Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-23 / 302. szám

Wn. december 23, *-----------------------­DUNÁNTOLI NAPLÓ b Elmeápyak, mellkasi sebészet Tegnap történt Kibővített ülést tartott tegnap e KISZ Baranya megyei Bizott­ságai Az ülésen jeléntés hang­zott el a KISZ agitációs mun­kájáról, majd a testület meg­hallgatta és megvitatta a KISZ megyei Végrehajtó Bizottságá­nak és a Baranya megyei Út­törőelnökségnek az állami ok­tatás helyzetével és fejlesztésé­vel foglalkozó MSZMP KB ha­tározattal kapcsolatos állásfog­lalását, Utolsó napirendi pont­ként az MSZMP KB 1972. no­vember 14— 15-i határozatából adódó KISZ-feladatokat vitat­ták meg. Letették a hivatali esküt a Baranya megyei bírók Valamennyien felállnak, csönd lesz, csak az eskü szövege hai­tik, meg a moraj — csaknem százan mondják az ünnepélyes szavakat a Baranya megyei Ta­nács Járási Hivatalának ba­rokk-termében. Eskütételre gyü­lekeztek ide Baranya megye bí­rái tegnap délután három órá­ra, s ebből az alkalomból dr. Csiky Ottó, a Megyei Bíróság elnöke köszöntötte a megjelen­teket. Köszöntötte a bírói szer­vezet tagjait, s az elnökséget, dr. Trautmann Rezsőt, aki a Ülésezett a Megyei Egészségügyi " - 'f: Bizottság Több, mint fél évszázada épült a Rét utcai Idegklinika épüle­te— százhúsz elmebeteg szá­mára. Jelenleg három osztály működik itt: ideg, elme, és idegsebészet. Az ágylétszám 174. Tekintve, hogy a kivizsgá­láshoz szükséges helyiségeket, laboratóriumokat, műtőt, orvosi vizsgálókat kórtermekből kellett kialákítani, a betegek elhelye­zése enyhén szólva szűkös. Dióhéjban ezek azok az in­dokok, amelyek miatt — az épület állagáról nem is beszél­ve —- elhatározott tény, hogy a Rét utcai klinikát felújítják. A tervek szerint az építkezést a jövő év utolsó negyedében kezdik meg. A betegek ellátása azonban nem szenvedhet csorbát. A Me­gyei Egészségügyi Koordinációs Bizottság tegnapi ülésén, ame­lyen Varga Ferenc professzor, a POTE klinikai rektorhelyette­se .elnökölt, ez a téma szere­pelt fő napirendi pontként. A felújítás idején a klinikán csak száz beteget tudnak elhelyezni. A szükséges ágylétszámot csak bizonyos fokig lehet csökken­teni. Nagy segítséget jelentene, pontosabban: megoldás csak úgy lehetséges, hogy a Mo­hácsi Kórház elmepavilonja időben, vagy valamivel hama­rabb megépülne és már mű­ködne a klinika felújításának kezdetére. Még így is mintegy negyven ágy pótlására lesz szükség. A koordinációs bizottság vizs­gálta a megoldás lehetőségeit Az egyetem is felülvizsgálja, hogyan segíthet, megkeresik majd azokat az illetékeseket, akik segíthetnek a mohácsi program mielőbbi befejezésé­ben, de megkeresik az egyetem, Pécs város és Baranya megye egészségügyi vezetői az Egész­ségügyi Minisztérium illetéke­seit is — felhívó a figyelmet erre a mór régi. és tulajdon- kéopen e felújítással sem meg­oldott gondra. Megvitatták e koordinációs bizottság jövő évi programját. Ezután — a bejelentések kö­zött — ismét szó esett a mell­kasi sebészet kialakításáról. Egyre több híve vön ennek, egyre kevesebb ellenzője. A POTE a maga részéről jelenleg azt vizsgálja, hogy mennyire szükséges a mellkasi sebészet jelenléte az orvosképzéshez, s az egyetemnek a terület beteg­ellátásában vállalt