Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-17 / 297. szám
Péntek este egy párizsi szupermarketben Tíz csapda Afrika —A tenyerén hord... A fehérek szeretik a fekete kontinenst.. Fekete-Afrtka függetlenségének tíz esztendeje utón több országban ismét fehérek vették ót a parancsnoki posztokat, ök irányítják a gazdasági tervezést, 'határozzák’ meg egyes politikusok pályafutását, diktálják az árakat. Számos afrikai országban ma több ■ a fehér lakos, mint a gyormati időszakban. Sokan közülük ugyanazok, akik a gyarmati idők funkcionáriusai voltak. Általában kezükben vannak a beruházások, a hadsereg kiképzésének irányítása, az iskolaügyek, mint például Nairobiban az angoloknak és Abidjánban a franciáknak. Vagyis a gyarmatosítók nagy parádéval kivonultak a főkapun és visszatértek o hátsó bejáraton. Elefántcsont-parton például a gyarmati időkben 12 ezer francia élt, ma negyvenezer. Ga- bonban a francia kolónia 4500-ról 13 ezerre emelkedett Nigériában ugyancsok több fehér van, mint azelőtt. Kongóban 90 ezer belgából már visszatért 50 ezer. Ezek az emberek szeretnek a fekete kontinensen élni, mert olyan éie- tet biztosít számukra, amelyiől odahaza álmodni se mernének. Egy technikus Afrikában dolgozván villában él és boy szolgálja ki. lány vigyáz a gyerekére és kertész dolgozik a házában. Egy vegyesvállalkozás fehér titkára kétszer több fizetést kap, mint a bennszülött igazgató. Ali Mazrui kelet-ct- rikai professzor szerint „adtak az afrikaiaknak egy himnuszt, egy nemzeti lobogót, egy székét az ENSZ-ben, de a lényeg maradt: folytatják a manipulációkat." Mindezt azért,^mert az afrikaiak fehér szakértők nélkül nem tudnák működtetni légi közlekedésüket, elektromos erőműveiket, s az egyetemek becsukhatnák kapuikat, hiszen az oktatók 60—90 százaléka ugyancsak fehér. Az afrikai export 90 százalékát nyersanyagok adják, amelyeket főként a gazdag nyugati országok vásárolják fel, de ők határozzák meg az órát a kávénak, a kakaónak, a szizál- nák is. Ezzel szemben évről évre drágábbak a gépkocsik, gépek és szerszámok. 1960-ban például egy tonna kakaóért 1200 kilogramm cementet tudtak vásárolni, viszont 1965-ben már csak 450-kg-at Az afrikaiak számára a neokolonializ- mus azt jelenti, hogy a „technológiai hatalmat” gyakorolják felettük. Angliábon például Sir Alexander Cohen, aki hajdan a gyarmatügyi minisztériumban Mi az igazság a kínai akupunktúrából? Tűvel szúrják és mosolyog az afrikai ügyeket irányította, most a technológiai minisztériumot vezeti, amely a volt gyarmati országok „technikai segélyezését” szervezi. A kapitalista Európa szakembereinek ezrei találnak alkalmazást az afrikai hadseregekben, a rádióban, sajtóban, az egészség- ügyi hálózatban. A francia oktatók száma például az 1960 évi 2750-ről 10 ezerre nőtt. Nem csoda tehát, hogy bizonyos afrikai vezetők elkezdik utánozni fehér pártfogóikat. Az angol nyelvű burzsoázia például ötórai teát tart és krikettet játszik. A bíróságokon és a parlamentben ugyanolyan kö zépkori talárt visel, mint angol példaképeik. A nyugat-afrikai és egyenlítői-afrikai fran- cofon országok bankjainak székhelye például ma is Párizsban van. A nyugatnémet cégek angol, francia és belga cégek segítségével igyekeznek megkapaszkodni, mert hisz ők az újonnarj jöttek... Az igazi kizsákmányolás azonban a nyersanyagok kitermelése és kiszállítása révén történik. Mauritánia jövedelmének 90 százalékát vasércexportból, Ghana kakaó- és faexportálásból, Uganda jövedelmének 75 százalékát kávé és gyapoteladásból szerzi, mialatt a nyers- anyagárak csökkennek a világpiacon. A kávé ára csupán 1970—71 években 15 százalékkal csökkent. A szerszámgépek ára viszont 16 százalékkal nőtt. Ezek a veszteségek egyáltalán nem kompenzálhatok a kapott „segélyekkel". A francia, angol, belga, amerikai és kanadai szakértőkkel együtt újraszerveződték a faji étkülőnülés- helyei.' Fort Lamy-ban például vannak uszodák és éttermek, amelyeket fehérek Számára tartanak fenn. A fehét gőg megnyilvánulásai se ritkák, mint például amikór a kanadai szakértők f^vid nadrágban mentek el a köztársasági elnök fogadására. A Tele-' ségek pedig -az örökös probléma felett siránkoznak: kinek ml-' lyen „boy” és szakács jutott. Mindez pédig olvasható vőlf a Jeune Afroque című amerikai folyóiratban ... A pekingi orvosi kollégiumban a kínai orvosok nyugati kollégáik előtt egy 20 centiméter nagyságú tűt szúrtak be a beteg gerincoszlopába, 0 jobb mellkas irányába, majd a beteg felfeküdt az operációs asztalra. Ezután pz orvosok megnyitották a mellkast, előtárták a tüdőt és egy tágító segítségével szétfeszítették a műtéti nyílást. Megkezdődött a két órán át tartó operáció. Ezalatt a beteg beszélgetést folytatott az őt operáló sebészekkel. teát ivott és semmi jelet nem mutatta a fájdalomnak. Majd amikor a műtét befejeződött, különösebb segítség nélkül leszállt a műtőasztalról és elhagyta a termet. Ezt a képet a Kínába látogató amerikai orvosok többször is láthatták a televízión keresztül. Sarlatánság? Primitív technika? Szemfényvesztés? Annyi bizonyos, hogy az akupunktúra, kínai nevén csen- csiu, az ókori tudományok közé tartozik, és ötszáz évvel Krisztus előtt már elterjedt gyógymódnak számított Kínában. Egyik császáruk rendeletben Összeállította: RÓZSA LÁSZLÓ adta ki: „Az az óhajom, hogy ne adjanak többé a népnek orvosságokat, amelyek megmé'- gezlk és nem szolgálnak jobban, mint egy lyukas kavics. Alkalmazzák csupán a rejtélyes fémtűket, amelyekkel az energia irányítható". Ma ez az ősi gyógymód kezd elterjedni a Nyugaton is. A News Week című hetilap augusztusi számából a Michigan állambeli Northville kórházban akupunktúrás érzéstelenítéssel végrehajtott műtéttál olvashattak az emberek. Egy nyaki daganatot távolítottak el. A sebész elővett egy rozsda- mentes acéltűt, majd lassan, de határozott mozdulattal félig bemélyesztette a páciens jobb szemöldöke táján, aztán a bal szemöldöknél is, majd másik kettőt a két fül-lebenybe. A beteg a megszúrt helyeken zsibbadást kezdett érezni. Ekkor az orvos o tűket egy elektromos ellenőrző műszerrel kapcsolta össze, mely valóban kimutatott egy gyenge áramlást másodpercenként 105 ciklusos ritmusban. Félórával később már teljesen érzéstelen volt a beteg, kezdődhetett az operáció. A sebész feltárta a daganbtot és közben beszélgetett a beteggel, aki teát és na- rancs-dzsuzt ivott Félórával a szekrények. A konyhagépeket és általában a drága cikkeket a bejárathoz kell tenni. Ez a MÁSODIK SZABÁLY. Az előtérben a kávézó, o motorkerékpár osztály. A plafonról biciklik függenek, az osztály végén bőrzakók. Ez c HARMADIK szabály. A kiemelt árucikkeket az átjáró végébe kell tenni, lehetőleg úgy, hogy kissé eltorlaszolja a haladást. A vevőnek itt kell megtalálnia az „alkalmi vételt" amelynek azonban a minősége alacsonyabb, mint az ára. Tovább- menve egy virágfolyosó következik, valóságos virágfolyam. Ez a NEGYEDIK szabály: a bőség megfogja a vevőt és szin- ■ te kötelezőnek érzi, hogy vásároljon. A szabad kirakat olyan érzést ad • a vevőnek, mintha kedvére és szabadón választhatna, közben a választás lehetősége új szükséglete- Icet ébreszt benne. Egy nem 5 túl rokonszenves kanadai plüss- mackót a gyereknek, egy jersey anyagot a feleségnek, egv farmernadrágot a férfinek. Az ÖTÖDIK szabály: a drága ruházati cikkeket szemben kell elhelyezni és oldalt az oicso árukat, hogy a vevőnek olyan érzése támadjon: az olcsó vásar- lással kompenzálja a drága élelmiszert. Mert az élelmiszerreklámok hatalmas alakúak, szembetűnőek, de az árak iátéka itt a legszűkebb, vagy éo- . pen semmi. És éppen ez a HATODIK szabály. Mert ezek nélkülözhetetlen és kívánatos árucikkek. A HETEDIK szabály: amit a vevő a szemmagasságban ta- ' Iái elhelyezve, a kereskedő att akarja eladni neki. A NYOLCA- _ DIK a csomagolásra vonatkozik. Lélektani megfigyelés, hogy a vevő leginkább a piros és sárga színű csomagolások iránt érdeklődik. Meleg van, a legkülönbözőbb illatok keverednek, narancs és kaucsuk szag testszaggal keverve. Az áruházi ellen- őrzés ipari tv kamerái minden irányba pásztáznak és vizsgálják a vevő viselkedését. A manipulált, láthatatlanul irányított és felélénkített vevő egy kissé viaskodik magával, de amikor rábukkan a 40 százalékkal leszállított árucikkre - szüksége van rá avagy nem - nem tud tovább ellenállni és nem hagyja el vásárlás nélkül a szupermarketet. S amikor mór fizetne, jön a KILENCEDIK szabály: a kasszánál vannak elhelyezve a rágógumi, cukorka és más haszontalanságok, amelyek a gyermekek figyelmét leikeltik. Még megnézik az ön- kiszolgáló cipőrészleget, még vesznek egy pár virslit és berámolják a csomagokat az autóba. S ezzel megvan a TIZEDIK szabály: a heti eladások ötven százaléka péntek es szombatra jut. Otthon a bűntudat, a szomorúság a vásárlások után, s a nagy elhatározások: többet nem teszem, megnézem, mire adom a pénzt. Mert a szupermarketben „láthatatlan szirének" énekelnek. Péntek este nyolc óra. A vásárlás csúcsforgalmi órái. A szúpermarket ragyog, mint egy kivilágított repülőtér, a külvárosi házak között. Idát bejárat vezet az 1600 férőhelyes autóparkolóhoz. AZ ELSŐ VEVŐFOGÓ jobbra van: autógumik tizenöt százalékkal olcsóbban, mini a szokásos. Mellette gépkocsi karbantartási cikkek. Jobbra, mert lélektani megfigyelések szerint a vásárló ösztönösen JOBBRA veszi először az irányt. . A szupermarket pedig olyar -labirint, amelyben előre fel kell állítani a csapdákat. Éppúgy előre kell látni a vevő viselkedését, mint egy kísérleti patkányét, amelyet egy bizonyos útvonalhoz szoktatnak. A parkolóhelyen- már vibrálnak a leiiratok. Halasmedence a szabadban,-rákok és a gyermekeknek egy megőrző-Toglalkoztató. A piaci kép után a Templom, a vásárlásé. Nagy, mint egy pályaudvar és telis-tele van, .mint a .40 rabló barlangja az Ali Babá-ban, és lármás, mint egy uszoda. Jobbkéz felé elektromos háztartási gépek, hűtőműtét után pedig felült és elhagyta a műtőt Megkérdezték: mit érzett, -mialatt vágták? „Semmit — felelte — abszolút semmit”. Természetesen, az akupunktúra felett még sok vita van, és nem minden orvos híve ennek a különös gyógymódnak. Az érdeklődés azonban növekvő. Érdekes, hogy 1956-ban Kínában teljes szöveggel kiadták a Csen Kieu Ta Cseng-et, vagyis Az Akupunktúra Nagy. Gyógytanát, amelynek eredetije 1601-ben jelent meg. Ebben számos, a korra jellemző misztikum is van. Az azonban bizonyos, hogy a dolgok alapja az idegpályák meridionális elhelyezkedése. Ezeknek a meti- diumoknak bizonyos pontjai (számuk nyolcszázig terjed) bizonyos szervek idegpályáihoz kapcsolódnak. Az akupunktú- rás gyógymódok különösen hatásosak neuralgikus és migrénes fájdalmak leküzdésében, lumbágó gyógyításában, bizonyos allergiás megbetegedésekkel szemben, sőt a glaukómás eseteket is sikerré! rendbehóz- za. Például meggyógyítottak 111 személyt, akik évek óta vakok voltak. A kínaiok szerint 1968 óta 400 ezer akupunktúrás műtétet hajtottak végre. Nyugaton azonban fenntartással fogadják a kínai statisztikákat, mert azokat nem tartják elég szigorúan pontosnak és kételkednek bizonyos diagnózisok helyességében. Mindenesetre amerikai, kanadai egyetemeken ma már lehet aku- punktúrás diplomát is szerezni. Csak az ára egy kicsit borsos. Egy vancouveri tanfolyam — beleértve egy hongkongi úttal egybekötött gyakorlatot — 1650 dollárba kerül. 1971-ben 200 végzős közül 30 orvos szerzett akupunktúrás diplomát Papa Doc után Baby Doc Revolverrel a kézben Amikor Papa Doc, azaz Du- valier, a haiti diktátor meghalt, örökül hagyta népére ezt a lárvaarcú- bálványt. Felfújt arc, rövid lábakon imbolygó vastag törzs. Istenként dicsőítik, képei elárasztják az országot, de ha kimegy az utcára, leopárdruhás testőrei lövésre kész fegyverekkel tartják távol tőié a tömeget, sőt Baby Doc. azaz Duvaliér fia és örökös elnökutóda maga is pisztolyt szorongat a kézben. Nyomasztó ural-, ma alatt Haiti, ha lehet meg mélyebbre süllyedt az elmaradottságban. Az országban tizenkét rádióállomás van, de a fővárostól, Pórt-au-Princtől harminc kilométerre' már egyik se hallható. Két televíziós csatorna van, viszont alig néhány tv-készülék. Az ország másik városa utak hiányában alig megközelíthető. A főváros — a szegénység oázisa ö nyomor sivatagában. A felső-városban van ugyan néhány palota hollywoodi stílusú úszómedencékkel gazdog amerikai üzletembereknek és megtollasodott helyi vállalkozóknak. Lenn azonban még c főutca is kátyúkkal, lyukakkol teli ösvény. Az elhomokosodott kikötőben egy teherhajó várja a dagályt, hogy lesegítse a zátonyról magát. A szegénység vízióját a termelési adatok egészítik ki. A bruttó nemzet' termelés alig emelkedik. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem évi 70 dollár — egyike a legaiacso- nyabbaknak a világon. A lakosság 85 százaléka analfabéto. 340 ezer iskolásnak mindössze 1950 iskola van és 15 ezer lakosra jut egy orvos. Az átlagéletkor negyven év. Mégis a rezsim tartja magát és egy puccs lehetősége igen csekély. A belügy- és hadügyminiszter, Luckner Cambronnae tartja kézben a „leopárdokat” akiket amerikai tanácsadók képeztek ki és szereltek fel. Az igaz, hogy az ifjú Duvaliér, Baby Doc már nem tette kötelezővé a haiti Miatyánkot, amely így hangzott: „Doktorunk, ki lakozol a Nemzeti Palotában ..." és nem nevezteti magát „a lelkek felvillanyozó- jának”. De a terror, mely egész családokat irtott ki, ma is változatlan. I
