Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-30 / 306. szám

1*72. december 30. 3 DUNANTÜLI NAPlö Nőkérdés — nőpolitika Halasi Lajosné Nőkérdés — nőpolitika. A skála széles: találkozunk az egyenlő bérezés gondjától a sokszor valóban nevetséges „az asszony maradjon a faka­nálnál" elméletig minden­félével. Nincs nálunk megol­datlan kérdés, amely ennyire ellentmondásos lenne, a hatá­rozatok és a valóság két pó­lus, nagy körtük a feszültség. „Minden nőkérdés családi kér­dés", mondta igen találóan egyszer valaki. És nem a hatá­rozatok jutnak az eszembe olyankor, amikor roskadásig felmálhózott szatyor fülét fogó, tipegő gyermekét vezető asz- szonyokat látok az . utcákon. Hanem a határozatok végre­hajtása. • — A Központi Bizottság ha­tározata után megélénkült a munka. A társadalom figyel­mének központjába került a határozat — mondta Rameisl Ferencné országgyűlési képvi­selőnő, a Megyei Párt V. B. nőfelelőse, aki egyben a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa mellett működő nőbizottság elnöke Is — erőteljes, aktív, politikai tevékenység bontako­zott ki. Konkrét intézkedési ter­vekben rögzítették a megol­dásra váró feladataikat üze­mek, intézmények, termelőszö­vetkezetek. A jó politikai lég­kör és társadalmi magatartás kialakításában nagy szerepe volt az 1013-as kormányhatá­rozatnak. amely a párthatáro­zat utón nagyon gyorsari nap­világot látott és segítséget adott a gazdasági vezetők számára is. — Tulajdonképpen milyen Feladatok adódnak a nőkérdés megoldásáraf — A sok tennivaló közöl el­ső helyen említeném a nők politikai, szakmai képzésének kérdését. Úgy ítélem meg, hogy ez egyik legnehezebb megol­dásra váró feladat, sok objek­tív és szubjektív ok hátráltatja megoldását. Pedig, ha ezt jól tudjuk irányítani, a nőket meg­felelő számban képezzük poli­tikai és szakmai szinten, akr kor egy sor más kérdés is meg­oldódik. A jobban képzett, il­letve szakmát ismerő nők több bért kaphatnak, a politikai és szakmai hozzáértés pedig fel­tétele a nők funkcióba állítá­sának. Az eddigi eredménye­ket sajnos, nem tartom meg­nyugtatónak. Nehezíti még a helyzetet az is, hogy a fiatal női munkaerő utánpótlás szak­mai képzés kérdésében hát­rányosabb helyzetben van a fiúknál. Nem teremtettük meg az egyenlő indulási feltétele­ket számukra. Munkahelyeink * egész sora fenntartással fo­gadja a leányokat, mint női munkaerőt. Külön gond az is, hogy még mindig sok az álta­lános iskolát be nem fejezett leányok száma. — Hogyan alakulnak az élet- és munkakörülmények, a szociális helyzeti — üzemek, szövetkezetek, intézmények helyi erőforrásaik­ból sokat tettek. Sorolni lehet­ne öltözőket, fürdőket, mun­Rameisl Ferencné kaidő-kedvezményeket, egye­dül élő, gyermekét nevelő anyákat és nagy családoso­kat, akiknek segítésében szép példákat lehetne sorolni. Az éjszakai műszak könnyítésére és plusz díjazására is gondol­tak. Igaz, ez a kérdés új el­lentmondást is szül, mert a plusz díjazás miatt pontosan azok a nagy családos édes­anyák jelentkeznek éjszakai műszakra, akiknek érdekében elsősorban született a határo­dat — El tudják-e helyezni gyer­mekeiket a dolgozó édesanyák óvodákban vagy bölcsődék­ben i — Gondjaink elsősorban a városokban feszítenek. Az igé­nyek kielégítéséhez még sok állami és társadalmi összefo­gásra van szükség. Beruházási és fenntartási költségek megte­remtéséért nagyobb társadalmi mozgást kell szorgalmaznunk mind állami, mind mozgalmi vonalon. — Akadnak-e a bérezésben egyenlőtlenségeki — A gyakorlati életben az egyenlő munkáért, egyenlő bér elve sok ellentmondáson ke­resztül és lassan tör utat ma­gának. Ahol darabbér van, ott nincs gond. Más területen vi­szont az az általános tapasz­talat, hogy a nők a bérszint legalsó határán foglalnak he­lyet, a férfiak a közép- és fel­ső zónába vannak sorolva. Az indokok különbözőek, legtöbb­ször helytelen szemléletet ta­karnak. — Milyen pozíciót foglalhat el nálunk egy nő? — Elvben mindent Gyakor­latban nem egyértelműen pozi­tív a képi A párthatározat megjelenése óta megyénkben a politikai, mozgalmi testüle­tekbe szép számmal kerültek nők választott funkcióba, a gazdasági területen azonban nincs előrelépés. Ennek is több okát lehetne sorolni. Például, a nők bátortalanul nem vál­lalják a funkciót, a mérce ve­lük szemben még mindig nem egyenlő, a család is visszatar­tó erő és a nők a nőkkel szem­ben bizalmatlanok... — Ez utóbbit hogyan értel­mezhetjük? — Nagyon sokszor éppen a nők azok, akik nem fogadják szívesen a női vezetőket s el­lenük szavaznak. Halast Lajosné, a mohácsi járás 8. választókerületének or­szággyűlési képviselője. Arrói beszél, hogy területén hogyan intézkedtek a nők érdekében? — Az Új Barázda Tsz gyer­mekenként kétezer forint segélyt ad évente. A tsz-ek télen fog­lalkoztatják a nőket, szakmai tanfolyamokat szerveznek szá­mukra. Az öntöde Vállalatnál és a Szék- és Kárpitosipari Vállalatnál öntő és kárpitos szakmunkásnak képezik ki őket, a költségeket a vállala­tok fizetik. Bérügyben nehéz a helyzet A konkrét vizsgálódás Csirke Anna mindig tiszta képet muta^, tör­vénysértés soha nincs, kozme­tika- és bizonyítvány-magyará­zat, az van .. . Mindig meg tudják magyarázni, hogy egy nő miért keres ugyanazért a munkáért kevesebbet, mint egy férfi. Közélet? Szerettem volna egy nagyon aktív asszonyt a társadalmi munkára bevonni. Húzódozott, míg kiderült, hogy nem lehet, a férje nem enge­di ... Csirke Anna, másik nőképvl- ! selőnk a pécsi 2. választókerü­let gondjairól beszél. — A területemen számos szép példa akad. Egyik válla­latnál nyereségrészesedést kaptak a gyermekgondozási segélyen levő anyák is. Másutt évente többször is segélyezik a nagy családosokat. Volt hely, ahol harmincezer forintos lakáshozzájárulóst fizetett a vállalat egyedüálló gyerme­kes anyának. Ugyanitt kedve-, ző munkabeosztást vezettek be számukra. De... Találkoztam olyan jelenséggel is: „minek megy a nő dolgozni? Marad­jon otthon .. Nem a határozatok jutnak eszembe olyankor, amikor ros­kadásig felmálhózott, szatyor fülét fogó, tipegő gyermekét vezető asszonyokat látok az ut­cán. Hanem a határozatok végrehajtása. Nagyszerű hatá­rozatokat hozunk, megvalósu­lásuk útjába a sok száz esz­tendős gyökerekkel kapaszkodó szemlélet falai állnak. Először ezeket a foiakat kell ledönteni. Kampfs Péter Petőfi-emlékprogram Pécsett és Baranyában Yitasorozat Petőfi örökségéről — Erdélybe készülnek a komlói diákok Martyn Ferenc kiállítása — Szobor Hímesházán, dombormű Mohácson Tegnap délelőtt a Baranya megyei Tanács VB.-termében ülést tartott a Petőfi Emlékbi­zottság. Az ülésen részt vett Takács Gyula, a Baranya me­gyei Tanács elnökhelyettese, aki az Emlékbizottság elnöke, és Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Mű­velődésügyi és Propaganda Osztályának vezetője, valamint az emlékbizottságban tevékeny­kedő társadalmi és tömegszer­vezetek, illetve felsőfokú okta­tási intézmények illetékes veze­tői. Petőfi születésének 150. év­fordulójára Pécs és Baranya megye ünnepségekkel, megem­lékezésekkel és különböző kul­turális rendezvényekkel készül. Mindezeket a művelődésügyi intézmények, illetve a különbö­ző iskolák keretében szervezik. Kisebb részük már megvalósult: a Pécsi Tudományegyetem Ál­lam- és Jogtudományi Karán október 31-én leleplezték Pető­fi Sándor domborművét, de­cember 17-én pedig megren­dezték a Szóljatok szép szavak Petőfi Sándorról c. megyei be­mutatót Ma, szombaton, de­cember 30-án délelőtt 9 órakor pedig Pécsett, a 48-as téren lesz ünnepség. Az emlékbizottság sokrétű, gazdag programot vitatott meg tegnap, s e program túlnyomó részt 1973-ra vonatkozik. így a Forradalmi Ifjúsági Napok meg­nyitóján, 1973. március 14-én a színházban díszelőadás lesz. Bemutatják Novotny Gergely: Petőli Sándor című darabját. A központi koszorúzás! ün­nepséget és a fáklyás felvonu­lást Pécsett rendezik meg, már­cius 15-én. Megnyílik Martyn Ferenc Petőli olvasása közben A hazai kohászat történetében először: a Dunai Vasműben elérték az évi egymillió tonnás acélgyártási szintet Pénteken a Dunai Vasmű acélművének martinászai — el­ső ízben a hazai kohászat tör­ténetében — elérték az évi egy­millió tonnás acélgyártási szin­tet. A sikert évekre visszanyúló műszaki fejlesztés, új konstruk­ciók, új technológiai módszerek bevezetése előzte meg. Hozzá­járult ehhez az oxigén befuva- tás alkalmazása, s mindenek­előtt az acélműben dolgozó szocialista brigádok helytállá­sa, valamint a társüzemekkel, a nagyolvasztóművel és a tűzálló anyaggyárral való példás együttműködés. Az idei egymilliomodik tonna acél csapolásóra pénteken dél­előtt 9.35-kor került sor. Az egyik legrégebbi kemencénél, a 4. sz. kemencénél Kuharcsik József ifjúmunkás, 19 esztendős csapoló olvasztár nyitott utat a szikrázva folyó acélnak. A délelőtti műszakváltás előtt az Acélmű tanácsterme ben kis házi ünnepséget tar tottak, amelyen Borovszki Amb rus vezérigazgató méltatta a tervszerű fejlődés kiemelkedő eredményét, az évi egymillió tonnás acéltermelés! szint el érését Verbó István, a kohászat gyárrészleg vezetője bejelentet te, hogy a martinászok 1973 ban az egymillió tonnás szin tét tartani akarják, s tovább csökkentik az önköltséget. Jövőre: hivatalos magyar részvétel SS külföldi kiállításon JDt UKUJfÜIUUT Dr. Szalaí Béla külkereske­delmi miniszterhelyettes pénte­ken arról tájékoztatta az újság­írókat, hogy Magyarország 1973» ban milyen külföldi nemzetközi vásárokon és kiállításokon vesz részt. Elmondotta,' hogy 1973-ra 55 hivatalos kollektív kiállítást ter­veznek, ezenkívül még további mintegy 300 egyéni árubemuta­tót is tartanak külföldön a magyar vállalatok. Jövőre tehát az ideinél 13-mal több hivatalos kollektív kiállításon tárják a a nemzetközi szakközvélemény elé áruikat, megismertetve új­donságaikat, s egyben a magyarországi kooperáció, a szakosítás lehetőségeit. Magyarország számos kiállí­tást rendez a fejlődő országok­ban is. Rövidebb-hosszabb szü­net után ismét megjelenünk a tripoli, a kairói, a casablancai, a damaszkuszi és a bagdadi vásá­ron, elküldjük termékeinket a limai és a santiagói vásárra. A fejlett tőkés országokban a könnyűipari termékek és élelme­zési cikkek nagy választékát is bemutatjuk. Élelmiszerbemutató­kat rendezünk Kanada öt nagy­városában, magyar élelmiszer hetet tartanak az NSZK legna- avobb órubáz-há!