Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-17 / 297. szám
Heti iegyzetünk Sport és nevelés Tulajdonképpen nem is szabadna a két fogalmat egymástól különválasztani, hiszen a sportolás önmagában is a nevelés, az emberformálás egyik eszköze. A sporttevékenység végső soron azért gyökerezhetett meg az ember életében, mert alkalmas eszköz volt arra, hogy önmagát formálja, a pusztán fizikai tevékenységen túl segítségével a jellembeli jó tulajdonságokat fejlessze ki önmagában, és segítsen felszínre hozni a legszebb emberi erényeket. Az sem véletlen, hogy időről időre a sportélet fórumain napirendre kerül a nevelés ügye. Mert az egyre inkább az emberi teljesítőképesség végső határai felé haladó sportbeli eredmények könnyen feledtethetik, hogy a nagy cél nem a bármi áron elért új világcsúcsok, hanem az ember életének kiteljesítése az eddig elérhetetlennek tartott csúcsok meg- ostromlásával. Két nézet ütközik itt tulajdonképpen. A; egyik: mindegy, hogy ki, csak nagy eredményt érjen el. A másik: teljes értékű ember legyen az, aki a csúcsokat meghódítja. Ilyen, már-már durván leegyszerűsített megfogalmazás persze nem igen hangzik el. Ámbár durva példa azért akad. Bizonyára sokan emlékeznek még arra, hogy komolyan fontolgatták München előtt, indítsák-e az USA színeiben a börtönben ülő ökölvívót, esetleg úgy, hogy fegyőrök kísérjék a srorítóig. A sport nagy nyeresége, hogy a tervből nem lett semmi. Kevésbé durva példák is akadnak. Ugyan ki ne hallót* volna arról, hogy valakinek sportbeli eredményeiért eV ’ *ék emberi fogyatékossá- c~"? Ki ne hallott volna „jogaikkal” visszaélő sportoló-sztárokról? Vagy éppen a legújabb esemény: sportolók cserbenhagyták egyesületüket. Ezekkel szemben gondolom mindenkinek jóleső érzés olvasni, vagy hallani azt, hogy sokan, akik valóban a csúcsokra jutottak, akik valóban dicsőséget szereztek hazánknak sportbeli tevékenységükkel, nem csupán rekordgyártó gépemberek, hanem munkájuk, társadalmi tevékenységük alapján is megbecsülést érdemeltek ki. Ugyanilyen jóleső dolog olvasni, hogy a „Jó dolgozó — jó sportoló” és a „Jó tanuló — jó sportoló” versenyek győztesei is évről évre a legjobb eredményt elért sportolók közül kerülnek ki. ök példázzák azt, hogy ahol a sportot nem öncélú tevékenységnek tekintik, ott minden tekintetben remek emberek formálódnak a sportkörökben. Sportéletünk egyik fő célki- tűzése, hogy mindenütt, és mi- nél több kiváló ember forrná- lódjék az egyesületekben. Ezért is került az MTS megyei tanácsa elnökségének napirendjére ismét a nevelés problémaköre. Az egyesületek elé állított feladatok szinte önmaguktól adottak. A nevelést az egyesületi tevékenység szerves részeként kell kezelni. Ne csupán a fegyelmi ügyek tárgyalása jelentse a „neveléssel való foglalkozást”, hanem a KISZ és a társadalmi szervek együttműködve széleskörű kapcsolatokat alakítsanak ki a tagságukkal. A figyelem ne csupán a sportolók sportbeli tevékenységére terjedjen ki, hanem a munkahelyen, iskolában végzett munkára is. A sportolók családi élete, művelődése, általános emberi magatartása legyen ugyanolyan fontos egyesületi ügy, mint a „sportszakmai” tevékenysége. Kicsit leegyszerűsítve, nemcsak egyszerűen a sportember, hanem egyúttal a szocialista ember formálóivá is kell válniuk a sportegyesületeknek. — K — Teremgondok Pécsett Jubileumi közgyűlést tartott a Komlói Bányász Ifj. Stier József, a Komlói Bányász el nőké ünnepi megemlékezését mondja. Fotó: Arató László A fennállásának 50. évét ünneplő Komlói Bányász Sportklub szombaton délután a Komlói városi Tanács dísztermében tartotta jubileumi közgyűlését. A közgyűlés elnökségében helyet foglalt Hartmann János, a Komlói városi Pártbizottság titkára, Gallusz József, a Komlói városi Tanács elnöke, Kesz- ler Frigyes, a Mecseki Szénbányák Pártbizottsága osztályvezetője, dl. Csernus Kálmán, az MTS Megyei Tanácsa elnöke, Pintér József, a Mecseki Szénbányák osztályvezetője, Tóth Bódog, a Komlói Bányász alapító tagja. Fekete János, a Komlói Bányász elnökségi tagja köszöntötte a jubileumi közgyűlésen megjelent sportolókat, vezetőket, aktívákat. Az ünnepi megemlékezést ifj. Stier József, a Komlói Bányász elnöke tartotta. Kegyelettel beszélt az alapítókról, akik 50 évvel ezelőtt, 1922. december 16-án, megalapították a Komlói Bányász elődjét, a KSE-t. Kollár Gyula, Döme István, Háhn János, Herná- di-Hodina Dezső, Chalupa Róbert, Késmárki Ákos, Timkó Gyula, Fényes László és Tóth Bódog voltak az első elnökség tagjai. Közülük mór csak egyetlen hírmondó van, Tóth Bódog, aki most megjelenésével is megtisztelte a közgyűlést. A Komlói Bányász Sportkör félévszázados működése egybeforrt az egykori kis bányászfalu fejlődésével, növekedésével. Stier József köszöntötte a sport; vezetőket, sportrajongókat, akik önzetlenül fáradoztak és szegényes körülmények között is vállalták az úttörő szerepet. Az alapítók után jöttek a fiatalok, akik munkájukkal, tevékenységükkel mindig hozzájárultak a bányászsport fejlődéséhez. De nem kisebb azoknak az érdea város alapításával, fejlődésével. Az, ünnepi beszámoló elismeréssel emlékezett meg azokról a bányászokról, munkásokról, műszakiakról, akik áldozatvállalásukkal, nehéz bányamunkával, szorgos tevékenységükkel teremtik meg a sport anyagi feltételeit. A Komlói Bányász Sportkör elnöke köszönetét mondott a Mecseki Szénbányák gazdasági, politikai, társadalmi szerveinek, az MTS Megyei Tanácsa, Komló város Tanácsa vezetőinek,- hogy segítségükkel, támogatásukkal előbbre vitték a bányászsport fejlődését. Tóth Bódog, az alapító tagok nevében köszöntötte a jubileumi közgyűlést, dr. Csernus Kálmán, az MTS Megyei Tanácsa elnöke tolmácsolta, az MTS Országos Tanácsa Elnöksége és az MTS Megyei Tanácsa Elnöksége üdvözletét. Gallusz József, a Komlói városi Tanács elnöke emelkedett ezután szólásra és méltatta a bányász sportkör eredményeit, tevékenységét. Pintér József a Mecseki Szénbányák gazdasági, politikai vezetőinek elismerését hangsúlyozta felszólalásában. Buus Gyula, az aktív sportolók nevében köszöntötte a jubileumi közgyűlést. Mérei László, a Pécsi Bányász Sportkör ügyvezető elnöke sportköre és a társegyesületek nevében üdvözölte a megjelenteket. A közgyűlés végén az MTS Országos Tanácsa, a Komló városi Tanács, a Mecseki Szénbányák Igazgatósága és a Komlói Bányász Sportkör Elnöksége jutalmait és kitüntetéseit adták át az eredményesen dolgozó társadalmi aktiváltnak, a jó eredményeket elérő sportolóknak, és a bányászsport fejlesztésén fáradozó önzetlen veterán sportvezetőknek. Már tíz éve is a teremhiány jelentette a legnagyobb akadályt Pécs sportéletének nagyobb ütemű fejlődésében. Leszámítva néhány egyesületet: Pécsi VSK, Komlói Bányász, PEAC, sem a nagy, sem a kis egyesületek nem rendelkeznek megfelelő fedett létesítményekkel. Hogyan oldják meg téli teremgondjaikat egyesületeink? — ezzel a kérdéssel kerestük fel Pécs négy egyesületének vezetőit. Mérei László (Pécsi Bányász): Nehéz a dolgunk. Nehezebb mint tavaly. Ugyanis jelen pillanatban mindössze két lehetőség között választhatunk. Igaz, a Pécsi VSK rrfindennap 10 órától fél 2-ig rendelkezésünkre bocsátja a vasutas-csarnokot, ennek ellenére ez csak a minőségi szakosztályaink első csapatainak edzéseit oldja meg, sőt azt sem teljes mértékben. Nem beszélve a magas bérleti díjról. Tárgyalunk a Gépipari Technikummal is, ahol előreláthatólag heti 2—3 alkalommal tudnak sportolóink edzeni. A meszesi általános iskola nem tud termet biztosítani, így marad a sportházunk kis-kondicio- náló terme, amely különben a súlyemelőink és birkózóink otthona. Itt a színpad lebontásával próbálunk megfelelő edzőtermet létrehozni. További terveinkben még e terem bővítése szerepel. A költségvetésünkben a teremhasználati díj több mint 40 ezer forinttal szerepel. Bódi Dezső (Pécsi Ércbányász): A tavalyihoz képest javult valamit a helyzetünk. Némi átszervezéssel, kosarasaink edzéseinek az Építők úti iskola tornatermében tartandó edzéseinek csökkentésével sikerült elérni, hogy újonc NB l-es kézilabdázóink kétszer használhassák a termet. Sajnos, a vasutascsarnokban már csak heti két alkalommal — akkor is délelőtt — van edzési lehetőségünk. Rendelkezésünkre áll még az Acsádi úti iskola tornaterme heti háromszor, valamint a Tanárképző Főiskola tornacsarnoka a tanítási szünetek délelőttjén. Ozemeink, s szocialista brigádjaink éppúgy támogatják ezen iskolákat, mint a Pécsi Bányász esetében, bérleti díjunk mindezek ellenére — beleértve az uszoda-díjat is. közel jár a 100 ezer forinthoz. Pető Imre (Pécsi Vörös Meteor): Női és férfi röplabda csapataink teremhasználata megoldott, ök a Tiborc utcai ' iskolában kaptak megfelelő óraszámra teremhasználatot. Nő! kézilabdázóinknál, éppúgy mint a szabadtéri pálya és az előző évi teremlehetőségek korlátozottak. Jelenleg a Leöwey Gimnázium tornaterme látszik a legjobb megoldásnak, ahol lányaink heti háromszor kaptak edzési lehetőséget. Költségvetésünknek mintegy a negyedét- ötödét teszi ki a terembérleti és használati díj. Farkas László (Pécsi BTC): Női kéziladázóinknak heti két alkalommal tudtunk teremedzési lehetőséget biztosítani a Jókai utcai általános iskolában. Egyszer egy, második alkalommal két órára. Labdarúgóinknak még a mai napig nem sikerült termet szerezni, asztaliteniszezőink pedig az üzem kultúrtermében találtak otthonra. A FERENCVÁROS KERÜLT AZ ELRE MISKOLCON Szombaton délután a miskolci sportcsarnokban folytatódott a Képes Sport terem-labdarúgó tornája. Vasas—Diósgyőr 3:2 (2:1), Góllövők: Komjáti, Kovács F. és Gass, illetve Kolláth és Vass. Ferencváros—Tatabánya 6:1 (2:1). Góllövők: Szőke (3), Bálint. Juhász és Tóth K. (öngól), illetve Takács. MEGYEI *. OSZT. IABDARÜGO-BAJNOKSÁG ALLASA KELETI CSOPORT 1. tL Carbo» 12 10 1 1 60-18 n 2. Olasz 12 9 1 2 29-17 19 3. Villány 12 8 1 3 25-22 17 4. Pécs várad 12 6 4 2 31-18 16 5. Lippó 12 6 2 4 20-14 14 Szál ante 12 5 4 3 28-22 14 7. Hosszúhetény 12 4 5 3 24-18 1 3 8. Hidas 12 3 5 4 14-19 11 9. Bár 12 3 4 5 22-30 10 10. K. Kőbánya 12 3 3 6 26-24 9 11. Vókány 12 3 2 7 18-25 8 12. Bükkösd 12 3 1 8 22-25 7 13. Palotabozsok 12 2 1 9 15-50 5 14. Magyarszék 12 1 2 9 20-42 4 NYUGATI CSOPORT 1. P. Postás 12 12 __ — 43-T1 24 2. Vajszló 12 10-— 2 58-15 20 3. Pogány 11 7 3 1 25-13 17 4. Drávafok 11 7 1 3 33-13 15 5. Görcsöny 12 6 1 5 33-27 13 6. Szentdéncs 11 5 2 4 19-16 12 7. Szentlőrinc 10 5 1 4 18-24 11 8. Szentlászló 12 4 2 6 16-23 >0 9. Drávaszabolcs 12 4 1 7 22-29 9 10. Bogádmindszt. 12 4 1 7 13-26 9 11. Kétújfalu 11 3 2 6 24-38 8 12. Szabadsztklr. 12 2 3 7 10-28 7 13. Baranyahídv. 12 2 10 12-31 4 14. Egyházash. 1C 1 1 10 20*52 3 Egy nap a Tanárképző Főiskola testnevelési tanszékén 35 végzős évente — Tanári és edzői oklevél együtt Fennállásának negyed évszázados jubileumához érkezik a Pécsi Tanárképző Főiskola 1973-ban. A főiskolán a testnevelés mint tanári szak kezdettől fogva szerepel. Igaz, 1948-ban csak kiegészítő szakként szerepelt, de 1950-ben egyenrangúságot nyert. A jelenlegi két szakos formában a testnevelés a biológiához és me sem, akik 1945-ben szinte j földrajzhoz, valamint három a semmiből teremtették újjá . , , , , . „ .. . . . . . v _ idegen nyelvhez: oroszhoz, neKomlon a banyaszsportot. Kom- | , lón a sportkultúra kibontako- i methez és delszlavhoz kapcso- zása, terebélyesedése egyidős j lódik. A statisztika szerint a biológia—testnevelés és földrajz-testnevelés szakokra nem ritkaság a hétszeres-nyolcszoros túljelentkezés. Átlagban évente 35 hallgató | kap általános iskolai testne- j velő tanári oklevelet. A tanszék oktatóinak létszáma 13, az ő munkájukat segítik az óraadó tanárok. A tanszék tanárai vezetik a nem testnevelés szakosok testnevelés óráit is. Mai sportműsor Kosárlabda. NB I. mérkőzések: Szigetvári ÁFÉSZ—Kecskeméti Dózsa. női csapatok, Szigetvár, 11.00. Szolnoki Vörös Meteor—PVSK, női csapatok, Szolnok, 10,30. Asztalitenisz, Az országos Ifi. osztályú egyéni bajnokság a legjobb pécsi asztaliteniszezők részvéte léve1, Budapest, 8.30. Vivas. A PEAC I. osztályú minősítő párbajtőrversenye. Egyetemi Tornacsarnok, 9.00. Az országos ifjúsági és serdülő egyéni vívóbajnokságok versenye a pécsi sportiskolások részvételével, Budapest, 9.00. Röplabda. NB 1. mérkőzés: Miskolci Vasutas—PEAC, női csapatok. Miskolc, 10.00. Tollaslabda.-A városi férfi, női, és vegyespáros bajnokság, Műszaki Főiskola tornaterme, 9.00. Látogatásunkkor Szigeti Lajos docens, tanszékvezető helyettes vállalta az „idegenvezető” szerepét. — A testnevelési tanszéken elméleti és gyakorlati képzés folyik. Az elméleti tárgyak között szerepel a testnevelés elmélete, a testnevelés módszertana, anatómia, élettan, egészségtan, biomechanika valamint a sportszerverés. A sportágak közül atlétikával, tornával, modern gimnasztikával, úszással, kézilabdával, röplabdával, labdarúgással, kosárlabdával és testnevelési játékokkal foglalkozunk. Ezenkívül valamennyi hallgató részt vesz egy egyhetes vízi- és sítáboron. Az elsajátítandó tananyag az általános iskola tantervi anyagától függő. Az óraszám félévenként változó, de nem emelkedik a heti 9 fölé. A lényeg, hogy minél önállóbbak legyenek a hallgatók. Az órákon az oktató tanár megadja a feladatokat, amelyeket aztán a hallgatók a kötelező óraszámon felül elvégeznek. A felvételit orvosi vizsgálat előzi meg, melyet dr. Barton József adjunktus, a főiskola sportorvosa végez. Ezután következik a gyakorlati jellegű feladat. Az úszás és a torna ad egy pontszámot, az atlétika és a sportjátékok szintén egy pontszámot képeznek. A követelmény nem a verseny- sport szintjén mozog. A testnevelő jelölteknél nagyon fontos, hogy olyan mozgáskészséggel rendelkezzenek, amely lehetővé teszi a tanári munkához elengedhetetlenül szükséges mozgásanyag elsajátítását. December végén kezdődnek a félévi vizsgák. Az utolsó órákon még lehet javítani a gyakorlati jegyeken. A tornateremben elsőéves lányok gyakorolnak felemáskorláton, gerendán és talajon, hogy aztán Hecken- berger Istvánné adjunktus előtt még egyszer bizonyíthassák, ők jobb jegyet érdemelnének. Ilyenkor osztályozás előtt van még egy kis segítség is, a tanárnő ad néhány tanácsot. Megkezdődik az osztályzás, van aki szomorúan veszi tudomásul, hogy nem sikerült javítani, van aki viszont jól időzített. Lábadi Mária biológiatestnevelő szakos hallgatónak nem okozott gondot a torna gyakorlati, jelessel zárt, neki a kézilabda volt nehezebb. Igaz, ott se kellett szégyenkeznie, négyes eredményt ért el. Várkonyi Judit a testnevelés mellé a földrajzot választotta. Jutkának az úszás megy legjobban. Érthető, hisz az Ércbányász versenyzője. — Tornából sokat kell gyakorolnom — mondja —, de azért a vizsgára összeszedem magam. Ez később az osztályzatból ki is derült. A lányokat az elsőéves fiúk váltották a teremben. A gyűrűn bekötött kézzel Pers Tamás gyakorolt. Panaszkodott, hogy fáj a keze, feltörte a szer.- Nem baj, a jó tornász a fájdalomra is nevet - jegyezte meg tréfásan Farkas György docens. Káplán István földrajz-testnevelés szakosnak gyengébb oldala a torna. Teniszezik, a labdajátékok közelebb állnak ho*. zá. — 7,6-ov gyakorlatot kell bemutatnom korláton, ez a minimum. Remélem sikerül — mondja, majd felkészül a gyakorlatra. Nagy az öröm, amikor megtudja, teljesítménye 8,1 pontot ér. Az elsőévesek után a negyedéveseké a terem. Duchnovszky Istvánné tanársegéd röplabdából osztályoz. A röplabda egyéves anyag, a hallgatók az alapokból vizsgáznak. A jegyek j változóak, van aki jól elsajátí- 1 tóttá az anyagot, van akinek kevésbé sikerült. A találomra j kiválasztott hallgató, Pichler Imre — „civilben” a PEAC lab- darúaója — jóra vizsgázott, ö egyébként azok közé tartozik, aki a tanári oklevél mellé edzői minősítést is szerez a negyedik év végén. Huszonöt éve látja el a Dunántúlt általános iskolai testnevelő tanárokkal a Pécsi Tanárképző Főiskola. Ma már nemcsak tanári oklevelet, hanem edzői minősítést is szerezhetnek a hallgatók. így a szó szoros értelmében sportvezetésünk egyik utánpótlás-bázisa az intézmény testnevelési tanszéke. Lázár Lajes í É
