Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-21 / 300. szám
1971 december 21. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Milyen legyen Pécs közlekedése? A belváros nem maradhat tömegközlekedés nélkül Dinamikus lakásépítkezés az öt kiemelt vidéki városban Mielőtt egy szót is ejtenénk •rról, ami pécsi olvasóink nagy részét érthetően izgatja a november 30-án a fenti címmel közölt cikkünk megjelenése óta, idézzünk a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium egy évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott városi közlekedéspolitikai koncepciójából: „A tömegközleke- désnek a lövőben is kiemelt szerepe lesz. Minél nagyobb egy város, s időben és térben minél koncentráltabb utazási igény jelentkezik, az összes utazások annál nagyobb százalékát kell a viszonylag kisebb területigényű tömegközlekedésnek kielégítenie. Ennek megfelelően a tömegközlekedésnek elsősorban Budapest és a nagyobb városok hivatásforgalmában lesz döntő jelentősége. A tömegközlekedés előirányzott részesedési arányának biztosítása — a személygépkocsik számának gyors növekedése ellenére —- szükségessé teszi a tömegközlekedés színvonalának emelését mind eljutás! sebesség. mind kényelem tekintetében ", Majd később, szinte kifejezetten Pécsre alkalmazható- on: „A városokon belül a városközpontokban a közlekedéssel szemben különleges követelmények lépnek fel, mert ott a városi funkciók koncentrálódósa a közlekedési igények koncentrálódását, ezzel a közlekedés helyi igényének nagyobb méretű növekedését eredményezi. A védett, történelmi és városképi értékű épületek száma viszont a legnagyobb, ami a közlekedési terület növelését nagy mértékben korlátozza. E követelmények kielégítése végett szükséges a városközpontok magas színvonalú tömegközlekedéssel való kiszolgálása'". Ez ez utóbbi mondat az. •mi tulajdonképpen feleletet ad mindazoknak, akik levélben és telefonon keresték meg szerkesztőségünket, kérve a belváros jelenlegi tömegközlekedési rendjének fenntartása melletti állásfoglalásunkat. A november 30-i cikkben a belvárosi forgalomótszervezés ügyében tartott értekezlet egyik javaslatát közöltük, ami érthető aggodalmat keltett olvasóink többségében. A javaslat szerint a belváros egyre rosszabb közlekedési viszonyain javítana, ha a Széchenyi teret érintő tizenegy autóbuszjáratot — köztük a mecseki és a pécsbónyai járatokat — kivinnék a város szívéből. De mit írnak erről olvasóink? „Megdöbbenéssel olvastam, hogy a pécsi szakértők a magángépkocsik, Ül. általában a személygépkocsik kitiltása helyett az autóbuszok kitiltására készülnek. Mit jelent ez? — teszi fei a kérdést dr. Gádoros Miklós (Petőfi u. 7.). — Egy szóló autóbusz befogadóképessége általában kb. 60 fő és rendszerint zsúfoltan közlekedik, A követési távolságokat figye- lembevéve egy Ikarusz helyét két személygépkocsi tölti ki, ezek maximálisan 10 embert szállítanak. Melyiknek kell tehát előnyt biztosítani?” Tóth Sándor (Imre u. 7.) szintén sérelmesnek találja, hogy a javaslat „az autóbuszokat kiszorítaná o perifériákra, hogy az autóknak biztosítson helyet”, majd külföldi példákat idéz annak igazolására, hogy éppen a tömegközlekedési eszközök számára kell biztosítani minden feltételt Pécsi példának pedig a ,30:os járatot idézi: „Ennek utazóközönsége a Széchenyi téren mindkét irányban kicserélődik, ez pedig kézzelfogható ‘tömegközlekedési igényt bizonyít. És ezt akarják kielégítetle- lüi hagyni?” „Ha például egy kertvárosi vagy uránvárosi család a Mecsekre akar kirándulni gyerekekkel, csomagokkal, akkor a piac térről gyalog