Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-17 / 297. szám

VTIág proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló cox évfolyam, w. szám A z MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. december 17., vasárnap 62 ezer új személygépkocsi — Székesfehérvárig kiépül az M 7-es autópálya — Mikrohullámú összeköttetés Pécs--Budapest között 81—82 ezer új lakás — 13000 új óvodai férőhely 113 milliárd forint beruházásokra A Minisztertanács jóváhagyta az 1973. évi népgazdasági tervet A tartalomból: Pécsi piac decemberben —r*---------------------------------­---------------------------------------­F ényszóró-ellenőrzés, szomorú eredménnyel-------------------------------------»--------:---------------------------— K odály Zoltánra emlékezünk | Könyvévi gondolatok-- 1----------------------------------—- * •■■■■ - ....................— H angversenykrónika A gazdasági hatékonyság növelése munkásérdek Az évközi nehézségek ellenére sikerrel teljesítik feladataikat a szénbányák Tízezer brigádtag képviseletében Pécsett tanácskoztak a szénmedence szocialista brigádvezetői A kormány tájékoztatási hi­vatala közli: A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta az 1973. évi népgazdasági tervet, ame­lyet a IV. ötéves tervben meg­határozott gazdaságpolitikai cé­lok és az 1972. évi gazdasági fejlődés tapasztalatainak figye­lembe vételével dolgoztak ki. A Minisztertanács megállapí­totta, hogy 1972-ben a népgaz­daság a tervben kijelölt irány­ban lejlődött. A gazdálkodás­ban az 1971. évi szinthez mér­ten kedvező változások követ­keztek be. A nemzeti jövedelem a tervezett ütemben, 5—6 száza­lékkal nőtt. A nemzeti jövede­lem belföldi felhasználása azo­nos volt a tavalyival, a terme­lés és az elosztás feszültsége feloldódott. Ez döntően annak köszönhe­tő, hogy a felhalmozás, a be­ruházások és a készletek növe­kedése nem éri el az 1971-es szintet. A fogyasztás a tervezett­nek csaknem megfelelő ütem­ben, 4—4,5 %-kal növekszik. A felhalmozás és a fogyasztás aránya az utóbbi javára válto­zott. összességében kiegyensú­lyozott a külkereskedelmi for­galom. A termelő ágazatok 1972. évi fejlődése megfelel a IV. ötéves terv időarányos és az éves terv előirányzatainak, néhány tekin­tetben a vártnál magasabb. Az ipari termelés 6—6,5 szá­zalékkal, s a ten/ezettnél némi­leg gyorsabban emelkedik. A IV. ötéves terv céljaival össz­hangban, az átlagosnál gyor­sabban fejlődik a vegyipar, a villamosenergiaipar és a gép­ipar. Előrehaladt az ipar szer­kezetének átalakítása, valamint a jövő fejlődését szolgáló, nagy jelentőségű központi fej­lesztési programok végrehajtá­sa. Az iparban foglalkoztatottak száma a múlt évihez képest csökkent. A termelés növekedé­sét teljes egészében a terme­lékenység emelkedése biztosí­totta. Javult a vállalatok több­ségének gazdálkodása és a ter­melés hatékonysága. Sok vál­lalatnál azonban nem kielégítő a műszaki fejlesztés, a munka- és üzemszervezés. Az építési-szerelési munka mintegy 3 százalékkal, az építő­ipari vállalatok és szövetkeze­tek teljesítménye pedig 7 szá­zalékkal emelkedik. Csökkentek qz építési kereslet és kínálat feszültségei, javult az építőipar hatékonysága és munkaszerve­zése, nőtt az építőipari munka termelékenysége. Eredményes esztendőt zár a mezőgazdaság. Termelése a ta­valyi magas szintet 4—5 száza­lékkal haladja túl. A gabona­félékből először sikerült 10 mil­lió tonnát meghaladó termést betakarítani, amely a belföldi ellátás biztosítása mellett a tar­talékok kellő mértékre való fel­töltését is lehetővé teszi, vala­mint a megnövekedett állatál­lomány takarmány-bázisát is biztosítja. Tovább emelkedett ! az állattenyésztés termelése. A sertéstenyésztés elérte az 1975- re tervezett szintet. A szállítás-hírközlés teljesít­ményei a növekvő igényeknek megfelelően alakultak, nem volt fennakadás az áru- és személy­szállításban. Nem csökkeni ki­elégítően a városi közlekedés zsúfoltsága. A termelési eredmények le­hetővé tették, hogy a lakosság a múlt évinél magasabb szín- 1 vonalon elégítse ki anyagi és szellemi szükségleteit. A munkások és alkalmazot­tak egy keresőre jutó reálbére 2,4 százalékkal, a lakosság egy főre jutó reáljövedelme pedig 4—4,5 százalékkal nő. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 7 százalékkal emel­kedett, ezen belül a lakosság vásárlásai nagyobb mértékben, a közületeké viszont csak kis­mértékben emelkedtek. Az áru­ellátás általában kiegyensúlyo­zott volt, az árukínálat - elte­kintve néhány termék időszaki hiányától — tovább javult. 1972-ben a tervezett 75 ezer­rel szemben több mint 80 ezer lakás készül el, ezen belül az állami kivitelezésű építés terve teljesül, míg a lakosság épít­kezése nqgyobb a tervezettnél. Jelentősen javult az egészség- ügyi, szociális és kulturális el­látás. A beruházások növekedése mérséklődött. Szintjük csupán 1—2 százalékkal magasabb a tavalyinál és — több év óta elő­ször — a terv szerint alakul. Az export növekedése az idén meggyorsult, több mint 20 százalékkal haladja meg a múlt évit. Ugyanakkor az import lé­nyegében megegyezik az előző évivel. A külkereskedelmi for­galom egyenlege jelentősen ja­vult, a szocialista és a tőkés vi- j szonylatban egyaránt jobb a tervezettnél. A fejlődés folyamatossága, ugyanakkor a gazdasági ará­nyok egy részében megvalósult változások eredményeként a népgazdaság 1972. évi fejlődé- se megfelel a IV. ötéves terv- j ben előirányzottnak. Az elért eredmények bizonyítják, hogy j gazdaságirányítási rendszerünk alapelvei kiállták a gyakorlat ! próbáját. A népgazdaság 1973. évi tervszerű fejlődéséhez a po­litikai és a gazdasági feltéte­lek biztosítottak. A Minisztertanács határoza­ta szerint 1973-ban a gazdasá­i gi munka fő feladata* — a IV. | ötéves tervvel összhangban és ! az abban foglalt célok teljesí- | tése érdekében — a társadalmi termelés hatékonyságának gyor­sabb ütemű növelése. Meg kell szilárdítani a gazdasági egyen­súly javításában elért eredmé­nyeket. Ennek feltétele, hogy a gazdaságirányító szervek mun­kájukban következetesen érvé­nyesítsék azokat a gazdálkodá­si elveket és intézkedéseket, melyek a termelésnek és a fel- használásnak terv szerinti ala­kulását biztosítják. A vállalatok törekedjenek erőteljesebben a termelés szerkezetének javítá­sára, a hazai és a külkereske­delmi szükségletekkel összhang­ban álló, gazdaságosan előál­lítható termékek arányának nö­velésére. Az ötéves tervben előirányzott­nál gyorsabb ütemben növeljék a munka termelékenységét^ azzel párhuzamosan csökkentsék a termelési, különösen az anyag­jellegű költségeket. Javítsák a lekötött eszközök kihasználását, a vállalati termelés gazdasá­gosságát, Tervszerűen és jól gazdálkodjanak saját fejleszté­si alapjukkal és a részesedési alapokkal. A kormány megállapította, hony az 1973. évi népgárdasá- gi tervnek a fejlődés ütemére és a néoaazdasáq fő arányai­ra vonatkozó előirányzatai meg­felelnek a gazdaságpolitikai követelményeknek, a IV. ötéves terv céljaihoz igazodnak. A népgazdaság fejlődési üteme és fő arányai A terv 1973-ban a termelési lehetőségekkel, valamint a fel­használási előirányzatokkal össz­hangban a nemzeti jövedelem­nek az 1972. évinél mérsékel­(Folytatás a 3. oldalon.) A gazdasági hatékonyság nö­velése munkásérdek. Más szó­val: ha jobban akarunk élni, jobban kell dolgozni is — így lehetne talán legrövidebben összegezni a Mecseki Szénbá­nyák szocialista brigádvezetői értekezletének állásfoglalását, melyet tegnap fogalmaztak meg a Puskin Művelődési Házban tartott vállalati szintű tanács­kozáson. A szén medence szo­cialista brigádvezetői minden évben tanácskozásra ülnek ösz- sze a vállalat párt-, tömegszer­vezeti, és gazdasági vezetőivel, ez a tegnapi tanácskozás azon­ban jelentőségét nerve túlnő « korábbi évek tanácskozásain. A Mecseki Szénbányák törté­nete taláp legnehezebb és leg- reméhytelenebbnek látszó évét zárja — s a jelek szerint si­kerrel. Az év utolsó negyedé­ben produkált hallatlan bravúr mögött mindenekelőtt a szo­cialista brigádok önfeláldozó munkája áll — s ezt a vállalat vezetése kötelességének érezte a lehető legnagyobb nyilvános­ság előtt megköszönni. Fokozta a tanácskozás jelentőségét az a tény is, hogy már most fo­lyik az 1973-as év műszaki és gazdasági előkészítése, s ebben a munkában ismét oroszlán­részt kell vállalniuk a szocia­lista brigádoknak. Megjelent a tanácskozáson, s az elnökségben foglalt helyet kómát András, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének tit­kára, Nagy Dezső, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, Kossuth-bányai szocialista bri­gádvezető, Czégény Józsei, a Megyei Pártbizottság gazdaság- politikai osztályának vezetője. Beck Ferenc, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke és Gallusz József Komló város Ta­nácsának elnöke is. A megje­lenteket a Szénbányák szakszer­vezeti bizottsága nevében Fá­bián Béla köszöntötte, majd Garamvölgyi János igazgató adott a vállalat helyzetéről és soron kővetkező feladatairól ta- í jékoztotót.. A Mecseki Szénbányák az évközi nehézségek és lemara­dások ellenére várhatóan tel­jesíti terveit, ami azt jelenti, hogy sikerül elérni a célul tű­zött 74 milliós nyereséget. Ez lehetővé teszi o betervezett jö­vedelemnövelés, kulturális, és szociális fejlesztés realizálását. A siker titka az az áldozatkész­ség, melyet a vállalat dolgozói, szocialista brigádjai tanúsítot­tak. A pécsbányaüzemi Zákány Pál által meghirdetett fejtési munkaversenyhez a szénmeden­ce valamennyi fejtési csapata csatlakozott. A munkaverseny ténylegesen munkahelyi moz­galom lett, $ nagymértékben hozzájárult a termékek minő­ségének javításához, a munka­idő jobb kihasználásához, a termelékenység emeléséhez és az önköltség csökkentéséhez. Garamvölgyi János ezzel kap­csolatban leszögezte: nem sza­bad elsődleges célnak tekinteni a továbbiakban a szocialista címért dolgozó brigádok szá­A Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöksége szomba­ton kibővített ülést tartott a Nőtanócs székházában, ame­lyen részt vettek a SZOT, a Hazafias Népfront, a szövetke­zeti nőbizottságok vezetői és az Országos Nőtanács több tagja. Bevezetőjében Erdei László- né, a Nőtanács elnöke foglal­kozott az MSZMP Központi Bi­zottságának novemberi hatá­rozatával. Az ülésen megjelent és felszólalt Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezető-he­lyettese. mának növelését, a főcél most a tartalmi munka javítása. Annak ellenére, hogy a 74 millió forintos évi nyereség el­érése reális lehetőséggé vált, a vállalat vezetése nem lehet elégedett. Nem nőttek a kívánt ütemben a teljesítmények, s nem tapasztalható jelentős ja­vulás a gépek, eszközök ki­használása terén sem. A kise­gítő állományú dolgozók haté­konysága rendkívül alocsony. Az összüzemí ’ teljesítmények növekedés helyett csökkentek. A vállalat igazgatója részle­tes tájékoztatást adott az üze­mek munkaerőhelyzetéről. 1968 —1971 között több mint 1500 fővel csökkent o vállalót lét­száma. Idén mintegy 250 fős csökkenés várható, de az elvan, dorlás csökkenő tendenciát mu­tat. A munkaerőgondok azon­ban alig csökkennek, hisz az elöregedés folyamata változat­lan, s egyre nagyobb a hiány a legfontosabb szakmunkások­ból, vájárokból. A Mecseki Szénbányák üze­meiben ma 443' szocialista bri­gád dolgozik — tízezer taggal. Vállalásaik egy jelentős része túlmutat az üzemek határain. 1971-ben például 105 ezer tár­sadalmi munkaórát teljesítettek a brigádok, idén pedig már 130—140 ezer órát. Pécs után Komlón is szervezetté lett a vá­rosszépítő társadalmi munka­akció. „Tíz órát Komlóért” moz­galom keretében a Szénbányák brigádjai érték el a legkima­gaslóbb eredményeket. A Köz­ponti Gépüzem például 5Ó00 órát teljesített. (Folytatás a 3. oldalon) A beszámolót követő vita és hozzászólások után a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöksége teljes egyetértését fe­jezte ki a Központi Bizottság határozatainak megállapításai­val, a X. kongresszus óta eltelt munka értékelésével és a Köz­ponti Bizottság célkitűzéseivel. Az elnökség elhatározta, hogy 1973 elejére összehívja a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak ülését. A szovjet állam megalakulá­sának 50. évfordulója alkal­mából a MNOT elnöksége le­velet intézett a szovjet nőbi- zottsághoz. A mai Csepel Vas- és Fémművek őse 1892 decemberében alakult. Az eltelt 80 esztendő alatt hazánk egyik leghatalmasabb ipari objektumává nőtt. A Csepel Vas- és Fémművek számára a legnagyobb fejlődést a felszabadulást követő negyedszázad hozta meg, s ma már 34 ezer dolgo­zója van. Közülük 19 ezer törzsgárdatag, 24 565 pedig szocialista brigád, vagy ezen megtisztelő címért küzdő brigád tagja. 1945 és 1971 között 6 millió tonna nyersacéit, 3 millió tonna melegen hengerelt csövet, 40 ezer forgácsológépet, 5 és fél millió kerékpárt, 600 ezer motorkerékpárt és 700 ezer textilipari gépet gyártottak. Az elmúlt években 84 ország kétezer cégével álltak üzleti kapcsolatban és a III. ötéves terv időszakában az összes termelési értékük 20,5 százalékát expor­tálják. Képünkön: A szerszámgyár nagypontosságú üzeme. A Magyar Nők Országos Tanácsa elnökségének ülése t A J L

Next

/
Thumbnails
Contents