Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-24 / 303. szám

Magyar szerszámgépek minden kontinensen Gépgyárat alapít Pé csati a SZIM Hir: Pécs megyei Város Tanács és a Szerszámgépipari Müvek tárgyalásokat folytat arról, hogy a SZIM gyáregységet telepít Pécsre. Kőbánya — Budapest egyik legrégibb munkáskerülete. Itt c Liget utcában van a magyar szerszámgépgyártás fellegvára, a Szerszámgépipari Művek köz­pontja. A több mint hétezer embert foglalkoztató mammut vállalat termékei — a világ­szerte hírnevet szerzett eszter- gág, maró- és gyalugépek, op­tikai köszörűgépek és célgépek — a művek nyolc gyáregységé­ben készülnek. EGY TÖMBBEN AZ IFJÚSÁGI HAZZAL ES AZ SZMT-StÉKHAZZAL MHSZ kiképzési bázis A lakosság honvédelmi ner velésének gazdája a Magyar Honvédelmi Szövetség. A színvonalas oktatáshoz elen­gedhetetlenül szükségesek a tárgyi feltételek. Ezért szüle­tett már korábban olyan dön­tés az MHSZ országos köz­pontjában, hogy 1973 végéig minden székhelyen létre kell hozni a kiképzési bázisokat. Az MHSZ Baranya megyei kiképzési bázisának helyét az új városközpontban jelölték ki, s egy tömbben épül meg az Ifjúsági Házzal és a Szak- szervezetek Baranya megyei Tanácsának székházával. Az MHSZ épületét — amely uni- váz-szerkezetű lévén, külsőre megegyezik a városközpont meglévő irodaházaival — a Szalai András űt és a Jókai utca sarkán építik fel. A bázis építésének költség- előirányzata mintegy 12 millió forint, ami csaknem teljes egészében megvan már. Az országos központ 4 millió fo­rinttal támogatja a beruhá­zást. a Megyei Tanács 2, a Pécs Városi Tanács 1.2 mil­lióval járul hozzá az építke­zéshez. A bázis építése 1973 tavaszán indul, az engedélyt az Országos Tervhivatal meg­adta, s bízva a választott építési' mód gyorsaságában az év végére be is költöz­hetnek. ' ÉVSZÁZADOS JUBILEUM A hazai szerszámgépgyártás az év derekán ünnepelte cen­tenáriumát, a Szerszámgépipari Művek azonban mint nagyválla­lat csak kilenc éves múltra te­kint vissza. A Művekhez tarto­zik ma az Esztergagépgyár, a Köszörűgépgyár, a Kőbányai Gépgyár, az esztergomi Maró­gépgyár, a székesfehérvári Kö­szörűgépgyár, a győri Célgép­gyár valamint a legújabb üze­mek, melyeket Karcagra, illet­ve Kecskemétre telepítettek. Kilenc év alatt a Szerszámgép­ipari művek termelése mintegy nyolcvan százalékkal emelke­dett, az export több mint hat­van százalékkal nőtt, a terme­lékenység 1963 és 1971 között 56 százalékkal emelkedett, A jelenlegi tervciklusban a gyártási volument több mint 60 százalékkal kívánják növelni, ezen belül az export-termelést p mintegy 55 százalékkal úgy, hogy a tőkés kivitel megkétsze­reződjön. A vállalat idén vár­hatóan egymilliárd-négyszáz- ötvenhétmillió forint értékű gépet gyárt. Az egy munkásra eső termelési érték meghalad­ja éves szinten a háromszáz- ezer forintot, A havi átlagbér több, mint kétezerötszáz forint volt az első félévben. A JELÉN A MÚLTBÓL FAKAD A SZIM Esztergagópgyárának elődje az 1886-ban alapított Fegyver- és Gépgyár volt. Az első szerszámgépet, eqy köszö­rűt 1893-ban saját üzeme ré­szére gyártotta a vállalat. Ar­ra az időszakra a kis darab­szám, a sok típus és az egyedi gyártás volt a jellemző. Az el­ső esztergát a qyár 1895. jú­nius 1-én készítette el. A szá­zadfordulótól Diesel-rendszerű erőgépek tervezésével és gyár­tásával is foglalkozott az üzem. A szerszámgépkor területén hallatlanul nagy a