kutyagoljon az Aranyoskútig? Ezt nem! — írja Börzőli Gyula (Anna u, 4.). Lukács Dezső (Bessenyei u. 3.) szintén nem helyesli, hogy a belvárosból ki akarják vonni az autóbuszokat. „Ha ez a javaslat megvalósításra kerülne, nem hinném, hogy a rengeteg utas, akit ez igen hátrányosan érintene, valami különös örömmel venné tudomásul a városi autóbuszközlekedés visszafejlesztését”. Ellenjavaslatként viszont ő is csak azt tudja: autóbuszok helyett a személygépkocsikat tiltsák ki a belváros — közelebbről a Széchenyi tér — forgalmából. Idézzük még levelének befejező sorait: „Reméljük, hogy a belváros forgalmának átszervezése során teendő intézkedések egyértelműen a város és a lakosság érdekeit szolgálják és semmi esetre sem juttatják hátrányos helyzetbe a dolgozókat”. Hát körülbelül így néz ki a helyzet, ahogy levélíróink is írják. Vagy az autóbuszok, vagy a személygépkocsik. Kétségtelen, hogy a belváros, a történelmi városközpont egyre kevésbé képes befogadni a rengeteg gépkocsit. Az is kétségtelen, hogy nagyon kevés megoldási lehetőség kínálkozik. Könnyű helyzetben lennének a forgalomátszervezéssel foglalkozó szakemberek, ha a városmagot olyan úthálózat övezné, amelyre könnyedén rá lehetne terelni a belvárost átszelő forgalmat. De ha ilyen íjthálóza- tunk lenne, akkor nem is okozna most gondot a belváros közlekedése. így aztán tehermentesítésre csak egyetlen mód kínálkozik: az áthaladó járművek számának radikális csökkentése. Legkézenfekvőbbnek pedig a nagy területet elfoglaló, nagy tengelynyomósú — tehát a belvárosi közlekedésre látszólag alkalmatlan — autóbuszok kitiltása. Ezzel azonban a koncepcióra hivatkozva nem lehet egyetérteni. Az pedig egyszerűen elképzelhetetlen, hogy a város szívében tömegközlekedési űrt hozzanok létre, s városrészeket válasszanak el két sem hagyhatjuk figyelmen kirándulni, szórakozni akarókra gondoljunk (bár az ő érdeküket semhagyhatjuk figyelmen kívül), hanem a munkába igyekvőkre, akiknek útjai autóbusz- szal éppen a belvároson át vezet. Őket kényszeresük arra, hogy naponta jelentékeny többletidővel áldozzanak a város közlekedésének oltárán? Ezt nem lehet komolyan gondolni! Azon viszont már érdemes lenne elgondolkodni: vajon szükséges-e, hogy mind a tizenegy járat áthaladjon a Széchenyi téren? Talán mégis létre lehetne hozni a belváros peremén javasolt autóbusz-végállomásokat (esetleg nem éppen a javasolt helyen), ha ezeket egy-egy járattal összekötnék. Ezzel máris jelentékenyen csökkenne a Széchenyi téren áthaladó autóbuszok száma. De azon is érdemes elgondolkodni: szükséges-e, hogy minden személygépkocsi tiszteletkört (vagy köröket!) tegyen a Széchenyi téren, sokszor a parkolás lehetőségének legkisebb reménye nélkül. Nyugati nagyvárosokban, ahol a közlekedő személygépkocsik száma már valóban elviselhetetlen, jó szóval, plakáttal intik a belvárosba igyekvőket: gépkocsi nélkül könnyebb! A pécsi belvó ros peremén vannak parkoló helyek és talán lehetne n\éc újakat is létesíteni. Egyrészrő ezeket kellene megfelelően pro pagálni és vonzóvá tenni, másrészről a belváros exponált for galrai helyein határozott parkolási tilalmat elrendelni, vagy c várakozási idők csökkentésért parkolási díjat szedni. Mer személygépkocsi nélkül Pécset is könnyebb bejutni a belvá rosba. Milyen legyen hát Pécs közlekedése? Néhány olvasónk levele alapján a gondok egyikéről elmondtuk a véleményünket A belváros közlekedési rendjt azonban nem csak erre az égi kérdésre — autóbusz vagy személygépkocsi? — szorítkozik Az egyéb problémákkal kapcsolatban is várjuk olvasóink le veleit. H. L Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium felmérése szerint az országos lakásszükséglet 53 százaléka hat városban — Budapesten, Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Pécsett és Szegeden — jelentkezik. A népgazdasági terv tekintetbe vészi e gyorsan fejlődő, fontos ipari központok átlagosnál nagyobb lakáshiányát, s ezért az említett százalékos aránynál is nagyobb hányadot juttat részükre a központi lakásépítési keretből. A felépülő új lakások lényegesen enyhít'k majd a hiányt, de a ^eljes megoldást természetesen még nem teszik lehetővé, éppen azért illetékes helyen továbbra is indokoltnak tartják, hogy a kiemelt városok tanácsai is többet tegyenek egyrészt a központi eszközök és a saját erőforrásaik hatékonyabb kihasználásáért, másrészt a helyi lehetőségek fokozott felderítéséért. Célszerű volna, ha az ed- j diginél jobb együttműködés i alakulna ki e tekintetben a ! házgyárral vagy panelüzemmel i rendelkező építőipari vállalo- | tok és tanácsok között. Minde- i nekelőtt gazdaságosabb megoldásra kell törekedni, s ki kell küszöbölni az indokolatlan ragaszkodást a drága toronyházakhoz, vagy az átlagosnál nagyobb és bőkezűbben felszerelt lakásokhoz. Az MTI munkatársai az ide' lakásépítési terv teljesítésével s a jövő évi kilátásokkal kapcsolatban kérdéseket tettek fel a kiemelt vidéki városok illetékes vezetőinek. PÉCSETT Megszűnt az a rendkívül hátrányos összhang-hiány, amely az elmúlt évben jellemezte a beruházások, a tervezők és a kivitelezők kapcsolatát. Javult a beruházások előkészítése is. Ennek köszönhető, hogy amíg tavaly csak 614 új otthonba költözhettek be a lakók, addig az idén már 1090 lakás készült el, s ebből 640 a város új negyedében, a Pécs déli részéhez kapcsolódó Kertvárosban. Nem kevésbé biztatóak a jövő évi kilátások sem. 1973-ban 1114 lakást kívánnak átadni. A terv megvalósuláso szempontjából döntőnek tartják, hogy máris valamennyi lakóház építését megkezdték. A szemmel látható javulás egyik fontos elemének tartják, hogy sikerült megoldani a koncentrált építést. MISKOLCON A IV. ötéves terv időszakában eredetileg 11 900 lakás felépítését akarták megoldani. A végrehajtás során már kezdetben sok gond jelentkezett, főképpen a rendelkezésre álló pénzeszközök és a kivitelezés tekintetében. Az adott helyzet realitásai végülis szükségessé tették a terv módosítását. Eszerint a megépíthető lakások számat 9000-ben állapították meg A módosított tervnek megfelelően tavaly és az idén összesen 3251 lakás készült el, jövőre pedig 1871-et szerelnek össze házgyári elemekből. Az új lakások zöme a diósgyőri városközpontban és az összekötő városrészben épült, de készen vannak az első házak a tervezett új avasi lakótelepen is. A város vezetői biztosra veszik hogy az említett módosított tervet sikerül hiánytalanul végrehajtani. SZEGEDEN A IV. ötéves terv időszakára tervezett több mint 9000 lakásból mintegy 6000-et építenek fel a központi keretből. Eddig 2500 készült el, de az év végéig előreláthatóan eléri c 3000-et a tervidőszak elejétől épített lakások száma. Jövőre, mint a városi tanács illetékes vezetői elmondták, több mint 1500 lakást szándékoznak tető alá hozni, többségükben házgyári elemekből. Az építkezésekkel jelentősen tovább bővülnek a város új lakónegyedei, köztük az olajmező közelében épülő Tarján negyed. Erre az új lakótelepre mór eddig 15 000-en költöztek be. Tovább bővül Szeged testvérvárosáról — Odesszáról — elnevezett lakónegyed, s ugyanakkor még egy új lakótelep építését kezdik meg 1975-ig. DEBRECENBEN Az egykori cívis város aiculoi ] tát is gyors ütemben változtat« I jók a nagyarányú lakásépítő | kezések. Ez az átalakulás különösen a házgyár üzembehelyezése után gyorsult meg. Éne az esztendőre - célcsoportos beruházásból — 1581 lakás építését irányozta elő a Városi Tanács, de mint elmondották ebből 115 felépítését nem vállalta az építőipari vállalat. Jövőre ugyancsak első helyen szerepel a város ' beruházási programjában a lakásépítkezés. A tervek szerint célcsoportos beruházásból 1533 lakást hoznak tető alá. Több mint 1200 it házgyári elemekből szerelnek össze. E program végrehajtásával két új lakótelep építését fejezik be a városban. Elkészül a Csapó utca „kiegyenesítése” s így a jövő évtől az Arany Bika szállótól egyenes út vezet majd a Gördülócsapágy Művekig. Ugyancsak befejeződik az úgynevezett Burgondia telep építése, s ugyanakkor hozzákezdenek a város központjában egy új modern negyed kialakításához. GYŐRÖTT Évente mintegy 1200—1500 család költözik a tervidőszakban új otthonba. Az elmúlt év- ; ben 1486, az idén pedig 1614 ! nagyrészt házgyári panelekből 1 kialakított lakást adtak, illetve adnak át. A lakások többsége koncentráltan épül. Az így kialakuló új lakónegyedben — Ady-városban — jövőre 1318 otthon készül el, s ebből 845 tanácsi rendelkezésű lesz. A győri lakásépítkezések érdekessége, hogy mind szélesebbkö- rűen használnak fel paneleket magánépítkezésre is. Jövőre például 360 magánlakást szerelnek majd össze panelekből a városban. Ünnepség a GÁZMŰ-ben Rekordidő alatt elkészült az új benzinbontó Elkészült a Dél-Dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat új, napi 50 ezer köbméteres teljesítményű benzinbontó berendezése. Pécs város harmadik benzinbontó berendezése december 15-én kezdte meg a próbaüzemelést. Ez alkalomA Csepelek természetes halállal halnak... „Autótemető“ A kopott nagy autónak ez volt az utolsó fuvarja: a hátán behozta a telepre a még ko- pottabb, esetlen kis teherautót. Itt maradt mindkettő - mozdulatlanok már hónapok óta. Egyszer, majd ha sorra kerül, megpróbálják még rávenni, hogy a saját lábán menjen a „vesztőhelyre”, a bontótelepre . . . Egy esztendővel ezelőtt, amikor megnyitották Pécsett, a Szigeti úton az AFIT XIV-es Autójavító Vállalat használtgépko- csi-telepét, olyan irdatlan nagynak tűnt az udvar, hogy szinte elveszett benne az a 15—20 fáradt teherautó, ami az akkori készletet jelentette. Most az udvar veszik el, keréknyomnyí helyet alig lelni, mindent elfoglalnak a legkülönbözőbb korú, rendeltetésű, állapotú teherautók. Jelenleg 180 kocsi áll, eza vedlett ármádia, s csak azért nem nagyobb a készlet, mert a telep nincs gumiból, a terjeszkedésnek útját állják a hórak ... Ez azt is jelenti, hogy Dél-Dunántúlon — ekkora a pécsi telep vonzásköre — nem olyan egyszerű dolog megszabadulni az agyonhajszolt, elfáradt tehergépkocsiktól. Várni kell míg a bontó megemészt egy-egy autót, s csak akkor jut hely a jövevénynek. Hiába, rendnek kell lenni a temetőben is . .. Egykedvű nyugalommal állnak a kocsik, az élet legcsekélyebb jele nélkül. Némelyik már arra sem ügyel, hogy tartsa magát: leeresztett gumiabroncsain terpeszkedik, magatehe- tetlenül. Ide jutott a tűzoltóautó is. Ordító piros színe még megkapja az embert, szinte biztatná, „menj innen, rohanj!'1 — de ez már csak a képzelet játéka ... Kopottak és megviseltek, de némelyik még tartja életében viselt rangját: „Bútorszállítás” hirdeti az egyik, színes reklám- szöveggel, telefonszámmal, „Műszeres kocsi" hivalkodik a másik, pedig már-már autó mivoltától is megfosztották ... Kevés kocsi éri meg a tisztes öregkort, — a koravén fiatalok viszont elég gyakoriak a telepen. Itt van például az a román kis teherautó, amelyik a TV 51 elnevezésre hallgat: alig egy esztendős típus, és már több is itt végezte- a telepen. A Csepelek „természetes halállal" halnak, — ebben az időben tűnik el az utókról a 350-es, 352-es típus, de a 420-asok közül is sokat már csak alkatrészként lehet hasznosítani. Találkozhatunk itt az egész Robur családdal, a legelső típusú Gránitok utolsó útja is ide vezetett, tépett tüdővel pihegnek az egykor dögerős Tátra 111-esek, mellettük öreguras komolysággal egy, a negyvenes évek divatját őrző KRAZ kocsi»«« A matuzsálemnek külön tisztelet jár, olyannyira, hogy már lelopták róla a szép, fényes márkajelvényt. Azon pedig a következő szöveg állt: VILLEME. Aki kicsit is járatos az automobilok történetében, annak nem kell kétszer mondani ezt a márkát, s azt sem, hogy ennek egyik még mindig életképes képviselője előtt le a kalappal. A második világháború elején is vígan poroszkáló teherautó most sem szorul mások segítségére — maga megy majd a bontótelepre, ha ütött az órája. — Még egy fut ebből a típusból Magyarországon — mondja Ambrusics Ferenc telepvezető —, de az is itt fogja végezni néhány hónap múlva. Ebből még szedünk alkatrészeket, a másik már biztos a kav-hoz kerül. Feldarabolják.. A behozott kocsikat alaposan megvizsgálják, s ha akad közöttük menthető, megtesznek mindent annak érdekében, hogy egy soványabb erszényű vállalat, szövetkezet tulajdonaként tovább poroszkálhasson az utakon. Felújítják, rendbehozzák, eladják, — elég nagy az érdeklődés a használt tehergépkocsik iránt is. A pécsi telep, alig több mint egy esztendő alatt ötmillió forintot forgalmazott „viseltes" tehergépkocsik eladásából ... A fáradt motor már nem egyéniség, — de nem értelmetlen a halála: apró alkatrészeivel segít, hogy az életképesek tovább futhassanak az utakon... =*> D, Kőn?» bál tegnap délután a Dél-Dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat Felszabadulás úti kultúrtermében ünnepséget rendeztek, melyen megjelent Hock Márton, a Megyei Párt- bizottság munkatársa. Fessel Tibor, a vállalat igazgatója köszöntötte az új gázgyártó berendezés építésében résztvevő dolgozókat, majd pe- ( dig Borza Endre, a vállalat termelési osztályvezetője idézte fel az építés fontosabb mozzanatait, értékelte az építők, szerelők munkáját. Az elmúlt év májusában határozták el, hogy a vállalat saját tervezésében és kivitelezésében benzinbontót építenek. A munkák ez év elején kezdődtek meg. Az új gázgyártó berendezés kazánját és műszereit a Cifuindus olasz cég szállította, a többi alkatrészt a Mecseki Szénbányák komlói üzeme készítette. Az építési munkában a vállalat gázhasznosítási és szerelő részlegének, va lamint a karbantartó részlegének és a Hőtechnikai Vállalatnak a dolgozói vettek részt. Munkájukat dicséri, hogy a szereléssel rekordidő, negyven nap alatt végeztek. Az igen jól megszervezett munkának, vala mint a Pécs Város Tanácsa segítőkészségének köszönhető, hogy az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt 20 millió forintos beruházással létrehozott benzinbontója december 15-re elkészült. A berendezés .1973 januárjában kezdi meg a folyamatos gáztermelést. Az új benzinbontó üzembe lépése a város gázellátását zökkenőmentesebbé teszi, valamint így lehetőség nyílik arra, hogy a jövő év első hónapjaiban megszüntessék a szénfeldolgozásból nyert gázelőállítást. Az ünnepséo második részében Fessel Tibor, a vállalat igazgatója a benzinbontó építésében kiemelkedő munkát végző dolgozóknak 50 ezer forint céljutalmat nyújtott ófe \ * I
