Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-16 / 296. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara' 80 fillér Dunántúlt naDlö XXIX. évfolyam, 296. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. december 16., szombat Országgyűlés után M ég ha egyetlen téma — * * a jövő évi költségvetés — köré csoportosítjuk is az or- szággyűlésről feltétlenül elmon- dandókat, akkor sem könnyű a dolgunk. Arról nem is szólva, hogy a tervezésről elfogadott törvény, a külügyminiszter beszámolója a magyar külpolitikáról és az említett kérdésekkel kapcsolatos számos felszólalás különösen sokoldalúvá és tartalmassá tette az ülésszakot. Nemzetközi és hazai politikánk, ezen belül gazdasági fejlődésünk messzemenően tárgyilagos képe bontakozik az elhangzottakból, és örülhetünk, hogy helyzetünk őszinte taglalása nem kevés okot ad a bizakodásra. A legelső, amit megemlíthetünk, hogy mértékadó vélemények szerint az ötéves terv teljesítése jól halad. Vonatkozik ez mindenekelőtt a népgazdaság egyensúlyi helyzetére, amely a tervidőszak kezdetén, egy-két éve — a beruházások hajszolása és a növekvő behozatallal kevéssé lépést tartó kivitel következtében — gyengeségeket mutatott. Az- intézkedések kedvező változásokra vezettek: nemzetközi áruforgalmunk egyenlege javul és a felhalmozás túlzott üteme lassúbbodotL Ez a két tényező igen fontos helyzetünk megítélésében. Egy harmadik, nevezetesen maga a költségvetés, is javuló irányzatú, de sajnos még korántsem olyan mértékben, mint szükség lenne rá. A termelés hatékonysága ugyanis nem javul kielégítő mértékben, amiért is a különböző fajta állami támogatások túlzottan sok pénzt emésztenek fel. Az elmondottak végeredményben meg is szabják az aktuális gazdaságpolitikai feladatokat. Nem véletlen, hogy ezek — alig néhány héttel a párt Központi Bizottságának nagy jelentőségű ülése után — a parlamenti ülésszakon igen nagy határozottsággal rajzolódtak ki. Ha a termelés hatékonyságával vannak problémáink, akkor korszerűen gondolkozva, mindenekelőtt a vállalati és üzemszervezésre kell jóval több energiát fordítanunk. Annál is inkább, mert az erre vonatkozó határozatok ellenére, számos vállalatnál eddig alig történt valami említésre méltó e téren! Félreérthetetlen, ami az ülésen e tárgyban elhangzott, hogy tudniillik jó vállalati vezető nem tűrhet el elavult irányítást és szervezési módszereket. Szórósán ide tartozik a költséggazdálkodás is, amely a munka és a gépek széles körben eltűnt rossz kihasználása, a géppark sokhelyütt tapasztalható elöregedése, az anyagfelhasználás kedvezőtlen vonásai, a vállalatok közötti kooperáció egyes negatív jelei, végül főleg a növekvő adminisztrációra visz- szavezethetö magas rezsiköltségek miatt, a mainál jóval több figyelmet kíván. U add emlékeztessünk a bér** emeléssel kapcsolatos fontos figyelmeztetésekre is, amelyek a végrehajtás figyelmébe ajánlották a szükséges differenciálást a jobban képzett, a nehéz fizikai munkát végző, a több műszakban dolgozó munkások és nem utolsósorban a munkásnők javára. Hogy a béremelés kedvező hatását az állami iparban dolgozó munkások és művezetők mindegyike érezze, olyan kívánság hangzott el, hogy öt-hat százalék béremelést azok is kapjanak, akiknél az említett különleges indokok nem állnak fenn. Nem folytatjuk a sort. A tárgy- sorozat csupán gazdasági vonatkozásban is a fontos kérdések olyan széles körű tárgyalását tette lehetővé, mi több, szükségessé, hogy csupán első, inkább felületi áttekintésre vállalkozhattunk. Egy — hamarosan beköszöntő — új esztendő gazdasági tennivalói kerültek terítékre. Ünnepi ülés a Magyar Tudományos Akadémián 50 éves a Szovjetunió Színvonalas előadások, visszaemlékezések A tarta'omból: Miként alakultak az árak l Vélemények az üzemi demokráciáról Géprablás ' Útban hazafelé az Apollo utasai Küldöttközgyűlés a pécsi tsz-szövetségnél Napirenden a vezetők javadalmazása és a Revizori Iroda munkája Tegnap délelőtt Pécsett, a Ságvári Művelődési Házban hívták össze a Mecsek és Drá- j va menti Tsz-ek Területi Szövet- | ségének idei utolsó küldöttközgyűlését. Az elnökségben helyet foglaltak dr. Földvári János, a Megyei Tanács elnökhelyettese, Koós László, a Megyei Partbizottság gazdaságpolitikai osztálya képviseletében, Kelemen István, a MÉM, dr. Faludi JóKépünkön: Nemes Dezső akadémikus, az MSZMP PB tagja, a Politikai Főiskola rektora elnöki megnyitót mond. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, az MSZMP KB Politikai Főiskolája és a Magyar Tudományos Akadémia pénteken ünnepi tudományos ülést rendezett a Szovjetunió megalakulásának félévszázados évfordulója tiszteletére. A , Tudományos . Akadémia nagytermében Nemes Dezső akadémikus, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora tartott elnöki megnyitót, majd előadások hangzottak el. Erdey-Gruz Tibor akadémikus, az MTA elnöke a Szovjetunió tudományos fejlődéséről tartott előadást. J. V. Bromlej, a Szovjet Tudományos Akadémia tagja, a Szovjet—Magyar Történész Bizottság elnökhelyettese, a hazánkban tartózkodó Szovjet- Magyar Baráti Társaság delegációjának vezetője „Jelenkori nemzeti folyamatok a Szovjetunióban” címmel tartott referátumot. Ezt követően László Aladár, a szovjet hatalom megteremtéséért vívott forradalmi harcok egyik magyar részvevője szólalt fel. Fölelevenítve akkori éh ményeit, elmondta, hogy o szovjet—magyar barátság gyökerei a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a polgárháború éveibe nyúlnak'Aisz- sza. Emlékeztetett arra, hogy annak idején százezer magyar internacionalista is ott küzdött azoknak a soraiban, akik győzelemre vitték a szovjet hatalom ügyét, vállvetve harcolt o szovjet katonákkal az Októberi Forradalom vívmányainak megerősítéséért. A továbbiakban méltatta a lenini nemzetiségi politika diadalát. Ezután Szabó József kandidátus, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának rektorhelyettese a Szovjetunió gazdasági fejlődésének nemzetközi jelentőségét méltatta, majd Be- recz János kandidátus, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője tartott előadást a magyar és a szovjet nép kapcsolatainak fejlődéséről. Folytatja munkáját az FKP kongresszusa Biszku Béla beszéde egy párizsi nagygyűlésen Az FKP XX. kongresszusa alkalmából Párizs peremvárosaiban pénteken este több nagygyűlést rendeztek, amelyeken a kongresszuson résztvevő külföldi delegációk vezetői szólaltak fel. Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára az Aubervilliers-ben rendezett gyűlésen szólalt fel, s a következőket mondotta: Nagy öröm és megtiszteltetés, hogy a Francia Kommunista Párt XX. kongresszusán résztvevő magyar küldöttség nevében itt Aubervilliers-ben, Párizs híres vörös övezetében tolmácsolhatom önöknek és önökön keresztül dicső pártjuk minden tagjának, a francia munkásosztálynak, a haladásért küzdő minden franciának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar kommunisták, szocializmust építő népünk szívből jövő üdvözletét Ez alkalommal is kifejezzük: szolidárisak vagyunk francia testvérpártunkkal, amely eredményesen vezeti a harcot a monopoltöke ellen, a francia munkásosztály erejének egyesítéséért egy demokratikus népi egységkormány létrehozásáért a fejlett demokráciáért, a szocializmusért. Ez elvi platformon nyugvó reátpolitika, a marxiz- mus-leninizmus tanításainak alkalmazása a mai francia valóságra. A Magyar Szocialista Munkáspárt elismerését tolmácsolom önöknek azokért o sikerekért, amelyeket pártjuk a XIX. kongresszus óta ért el. Ezek közül kiemelkedik a francia bal(folytatás a 2. oldalon.) Németh Károly elvtárs látogatása Baranyában Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság elsőtitkára tegnap — pénteken — Baranyába látogatott. A vendéget Pécsett a Megyei Párt- bizottság székházában dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára köszöntötte. A találkozón résztvett Bocz József, dr. Jerszi István, a Megyei Pártbizottság titkárai, Ambrus Jenő, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára, Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke. Ott voltak a Megyei Pártbizottság osztályvezetői, valamint a járási, városi pártbizottságok titkárai. Dr. Nagy József tájékoztatta Németh Károlyt Baranya megye helyzetéről, eredményeiről és gondjairól, továbbá a Pád Központi Bizottsága 1972. november 14—15-i ülésén elfogadott állásfoglalásról, valaminta határozatok széleskörű ismertetésére és maradéktalan meg- , valósítására tett intézkedésekről. Ezt követően Németh Károly válaszolt az időszerű bélés külpolitikai eseményekkel, s a novemberi párthatározattal kapcsolatos kérdésekre. A Politikai Bizottság tagja ezután a megye egyik ipari létesítményét, a Mecseki Ércbányászati Vállalat ércdúsító üzemét kereste fel. Itt Kovács István, a MÉV pártbizottságának titkára, Tóka Jenő, a MÉV igazgatója, továbbá az ÉDÖ üzemvezetője Bimbó József és Földes András, az üzem pártbizottságának titkára fogadta Németh elvtársat és a kíséretében lévő megyei pártvezetőket, majd tájékoztató hangzott el az ércbányászok munkájáról, helyzetéről. Németh Károly ezt követően megtekintette az ércdúsító üzemet. Az üzemlátogatás után találkozott az Érc- bányászati Vállalat szocialisto- brigádvezetőivel, élenjáró vájáraival és az üzemi pártbizottságok titkáraival, s eszmeNémeth Károly elvtárs — képünkön jobbról a második — az ÉDÜ-ben a Mecseki Ércbányászati Vállalat szocialista brigád- vezetőivel beszélget. I cserét folytatott velük időszerű politikai- és gazdasági kérdésekről. Németh Károly mecsekaijai látogatásának befejező programjaként felkereste Pécsett a nemrég elkészült Pannónia Pezsgőgyárat Kurucsai József, a Mecsekvidékj Pincegazdasog igazgatója mutatta be a vendégeknek a húszmillió forintos költséggel épült üzemet és ismertette a gyártási technológiát, a termelési eredményeket. Nagy István zsef, a bevételi hivataltól. Részt vettek az ülésen a társszövetségek, a járási párt- és állami szervek képviselői is. Az elnökség nevében Papp Zoltán, a szövetség elnöke számolt be a tavaszi tisztújító küldöttgyűlés óta eltelt időszak munkájáról. Rámutatott; a gazdasági év végéhez közeledvén olyan problémákkal küzdenek a tagszövetkezetek, amelyek főként a rendkívüli kedvezőtlen időjárással hozhatók összefüggésbe. A küldöttgyűlés vitájának napirendjén méq a termelőszövetkezeti vezetők munkadíjazásának fejlesztése és a szövetség keretében működő Revizori Iroda munkájának értékelése szerepelt. A felszólaló küldöttek egyetértettek azzal az ajánlással, amelyet a szövetség a TOT irányelvek figyelembevételével, a tagsági viszonyban lévő vezetők — ez nem vonatkozik az alkalmazottként működő vezetőkre — munkadíjazására és eredményességi javadolmaza- sára kidolgozott, A feltételek annyiban változtak meg, hogy a tíz órás munkanapra jutó tagsági részesedés szerinti besorolást felváltja a terület és bruttó jövedelem együttes alapulvétele, A szakvezetőknek az elnökhöz viszonyított eddigi százalékos jövedelemkötöttségét pedig az egyé. ni munka és teljesítmény utáni javadalmazás váltja fel. Az átlagtól való eltérésnél — ami a vezetői béreket illeti — döntő szerepet kapott a vertikális fejlesztés, a háztáji támogatása, a szakképzettséq és a munkás- mozgalmi múlt. A besorolási szintek termelési értékben és területnagyságban egyará emelkedtek, s ezzel a ma; sabb jövedelem elérésének hetősége is megnőtt. Az e tárgyban felszólaló kuT'" döftek, egyetértésük mellett hangot adtak aggodalmuknak is. Grünwald Géza, a garéi tsz küldötte rámutatott, nem tartja erkölcsösnek — mégha a feltételek teljesítése indokolná is — olyan magas vezetői prémiu. mok odaítélését amelyek kiteszik egy növénytermesztési dolgozó átlagos évi jövedelmét. Javaslat hangzott el a növény- termesztésben dolgozók, főként nők alacsony bérszintjének emelésére is. Az új rendszerre való áttérés nem jelent általános rendezést, a pécsi szövetség területén méqis 800 vezetőt érint. A küldöttgyűlés határozata alapján a szövetkezetek legkésőbb 1973 évi tervtárgyaló közgyűlésükig testületileg vitassák meg és döntsenek a vezetők javadalmazásáról. A tegnapi küldöttgyűlés egyben úgy határozott, hogy o Szövetséq mellett működő Revizori Iroda, a kétévenkénti általános vizsgálatok keretében, vegye programba az új javadalmazási rendszer folyamatos vizsgálatát. így biztosítható a TOT irányelvek, illetve az elnökségi ajánlások helyes gyakorlati alkalmazása. Rónaszéki Ferencné « I
