: 22-4191. A VOLÁN 12-es Vá Ha látónak darabárus járatai az egész megyét behálózzák, érintik a legkisebb településeket is, ahová elfogadható úton be lehet jutni, összesen 75 rendszeres járati útvonalon futnak a jólismert „darabárus kocsik", nem is mindig a megyehatárhoz alkalmazkodva. Ahol oz ésszerűség kívánja, ők segítenek más megyéknek, bizonyos útvonalakon pedig somogyi, tolnai illetőségű kocsik végzik az 'áruszállítást, — kapcsolódva a pókhálószerű, minden jelentősebb helyet érintő országos hálózathoz. Kis tételben, térben és időben elszórtan jelentkező fuvarokat csak ilyen szervezettség mellett lehet elvégezni. Kísérjük végig egy Budapesten feladott egyik baranyai kisközségbe szánt szekrény útját: a VOLÁN kocsija elviszi a fővárosi gyűjtőállomásra, ahonnan más árukkal együtt, vasúton, vagy gépkocsival szállítják a rendeltetési helyhez legközelebb lévő gyűjtőállomásra, innen pedig a menetrend szerinti darabárus járattal jut el a községbe. Ez a láncszerű szállítási forma lényegében az egész világon azonos, — oz viszont világviszonylatban egyedülálló, hogy a belföldi darabárufuvarozást majdnem teljes egészében az autóközlekedés végzi — 1970. óta. „Két évvel ezelőtt bordámat törtem a zebrán — írja Zsig- mond Vilmos. A 4. sz. posta előtti zebráról nagyot ugorva rázuhantam a járdaszegélyre, mert ha ezt nem teszem, egy száguldó Trabant halálragázol. Szerintem a fegyelmen és az udvariasságon múlik minden. A múltkoriban Debrecenben jártam. Hárman akartunk lelépni egy széles utca hosszú zebrájára, még nem voltunk rajta, amikor jött egy tíztonnás teherautó. Megállt a zebra előtt, intett, hogy tessék lelépni, s csak azután indult el, hogy áthaladtunk. Pedig még csak a járdán álltunk. Hát erről van szó: a gépjárművezetők tiszteljék a zebrát és a gyalogost." eikkek, vasáruk, bútorok, mosószerek, szeszesitalok, — tulajdonképpen minden megfordul ezekben a raktárakban a falusi üzletek árukészletéből, a tagylaltostyától a patkányméregig. A szénsavas palackok bizománybán vannak itt, a Répcelak:' Szénsavgyár képviseletében végzik a cserét, hogy egyszerűbben, gyorsabban jusson hozzá a felhasználó. Mindez a darabáru fogalomkörébe tartozik, s csupán az érdekesség kedvéért jegyezzük meg a felső súlyhatárt: 4999 kilogramm. A forgás gyors, csak rövid ideig pihen a raktárakban az árú. A kirakásnál, rendezésnél, felrakásnál most már sokat segítenek a gépek: rakodólapok, hidraulikus és mechanikus emelők, villamos targoncák, gólyadarus és hátsó emelő- falas gépkocsik, — a gépesítettség harminc százalékos. A gépesítésnél természetesen figyelembe kell venni az áruk sokféleségét, a csomagolások különbözőségét is ... Olcsón utazik az áru. Az egy mázsás küldemény megyén belül harminc kilométerre háztól— házig szállítva nem kerül harminc forintba. így nem is le- j hét csodálkozni, hogy darab- I árus szállítás veszteséges üzletág: mintegy 130 százalékos rá- I fordítással dolgoznak ... Pécs, vasútállomás, darabáras raktár. Innen indulnak, ide futnak be az áruval megrakott gépkocsik. A legnagyobb forgalmat az üzletek rendszeres ellátása jelenti. Naponta végigjárják a nagykereskedelmi vállalatokat, összeszedik a vidékre szánt másnapi árut, — a tranzítraktárban rendezik üzletek, árufajták szerint, s a következő járattól indul tovább rendeltetési