Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-24 / 303. szám
Hit tervez a Televízió F A kísérleti 2. programról t Fejlődő, szépülő üdülőkörzet Karnyúj tásnyira a várost 1970 szeptembere óta megy a televízió kísérleti második műsora, kedden, szerdán ^s pénteken este, nagyjából 8 és fél 11 között. Mindeddig csak Budapest és környéke láthatta ezt a műsort, most, december 19-e óta Pécs és környéke is. Mit jelent a második csatorna? A világ legfejlettebb országaiban már mindenütt több televíziós csatorna működik, mint ahogy hírlap, magazin, folyóirat is többféle jelenik meg. Utóbbi mór természetes a számunkra, az előbbi még újdonság. De Magyarország nemcsak egyszerűen követte a többi országot, amikor erre az útra lépett. Az okokról és célokról a Magyar Televízió nevében Békés Tamás nyilatkozott lapunknak, aki e két év folyamán a 2, műsor főszerkesztői teendőit látta el. — Sajót magunk is éreztük a második csatorna sürgető szükségességét A néző választási lehetősége az egycsatornás tévénél igen korlátozott A szükséges információmennyiséget nem tudjuk leadni, mert akkor kiszorítaná a többi műsort és aránytalanságok támadnának. Azután nálunk olyan tévé-nézé- si szokás alakult ki, hogy a csúcsidő a Tv-híradóval kezdődik, s 9 után fokozatosan csökken. Ebben a rövid időben kellene ellátnunk a tájékoztatás, ismeretterjesztés, szórakoztatás funkcióinak legfontosabb feladatait... — M/ért és meddig kísérleti m 2. műsor?-» Mindeddig, s még egy kis fdeig csak filmeket, dokumentum, tévé- és játékfilmeket adunk a második programban. Nem magyar műhelyben készült, hanem importműveket. Egyszóval még nem lehet önálló koncepciójú, karakterű műsornak nevezni. Másrészt kísérleti volt eddig azért is, mert csak egy kis réteg láthatta, a főváros lakossága. Most, hogy a pécsi adó révén kibővült a közönsége, s most, hogy elkészült az új televíziós stúdió, mór meg lehet kezdeni a 2. műsor továbbfejlesztését, — Mikor nyeri el végleges tormáját a 2, program? — A végleges formáját tér- mészetesén soha... de 1973 második felére tervezzük a „valódi második csatorna avatását, amely részben a negyedik adásnap beiktatását, részben a kísérleti jelleg megszűnését jelenti. A féltételek tehát adottok. A 4-es stúdió Európa egyik legkorszerűbb televíziós stúdiója. Alkalmas nagy tévéjátékok, színes produkciók felvételére. Felépülésével lehetővé vált, hogy a Magyar Televízió ellássa önmagát a szükséges mű- joranyaggal, Színes program — Ha ma' szóbajött a szirtes adás: egy időben úgy hirlett, hogy a második program lesz a színes program ...- Volt egy ilyen elképzelés, de ez már a múlté. Kiderült, déki városban sem rendezték még meg egy vonósnégyes-társaság összefüggő hangversenysorozatát, másrészt viszont olyan magas színvonalú muzsikálással találkozhattak a pécsi zenekedvelők, amely a világ legelőkelőbb hangversenytermeiben is ünnepi eseménynek számít. E négy fiatal művész — Komlós Péter, Devich Sándor, Németh Géza és Botvay Károly — hangszerének mindegyik kiváló művelője, érett-elmélye.dt muzsikus, kamaraegyüttesként pedig olyan szintet értek el, hogy joggal sorolhatjuk őket a nemzetközi előadóművészet élvonalába. Harmadik, befejező pécsi estjükön három egyaránt felejthetetlen szép produkcióval aazdagították a közönséget. Mozart: G-dúr vonósnégyesében (K. 387.) elsősorban a hangzás és a formálás szépségében gyönyörködhettünk Bartók II. vonósnégyese hallatán minden':! meggyőződhetett, hogy az együttes méltán viseli Bartók nevét; anyanyelvi hogy az 1. program adói is képesek a színes jelek továbbítására. Azután pedig mindkét programban lesznek majd olyan műsorok, amelyeket színesben akarnak adni. A tervek szerint a jövő évben heti tíz órás lesz a színes adás, de ez megoszlik a két csatorna között. Ma már világos, hogy ez a kérdés csak is a színes elektronika fejlődésével együtt oldódik meg. — Milyen lesz a 2. csatorna profilja? — Szeretnénk, ha az 1-estöl világosan különböző, elütő lenne. Ennek egyik vonásaként a közművelődést akarjuk kissé jobban szolgálni. Elképzeléseink szerint a második programban tágítanánk a képzőművészeti, a zenei és irodalmi műsorok körét. De korántsem száraz, tanáros ismeretterjesztést képzelünk. Más területeken is olyan ún. rétegműsorokat, amelyek az 1, programban „nem fémek el”, illetve nem tudjuk őket a csúcsidőben adni, hanem ma még sokszor olyan időben, amikor az érdeklődők nehezen férnek hozzá, S itt nemcsak az értelmiség rétegeit érdeklő műsorokról van szó, hanem egy-egy olyan riportműsorról is, amely például csak egyes nagyüzemek munkásait érintik, érdeklik. Budapest tömegközlekedése például égető, rengeteg vitát kiváltó téma a budapestiek körében. De a tévé nem tűzheti ezt a kérdést az 1. adásban műsorára, amíg nincs meg annak a lehetősége, hogy a vidéki néző, akit ez a téma nem érdekel, nem kapcsolhat át a másik programra. Ezzel kapcsolatban jegyzem meg, hogy tervezünk a következő hónapokban néhány komolyabb aktuális műsort is a 2, programban, olyanokat, amelyek kifejezetten a pécsi nézőket érdeklő kérdésekkel foglalkoznak. — Nem jelenti-e ez azt, hogy a Z, program „nehéz" tesz, hogy kissé megmerevítik majd ezek a műsorok? — Biztoson nem jelenti ezt, Ugyanis a másik, amiben szeretnénk „kísérleti műhelyként” használni o második műsort, ez a sajátos tévés nyelv további kutatása, a lehetőségek keresése, új formák kipróbálása. Úgy képzeljük, a sokat vitatott „legyen bevezető vagy ne legyen” kérdést is meg tudjuk majd oldani, olymódon például, hogy amikor egy színházi közvetítés véget ér, bemondjuk a nézőknek, hogy akiket érdekel a darab értékelése, kapcsoljon át a második csatornára, mert ott X., Y. és Z. kritikusok (esetleg a szerző vagy más személyek) vitatkoznak majd erről. S élképzelhető ilyen élőből közvetített csevegés, vita, beszélgetés más helyzetekben természetességgel beszélik ezt a zenét, amely előadásmódjuk nyomán megindítóvá, megrázc- vá, elemi erővel telítetten élménygazdaggá — széppé! — válik az átlagos zenehallgató számára is. Az estet és a hangverseny- sorozatot méltón koronázta meg Beethoven Razumovszkij- ciklusa (op. 59.) harmadik darabjának, a C-dúr vonósnégyesnek remekmívű előadásq. Nyomon követhettük, miként áll az együttes tagjainak kiemelkedő hangszeres tudása, együttesi öiszeforrottsóga o zenei kifejezés, a gyönyörű beethoveni Mű szolgálatában. Búcsúzóul Beethoven utolsó, öregkori F-dúr vonósnégyesének lassú tételét játszották, ihletetten és megindulást keltáén. *■ A naptári év utolsó hangversenye. KIYOSHI SHOMURA gitárestje, kellemes meglepetésben, nagy élményben részesítette a pécsi zenebarátoka* E népszerű hangszer ifjú rajongói láthatták-hallhatták, hogy is. Dolgozunk egy olyan ötleten, hogy egy-egy adásnapot „kiadunk” valamilyen neveze tes személyiségnek, művésznek, közéleti személynek. S akkor ez a valaki vezeti végig a nézőt o műsorokon, cseveg, válogat és maga is végignézi a műsort mintegy végigkonferálja. Tá- gobb és újabb formáit keressük a közönséggel való kapcsolatnak. Egyébként a közeljövőben tervezünk egy sorozatot a televízió tizenöt éves értékeiből, olyan archív tévéjátékokba1, amelyek sikert jelentettek. Ismétlés a sorozat, de mégsem egészen az, hiszen ha egy fiz éve sugárzott műsort adunk, az a mai húszéveseknek alighanem ismeretlen lesz. Ha a sorozat a közönségnek tetsz'k, lehetséges, hogy valamilyen formában folytatjuk, A hatodik adásnap- Végül hadd kérdezzem meg: hogyan egyeztetik a két műsort? Gondolnak-e az álfedések megszüntetésére, a műsorkezdések egyeztetésére? — Máris látható, hogy a nézők egy része mindig attól fél, hogy miközben az egyik adást nézi, elesik valamitől. Ez az „idegesség” megkeseríti a tévénézést s értelmetlenné teszi a párhuzamos programok létét. A választás lehetősége azt is jelenti, hogy miközben az egyik mellett döntünk, a másikat nem látjuk. De szeretném bejelenteni: minden fontos műsort, amely az 1. adásban nagy siker lesz, megismételjük a 2. programban. Előre nem tudjuk, mikor, de ha valóban olyan fogodtatósa lesz, nem marad el az ismétlés. Mindenki nyugodtan választhat tehát, mert igazán fontos, igazán érdekes műsoroktól nem esik el végleg... A főműsorokat pedig, amikor csak lehetséges, úgy egyeztetjük, hogy akit érdekel, mindkettőt megnézhesse. De mindig, minden körülmények között ne várják tőlünk ért az egyeztetést! Ha mondjuk egy másfélórás játékfilm megy oz 1-esen, s annak fél 10-kor van vége, nem kezdhetjük el fél 10-kor a 2. program főműsorát. Ilyenkor tehát kisebb-nagyobb részben egymást fedik majd o műsorok, vagy ahogy általában mondjuk: „a filmek”. Egyébként is, amíg a hatodik adásnapig el nem jutunk, a 2. programnak csak kiegészítő szerepe van. Később pedig másképp jelentkezik majd ez o probléma, mint ahogy ma mór nem elsősorban azt kérjük számon a Kossuth, Petőfi és URH adótól sem, hogy időben egyeztessék a műsoraikat. a szólógitár — minden erősítés vagy más elektromos berendezés nélkül is - képes hangjával betölteni a koncerttermet; hangjának színe, szépsége vetekszik a legszebb húros hangszerekével, továbbá, hogy klosz- szikus remekművek korhűnek ható megszólaltatására is alkalmas e hangszer. A kivételes zenei tehetségek közé sorolhatjuk a japán művészt. Játéka hallatlanul szabadnak, szinte improvizáltnak hát, de ez az előadásmód egy igen nagy mértékben fegyelmezett ritmikus tartósra épül. Di- námikai és színskálája hihetetlenül gazdog, formáló készsége és hangulatteremtő ereje igen magas. Műsora első részében ofycn műveket hallottunk, amelyek akár gitárra is készülhettek volna, az ő előadásában alig vettük észre, hogy átiratokat hallunk. A reneszánsz-kori táncok üdék* voltak, eredetinek tűntek. A két zongöromű - Händel: Sarabande és Scarlatti :e-moll szonáta — előadása Orfű, Meesekrőkos, Mecsek- szakál, Bános, Tekeres — valamivel több, mint tíz éve még csak sáros földutak, gyalogjáró ösvények, telefondrótok kötötték össze a völgyekben meghúzódó községeket. Az a bo ligeti útról a bekötőút Or- fűig vezetett, utána csak a mezőkön keresztül lehetett a távolabbi községeket megközeh- teni. 1961 nyarán egy új kapocs jött létre köztük: megépültek a villanyvezetékek, bevezették a községbe a villanyt. Akkor, december végén, jártam Mecsekrákoson, amikor ez első villanyfényes karácsonyra készültek. A telepes rádiókat már sokhelyütt vezetékesre cserélték ki, a petróleumlámpákat ‘ csillárok váltották fel, néhány házba televízió is került, megnőtt a villanyvasalók, a hűtőszekrények száma. A december végi sötét estéken mór villónyvilágította utcákon jártok az emberek. A helyi vezetőket új tervek foglalkoztatták; a termelőszövetkezet fejlesztése, istállóépítés, a villanydc- ráló üzembehelyezése. Az orfűi kultúrházban a filmvetítések és az ismeretterjesztő előadások megszervezésére készültek, hogy ezután ne csak az italbolt legyen az egyetlen szórakozóhely. Falugyűléseket készítettek elő o további fejlesztési tervek megvitatására, a társadalmi munkák megszervezésere. A legnagyobb közös gond oz összekötő utak hiánya volt. ezek megépítését sürgette mindenki a legjobban. ♦ Ma Orfű (és a vele egyesült Mecsekrákos), Tekeres fejlődő, gazdagodó üdülőkörzet központjai. Tíz év alatt itt, három mesterséges tavat létesítettek. A tavakat a dombok tetejéig víkend-telkek övezik a legkülönbözőbb modern, ízléses hétvégi házakkal. A községeket a nemcsak szép volt, de meggyőző is. A legnagyobb feladatot Bach szólóhegedűre irt Chaconne-jánák újrateremése jelentette. Ezúttal valóban átiratot hallottunk, arrtely csak részben emlékeztetett oz eredeti kompozícióra, de Kiyoshi Sho- mura invenciózus játéka nyomán egy új remekművel ismerkedtünk meg. A művész vir- tuozitását. színgazdagságát csodálhattuk Sor MozOrt-variá- ciái hallatán. Szünet után Sevilla és Granada. a spanyol föld zenei atmoszférája elevenedett meg o japán művész rendkívül ízléses. egybéií hangulatos játéka nyomán. Villa-Lobos, Tarreget, Albeniz és a többi spanyol szerző muzsikáját úgy játszotta, mintha maga is e táj szülöttje lenne. Ebben a zenei környezetben találta meg a gitár is a mnga eredeti értelmét: most már nem az utánzási lehetőségek bravúrját csillogtatta, 1 Sem igazi rendeltetését tö' te be — feledhetetlenül szé; Szesztai Zsolt tavak mentén futó bitumenes utak kötik össze egészen Tekercsig. Pécs és Tekeres között rendszeres autóbuszjárat közlekedik. Egy évtizede még az ittlakó embereket az elvándorlás gondolata foglalkoztatta, az utóbbi években az őslakók egymás utón hozták rendbe házaikat, a szőlőhegyekben meghúzódó pincéiket, az utak mentén családi házak épültek. Megindult az új „honfoglalók” áradata, egyre kevesebb lett a szabad hely, egyre magasabbak a telkek árai, egyre többen várakoztak arra, hogy parcellázáskor a tavak partjain kiskerthez, üdülőterülethez jussanak. A Pécsi tó partján egymás után épültek a nagyvállalatok üdülői, az orfűi tó mellett erdő- és malom-múzeum. Azt mondják: horgászparadicsom — melynek híre az ország minden tájáról vonzo e sportág hódolóit. Sportközpontként emlegetik — hagyományos vitorlásversenye országos hírű, vízitelep, sportkombinát épült, ahol tavasztól őszig edzési lehetőséget találnak a legkülönbözőbb sportágak hívei, egymást váltják a fiatal sportolók csoportjai. Kulturális központ is új létesítményei révén, mint például a me- csekrókosi klubkönyvtár, vagy a hegyháti napok hagyományos megrendezésével. ♦ A fejlődés gondokat szült. Az üdülőkörzet igényei megnövekedtek. Igaz, hogy Mecsekrákoson a közelmúltban átadtak egy ABC áruházat, hogy vegyesbolt van Orfűn és Teke- resen is, hogy van vendéglátó egységük, két büféjük, mégis az üdülési idényben az ellátás még nem zavartalan, kevés a zöldség és a gyümölcs, nehezen lehet véndéglői étkezéshez jutni. Még mindig vannak zavarok a közlekedésben, a hétvégeken lassan és zsúfolt járművekkel lehet csak eljutni Pécsről á tóparti üdülőkbe, s távolsági járatok lévén, az autóbusz költségei elég magasak. A közszolgáltatások — villany, víz, csatornázás — sokat fejlődtek, de mindig újabb körzetek jelentkeznek igényekkel. A községek vezetőinek magukra kellett vállalniuk az üdülők gondjait is, figyelembe venni kívánságaikat, hiszen most már ők is hozzájárulnak a községek fejlesztéséhez. Mindezekhez természetesen a megyei szervektől, a vállalatoktól az elmúlt években sok segítséget kaptok, nélkülük ez a nagy. gyorsiramú fejlődés elképzelhetetlen lett volna. ♦ Az elmaradott, a külvilágtól elzárt községek közös községi ’i P'-i-ssölve kiléptek e1- oí 'ükből- karnyújtosI j .erűitek a megyeszékhelytől, új lehetőségek, távlatok nyíltak az őslakosság előtt 1#. Erről beszélgettünk, most ismét a karácsonyt megelőző napolt egyikén az orfűi tanács irodájában (az egykori mecsekrákos! helyén) a községi tanács elnökével, Gothár István elvtárssa!. — A 60-as évek elején olyan nagy volt a községből az elvándorlás, hogy szinte alig maradt itt fiatal. Munkalehetőség kevés volt. Akik pedig Pécsett vagy Komlón vállaltak munkát, oda is költöztek, hiszen bejárni lehetetlen volt. Az idősebbek aggódva figyelték ezt a folyamatot, hiszen magukra maradtak. Amikor kibontakozott o* orfűi üdülőkörzet, új munkalehetőségek nyíltak. Építőbrigádok alakultak házak, utók, közmüvek építésére, a kereskedelmi létesítményekben, a vállalati üdülőkben egymás után alkalmazták az embereket. Ma már munkaerő gondjaink vannak. Az emberek látták, hogy oz üdülők fejlődése nemcsok munkalehetőséget, hanem szebb, kulturáltabb életet i* biztosít számukra. Utakhoz, villanyhoz, közművekhez jutottak. Éppen ezekben a napokban készült el Tekeres községben a vízvezeték és a jövő év elején átadjuk Mecsekszakálon Is. Bekötőutat kapott Bános és Mecsekszakól, és jövőre ismét egymillió forintot fordítunk út és járdaépítésre. A boltokban ma már mindenhol friss áru kapható. A klubkönyvtárban 3 ezer könyv von, rendszeres a filmvetítés. Vannak terveink é* feladataink is. A legfontosabol az itt élő emberek értsék meofc hogy még sok lehetőségük van. Hogy csak egyet mondjak: a ház körüli kertekben nagyobb gondot kellene fordítani a zöldség- és gyümölcstermelésre, hiszen az üdülési idényben ennek nagy kereslete van. A tanács most annak érdekébeá munkálkodik, hogy a községekben, az üdülőkörzetben a közművesítést fejlessze. Terveink között szerepel, hogy Bánost kedvelt kirándulóközponttá alakítsuk. Sűrűn kérjük «I o lakók véleményét terveinkről, és azt tapasztaljuk, azokat szívesen, megértéssel fogadják. Ma már minden itt élő ember tudja, hogy a fejlődés segítés* közös érdek. ♦ Az orfűi völgy községeiben karácsonyra készülnek. Nem választja el őket semmi egymástól, az utak mentén szint* összenőttek a községek. A távolságok lerövidültek, karnyújtásnyira lett tőlük a város. Az emberek szeretnek itt élni, terveznek, s ha a tervek valóra válnak, még szebb, még ku!- turáltqbb lessz itt az élet. Nagy utát tettek meg az első villany- fényes karácsonytól... Mitzki Ervin ARACSONYI H. E. » é
