Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-31 / 307. szám

i UJ FEJEZET EURÓPÁBAN Szovjetunió Leonyid Brezsnyevf az SZKP főtitkára az európai keiyzet távlatairól sége, valamint az NDK és az NSZK felvétele az ENSZ-be. Ezeknek a kérdéseknek a meg­oldása lehetővé tenné, hogy Európában sikeresen megtisztít­suk a nemzetközi kapcsolatokat a háború után keletkezett ter- heiktől. Az európai történelemben új fejezet nyitására hivatott az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet, amelynek összehívásáért sok éven át küz­döttek a szocialista országok. Minden arra vall, hogy az érte­kezlet nem később, mint 1973 derekán megnyílik. A népek komoly reményeket fűznek az európai értekezlet­hez. Elvárják, hogy az értekez­let az európai béke megerősí­tésének alapvető problémáival foglalkozzék majd, véget vessen a hidegháború keltette gyanak­vásnak, félelemnek, és a jövő­be vetett hitet adjon az euró­paiaknak. Ügy véljük, hogy az európai államok és az értekez­let nem európai résztvevői - az Egyesült Államok és Kanada — közötti kapcsolatokat hasz­nos és egészséges elemekkel gazdagítaná az értekezlet mun­kájának sikere. A jövőben is arra törekszünk, hogy az érte­kezlet meggyőző eredményeket hozzon valamennyi résztvevő­jének. Mindenki előtt ismeretesek azok a politikai elvek, amelye­ken a Szovjetuniónak és szö­vetségeseinek véleménye sze­rint az európai népek bizton­ságának nyugodnia kell. Ezek: az államhatárok sérthetetlensé­ge, a belügyekbe való be nem avatkozás, a függetlenség, az egyenjogúság, valamint a le­mondás az erő alkalmazásáról és a vele való fenyegetésről. Ügy véljük, eljött az ideje an­nak, hogy napirendre tűzzük az európai gazdasági és kulturális együttműködési program kidol­gozását is. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés: fellelhetök-e az alapok a kereskedelmi kap­csolatok valamilyen formájához az Európában létrejött állam­közi kereskedelmi-gazdasági szervezetek — a KGST és a Közös Piac között? Bizonyára igen, ha a közős piaci tagorszá­gok tartózkodnak bármilyen diszkriminációs próbálkozástól a másik féllel szemben, és elő­mozdítják a természetes két­oldalú kapcsolatok feilődését és az európai együttműködést. Nemritkán hallhatjuk, hogy Nyugaton jelentőséget tulajdo­nítanak a kulturális együttmű­ködésnek és különösen az esz­mék cseréjének, az információk kibővítésének, a népek közötti kapcsolatoknak. Engedjék, hogy itt félreérthetetlenül kijelentsem: mi is emellett vagyunk. Magá­tól értetődően akkor, ha az ilyen együttműködés valameny- nyi állam szuverenitásának, tör­vényeinek és szokásainak tiszte­letben tartásával valósul meg, a népek kölcsönös szellemi gazdagodását, a kölcsönös bi­zalom növekedését, a béke és a jószomszédsáq eszméinek megszilárdítását szolgálja. Sík- roszáltunk az idegenforgalom bővítéséért. Sikraszállunk a kü­lönböző országok közvéleménye közti széles kapcsolatokért, az ifjúság, a rokonszakmák képvi­selőinek találkozóiért, az állam­polgárok kollektív vagy egyéni utazásaiért. Ezen o területen nem kis lehetőségek nyílnak, ha a kölcsönös tisztelet és az egy­más ügyeibe való be nem avat­kozás szellemében és nem a hidegháború álláspontjáról ki­indulva cselekszünk. Mint ismeretes, előttünk áll­nak a tárgyalások a fegyveres erők és fegyverzetek csökken­téséről Európában, elsősorban Közép-Európa térségében, A Szovjetunió állást foglal ezek­nek a tárgyalásoknak a komoly előkészítése és hatékony lefoly­tatása mellett Az erőviszonyok a kontinen­sen a béke és a békés együtt­működés javára alakulnak. És mi hisszük, hogy a háborúkat ki lehet iktatni az európai népek életéből. NDK A? SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram meg­hirdette, hogy a Szovjetunió kész elmélyíteni a kölcsönösen előnyös együttműködési kapcso­latokat minden területen mind­azokkal az államokkal, amelyek o maguk részéről erre törek­szenek — Európával kapcsolat­ban még határozottabban fogalmazódott meg a feladat: gyökeres fordulatot kell meg­valósítani ezen a földrészen az enyhülés és a béke felé. A XXIV. kongresszus óta nem sokkal több mint másfél év telt el. Már most bizonyossággal mondhatjuk azonban, hogy pár­tunk és a szovjet állam nem keveset tett a békeprogram legfontosabb megállapításai­nak megvalósításáért, Amilyen mértékben növekszik c Szovjetunió és a testvéri szo­cialista országok ereje és be­folyása, amilyen mértékben ak­tivizálódik békeszerető politi­kánk és fejlődnek más fontos, c mai világban végbemenő ha­ladó folyamatok, annál inkább ie entkeznek a realizmus ele­mei ;öbb kapitalista állam poli­tikájában is. Ez mindenekelőtt Franciaországra vonatkozik, amelynek vezetői, De Gaulle tábornok, majd Pompidou el­nök, már néhány évvel ezelőtt határozottan hozzákezdtek a kölcsönösen előnyös együttmű­ködéshez a Szovjetunióval é* más szocialista államokkal, Vonatkozik ez a Német Szö­vetségi Köztársaságra is. Az a reális külpolitika, amelyet Brandt kancellár kormánya folvtat. jelentős hatást gyako­rolt az Európai légkörre. Ez vonatkozik az Amerikai Egye­sült Államokra is annyiban, amennyiben készség mutatko­zik. hogv lemond'on a hideg­háború időszakának sok dog­májáról, amely hosszú időn át meghatározta az egész ameri­kai külpolitika irányát. Más szóval a mi következe­tes békeszerető politikánk és az események egész menete foko­zatosan annak a szükségszerű­ségnek a felismerésére késztetik a tőkés világot, hogy a békés egy :*ás mellett élés talaján in­tézzék az ügyeket a szocialista államokkal. A szovjet-—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerző­dés. amely rögzíti a fennálló európai határok sérthetetlen­ségét. a Nyugat-Berlinre vonat­kozó megállapodások összessé­ge, valpmjnt' az NDK és az NSZK közötti kapcsolatok alap- jai'ó! szóló szerződés, az NDK dip'omáciai blokádjának vég­ér. «c áttörése ezek Eu­rópa fejlődésének hatalmas lé­pései a békéhez és a bizton­sághoz vezető úton. És mindez ne - • "rv’éle egyoldalú győ- ze'őn hanem az é:telem ss a reo' zmus naqv diadala a nem- ze;i'.öz;: kapcsolatokban. Term 'szeteseiy Euróbában vonnak még meqoldasrq váró nemzetközi ozoblémák. Elegen­dő o.Vdául menneve-ni olya­nokat mint a müncheni diktá­tum ;. z iának szJksíges­Válaszol: Ewald Holdt küiügy miniszter-helyettes — Az ön véleménye szerint, melyek az 1972-es év legfonto­sabb eseményei az európai bé­ke megszilárdítása szempont­jából? — 1972-ben a szocialista kö­zösség államainak kezdemé­nyezései adták a hatalmas ösz­tönző erőt az enyhülési politika európai fo'yamatában elért si­kerekhez. E kezdeményezések közül is kiemelkedik a prágai „Határozat a békéről, a bizton­ságról, és az európai együtt­működésről”. Ezt 1972 elején hozták a varsói egyezmény tag­államai. Az eredmények és si­kerek alapfeltétele azonban a Szovjetunió és a többi szocia­lista állam politikai és gazda­sági ereje, a közös cselekvés, és a szocialista közösség ösz- szehangolt külpolitikája volt a tárgyalások minden fázisában. — Kedvezően hatottak az európai politika alakulására az utóbbi időkben létrejött egyez­mények, így