feladatai­hoz? Eqy későbbi időpontban, a vizsgálódások és felmérések után visszatérnek erre a té­mára,- kp ­Baranyai körúton Princ, a cíyü ORSI FERENC ZENES JATÉKA A DÉRYNÉ SZÍNHÁZ ELŐADÁSÁBAN A televízióból ismert Princ. a katona nagy tervekkel indul civil életének, s nagy tervekkel várják szülei és régi társasága is. Princ autóversenyző akar lenni, és ennek érdekében nagy áldozatokra is képes. A szülők és barátok tervei azon­ban „reálisabbak": fuvarozási vállalatot szándékoznak alapí­tani, és Princet is be akarják vonni a könnyű pénzeket ígérő vállalkozásba. A két elképzelés nem fedi egymást, sok fájdal­mas nehézséggel kell megküz­denie a fiúnak, míg a darab végété... de ne vágjunk eny- nyire elébe a dolognak! Hogy mi történik a darab végén, azt a nézők megtudhatják a Déry­né Színház baranyai turnéjánok előadásain. Az előadások idő­pontja: December 25-én 20 órakor Mozsgó, 26-án 19 óra­kor Komló, 27-én 19 órakor Sellye, 28-án 19 órakor Barcs (örsi Ferenc szülővárosa) 29-én 19 órakor Mohács, 30-án 19 órakor Dunaszekcsö. Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát képviselte az aktuson, dr. lerszi Istvánt, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága tit­kárát, Horváth Lajost, a Bara­nya megyei Tanács elnökét, dr. Böőr Pétert, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetőjét, Megy aszói Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága osz­tályvezetőjét, dr. Szaímásy La­jos megyei főügyészt és dr. Ber­kes Györgyöt, a Köze:lka'mazot- tak Szakszervezetének megyei titkárát. Az üdvözlő szavak után dr, Trautmann Rezső mondott be­szédet. Elmondta, hogy ez az eskütétel a bíróságokról alkotott 1972. évi IV. törvény végrehaj­tásának egyik előfeltétele. A továbbiakban az Alkotmány módosításáról beszélt, arról, hogy társadalmunkban bekövet­kezett változások az igazság­szolgáltatás iránt is részben más, részben új követelménye­ket támasztanak. Idézte a bíró­ságokról szóló törvény beveze­tőjét: „A törvény a bíráskodás egységének megvalósításával, a bírák választásának bevezetésé­vel, a bírói hivatás gyakorlásá­hoz hatékony biztosítékok meg­teremtésével az igazságszolgál­tatás társadalmi hatásának nö­velését, ,a-szocialista törvényes­ség érvényesülését jelenti.” — Az eskü általában jelentős esemény az ember életében — mondotta bevezető szavaiban. — Önöknek ez a mostani eskü­je hatványozottan az. Az Alkot­mány, a január elsején életbe­lépő törvény, a szocialista igaz­ságszolgáltatás funkciójának maradéktalan érvényesítése, a szocialista humanizmus teljesü- I lése miatt, olyan biztosítékot I nyújt egyebek között, mint a ) bírák választása és független­sége. önök, de a bírósági szer­vezet minden bírája megbíza­tását közvetlenül a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsától kapják, határozatlan időre szólóan. A törvény kinyilvánítja: „A bíró ítélkező tevékenysége során füg­getlen." Független, abban az értelemben, hogy ítélkező tevé­kenység® során csak a törvény­nek és más jogszabályoknak van alárendelve. Ez az alkot­mányos-törvényes „kiváltság” lényeges eíeme az Alkotmány­ban rögzített szocialis'a demok­ratizmusnak, de a bíró ítélkező I munkájának társadalmi negbe­Nem kerül le a napirendről csülését is messzemenően