Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-31 / 307. szám
i UJ FEJEZET EURÓPÁBAN Szovjetunió Leonyid Brezsnyevf az SZKP főtitkára az európai keiyzet távlatairól sége, valamint az NDK és az NSZK felvétele az ENSZ-be. Ezeknek a kérdéseknek a megoldása lehetővé tenné, hogy Európában sikeresen megtisztítsuk a nemzetközi kapcsolatokat a háború után keletkezett ter- heiktől. Az európai történelemben új fejezet nyitására hivatott az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, amelynek összehívásáért sok éven át küzdöttek a szocialista országok. Minden arra vall, hogy az értekezlet nem később, mint 1973 derekán megnyílik. A népek komoly reményeket fűznek az európai értekezlethez. Elvárják, hogy az értekezlet az európai béke megerősítésének alapvető problémáival foglalkozzék majd, véget vessen a hidegháború keltette gyanakvásnak, félelemnek, és a jövőbe vetett hitet adjon az európaiaknak. Ügy véljük, hogy az európai államok és az értekezlet nem európai résztvevői - az Egyesült Államok és Kanada — közötti kapcsolatokat hasznos és egészséges elemekkel gazdagítaná az értekezlet munkájának sikere. A jövőben is arra törekszünk, hogy az értekezlet meggyőző eredményeket hozzon valamennyi résztvevőjének. Mindenki előtt ismeretesek azok a politikai elvek, amelyeken a Szovjetuniónak és szövetségeseinek véleménye szerint az európai népek biztonságának nyugodnia kell. Ezek: az államhatárok sérthetetlensége, a belügyekbe való be nem avatkozás, a függetlenség, az egyenjogúság, valamint a lemondás az erő alkalmazásáról és a vele való fenyegetésről. Ügy véljük, eljött az ideje annak, hogy napirendre tűzzük az európai gazdasági és kulturális együttműködési program kidolgozását is. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés: fellelhetök-e az alapok a kereskedelmi kapcsolatok valamilyen formájához az Európában létrejött államközi kereskedelmi-gazdasági szervezetek — a KGST és a Közös Piac között? Bizonyára igen, ha a közős piaci tagországok tartózkodnak bármilyen diszkriminációs próbálkozástól a másik féllel szemben, és előmozdítják a természetes kétoldalú kapcsolatok feilődését és az európai együttműködést. Nemritkán hallhatjuk, hogy Nyugaton jelentőséget tulajdonítanak a kulturális együttműködésnek és különösen az eszmék cseréjének, az információk kibővítésének, a népek közötti kapcsolatoknak. Engedjék, hogy itt félreérthetetlenül kijelentsem: mi is emellett vagyunk. Magától értetődően akkor, ha az ilyen együttműködés valameny- nyi állam szuverenitásának, törvényeinek és szokásainak tiszteletben tartásával valósul meg, a népek kölcsönös szellemi gazdagodását, a kölcsönös bizalom növekedését, a béke és a jószomszédsáq eszméinek megszilárdítását szolgálja. Sík- roszáltunk az idegenforgalom bővítéséért. Sikraszállunk a különböző országok közvéleménye közti széles kapcsolatokért, az ifjúság, a rokonszakmák képviselőinek találkozóiért, az állampolgárok kollektív vagy egyéni utazásaiért. Ezen o területen nem kis lehetőségek nyílnak, ha a kölcsönös tisztelet és az egymás ügyeibe való be nem avatkozás szellemében és nem a hidegháború álláspontjáról kiindulva cselekszünk. Mint ismeretes, előttünk állnak a tárgyalások a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről Európában, elsősorban Közép-Európa térségében, A Szovjetunió állást foglal ezeknek a tárgyalásoknak a komoly előkészítése és hatékony lefolytatása mellett Az erőviszonyok a kontinensen a béke és a békés együttműködés javára alakulnak. És mi hisszük, hogy a háborúkat ki lehet iktatni az európai népek életéből. NDK A? SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram meghirdette, hogy a Szovjetunió kész elmélyíteni a kölcsönösen előnyös együttműködési kapcsolatokat minden területen mindazokkal az államokkal, amelyek o maguk részéről erre törekszenek — Európával kapcsolatban még határozottabban fogalmazódott meg a feladat: gyökeres fordulatot kell megvalósítani ezen a földrészen az enyhülés és a béke felé. A XXIV. kongresszus óta nem sokkal több mint másfél év telt el. Már most bizonyossággal mondhatjuk azonban, hogy pártunk és a szovjet állam nem keveset tett a békeprogram legfontosabb megállapításainak megvalósításáért, Amilyen mértékben növekszik c Szovjetunió és a testvéri szocialista országok ereje és befolyása, amilyen