ózafának 100 fiókjában. Részt veszünk a han­noveri vá-á-on, a helsinki mű­szaki vásáron, a b^csi vásáron, a milánói, párizsi és göteborgi vásárokon. c. kiállítása. Január 15-én mu­tatja be Petőfi-estjét Jancsó Adrien, Januártól májusig tart a Petőfi szavalóverseny. Az egyetemisták és főiskolások versmondó versenyét március 16-án rendezik meg. Pécsett és Mohácson bemutatják a Föl tá­madott a tenger című filmet. Február 17-én dr. Rajczy Péter tart előadást „Reform és forra­dalom. Reformkori élet Pest- Budán” címmel, szintén febru­árban budapesti irodalomtörté­nész előadása hangzik el Pető­firől. A tanárképzősök kiállítást nyitnak az év elején képzőmű­vészeti alkotásaikból, a Petőfi moziban pedig könyvkiállítás nyílik március 11-én. A művé­szeti szakközépiskolások Petőfi pályázatából pedig március 15- én nyitnak egy tárlatot. Még március hónapban megrende­zik a Petőfi öröksége című vita­sorozatot a Pécsi Tanárképző Főiskola ifjúsági klubjában. A meszesi József Attila Házban szellemi vetélkedő lesz. Az 1973-as évben azonban nemcsak március 15-én és az azt megelőző időszakban, ha­nem végig az egész évben, fo­lyamatosan lesznek Petőfi szü­letésére emlékeztető rendezvé­nyek. így a Fegyveres Erők Klubja októberben megnyitja a Petőfi a szabadságharcban c. hadtörténeti kiállítását. Október 17-én rendezik meg a Pécsi Ta­nárképző Főiskolán az egyete­mi és főiskolai tudományi diák­körök ülését. A Tanárképző Fő­iskola magyar-irodalomtudomá­nyi tanszéke pedig Petőfi spe- ciál-kollégiumot szervez. Ugyan­csak a főiskolán változó anyag­gal rendezik meg a Petőfi mű­veiből összeállított kiállítást. A Doktor Sándor Művelődési Ház irodalmi színpada a peremke­rületekben Petőfi-körműsort ad. Móhácson április 11-én le­leplezik Petőfi domborművét, s ugyancsak április hónapban felavatják Himesházán Petőfi szobrát. A Jelenkor januárban Petöfi-számot ad ki. A Népmű­velési Tanácsadó évforduló cí­mű közlönyében Petőfi emlék­műsorokat tesz közzé, és meg­szervezi az irodalmi színpadok és színjátszók vetélkedőjét. Az IBUSZ pedig kétnapos Petőfi emléktúrát szervez az Al­földön és a Dunántúlon. Igen érdekes, hogy számos iskolában emlékkirándulásokat szerveznek. Ezek közül kiemelkedik a kom­lói iskolák segesvári túrájának a terve. A szigetvári iskolák pe­dig Petőfi-emlékfát ültetnek. Magyar Vöröskereszt nzetlen gondolkozású em- ‘berek kis csoportja Henri Dunant svájci állampolgár ja­vaslatára 1863-ban megalapí­totta az első Vöröskeresztes Egyesületet a háborúk áldoza­tainak megsegítésé és a termé­szeti csapások károsultjainak támogatása céljából. A segíteni akarás nemes eszméje hamaro­san követőkre talált, s egymás utón megalakultak a nemzeti vöröskeresztes egyesületek, elő­ször Európában, majd a világon mindenütt, hazánkban 1881-ben. Az I. világháborúban a hadi­kórházakban, sebesültszállító vonatokon már rendszeresen szolgálatot teljesítettek az ön­kéntes vöröskeresztes nővérek, s a frontkatonák nyomorúságát némileg enyhítették a vöröske- resztés szeretetcsomagok. Az I. világháborút követő nagy béke­akarásban, 1919-ben Genfben létrehozták a Vöröskeresztes Egyesületek Ligáját, mely azóta is nemzetközi irányító központ­ja a világ különböző