Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-17 / 297. szám
VTIág proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló cox évfolyam, w. szám A z MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. december 17., vasárnap 62 ezer új személygépkocsi — Székesfehérvárig kiépül az M 7-es autópálya — Mikrohullámú összeköttetés Pécs--Budapest között 81—82 ezer új lakás — 13000 új óvodai férőhely 113 milliárd forint beruházásokra A Minisztertanács jóváhagyta az 1973. évi népgazdasági tervet A tartalomból: Pécsi piac decemberben —r*------------------------------------------------------------------------F ényszóró-ellenőrzés, szomorú eredménnyel-------------------------------------»--------:---------------------------— K odály Zoltánra emlékezünk | Könyvévi gondolatok-- 1----------------------------------—- * •■■■■ - ....................— H angversenykrónika A gazdasági hatékonyság növelése munkásérdek Az évközi nehézségek ellenére sikerrel teljesítik feladataikat a szénbányák Tízezer brigádtag képviseletében Pécsett tanácskoztak a szénmedence szocialista brigádvezetői A kormány tájékoztatási hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1973. évi népgazdasági tervet, amelyet a IV. ötéves tervben meghatározott gazdaságpolitikai célok és az 1972. évi gazdasági fejlődés tapasztalatainak figyelembe vételével dolgoztak ki. A Minisztertanács megállapította, hogy 1972-ben a népgazdaság a tervben kijelölt irányban lejlődött. A gazdálkodásban az 1971. évi szinthez mérten kedvező változások következtek be. A nemzeti jövedelem a tervezett ütemben, 5—6 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása azonos volt a tavalyival, a termelés és az elosztás feszültsége feloldódott. Ez döntően annak köszönhető, hogy a felhalmozás, a beruházások és a készletek növekedése nem éri el az 1971-es szintet. A fogyasztás a tervezettnek csaknem megfelelő ütemben, 4—4,5 %-kal növekszik. A felhalmozás és a fogyasztás aránya az utóbbi javára változott. összességében kiegyensúlyozott a külkereskedelmi forgalom. A termelő ágazatok 1972. évi fejlődése megfelel a IV. ötéves terv időarányos és az éves terv előirányzatainak, néhány tekintetben a vártnál magasabb. Az ipari termelés 6—6,5 százalékkal, s a ten/ezettnél némileg gyorsabban emelkedik. A IV. ötéves terv céljaival összhangban, az átlagosnál gyorsabban fejlődik a vegyipar, a villamosenergiaipar és a gépipar. Előrehaladt az ipar szerkezetének átalakítása, valamint a jövő fejlődését szolgáló, nagy jelentőségű központi fejlesztési programok végrehajtása. Az iparban foglalkoztatottak száma a múlt évihez képest csökkent. A termelés növekedését teljes egészében a termelékenység emelkedése biztosította. Javult a vállalatok többségének gazdálkodása és a termelés hatékonysága. Sok vállalatnál azonban nem kielégítő a műszaki fejlesztés, a munka- és üzemszervezés. Az építési-szerelési munka mintegy 3 százalékkal, az építőipari vállalatok és szövetkezetek teljesítménye pedig 7 százalékkal emelkedik. Csökkentek qz építési kereslet és kínálat feszültségei, javult az építőipar hatékonysága és munkaszervezése, nőtt az építőipari munka termelékenysége. Eredményes esztendőt zár a mezőgazdaság. Termelése a tavalyi magas szintet 4—5 százalékkal haladja túl. A gabonafélékből először sikerült 10 millió tonnát meghaladó termést betakarítani, amely a belföldi ellátás biztosítása mellett a tartalékok kellő mértékre való feltöltését is lehetővé teszi, valamint a megnövekedett állatállomány takarmány-bázisát is biztosítja. Tovább emelkedett ! az állattenyésztés termelése. A sertéstenyésztés elérte az 1975- re tervezett szintet. A szállítás-hírközlés teljesítményei a növekvő igényeknek megfelelően alakultak, nem volt fennakadás az áru- és személyszállításban. Nem csökkeni kielégítően a városi közlekedés zsúfoltsága. A termelési eredmények lehetővé tették, hogy a lakosság a múlt évinél magasabb szín- 1 vonalon elégítse ki anyagi és szellemi szükségleteit. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 2,4 százalékkal, a lakosság egy főre jutó reáljövedelme pedig 4—4,5 százalékkal nő. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 7 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakosság vásárlásai nagyobb mértékben, a közületeké viszont csak kismértékben emelkedtek. Az áruellátás általában kiegyensúlyozott volt, az árukínálat - eltekintve néhány termék időszaki hiányától — tovább javult. 1972-ben a tervezett 75 ezerrel szemben több mint 80 ezer lakás készül el, ezen belül az állami kivitelezésű építés terve teljesül, míg a lakosság építkezése nqgyobb a tervezettnél. Jelentősen javult az egészség- ügyi, szociális és kulturális ellátás. A beruházások növekedése mérséklődött. Szintjük csupán 1—2 százalékkal magasabb a tavalyinál és — több év óta először — a terv szerint alakul. Az export növekedése az idén meggyorsult, több mint 20 százalékkal haladja meg a múlt évit. Ugyanakkor az import lényegében megegyezik az előző évivel. A külkereskedelmi forgalom egyenlege jelentősen javult, a szocialista és a tőkés vi- j szonylatban egyaránt jobb a tervezettnél. A fejlődés folyamatossága, ugyanakkor a gazdasági arányok egy részében megvalósult változások eredményeként a népgazdaság 1972. évi fejlődé- se megfelel a IV. ötéves terv- j ben előirányzottnak. Az elért eredmények bizonyítják, hogy j gazdaságirányítási rendszerünk alapelvei kiállták a gyakorlat ! próbáját. A népgazdaság 1973. évi tervszerű fejlődéséhez a politikai és a gazdasági feltételek biztosítottak. A Minisztertanács határozata szerint 1973-ban a gazdasái gi munka fő feladata* — a IV. | ötéves tervvel összhangban és ! az abban foglalt célok teljesí- | tése érdekében — a társadalmi termelés hatékonyságának gyorsabb ütemű növelése. Meg kell szilárdítani a gazdasági egyensúly javításában elért eredményeket. Ennek feltétele, hogy a gazdaságirányító szervek munkájukban következetesen érvényesítsék azokat a gazdálkodási elveket és intézkedéseket, melyek a termelésnek és a fel- használásnak terv szerinti alakulását biztosítják. A vállalatok törekedjenek erőteljesebben a termelés szerkezetének javítására, a hazai és a külkereskedelmi szükségletekkel összhangban álló, gazdaságosan előállítható termékek arányának növelésére. Az ötéves tervben előirányzottnál gyorsabb ütemben növeljék a munka termelékenységét^ azzel párhuzamosan csökkentsék a termelési, különösen az anyagjellegű költségeket. Javítsák a lekötött eszközök kihasználását, a vállalati termelés gazdaságosságát, Tervszerűen és jól gazdálkodjanak saját fejlesztési alapjukkal és a részesedési alapokkal. A kormány megállapította, hony az 1973. évi népgárdasá- gi tervnek a fejlődés ütemére és a néoaazdasáq fő arányaira vonatkozó előirányzatai megfelelnek a gazdaságpolitikai követelményeknek, a IV. ötéves terv céljaihoz igazodnak. A népgazdaság fejlődési üteme és fő arányai A terv 1973-ban a termelési lehetőségekkel, valamint a felhasználási előirányzatokkal összhangban a nemzeti jövedelemnek az 1972. évinél mérsékel(Folytatás a 3. oldalon.) A gazdasági hatékonyság növelése munkásérdek. Más szóval: ha jobban akarunk élni, jobban kell dolgozni is — így lehetne talán legrövidebben összegezni a Mecseki Szénbányák szocialista brigádvezetői értekezletének állásfoglalását, melyet tegnap fogalmaztak meg a Puskin Művelődési Házban tartott vállalati szintű tanácskozáson. A szén medence szocialista brigádvezetői minden évben tanácskozásra ülnek ösz- sze a vállalat párt-, tömegszervezeti, és gazdasági vezetőivel, ez a tegnapi tanácskozás azonban jelentőségét nerve túlnő « korábbi évek tanácskozásain. A Mecseki Szénbányák története taláp legnehezebb és leg- reméhytelenebbnek látszó évét zárja — s a jelek szerint sikerrel. Az év utolsó negyedében produkált hallatlan bravúr mögött mindenekelőtt a szocialista brigádok önfeláldozó munkája áll — s ezt a vállalat vezetése kötelességének érezte a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt megköszönni. Fokozta a tanácskozás jelentőségét az a tény is, hogy már most folyik az 1973-as év műszaki és gazdasági előkészítése, s ebben a munkában ismét oroszlánrészt kell vállalniuk a szocialista brigádoknak. Megjelent a tanácskozáson, s az elnökségben foglalt helyet kómát András, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének titkára, Nagy Dezső, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, Kossuth-bányai szocialista brigádvezető, Czégény Józsei, a Megyei Pártbizottság gazdaság- politikai osztályának vezetője. Beck Ferenc, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke és Gallusz József Komló város Tanácsának elnöke is. A megjelenteket a Szénbányák szakszervezeti bizottsága nevében Fábián Béla köszöntötte, majd Garamvölgyi János igazgató adott a vállalat helyzetéről és soron kővetkező feladatairól ta- í jékoztotót.. A Mecseki Szénbányák az évközi nehézségek és lemaradások ellenére várhatóan teljesíti terveit, ami azt jelenti, hogy sikerül elérni a célul tűzött 74 milliós nyereséget. Ez lehetővé teszi o betervezett jövedelemnövelés, kulturális, és szociális fejlesztés realizálását. A siker titka az az áldozatkészség, melyet a vállalat dolgozói, szocialista brigádjai tanúsítottak. A pécsbányaüzemi Zákány Pál által meghirdetett fejtési munkaversenyhez a szénmedence valamennyi fejtési csapata csatlakozott. A munkaverseny ténylegesen munkahelyi mozgalom lett, $ nagymértékben hozzájárult a termékek minőségének javításához, a munkaidő jobb kihasználásához, a termelékenység emeléséhez és az önköltség csökkentéséhez. Garamvölgyi János ezzel kapcsolatban leszögezte: nem szabad elsődleges célnak tekinteni a továbbiakban a szocialista címért dolgozó brigádok száA Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége szombaton kibővített ülést tartott a Nőtanócs székházában, amelyen részt vettek a SZOT, a Hazafias Népfront, a szövetkezeti nőbizottságok vezetői és az Országos Nőtanács több tagja. Bevezetőjében Erdei László- né, a Nőtanács elnöke foglalkozott az MSZMP Központi Bizottságának novemberi határozatával. Az ülésen megjelent és felszólalt Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. mának növelését, a főcél most a tartalmi munka javítása. Annak ellenére, hogy a 74 millió forintos évi nyereség elérése reális lehetőséggé vált, a vállalat vezetése nem lehet elégedett. Nem nőttek a kívánt ütemben a teljesítmények, s nem tapasztalható jelentős javulás a gépek, eszközök kihasználása terén sem. A kisegítő állományú dolgozók hatékonysága rendkívül alocsony. Az összüzemí ’ teljesítmények növekedés helyett csökkentek. A vállalat igazgatója részletes tájékoztatást adott az üzemek munkaerőhelyzetéről. 1968 —1971 között több mint 1500 fővel csökkent o vállalót létszáma. Idén mintegy 250 fős csökkenés várható, de az elvan, dorlás csökkenő tendenciát mutat. A munkaerőgondok azonban alig csökkennek, hisz az elöregedés folyamata változatlan, s egyre nagyobb a hiány a legfontosabb szakmunkásokból, vájárokból. A Mecseki Szénbányák üzemeiben ma 443' szocialista brigád dolgozik — tízezer taggal. Vállalásaik egy jelentős része túlmutat az üzemek határain. 1971-ben például 105 ezer társadalmi munkaórát teljesítettek a brigádok, idén pedig már 130—140 ezer órát. Pécs után Komlón is szervezetté lett a városszépítő társadalmi munkaakció. „Tíz órát Komlóért” mozgalom keretében a Szénbányák brigádjai érték el a legkimagaslóbb eredményeket. A Központi Gépüzem például 5Ó00 órát teljesített. (Folytatás a 3. oldalon) A beszámolót követő vita és hozzászólások után a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége teljes egyetértését fejezte ki a Központi Bizottság határozatainak megállapításaival, a X. kongresszus óta eltelt munka értékelésével és a Központi Bizottság célkitűzéseivel. Az elnökség elhatározta, hogy 1973 elejére összehívja a Magyar Nők Országos Tanácsának ülését. A szovjet állam megalakulásának 50. évfordulója alkalmából a MNOT elnöksége levelet intézett a szovjet nőbi- zottsághoz. A mai Csepel Vas- és Fémművek őse 1892 decemberében alakult. Az eltelt 80 esztendő alatt hazánk egyik leghatalmasabb ipari objektumává nőtt. A Csepel Vas- és Fémművek számára a legnagyobb fejlődést a felszabadulást követő negyedszázad hozta meg, s ma már 34 ezer dolgozója van. Közülük 19 ezer törzsgárdatag, 24 565 pedig szocialista brigád, vagy ezen megtisztelő címért küzdő brigád tagja. 1945 és 1971 között 6 millió tonna nyersacéit, 3 millió tonna melegen hengerelt csövet, 40 ezer forgácsológépet, 5 és fél millió kerékpárt, 600 ezer motorkerékpárt és 700 ezer textilipari gépet gyártottak. Az elmúlt években 84 ország kétezer cégével álltak üzleti kapcsolatban és a III. ötéves terv időszakában az összes termelési értékük 20,5 százalékát exportálják. Képünkön: A szerszámgyár nagypontosságú üzeme. A Magyar Nők Országos Tanácsa elnökségének ülése t A J L