Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-14 / 294. szám

Ara: 80 Ulli# Folytatja tanácskozását az országgyűlés téli ülésszaka Megszavazták a jövő évi költségvetést Fia a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat kerül napirendre A költségvetés vitájában felszólalt Vályi Péter A költségvetés megfelel pártunk és kormányunk politikájának Szerdán délelőtt az 1973. évi állami költségvetésről szóló tör­vényjavaslat vitájával folytatta munkáját az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, Fock Jenő, a Kormány el­nöke, Aczél György, Apró Antal, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai. Részt vettek az ülésen a Központi Bizottság titkárai, a Kormány tagjai, a páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Apró Antal, az országgyűlés elnöke megnyitotta ez ülést, majd Vályi Péternek, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének adott szót A költségvetés parlamenti vi­tája olyan kiemelkedő alkalom, amely módot ad az ország gaz­dasági helyzetének áttekintésé­re, az eredmények és problé­mák értékelésére, mind a kép­viselőknek. mind az érdeklődő közéleti embereknek. Az állami költségvetés ezúttal is a párt és a kormány gazdaságpoliti­káját kifejező népgazdasági terv pénzügyi összefoglalása. Előirányzatai tartalmazzák azo­kat a kereteket, feltételeket is, amelyek az előttünk álló évben az ország lakosságának életkö­rülményeit formálják. Az országgyűlés mostani na­pirendjének jelentőségét fokoz- zo az a tény, hogy az 1973. évi költségvetési törvény megalko­tására nem sokkal a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának állásfoglalását követően kerül sor. A beterjesztett 1973. évi költ­ségvetésnek ezért az a felada­ta, hogy az államháztartás be­vételeit és kiadásait oly módon szabja meg, úgy ossza el, hogy a Központi Bizottság határoza­tában megjelölt politikai, gaz­daságpolitikai elvek a pénzügyi intézkedések révén érvényesül­jenek. Az 1973. évi előirányzatok megfelelnek a Központi Bizott­ság állásfoglalásában megfo­galmazott követelményeknek. A költségvetés arra az intézkedési tervre támaszkodik, amelyet a kormány a Központi Bizottság határozatainak érvényesítésére a közelmúltban kidolgozott és jóváhagyott. A kormány intézkedési terve gondosan és részletekbe menő­en sorolja fel a teendőket. Ez lesz a következő hónapok mi­nisztertanácsi munkaprogramjá­nak gerince, fő tartalma. A munka túlnyomó részét a iövő év első hat hónapjában kell el­végezni, ezen belül is igen so­kat az első negyedévben. A Központi Bizottság határo­zatainak helyes értelmezésétől és az elveknek a gyakorlatban való érvénvesítésétől, egyéb fontos politikai momentumok mellett, a nazdasági helyzet további erősödését várjuk. A nazdasági helyzet értéke­lésénél az egyik legfontosabb mérce az, hogy milyen mérték­ben teliesülnok a negyedik öt­éves ndogazdasáai terv elő­irányzatai. Az eddigi tapaszta­latok iqazo'iák. hogv a IV. öt­éves tee, t'zi'z-ítése ió úton ha­lad. a |z'd--io",abb területek fejlődése e’^n, vnny meahalad- ja a tervről szóló törvényben •lőírt színvonalat. A népgazdasági orányok egy részével vannak problémáink, de ezeket megoldjuk. A fejlő­dés a korábbi ötéves tervek so­rán soha nem egyezett az elő­irányzatokkal ennyire, mint most Eddigi eredményeink alapján joqgal, feltételezhetjük, hogy a hátralevő három évben megvalósítjuk mindazt, amit a IV. ötéves tervben célul tűztünk magunk elé. A gazdasági fejlődés tervsze­rűségének növelése továbbra is fontos feladatunk. A tudomá­nyos előrelátás és a különböző gazdasági szervek tevékenysé­gének összehangolása azt igényli, hogy a tervek készíté­sében, végrehajtásában és a gazdasági folyamatok ellenőr­zésében az állami szervek kö­zött a mainál jobb munkameg­osztás legyen. Ebben fontos szerepet szánunk a néhány hó­Tisztelt Országgyűlés! A párt és a Kormány nagy gondot fordít a lakosság élet- körülményeinek folyamatos ja­vítására. E törekvés eredmé­nyeit — ha nem is lehetünk mindennel elégedettek — a la­kosság az életben tapasztalja és többnyire el is ismeri. A fejlődést tükrözik a statisztikai adatok. Az utolsó öt évben oz életszínvonal javulása gyorsult a megelőző ötéves időszakhoz képest. A lakosság ellátása jelentő­sen javult. Javult a húsellátás, bővült a ruházati és más ipar­cikkek választéka, tovább szű­kült a hiánycikkek köre. A mai válöszték annyival gazdagabb, hogy egyszerűen nem hasonlít­ható össze az 5—6 évvel ez­előttivel. A reáljövedelmek emelkedé­se az elmúlt két évben a no- minálkeresetek növekedésének gyorsulása és a fogyasztási cikkek egy részének nagyobb ütemű árnövekedése mellett valósult meg. Vályi Péter ezután arról be­szélt, hogy az ipari és az épí­tőipari munkások jelentős kate­góriáinak nominálbére nem tar­tott lépést a bérek átlagos nö­vekedésével. Elsősorban ez tet­te szükségessé az életszínvona­lat érintő, a párt Központi Bi­zottságának határozatában be­jelentett központi intézkedése­ket. Ezek eredményeként 1973- ban az országos átlagnál lé­nap múlva létesülő Állami Terv­bizottságnak. Az Állami Terv­bizottság feladata lesz a terv­ben biztosítani oz ágazati szempontok és a népgazdasági érdekek egységét, továbbá a népgazdaság fejlődési ütemé­ből, az életkörülmények javítá­sából, a műszaki fejlődésből és a gazdasági egyensúlyból szár­mazó követelmények összehan­golását. Operatív hatásköre is széles lesz a tervben foglalt gazdasági célok ellenőrzésében és a végrehajtást szolgáló in­tézkedések hozatalában. A mostani időszak legfonto­sabb gazdasági céljai közé tar­tozik a népgazdaság termelési és forgalmi hatékonyságának fokozása, az egyensúly további szilárdító sa. Vályi Péter ezután részletesen taglalta a hatékonyság követel­ményét, majd az életszínvonal- politikáról beszélt. nyegesen gyorsabb lesz az ipa­ri és az építőipari munkások reálbérének növekedése — át­lagosan eléri az 5,5—6 száza­lékot — amit elsősorban a 8, illetve 6 százalékos ipari-építő­ipari központi munkásbér-eme- lés alapoz meg. A központi béremelésnél fi­gyelembe vesszük a szakmun­kások és a művezetők maga­sabb képzettségét. A differen­ciálást olyan mértékűnek kép­zeljük, hogy az állami iparban dolgozó munkások és műveze­tők mindegyike részesüljön a béremelésből, mégpedig úgy, hogy a központi és vállalati forrásokból legalább 5—6 szá­zalékos többletbért az is kap­jon, akinél az emelés kisebb mértékben indokolt. A kereskedelemben is sok teendő vár ránk. A legfőbb feladat az, hogy az ipar és a kereskedelem között még jobb együttműködés alakuljon ki. Ez biztosíthatja az ellátás további állandó javítását és az ésszerű készletgazdálkodást. A Minisztertanács elnökhe­lyettese ezután a belkereskede­lem egyes területeiről beszélt. — A mezőgazdaság húster­melő tevékenysége a baromfi- program befejezése után, a sertésprogram kibontakozásá­val jelentősen fokozódott mondotta, majd így folytatta Elsősorban a húsfeldolgozó; ban jelentkeznek most a prob­lémák. Ezt a számok is világo­san tükrözik. A sertésfelvását- lás 1969-ben és 1970-ben éven­te mintegy 3—3 millió darab volt, 1972-ben viszont már kö­rülbelül öt és fél millió. A tervidőszak végéig a hízottse-- tés termelés ciklusmentesen előreláthatólag 6 millió darab felett fog stabilizálódni. E nagy és rohamosan felfu­tó mennyiség fogadására a fel­dolgozó kapacitás nem állha­tott azonnal készen és meg­nyugtató módon még ma sem áll rendelkezésre. A feladatot csak a munkaintenzitás növe­lésével és a dolgozók túlterhe­lésével lehetett biztosítani. Jövőre ezért elengedhetetle­nül szükség lesz a húsipar re­konstrukciójára, a meglévő üzemek említett szűk kereszt- metszeteinek megszüntetésére. Az igaz, hogy külföldön meg­veszik a félsertést, az élőmar­hát is, bizonyos mennyiségben ésszerű számukra a szállítás. Csakhogy ilyen exporttal, ha túl nagyarányú, időnként kény­szerhelyzetbe kerülünk. Ha vi­szont feldolgozzuk, akár kon- zervek formájában, akár más tartósítási eljárással, azért na­gyobb értéket kapunk, keve­sebb a gond a tárolásávol, több a lehetőségünk a legked­vezőbb piaci helyzet felkutatá­sára és kiaknázására. Ugyanez a „helyzet a tej feldolgozásával, a tejtermékek választékának nö­velésével is. A szarvasmarha­program minden bizonnyal be­váltja a hozzáfűzött reménye­ket. A szarvasma rhaállomár.y növekedésével egyidejűleg szá­molnunk kell a tejhozam nö­vekedésével is. Ezért már most hozzá kell látnunk azoknak az üzemeknek a kifejlesztéséhez .ás újak létesítéséhez, amelyek biztosítani fogják a tej jobb feldolgozását, tartósítását. 1972-ben az iparcikkekből is javult az ellátás, ennek fenn­tartását tervezzük 1973-ban, némely árucsoportban tovább: javulásra is számíthatunk. A ruházati cikkek minőségé­nek és választékának további javítása mellett minden érintett termelési és kereskedelmi szer­vezetnek a figyelmébe ajánlom a gyermekruházat minőségé­nek, választékának további ja­vítását. Vályi Péter a külkereskede­lemmel kapcsolatban hangsú­lyozta: különös jelentőségű számunkra az a sokirányú tevé­kenység, amely a KGST orszá­gainak együttműködésében mindinkább kibontakozik a szo­cialista gazdasági integráció komplex programjában foglalt célkitűzések megvalósításáért. Tárgyilagosan megállapíthat­juk, hogy a múlt év nyarán, a KGST XXV. ülésszakán elfo­gadott komplex programban foglaltak valóra váltása már az eltelt rövid idő alatt is ered­ményeket hozott. Sokoldalú kapcsolatok Mindez méltán keltette es kelti fel a nemzetközi közvé­lemény figyelmét. Egyre több ország érdeklődik a KGST-vel való együttműködés lehetősé­gei iránt. Nagyon örülünk, hogy a KGST legutóbbi ülésszakán új szocialista tagot üdvözölhe­tett a tagállamok közössége: a Kubai Köztársaságot A KGST-vel való kapcsolatok igé­nye még fennáll, elsősorban egyes fejlődő országok részé­ről. (Folytatás a 3. oldalon.) Cél: a lakosság életszínvonalának további emelése Fejlődik a hazai mezőgép- és alkatrészgyártás (Tudósitónk jelentése.) Mit ígér a holnap, milyen műszaki, technikai ellátottságra számíthat a mezőgazdaság? Főként ez a kérdés foglalkoz­tatta azokat az agrárújságíró­kat, akik szerdán délelőtt Bu­dapesten, a Magyar Sajtó há­za Rózsa-termében meghallgat­ták Pesti Lászlónak, a Mező- gazdasági Gépgyártó és Szol­gáltató Vállalatok Trösztje ve­zérigazgatójának sajtótájékoz­tatóját a gépgyártás és szol­gáltatás helyzetéről, az élelmi­szer- és fagazdaságban. A tájékoztatóból megtudtuk, hogy a korábban legtöbb prob­lémát okozó pótalkatrész-ellá­tást igen komolyan kézbe vette a vállalat. Már 1972-ben eny­hült a feszültség, s ebben az érződik, hogy a tröszt öt nagy vállalatát „lespecializálta’’ az alkatrészek gyártására. Ezeket az üzemeket felszerelték a meg­felelő gépekkel, berendezések­kel és gondoskodtak szakmun­kás-ellátásukról is. Pesti László elmondotta, hogy ebben az év­ben már 1400—1500 millió fo­rint értékű pótalkatrészt állítot­tak elő. Mintegy 50 ezer féle alkatrész forgalombahozásáról kell folyamatosan gondoskodni, ami nem kis feladat, s ezek száma a belépő új gépsorok­kal, automata géprendszerekkel állandóan nő. A mezőgazdasági gépek ja­vítására szakosított vállalataik; ban gyárszerűen folyik a szer­kezeti egységek, fődarabok fel­újítása. Évente 25—30 ezer mo­tort újítanak fel traktorokhoz, kombájnokhoz. Kiterjesztették a rendszert a villamos- és hidrau­likus „berendezések javítására is, s ezeket is bevonjál^ a cse­retelep-hálózatba. A javítási cikkek körét a jövőben tovább bővítik, céljuk, hogy a mező­gazdasági üzemeknek egyálta­lán ne kelljen javítással foglal­kozniuk. A legdinamikusabban fejlődő tevékenységük a mezőgazdasá­gi gépgyártás. Saját fejlesztés­sel - 300 fős központi fejlesz­tési irodával rendelkeznek - és licencek vásárlásával kívánják a legmunkaigényesebb mező- gazdasági kultúrák gépesítését megoldani. Már kifejlesztették a cukorrépatermesztés komplex gépsorát, így e téren a jövő év­ben nem szorulnak nyugati gépbehozatalra. Á húsprogram keretében két éve már komplett sertéstelepe­ket adnak át, s most bekapcso­lódnak 6 szarvasmarha-prog­ramba Is. A közelmúltban a So­roksári Állami Gazdaságban lé­tesítettek egy könnyűszerkeze­tes, teljesen automatikus tehén- I istállót, amely két hónap alatt épült fel. Ebben 164 tehenet j egy ember gondoz. A progra­mot a szolnoki MEZÖGEP vál­lalat kapta meg, egy tehénfé- rőheíy árát 27 ezer forintból tudták kihozni. Megkezdték az olcsó magyar háztáji kisgépek kifejlesztését, beleértve a kerti traktorokat is. Az első ilyen gyártmányuk már a piacon van, ez a KAPOSGÉP nevű kisfejőgép, melyből 1973- ban újabb 2000 darabot gyár­tanak le a háztáji ellátására. Eddigi legfőbb problémájuk az öntvény beszerzése volt, 1973- ban már ez is enyhül valame­lyest, mivel a beruházási stop miatt felszabadul bizonyos ön- 1 tödéi kapacitás a-mezőgazda- i ság számára. Végezetül Pesti László hang­súlyozta, hogy szolgáltató tevé­kenységüket a jövőben túl a nagyüzemeken, a falvak lakos­ságára is mindjobban kiterjesz­tik. Villany- és vízvezetékszere­lést, csatornázási munkát és még egy sor más jellegű szol­gáltatást kívánnak végezni az e téren hátrányos helyzetben lévő, ellátatlan falusi lakosság­nak. Rónaszéki Ferenené Baranya ieg’abb kollégiuma A „Baranya rriegye legjobb kollégiuma” címet mór három­szor nyerte el a komlói Stein­metz Miklós Kollégium. Az or­szágos kollégiumi versenyben is kiválóan szerepeltek, s ezért az ország három másik kollé­giuma mellett elnyerték a KISZ Központi Bizottsága vörös se­lyemzászlaját, amelyet Boldi­zsár Gábor, a KISZ KB közép­iskolai és szakmunkástanuló osztályának helyettes vezetője adott át tegnap Komlón. Az ünnepségen részt vett Gergely László, a KISZ Bara­nya megyei Bizottságának tit­kára és Bogdán László, a KISZ Komló városi Bizottságának tit- ; kára. Ha felsoroljuk, mivel érdé- j melték ki a KISZ KB kitüntető 1 elismerését, szokványosnak tfl. nik: politikai ismereteik bővíté­se céljából hetenként tartanak sajtófoglalkozásokat, kiállítást rendeztek a KISZ Vili, kongresz- szusának anyagaiból, részt vet­tek a Takarót Vietnamnak! ak­cióban, rendszeresen szerkesztik a kollégiumi faliújságot, közö­sen járnak kirándulni, társadal­mi munkában dolgoztak Sikon- dán, kapcsolatokat építettek ki az üzemek szocialista bri­gádjaival; — csupa olyan tett, akció, amelyhez hasonlót szinte minden kollégium végez. Ök százharmincon mégis va­lami többet tettek. Többet azért, hogy kollégiumuk otthonukká váljék, hogy igazi közösségben éljenek. « J

Next

/
Thumbnails
Contents