Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-14 / 294. szám
1972. december 14. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Folytatja tanácskozását az országgyűlés téli ülésszaka Az országgyűlés szünetében Kádár János, K. Papp József és Brutyó János (Folytatás az í. oldalról.) A gazdasági integrációs folyamatban különösen fontosnak tartjuk a KGST tagállamok népgazdaságfejlesztési terveinek egyeztetését és a fejlesztés fő területeinek fokozódó összehangolását. A népgazdasági tervek egyeztetése lehetővé teszi a KGST tagállamok új nagy termelő- kapacitásának összehangolását, a kölcsönös szükségleteknek megfelelő fejlesztését. A jövő évben megkezdjük az 1976—1980-as évekre szóló ötéves tervünk összehangolását a KGST országokéval. Kidolgozzuk és összehangoljuk a hosz- szútávú — 1990-ig terjedő — időszakra szóló terveinket is. A KGST perspektíváját jól mutatja és számunkra is nagyon fontos minden előnyös termelési kooperáció, amelyben a közelmúltban megegyeztünk integrációs partnereinkkel. Hadd említsem meg ezúttal azt a szerteágazó, alkatrészek és részegységek kölcsönös szállításán alapuló együttműködést, amely mind szilárdabb formát ölt az autóiparban. A nagy járművekre, autóbuszokra és személygépkocsikra egyaránt gondolok itt. A közös erővel épülő hatalmas szibériai cellulózgyár szintén jól példázza qz együttes munkánkban rejlő nagy erőt1 A komplex program elengedhetetlenné teszi egy olyan nemzetközi értékrendszer kialakítását, amely biztosítja mind az egyes országokat mind ez egyes szocialista országok gazdálkodó szervezeteit az együttműködés hatékonyságáról, a nemzetközi munkamegosztás révén elérhető előnyökről. A nemzetközi értékmérőrendszer: o KGST tagállamok kollektív valutája — melyet funkciójában tovább kell erősíteni. A nemzetközi áruforgalomban a szocialista országok részaránya 70 százalék, a fejlett tőkés országoké 25 százalék, a fejlődő országoké 5 százalék körül mozog. Nagyjából ez az arány várható a köyetkező években is. Ezen belül erőfeszítéseket kell tennünk a fejlődő országokkal való kereskedelem hányadának bizonyos növelésére. A Szovjetunióval egészségesen fejlődik a forgalom meny- nyisége és összetétele. A Szovjetunió első számú partnerünk, o termelési együttműködésben, ugyanakkor gépexportunk legfontosabb piaca. A behozott nyersanyag 40 százaléka,, az energiahordozók 72 százaléka onnan származik. Együttműködésünket kormányközi szerződések foglalják keretbe olyan fontos területeken, mint a tim- földalumínium gyártás, a járműprogram, a petrolkémia. Összességében tehát gazdasági építőmunkánk eredményeivel elégedettek lehetünk. A pártunk X. kongresszusán jóváhagyott gazdaságpolitikai irányelvek érvényesülnek, sikerrel oldjuk meg a gazdasági feladatokat. Amint a Központi Bizottság novemberi ülésén elfogadott állásfoglalás megállapítja, gazdaságirányítási rendszerünk jó eszközként szolgálja a szocialista tervgazdálkodást, a szocialista építés céljait. A fejlődés során felmerülő, általunk jól ismert gondok megoldása mindannyiunk számára felelőségteljes, körültekintő munkát jelent. Ezt a munkát minden szinten vállalni kell és vállalni is fogjuk. Az országgyűlés elé terjesztett költségvetési javaslatot és a benne érvényesülő gazdasági programot elfogadásra ajánlom. A tegnapi vitában felszólaltak: Kovács Istvánná budapesti, Lendvai József veszprémi, Takács Imréné csongrádi, Gácsi Miklós borsodi, Szépvölgyi Zoltán budapesti, Kosztolánczi Já- nosné somogyi, dr. Szabó József baranyai, Vilmányi Mária Haj- du-Bihar megyei, Spisák András Szabolcs-Szatmár megyei, Gyöngyösi István Heves megyei képviselők, majd ebédszünet következett. Szünet után elsőnek Péter János külügyminiszter, Skaliczky Károlyné Békés megyei, Darvasi István budapesti, Nics János Fejér megyei, Kalmár János Pest megyei, s végül Somogyi József budapesti képviselő fejtette ki véleményét a vitában. Mivel több képviselő nem jelentkezett felszólalásra, az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós bezárta a vitát és megadta a szót a pénzügyminiszternek, aki válaszolt a vitában elhangzottakra. Faluvégi Lajos bevezetőben elismeréssel állapította meg, hogy gondolatokban gazdag volt a véleménycsere: az országgyűlési bizottságokban 90- en, a parlament plénumán pedig 37-en szóltak hozzá a költségvetési törvénytervezethez. Számos felszólalásból kicsengett, hogy gazdasági és pénzügyi politikánk határozott, de nem merev. Ezen az úton fogunk továbbhaladni — jelentette ki a pénzügyminiszter. — Két fő törekvés lesz a jövő esztendőben a termelő ágazatokban: a gazdasági szerkezet megfelelő átalakítása (különös tekintettel az autóbuszprogramra, a számítástechnikára. a könnyűipar rekonstrukciójára és más, hasonlóan nagy feladatokra), illetőleg a termelékenység és a hatékonyság javítása. Ezeket a törekvéseket alátámasztották, megerősítették a felszólalások — hangoztatta. — A kormányzati szervek foglalkoznak a távlati energiamérleg és energiakoncepció kidolgozásával. Ezt a koncepciót majd bele kell illeszteni a távlati tervbe. Az energiakoncepció témája várhatóan a jövő esztendő első negyedévében kerül a Kormány elé. Az energiahálózattal kapcsolatban megemlítette Faluvégi Lajos, hogy a fejlesztésre ebben az évben a korábbinál 100 millió forinttal nagyobb összeget fordítottunk, s a fejlesztést tovább kell segíteni. A tanácsi gazdálkodásban az új tanácstörvény megszületése, a negyedik ötéves terv megindulása után kiegyenlített a helyzet. Nincsenek ugyan kiugróan nagy többletforrások, de nincsenek nagy lemaradások sem a pénzügyi forrásokat illetően. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tanácsoknál meg kell teremteni az összhangot a várható anyagi forrósok, a tartalékok és a tervfeladatok között. Kitért az óvodák és az általános iskolák helyzetével foglalkozó felszólalásokra is. Mint mondta, nagy a felelősségünk abban, hogy az ezredforduló generációjának derékhada milyen képzettséggel, milyen meggyőződéssel lép majd elődei nyomába. Nagy erőfeszítések segítik az általános iskolák helyzetének javítását, s itt nem kevés pénzről van szó. Felidézte a pénzügyminiszter, hogy bérrendezés történt a pedagógusoknál, s az általános iskolák dologi kiadásaira 1973-ban, 1972-höz képest 25 százalékkal többet fordítanak. Megemlítette, hogy a tanácsok és a Művelődésügyi Minisztérium rendelkezésére álló 125 millió forint céltámogatóst gondosan fogják „teríteni", különös tekintette a tanyai iskolák, a munkáskerületek, a peremkerületek, a körzetesítés segítésére. A kormányzati szervek egyetértenek azzal, hogy a vállalatokkal ösz- szefogva lehetőleg minél hamarabb teljesíteni kell az ötéves terv óvodai programját, gondolva az' esetleges túlteljesítésre is. Ugyanakkor a tanácsok nem mentesíthetők azon kötelezettségük alól, hogy összehangolják a fejlesztési forrásokat és a költségvetési fenntartási eszközöket. Eimarasztalólag szólt az olyan gyakorlatról, hogy eiöbb megépítenek óvodai létesítményeket, s aztán kezdik keresgélni, hogy miből biztosítsák a fenntartás költségeit Megemlítette még a tanácsi gazdálkodás kapcsán a közművesítés témáját: fontos e tekintetben — mondta —, hogy az állami támogatással elsősorban a korszerű, városias építési módokat segítsék elő. A soron levő intézkedések közül először a bérintézkedések végrehajtásáról szólt. Utalt arra, hogy a vitábon is nagy hangsúlyt kapott: a vállalatoknál differenciáltan — a szakmai képzettségre, a teljesítményekre, a nőkre és a nehéz fizikai munkát végzőkre tekintettel — kell végrehajtani a bérfejlesztést. A bértömeg-szabályozással kapcsolatban rámutatott: változatlan a vélemény, hogy a bértömeg-szabályozást kísérletnek tekintik, előnye, hogy rövid távon felszínre hozza a tartalékokat. Árnyoldala viszont, hogy hosszabb távon, a gyakorlatban bérarónytalansógok kialakulásához vezethet. A kereskedelem terén rendkívül fontos, hogy a jövő esztendőben a KGST-országokhoz fűződő kötelezettségeinket maradéktalanul teljesítsük, kihasználjuk a jó exportlehetőségeket a világpiacon. A belkereskedelemnek a küszöbönálló szociális intézkedések nyomán várható növekvő keresletet megfelelő árualapokkal kell kielégítenie. A Kormány — mondta Faluvégi Lajos — már kétszer foglalkozott az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalásával kapcsolatos feladatokkal, e feladatok megoldásáról szóló munkatervvel. Ehhez kapcsolódik majd az o szokásos kormányjelentést elemző áttekintés, amely a parlamenti ülésszakról készül, értékelésként és a teendők foglalataként. ígéreteit tett arra, hogy a vitában felmerült valamennyi kérdésre az illetékes miniszterektől választ kapnak a felszólalók. Végezetül azzal summázta a vita tanulságait, hogy a felszólalásokból a kormányzati munka iránti bizalom csendült ki, s erre számítanak, építenek is az 1973. évi terv és költségvetés végrehajtása során. Az elnöklő Beresztóczy Miklós ezután szavazásra bocsátotta a törvényjavaslatot, az országgyűlés az 1973. évi áliami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés csütörtökön 10 órakor a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatja munkáját. A terv ne Segyen papír (Munkatársunk telelonjelentése.) Két napón keresztül kapkodhatta a fejét a pénzügyminiszter. A költségvetés vitájában, ha nem is azonnalra, erre is, arra is pénzt kértek a megyék. De hát a takaró jövőre sem érhet messzebb, mint amennyi a nemzeti jövedelmünk lesz. A költségvetés így is deficittel számol. Azt pedig, hogy mire mennyit, az államháztartás ügyeiben jártas szakemberek a költségvetés-tervezet elkészítésekor alaposan kicentizték, a parlamenti bizottságok meghányták-vetették. így hót a képviselők megszavazták az 1973. évi népgazdasági tervet és állami költség- vetést, s fezzel az országgyűlés első szakasza lezárul t. A jövő évi költségvetés vitájához a gazdaságpolitikai alapot —, ahogy arra itt lépten-nyomon hivatkoztak is, — a Központi Bizottság novemberi határozata adta. Ennek szellemében a jövő esztendőben ésszerűbben osztjuk el a nemzeti jövedelmet úgy, hogy az biztosítsa a gazdasági növekedést — ezen belül a gazdasági- és árstruktúra átalakítását — egyszersmind az életszínvonal kívánatos emelkedését. És itt engedjenek meg egy kis kitérőt. Figyeltem a képviselőket, különösen a képviselőnőket, akik egyben családanyák, vajon hogyan kerülgetik felszólalásukban a jövő évi áremelkedések témáját. Hiszen ők is csak havi fizetéssel rendelkező fogyasztók! Nos, akik erről beszéltek, valamennyien helyeselték az — tegyük hozzá, a béremelésekkel ellensúlyozott — árváltozásokat, hiszen itt, ahol egy ország fejével kell gondolkodni és gazdálkodni, minden másképpen vetődik fel. Csak egy példát. Még most is, hogy felemelték a tej fogyasztói órát, magasabb a felvásárlási ár. Hogyan termeltessünk így több tejet, ha a termelő megteheti azt, hogy a boltból vásárol tejet és azt viszi el a felvásárlóba, mert még így is van rajta haszna. fez persze nem így megy, de a tejdotáció fenntartásának abszurditására szépen rámutat. Ugyanez a helyzet egyébként a hússal is. Egy kiló comb a hentesnél 40 forint, ugyanokkor a felvásárló 60 forintot fizet érte a tenyésztőnek. Ma a tervtörvényről tárgyal az ország- gyűlés. Költségvetés és terv — jól összejöttek, ez a kettő most minduntalan egymásra kacsint. A költségvetés vitájában közben szóltak arról, hogy tervszerűbben kell gazdálkodni, és következetesebben végrehajtani a terveket. Bizony, a tervek komolyságát illetően már sokakban kétségek merültek fel. Hogy Jazbinsek Vilmos, baranyai képviselőnk példatárából merítve, náluk — aszerint, hogy enyhe-e a tél, vagy nagyon kell a szén — van ígért terv, elvárt terv, módosított terv, és ehhez hasonlók. Ez nem megy. Jazbinsek Vilmos egyébként szót kért a tervtörvényjavaslat vitájában és ma délelőtt szólal fel. A mai nap interpellációkra is sor kerül. Az Ognyenovics Milán korábbi interpellációjára adott válaszról már beszámoltunk. Viszont Cserna Sándor baranyai képviselőnk még az országgyűlés nyári ülésszakán szóvá tett egyet-mást. Valamennyire írásbeli választ kapott — mond-' ta el a tegnapi folyosói beszélgetésünkkor. Többek között az indokolatlan áremelések szigorúbb ellenőrzését szorgalmazta'— és ez teljesült, a KB határozatában is hangsúlyosan kifejezésre jutott. A lakásárak emelkedésének kérdésével is hasonló a helyzet — nem számlázhat már olyan szabadon, vastagon az építőipar. Ezenkívül szorgalmazta még a vállalati lakásépítkezések fokozását és azt, hogy Pécsett a tanács biztosítson területeket a magán- és társasház építéséhez. Ez j utóbbira a tanács kapott központi támogatóst, bár ez kevés. A vállalati lakás- építkezések fokozására viszont az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium szerint nincs pénz. Miklősvári Zoltán Egységes cselekvést! Az országgyűlés tegnapi vitája ban felszólalt dr. Szabó József, megyénk országgyűlési képviselője is. Az alábbiakban közöljük Szabó elvtárs beszédét. Tisztelt Országgyűlés! Most, amikor az országgyűlés ülésszakára készültünk és ismerkedtem az 1973. évi nép- gazdasági tervvfel, ezzel összhangban készült költségvetési törvényjavaslattal, engem is kü lönböző hatások értek, különböző gondolatok foglalkoztattak, amelyek közül hármat szeretnék szóvá tenni. 1 Nálunk Baranyában, az • én választókerületemben is nagy volt az érdeklődés a Központi Bizottság novemberi ülése iránt. Ez az érdeklődés most az országgyűlés ülésszakára irányul. Az embereket élénken foglalkoztatják a Központi Bizottság határozatában foglaltak. Aktív politikai élet, a | tettekre is egyre jobban serkentő munka van megyénkben. Az élet különböző munkaterületén dolgozó emberek — főleg a munkások — általában jól fogadták a határozatot. Elmondják, hogy a fejlődés reális értékelése, a gondok bátor feltárása, a jövő feladataira vonatkozó határozatok tükrözik azt, hogy a párt- és állami vezetés ismeri a helyzetet, a munkások és más dolgozó emberek véleményét, s az eddig bevált politika folytatásán munkálkodnak. Úgy is foaják fel e határozatot, hogy ez segíti és gyorsítja az éoítőmunkát, az általános fegyelem javulását, és ami nagyon lényeges, az egységesebb cselekvésre is serkent. Nagyobb egyetértés van a fejlődés irányára, ütemére, a lakásépítés gyorsítására, a bérügyi intézkedésekre, az építőipari árak határozottabb rögzítésére, az életszínvonal emelésére irányuló határozatokkal. Megértés van a gépjárművek adójának, a cigaretta és az égetett szesz fogyasztói árának emelése iránt is. Nincs azonban megértés a tej és a tejtermékek árának felemelésére vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatban. Szóvá teszik, hogy inkább más áru árát emeltük volna fel és ne a tej, illetve tejtermékek árát. A dolgozó emberek döntő többsége helyesli az őszinte, nyílt beszédet, a határozott ál- lásfoqlalást. Véleményem szerint most és a jövőben is bátrabban kell beszélni arról, hogy ki-ki a maga munkahelyén, a saját posztián még jobban teljesítse feladatát, a társadalmi munkamegosztásból reá háruló kötelességeket. A kötelességek teljesítéséről az -utóbbi időben kevés szó esik, s ezt a keveset is bátortalanul eitiük ki. Meggyőződésem, hogy az emberek döntő többsége becsülettel akarja és fogja telie- siteni kötelességét, ioggal várják el, hogy akiknél a jó szó nem használ, ott más módszereket, eszközöket kell alkalmazni. Tisztelt Országgyűlés! O A qazdasáqi építőmun- “• kánk eredménye jelentős mértékben attól függ, hogy a társadalom élőmunkaerejével, szellemi kapacitásával milyen hatékonyan gazdálkodunk. örülünk annak, hogy a foglalkoztatás hazánkban magas szintet ért el. Azt is elismerem, hogy a társadalom gazdasági, kulturális, egészségüayi és szociális fejlődésével együtt szinte törvényszerűnek tekinthető, hogy nő az alkalmazottak, különösen a műszaki állományhoz tartozók száma és aránya. A kedvező hatásai mellett ez a foglalkoztatási struktúra az élet különböző területein bizonyos aondokat okoz és változtatásokat is sürget. Milyen figyelmet érdemlő ‘e lenségek, tendenciák jelentkeznek e területen? A demográfiai mutatók jelzik, hogy a következő években kevesebb úi munkaerő áll munkába. Nálunk viszonylaq gyors ütemben nő az úgynevezett ..eltartottak” száma és aránva. Mindenki lobban akar élni, függetlenül attól, milyen munkakörben dolgozik. A nemzetközi statisztikái ösz- szehasonlítás adatai ha néha torzítanak is, de jelzik, hogy a szocialista országok közül nálunk magas az ezer munkásra jutó alkalmazottak száma. A Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Bulgáriában, Lengyelor- izágban és Romániában egyaránt, lényegesen kevesebb az alkalmazottak aránya. Az alka'mazotti állomány növekedése gyorsabb a termelés bővülésénél, a foglalkoztatott létszám növekedésénél. Huszonegy vállalatnál végzett vizsgálat tapasztalata azt is jelzi, hogy amíg a m.unkáslétszám az utóbbi négy évben nem nőtt, hanem valamelyest csökkent, az alkalmazotti állományhoz tartozók száma 18 százalékkal nőtt. Figyelmeztető, hogy a növekedés elsősorban nem a műszakiaknál je'entkezik. hanem az adminisztrációban dolgozók 23 százalékos növekedésében mutatkozik meg. Amíg 1960—1967 között az ipari centralizáció időszakában az összes vállalat száma 40 százalékkal csökkent, addig e területen dolgozó alkalmazottak létszáma 20 százalékkal nőtt. Most a helyenként tapasztalható decentralizálással együtt, ismét nő az alkalmazottak száma. Lényegében az átszervezések nem eléggé az élőmunka hatékonyabb felhasználását eredményezték. Én tisztelem, becsülöm az alkalmazottakat, mint embereket, én magam is ezek közé tartozom. Sok munkásember teszi szóvá, hogy nálunk valami túlzás és javítanivaló van, mert ők is sokszor a bürokratikus ügyintézésnél, a haszontalan időtöltésnél, a vállalati létszámgazdálkodásnál érzik mindezek hatását Ezért tisztelettel javaslom, hogy a Kormány a jövő évben a munkaeróqazdálkodás helyzetét, átfogó rendszerét tűzze napirendre. Az országos hatáskörű szervek részéről az irányításuk alá tartozó gazdálkodó és igazgatási szervezeteknél te- qyenek intézkedéseket az élő- munkaerő, a szellemi kapacitás hatékonyabb felhasználására. Tisztelt Országgyűlés! O Ismerjük, hogy a Kor- mány nagy erőfeszítéseket tett és tesz a fejlődésünkkel együtt ielentkező energia-*' igény kielégítésére és az energiastruktúra lehetséges korszerűsítésére. Az energiaigénn^eljT' a korszerű energiaforrással a területfejlesztési munkában számolnak Baranya megyében is. E gondolatkörhöz kapcsolva teszem szóvá, hogy az utóbbi egy-két évben a Nehézipari Mi. nisztérium részéről arról tájékoztattak bennünket, köztük a Bács-Kiskun megyei és a Baranya meqyei képviselő csoportokat is, hoqy a dél-alföldi földgázkincsünk felhasználása során ennek az ötéves tervnek végéig Bács-Kiskun megyén, illetve Baia városon keresztül a fővezetéket megépítik Pécsig. Mi e tervnek, programnak örültünk, és ezt nemcsak indokoltnak tartjuk, hanem he'yi intézkedésekkel támogatást, közreműködést is terveztünk. A közelmúltban viszont ettől eltérő véleményeket, hanqokat hallottunk. Ezért is tisztelettel kérem a Kormányt, hogy az eneraiahálózat fejlesztésének, köztük a földgáz felhasználásának tervét, o jövő évben vizsgálja felül és ennek alapián tegyenek olyan intézkedéseket, amelynek eredményeként a földgáz fővezeték építése Pécsig lehetőleg 1975. végéig befejezést nyerjen. Ha ez nem lehetséges, akkor a Nehézipari Minisztérium részéről hatékonv intézkedésekkel seaíteni kell Baranya menyét és Pécs városát ahban. bony a ielentkező közü'e'i és l—kossá- gi aázfoavasz*ási iáé—'1 hosz- szabbtávra, időben ki tudjuk elégíteni. Tisztelt OrsznnnyiVés! A közelmú^ban egvlk becsületes munkás ismerősöm azt mondta, hoay a Központi Bi- 7ottsóa novemhe-* határozata 5 benne is erősítene a pórt és annak Központi Bizottsáaa iránti b'-almat. Ha szavaznia kellene, ő bizalmat, támogatást szavazna. Javaslom, hoav a köttsénve- tési törvényiavas'at ^'to-iadó- sóval mi is sza'-nzmink br-nimat, támonatást a Korrhánvnqk azért is. mert e törvánv:'v,o'-lat kellő összhonaban a pár'-1'—ltokkal. azok érvényesülését biztosiba. Én az 1973. évre szóió költségvetési törvényiavaslatot nyugodt lelkiismerettel measzava. zom, salát munkámmal a választókerületemben megvalósítását is támogatom.