elsősorban a Szov­jetuniónak és a Lengyel Nép- köztársasáqnak a Német Szö­vetségi Köztársasággal 1970- ben megkötött egyezménye, to­vábbá annak az alapszerződés­nek az aláírása, amely az NDK és az NSZK közötti kapcsolatok­ról intézkedik, — Ezek az eqymást kölcsö­nösen kiegészítő és egységet alkotó szerződések a második világháború és a háború utáni korszak következményeképpen kialakult helyzet realitásának elismerését jelentik — beleértve a fennálló európai határok sérthetetlenségét is. — Az európai biztonsági ér­tekezlet összehívásáról Helsinki­ben folytatott sokoldalú tárgya­lások máris meghozták első gyü­mölcseiket. Az NDK egyenrangú államként vesz részt ezeken az előkészítő tárgyalásokon, s ez előmozdítja egy olyan tárgyalási alap megteremtését, amely le­hetővé teszi az európai bizton­sági értekezlet összehívását 1973-ban. — Mindezen események és fejlemények hatására megszilár­Csehszlovákia dúlt Európa békéje és bizton­sága. — Hasonló folyamat zajlik le az ENSZ keretében is. Az NDK tágja lett az UNESCO-nak, állandó megfigyelői ott vannak az ENSZ New York-i és genfi értekezletein, és most már tagja az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ECE). Ezzel si­került áttörni azt a korlátot, amelyet az imperialista körök évek hosszú során át állítottak, hogy megakadályozzák az NDK egyenrangú félként váló rész­vételét az ENSZ és szervezetei munká’ában. — Milyen várakozásokkal te­kint ön az NDK 1973. évi kül­politikája elé? — Az NDK jó eredménnyel zárja az 1972-es év mérlegét, gazdasági fejlődésének és kül­politikai tevékenységének szem­pontjából egyaránt — Az NDK erőteljesért Hozzá­járult az európai béke bizto­sítósához, s bizakodással tekint az 1973. évi fejlemények elé. — A szocialista testvérorszá­gok együttműködésének további kiszélesítése és a szocialista integráció további megszilárdí­tása azok az elsődleges ténye­zők, amelyek erősítik az egész szocialista közösséget, és an­nak minden egyes tagját. Az NDK a maga részéről — mint eddig is — azon lesz, hogy ak­tív hozzájárulásával előmozdítsa e folyamatot. — Az NDK a jövőben is síkra fog szállni a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű államok békés egymás mellett éléséért az államok kö­zötti kapcsolatokban. Ebből az elvből kiindulva az NDK álta­lában készen áll arra, hogy a nemzetközi jog alapján, minden előzetes politikai és gazdasági feltétel nélkül bármely álammal diplomáciai kapcsolatokat léte­sítsen. — Az NDK meggyőződése, hogy 1973-ban az ENSZ egyen­jogú tagjaként gyümölcsöző munkát végezhet az Egyesült Nemzetek alapokmányában le­fektetett elvek megvalósításáért. monyok és az európai közvé­lemény jelentős része megértet­te, hogy az eredményekhez ve­zető pozitív irányzat elősegítése érdekében együttes erőfeszíté­sekre van szükség. Ebből a szempontból örömmel kell üd­vözölnünk és kedvezően érté­kelnünk az 1972. november 22-én Helsinkiben megkezdő­dött sokoldalú előkészítő ta­nácskozást, hiszen ez az első ilyenfajta megbeszélés az 1815- ös bécsi kongresszus óta. — Mit vár az 1973-as évtől? — Szeretném, ha az enyhülés irányvonala megerősödnék, pol­gárjogot nyerne Európában; mindenek előtt pedig, hogy az európai munkásmozgalom és az európai ifjúság szervezetei még szilárdabban működnének e tendencia fenntartása és meg­erősítése érdekében. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet hathatós segítséget nyújt majd a háború kockázatá­nak elhárításában; kiszélesíti az európai országok közötti min­den oldalú együttműködést és ilyen módon biztosítja a konti­nens békés jövőjét. Ez az út sem most, sem a jövőben nem lesz mentes 0 nehézségektől, osztályellentétek szabdalta vi­lágunkban és kontinensünkön. Az ifjú nemzedék segítségével azonban hosszú idő őta első ízben sikerült elérnünk ónnak lehetőségét, hogy összeurópai párbeszédbe kezdhessünk óz enyhülés kitűzött irányvonalá­ról. Elég, hő a mi ifjú generá­ciónkat századunk húszas és icrmincás esztendeinek ifjúsá­gához hasönlítjuk, amely a mun­kanélküliség és a háború rémei között növekedett fel, hogy rá­ébredjünk a különbségekre és az új lehetőségek!«. — Mit tekint az 1972-es esz­tendő legfontosabb világese­ményének az európai béke és biztonság megszilárdítása, a társadalmi haladás és a szo­cialista országok egysége szem­pontjából? — Az elmúlt 1972-es évben azt tekintem legfontosabbnak, hogy a szocialista országok együttes erőfeszítésével és sok más ország segítségével pozitív irányt sikerült szabni az euró­pai helyzet alakulásának. Azok á problémák, omelyek a nyár folyamán méq alig látszottak megoldhatónak — mint például a német helyzettel kapcsolatos problémakör — megoldódtak vagy pediq a megoldás útján haladnak.'Bízom abban, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság között fennálló régi problémák is hamarosan rende­lődni fognak. A* európai kor­1972 „nagy esztendő volt” Európa életében, 1973 pedig a „nagy várakozások éve”. A Központi Sajtószolgálat megbízásából Varga József, a Szolnok megyei Néplap főszerkesztője földrészünk sorsának alakulásával kapcsolatos kérdéseket intézett — részben sze­mélyesen, részben levélben — az európai szocialista országok politikai és társadalmi életének néhány jelentős képviselő­jéhez Ez a kezdeményezés azokban a napokban indult útjára, amikor a szocialista országok testvéri közössége, a nemzet­közi munkásmozgalom és az egész haladó viláq a Szovjetunió megalakulásának félévszázados jubileumát ünnepelte. Brezs- nyev, az SZKP első titkára a Kreml kongresszusi palotájában hatalmas ívű, összefoglaló képet adott egyebek között a világ­helyzetről és a nemzetközi politika állapotáról is. Ebben ter­mészetszerűen helyet kapott az esztendő „európai mérlegének” megvonása. Ez a rendkívüli alkalom Olyan szinten adott szov­jet értékelést az 1972-es év európai eredményeiről és távla­tairól, hogy az a fel nem adott kérdésekre nyújtott válaszon túl egyben mércéül is szolgál. Mércéül ahhoz, hogy értékelni tudjuk az egyes testvéri szocialista országok sajátos alkotó hozzájárulását az égető európai kérdések megoldásához. Lengyelország Válaszol: S. Olszowski külügyminiszter — Az 1972-es év mely ese­ményeit tartja ön az európai béke és biztonság megszilárdí­tása szempontjából a legfonto­sabbaknak, különös tekintettel a szocialista országok egybehan­golt és egységes fellépésére? — Az 1972-es év bővelkedett ez európai béke és biztonság megszilárdítása szempontjából különleges jelentőségű esemé­nyekben. — A Moszkvában kötött szer­ződések a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kap­csolatok rendezéséhez vezettek, ami a különböző rendszerű ál­lamok békés egymás mellett élésének alapelvét igazolta. Ál­talában javult a politikai lég­kör; az enyhülésnek a vitás nemzetközi problémák fokoza­tos rendezésének számos jelét lehet tapasztalni, habár még sok a gyúlékony tűzfészek és a rendezetlen kérdés a világ- .bon. — Európa az enyhülés és e normalizálódás folyamatában jelentősen megelőzte a világ többi részét Az 1972-es év Eu­rópa számára az országok kö­zötti kapcsolatokban