Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-17 / 297. szám

Péntek este egy párizsi szupermarketben Tíz csapda Afrika —A tenyerén hord... A fehérek szeretik a fekete kontinenst.. Fekete-Afrtka függetlenségé­nek tíz esztendeje utón több or­szágban ismét fehérek vették ót a parancsnoki posztokat, ök irányítják a gazdasági ter­vezést, 'határozzák’ meg egyes politikusok pályafutását, diktál­ják az árakat. Számos afrikai országban ma több ■ a fehér lakos, mint a gyormati időszak­ban. Sokan közülük ugyanazok, akik a gyarmati idők funkcio­náriusai voltak. Általában ke­zükben vannak a beruházások, a hadsereg kiképzésének irá­nyítása, az iskolaügyek, mint például Nairobiban az ango­loknak és Abidjánban a fran­ciáknak. Vagyis a gyarmatosí­tók nagy parádéval kivonultak a főkapun és visszatértek o hátsó bejáraton. Elefántcsont-parton például a gyarmati időkben 12 ezer fran­cia élt, ma negyvenezer. Ga- bonban a francia kolónia 4500-ról 13 ezerre emelkedett Nigériában ugyancsok több fe­hér van, mint azelőtt. Kongó­ban 90 ezer belgából már visszatért 50 ezer. Ezek az em­berek szeretnek a fekete kon­tinensen élni, mert olyan éie- tet biztosít számukra, amelyiől odahaza álmodni se mernének. Egy technikus Afrikában dol­gozván villában él és boy szol­gálja ki. lány vigyáz a gyere­kére és kertész dolgozik a há­zában. Egy vegyesvállalkozás fehér titkára kétszer több fize­tést kap, mint a bennszülött igazgató. Ali Mazrui kelet-ct- rikai professzor szerint „adtak az afrikaiaknak egy himnuszt, egy nemzeti lobogót, egy szé­két az ENSZ-ben, de a lényeg maradt: folytatják a manipulá­ciókat." Mindezt azért,^mert az afrikaiak fehér szakértők nél­kül nem tudnák működtetni légi közlekedésüket, elektro­mos erőműveiket, s az egye­temek becsukhatnák kapuikat, hiszen az oktatók 60—90 száza­léka ugyancsak fehér. Az afrikai export 90 százalé­kát nyersanyagok adják, ame­lyeket főként a gazdag nyugati országok vásárolják fel, de ők határozzák meg az órát a ká­vénak, a kakaónak, a szizál- nák is. Ezzel szemben évről évre drágábbak a gépkocsik, gépek és szerszámok. 1960-ban például egy tonna kakaóért 1200 kilogramm cementet tud­tak vásárolni, viszont 1965-ben már csak 450-kg-at Az afri­kaiak számára a neokolonializ- mus azt jelenti, hogy a „tech­nológiai hatalmat” gyakorolják felettük. Angliábon például Sir Alexander Cohen, aki hajdan a gyarmatügyi minisztériumban Mi az igazság a kínai akupunktúrából? Tűvel szúrják és mosolyog az afrikai ügyeket irányította, most a technológiai miniszté­riumot vezeti, amely a volt gyarmati országok „technikai segélyezését” szervezi. A ka­pitalista Európa szakemberei­nek ezrei találnak alkalmazást az afrikai hadseregekben, a rá­dióban, sajtóban, az egészség- ügyi hálózatban. A francia ok­tatók száma például az 1960 évi 2750-ről 10 ezerre nőtt. Nem csoda tehát, hogy bizo­nyos afrikai vezetők elkezdik utánozni fehér pártfogóikat. Az angol nyelvű burzsoázia pél­dául ötórai teát tart és kriket­tet játszik. A bíróságokon és a parlamentben ugyanolyan kö zépkori talárt visel, mint angol példaképeik. A nyugat-afri­kai és egyenlítői-afrikai fran- cofon országok bankjainak székhelye például ma is Pá­rizsban van. A nyugatnémet cégek angol, francia és belga cégek segítségével igyekeznek megkapaszkodni, mert hisz ők az újonnarj jöttek... Az igazi kizsákmányolás azonban a nyersanyagok kitermelése és ki­szállítása révén történik. Mau­ritánia jövedelmének 90 száza­lékát vasércexportból, Ghana kakaó- és faexportálásból, Uganda jövedelmének 75 szá­zalékát kávé és gyapoteladás­ból szerzi, mialatt a nyers- anyagárak csökkennek a világ­piacon. A kávé ára csupán 1970—71 években 15 százalék­kal csökkent. A szerszámgépek ára viszont 16 százalékkal nőtt. Ezek a veszteségek egyáltalán nem kompenzálhatok a kapott „segélyekkel". A francia, angol, belga, amerikai és kanadai szakértők­kel együtt újraszerveződték a faji étkülőnülés- helyei.' Fort Lamy-ban például vannak uszo­dák és éttermek, amelyeket fe­hérek Számára tartanak fenn. A fehét gőg megnyilvánulásai se ritkák, mint például amikór a kanadai szakértők f^vid nad­rágban mentek el a köztársa­sági elnök fogadására. A Tele-' ségek pedig -az örökös problé­ma felett siránkoznak: kinek ml-' lyen „boy” és szakács jutott. Mindez pédig olvasható vőlf a Jeune Afroque című amerikai folyóiratban ... A pekingi orvosi kollégium­ban a kínai orvosok nyugati kollégáik előtt egy 20 centi­méter nagyságú tűt szúrtak be a beteg gerincoszlopába, 0 jobb mellkas irányába, majd a beteg felfeküdt az operációs asztalra. Ezután pz orvosok megnyitották a mellkast, elő­tárták a tüdőt és egy tágító segítségével szétfeszítették a műtéti nyílást. Megkezdődött a két órán át tartó operáció. Ez­alatt a beteg beszélgetést foly­tatott az őt operáló sebészek­kel. teát ivott és semmi jelet nem mutatta a fájdalomnak. Majd amikor a műtét befejező­dött, különösebb segítség nél­kül leszállt a műtőasztalról és elhagyta a termet. Ezt a képet a Kínába látogató amerikai orvosok többször is láthatták a televízión keresztül. Sarlatánság? Primitív techni­ka? Szemfényvesztés? Annyi bizonyos, hogy az aku­punktúra, kínai nevén csen- csiu, az ókori tudományok közé tartozik, és ötszáz évvel Krisz­tus előtt már elterjedt gyógy­módnak számított Kínában. Egyik császáruk rendeletben Összeállította: RÓZSA LÁSZLÓ adta ki: „Az az óhajom, hogy ne adjanak többé a népnek orvosságokat, amelyek megmé'- gezlk és nem szolgálnak job­ban, mint egy lyukas kavics. Alkalmazzák csupán a rejté­lyes fémtűket, amelyekkel az energia irányítható". Ma ez az ősi gyógymód kezd elterjed­ni a Nyugaton is. A News Week című hetilap augusztusi számából a Michi­gan állambeli Northville kór­házban akupunktúrás érzéstele­nítéssel végrehajtott műtéttál olvashattak az emberek. Egy nyaki daganatot távolítottak el. A sebész elővett egy rozsda- mentes acéltűt, majd lassan, de határozott mozdulattal félig bemélyesztette a páciens jobb szemöldöke táján, aztán a bal szemöldöknél is, majd másik kettőt a két fül-lebenybe. A beteg a megszúrt helyeken zsibbadást kezdett érezni. Ek­kor az orvos o tűket egy elektromos ellenőrző műszerrel kapcsolta össze, mely valóban kimutatott egy gyenge áram­lást másodpercenként 105 cik­lusos ritmusban. Félórával ké­sőbb már teljesen érzéstelen volt a beteg, kezdődhetett az operáció. A sebész feltárta a daganbtot és közben beszélge­tett a beteggel, aki teát és na- rancs-dzsuzt ivott Félórával a szekrények. A konyhagépeket és általában a drága cikkeket a bejárathoz kell tenni. Ez a MÁSODIK SZABÁLY. Az előtérben a kávézó, o motorkerékpár osztály. A pla­fonról biciklik függenek, az osztály végén bőrzakók. Ez c HARMADIK szabály. A kiemelt árucikkeket az átjáró végébe kell tenni, lehetőleg úgy, hogy kissé eltorlaszolja a haladást. A vevőnek itt kell megtalálnia az „alkalmi vételt" amelynek azonban a minősége alacso­nyabb, mint az ára. Tovább- menve egy virágfolyosó követ­kezik, valóságos virágfolyam. Ez a NEGYEDIK szabály: a bő­ség megfogja a vevőt és szin- ■ te kötelezőnek érzi, hogy vá­sároljon. A szabad kirakat olyan érzést ad • a vevőnek, mintha kedvére és szabadón választhatna, közben a válasz­tás lehetősége új szükséglete- Icet ébreszt benne. Egy nem 5 túl rokonszenves kanadai plüss- mackót a gyereknek, egy jer­sey anyagot a feleségnek, egv farmernadrágot a férfinek. Az ÖTÖDIK szabály: a drága ru­házati cikkeket szemben kell elhelyezni és oldalt az oicso árukat, hogy a vevőnek olyan érzése támadjon: az olcsó vásar- lással kompenzálja a drága élelmiszert. Mert az élelmiszer­reklámok hatalmas alakúak, szembetűnőek, de az árak iá­téka itt a legszűkebb, vagy éo- . pen semmi. És éppen ez a HATODIK szabály. Mert ezek nélkülözhetetlen és kívánatos árucikkek. A HETEDIK szabály: amit a vevő a szemmagasságban ta- ' Iái elhelyezve, a kereskedő att akarja eladni neki. A NYOLCA- _ DIK a csomagolásra vonatko­zik. Lélektani megfigyelés, hogy a vevő leginkább a piros és sárga színű csomagolások iránt érdeklődik. Meleg van, a legkülönbö­zőbb illatok keverednek, na­rancs és kaucsuk szag testszag­gal keverve. Az áruházi ellen- őrzés ipari tv kamerái minden irányba pásztáznak és vizsgál­ják a vevő viselkedését. A ma­nipulált, láthatatlanul irányí­tott és felélénkített vevő egy kissé viaskodik magával, de amikor rábukkan a 40 száza­lékkal leszállított árucikkre - szüksége van rá avagy nem - nem tud tovább ellenállni és nem hagyja el vásárlás nélkül a szupermarketet. S amikor mór fizetne, jön a KILENCEDIK sza­bály: a kasszánál vannak el­helyezve a rágógumi, cukorka és más haszontalanságok, ame­lyek a gyermekek figyelmét lei­keltik. Még megnézik az ön- kiszolgáló cipőrészleget, még vesznek egy pár virslit és be­rámolják a csomagokat az au­tóba. S ezzel megvan a TIZE­DIK szabály: a heti eladások ötven százaléka péntek es szombatra jut. Otthon a bűn­tudat, a szomorúság a vásár­lások után, s a nagy elhatáro­zások: többet nem teszem, meg­nézem, mire adom a pénzt. Mert a szupermarketben „lát­hatatlan szirének" énekelnek. Péntek este nyolc óra. A vá­sárlás csúcsforgalmi órái. A szúpermarket ragyog, mint egy kivilágított repülőtér, a külváro­si házak között. Idát bejárat vezet az 1600 férőhelyes autó­parkolóhoz. AZ ELSŐ VEVŐFOGÓ jobbra van: autógumik tizenöt száza­lékkal olcsóbban, mini a szo­kásos. Mellette gépkocsi kar­bantartási cikkek. Jobbra, mert lélektani megfigyelések szerint a vásárló ösztönösen JOBBRA veszi először az irányt. . A szupermarket pedig olyar -labirint, amelyben előre fel kell állítani a csapdákat. Éppúgy előre kell látni a vevő viselke­dését, mint egy kísérleti pat­kányét, amelyet egy bizonyos útvonalhoz szoktatnak. A par­kolóhelyen- már vibrálnak a lei­iratok. Halasmedence a sza­badban,-rákok és a gyermekek­nek egy megőrző-Toglalkoztató. A piaci kép után a Templom, a vásárlásé. Nagy, mint egy pályaudvar és telis-tele van, .mint a .40 rabló barlangja az Ali Babá-ban, és lármás, mint egy uszoda. Jobbkéz felé elekt­romos háztartási gépek, hűtő­műtét után pedig felült és el­hagyta a műtőt Megkérdezték: mit érzett, -mialatt vágták? „Semmit — felelte — abszolút semmit”. Természetesen, az akupunk­túra felett még sok vita van, és nem minden orvos híve en­nek a különös gyógymódnak. Az érdeklődés azonban növek­vő. Érdekes, hogy 1956-ban Kínában teljes szöveggel kiad­ták a Csen Kieu Ta Cseng-et, vagyis Az Akupunktúra Nagy. Gyógytanát, amelynek eredeti­je 1601-ben jelent meg. Ebben számos, a korra jellemző misz­tikum is van. Az azonban bi­zonyos, hogy a dolgok alapja az idegpályák meridionális el­helyezkedése. Ezeknek a meti- diumoknak bizonyos pontjai (számuk nyolcszázig terjed) bi­zonyos szervek idegpályáihoz kapcsolódnak. Az akupunktú- rás gyógymódok különösen ha­tásosak neuralgikus és migré­nes fájdalmak leküzdésében, lumbágó gyógyításában, bizo­nyos allergiás megbetegedések­kel szemben, sőt a glaukómás eseteket is sikerré! rendbehóz- za. Például meggyógyítottak 111 személyt, akik évek óta va­kok voltak. A kínaiok szerint 1968 óta 400 ezer akupunktú­rás műtétet hajtottak végre. Nyugaton azonban fenntartás­sal fogadják a kínai statiszti­kákat, mert azokat nem tart­ják elég szigorúan pontosnak és kételkednek bizonyos diag­nózisok helyességében. Minden­esetre amerikai, kanadai egye­temeken ma már lehet aku- punktúrás diplomát is szerezni. Csak az ára egy kicsit borsos. Egy vancouveri tanfolyam — beleértve egy hongkongi úttal egybekötött gyakorlatot — 1650 dollárba kerül. 1971-ben 200 végzős közül 30 orvos szerzett akupunktúrás diplomát Papa Doc után Baby Doc Revolverrel a kézben Amikor Papa Doc, azaz Du- valier, a haiti diktátor meg­halt, örökül hagyta népére ezt a lárvaarcú- bálványt. Felfújt arc, rövid lábakon imbolygó vastag törzs. Istenként dicsőítik, képei elárasztják az országot, de ha kimegy az utcára, leo­párdruhás testőrei lövésre kész fegyverekkel tartják távol tőié a tömeget, sőt Baby Doc. azaz Duvaliér fia és örökös elnök­utóda maga is pisztolyt szoron­gat a kézben. Nyomasztó ural-, ma alatt Haiti, ha lehet meg mélyebbre süllyedt az elmara­dottságban. Az országban tizenkét rádió­állomás van, de a fővárostól, Pórt-au-Princtől harminc kilo­méterre' már egyik se hallható. Két televíziós csatorna van, vi­szont alig néhány tv-készülék. Az ország másik városa utak hiányában alig megközelíthető. A főváros — a szegénység oázisa ö nyomor sivatagában. A felső-városban van ugyan néhány palota hollywoodi stílu­sú úszómedencékkel gazdog amerikai üzletembereknek és megtollasodott helyi vállalko­zóknak. Lenn azonban még c főutca is kátyúkkal, lyukakkol teli ösvény. Az elhomokosodott kikötőben egy teherhajó várja a dagályt, hogy lesegítse a zá­tonyról magát. A szegénység vízióját a termelési adatok egé­szítik ki. A bruttó nemzet' ter­melés alig emelkedik. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem évi 70 dollár — egyike a legaiacso- nyabbaknak a világon. A lakos­ság 85 százaléka analfabéto. 340 ezer iskolásnak mindössze 1950 iskola van és 15 ezer la­kosra jut egy orvos. Az átlag­életkor negyven év. Mégis a rezsim tartja magát és egy puccs lehetősége igen csekély. A belügy- és hadügy­miniszter, Luckner Cambronnae tartja kézben a „leopárdokat” akiket amerikai tanácsadók ké­peztek ki és szereltek fel. Az igaz, hogy az ifjú Duvaliér, Baby Doc már nem tette köte­lezővé a haiti Miatyánkot, amely így hangzott: „Dokto­runk, ki lakozol a Nemzeti Pa­lotában ..." és nem nevezteti magát „a lelkek felvillanyozó- jának”. De a terror, mely egész családokat irtott ki, ma is vál­tozatlan. I

Next

/
Thumbnails
Contents