Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-29 / 305. szám
t972. december 29. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Felvirágzik-e a határ menti árucsere? Visszaesett a magyar—jugoszláv határ menti árucsere, kesereg most a Világgazdaság című napilapunk is, mintegy visszhangjaként nyár végi írásunknak, amelyben a népi ellenőrök vizsgálódásai nyomán bőséges terjedelemben ecseteltük a határ menti árucsere sajnálatos visszaesését. A Világgazdaság a cserében érdekelt szövetkezeti külkereskedelmi vállalatot, a HUNGARO- GOOP-ot szólaltatja meg. Az alábbiakban ismertetjük a cikket és hozzáfűzzük a magunk megjegyzéseit. A látványos fejlődés utáni mélypont okait taglalva a lap megállapítja: a dinár, illetve a dollár leértékelése, a jugoszláv belső rendelkezések nem hatottak ösztönzőleg a kereskedelemre. Minket most inkább az érdekel, hogy amit a külkereskedelem csinált, hogyan csinálta. A cikkből az derül ki, hogy nem egészen jól, s ez a második sajnos. Megírja a Világ- gazdaság, hogy tavaly a HUN- GAROCOOP a KONSUMEX- szel közösen mintegy 400—500 tonna levesport vásárolt Jugoszláviában. Mint utólag kiderült, körülbelül ugyanennyit vett át a HUNGAROFRUCT is. Ezzel annyira elárasztották a piacot, hogy a nyáron huzamosabb időn keresztül 5 forintos áron értékesítették a 9— 10 forintos ételízesítőket Uqyanez a helyzet alakult ki a pörkölt mogyoró behozatalánál is. A határ menti árucserékben illetékes két vállalat 1971-ben mintegy 300 tonna mogyorót vásárolt Jugoszláviából, s ez a mennyiség a magyar szükségletet nagyjából fedezi. A HUNGAROFRUCT ismét nem vette figyelembe a kialakult helyzetet, és egy nagyobb mennyiség behozatala ennél a cikknél is telítettséget idézett elő. Ugyanakkor bekövetkezett oz a ritka helyzet is, PÉCSI KEZDEMÉNYEZÉS Távi rat kézbesítés taxival Az utóbbi időkben gyakran szóvá tették, hogy a táviratkézbesítés - a küldemény jellegével ellentétben - lassú, késedelmes. A panaszok jogosságát a posta is elismeri, de mentségére szolgáljon, hogy kevés a táviratkézbesítő, s a gondon még az sem segít, hogy mintegy két esztendeje már arra is lehetőség van, hogy a táviratot a levélszekrényekben helyezzék el. Remélhetőleg megoldást jelent majd az a kezdeményezés, amely a pécsi postaigazgatóság és a Volán 12. Vállalata közötti megállapodás eredménye. Eszerint január 2-tőí Pécsett kísérletképpen taxival hordják ki a táviratokat Naponta kétszer — délelőtt és délután — 4 órát üzemel majd a táviratkézbesítő taxi. Kezdetben a posta egy kézbesítőt ad segítségnek, később teljes egészében a gépkocsivezetőre bízzák a táviratok kikézbesítését Az újítás kísérleti ideje a január lesz. Ha beválik a kezdeményezés, akkor Pécsett rendszeressé teszik a táviratok taxis kikézbesítését hogy a szavatossági idő lejárta miatt- a KERMI intézkedése alapján a kiskereskedelemben levő árumennyiség jelentős részét bevonták a forgalomból. Mit mondhatunk erre? Óhatatlanul felmerül bennünk a kérdés, ha a kiviteli engedélyezések ólomlábakon járnak — a központi ügyintézés lassúságára is sokat panaszkodtak a baranyai kereskedők — akkor ezt az időt a kiviteli engedélyezést intézők nem arra használják fel, hogy összevessék a hazai szükségleteket a behozandó árumennyiségekkel? Bondor József sajtölájékoztalóia az Országházban Az Országház gobelintermében csütörtökön sajtótájékoztatót tartott Bondor lózsef építésügyi és városfejlesztési miniszter a hazai építőipar munkájáról, az idei előirányzat teljesítéséről és a jövő évi feladatokról. Lakatos Ernő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának általános