gyártók ver. senyfutása a piacért. A SZIM Fejlesztő Intézetének tervezői által készített megoldások kö­zül az utóbbi tíz évben 33 ta­lálmány kapott szabadalmi ol­talmat. Gépeik számos nemzet­közi kiállításon nyertek nagy­díjat. Az intézet és a gyárak között igen szoros a kapcsolat. Komplex programok alakultak ki, A numerikus vezérlés, a villamos vezérlőegységek, a szervohajtóművek, a tápegysé­gek és léptetőmotorok kidolgo­zása, megjelenése ennek az út­nak a fontosabb mérföldkövei. A munkamegosztás és a kutatás területén az intézet együttmű­ködik a szovjet, NDK, lengyel, cseh, bolgár és román intéze­tekkel is. A közös munka ered­mények a már gyakorlatban al­kalmazott gépvizsgálati utasí­tások és pontossági szabványok. Az intézetben megtervezett szer­számgépeket a mintaüzemben elkészítik, majd tesztelik. Csak úgy kerülhet a gyártósorra egy új típus, ha minden követel­ménynek megfelel. A Szerszám­gépipari Művek a saját terve­zésű gépek gyártásán kívül ma már licenc alapján is gyárt fúró. maró és megmunkáló központokat (ezek az NC rend-’ szerű gépek). A licencet a fran­cia Forest cégtől vették meg! A Forest-program megvalósí­tása a jelen és a jövő nagy feladata, melyben nagy részt vállal az Esztergomi Marógép­gyár. A gyár konstruktőreit ma a hagyományos gépek mellett a legmodernebb szerszámgépek tervezése köti le. A tervek kö­zött szerepel az is, hogy egy NSZK céggel kooperálva készí­tenek szerszámgépeket export­ra. A szerszámgépipar dina­mikus fejlődése megköveteli a tipizálást. Három éve, hogy el­indultak ezen az úton: az egy­séges alkatrészeket ma az Esz­tergagépgyár állítja elő. Annak érdekében, hogy a termelésben előforduló kieséseket mind iob- ban lecsökkentsék, a gyártó­sorokat számítógéppel progra­mozzák. KARCAG ÉS KECSKEMÉT A vidéki ipartelepítési prog­ramból a Szerszámgépipari Művek sem vonta ki magát. Három éve, hogy a karcagi gépjavító állomást megvásárol­ták, A másik új üzemüket Kecskemétre telepítették. Építé­szetileg az ország egyik leg­szebb gyára. Mindkét gyár je­lentős, kapacitással segíti a Müvek vasúti és közúti fék­gyártási programjának teljesí­tését. Jelenleq ez a fő profil­juk, de fokozatosan bekapcso­lódnak a központosított alkat­részgyártásba is. A magyar szerszámgépipar je­lentős eredményeket ért el az elmúlt években. A hideg és melegalakító szerszámok acél­anyagának gyárfástechnológiá­jában, a forgáfcsolósi kutatá­sok területén, valamint a gyár­tási módszerek a gyártóeszkö­zök élettartamának növelése terén. A fejlesztési idő rövidí­tése érdekében a továbbiak­ban több licencet vásárol oz ipar — ezek elsődlegesen az NC szerszámok, fogazószerszá­mok a gyártástechnológia fej­lesztése érdekében. Ez a fel­tétele annak, hogy álijuk a versenyt, a magyar szerszám­gépek jó hírnevét megóvjuk külföldön. A magyar szerszám­gépek mintegy hatvan százalé­ka kerül exportra, egyes típu­sok több mint nyolcvan száza­lékát szállítjuk külföldre, A leg­nagyobb felvevő piac a Szov­jetunió, de a magyar eszter­gák megtalálhatók Spanyol- országban, Mexikóban, Brazí­liában is. INTEGRÁCIÓ A KGST államok első együt­tes ágazati terve szerint közö­sen fejlesztjük ki a numerikus programvezérlésű szerszámgé­peket, a megmunkáló közpon­tot, a numerikus programvezér, lésü szerszámgéprendszereket, valamint a numerikus program- vezérlésű rendszereket. Egy má­sik terv szerint 1975-ig meg kel| tervezni az egy