mértékben aktivizálódik békeszerető politikánk és fejlődnek más fontos, c mai világban végbemenő haladó folyamatok, annál inkább ie entkeznek a realizmus elemei ;öbb kapitalista állam politikájában is. Ez mindenekelőtt Franciaországra vonatkozik, amelynek vezetői, De Gaulle tábornok, majd Pompidou elnök, már néhány évvel ezelőtt határozottan hozzákezdtek a kölcsönösen előnyös együttműködéshez a Szovjetunióval é* más szocialista államokkal, Vonatkozik ez a Német Szövetségi Köztársaságra is. Az a reális külpolitika, amelyet Brandt kancellár kormánya folvtat. jelentős hatást gyakorolt az Európai légkörre. Ez vonatkozik az Amerikai Egyesült Államokra is annyiban, amennyiben készség mutatkozik. hogv lemond'on a hidegháború időszakának sok dogmájáról, amely hosszú időn át meghatározta az egész amerikai külpolitika irányát. Más szóval a mi következetes békeszerető politikánk és az események egész menete fokozatosan annak a szükségszerűségnek a felismerésére késztetik a tőkés világot, hogy a békés egy :*ás mellett élés talaján intézzék az ügyeket a szocialista államokkal. A szovjet-—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződés. amely rögzíti a fennálló európai határok sérthetetlenségét. a Nyugat-Berlinre vonatkozó megállapodások összessége, valpmjnt' az NDK és az NSZK közötti kapcsolatok alap- jai'ó! szóló szerződés, az NDK dip'omáciai blokádjának végér. «c áttörése ezek Európa fejlődésének hatalmas lépései a békéhez és a biztonsághoz vezető úton. És mindez ne - • "rv’éle egyoldalú győ- ze'őn hanem az é:telem ss a reo' zmus naqv diadala a nem- ze;i'.öz;: kapcsolatokban. Term 'szeteseiy Euróbában vonnak még meqoldasrq váró nemzetközi ozoblémák. Elegendő o.Vdául menneve-ni olyanokat mint a müncheni diktátum ;. z iának szJksígesVálaszol: Ewald Holdt küiügy miniszter-helyettes — Az ön véleménye szerint, melyek az 1972-es év legfontosabb eseményei az európai béke megszilárdítása szempontjából? — 1972-ben a szocialista közösség államainak kezdeményezései adták a hatalmas ösztönző erőt az enyhülési politika európai fo'yamatában elért sikerekhez. E kezdeményezések közül is kiemelkedik a prágai „Határozat a békéről, a biztonságról, és az európai együttműködésről”. Ezt 1972 elején hozták a varsói egyezmény tagállamai. Az eredmények és sikerek alapfeltétele azonban a Szovjetunió és a többi szocialista állam politikai és gazdasági ereje, a közös cselekvés, és a szocialista közösség ösz- szehangolt külpolitikája volt a tárgyalások minden fázisában. — Kedvezően hatottak az európai politika alakulására az utóbbi időkben létrejött egyezmények, így elsősorban a Szovjetuniónak és a Lengyel Nép- köztársasáqnak a Német Szövetségi Köztársasággal 1970- ben megkötött egyezménye, továbbá annak az alapszerződésnek az aláírása, amely az NDK és az NSZK közötti kapcsolatokról intézkedik, — Ezek az eqymást kölcsönösen kiegészítő és egységet alkotó szerződések a második világháború és a háború utáni korszak következményeképpen kialakult helyzet realitásának elismerését jelentik — beleértve a fennálló európai határok sérthetetlenségét is. — Az európai biztonsági értekezlet összehívásáról Helsinkiben folytatott sokoldalú tárgyalások máris meghozták első gyümölcseiket. Az NDK egyenrangú államként vesz részt ezeken az előkészítő tárgyalásokon, s ez előmozdítja egy olyan tárgyalási alap megteremtését, amely lehetővé teszi az európai biztonsági értekezlet összehívását 1973-ban. — Mindezen események és fejlemények hatására megszilárCsehszlovákia dúlt Európa békéje és biztonsága. — Hasonló folyamat zajlik le az ENSZ keretében is. Az NDK tágja lett az UNESCO-nak, állandó megfigyelői ott vannak az ENSZ New York-i és genfi értekezletein, és most már tagja az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ECE). Ezzel sikerült áttörni azt a korlátot, amelyet az imperialista körök évek hosszú során át állítottak, hogy megakadályozzák az NDK egyenrangú félként váló részvételét az ENSZ és szervezetei munká’ában. — Milyen várakozásokkal tekint ön az NDK 1973. évi külpolitikája elé? — Az NDK jó eredménnyel zárja az 1972-es év mérlegét, gazdasági fejlődésének és külpolitikai tevékenységének szempontjából egyaránt — Az NDK erőteljesért Hozzájárult az európai béke biztosítósához, s bizakodással tekint az 1973. évi fejlemények elé. — A szocialista testvérországok együttműködésének további kiszélesítése és a szocialista integráció további megszilárdítása azok az elsődleges tényezők, amelyek erősítik az egész szocialista közösséget, és annak minden egyes tagját. Az NDK a maga részéről — mint eddig is — azon lesz, hogy aktív hozzájárulásával előmozdítsa e folyamatot. — Az NDK a jövőben is síkra fog szállni a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséért az államok közötti kapcsolatokban. Ebből az elvből kiindulva az NDK általában készen áll arra, hogy a nemzetközi jog alapján, minden előzetes politikai és gazdasági feltétel nélkül bármely álammal diplomáciai kapcsolatokat létesítsen. — Az NDK meggyőződése, hogy 1973-ban az ENSZ egyenjogú tagjaként gyümölcsöző munkát végezhet az Egyesült Nemzetek alapokmányában lefektetett elvek megvalósításáért. monyok és az európai közvélemény jelentős része megértette, hogy az eredményekhez vezető pozitív irányzat elősegítése érdekében együttes erőfeszítésekre van szükség. Ebből a szempontból örömmel kell üdvözölnünk és kedvezően értékelnünk az 1972. november 22-én Helsinkiben megkezdődött sokoldalú előkészítő tanácskozást, hiszen ez az első ilyenfajta megbeszélés az 1815- ös bécsi kongresszus óta. — Mit vár az 1973-as évtől? — Szeretném, ha az enyhülés irányvonala megerősödnék, polgárjogot nyerne Európában; mindenek előtt pedig, hogy az európai munkásmozgalom és az európai ifjúság szervezetei még szilárdabban működnének e tendencia fenntartása és megerősítése érdekében. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet hathatós segítséget nyújt majd a háború kockázatának elhárításában; kiszélesíti az európai országok közötti minden oldalú együttműködést és ilyen módon biztosítja a kontinens békés jövőjét. Ez az út sem most, sem a jövőben nem lesz mentes 0 nehézségektől, osztályellentétek szabdalta világunkban és kontinensünkön. Az ifjú nemzedék segítségével azonban hosszú idő őta első ízben sikerült elérnünk ónnak lehetőségét, hogy összeurópai párbeszédbe kezdhessünk óz enyhülés kitűzött irányvonaláról. Elég, hő a mi ifjú generációnkat századunk húszas és icrmincás esztendeinek ifjúságához hasönlítjuk, amely a munkanélküliség és a háború rémei között növekedett fel, hogy ráébredjünk a különbségekre és az új lehetőségek!«. — Mit tekint az 1972-es esztendő legfontosabb világeseményének az európai béke és biztonság megszilárdítása, a társadalmi haladás és a szocialista országok egysége szempontjából? — Az elmúlt 1972-es évben azt tekintem legfontosabbnak, hogy a szocialista országok együttes erőfeszítésével és sok más ország segítségével pozitív irányt sikerült szabni az európai helyzet alakulásának. Azok á problémák, omelyek a nyár folyamán méq alig látszottak megoldhatónak — mint például a német helyzettel kapcsolatos problémakör — megoldódtak vagy pediq a megoldás útján haladnak.'Bízom abban, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között fennálló régi problémák is hamarosan rendelődni fognak. A* európai kor1972 „nagy esztendő volt” Európa életében, 1973 pedig a „nagy várakozások éve”. A Központi Sajtószolgálat megbízásából Varga József, a Szolnok megyei Néplap főszerkesztője földrészünk sorsának alakulásával kapcsolatos kérdéseket intézett — részben személyesen, részben levélben — az európai szocialista országok politikai és társadalmi életének néhány jelentős képviselőjéhez Ez a kezdeményezés azokban a napokban indult útjára, amikor a szocialista országok testvéri közössége, a nemzetközi munkásmozgalom és az egész haladó viláq a Szovjetunió megalakulásának félévszázados jubileumát ünnepelte. Brezs- nyev, az SZKP első titkára a Kreml kongresszusi palotájában hatalmas ívű, összefoglaló képet adott egyebek között a világhelyzetről és a nemzetközi politika állapotáról is. Ebben természetszerűen helyet kapott az esztendő „európai mérlegének” megvonása. Ez a rendkívüli alkalom Olyan szinten adott szovjet értékelést az 1972-es év európai eredményeiről és távlatairól, hogy az a fel nem adott kérdésekre nyújtott válaszon túl egyben mércéül is szolgál. Mércéül ahhoz, hogy értékelni tudjuk az egyes testvéri szocialista országok sajátos alkotó hozzájárulását az égető európai kérdések megoldásához. Lengyelország Válaszol: S. Olszowski külügyminiszter — Az 1972-es