tük­rözi. A nagyfokú bizalom, a ki­emelkedő társadalmi megbe­csülés emeli mqgasabb fokra az önök esküjének szerepét és je­lentőségét. Munkásságukhoz, küldetésükhöz, kívánok vala- mennyiüknek jó egészséget, al­kotó kedvet, energiát. Ezekre a gondolatokfa, ezekre a köteles­ségekre emlékeztesse önöket hivatásuk gyakorlásában, egész életükben mostani esküjük, Dr. Trautmann Rezső szavai után a bírák letették a hivatali esküt. Ezek után dr. Jerszi Ist­ván a Megyei Pártbizottság ne­vében kívánt a megválasztott és felesküdt túráknak eredményes munkát. A bírói testület nevé­ben dr. Tamásffy József, a Me» gyei Bíróság elnökhelyettese mondott köszönetét. — Ezen ünnepélyes órában, a bírói kar nevében, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának köszönetét mondok a megválasztásunkban megnyilvá­nult magasfokú bizalomért. Tud­juk, hogy ez a bizalom kötelez bennünket. ígérjük, hogy bírói eskünkhöz híven, hivatásszere- tetünktő! vezérelve arra törek­szünk, hogy politikái és szak­mai tudásunk legjavát adva vé­gezzük nehéz, de szép mun­kánkat Dr. Csiky Ottó köszöntötte vé­gül a bírói szervezetbe újonnan „érkezetteket”: a Gazdasági és Munkaügyi Bíróság vezetőit és munkatársait-kp­Nívódíjas ikrek Szépségversenyre készülitek a Szalai utcai ikrek - írtuk ez év tavaszán. Nos, a zsűri döntött: az 1972-es év öt legsikerültebb épületének egyike az a lakó­ház, melyet 1971-72-ben Pé­csett, a Szalai András utcában, a leendő új városközpontban építettek fel. Az Építési és Vá­rosfejlesztési Minisztérium idén hirdetett először építészeti nívó- pályázatot. A pályázotori a ter­vezők és kivitelezők együtt in­dultak, a pályázati feltételek ugyanis azt is előírták, hogy csak megvalósított létesítmény­nyel lehet pályázni, sőt még azt is megkövetelték, hogy a pályázat anyagához mellékelni kel hat hónap üzemelési ta­pasztalatait. Kihasználatlan belső tartalékok a tsz-ekben Tegnap Mohácson, a Váro­si Tanács nagytermében tartot­ta meg küldött közgyűlését a Duna- és Karasíca-menti Ter­melőszövetkezetek Területi Szö­vetsége. A közgyűlésen részt vett dr. Földvári János a Ba­ranya megyei Tanács elnök- helyettese és Kertész István, az MSZMP Megyei Bizottságának munkatársa. A legnagyobb ér­deklődéssel kísért téma A ter­melőszövetkezeti vezetés és üzemszervezés helyzete című napirendi pont volt, amelyet Kerner Adóm, a szövetség el­nöke terjesztett Írásban a kül­dött közgyűlés elé. Az előterjesztés az MSZMP KB 1971 december 1-i határo­zatának alapján vizsgálta a jelenlegi helyzetet, s többek kö­zött megállapította, hogy az új gazdaságirányítási rendszer be­vezetésével fokozatosan kiala­kultak a termelőszövetkezetek­ben az önálló, vállalatszerű gazdálkodás feltételei, előtérbe kerültek a közgazdasági sza­bályzók. Az önállóság, az ön­kormányzati lehetőségek bővü­lését néhány helyen azonban rosszul értelmezik, félremagya­rázzák a kollektív vezetést, s a kollektivitást ott vennék igény­be, ahol az egyéni felelősség nem nélkülözhető. A döntés és rendelkezés vezetési feladat, de ezt meg kell előznie a döntés előtti vitának, a vélemények egyeztetésének. Az előkészítés folyamatában tapasztalhatók olyan jelenségek, hogy csak a szűkebb gazdasági szempontok érvényesülnek, s nem vészik fi­gyelembe az esetleges utóha­tásokat, (A tagság életkörül, ményeinek, jövedelmének, fog­lalkoztatottságának alakulása.) Olyan vélemények is elhang­zanak, hogy a tagság közöm­bös, nem törődik eléggé a kö­zösség gondjaival, legjobb esetben is csak a jövedelem alakulása érdekli. I ség azonban csak o : i!T,at elő, ahol nem meglels.o a kap­csolat a tagság és a vezető­ség között, rtem kérik ki a ta­gok véleményét, vagyis hiány­zik a kölcsönös informálódás. Az üzem- és munkaszervezés­sel kapcsolatban az előterjesz­tés megállapítja, hogy a gaz­daságok nagyméretű differen­ciálódása miatt nincsenek egy­séges módszerek, melyeket minden szövetkezetben egyfor­mán lehetne alkalmazni. Tehát döntő szempont a helyi adott­ságok figyelembevétele, a ter­melőeszközök minél racionáli­sabb, hatékonyabb kihasználá­sa. A jelenség felett élénk és hasznos vita bontakozott ki. Sok kérdésben ma még meg­oszlanak a vélemények s ez o. eltérő adottságokkal, az eb'");' fakadó gyakorlati tapaszta'c. tokkal magyarázható. A Szalai utcában hárem egy- j forma épületet emeltek Tillai Ernő Ybl-díjas építész tervei j alapján. Az „ikrek” nagypane- j los eljárással épülték — s sike­rük titka, hogy ennek ellenére j mozgalmas, városközponthoz méltó külsővel jelentek meg. Az értékelés szerint ezek az épületek bizonyítják az ország­ban elsőként, hogy ki lehet törni abból a szürkeségből, amit a házgyári termelés jelen­tett eddig. Az ÉVM szakzsürije a Típus­terv Iroda, a Magyar Építőmű­vészek Szövetsége és a Magyar Urbanisztikai Társaság vélemé­nyezése után hozta meg dönté­sét. Öt épületet jutalmazták nívódíjjal, ebből két lakóépü­letet, s e két épület közül az egyik 0 Tillai Ernő által terve­zett tízszintes, kerámiával díszí­tett belvárosi lakóház. Ugyancsak nagyra értékelte 0 zsűri a kibelező, a Bang­j nya me-ivei Állami Építőipari Vállalat r— ■ ió*át. A nívódíjüt a terv“’2' trt„,r<»ieTŐ közösen kapta, de ;ve-',ős része van a ! sikerben a megrendelőnek, Változások a nyugdíirendelkezésekben (5) A tsz-tagok nyugdijánál irányadó jövedelem A 32/1972. (XI. 2.) sz. mi­nisztertanácsi rendelet módosí­totta a termelőszövetkezeti nyugdíj megállapításának alap­ját képező jövedelem számítá­si módját. A 7.§ értelmében az öregségi és a rokkantsági nyugdíj, valamint a baleseti járadék összegének megállapí­tásánál figyelembevehető havi átlagjövedelem 900 forintnál kevesebb és 10 000 forintnál több nem lehet. A korábbi rendelkezések sze­rint a jövedelem felső határa 5000 forint volt. A most meg­állapított új 10 000 forintos fel­ső határ figyelembevételével határozta meg az egyes nyűg- díjosztályokat a 3/1972. (XI. 2.) SZOT Szabályzat a 4.§-ában. Az eddigi 21 nyugdíjosztállyal szemben 1973. januái 1-től 28 nyugdíjosztályba sorolhatók a termelőszövetkezeti tagok. A besorolás naptári évenként az előző naptári évben elért sze­mélyi jövedelem figyelembevé­telével történik. Besorolási táblázcrt CT >. Besorolási Figyelembe vehető havi cnü es 2 0 összeghatárok forint jövedelem forint 1. 951 -nél kevesebb 900 2. 951-1050 1000 3. 1051-1150 1100 4. 1151-1250 1200 5. 1251-1350 1300 6. 1351-1450 1400 7. 1451-1550 1500 8­1551-1650 1600 9. 1651-1750 1700 10. 1751-1900 1800 11. 1901-2100 2000 12. 2101-2300 2200 13. 2301-2500 2400 14. 2501-2700 2600 15. 2701-2900 2800 16. 2901-3200 3000 17. 3201-3600 3400 18. 3601-40C0 3800 19. 4001-4400 4200 20. 4401-4300 4600 21. 4801-5200 5000 22. 5201-5800 5500 23. 5801-6600 6200 24. 6601-7400 7000 25. 7401-8200 78C0 26. 3201-9000 8600 27. 28. 9001-9800 9800-nál töb 9400 b 10 000 A nyugaij alapjat kepező jó­vedyLm kiszámítása is az osz­tály besorolás figyélembevéteíé- vet történik. A jövedelemátlag számítá­sára vonatkozó korábbi szabá­lyok továbbra is érvényesek az­zal a kiegészítéssel, hogy a nyugdíjak megállapításánok alapja annak a nyugdijosztály- nak - nyugdíjosztályoknak — havi átlaga, amelyben a terme­lőszövetkezeti tag a nyugdíja­zás évében a nyugdíj megálla­pítását megelőző hónap utolsó napjáig, valamint az azt meg­előző ÖT naptári év közül a LEGKEDVEZŐBB HÁROM NAP­TÁRI ÉVBEN BE VOLT SOROL­VA. Ezt a kedvezőbb jövede- lemátlag számítást annál le­het alkalmazni, aki a nyugdíja­zás évében és az azt megelő­ző NÉGY ÉV ALATT IS MEG­SZAKÍTÁS NÉLKÜL termelőszö­vetkezeti tag volt. A 32/1972. (XI. 2.) sz. Minisz­tertanácsi rendelet a 11,§-ában lehetőséget biztosit arra, hogy január 1-től a termelőszövetke­zeti tag is kérheti a) öregségi nyugdíja folyósf- tásának a szüneteltetését, ille­tőleg b) rokkantsági nyugdíja kor­látozott összegben történő fo­lyósítását arra az időre, amíg o termelőszövetkezetben munkát végez. A szünetelés, illetőleg a korlátozott összegben történő folyósítás ideje alatt szerzett nyugdíjévek (nyugdíjhónapok) figyelembevételével a termelő­szövetkezeti nyugdíjtörvény sze­rint megállapított nyugdíj mér­tékét KÉRELEMRE A TSZnyt 22* 23., illetőleg 24.§ának megfe­lelően újból meg kell állapítani és ennek alapján — oz alapul- vett átlagjövedelem változtatása nélkül - a nyugdíj összegét p kérelem előterjesztését követő hónap első napjától módosíta­ni kell. Ez a lehetőség a terme­lőszövetkezeti tagok vonatkozá­sában teljesen új és azonos módon nyert szabályozást, mint az ipari biztosított nyugdíjasok­nál. Hasonlóan ú] rendelkezés és lehetőség 1973. január 1. napja után a nyugdíj átcserélése. A jogszabályi rendelkezés ér­telmében az ÖREGSÉGI NYUG­DÍJBAN részesülő az a terme­lőszövetkezeti tag, aki 1972. de­cember 31-ét követően a ter­melőszövetkezetben személyesen végzett munkájával legalább HARMINCHAT NYUGDIJHÓ- NAPOT SZERZETT, kérheti öreg­ségi nyugdíjának a Tsznyt sza­bályai szerint történő újbóli megállapítását, ha ez reá néz­ve kedvezőbb. (Folytatása következik.) azaz Pécs város Tanácsa terv­osztályának, s a bonyolítást végző UNIBER-nek is. A nívódíjat mq veszik át az 6VM-ben a Pécsi Tervező Vál­lalat és a Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalat vezetői. Tillai Ernő lapunk számára adott rövid nyilatkozatában azt hcann-vlyo'zta, hogy a Szó­lói utcai ikrek sikerét az igé­nyesebb kivitelű panelházak felé való kapunyitásként érté­keli, s ugyanakkor azt kérte, hogy a munka kollektív != legét ezúttal is hangsúlyozzuk. Az építésztervező munkatársai vol­tak: Borbély József, Gombár Klárq és Moticska Éva építé­szek. Statikus-tervező: Sárdy György. Munkatársa PáLk Ist­ván. Gépésztervezők: Bácskai Lajosné, Bakos Jenőné és Meggyes József, \ i r*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents