Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-21 / 300. szám
DUNANTOll N A Pt ö 1972. decemberi!. r Arak és értékek a magyar középkorban A történelmi ismeretekkel élő olvasónak, de még a történelmet tanító pedagógusnak is mindennapi- problémája o különböző forrásokban, könyvekben, előadásokban előforduló egyes értékek, mértékek megértése. A tankönyveink sajnos az értékek és mértékek megemlítésén kívül általában tovább nem mennek, és így előfordul, hogy helytelen kép alakul ki az érdeklődőben. Ezért — úgy érzem — nem lenne felesleges egy olyan kiadvány, amelyben a szükséges adatokat mindenki könnyen megtalálná. Fontos lenne ez már azért is, mert ugyanazon elnevezés mellett igen gyakran más értékek húzódnak'meg. Tehát egy ár- vagy értékmegnevezés is csak az adott kor történetében ismerhető meg. Az ártörténet vagy történeti árstatisztika a történelemtudománynak a gazdaság- és jogtörténettel összefüggő, de külön tudományként művelt ága. Az órtörténet feladata a magángazdaságok gazdasági elhelyezkedésének vizsgálata, az egyes társadalmi osztályok vagy egyének megélhetési viszonyainak, gazdasági helyzetének és a jövedelmek értékének a pénz vásárlóereje alapján való megállapítása. Ezzel függ össze az egyes mértékek vagy mérték- egységek vizsgálata is. Mind a magyar, mind pedig , az egyetemes történelem forrásainak hézagossága a kutatók részére szinte lehetetlenné teszi a rendszeres ártörténet kidolgozását. A magyar középkor okleveleiben mindössze a földbirtok, rabszolga és igavonó állat árára nézve szerezhetünk némi tájékozódást. Egyéb áru értékére csak néhány elszórt adat áll rendelkezésünkre. Teljesen lehetetlen a különböző pénzek relatív vásárlóképességének megállapítása. Erre is csak következtetni tudunk egyéb adatok összevetésével. Megnehezíti a helyzetet az a tény, hogy a pénzek fémtartalma ugyanazon elnevezés mellett is állandóan változott. Az alábbiakban csak arra szorítkozom, hogy egyes érték- és mértékegységeket felsorolva hozzávetőleges pontossággal feltüntessem azok értékét, hogy így a történelem iránt érdeklődő olvasó (de a gyakorló pedagógus is) a legszükségesebb adatokat könnyen megtalálhassa. Az összeállításban elsősorban a magyar középkor ismertebb és gyakrabban szereplő mértékeit sorolom fel. Érintem azokat az újkori mértékeket, amelyek az iskolai munka során gyakrabban előfordulnak. Abauji uzuális köböl: a bor mérésére használt űrmérték. Kb. 6,78 I. Acco, Aco, Akó: bormérték Magyarországon. Ilyen még a vödör, csöbör. Területenként változóan 42 l-től 88 l-ig. Akcse: török pénzegység Magyarországon a hódoltság korában. 60 db képezett egy magyar forintot. Aranyforint: (Károly Róbert vezette be 1325-ben). Színsúlya 3,52 g, nyers súlya 3,548 g, finomsága 23 és háromnegyed karát. Aratrum: ekealj, ekeföld. Átlag kb. 120—150 kát. hold. Királyi ekealja (aratrum mensurae regalis) kb. 210 kát. hold. Babkák (Babkones, Quartíng, Quartixones) Zsigmond kori silány ötvözetű ezüstpénz, melyből 4 tett 1 dénárt. Egynyolcad rész ezüstből, és hétnyolcad rész rézből verték. Báni dénár: XIII. századi pénz. 1225-től verette a horvát bán. Színezüst tartalma átlag 0,8000 gramm. Bécsi (kis) dénár: XIII. századi pénz. Ezüsttartalma 0,3637 gramm. Bécsi font: Magyarországon a XVIII. századig használatos súlymérték. Százszorosa a bécsi mázsa : 56,12 kg. Bécsi márka: súlymérték 1767- !g. 28,06 kg. Bécsi öl: 1,896 m hosszúság. Bécsi röf: 0,777 m hosszúság. Bizánci arany: (pensa auri) A XI—XII. században forgalomban levő pénz. Aranyértéke 4,4 g. Később számítási érték. Budai (török) font: a hódoltság alatti súlymérték. Kis font Itb. 315 g. nagy font kb. 611 g. Budai (magyar) font: a XVI ——XVIII. században súlymérték, *1 gBudai icce: 0,84 t. Budai borköböl, vagy kanta: J ! 10 budai icce. . Budai márka: súlymérték a XV—XVIII. században. 245,537 ! gramm. Budai mázsa: a XIII. századi | súlymérték. 53,018 kg. [ Cseber: 1 Akó. Cseberadó (Acones): a szüret ; után szedett boradó. Minden | nyolcadik cseber. \ Cseh garas: a XIV. szózatban magyar pénznem. Ezüsttartal- i ma: 3,59 g<. Dénár (nummus): a penza 40-ed része. Értéke szinte éven- 1 te változik. Aranyértéke 0,02— ' 0,03 g. Drégelyi kilo: űrmérték. 46,89 liter. Egri borköböl: a XVII. századig. 25,45 I. Egri (vagy kurta) forint: Mária Terézia idejében használt pénz — 50 krajcár. Ekeföld: 1 Aratrum. Fertő: negyedmárka. Kisebb elosztása pondus, pisetum, nehezék. Font: a középkorban félkiló ezüst. Hatos: a régi 6 krajcáros ezüstpénz. Később az osztrák 10 krajcáros váltópénz neve. Huszas: (Cvanciger) 20 krajcárt érő pánzdarab. Máriásnak is nevezték a rajta levő képről. Hydria: az akó vagy mérő tizedrésze. Magyarul vödör = 3 pint = 6 icce. Icce: régi bormérték alapegysége. A pint fele, a meszely kétszerese. Budai icce: 0,84 I, nagy magyar icce 1,27 I. Az ország területén igen sok féle icce volt. (Pl. cinkotai icce.) Kalangya: a kicsépeletlen gabonának a XVI. században a leggyakrabban használt mértéke, 26—30 kéve. Kanta: 10 budai icce. Kassai véka (vagy szapu): 33,2 I. Kepe (capecia): ki nem csépelt gabona mértéke. Vidékenként változik. A XVI. században átlagban a kepe 52—104 kévéből állt Kila: keleti származású ga- bonaűrmérték. A XVII. században kb. 20—25 I. Kis röf (ulna): leginkább posztó mérésére használt hossz- mérték. 0,688 m. Krajcár: a XVIII. századtól a kétfilléres pénzdarab. Kurta forint: 1 Egri forint Lánc: területmérték, 1600 négyszögöl. Magyar mázsa: 1680-ig 58,929 kg. 1680-tól 1^27-ig 59,864 kg (120 font). Magyar sing: a bécsi röf négyötöd része 0,662 m. Morca numerata: a márkát kétféleképpen számították. Vagy súlyban (1 márka négy kilogramm ezüst), ez volt a M. ponderata, vagy számban = M. numerata. Máriás (tallér): 1 Huszas. Márka: a középkorban a font fele, vagyis negyed kilogramm ezüst 1 márka = 4 fertő. 1 fertő = 1 körmöci arany. Mérföld: úthosszúsóg. Postamérföld 7,58594 km, földrajzi mérföld 7,4204 km. Mérő: a XV. századtól használt űrmérték. Kb. 50 kg. (Nevezik még Metreta, Metrózó néven.) Nehezék (pondus): a márka 48-ad része. Kb. 8 g ezüst Obulus: féldénáros. István korában 0,9 g ezüst Pint: 1 icce. Poltura: a XVIII. században használt másfél krajcár értékű ezüstpénz. Rénes (vagy magyar) forint: 20 garas, 60 krajcár, 240 fillér. Tokaji hordó: űrmérték a bor ! mérésére a XVI—XVIII. század- ! ban. 170—180 icce. Véka: gabonamérték. A mérő j fele vagy harmada. Latin for- j májában nem ismeretes. Az alábbiakban megkísérlem j pár példában bemutatni, hogy ' kb. milyen árak voltak a ma- ; gyár középkorban. Természete- j sen ezek az árak reálértékben fel nem mérhetők. Az értékelésnél figyelembe kell venni az egykori pénzek fémtartalmát, vagyis belső értékét, valamint az egyes területek eltérő gazdasági helyzetét. A feltüntetett példák tehát csak „irányáraknak" vehetők. Szolga árak: 1294-ben 1 szolga 4 marka (Wenzel). 1272-ben 9 szolga 27 márka (U. o.). 1315-ben 1 szolganő 3 és háromötöd márka (Knauz). Birtok és szolgák együtt: 1181-ben Szőlős, (Baranya) predium és „27 monsiones li- bertinorum" 120 márka (Fejér: Codex dipl.). Lóárak: 1317- ben 1 csödör 15 marka (Anjoukori Okmánytár). 1318- ban 1 ló 3 márka (U. o.) Szarvasmarha, disznó: 1315-ben 1 disznó 1 fertő (Fejér). 1294-ben 1 marho negyed márka (Wenzel). Gabona: < | 1297-ben 500 kepe 100 márka (Fejér). Ezek az árak teljes képet természetesen nem adhatnak, de képet alkothatunk magunknak a kor társadalma illetve gazdasági élete fejlődéséről. Könnyen kiolvashatjuk azt a tényt, hogy amíg a paraszt általában termény-szolgáltatással volt terhelve, viszonylag tűrhető volt a helyzete. A pénzgazdálkodás általánossá válása, a reneszánsz okozta fényűzés viszont fokozta az parasztság elnyomo- rodásót, és így az is természetes, hogy a parasztfelkelések mindig akkor robbannak ki, amikor a gazdasági fejlődés következtében a pénzgazdálkodás fesz általános. Dr. Rajczí Péter ÉREMGYŰJTŐK i ' 1 Rizspapíron a pécsi dzsámi Pénzcsörgés. Alku. Halk ci - vódás. Vásár? Piac? Vagy bank? Egyik sem! Vagy ha mégis hasonlítani akarjuk, amolyan középkori pénzváltóhely mellé állíthatnánk a MÁV Művelődési Otthon Éremgyűitő Klubját, Mert mi is folyik •tt i vasárnap délelőttönként? Pénz cserél gazdát! Méghozzá na többségében nem is kimondot- | tan középkori, vagy régebbi, de | már régóta nem használt er- | mék, azaz szenvedélyes gyűjtők I zsenge csemegéi. A véletlenül idetévedt idegen kedves vendég, egyszerre öten t is szólítják: — Szintén gyűjtő? Milyen cse reanyaga van? Semmilyen? í Szóval kezdő, majd én segítek magának! Azzal egymás után kerülnek elő a nylondossziékba rakott kincsek. Egy ötforintosnál vala- [ mivel nagyobb ezüstéremről II j Rudolf hegyes Habsburg álla ; mered elő, az alatta kígyózó sorban nem tudom hányadik j unokája Ferenc József borong a dinasztia sorsa felett. — Ne haragudjon, de ezt csak az én kezemből nézheti meg: mind családi ereklye! Ezt az I. osztályú - Vitézségi Ezüstérmet József főhercegtől kapta apám! Ezt meg (széttárt szárnyú ezüstsast mutat) a bolgár cár tűzte apám zubbonyára* Láthatja valamennyi személyes családi emlék, de maga szimpatikus nekem, eladom jutányos áron, csak ezeknél a ku- peceknél ne hagyjon egyetlen fillért sem. A teremben egymás mellett sorjázó asztalok olyan képet mutatnak, mintha lehullt levelek szőnyege borítaná őket, Különböző nagyságú és színű penz-levelek terpeszkednek szét, vagy húzódnak meg egymás alatt, mellett. Legfelül egy császári német bankó trónol. Színei halványak (kék, zöld) díszítése hideg racionális, pompa nélküli, akár a „vaskancellar” Bismarck fagyos tekintetű portréja. Mexikó, Spanyolország bankjegyei már egészen más világ hírnökei. Színeik élénkek, mint a trópusok fái, virágéi Gauguin vásznain, vagy a papagájok tolldísze. Egy nyugdíjas tengerész gyűjDECEMBER Kisiskolás időmben Varga W. Kálmán tanító úr színes krétákkal havas-tetős, füstös-kéményű parasztházat, zöld karácsonyfát, piros-sárga-kék-lila lecsüngőket, vidámképű kéményseprőt, kunkorifarkú malacot komponált a táblára s végül vastag, fehér betűkkel fölé írta: „December” ... És ezt követően aztán az egész iskola testületileg elvonult a kisváros egyetlen rozzant, egérszagú mozijába, ahol — mint minden karácsonykor — ismét elszopogtattunk egy „stanecli” savanyúcukrot és illedelmesen végig bőgtük a „Megfagyott gyermek" című szívbemarkoló blődséget. Varga W. Kálmán tanító úr „kompo- ziciója" (hosszú, sovány, gyomorbajos, fekete szemüveges férfi volt) nagy távolságból idézi még elém ma is az esztendő utolsó hónapját. Decembert —, ilyennek látom. ... És most kéményseprő ismerősöm káromkodva kap el az utcán, karikába hajtogatott drót-seprőjét mutatja csüggedten: — Ezek meq vannak bolondulva I — Kik? — Fodrászlányok. Nézze meg, lecincálják erről az összes szőrt, betámasztom a kapu alá, mire A PÉCSI MINŐSÉGI RUHÁZATI SZÖVETKEZET meghirdeti 1973. január 1 -ével a 3. számú férfirészleg Pécs, Mátyás király u. 1. RÉSZLEGVEZETÖSZABASZ állás betöltésére Jelentkezési feltétel férfi szabó szakmai képesítés, erkölcsi bizonyítvány Jelentkezni lehet Pécs, Rákóczi út 74. Szövetkezet elnökénél vagy műszaki vezetőjénél naponta 8—18 óra között Tel.: 15-267, 13-771. kijövök, mindegyik levág belőle ollóval egy kisebb csomót, mert itt az újév, azt hiszik szerencsét hoz. Vigasztalom, örüljön, hogy • esztendőnként legalább egyszer istápolják a kéményseprőt ezek a fehérköpenyes, kölnis- illdtú szép kislányok. Ennek most van itt az ideje: december van. Félidőt fújtak a bajnokságban is, legalább rendbehozzuk az arcizmainkat, úgy is végig röhejtettük az egész őszi fordulót. Például a múltkor is olvasom, hogy egy ismeretlen telefonáló figyelmeztette — éppen a mérkőzés előtt félórával — a Bayern München vezetőségét, miszerint el akarják rabolni Müllert és a Becken- bauert. Riadóautókkal kétszáz nyugatnémet rendőr szállja meg a pályát, végül is nem történt semmi, de Müllerék — nagy idegességükben — ezen a meccsen bekaptak három gólt Érdekes. A Pécsi Dózsát legjobb értesüléseim szerint soha sem őrizték a mi rendőreink (ugyan ki az isten akarná elrabolni őket?) mégis bekaptak pontosan 21 gólt augusztus óta. Én ezt mondtam is a Doktor- bérczesinek és a Kiskövesnek (tetszenek ismerni őket a Dózsából?) mire oly vadul néztek rám, mintha szándékomban állana egy „hijacking" (eltérítés. A szerk.) megrendezése, pedig a gondolat távol áll tőlem, futball-ismereteim egyébként is szerény méretűek, hogy mást ne mondjak, például azt sem tudom, hogy — teszem fel — a P. Dózsa enbé egyes, vagy enbé kettes focit játszik-e, bár állítólag ezen sokan mások is eltűnődtek . .. fgy hát megvannak a maguk decemberi gondjaink, itt a karácsony is, valószínűleq tévémérgezést kapunk, gondot okoz majd, hogy — a korábbi karácsonyokhoz hasonlóan — az idén melyik megismételt műsor mellett kell unatkoznunk? Igaz, különösebb meglepetés már nem érhet bennünket. A műsor- szerkesztés majd eldönti, hogy mit és mikor nézzenek meq a gyermekek és mit a felnőttek. Erre már rendelkeznek kellő tapasztalattal, mert például a múltkor is este nyolc órakor kezdődött a Kékfény, amelynek során gyermekeink megismerkedhettek némely utonállóval, betörővel, italboltok körül ácsorgó részeg utcalányokkal és krapekokkal (naná, majd a Royal-szállót hozza be a kamera!), szóval gyermekeink bepillanthattak a pesti alvilág életébe — igaz kényszerből —, hogy a^tán végre — igaz, este kilenc óra után — megnézhessék Leonhard Bernstein joggal közkedvelt, nagyon szép műsorát, Amely, — mellesleq — eredetileg is elsősorban gyermekek zenei nevelését hivatott szolgálni. Nem alvási időben. Mindazonáltal szép karácsonyunk ígérkezik, lesz hó is, ebben biztos vagyok, a névnapi köszöntőkben pedig még biztosabb. Köszöntjük az Adámokat, Évákat, de az igazi népünnepély István és János napokon lesz, tekintettel arra, hogy ennek hagyománya van. Mert már 1663-ban bizonyos Martonfalvy György is erre utal: .......Kará tson első napját a Christus- nak, második napját szent Istvánnak, harmadikat pediq szent Jánosnak" — szentelik az emberek, de aztán a továbbiakban óvó inti az emberiséget a tobzódástól eképpen: „ördög, ördög, be sok számtalan Istvánt és Jánost vittél pokolba . .. a sok István és János teli pohara által ... Miért nem hagytok békét azoknak az Innepi hosszú köszöntéseknek...?!’’ Tényleg: miért is nem? Hát lehet ezeknek beszélni? Rab Ferenc ! teményét ugyancsak forróégM ! s egyben ritka pénzek alkotják. ő ugyanis kizárólag gyarmati j pénzeket gyűjt. Az ezüst britindiai drachmán egy turbáno* hindu szeme harciason villan, a holland-jávai forint feze* muzulmánjával néz farkasszemet. Mellettük, haragjukra ügyet sem vetve, búr telepesek apró rézpfenningjei fekszenek. Néhány érdekes kivitelezésű arab dinár vegyül közéjük. Alakjuk általában ovális, a köt alakúak viszont finom csipkézettel dicsekedhetnek. Díszítésül s egyben útbaigazítóul egy- egy Koránból vett idézet keretezi őket. — Ezeket es pénzeket még hajósjnas koromban kezdtem el gyűjteni, méghozzá akaratlanul. Mikor először jártam Aden- ben osztrák koronáimat egy arab kereskedőnél váltottam be helyi pénzre, de sehol sem kaptam érte semmit. Később kiderült, már 50 éve nem használt pénzeket sózott a nyakamba. Még jó, hogy mérgembe*» nem dobáltam őket el! Ezekkel meg a francia megszállók fizettek Szegeden, mikor már elvonultak, megtudták, ezek Algériában, Tuniszban, Szenegálban sem érvényesek! Újabb érdekességek kerülnek elő: Pécs 1920-ban kiadott önálló pénzei közül néhány. A finom rizspapíron élénk sárga népi motívumok keretezik, középütt mélykéken tornyosul a Székesegyház. A többi pénzen a dzsámi, a városháza kidolgozása olyan élethű, eleven: önkéntelenül arra késztetik szemlélőjüket, hogy nézze meg őket még egyszer eredetiben isi Vásár? Bank? Vagy piac? Egyikhez sem hasonlatos ez a kör! Inkább egy hetente megrendezett, spontán elrendezésű kiállítás, tárlat! Olyan, mint egy királyi kincstár állandó kiállítása, ahol még gyarapítani is lehet az egyéni gyűjteményt. De ez utóbbi — ahogy egyik gyűjtő mondta - csupán ürügy arra, hogy hetente ritka és művészi alkotásoknak beillő pénzek seregszemléjével örvendeztessék meg a klubtagok önmagukat, egymást, érdeklődőket és a betévedő látogatókat Zóka László MUNKÁSFIATALOK FELKÉSZÍTÉSE AZ EGYETEMRE. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem KISZ szervezete mintegy 300 munkásszármazású fiatalt készít fel társadalmi munkában az egyetemi felvételire. A felvételi tantárgyakból az egyetem idősebb hallgatói tartanak előadást és konzultációt. A képen: Ferenczi Éva negyedéves hallgató politikai gazdaságtan szemináriumot vezet T fi