egy sor történelmi jelentőségű esemény eredményeképpen e fordulat éve lett. —■ 1972 júniusában életbe­lépték a Szovjetunió és lengyel- ország szerződései az NSZK- vál, válamint a négy nagyhata­lom megállapodása Nyugat- Berlin ügyében. Novemberben megkötötték az NDK és az NSZK közötti alapvető kapcso­latokról szóló szerződést Ezek a szerződések a mai közép­európai határokat megkérdő­jelező, a Német Demokra­tikus Köztársaság elismerését elutasító revansista nyugat­német körök által szított sok éves nyugtalanság idő­szakát zárták le. Európa éle­tébe óz enyhülés és a szilárdu­lót elemeit hózták, az európai áilómók és határok általános tiszteletben tartásának elvét rögzítették. Ezek a szerződések a szocialista államok politiká­jának óriási vívmányai. Egysé­günknek köszönhető, hogy a jo­gos követeléseinkért folytatott nehéz harcban képesek voltunk olyan politikai eredmények B, vívására, amelyek országaink« nak tartós, békés fejlődést biz­tosítanak az általánosan elis- mert határok között, együttmű- ködésben valamennyi érdekelt állammal,- Európa viszonylatában egyáU tolóban nem mindennapi je» lentőségű esemény volt óz eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési konferencia sokoldalú előkészítő megbeszéléseinek megkezdése 1972. novemberé­ben Helsinkiben. Ennek a konfe­renciának az eszméje évekkel ezelőtt merült fel. 1972-ben ér­tek véget a viták magáról az értekezés gondolatáról, amelyet 34 európai állam, az Egyesült Államok és Kanada végül is el­fogadott. Ezután kezdődött el a nagy vállalkozás konkrét előké­szítésének időszaka. Mit vér ön az 1973-as évtől! — Mindenek előtt az európai biztonsági és együttműködési konferencia sikerét Ügy gon­doljuk, hogy a konferencia to^ nácskozásainak már 1973 június sóban meg kelt kezdődniőfc. Óhajtjuk, hogy a konferencia munkája megfelelően alakulja« é* pozitív eredményeket hozzon. Ehhez, úgy véljük, a konfereiv dót össze kell kapcsolni a kül­ügyminiszterek konstruktív meg­beszéléseivel és a szakbizottsá­gok munkájával, végső akkord­ként pedig magasszintű állami képviselők találkozójával. Mind­ez hangsúlyozná a konferencia rendkívüli jelentőségét a jelen- légi európai együttműködés ás a jövőbeli békés fejlődés szá­mára. Ahhoz, hogy az európai konferencia valóraválthassa a reményeket, ki kell dolgoznia a biztonsági politika minden vo­natkozását a megfelelő meg­egyezés számára. Ebben a meg­egyezésben le kell rögzíteni és meg kell erősíteni a fennálló európai határok általános tisz- teletbentartósának, a fegyveres erőszak alkalmazásáról való le­mondásnak, ás a különböző rendszerű államok békás egy­másmelleit álésénének alapel­veit Az európai biztonsági ás együttműködési konferencia ta­nácskozásainak természetesen eredményezniök kell a széles­körű gazdasági-tudományos együttműködést ás a nemzetközi csere más formáinak fejlődését továbbá nagy vonalakban a ter­mészeti környezet védelmének kidolgozását Arra számítunk, hogy 1973-ban a konferencia megfelelő határozatokat hoz az említett kérdésekben ás létre­hozza azt az állandó szervet, amely tovább folytatja a mun­kát az összeurópai biztonság és együttműködés rendszerének kiépítésén. Az 1973-as év másik eseménye lesz a fegyveres erője és a fegyverzet Európóbán vég­rehajtandó csökkentésével fog­lalkozó tárgyalássorázdt. Az e téren mutatkozó haladást — az európai biztonság egyensúlyá­nak egyidejű fenntartása mellett — nagy megelégedéssel fo­gadná nk= Válaszol: Dr. Miloslav Rúzsok külügyminiszter-helyettes

Next

/
Thumbnails
Contents