év mely eseményeit tartja ön az európai béke és biztonság megszilárdítása szempontjából a legfontosabbaknak, különös tekintettel a szocialista országok egybehangolt és egységes fellépésére? — Az 1972-es év bővelkedett ez európai béke és biztonság megszilárdítása szempontjából különleges jelentőségű eseményekben. — A Moszkvában kötött szerződések a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok rendezéséhez vezettek, ami a különböző rendszerű államok békés egymás mellett élésének alapelvét igazolta. Általában javult a politikai légkör; az enyhülésnek a vitás nemzetközi problémák fokozatos rendezésének számos jelét lehet tapasztalni, habár még sok a gyúlékony tűzfészek és a rendezetlen kérdés a világ- .bon. — Európa az enyhülés és e normalizálódás folyamatában jelentősen megelőzte a világ többi részét Az 1972-es év Európa számára az országok közötti kapcsolatokban egy sor történelmi jelentőségű esemény eredményeképpen e fordulat éve lett. —■ 1972 júniusában életbelépték a Szovjetunió és lengyel- ország szerződései az NSZK- vál, válamint a négy nagyhatalom megállapodása Nyugat- Berlin ügyében. Novemberben megkötötték az NDK és az NSZK közötti alapvető kapcsolatokról szóló szerződést Ezek a szerződések a mai középeurópai határokat megkérdőjelező, a Német Demokratikus Köztársaság elismerését elutasító revansista nyugatnémet körök által szított sok éves nyugtalanság időszakát zárták le. Európa életébe óz enyhülés és a szilárdulót elemeit hózták, az európai áilómók és határok általános tiszteletben tartásának elvét rögzítették. Ezek a szerződések a szocialista államok politikájának óriási vívmányai. Egységünknek köszönhető, hogy a jogos követeléseinkért folytatott nehéz harcban képesek voltunk olyan politikai eredmények B, vívására, amelyek országaink« nak tartós, békés fejlődést biztosítanak az általánosan elis- mert határok között, együttmű- ködésben valamennyi érdekelt állammal,- Európa viszonylatában egyáU tolóban nem mindennapi je» lentőségű esemény volt óz európai biztonsági és együttműködési konferencia sokoldalú előkészítő megbeszéléseinek megkezdése 1972. novemberében Helsinkiben. Ennek a konferenciának az eszméje évekkel ezelőtt merült fel. 1972-ben értek véget a viták magáról az értekezés gondolatáról, amelyet 34 európai állam, az Egyesült Államok és Kanada végül is elfogadott. Ezután kezdődött el a nagy vállalkozás konkrét előkészítésének időszaka. Mit vér ön az 1973-as évtől! — Mindenek előtt az európai biztonsági és együttműködési konferencia sikerét Ügy gondoljuk, hogy a konferencia to^ nácskozásainak már 1973 június sóban meg kelt kezdődniőfc. Óhajtjuk, hogy a konferencia munkája megfelelően alakulja« é* pozitív eredményeket hozzon. Ehhez, úgy véljük, a konfereiv dót össze kell kapcsolni a külügyminiszterek konstruktív megbeszéléseivel és a szakbizottságok munkájával, végső akkordként pedig magasszintű állami képviselők találkozójával. Mindez hangsúlyozná a konferencia rendkívüli jelentőségét a jelen- légi európai együttműködés ás a jövőbeli békés fejlődés számára. Ahhoz, hogy az európai konferencia valóraválthassa a reményeket, ki kell dolgoznia a biztonsági politika minden vonatkozását a megfelelő megegyezés számára. Ebben a megegyezésben le kell rögzíteni és meg kell erősíteni a fennálló európai határok általános tisz- teletbentartósának, a fegyveres erőszak alkalmazásáról való lemondásnak, ás a különböző rendszerű államok békás egymásmelleit álésénének alapelveit Az európai biztonsági ás együttműködési konferencia tanácskozásainak természetesen eredményezniök kell a széleskörű gazdasági-tudományos együttműködést ás a nemzetközi csere más formáinak fejlődését továbbá nagy vonalakban a természeti környezet védelmének kidolgozását Arra számítunk, hogy 1973-ban a konferencia megfelelő határozatokat hoz az említett kérdésekben ás létrehozza azt az állandó szervet, amely tovább folytatja a munkát az összeurópai biztonság és együttműködés rendszerének kiépítésén. Az 1973-as év másik eseménye lesz a fegyveres erője és a fegyverzet Európóbán végrehajtandó csökkentésével foglalkozó tárgyalássorázdt. Az e téren mutatkozó haladást — az európai biztonság egyensúlyának egyidejű fenntartása mellett — nagy megelégedéssel fogadná nk= Válaszol: Dr. Miloslav Rúzsok külügyminiszter-helyettes