országai­ban működő vöröskeresztes egyesületeknek. A nemzetközi központ létrehozása annál is inkább könnyű volt, mert a vö­röskeresztes egyesületek a vilá­gon mindenütt közel hasonló feladatok végzését vállalták, nemzetközi szervezetbe való tö­mörülésük nagy mértékben emelte tekintélyüket és kihang­súlyozta működésük jelentősé­gét. A II. világháborút kővetően kialakult szocialista államrend­szerekben működő vöröskeresz­tes egyesületek jelentősége to­vább növekedett, mert ember­baráti célkitűzéseik mellett első­rangú feladatuknak tekintik a béke gondoltának ápolását. Hazánkban á Magyar Vöröske­reszt 1951-ben alakult igazi de­mokratikus tömegszerwé, szo­cialista egészségügyünk társa­dalmi bázisává. A Magyar Vö­röskereszt működése nem lát­ványos, munkássága nyomán nem emelkednek új lakótelepek és üzemek, de talán ott és azoknál, kiknél erre szükség van, az önkéntes vöröskeresztes aktíva jelenléte és segítége mindennél többet jelenthet. A Magyar Vöröskereszt nemzet­közi kötelezettségeinek becsü­lettel eleget tesz, melynek lát­ható ielsi Vietnamfól—Ct"'é!- az éhezőknek és betegeknek eljuttatott szeretetadományai. Most nagy ünnepre, serec szemlére készülünk, iövő év má­jusában rendezzük IV. országos kongresszusunkat, az elsőt 1959. ben, a következőket 4 éven­ként tartottuk. 10 000 szerveze­tünk közel 800 000 tagságának küldöttei több napon át beszó. mólnak az elmúlt 4 év munká­járól és megvitatják a soron- következő feladatokat. Tanács­kozásainkon számos ország vö­röskeresztes küldöttei fognak részt venni, ezzel is hitet tesz­nek a békés egymáson yoló segíteni akarás gondolata mel­lett. Egészségügyünkben a vörő- keresztes aktívákra igen sok fel­adat hárul, az orvos keze és szeme nem lehet mindenütt je­len, de még a legkisebb fal- vainkban, tanyáinkon, üzemek­ben és bányákban is vannak vöröskeresztes tagjaink. Az ide­jében adott szakszerű elsőse­gélynyújtás sokszor életet ment­het, a veszélyes gép mellett dolgozó figyelmeztetése bal­esetet megelőzhet, a betegek felkutatása és időben orvoshoz irányítása eredményes gyógy­kezelést jelenthet, a fekvő bete­gek meglátogatása, az orvosi utasítások betartásának ellen­őrzése, a tisztaságra való tö­rekvés és még igen sok fel­adatot lehetne felsorolni, me­lyek elvégzésével vöröskeresztes aktíváink nagy mértékben meg­segíthetik egészségügyünket. Városaink, falvaink, üzemeink tisztaságának kialakítása, a balesetmentes munka megte­remtése, a betegekről, magá­nyosokról és öregekről való gon. doskodás, az alkoholizmus mint népbetegség elleni küzdelem társadalmi feladatok, csakis lakosságunk bevonásával lehet­séges megoldani. Sokan hailamosak a vöröske­resztesek társadalmi munkáját lekicsinyelni, erre csak azzal a régi igazsággal tudnék vála­szolni, hogy az egészséges em­ber sokszor az orvost észre sem veszi, bezzeg ha baj van, an­nál jobban megsüvegeli. C zeretnénk, ha az orszá- gunkban minden fanócs-, üzem, bánya vezetői a területi és üzemi vöröskeresztcs szerve­zeteink munkáját megbecsülnék és tőlük telhetőleg megsegíte­nék. Mi, egészségügyiek, azon vagyunk, hogy vöröskeresztes aktíváinkat állandnan tovább­képezzük, h?nn"k a se-uteni akarás gondo’a'át fen^o-tsuk, részükre olyan feladatokat ad- 'unk, melyek elvénz^sével ha- -mfc javát szolgálják. Dr. Puskás Ödön megyei üzemi főorvos >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents