Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-24 / 303. szám

Viláa nroletáríaf. epivesUUetek! Ara: 1,20 Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 303. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. december 24., vasárnap Karácsonyi gondolatok Irta: SZENTISTVÁNYI GYULANÉ, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára K igyúltak a karácsonyi gyer­tyák, az ajándékozás örö­me tölti el az embereket a béke, a család, a szeretet ün­nepén. Nyugalmat árasztanak oz otthonok, a gondolatok a múltban járnak, a jelenben időznek, a jövőbe mutatnak. Generációk emlékeznek arra, hogy harminc-negyven eszten­dővel ezelőtt mindazon jelzők, amelyek az ünnephez kötődtek hamisan csengtek. Vér- és könnyözön homályosította el a karácsony boldog varázsára áhítozó emberi szemeket. A sze­retet- és a béke szálai nem emelték fel az elesetteket, a k'"^mmizetteket, az üldözötte­ket Mindez a múltté. Ma a ka­rácsony öröme az alkotó mun­ka gyümölcseiből táplálkozik. Ezért e nyugodt napon szinte természetes a szemlélődés ered­ményeinkről, gondjainkról, a vi­lágról. Nagy öröm számunkra, hogy a Központi Bizottság kö­zelmúltban lezajlott ülése fel­mérte az MSZMP X. kongresz- srusa óta megtett utat, vizsgál­ta politikai, 'gazdasági, társa­dalmi fejlődésünk reális tényeit, örülünk, hogy e határozat hi­vatkozik a munkásosztály tör­ténelmi felelősségére, a munkás, paraszt szövetség megszilárdí­tását szolgálja és a szocialista építőmunkában részt vevő tár­sadalmi erőknek további cse­lekvési programot ad. Az egy­séges cselekvés az, mely továb­bi jólétünk, boldog életünk alapja. Előttünk álló fontos fel­adat az 1973. évi terv teljesí­tése. Társadalmi előrehaladá­sunk éltető eleme a szocialista demokratizmus további erősíté­se. A tavasszal esedékes ta­nácsválasztások erre újabb le­hetőséget nyújtanak. Változat­lan a felelősségünk a nők tényleges egyenjogúsítása, az ifjúság szocialista eszmeiségre nevelése terén. Karácsony ha­gyományosan családi ünnep is. A ma közéleti embere vala­mely család tagja és fordítva a családok tagjai a közélet aktív részesei is. Nem lehet te­hát ünneprontás, ha a csillogó ■ fenyőfák hangulatát, életközel- ből bontjuk elemeire. A kará­csonyi köszöntők okkor igazak, ha abba a korba illenek, amely­ben élünk. A mára, és a jövő boldog ünnepeire gondolva közös érdekünk, hogy á szocia­lista építés ügyében megnyil­vánuló közös cselekvési kötele­zettségeinkről szóljunk. A kötelezettségeink túllépnek hazánk határain. Békéről beszé­lünk, de nap, mint nap láthat­juk a televízió képernyőjén a B—52-es amerikai légierödök pusztítását a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságban. Két hónapja azt reméltük, hogy az ígéret, a béke valóban „kar­nyújtásnyira” van Vietnamban. Sajnos, az amerikaiak bűnös vérontása tovább folyik. Erről nem feledkezhetünk el a béke ünnepén. A szocialista orszá­gok, így a magyar nép is, s a világ közvéleménye teljes mér­tékben szolidáris a hős viet­nami néppel. Tobábbra is meg­adunk minden támogatást fel­szabadító harcukhoz. Békés éíetünk fontos feltéte­le, hogy a Szovjetunióval test­véri barátságban a szocialista országok közösségében végez­zük munkánkat. Szívből kö­szöntjük az 50 éves Szovjet­uniót, hisz a Szovjetunió a múltban és jelenben, a jövő­ben is a boldogságra, a bé­kére vágyó embe-ek remény­sége, a haladás biztos táma­sza. , F él évszázada született az el­ső munkás-paraszt állam, amely egyre növekvő gaz­dasági, politikai, katonai ere­jével hozzájárult a világ mai képének