elnökhelyettese nyitotta meg a sajtótájékoztatót. Az építőipar idei eredményeiről Bondor József tájékoztatta a sajtó képviselőit. K.ISZÖ V-küldöttközgyűlés most lemondanunk? Nem is szólva a befektetett pénzről és energiákról. Részt vettünk egymás vásárain, ipari kiállítást rendeztünk Eszéken, létrejött a KONSUMEX pécsi kirendeltsége, a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli összekötő bizottsága, és így tovább. Kiépültek a kapcsolatok és az ismeretségi körök, most hát felejtsük el az egészet, hagyjuk kiaknázatlanul lehetőségeinket? Miklósvári Zoltán Napirendéi: a megye szövetkezeti iparának 1972. évi munkája összességében jól gazdálkodtak ebben az esztendőben a Baranya megyei kisipari szövetkezetek. Egyetlen kisipari szövetkezet sem zárta veszteséggel az évet. A szövetkezeti gazdálkodás egyes területein fejlődés tapasztalható, ugyanakkor más területek elmaradtak. 1972-ben nőtt a szövetkezetek egy főre jutó termelési értéke, a termelékenység Ami a jövőt illeti, a Világ- gazdaság azt írja, a következő évben — legalábbis az első 3—4 hónap idejére — további problémákat okoz az, hogy Magyarország és Jugoszlávia január elsejétől áttér a szabad devizás elszámolási rendszerre. A két ország még nem kötötte meg a részletkérdéseket ; is magába foglaló egyezményt, í s így pillanatnyilag még tisz- j tázatlan a banktechnika lebo- I nyolításának módja. Figyelembe véve az átállással járó zökkenőket, a HUNGAROCOOP a határ menti árucserében jövőre sem tervez növekedést. Azzal viszont számolnak, hogy majd változtatni kell az áru- szerkezeten. Az előző .években elég jelentős sörimport például feltétlenül mérséklődik. Ebben a főszerepet az új borsodi sörgyár játssza, amelynek belépésével növekszik a hazai termelés. így az 1970-ben még szükséges 1,2 millió héktóliter importtal szemben maximum 300—400 ezer hektoliter sör behozatalára lesz szükség. De ezen belül is a behozatal több reláció között oszlik meg, és így kevés rendelés jut majd a jugoszláv exportőröknek. Bővülhet viszont — természetesen az árképzés függvényeként — a Jugoszláviából származó kötöttáruk, cipők, bőrdíszműk, parketta, építőanyag (ajtó, ablak stb.). behozatali listája. Az export-árstruktúra lényegében változatlan lesz és vezető szerepet játszanak továbbra is a magyar konzervek, a baromfi és a tojás. A Világgazdaság cikke szerint a magyar—--jugoszláv határ menti árucsere alakulását az elmondott problémák ellenére sem látják alapvetően aggasztónak a HUNGARQ- COOP-nál, mert a következő év második felében már mín- ,den tisztázódik a két ország között pillanatnyilag még gondot jelentő problémákat illetően. Rendezni kell viszont — s ezzel kapcsolatosan természetesen nekünk is ez a véleményünk —, hogy a több csator- | nás importon belül bizonyos j cikkek beszerzését a HUNGAROCOOP és a KÓNSUMEX intézze-e, vagy szakkülkereske- delmí vállalat. Ezzel ugyanis el lehet kerülni a piaci túltelítettség ismétlődését. Növelni keH a vezetés szakmai színvonalát Megváltoztatni a termelés struktúráját 0 gyenge tsz-ek állami támogatásának módosítását javasolja a NEB A magunk részéről ismét csak sajnálkozásunknak adhatunk kifejezést, amiért az ígéretes kezdés, a több éves virágzás után visszaesett a határ menti árucsere. Ezek az ügyletek árucikkeket hoztak a megyének, a másik oldalon a feleslegeink értékesítésében segítettek, miért kellene erről fi magyar nők tiltakozása a VDK elleni légitámadások miatt A Magyar Nők Országos Ta- écsa az alábbi táviratot intéz- , a Vietnami Demokratikus ószövetséghez: — Az egész magyar nőtársa- alom nevében elítéljük az merikai Egyesült Államoknak Vietnami Demokratikus Köz- írsaság elleni barbár legitá- adásait. A terrorbombázások lújítása ártatlan emberek tö- eges halálát, békés otthonok jsztulását, iskolák, kórházak imbadöntését jelenti Az em- eriség ellen elkövetett bűncse- kményekért a teljes felelősség azt az imperialista politikát folytató amerikai kormányt terheli, amelynek célja Vietnam és Indokína nemzeti függetlenségükért és önrendelkezési jogukért harcoló népeinek módszeres kiirtása. A világ békeszere- tó közvéleményével együtt erőteljesen megbélyegezzük ezeket az újabb, példátlan háborús bűntetteket, és követeljük a fegyverszünefi egyezmény azonnali aláírását: ugyanakkor ismételten harcos szolidaritásunkról biztosítjuk az agresszió által szenvedőket, vietnami nővéreinket és az egész vietnami népet. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú, gyenge termelőszövetkezetek gazdálkodósáról és az iparban foglalkoztatott dolgozók munkakörülményeinek vizsgálatáról készült jelentést, valamint az 1973. évi munkatervét vitatta meg csütörtöki — tegnapi — ülésén a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A megyében 32 termelőszövetkezet részesül megkülönböztetett állami támogatásban, ezek Kozármisleny és Pellérd kivételével kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek a megye legmostohább termőtájain a mecseki hegyvidéken, Dél- Zselicben, illetve az Ormánságban és a Dráva árterületén gazdálkodnak. A NEB vizsga lat megállapította, hogy az 1968-ban életbeléptetett meg- . különböztetett állami támogatás hatására e tsz-ek, bár árutermelésük volumenét növelték, hátrányos helyzetüket nem tudták sem megszüntetni, sem pedig csökkenteni, mivel e hátrányok nem közgazdasági jellegűek, hanem természetiek — földminőség, erodóltság stb. — Gazdálkodásuk mai színvonalára jellemző, hogy 31,5 százalékos területi arányukkal szemben a megyei termelőszövetkezeti árbevételből csak 19,7 százalékban, a termelési értékből 19,3 százalékban, s a bruttó jövedelemből 22,3 százalékban részesülnek. Költségszintjük 5,2 százalékkal rosszabb a megyei átlagnál. Egyharmados területi arányuk ellenére a szakosított állattenyésztési telepeknek csak 17,5 százaléka épül a tsz-ek- ben. Az egy holdra vetített tiszta vagyonuk közel 25 százalékkal, az egy dolgozóra eső jövedelmük pedig mindegy 10 százalékkal olacsonyabb a megyei átlagnál. Arkiegészítéses támogatást 24 tsz, jövedelemkiegészítéses támogatást 8 tsz kap. A vizsgálat leszögezi, hogy az árkiegé- szítéses rendszer elvileg megfelelő, a baranyai tapasztalatok alapján azonban néhány módosítás látszik célszerűnek. Felül kell vizsgálni a támogatás alapjául szolgáló aranykorona rendszert, mivel nem tükrözi reálisan az adottságokat. Lehetővé kell tenni, hoqy a gyen- qe tsz-ek termelésfejlesztési állami támogatást kapjanak. Növelni kell az indirekt tehercsök- kentő támogatásokat részükre. Célszerű kiterjeszteni a támogatást e tsz-ekben a háztáji férőhelyek korszerűsítésére, ezek gépesítésére, a mellék- és kiegészítő üzemágak beindítására. Továbbá támogatni kellene azokat az ipari üzemeket, amelyek a tsz-ekkel együttműködve munkalehetőséget teremtenek falun. Sommázva: a vizsgálat megállapítja, hogy a gyenge tsz- ek a jövőben is okkal igénylik az állami támogatást, hogy a bővített újratermelés anyagi alapjait megteremthessék, másrészt, hoqy taaiaik megélhetését biztosíthassák. Az állami támogatás azonban nem oldhat meq mindent, hisz ettől szinte teliesen függetlenül megfigyelhető egy polarlzálódésl folyamat a gyenge tsz-ek között. Egy részük —- mint Pellérd, Ko- zármislény, Sásd, Gödrekeresz- túr, Nagyhajmás — jó úton halad a végső önállósodás felé. Ugyanakkor másutt — Komló, Abaliget — a gazdálkodás feszültségei mind nagyobbak lesznek, A gyenge gazdálkodás felszámolására az üzemvezetés színvonalának egyidejű emelésével, termelési struktúra változtatásokat kell a tsz-ekben eszközölni, ilyen intézkedések a vetésszerkezet tájhoz igazítása, egyszerűsítése, ami iénye- í gében megindult, de csak kis I mértékben. A hegyvidéki 'tsz- j ek jelenlegi 30 százalékos ga- j bonaterületét 20, maximum 25 százalékra indokolt csökkenteni a pillangósok és más szá- lastakarmanyok javára. Meg kell változtatni a művelési ág arányokat, fokozni kell az er» dősítést, gyepesítést. E tsz-ekben sokkal jobban ki keli aknázni a háztáji állattartásban rejlő lehetőségeket is, a kellően szabályozott háztáji kooperációk kiépítésével. Foglalkoztatottsági okokból bővíteni kell a tevékenységi kört is, ezt azonban, mivel tőkéigényes, a tsz-ek támogatás nélkül nem képesek megoldani. Egyéb mérlegelés tárgyát képező megoldásként a NEB a vizsgálat alapján öt gyenge tsz esetében a fúziót javasolja, ezeknél a kis üzemi méretek is gátolják ma már a gazdasági megerősödést, a termőterületek racionálisabb kihasználását. Négy termelőszövetkezet esetében az egyetlen reális megoldásnak a teljes felszámolás látszik olymódon, hogy ezek területét a környező nagyüzemekhez csatolnák, s amennyiben az idegenforgalmi vagy üdülőterület- | ként számításba jöhet, felparcel- j lázzák. Mindezt olymódon, hogy | a termőföld területe ezáltal ne I csökkenjen. alakulása azonban egészében nem megfelelő — állapította meg az elnökségi beszámoló tegnap délelőtt a Baranya megyei KISZÖV Pécsett tartott küldöttközgyűlésén. Az elnökség beszámolója — amit Magyarcsik Gyula terjesztett elő - megállapította: 1972- ben közel 6 millió forinttal nőtt a lakosság részére végzett kisipari szolgáltatás mennyisége» Ezen belül azonban nem növekedett a lakosság részére végzett építőipari javító szolgáltatás, sőt, ez a szolgáltatás az 1970. évi szint alatt van. Ugyancsak nagy a lemaradás a kisipari szövetkezetek lakásépítési programjában. A IV. ötéves terv során a megye építőipari szövetkezeteinek 3370 lakást kel! t felépíteniük, de ebből a tervidőszak első két évében mindössze j 772 készült el. Félő, hogy 1975-ig i nem lehet behozni a lemaradást. * A beszámoló utalt a szövetkezeti ipar 10 éves rekonstrukciós programjára is. Megállapította, hogy néhány szövetkezett ennek keretében különböző beruházásokat kezdett meg, a program végrehajtását azonban sok gond nehezíti. Végezetül egy figyelemreméltó megállapítás a Felügyelő Bizottság jelentéséből: a kisipari szövetkezeteknél stagnál a termelékenység. Emellett egy év alatt 11,5 százalékkal nőtt a nem termelők létszáma, ugyanakkor növekedett a nyereség. Ebben pedig nem kis szerepe van az áremelésnek. A küldöttközgyűlés megvitatta a KISZÖV 1973. évi költség- vetését, a megyei Szövetkezet! Bizottság kulturális- és tömegsport programját, a Revizori Iroda 1972. évi munkájáról készült jelentést, valamint oz iroda jövő évi munkatervét' és költségvetését. Negyvenkét év után Búcsúzik a „hajógépész" Ki gondol a hajógépészre, amikor lágyon, elegánsan siklik o hajó? Ki keresi azt a kormos, olajos embert, aki a titokzatos gépeket irányítja? S melyikünk nem talál oda hozzá rögtön, ha baj van ...? Az igazgatói iroda kényelmes bőrfoteljében ülünk, Ár Károly, a Pécsi Szikra Nyomda rotációs gépmestere az életéről mesél — s én nem tudok ettől er párhuzamtól szabadulni. Neqyvenkét évet töltött a szakmában, ebből húszat éjszaka, az újságnyomó rotációsgép mellett. A nyomdászok a sajtó névtelen katonái — mondjuk ünnepi alkalmakkor, a rotációs gépmester azonban kétszeresen is az. A szedők, metőrök, a lapcsinálás boszorkány konyhájában tulajdonképpen együtt dolgoznak az újságírókkal; vitatkoznak, viccelődnek a szerkesztővel. ha kevés az idő, ők azok, akiket rendkívüli teljesítményekre kérünk, Vagy ígérgetésekkel serkentünk — a gépmester azonban ekkor még nincs a színen, az ő feladata jóval később kezdődik. •— Este fél tízkor kezdtem, s hajnal öt, fél hat felé fejeztem be — mondja, s az éaő cigarettavégről új cigarettára gyújt. Tizenegy, fél tizenkettő felé elmegy az ügyeles szerkesztő, éjfélkor szedelőzködik az utolsó szedő, egy óra utón elköszön a tördelő — ez már az utolsó felvonás, a végjáték. Az öntők elkészítik a nyomóformát, s aztán ők is pakolni kezdenek — egyszóval: a rotációs gépmester és a segédei olyanok, mint o stafétában az utolsó futó. Ha minden jól ment, rajtuk múlik, hogy a befejezés is jó legyen, ha pedig baj volt, felborult a menetrend, akkor nekik kell menteni a menthetőt, — Az már jó éjszaka, amikor tíz szál marad a második Kossuthból — mondja. — Egy 1922-es gép, s egy 75 ezeres példányos újság — ehhez úgy érzem, nem kell kommentár . .. 1926-ban ugyanebben az épü. leiben, a Pécsi Szikra Nyomda egyik jogelődjénél, a Pécsi Napló Irodalmi és Nyomda Részvénytársaságnál kezdte a, szakmát. Négy polgári után négy évig volt inas. Mosolyog: akkor nem adták könnyen a segédlevelet... A mesterekről, régi szakikról kérdezem. Ki volt akkoriban például a legtekintélyesebb gépmester? — Az öreg Páhok Istvántól tanultunk szinte valamennyien. A Pécsi Naplót két-három síknyomógépen nyomtuk — rotációs nem volt —, nem is kellett. Négy-ötezres megjelenés már nagy szó volt. A tízezer példányos lap ezelőtt harminc-negyven évvel még Pesten is ritkaság számba ment... összecsendülnek a poharak: Ár Károly, a legidősebb és leqtekinté'yesebb pécsi nyomdai gépmester nyugalomba vonult. Most már el lehet mondani azokat a történeteket is, melyekről eddig hallgatott. — Egyszer karácsonykor rövidzárlat keletkezett, s mi ott álltunk döglött motorokkal, villanyszerelő nélkül. Telefonáltunk mindenfelé, de valahogy éppen senki nem volt otthon., Mit tehet ilyenkor az ember? Mondtam a segédmunkásnak: menjen, s addiq ne jöjjön visz- sza, amíg nem lesz villanyszerelő. Jött is homárokon, egy maszekkal. Bemászott szépen egy kerítésen, s felzörgette. Szegény ember azt se tudta, hol van, de azt érezte, hogy itt nem lehet teketóriázni. Fogott szépen egy csavarhúzót, bedugta, valamiféle szerkezetbe, s tartotta, amíq kész nem lett az újság... Ha egy könyv, vagy egyéb nyomtatvány késik egykét napot, jószerével észre sem veszik, de a lap nem késhet, a lapnak minden reggel meg kell jelennie, mert ha nem így van, akkor az emberek fantáziája mindjárt működni kezd... Üjobb csikk, újabb ciaaretta. Az ujjciban még ott vibrál a feszültség, a gondokról még úgy beszél, mintha az ő életét nehezítenék, A nyomda volt az élete. — Nehéz lesz megszokni a nappalozást — mondja, majd a szőlőkről, gyümölcsfákról mesél, melyekkel megoróbólja helyettestíeni a megszokott gépeket, de aztán hirtelen újra visszavált. — Most már megmondhatom; a sok vita, veszekedés ellenére mindennél jobban szeretem ezt a lapot... Jó, hogy kéznél van a pohár, koccintsunk. , Most már mi is megmondhatjuk: Szerettük önt, mint szerény. szorqalmas embert, tiszteltük, mint a szakmájára büszke, s o nézeteiért mindiq bátran kiálló férfit, s hiónyoliuk majd sokáig, mint szakembert, ez újságkészítés igazi mesterét Békés Sándor