helyére . .. Cigarettás kartonok, facsemeték, papír, bor, ruházati Az utas utazáshoz öltözik. Vajon hogyan „öltöztetik" fel az árut?. Karvaly Zoltán a pécsi főnökség vezetője mondja: — Siralmasan. Gyakran előfordul, hogy nagy értékű küldemények teljesen csomagolatla- nul kerülnek továbbításra . .. A raktárban néhány szemléletes példa arra, hogyan utazik az áru. Bútor, hullámpapírral így-úgy takarva, inkább j csak a csomagolás illúzióját j kelti. Az egyik laba mar most J kibicsaklott, pedig innen még tovább vezet az útja. Öcska kartondobozok, kidőlt hassal, a két vékony műanyagpánt éppen hogy összefogja. Női pulóvereket szállítanak benne, a dobozok egyenként ötvenezer forint értéket rejtenek. Példásan csomagolt papíráru erős fakeretben, mindentől védve, — külföldről jött. Néhány méterrel odébb ugyanez magyar módra: papírhalmok tépetten, koszoson, az itt-ott még fellelhető borító egyáltalán nem titkolja tartalmát... Előfordul, hogy nagyértékö gépalkatrészek érkeznek „natúrban”, szállítottak hóromke- resztes mérget olyan faládában, amelynek sima furnér teteje volt, — hiányzott is egy kiló mire megérkezett — palackos árut ládában tömítőanyag nélkül, a szőnyegek „csomagolása” egy szál madzag, gyakran ugyanez a munkásbakancsoké, — végeláthatatlan a sor... — Jó példát is tudunk mondani: a Pécsi Kesztyűgyártól tanulhatnának a szállíttatok. Tökéletesen csomagolnak minden küldeményt, akár külföldre, akár belföldre szánják. A határainkon túlmenő árukkal egyébként sincs baj, de az országon belüli szállításra gyakran úgy burkolják az árul, mintha a város egyik végéből a másikba kellene vinni... A csomagolásra egyébként előírás, is van. Pontosabban csak volt, mert az ÁCSI (Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet) irányelveit, — mint korszerűtlent— az idén július 15-tel visszavonták. Új rendelkezés pedig még nincs... A megoldás, a szakemberek szerint a tartós csomagolóanyagok alkalmazása lenne, — ez kisebb összeg, mint a szakadt, törött, esetleg „elveszett” áruk értéke. Kalandos utazás ... D. Kónya •v Pál Leó Ferenc olvasónk, aki 1923 óta vezet, így ír: „Szerintem helytelen a KRESZ-nek az a kitétele, hogy a gyalogátkelőhelyen féktávolsógori belül az autósnak, féktávolságon kívül a gyalogosnak van előnye. Ezek szerint ezek megállapításán múlik, hogy a zebrán a vezető joggal törte-e össze a gyalogos csontját, vagy sem. Szerintem a féktávolság, mint bűnesetet, vagy vétlenséget eldöntő kritérium ebben az esetben teljesen elvetendő, vagy legalábbis módosítandó. Ugyanis a gyalog- átkelőhelyen átmenni szándékozó 5—12 éves gyermek, vagy 70—80 éves idős ember miképpen tudja megállapítani, hogy a bármilyen távolságból étkező — legtöbb esetben száguldó — gépkocsinak mennyi a féktá- volsága. A válasz egyszerű és rövid: semmiképpen. Nem beszélve arról, hogy más a féktávolság és ezzel együtt a fék- út száraz, ismét más nyálkás, vizes, havas, jeges úton. Kérdés: mi legyen a teendő? Minden jelzett, vagy nem jelzett gyalogátkelőhelyet úgy keíl tekinteni, mint egy lemélyített gyalogjárót, amelyen a gépjárművek csak úgy haladhatnak át, hogy szinte a megállásig lassítanak, mert technikailag lehetetlen az átjáró alatt, vagy felett átszáguldani.” íme a javaslatok, észrevételek. Érdemes és, el kell gondolkodni rajtuk...! Költözésre várva