kialakításához, a nem­zetközi erőviszonyok eltolódá­sához a haladás, a béke javá­ra. A szocializmus erőinek fo­kozódása tette lehetővé ered­ményeinket, az európai bizton­ságért folyó küzdelem, továbbá a világ minden pontján a béke és haladás pozicióinak meg­szilárdításában. Szocializmus, béke, család, munka, cselekvő hazafiság, in­ternacionalizmus — életünk meghatározói, amelyek boldog­ságot, jobb életet biztosítanak valamnnyiünk számára. Erről kell szólnunk, ennek érdekében cselekednünk bárhol éljünk, bárhol dolgozzunk, mert így válik valóra az Ady által meg­énekelt karácsonyi rege „így szálT igaz boldogság a világra". DCelleineJ ÜJtíttpeJkei kiadnunk Felhívás „a világ népeihez »7 I) Magyar párt­ás állami küldöttség hazaindult Moszkvából Moszkva : Szombaton délután elutazott Moszkvából a magyar párt- és állami küldöttség, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának ve­zetésével részt vett a Szovjet­unió ötvenedik évfordulójával kapcsolatos jubileumi ünnepsé­geken. A szovjet fővárosban eltöltött négy nap alatt a de­legáció koszorút helyezett el a Lenin Mauzóleumnál és az is­meretlen katona sírjánál, részt vett a Kreml kongresszusi pa­lotájában megrendezett köz­ponti jubileumi ünnepségen. A kongresszusi palota nagyter­mében megta:tótt ünnepi ülé­sen hazánk nevében Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára tol­mácsolta a magyar dolgozók üdvözletét az ötvenéves Szov­jetuniónak. A delegáció tagjai a szovjet főváros központi és kulturális életével ismerkedve, többek kö­zött meglátogatták a Hazánk a Szovjetunió címen m-g:ende- zett képzőművészeti kiállítást. Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, és Komócsin Zol­tán, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, szombaton délután kitűnő hangulatban búcsúzott a szovjet vendéglá­tóktól és a megjelent magyar személyiségektől a moszkvai '(hév-pályaudvaron. Szovjet részről a búcsúztatás­nál jelen volt Arvid Pclse, az SZKP Politikai Bizottságának tca:a, Jurii Andropov, az SZKP Politikai Bizottságának póttag­ja, Nyikolaj Ba;bakov. a Szov­jet Minisztertanács elnökhelyet­tese. oz SZKP Központi Bi-ott- ságának tagja, valamint Vla­gyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meg- batatma-ott noav’-övete, az SZKP Központi Bizottságának tagja. Moszkva : Az alábbiakban közöljük „a világ népeihez" intézett felhívást, amelyet az SZKP KB, a Szovjetunió, valamint az oroszországi fö­deráció legfelsőbb tanácsai közös jubileumi ülésén fogadtak el. „Mi, a Szovjetunió több mint száz nemzetének és népcsoport­jának képviselői, okik a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége megalakulásának ötve­nedik évfordulójával kapcsolat­ban gyűltünk össze Moszkvá­ban, a béke, a barátság és o testvériség üzenetével fordulunk a világ valamennyi népéhez. A szovjet ország dolgozói, miután megvívták a szocialista forradalmat és megteremtették a munkás-paraszt hatalmat, o világon elsőnek kezdték meg annak a nagy célnak a valóra váltását, hogy a kizsákmányo lóstól mentes társadalom fel építése nevében egységbe for rosszak a hatalmas ország né peit, véget vessenek a nemze tek közötti ellenségeskedések nek, s e népek közös életét a bizalom es a barátság alap­jaira helyezve, megteremtsék a népek testvéri egységét. Ősidőktől napjainkig húzódik az emberiség történelmén ke­resztül a törzsi, a faji és a nemzeti konfliktusok szakadat­lan láncolata Ezek a konflik­tusok nem egyszer döntöttek a nyomorúság és szenvedések poklában országokat és népe­ket, vérbebarítottak egész kon­tinenseket, évezredeken keresz­tül a legnagyobb elmék fára­doztok azon, hoqyan lehetne ki­utat találni ebből a helyzet­ből, de a kizsákmányolok ural­mának ennek a nemzeti elnyo­mást szülő és támogató ura­lomnak áthatolhatatlan falába ütköztek. Most oz egész világ tanúsít­ja, hogy a kommunista párt ál­tal lelkesített és irányított szov­jet emberek bátor elgondolásai valóra váltak. Megvalósult a nagyszerű elképzelés, soknem­zetiségű, új szocialista típus ál­lam — a barátság és a test­vériség által egybeforrasztott szabad népek hatalmas önkén­tes szövetsége. Az Október előtt ismert vala­mennyi soknemzetiségű állam történelme a nemzetiségi anta- gonizmusok szakadatlan kiéle­ződésének története merőben más a Szovjetunió fejlő­dése. Ez a fejlődés az ország gazdasági, politikai és szellemi alapjainak szilárdítása, ez a fejlődés az országot alkotó né­pek szüntelen tömörülése és egymáshoz való közeledése. KERTVÁROS, 1972. KARÁCSONY Nem valami csoda, nem a körülmények véletlen találko­zása hozott sikereket számunk­ra, sikerünk teljesen törvény- szerű, a szovjet emberek a Nagy Októberi Forradalom győzelmé­re támaszkodtak. Lelkesítették őket azok a halhatatlan emlékű Lenin által kidolgozott szocia­lista elvek, amelyek szerint a népek egységes, soknemzetisé­gű családban fejlődhetnek. A szovjet embereket a kommunis­ta párt vezette és vezeti, amely a társadalomátalakítás való­ban tudományos elméletének feayverével rendelkezik, és amely megingathatatlan a mun­kásosztály, az egész dolgozó nép iránti hűségben. A szocializmusért vívott törté­nelmi csatában o munkásosz­tály köré tömörültek országunk valamennyi nemzetének és nem­zetiségének dolgozói. A szocia­lizmus alapján és a dolgozók közös erőfeszítésével sikerült gyökeresen kiirtani a nemzett elnyomást, leküzdeni a nemze­teknek a gyarmati múltból szár­mazó elmaradottságát. Ha ma egész rendszerünket és egész életmódunkat oz internaciona­lizmus szelleme hatja át ezt annak köszönhetjük, hogy or­szágunkban régen és vissza­vonhatatlanul győzött a szocia­lizmus a népek barátságának lenini politikája. A Szovjetunió félévszázados jubileumának napján forró há­lánkat fejezzük ki a világ dol­gozóinak, akik mindig szolidá­risak voltak és maradtak a vi­lág első, soknemzetiségű szo­cialista államával. Hálával fordulunk mindenki felé, aki az „El a kezekkel Oroszországtól!” jelszavával harcolt az imperialista álla­mok intervenciója ellen, aki velünk együtt küzdött a fasiz­mus ellen élet-halálra szóló párviadalunkban, oki a Szovjet­unió és más szocialista orszá­gok népeivel vállvetve a béke szilárdítására, az imperialista agresszorok bűnös elgondolá­sainak meghiúsítására törek­szik. Lenin és o kommunista párt, amikor létrehozta a Szovjetuniót és gyakorlatilag lerakta az or­szág épületének a lapkövét nem­csak a mi országunk jövőjével törődött. Felmérte az egész em­beriség sorsát, s meggyőződése volt, hogy az elnyomástól és kizsákmányolástól mentes sok- nemzetiségű szocialista állam létrejövetele utat nyit világszerte minden ember felszabadulásá­éhoz. Ha végigtekintünk az elmúlt ötven esztendőn, büszkék lehe­tünk arra, hogy a Szovjetunió ezekben az években változata nul azoknak a oldalán állt, akik a népek szabadságáért és boldogságáért küzdenek, hogy o Szovjetunió minden le­hetőt megtett és megtesz az igaz ügy győzelméért. A mai korra a történelemben eddig még nem tapasztalt mé­retű társadalmi átalakulások jellemzők. A szocializmus, amely először a mi országunkban dia­dalmaskodott, győzelmet ara­tott egy sor európai, ázsiai és latin-amerikai országban, létre­jött a szocialista világrendszer A szocialista közösség az eqész világ haladásának hatalmas ereje. A szocialista országok dolgo zóinok pé'dáiától lelkesített es e dolgozók támogatását élvező nemzeti felszabadító mozgal­mak hatalmas nyomására ösz- szeomlottak a gyarmatbirodol- I mák, és számos, korábban el- 1 nyomott nép indult el az ön- 1 álló fejlődés útján. Forrón üdvözöljük o szocia­lista országok új társadalmat építő népeit. Testvéri üdvözlettel fordulunk a tőkésországok munkásosztá­lyához, dolgozóihoz, okik küz­denek, hogy megszabaduljanak a kizsákmányolástól, a politikai és szellemi leigázástól. Szolidaritásunkról biztosítjuk azokat a népeket, a melyeit nemrég léptek a társadalmi haladás útjára, azokat, akik a neokolonializmus és a belső re­akciósok ellen kemény küzde­lemben szilárdan védelmezik fiatal államuk szuverénitását és függetlenségét. Hatalmas tömegek kapcso­lódtak be o nemzetközi politi­kába. Reális tehetőségek nyíl­tak meg előttük arra, hogy mo­gult döntsenek sorsuk felett. A szocializmus eszméi, a népek szabadságának és egyenjogú­ságának eszméi, a nemzeti füg­getlenség eszméi száz- és száz­milliók tudatába hatolt be. Napjainkban az emberiség roppant termelő erőkkel ren­delkezik. A tudományos és a műszaki forradalom hallatlanul meggyorsítja a termelőerők fej­lődését, tágítja oz ismeretek horizontját A népek egyre türelmetle­nebbül tapasztalják, hogy a modern világ számos, fontos problémájára nem találnak megoldást, a kapitalizmus ,szül- te szociális bajok nemcsak hogy nem szűnnek, hanem meg növekszik. Hiszen mindmáig szerte a világon hatalmas terü­leteken uralkodik a holnaptól való félelem, a társadalmi igozságtolanság, a nemzeti <>s a faji elnyomás. Egy jelenték­telen kisebbség fényűzése pá­rosul milliók nyomorával. A gyengén tápláltság egész né­pek sorsa. Mindez a gyarmati rendszer és az inmperialista el­nyomás következménye. Jóllehet az emberiség több mint negyedszázada mentes a világháborútól, de önelégült­ségnek nincs helye. Folytatódik az Egyesült Államok szégyen- teljes agressziója Vietnamban. Az amerikai imperializmus szándékosan halogatja a há­ború beszüntetéséről szóló megállapodás aláírását, fel­újította a VDK területének bar­bár bombázását Ártatlan és békés lakosok ezrei pusztulnak­Még mindig izraeli megszál­lók lába tapos arab földeket Még gyarmati és fajüldöző rendszerek rútitják földünket. Mindez pedig a XX. század utolsó harmadában történik. A szovjet nép, a világ vala­mennyi békeszerető népéhez j hasonlóan, erélyesen tiltakozik az amerikai imperializmus viet­nami földön elkövetett bűncse­lekményei ellen. Ismételten változatlan szoli­daritásunkról és határozott tá­mogatásunkról biztosítjuk a hős vietnami népet, valamint LAOSZ és Kambodzsa népét, s szilárd meggyőződésünket fe­jezzük ki, hogy igaz ügyük győ­zelemre jut! Kijelentjük, hogy határozot­tan támogatjuk oz árab-keleti imperialista agresszió ellen küz­dő harcosokat, azokat a népe­ket, amelyek a gyarmati ura­lom ellen harcolnak. A népeknek sok milliárdos adót kell fizetniük a militariz- musnok. Ezt a pénzt, amelyre oly nagy szükség lenne békés, építő célokra, a dolgozók élet- színvonalának emelésére, an­nak a hadigépezetnek a kiszé­lesítésére és modernizálására fecsérlik, amely az Imperializ­mus. kezében továbbra is a bé­ke komoly veszélyeztetője. Az emberiség szempontjából mind nagyobb jelentőséget ölt (Folytatás a 2. oldalon}

Next

/
Thumbnails
Contents