Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-08 / 289. szám

\ Ara: 80 midi Világ proletárjai, egyesüljetek! XXIX. évfolyam, 289. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. december 8., péntek A kormány élőit az MSZMP Központi Bizottságának november 14—15-i határozata Ülést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a Kormányt Leonyid Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának vezetésével, a Szovjetunió párt- és kormány- küldöttsége november 27. és december 1. között hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A barátság, a szívélyesség és a testvéri egység légkörében folytatott tárgyalásokon a felek véleményt cseréltek országaik társadalmi, politikai és gazda­sági fejlődésének legfontosabb kérdéseiről, a szocialista és a kommunista építés jelenlegi helyzetéről. A szovjet küldöttség nagy elismeréssel szólt a ma­gyar nép vívmányairól, a szo­cialista társadalom építésében elért sikereiről. A tárgyaló fe­lek megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköz- társaságnak és a Szovjetunió­nak a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvein alapuló viszonyát a tel­jes bizalom és a kölcsönös meg­értés jellemzi. Mind szorosab­bá válik a testvéri együttmű­ködés a politikai, a gazdasági és az ideológiai életben, ami megfelel a szovjet és a magyar nép alapvető érdekeinek. Töret­lenül fejlődik a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés, növek­szik az áruforgalom a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió között. Kiemelték a terv­szerű, tartós, hosszú időszakra szóló gazdasági kapcsolatok, oz együttműködés új, korszerű formáinak nagy jelentőségét Megállapodtak abban, hogy különleges figyelmet fordítanak a közős tervezésre és a terme­lés kulcsfontosságú ágazatainak közös fejlesztésére, a szakosítás és a kooperáció szélesítésére. A felek hangsúlyozták, hogy megtesznek minden szükséges lépést a szocialista gazdasági integráció komplex programjá­nak következetes valóra váltá­sára, amely elősegíti a népgaz­daság hatékonyságának növe­lését és gyorsabb fejlődését a KGST valamennyi tagállamának. Erősödnek a magyar—szovjet kapcsolatok az oktatás, a tudo­mány, a kultúra terén is. A tárgyalásokon megvitatták a nemzetközi helyzet, a kommu­nista és munkásmozgalom idő­szerű problémáit. A megbeszé­lések ismételten megerősítették a két testvéri ország pártjának és kormányának teljes, kölcsö­nös egyetértését az összes meg­vitatott kérdésben. A Minisztertanács a tájékoz­tatást jóváhagyólag tudomásul vette, és kifejezte meggyőződé­sét, hogy a tárgyalások jelentő­sen hozzájárultak a testvéri Szovjetunió és hazánk eredmé­nyesen fejlődő kapcsolatainak elmélyítéséhez. A Minisztertanács elnöke a Kormány elé terjesztette a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1972. no­vember 14—15-i ülése határo­zatainak végrehajtásával kap­csolatos állami feladatokra vo­natkozó javaslatokat. Az MSZMP X. kongresszusa határozatainak végrehajtására az elmúlt két évben már számos állami in­tézkedés született. A X. kong­resszus határozataiban megfo­galmazott teendők a Központi Bizottság ülésének állásfoglalá­sa alapján kiegészülnek. A megoldandó feladatok egy ré­szével kapcsolatban érvényes határozatok, az éves népgaz­dasági terv és az állami költ­ségvetés már folyamatban lévő intézkedéseket tartalmaznak, másrészt további állami hatá­rozatok is szükségesek. A Mi­nisztertanács az MSZMP Köz­ponti Bizottsága noyember 14— 15-i ülése határozatainak vég­rehajtására vonatkozó> állami feladatokat jóváhagyta, s felhív­ta az érdekelt szervek vezetőit, hogy azok megvalósítására a szükséges intézkedéseket te­gyék meg. Dr. Ajtai Miklós, a Miniszter- tanács elnökhelyettese tájékoz­tatta a Kormányt a Magyar— Csehszlovák Gazdasági és Mű­szaki-Tudományos Együttműkö­dési Vegyes Bizottság 1972. no­vember 17. és 22. között Buda­pesten megtartott ülésszakának tárgyalásairól. A tanácskozáson megállapították, hogy a leg­utóbbi ülésszak óta eredménye­sen fejlődött a két ország gaz­dasági együttműködése, külö­nösen a gépiparban, a kohá­szatban, a vegyiparban, a köny- nyűiparban, valamint a szállí­tás terén. A tárgyaló felek hangsúlyozták a két ország 1975 utáni népgazdaságfejlesz­tési tervei koordinálásának je­lentőségét. A X. jubileumi ülés alkalmából értékelték az utóbbi tíz évben megvalósított széles körű gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködésünk eredményeit, tapasztalatait. A Minisztertanács a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette. A külkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján a Kor­mány megtárgyalta áz 1973. évi szocialista viszonylatú árucsere­forgalmi megállapodások tár­gyalási irányelveit. A szocialista országokkal folytatott árucsere­forgalmunk 1972-ben kedvező­en alakult, a magyar vállalatok jelentősen növelték kivitelüket. Jövőre a szocialista viszonylatú áruforgalomban hasonló folya­mat várható, de az export- és importforgalmat kiegyensúlyo­zottabb, arányosabb növekedés jellemzi. A Kormány az előter­jesztést jóváhagyólag tudomá­sul vette, és utasította az érin­tett minisztereket, hogy foko­zott figyelmet fordítsanak az export gazdaságosságának nö­velésére. A Kormány megvitatta és el­fogadta az Országos Tervhiva­tal elnökének egyes beruházá­sok műszaki-gazdasági normatí­va rendszerének kidolgozására és bevezetésére előterjesztett javaslatát. Az ütemtervbe első­sorban azokat a nem termelő jellegű beruházásokat vették fel, amelyek építésére gyakrab­ban kerül sor, s amelyek anya­gi költségeit túlnyomórészt vagy teljes egészében az állam fe­dezi, mint például a lakások, az iskolák és az óvodák. A Mi­nisztertanács utasította az ille­tékes minisztereket, hogy gyor­sítsák meg a beruházások mű­szaki és gazdasági normatívái­nak kidolgozását, gondoskodja­nak azok bevezetéséről és el­lenőrzéséről. Az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter jelentést terjesz­tett a Kormány elé az építő­ipari vállalatok hatékonyabb költséggazdálkodására tett in­tézkedésekről. Az elmúlt három évben az építőipar termelési költségeinek növekedését rész­ben a felhasznált ipari termé­kek beszerzési árának és a fu­varozási költségek emelkedése, részben egyes adóterhek növe­kedése és az építőiparban fennálló termelésszervezési hiá­nyosságok okozták. A Kormány a jelentést tudomásul vette. Fel­hívta az építésügyi és városfej­lesztési minisztert, hogy az ed­digieken túl tegyen további ha­tékony intézkedéseket az építő­ipari vállalatok önköltségének csökkentésére. A Kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a nehézipari miniszternek az 1972/73. évi téli energiaellátási helyzetről előterjesztett jelenté­sét. A népgazdaság tüzelő­anyag-ellátása az év folyamán kiegyensúlyozott volt. A fogyasz­tók szükségletét teljes egészé­ben fedezte és lehetővé teszi a téli időszakra való felkészü­lést, a folyamatos ellátást biz­tosító készletek felhalmozását. A Kormány felhívta az érdekelt minisztereket és az országos fő­hatóságok vezetőit, hogy kísér­jék figyelemmel az energiaellá­tás és a készletek helyzetét, $ a szükséges intézkedéseket te­gyék meg. A Minisztertanács a mező­gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter, valamint az Országos Vízügyi Hivatal elnökének közös előterjesztése alapján megtár­gyalta és elfogadta az öntözé­ses gazdálkodás fejlesztésére kidolgozott új irányelveket. Ha­zánkban a korszerű öntözéses gazdálkodás az elmúlt tíz év­ben jelentősen fejlődött. Az ön­tözhető terület az 1960. évi 144 ezer hektárról 426 ezer hektár­ra nőtt. A lehetőségeket azon­ban nem mindenütt használják ki. Ebben az évben az öntöz­hető területek 63 százalékán folytattak öntözéses gazdálko­dást, ami az időjáiasi körűiméi nyék figyelembe vételével, ki­elégítő. A mezőgazdaság vízigénye a következő években jelentősen növekszik, ugyanakkor a meg­lévő berendezések gyorsuló ütemben elavulnak. így a kor­szerű öntözéses gazdálkodás vízszükséglete, valamint az ön­tözés megfelelő műszaki-tech­nikai berendezései csak terv­szerű, az igényekhez és a népgazdaság lehető­ségeihez egyaránt alkal­mazkodó fejlesztéssel biztosít­hatók. A Minisztertanács ennek ér­telmében határozta meg az ön­tözéses gazdálkodás fejleszté­sének új irányelveit. Az öntözést főként ott kell fejleszteni, ahol az a biztonságos, iparszerű me­zőgazdasági termelés feltéte­le, és hatása a termésátlagok növekedésében közvetlenül megmutatkozik. A vízkészletet elsősorban a zöldségtermesztés fokozására és minőségének ja­vítására, a nagyüzemi állattar­tó telepek takarmánybázisának létrehozására, a cukorrépa és burgonya terméshozamának nö­velésére, valamint a rizster- mesztés fejlesztésére kell fel­használni. Gondoskodni kell arról, hogy a hazai ipar minél előbb sorozatban állítsa elő azokat az öntözőberendezése­ket, amelyeket az alkalmassági vizsgálatok során a legmegfe­lelőbbnek ítélnek, s amelyeknek gyártását és üzemeltetését ala­pos műszaki-technikai fejlesz­téssel előkészítették. A Kormány jóváhagyólag tu­domásul vette a kelet-nyugati metróvonal építésének befeje­zéséről szóló jelentést, valamint az Országos Tervhivatal elnöké­nek és a Fővárosi Tanács elnö­kének az észak—déli metróvonal építése meggyorsításáról előter­jesztett javaslatát. A Kormány hozzájárult, hogy a műszaki és a népgazdasági lehetőségek fi­gyelembe vételével a teljes vo­nalat a tervezett időpontnál két évvel korábban, 1982-ben, a Nagyvárad tér—Deák téri sza­kaszt pedig 1976 végén helyez­zék üzembe. A terv megvalósí­tásához szükséges pénzügyi, műszaki feltételeket biztosítani kell. A Kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. 2. óra 40 perces késéssel Úton a Hold-expedíció Washington : Az utolsó pillanatban bekö­vetkezett technikai nehézségek miatt 2 óra 40 perces késéssel indult el csütörtök reggel — helyi idő szerint éjszaka — áz Apollo—17 űrhajó az Apollo- program utolsó — Hold-expe­díciójára. A floridai Kennedy-fok ra­kétatelepen a 40 emeletes ma­gas rakétatesttől már távolod­ni kezdtek az indító-torony tá­masztó karjai, de méq nem váltak le a kábelek csatlakozói, amikor az üzembehelyezés ezernyi műveletét automatiku­san ellenőrző központi kompu­ter váratlanul leállította a visz- szaszámlálást. Automatikus leállási parancs­ra még nem volt példa az Apollo-program történetében. Amint a műszeresen rögzített adatokból megállapították, a központi komputer nem kapott az előírt időben jelzést a har­madik rakéta-fokozat üzem­anyagtartályában lévő folyé­kony oxigén nyomás alá helye­zéséről, ennek komputer­parancsra, automatikusan kel­lett volna megtörténnie. Ami­kor a műszer nem jelezte a művelet elvégzését, az ellen­őrző személyzet megkísérelle kézi irányítással végrehajtani a feladatot. Ezt azonban nem tudták a programozott időha­táron belül elvégezni, így a komputer automatikusan kikap­csolta a vezérlő berendezést. Ezután az indításhoz hiányzó mínusz 30 másodpercről mínusz 22 percre állították vissza az üzembehelyezési • műveletek ve­zérlő programját, miután elő­zőleg elvégezték az időeltoló­dás miatt szükségessé vált programmódosításokat. Ismét megkezdték a visszaszámolást, majd az elvégzendő műveletek utolsó 8 perces szakasza előtt újra megtiltották, hogy módjuk legyen mégegyszer ellenőrizni a programmódosítások pontos­ságát. Ennek megtörténte után megkezdődött a visszaszámlá­lás végső fázisa és közép-euró­pai idő szerint reggel 6.33 árakor csaknem nappali vilá­gosság támadt a Kennedy-fok körül amint a ragyogó narancs- sárgából vakító fehér izzásba (Folytatás a 2. oldalon) Zobák-bánya teljesítette éves tervét A Mecseki Szénbányák üze- I mei közül elsőként a komlói Zobák-bánya teljesítette éves ter_ véti A szenzációs hitt tegnap i délután jelentette a zobáki i versenyiroda vezetője, hangsú- j lyozva: ilyen korán még soha- j sem fejezte be éves tervét az j üzem. A 642 800 tonnás éves terv utolsó mázsáit szállító csil­le csütörtökön 14 órakor ér­kezett a felszínre. A feldíszí­tett csille előtt a reggeles mű­szak kiszállása után az üzem­vezetőség rögtönzött termelési tanácskozást tartott, megköszön­ve a termelő és feltáró csapa­tok kimagasló teljesítményét. A fejtési csapatok közül a Kosztolányi Péter vezette 601- es csapat érte el a legkimagas­lóbb eredményeket, mig az elő­készítő körlet állományából Müller Antal csapata fejezte be elsőként éves termelési tervét Az éves termelési terv telje­sítése alkalmából tartott ünne­pi röpgyűlésen Zobák-bánya szocialista brigádjai újabb fel­ajánlásokat tettek. Vállalták: év végéig további 45 ezer tonna szenet küldenek felszínre. Koszorúzási ünnepség a Magyar la'os utcában Nívójutalom újságíróknak A magyar sa tó napjának pécsi eseményei Immá hagyományossá váiik, hogy a Vörös Újság, a KMP lapja megjelenésének (1918) évfordulóján az újságíró tár­sadalom tiszteleg elődeinek em­léke előtt a magyar sajtó nap­ja alkalmából. A sajtó napja pécsi esemény- sorozata tegnap délelőtt 9 órakor kezdődött Üjmecsekal- ján, a Magyar Lajos utcában, ahol megkoszorúzták a névadó emléktábláját. Az ünnepségen részt vett Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának osztályvezetője. Emlékbeszédet mondott: dr. Borsos József, a Magyar Rá­dió pécsi stúdiójának vezető­je. Méltatta Magyar Lajos munkásságát. Emlékezett azok­ra az újságírókra: Rózsa Fe- rencre, Sallai Imrére, Bálint Györgyre, akik életüket adták a munkásosztály forradalmi céljainak eléréséért. Dr. Borsos József emlékbe­szédét követően a sajtó két if­jú munkatársa elhelyezte a megemlékezés virágait Magyar Lajos emléktábláján. Délelőtt 11 órakor, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága, a Baranya megyei Tanács, az SZMT Elnöksége, a KISZ Ba­ranya megyei Bizottsága s c MUOSZ pécsi csoportja foga­dást adott az SZMT klubjá­ban. Mitzki Ervin, a Dunántúli Napló főszerkesztője köszön­tötte a résztvevőket. A foga­dáson részt vett, dr. Nagy Jó­zsef, a Megyei Pártbizottság titkára, Szentirányi József, a Pécs városi Pártbizottság titká­ra, Horváth Lajos, Baranya me­gye Tanácsának elnöke, Papp Imre, Pécs város Tanácsának elnökhelyettese, Bogár József, az SZMT vezető titkára, Szter- gár János, a HNF megyei Bi­zottságának titkára, Petöházi Szilveszter, a KISZ Baranya me­gyei Bizottságának első titká­ra, Braun Károly, a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat igaz­gatója. Ott voltak a sajtó, a rádió, a tévé, az MTI, a nyom­da és a posta vezető tisztség­viselői. A magyar sajtó napja al­kalmából, dr. Nagy József me­gyei titkár köszöntötte az in­tézmények képviselőit és mél­tatta a npp jelentőségét. — A megyei sajtó napja ha­gyományos és szép ünnep. Min­den év egy-egy határkő az el­végzett munkában — mondotta Nagy József, majd így folytat­ta beszédét: — Meggyőződés­sel állíthatjuk, hogy lapjaink: a Dunántúli Napló, a Mecseki Bányász és a többi ismert és növekvő számú üzemi, termelő­szövetkezeti, állami gazdasági újság, a Magyar Rádió pécsi (Folytatás az 5. oldalon.) ♦ i J

Next

/
Thumbnails
Contents