Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-14 / 294. szám
Ara: 80 Ulli# Folytatja tanácskozását az országgyűlés téli ülésszaka Megszavazták a jövő évi költségvetést Fia a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat kerül napirendre A költségvetés vitájában felszólalt Vályi Péter A költségvetés megfelel pártunk és kormányunk politikájának Szerdán délelőtt az 1973. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Kormány elnöke, Aczél György, Apró Antal, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek az ülésen a Központi Bizottság titkárai, a Kormány tagjai, a páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Apró Antal, az országgyűlés elnöke megnyitotta ez ülést, majd Vályi Péternek, a Minisztertanács elnökhelyettesének adott szót A költségvetés parlamenti vitája olyan kiemelkedő alkalom, amely módot ad az ország gazdasági helyzetének áttekintésére, az eredmények és problémák értékelésére, mind a képviselőknek. mind az érdeklődő közéleti embereknek. Az állami költségvetés ezúttal is a párt és a kormány gazdaságpolitikáját kifejező népgazdasági terv pénzügyi összefoglalása. Előirányzatai tartalmazzák azokat a kereteket, feltételeket is, amelyek az előttünk álló évben az ország lakosságának életkörülményeit formálják. Az országgyűlés mostani napirendjének jelentőségét fokoz- zo az a tény, hogy az 1973. évi költségvetési törvény megalkotására nem sokkal a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalását követően kerül sor. A beterjesztett 1973. évi költségvetésnek ezért az a feladata, hogy az államháztartás bevételeit és kiadásait oly módon szabja meg, úgy ossza el, hogy a Központi Bizottság határozatában megjelölt politikai, gazdaságpolitikai elvek a pénzügyi intézkedések révén érvényesüljenek. Az 1973. évi előirányzatok megfelelnek a Központi Bizottság állásfoglalásában megfogalmazott követelményeknek. A költségvetés arra az intézkedési tervre támaszkodik, amelyet a kormány a Központi Bizottság határozatainak érvényesítésére a közelmúltban kidolgozott és jóváhagyott. A kormány intézkedési terve gondosan és részletekbe menően sorolja fel a teendőket. Ez lesz a következő hónapok minisztertanácsi munkaprogramjának gerince, fő tartalma. A munka túlnyomó részét a iövő év első hat hónapjában kell elvégezni, ezen belül is igen sokat az első negyedévben. A Központi Bizottság határozatainak helyes értelmezésétől és az elveknek a gyakorlatban való érvénvesítésétől, egyéb fontos politikai momentumok mellett, a nazdasági helyzet további erősödését várjuk. A nazdasági helyzet értékelésénél az egyik legfontosabb mérce az, hogy milyen mértékben teliesülnok a negyedik ötéves ndogazdasáai terv előirányzatai. Az eddigi tapasztalatok iqazo'iák. hogv a IV. ötéves tee, t'zi'z-ítése ió úton halad. a |z'd--io",abb területek fejlődése e’^n, vnny meahalad- ja a tervről szóló törvényben •lőírt színvonalat. A népgazdasági orányok egy részével vannak problémáink, de ezeket megoldjuk. A fejlődés a korábbi ötéves tervek során soha nem egyezett az előirányzatokkal ennyire, mint most Eddigi eredményeink alapján joqgal, feltételezhetjük, hogy a hátralevő három évben megvalósítjuk mindazt, amit a IV. ötéves tervben célul tűztünk magunk elé. A gazdasági fejlődés tervszerűségének növelése továbbra is fontos feladatunk. A tudományos előrelátás és a különböző gazdasági szervek tevékenységének összehangolása azt igényli, hogy a tervek készítésében, végrehajtásában és a gazdasági folyamatok ellenőrzésében az állami szervek között a mainál jobb munkamegosztás legyen. Ebben fontos szerepet szánunk a néhány hóTisztelt Országgyűlés! A párt és a Kormány nagy gondot fordít a lakosság élet- körülményeinek folyamatos javítására. E törekvés eredményeit — ha nem is lehetünk mindennel elégedettek — a lakosság az életben tapasztalja és többnyire el is ismeri. A fejlődést tükrözik a statisztikai adatok. Az utolsó öt évben oz életszínvonal javulása gyorsult a megelőző ötéves időszakhoz képest. A lakosság ellátása jelentősen javult. Javult a húsellátás, bővült a ruházati és más iparcikkek választéka, tovább szűkült a hiánycikkek köre. A mai válöszték annyival gazdagabb, hogy egyszerűen nem hasonlítható össze az 5—6 évvel ezelőttivel. A reáljövedelmek emelkedése az elmúlt két évben a no- minálkeresetek növekedésének gyorsulása és a fogyasztási cikkek egy részének nagyobb ütemű árnövekedése mellett valósult meg. Vályi Péter ezután arról beszélt, hogy az ipari és az építőipari munkások jelentős kategóriáinak nominálbére nem tartott lépést a bérek átlagos növekedésével. Elsősorban ez tette szükségessé az életszínvonalat érintő, a párt Központi Bizottságának határozatában bejelentett központi intézkedéseket. Ezek eredményeként 1973- ban az országos átlagnál lénap múlva létesülő Állami Tervbizottságnak. Az Állami Tervbizottság feladata lesz a tervben biztosítani oz ágazati szempontok és a népgazdasági érdekek egységét, továbbá a népgazdaság fejlődési üteméből, az életkörülmények javításából, a műszaki fejlődésből és a gazdasági egyensúlyból származó követelmények összehangolását. Operatív hatásköre is széles lesz a tervben foglalt gazdasági célok ellenőrzésében és a végrehajtást szolgáló intézkedések hozatalában. A mostani időszak legfontosabb gazdasági céljai közé tartozik a népgazdaság termelési és forgalmi hatékonyságának fokozása, az egyensúly további szilárdító sa. Vályi Péter ezután részletesen taglalta a hatékonyság követelményét, majd az életszínvonal- politikáról beszélt. nyegesen gyorsabb lesz az ipari és az építőipari munkások reálbérének növekedése — átlagosan eléri az 5,5—6 százalékot — amit elsősorban a 8, illetve 6 százalékos ipari-építőipari központi munkásbér-eme- lés alapoz meg. A központi béremelésnél figyelembe vesszük a szakmunkások és a művezetők magasabb képzettségét. A differenciálást olyan mértékűnek képzeljük, hogy az állami iparban dolgozó munkások és művezetők mindegyike részesüljön a béremelésből, mégpedig úgy, hogy a központi és vállalati forrásokból legalább 5—6 százalékos többletbért az is kapjon, akinél az emelés kisebb mértékben indokolt. A kereskedelemben is sok teendő vár ránk. A legfőbb feladat az, hogy az ipar és a kereskedelem között még jobb együttműködés alakuljon ki. Ez biztosíthatja az ellátás további állandó javítását és az ésszerű készletgazdálkodást. A Minisztertanács elnökhelyettese ezután a belkereskedelem egyes területeiről beszélt. — A mezőgazdaság hústermelő tevékenysége a baromfi- program befejezése után, a sertésprogram kibontakozásával jelentősen fokozódott mondotta, majd így folytatta Elsősorban a húsfeldolgozó; ban jelentkeznek most a problémák. Ezt a számok is világosan tükrözik. A sertésfelvását- lás 1969-ben és 1970-ben évente mintegy 3—3 millió darab volt, 1972-ben viszont már körülbelül öt és fél millió. A tervidőszak végéig a hízottse-- tés termelés ciklusmentesen előreláthatólag 6 millió darab felett fog stabilizálódni. E nagy és rohamosan felfutó mennyiség fogadására a feldolgozó kapacitás nem állhatott azonnal készen és megnyugtató módon még ma sem áll rendelkezésre. A feladatot csak a munkaintenzitás növelésével és a dolgozók túlterhelésével lehetett biztosítani. Jövőre ezért elengedhetetlenül szükség lesz a húsipar rekonstrukciójára, a meglévő üzemek említett szűk kereszt- metszeteinek megszüntetésére. Az igaz, hogy külföldön megveszik a félsertést, az élőmarhát is, bizonyos mennyiségben ésszerű számukra a szállítás. Csakhogy ilyen exporttal, ha túl nagyarányú, időnként kényszerhelyzetbe kerülünk. Ha viszont feldolgozzuk, akár kon- zervek formájában, akár más tartósítási eljárással, azért nagyobb értéket kapunk, kevesebb a gond a tárolásávol, több a lehetőségünk a legkedvezőbb piaci helyzet felkutatására és kiaknázására. Ugyanez a „helyzet a tej feldolgozásával, a tejtermékek választékának növelésével is. A szarvasmarhaprogram minden bizonnyal beváltja a hozzáfűzött reményeket. A szarvasma rhaállomár.y növekedésével egyidejűleg számolnunk kell a tejhozam növekedésével is. Ezért már most hozzá kell látnunk azoknak az üzemeknek a kifejlesztéséhez .ás újak létesítéséhez, amelyek biztosítani fogják a tej jobb feldolgozását, tartósítását. 1972-ben az iparcikkekből is javult az ellátás, ennek fenntartását tervezzük 1973-ban, némely árucsoportban tovább: javulásra is számíthatunk. A ruházati cikkek minőségének és választékának további javítása mellett minden érintett termelési és kereskedelmi szervezetnek a figyelmébe ajánlom a gyermekruházat minőségének, választékának további javítását. Vályi Péter a külkereskedelemmel kapcsolatban hangsúlyozta: különös jelentőségű számunkra az a sokirányú tevékenység, amely a KGST országainak együttműködésében mindinkább kibontakozik a szocialista gazdasági integráció komplex programjában foglalt célkitűzések megvalósításáért. Tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy a múlt év nyarán, a KGST XXV. ülésszakán elfogadott komplex programban foglaltak valóra váltása már az eltelt rövid idő alatt is eredményeket hozott. Sokoldalú kapcsolatok Mindez méltán keltette es kelti fel a nemzetközi közvélemény figyelmét. Egyre több ország érdeklődik a KGST-vel való együttműködés lehetőségei iránt. Nagyon örülünk, hogy a KGST legutóbbi ülésszakán új szocialista tagot üdvözölhetett a tagállamok közössége: a Kubai Köztársaságot A KGST-vel való kapcsolatok igénye még fennáll, elsősorban egyes fejlődő országok részéről. (Folytatás a 3. oldalon.) Cél: a lakosság életszínvonalának további emelése Fejlődik a hazai mezőgép- és alkatrészgyártás (Tudósitónk jelentése.) Mit ígér a holnap, milyen műszaki, technikai ellátottságra számíthat a mezőgazdaság? Főként ez a kérdés foglalkoztatta azokat az agrárújságírókat, akik szerdán délelőtt Budapesten, a Magyar Sajtó háza Rózsa-termében meghallgatták Pesti Lászlónak, a Mező- gazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatok Trösztje vezérigazgatójának sajtótájékoztatóját a gépgyártás és szolgáltatás helyzetéről, az élelmiszer- és fagazdaságban. A tájékoztatóból megtudtuk, hogy a korábban legtöbb problémát okozó pótalkatrész-ellátást igen komolyan kézbe vette a vállalat. Már 1972-ben enyhült a feszültség, s ebben az érződik, hogy a tröszt öt nagy vállalatát „lespecializálta’’ az alkatrészek gyártására. Ezeket az üzemeket felszerelték a megfelelő gépekkel, berendezésekkel és gondoskodtak szakmunkás-ellátásukról is. Pesti László elmondotta, hogy ebben az évben már 1400—1500 millió forint értékű pótalkatrészt állítottak elő. Mintegy 50 ezer féle alkatrész forgalombahozásáról kell folyamatosan gondoskodni, ami nem kis feladat, s ezek száma a belépő új gépsorokkal, automata géprendszerekkel állandóan nő. A mezőgazdasági gépek javítására szakosított vállalataik; ban gyárszerűen folyik a szerkezeti egységek, fődarabok felújítása. Évente 25—30 ezer motort újítanak fel traktorokhoz, kombájnokhoz. Kiterjesztették a rendszert a villamos- és hidraulikus „berendezések javítására is, s ezeket is bevonjál^ a cseretelep-hálózatba. A javítási cikkek körét a jövőben tovább bővítik, céljuk, hogy a mezőgazdasági üzemeknek egyáltalán ne kelljen javítással foglalkozniuk. A legdinamikusabban fejlődő tevékenységük a mezőgazdasági gépgyártás. Saját fejlesztéssel - 300 fős központi fejlesztési irodával rendelkeznek - és licencek vásárlásával kívánják a legmunkaigényesebb mező- gazdasági kultúrák gépesítését megoldani. Már kifejlesztették a cukorrépatermesztés komplex gépsorát, így e téren a jövő évben nem szorulnak nyugati gépbehozatalra. Á húsprogram keretében két éve már komplett sertéstelepeket adnak át, s most bekapcsolódnak 6 szarvasmarha-programba Is. A közelmúltban a Soroksári Állami Gazdaságban létesítettek egy könnyűszerkezetes, teljesen automatikus tehén- I istállót, amely két hónap alatt épült fel. Ebben 164 tehenet j egy ember gondoz. A programot a szolnoki MEZÖGEP vállalat kapta meg, egy tehénfé- rőheíy árát 27 ezer forintból tudták kihozni. Megkezdték az olcsó magyar háztáji kisgépek kifejlesztését, beleértve a kerti traktorokat is. Az első ilyen gyártmányuk már a piacon van, ez a KAPOSGÉP nevű kisfejőgép, melyből 1973- ban újabb 2000 darabot gyártanak le a háztáji ellátására. Eddigi legfőbb problémájuk az öntvény beszerzése volt, 1973- ban már ez is enyhül valamelyest, mivel a beruházási stop miatt felszabadul bizonyos ön- 1 tödéi kapacitás a-mezőgazda- i ság számára. Végezetül Pesti László hangsúlyozta, hogy szolgáltató tevékenységüket a jövőben túl a nagyüzemeken, a falvak lakosságára is mindjobban kiterjesztik. Villany- és vízvezetékszerelést, csatornázási munkát és még egy sor más jellegű szolgáltatást kívánnak végezni az e téren hátrányos helyzetben lévő, ellátatlan falusi lakosságnak. Rónaszéki Ferenené Baranya ieg’abb kollégiuma A „Baranya rriegye legjobb kollégiuma” címet mór háromszor nyerte el a komlói Steinmetz Miklós Kollégium. Az országos kollégiumi versenyben is kiválóan szerepeltek, s ezért az ország három másik kollégiuma mellett elnyerték a KISZ Központi Bizottsága vörös selyemzászlaját, amelyet Boldizsár Gábor, a KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló osztályának helyettes vezetője adott át tegnap Komlón. Az ünnepségen részt vett Gergely László, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára és Bogdán László, a KISZ Komló városi Bizottságának tit- ; kára. Ha felsoroljuk, mivel érdé- j melték ki a KISZ KB kitüntető 1 elismerését, szokványosnak tfl. nik: politikai ismereteik bővítése céljából hetenként tartanak sajtófoglalkozásokat, kiállítást rendeztek a KISZ Vili, kongresz- szusának anyagaiból, részt vettek a Takarót Vietnamnak! akcióban, rendszeresen szerkesztik a kollégiumi faliújságot, közösen járnak kirándulni, társadalmi munkában dolgoztak Sikon- dán, kapcsolatokat építettek ki az üzemek szocialista brigádjaival; — csupa olyan tett, akció, amelyhez hasonlót szinte minden kollégium végez. Ök százharmincon mégis valami többet tettek. Többet azért, hogy kollégiumuk otthonukká váljék, hogy igazi közösségben éljenek. « J