és több orsós revolveresztergók gyártá­sát és kölcsönös szállítását is­Salamon Gyula Kresz-fofó A lezajlott 4 fordulós KRESZ totó 56 kérdése közül 51 forga mi jel­legű általános kérdés volt, ame­lyek közül egynéhány, — a lovas­kocsi, a motorkerékpár, a segéd motorkerékpár-, a személygépko­csi-, tehergépkocsi- és autóbuszve­zetőkhöz szólt. A kérdések össze­állításánál igyekeztem o'yan té­mákat feldolgozni, amelyekkel ál­landóan találkozik a járművezető, a mindennapi közlekedése során. A cél az volt, hogy az egyes for­dulók teljes megfejtéséhez fe'tét- lenül szükséges legyen a KRESZ- könyvet, a módosításokat előven rti, és a helyes választ a könyv­ből kikeresni. Ha az egyes sza- bá'yok keresése közben a megfejtő kénytelen vo't más szabályokat is elolvasni, akkor igazán elérte cél­ját a verseny. De ha az egyes for­dulók után a he’yes választ átnéz­ték a megfejtők, akkor e'mondha- tóm, hogy 55 nem is egyszerű kér­dést sikerült teljesen önkéntesen átismételni, illetve he'yesen értel­mezni, vagy megtanulni. Mindez a közút biztonságát, a balesetek megelőzését, a köz'e'redő embe­rek védelmét szolgálta. Ebben a versenyben vesztes nem vo’t. Mrn- denki nvert teásának oy^r^nítá- sávnl. Kb. 50n0 S’e'vény é-kezett értékelésre, és úgy gondolom, Ötezer megfejtés! KARÁCSONYI! hogy ugyanannyi lehet azoknak o száma, akik részt vettek a verseny­ben, de nem küldték be szelve nyeiket így a rendező bizottság kiala­kult véleménye szerint kb. 8000— 10 000 fő foglalkozott a KRESZ kérdésekkel. Az I. fordulót 49-en, a II. fordu­lót 82-en, a 111. fordulót 28-an, míg a IV. fordulót 22-en fejtették meg helyesen. így az összes teli- találatos sezlvények száma 181. Mind a négy fordulót 16-an fej­tették meg, akik resztvettek a fő­nyeremények sorsolásában. Ez a szám azonban lehetett volna sok­kal maqasabb. Az általános meg állapításom az, hogy az 1/1971. (I. 29.) BM—KPM. számú rende­letét a megfejtők többségében nem ismerték, vagy a regde’kezéseket he'y*elenül értelmezték. Jónéhány levél érkezett egyes kérdésekkel kancsolat'-an. Va'amennyi kérdés he'yes válasza m'*g**',n,b',»é az 1970-es kiadású ,,A közúti köz'e- kedés hatályos sznbá'yai” című könvyben, va'amin* a fent idézett 1/1971. (I. 29.) PM—‘'PM. számú ren',e'etb''n, ame’y médo^i'ja a 2/19*?. (IX. 29.) BM—KPM. u. együttes rende'eiet. A beérkezett levelek néhány kér­désére az alábbiakban kívánok válaszolni: I. forduló 4-es kérdéséhez: Pót kocsi vontatása esetén a vezető­fülke felett a háromszög jelzés nem kötelező (1/1971. 31. § 8. bek.); továbbá az elakadást jel ző háromszög használata csak la költ területen kívül kötelezd (1/1971. 19. §. 1. bek.). A kije lölt gyalogátkelőhelyen a KRESZ nem tiltja a megfordulást Se­gédmotorkerékpár bármilyen ér­vényes vezetői engedéllyel vezet­hető. Egyenrangú útkereszteződésben a jármüvek továbbhaladási iránya befolyásolja az áthaladás sorrendi jét; ugyanis ha minden jármű jobbra kis ívbe kanyarodik, akkor nincs áthaladási e'sobbség, tehát nincs sorrend, (gy előfordulhat, hogy ahol két út keresztezi eay- mást, két jármű egymás melletti útról é'ke-'k, a jobb kéz felől ér­kező jármű balra nagy ívbe, míg a másik jármű jobbra kis ívbe ka­nyarodik, — közöttük nem jön tét­re áthaladási elsőbbség. De ha mind a két jármű ugyan­abban az esetben enyenesen kí­ván haladni, keresztezik egymás útját, — létrejön áthaladás — eb­ben az esetben már a jobbkéz­Túl a hatvanon — Közel a milliárdhoz Búcsú a finom fényű bőröktől dmm Az újpesti kesztyűs szülök gyereke az államosítás óta igazgató. Három hónapot le­számítva. amikor a Bőripari Központ tervosztályvezetője. Ez előtt a debreceni bőrgyár igaz­gatója. majd 1952. júliusában Pécsre hívják. Bérei Pál hatvan éves és o jövő esztendővel nyugdíjba megy. Előszobájában hallom, a gyár talán ezekben a pillana­tokban éri el az évi egymilliár­dos termelési értéket. Bűvös szám és mérföldkő, csakúgy mint a hatvan év. a kettő egy­másra kacsint. Az ország legnagyobb. Euró­pa egyik legnagyobb bőrgyárá­ban vagyunk, s abban, hogy a napi bedolgozás ma a 18 he­lyett 70 tonna, hogy o kivitel értéke a néhány évvel ezelőtti nullával szemben évi négy­millió dollár, hogy a gyár ekko­rát fejlődött, abban nagy ér­demei vannak Bérei Pálnak. A beszélgetéssel várni kell, ket­ten is tárgyalnak bent nála. Amikor hellyel kinél a még régi gyárosnak, Róthéknak készült tágas irodában, összehúzza a hatalmas üvegajtó függönyét és kiszól a titkárnőnek: vidéken vagyok. A téma persze a gyár, a régi, nehéz idők, — Nem is a mennyiséggel, hanem a minőséggel voltak mindig o problémák. Kiadtuk a jelszót, először a minőség, másodszor a minőség, harmad­szor a minőség, utána nagy semmi, aztán megint a minő­ség és csak utána jöhet valami más — mondja Bérei Pál, s a végeredményt hadd mondjam én, többször is leírtam már a lapban: Pécsi bőrökben jár Nyugat-Európa. Hajdan két­szobályt Iren alkalmazni. (Kivé­tel a megkülönböztetett jármű és a villamos esetei.) Az utánfutós motorkerékpár se­bességét a KRESZ 57. § a nem tartalmazza. Ez bizonyos fokig a jogszabály hiányosságára utal, ugyanis a pótkocsis szerelvény csak a pótkocsit vontató autóbusz, és a pótkocsit vontató teherautó gyűjtőneveként szerepel. A készü­lő áj KRESZ ezt egyértelműen sza­bályozni fogja. Addig is az a javaslatom, hoqy az után 'utót vontató motorkerék- pátos lakott területen kívül — fi- gyelembevéve a sebesség me-vá- iasztósának általános szempontjait, döntő mértékben vegye figyelembe azt, hány nagyobb sebesség ese­tén. különösen kanyarban az után­futó kisodródhat, csúszást Idézhet elő, ■— ami balesetveszélyes. Ezúton is szeretném megköszönni a Punántúli Napló Szerkesztőségé­nek, hogy e nemes versenvre le­hetőséget biztosított, va’amennyi rendező s-e-vnek a dijakhoz való hozzá’áru’ósá*, dr. Naayká’ozi Zol­tán köz’eke-iósi ügyésznek a lek­tori munka:át, és va’amennyi ked­ves olvasónak, a ré-rvételt n ver­senyben, és a szelvények beküldé­sét. Ha lehetőség lesz rá, jövőre ismét mogrende—ök, — esetleg médosi’ort formában — ezt az igazán közjgyet szolgáló versenyt. Utvényl Tibor színű marhaboxot gyártottak, de ho| vannak már ezek az idők! A sertésbőrök nemesítésében valóságos technikai-technoló­giai forradalom zajlott le a gyárban, szebbnél szebb ruhá­zati bőreiket kapkodja a világ­piac, Na és az új krómos üzem, meg a rostműbőrgyár? De ne szaladjunk előre! — Aztán kezdtünk rájönni, hogy a termelési kapcsolato­kon túl mennyire fontosak a piaccal való kapcsolatok, a divattal való lépéstartás, ami lehetővé tette, hogy lényegében elqdatlqn áruink nincsenek, amibe belejátszott a bőr iránti nagy kereslet is. A mi készáru raktárunk lényegében nem rak­tár, hanem csomagoló helyiség — mondja Bérei Pál, s elnyom­ja a napi negyven szál Fecske tizedik csikkjét, — Nagyon so­kat jelentett, hogy a nyugati gyárak technikusai idejártak, újfajta vegyianyagokat bemu­tatni, $ hogy mi is mentünk. Nagyon sok információt szerez­tünk. És a gyári vezetésnek óriási előnye, hogy szereti az újat, technológiában és ter­mékben is. Ez biztosította, hogy mindig sikerült az igényekkel együtt haladni, sőt, az igénye­ket megelőzni, olyat gyártani, ami eddig nem volt. Bérei Pál töretlennek mond­ja a gyár fejlődését, de mind-, ez szerinte hasonlít egy lóver­senyhez, a pályán kisebb na­gyobb gátak voltak, meg is bot­lottak néha, de újra felültek a nyeregbe. A gyár kiváló szak­ember gárdával rendelkezik. Régen is dolgoztak Itt kiváló szakmunkások és tímárok, de a mostani fiatal mérnökqárdára sem lehet panasz. Például a legújabb fejlesztéseket ők dol­gozták ki pályázat Útján, nem kellett tervező intézethez for­dulni, — Sokfelé járt külföldön. Mindig szerettem volna megkér­dezni öntől, hoqyan látja Ma­gyarország helyét a világban? — Nézze! Valaki mondott egy példát, és én neki igazat adok. A magyar ember szeretné, ha dél-olaszországi éghajlat lenne, amikor mindig kellemes az idő, nyugati életszipvonal, ahol a fogyasztási cikkek olcsók, azt szeretné, hogy a kommuná­lis költségek olyanok legyenek, mint a Szovjetunióban, s mind­ezt a mai munkatempó mellett. Kint sokkal nagyobb az iram. Egyszer Montreqlbqn megkér­deznem egy konfekcióüzem igaz­gatóját, mikor pihen? Majd ha nyugdíjba megyek. Mennyi a munkaideje? Nekem nincs mun­kaidőm, én vezető vagyok, a munkaidőm reggel héttől más­nap reggel hétig tart. Szom­baton és vasárnap vidékre megyek a barátaimmal víkend- re, akik többnyire a kollégáim, és ott is üzleti ügyeket tár­gyalunk.-r- De az NDK-ban Is így von. Benéztem egy üzletbe, ahol három gép volt és izzadtak mel- lette az emberek. Három-négy óra múlva megint arra jártam, és pontosan ugyanúgy izzad­tak. Senki sem hajtotta őket Nézze! Nem emberfeletti telje­sítményeket várunk, semmi mást, mint a munkaidő kitöl­tését. Persze ez attól is függ, jó| van-e megszervezve a mun­ka. Egy kiváló pszichológus mondta, tökéletesen egyetértek vele: nincs munkafegyelem kérdés, csak szervezési munka. Érdekes hallgatni ezeket az élettapasztalatokat, de nekem tulajdonképpen portrét kell fes­tenem, még semmit sem mond­tam az emberről. A nyugdíja* igazgató jó színben van. Gon­dolt arra valaha, hogy így éri meq a hatvan évet? Azt mond­ja a háborúban arra gondolt, hogy csak még egyet sétálhas­son a Körúton, Húsz év hajsza egy nagy gyár élén, Hogy ki­bírta, annak tudja be, hogy sokat sportolt. De a félkezes felugrás már nem megy. Ami­kor Pécsre jött, élüzem kitünte- tést adtak át és ezt az alkal­mat használták fel, hogy be­mutassák. Valaki elkiáltotta, hogy álljon fel a színpadra, hadd lássuk. Egy fél kezes támasszal, felugrott a színpad­ra ... — Mi következik most? — Egyelőre pihenek, addig hogy legalább két hétig na­gyon unatkozzak. Jártam qz USA-ban, Kanadában. Olasz­országban, Franciaországban és a Szovjetunióban, de pél­dául nem láttam a sárospataki kollégiumot. Ha kitavaszodik, beülünk a töfibe a feleségem­mel és elmegyünk országjárás­ra. Ez eqy féléves program. De pártmegbízatásom is von. Azt mondja, elégedett azzal, amit az élettől kapott. Egy ha­lom oklevelet és kitüntetést őriz a páncélszekrényben. Úgy csil­lognak, mint a finom fényű pécsi bőrök. Miklósvárj Zoltán <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents