Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-23 / 302. szám

1972. december 23. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Befejeződött Moszkvában a jubileumi ünnepi ülés (Folytatás az 1. oldalról) A Szovjetunió megalakulá­sának 50. évfordulója alkalmá­ból rendezett moszkvai díszün­nepségen résztvevő magyar párt- és állami küldöttség a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt nevében a magyar nép őszinte tisztelete és testvéri barátsága jelképe­ként nagyméretű gobelint adott át az SZKP Központi Bizottsá­gának és a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának. Az „Olvasztárok” című go­belint Hincz Gyula Kossuth- díjas kiváló művész tervezte és az Iparművészeti Vállalat kol- keltívája készítette. L I. Bogyul, a Moldovai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára után Todor Zsivkov, a bolgár dele- vözlőbeszéd hangzott el. A jubileumi ülésen a félórás déli szünetig összesen tíz üd­vözlőbeszéd hangzott el. Pénteken délután mondta el üdvözlőbeszédét A. E. Vosf, a Lett Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Ni- colae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, T. Uszubalijev, a Kirgiz Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, Coj Jen Gén, a KNDK Legfelsőbb Népi Gyű­lése elnökségének elnöke, D, Raszulov, a Tadzsik Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, Rato Dugon- jics, a Jugoszláv . Szocialista Szövetségi Köztársaság Állam­elnökségének elnökhelyettese. Ezután a szovjet fegyveres erők haderőnemeinek és fegy­vernemeinek díszegyenruhás alegységei vonultak be az ülés­terembe csapatzászlóikkal. A fegyveres erők képviselői az ünnepélyes alkalomból biztosí­tották az SZKP és a kormány vezetőit, a szovjet nép válasz­tott képviselőit a szocialista hazához való hűségükről. Hernan del Canto-nak, a chilei kormány miniszteri rang­ban lévő főtitkárának, A. J. Kocsinjannak, az örmény Kom­munista Párt Központi Bizott­sága első titkárának és Enrico Berlinguernek, az Olasz Kom­munista Párt főtitkárának be­széde után újabb rövid szüne­tet tartottak Pénteken a késő délutáni órákban a moszkvai Kreml kongresszusi palotájában vé­gétért az SZKP Központi Bi­zottságának, a Szovjetunió és az Oroszországi Föderáció Leg­felsőbb Tanácsának kétnapos ünnepi ülése, amelyet a Szov­jetunió megalakulásának ötve­nedik évfordulója alkalmából rendeztek. Az ülés lezárása előtt Nyikolaj Podgornij szovjet államfő indítványára a résztvevők elfogadták a világ népeihez szóló felhívást A délutáni második szünet után a Kreml kongresszusi pa­lotájában folytatódott a szovjet köztársaságok pártvezetői és a külföldi vendégek felszólalásai­nak sora. Beszédet mondott többek között Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára, Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunis­ta Párt elnöke, Aarne Saari­nen, a Finn Kommunista Párt főtitkára és S. H. Dange, az Indiai Kommunista Párt főtitká­ra. A két napon valamennyi szovjet szövetséges köztársa­ság és több mint húsz külföldi ország képviselői olvasták fel népeiknek a félévszázados ju­bileumát ünneplő Szovjetunió­hoz intézett üdvözletét Nyiko­laj Podgornij az ülés lezárása­kor kijelentette, hogy azokat a külföldi üdvözleteket, amelyek az idő rövidsége miatt a kong­resszusi palotában nem han­gozhattak el, a vezető szovjet hírközlő szervek nyilvánosságra hozzák. Pénteken ülést tartott a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszerve­zetének Központi Vezetősége. Az ülésen részt vett Pullai Ár­pád, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára is. Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének fő- | titkára ismertette a szakszer- i vezetek feladatait az MSZMP 1972. novembei határozata alapján. Elmondotta, hogy ez a nagyjelentőségű határozat több mint 90 000 bányász jö­vedelmét érinti. A nehéz és népgazdasági szempontból is nagyon jelentős munka méltó elismeréseként növekszik bé­rük. Hangsúlyozta: a szakszer­vezeteknek gondoskodnia kell arról, hogy a határozat min­denütt érvényesüljön. Foglal­koznak majd a szakmai képzés javításával, a nők és az ifjú­ság helyzetével, tovább elem­zik a 42, illetve 40 órás mun­kahét bevezetésének lehető­ségeit. A Központi Vezetőség meg­tárgyalta a további terveket is: 1974-ben fő feladatnak az üzemszervezés továbbfejleszté­sét, a kulturális és sporttevé­kenység serkentését a szakmai továbbképzés segítését tekin­tik. Bérszabályozás a szénbányászatban és a villamosenergia-iparban Alkalmazkodni kell a piachoz Módosítások a közúti járműprogramban Több mint 130 ezer dolgozót érint a Minisztertanács hatá­rozata, amely a szénbányászat és a villamosenergiaiparban dolgozó munkások bérét függet­lenné teszi a nyereségtől, s központi intézkedéssel biztosít­ja bérük növekedését. A mun­kásoknak azt a rétegét érinti ez a döntés, amelynek kulcs­szerepe van a népgazdaság vérkeringésében: az energia- elátásban. A szénbányászok nehéz föld alatti munkájának, valamint a villamosenergia­termelés megbecsülését, elis­merését jelenti ez a határozat. Egyik iparágban sem elsődle­ges tényező a nyereség, hiszen a szénre és a villamosenergiá­ra még a viszonylag kedvezőt­lenebb gazdaságossági muta­tók ellenére is elengedhetetle- [ nül szükség van, s e munka döntő fontosságának érvénye- i sülnie kell a bérezésben is. A szénbányászatban a nye- j reség az utóbbi években jelen- I tősen csökkent. Ez részben ösz- ! szefüggöt a maximált árrend- ; szer alkalmazásával, a terme- j lési igények programtól eltérő ] alakulásával is. A váratlanul ! enyhe tél csökkentette a keres­letet, s ezáltal a .termelést és a nyereséget is. Mindennek következtében nem lett volna lehetőséq sem a bérszínvonal, sem pedig a személyi jövede­lem emelésére. Az 1971. és 1972-es években is csak a központi bérintézkedések segít­ségével tudták a 2—3.5 száza­lékos jövedelememelkedést biz­tosítani. A villamosenergiaiparban a nyereségnövekedés évi üteme 2—3 százalékkal kisebb volt, mint az ipar más ágazataiban, jóllehet, a termelékenység nö­vekedési üteme meghaladta az ipari átlagot. A nyereség mér­sékelt emelkedése miatt az át­lagot megközelítő béremelést csak preferenciával, illetve a részesedési alap jelentős ré­szét igénylő progresszív bér- fejlesztési befizetéssel tudták elérni. A központi preferenciák mellett a tartalékalap egy ré­szét is felhasználták az évvégí részesedés' kiegészítésére. A Minisztertanács határozata alapján biztosítják, hogy az eddigihez hasonló béremelke­dés független legyen a nyere- j ség tői. A közúti járműprogram első szakasza — mint ismeretes — 1970-ben sikeresen lezárult, Ebben a szakaszban —■ a ter­veknek megfelelően —■ motoro­kat, futóműveket és más alkat­részeket, valamint dömpereket, teherautókat, autóbuszokat ál­lítottak elő. A főként nemzet­közi munkamegosztással készült termékek jórésze exportra ke­rült, az ebből adódó dollár- és rubel-bevétel népgazdaságunk jelentős anyagi forrásává vált A közúti járműprogram egé­szében helyesnek bizonyuló, de a piaci viszonyok változása kö­vetkeztében a gyártási koncep­ciókat korrigálni kellett. Időköz­ben ugyanis megcsappant a nemzetközi kereslet a traktorok, dömperek és a középkategó­riájú teherautók iránt A vi­szonylag kis szériában készülő járművek, gépek előállítási köl- ségei nagyobbak, mint a nem- réq több országban is felépült hatalmas gyárakban készülteké. Míg például a Csepel Autó­gyárban 3000 teherautó készült évente, addiq a Szovjetunió egyik gyárából 150—200 ezer kész teherkocsi gördül ki. A program idén kezdődött második szakaszában a most elfogadott módosítás szerint a dömper-, teherautó- és traktor- gyártás helyett fokozatosan a korszerű autóbuszok és hátsó futóművek gyártására kell át­térni, mert ezek iránt növek­szik a külföldi érdeklődés, ked­vező a piaci helyzet A Minisztertanács megerősí­tette a gazdasági bizottság júniusi döntését, amely a pénz­ügyi gondokkal küszködő, közúti járműipar két nagyvállalatának, az Ikarusnak és a Csepel Au­tógyárnak nyújtott anyagi tá­mogatást. A közúti járműprog­ram második szakaszának kése­delmes indítása miatt a IV. öt­éves tervidőszakra előirányzott 41 800 helyett azonban csak 38 ezer autóbusz készül, s az 1975-re célul kitűzött évi 11 ezer autóbusz gyártását csak 1976- ban érhetik el a vállalatok. (Idén 6800 autóbusz kész az Ikarusban.) A Csepel Autógyárban jelen­tős profil-változásra kerül sor: teherautó helyett önjáró fenék­váz gyártását szorgalmazza a módosított program. A teher­autók selejtezésére nemrég ho­zott rendelet következtében je­lentős kapacitás szabadul fel a Csepel Autógyárban, mert kevesebb pótalkatrészre lesz szükség. Helyette — mint ahogy a Minisztertanács jóváhagyta — a gyár még intenzívebben kapcsolódik be a korszerű au­tógyártásba. Most készítik elő az automata sebességváltók gyártásának terveit, s jövőben ezekkel szerelik fel az autó­buszokat. Jelenleq nemzetközi tárgya­lások folynak arról, hogy a Cse­pel Autógyár részegységeket szállítson a KGST integráció keretében a Szovjetunióban fel­épülő teherautógyárba. Az el­képzelés szerint a KGST orszá­gok közös gépkocsigyórának el­látására és a hazai szükséglet kielégítésére évi 150 ezer szervo­kormányt gyártanak majd Cse­pelen, a jelenlegi 10 ezer he­lyett. A termelés szerkezetének vál­tozása nemcsak a Csepel Au­tógyárat, de a járműprogram­ban részt vevő más vállalato­kat is érinti. Az Ikarusban pél­Harkányban központi téma volt... Az öntözés ismét fontos szerepet kap A minap végétért harkányi vízügyi konferencia központi té­mája az öntözés volt, melynek szerepét a mezőgazdasági üze­mek újra felfedezték. Ugyanis a hatvanas évek elejének nagy kzda&s ná sárié akna k kellemes karács &nyi ünnepeket kívánunk PÉCSI CENTRUM ÁRUHÁZ Teljesült a fa'u vőoya i Átadlak a kisnyáráíi be Jíöatat Elkészült a kisnyárádi bekö­tőút — a 400 lakosú kisközség ennél szebb karácsonyi aján­dékot nem is kaphatott volna. A községi új bekötőutat teg­nap délelőtt dr. Abrahám Kál­mán. a KPM Közúti Főosztályá­nak vezetője adta át a forga­lomnak. Az ünnepélyes útát- adáson megjelent dr. Földvári János, a Megyei Tanács elnök- helyettese, Sajgó Jenő, a Me­gyei Pártbizottság munkatársa, Czente Gyula, a Megyei Tanács Mohácsi Járási Hivatalának elnöke. Ott volt az ünnepségen a község csaknem valamennyi lakója. A KPM Pécsi Közúti Igazga­tósága 18,2 millió forintos be­ruházásával megépített út fon­tosabb adatai: hossza 7 kilo­méter. A hengerelt aszfaltbur­kolatú út szélessége 4 méter. A munkák során 76 ezer köb­méter földet mozgattak meg, valamint 25 ezer tonna követ és ezer köbméter betont hasz­náltak fel az építők. A Pécsi Közúti Építő Vállalat jól dolgo­zott, hiszen alig fél esztendő alatt készítették el a Kisnyóró- dot Lánycsókka! összekötő utat. Mit jelent a község életében az új út? — kérdeztük Auth Pé­tert, a lánycsóki Közös Községi j Tanács elnökét: — Mindenekelőtt a kísnyáró- diak fejéből végleg eltűnt a falu elsorvasztásának gondola­ta. Az út összeköttetést jelent a szomszédos községgel, Lány­csókkal, és a régen oly távo­linak tűnő járási székhellyel, Moháccsal. A falu lakói most már nyugodtan vállalhatnak munkát a mohácsi üzemekben, hisz mától Mohács és Kisnyá- rád között megindult az autó­buszforgalom. Naponta öt úgy­nevezett járatpár közlekelik ezen az úton. Minden bizony­nyal javul majd a lakosság el­látása is, naponta friss kenyér kerülhet a kisnyárádi boltba. A súlyos betegeket sem kell órá­kon ót szekérrel, zötyögős föld­úton, télen hófúvásban kórház­ba szállítani — percek alatt itt lehet az orvos és a mentő. Gyermekeink eljárhatnak a kör­zeti óvodába és az iskolába. ünnep volt tegnap Kisnyórá- don: a kisközség lakóinak régi vágva, álma teljesült. (M) nekibuzdulása után, amikor a jelenlegi víztárpzó és öntöző- telep hálózat kialakult, Bara­nyában az öntözés ügye hu­szadrangúvá süllyedt. A táro­zókba halakat és kacsákat tele­pítettek, a berendezések tönk­rementek s a 13 ezer hektáros öntözőkapacitásnak csak egy töredékét használták ki. Vagyis az öntözés ügye átmenetileg megbukott megyénkben — de másutt is — s még tudományos köröknél is lábrakapott az a nézet, hogy a nagy termések elérésének feltételei között ha­zánkban az öntözés elhanyagol­ható. Majd, ha a száraz gaz­dálkodás összes lehetőségeit kimerítettük — hangsúlyozták a tudósok — akkor érdemes a témát elővenni. Ügy látszik most jött el en­nek az ideje? A harkányi kon­ferencia első napi programja erről győzött meg. Ezen a na­pon ugyanis a felhasználók kaptak szót, a megyében mű­ködő állami gazdaságok szak­emberei : Joó József, a Bogád- mindszenti Állami Gazdaság fő- agronómusa, Kasó József, a Szentegáti Állami Gazdaság igazgatója, Zeitlógel János, a Bólyi Állami Gazdaság kukori­catermesztési szakmérnöke, Sop- ronlalvi Hugó, az Állami Gaz­daságok Pécsi Főosztályának munkatársa. Előadásaikból ön­ként adódott a felismerés: az öntözés ma újra igen fontos szerepet kezd betölteni a me­zőgazdasági termelésben, s ma már talán — a hatvanas évek­kel ellentétben — megterem­tődtek q gazdaságos öntözés feltételei is! E kérdésre egyéb­ként a konferencia második napján kaphattunk választ, amikor az öntözéssel foglalkozó tudományáq reprezentánsai, kutatók, egyetemi tanárok és műszaki szakemberek kaptak szót. Az öntözés új korszakát a zárt növénytermesztési rendsze­rek térhódítása — Bogádmind- szénten a burgonyát, Szentegá- ton a cukorrépát, Bolyban a kukoricát termesztik így — és a szakosított állattenyésztési te­lepek szennyvízelhelyezési gond­jai indították el. A tsz-ekben még kevés az ilyen Példa, de az állami gazdaságok ismét na­gyon fontos kérdésként kezelik az öntözést, és érdemes oda­figyelni kezdeti eredményeikre. A tendencia itt is a koncentrá­lás, a meglévő kapacitás maxi­mális kihasználása olyan nagy vízigényú kultúráknál — a bű­ző nem tartozik ezek közé -i* amelyek a vizet maximálisan meg is hálálják. Bogódmind- szenten az öntözött burgonya 300 mázsás terméssel fizetett már amit a drávai árvíz meg­hagyott — szemben a 80—100 mázsa körüli megyei átlaggal. Új és nagyon izgalmas téma a fagyvédelmi öntözés is csak még nincs forgalomban olyan szórófej, amivel ezt az üzemek elvégezhetnék. A lényege, hogy fagyveszély esetén tavasszal vi­zet permetezünk a virágzó gyü­mölcsfákra, illetve a szőlőre, sőt újabban a korai primőr zöldségeknél is szóba jött az eljárás. A finom permet azon­nal ráfagy és védőburkot ké­pez, hg egy percnyi szünet után többször egymás után rétegez- zük ki a vizet akkor ez a védő­burok, melyen belül nulla fok alá nem megy ie a hőmérsék­let, megóvja a fiatal növényt a fagy károsító hatásától. Sajnos azonban még a kö­zönséges szórófej is hiánycikk mór évek óta. Egyetlen típus van fogalomban, igaz ma már javított kivitelben, műanyagból, választék nincs. A hazai mű- anyagszórófejgyártás előkészí­tésében, mely reméljük rövide­sen nagy szériákban indul meg, felbecsülhetetlenül hasznos munkát végez. Dr, Lipták Fe­renc, a Budapesti Műegyetem adjunktusa, aki a harkányi konferencia második napján bemutatta a szakembereknek az első Magyarországon gyártott szórófejeket, amelyeket maga tervezett: a Tisza l-et, a Tisza I f - őt. Mindkettő prototípus a Solymári Játékgyár termékei. Az öntözés jövője tehát biz­tatóbb a jelennél. A jövő a gépei csőáttelepítés irányába mutat—mondta dr, Fekete Ist­ván adjunktus, a Műszaki Egye­tem Vízgazdálkodási Tanszéké­nek munkatársa. A megoldást itt kell keresni a mai viszo­nyok között, mivel q külföldön elterjedt modern gördülő, kör­ben forgó, körben járó, cserél­hető, traktorra szerelt konzolos felszíni berendezések igen drá­gák, s ráadásul a nálunk ha­gyományosan tervezett öntöző­fürtökbe nem iktathatok be. A tudomány és a hazai ipar fel adata megtalálni az adott hely­zetben alkalmazható legjobb gépi csőtelepítő berendezést.- — Rné —­V l dóul az eredetileg tervezett autóbuszcsalád kevesebb tagú, de magasabb színvonalú lesz, többet is készítenek belőle. A Hajtómű- és Felvonógyár, va­lamint a Vörös Csillag Trak­torgyár egyes gyáregységei a Csepel Autógyárral közösen ké­szítik majd az automata sebes­ségváltókat. A termelési szerkezet kor­szerűsítéseket szükséges beru­házásokra és más- kiadásokra mintegy 400 millió forint több- letköltéget irányoznak elő, az Ülést tartott a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Központi vezetősége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents