Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-12 / 267. szám

T972. november ÍX DUNANTOLI NAPLÓ 3 Nyugdíjasok a gyárban Kevesebben a vártnál A továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlék sem varázsszer Az igent mondók többsége alkalmazott Negyvenhétezer lakás épül az országban 11 „Hiányozni fogsz, öreg" — Mondják a gyárakban, munka­helyeken szinte öröktől fogva a nyugdíjbavonulóknak a kolle­gák, s ez a kedveskedő közhely az utóbbi években egyre sú­lyosabb igazságot takar. Mind több helyen marad hosszabb- rövidebb időre üres a távozók helye — s a munkaerőprognó- *is se túl biztató. Szinte minde­nütt kevés a munkavállaló, egyes szakmákban pedig egye­nesen katasztrofális a helyzet. A nyugdíjkorhatárt elért idős szakemberek egy részének idő­leges továbbdolgozása vállaló­it, sőt népgazdasági érdek — ezért is született meg Idén áp­rilisban az ösztönző nyugdíjpót­lékról szóló kormányrendelet. Évente nyolcszázan A Pécsi Városi Tanács mun­kaügyi osztálya felmérérf vég- cett: mennyien mennek nyug­díjba az elkövetkezendő évek­ben? A 117 legfontosabb pécsi munkáltató adatai szerint éven­te 760—820 munkás nyugdíj be­vonulásával kell számolni, to­vábbá 400—4ö0 alkalmazotté­val. A kérdésre: hajtandó-e a mo­gasabb nyugdíj reményében Időlegesen továbbdolgozni? — Idén 473-an mondtak igent El-) készítette a munkaügyi osztály ezzel kapcsolatos előrejelzését b. Eszerint jövőre 313, 1974-ben 861, 1975-ben pedig 344 to- vábbdolgozóvol lehet számolni, cmi a nyugdíjjogosultságot megszerzők mintegy 20 száza­lékát teszi Id. Ezek a számok nagyságren­dileg elfogadhatók, egyelőre legalábbis, hisz az áprilisi kor­mányrendelet megjelenése óta alig több, mint hat hónap telt el, s nagyon sok jel utal arra, hogy az érdekeltek egy nagyon felen tői része még nem Isme­ri az új lehetőségeket De ha •laposabban megvizsgáljuk, mi van a most kapott számok mö­gött, felszínre kerül néhány olyan tény, mely rendkívül erő­teljesen az áj rendelet ösztönző hatása ellen hat Nézzük pél­dául, mennyi e munkás a to­vábbdolgozni szándékozók kö­zül? 1972: 246, 1973: 270, 1974: K2a 1975: 229. A nyugdíjjogo­sultságot évről-évre több mint mégegyszer annyi munkás szer­ei meg, mint alkalmazott a tó­vá bbdo Igorok között azonban •lig több, rnhrt tele a munkás. Nemcsak a pénzért A vállalatok sokaságára ki­terjedő reprezentatív felmérés főbb megállapításait erősítet­ték meg annak e mini-közvé­leménykutatásnak a tapasztala­tai is, melynek keretében húsz nyugdíj előtt állót kérdeztem meg: marad-e, s ha nem, miérr? Igennel hárman válaszoltok, ketten: gondolkodnak, tizenöten azonban nagyon határozottan mondták: örülünk, ha elérkezik az a perc. De hát miért? Né­gyen a munka nehézségére hi­vatkoztak, ketten a szervezetlen­ségre, hatan egészségük érez­hető romlására, hárman pedig a légkörre. Nem volt különö­sebb panaszuk, de végülis oda­lyukadtak ki, hogy nem éreztek soha igazán jól magukat A három igennel válaszoló közül ketten ugyanennek a tényező­nek a jelentőségét húzták alá: azért maradnak, mert az egész­ségük ezt lehetővé teszi, s mert nagyon-nagyon hiányoznának • kollégák... Persze a továbbdolgozásra ösztönző tényezők közül mégis­csak meghatározó jelentőségű a pénz. Nagyon sokan alacsony nyugdíjuk „felsrófolásót" vár­ják a plusz-évektől, jelentős azoknak a továbbdolgozóknak a száma ts, akik alig tíz évet meghaladó szolgálati idővel rendelkeznek, s Így számukra a továbbdolgozás a teljes nyug­díjjogosultság megszerzését je­lenti. Érdeme« néhány vállalat ada­tott b szemügyre venni — ön­magukért beszélnek a számok. A Kesztyűgyárban idén heten, szerzik meg a nyugdíjjogosult­ságot — négyen maradnak. A Hőerőműben tizenkettőn — né­gyen maradnak. A Porcelán- gyárban szintén tizenkét nyug­díjas-jelölt van — s előrelátha­tóan heten maradnak. A Volán­nál kilencen érik ei a nyugdíj- korhatárt — maradni azonban senki sem marad, s ennek min­denekelőtt egészségügyi okai vannak. Kevés az olyan gépko­csivezető, aki kifogástalan szív­vel és Idegrendszerrel éri meg a nyugdíjkorhatárt. Hasonlóak a Szénbányáknál szerzett to- posztokrtok Ik A nyugdíj mellett A nyugdíjpótlékról hozott kor­mányrendéi et tehát nem bizo­nyuk varázs-szemek: csak ott hat, ahol kellemesek a mankó- körülmények, ahol Jól érezték magukat az emberek, s ahol sikerült az egészséget b úgy- ohogy megóvni. A nyugdíjkor­határon teletlek részvétele a termelésben azonban nemcsak Jogfolytonos továbbdolgozást jelent. Közel háromezer nyug­díjas dolgozik ugyanis nyug­dija mellett évente hosszabb-rö- videbb ideig. Idén 1704 munkás és 1307 egyéb munkakörben dolgozó nyugdíjas vállalt mun­kát, s tevékenységükről szinte kivétel nélkül mindenütt felső­fokon beszélnek. Ennek a töme­ges munkavállalásnak alapvető­en kettős oka van. Egyrészt — sajnos — a nyugdíjak egy igen jelentős része képtelen lépest tartani az árakkal, másrészt: né­hány hónap vagy év eltelte után, a szó legszorosabb értel­mében hiányozni kezd a mun­ka. A nyugdíj mellett munkát vállalók száma 1975-ben is kö­zel 3000 lesz, talán csak az ará­nyokon kellene valamit változ­tatni, meglehetősen kevés ugyanis a visszatérők között az olyannyira hiányzó magasan kvalifikált szakmunkás. fényvédő függönyök eltakarják az ablakokat. Felberreg a vetí­tőgép. A herceghalmi Állatte­nyésztési Kutatóintézet előadó­terme fél Európa szakemberei­nek találkozóhelye, szinte nincs hét, hogy ne érkezne valahon­nan népes delegáció. A ma- gyarországi sertés- és szarvas­marha-program iránt széleskörű érdeklődés nyilvánul meg Euró- pa-szerte, s ennek a program­nak ez az Intézet a tulajdon­képpeni hadműveleti központja. HETVENÖT EVES MOH A hazai állattenyésztési ku­tatómunka éppen hetvenöt éves múltra tekint vissza. 1897-ben — az akkori Állató rvostudomó- ny( Egyetem területén — állat- tenyésztési kutatóállomás ala­kult, melyet 1901-ben kísérleti állomássá, majd 1940-ben tu­dományos intézetté szerveztek. A tulajdonképpeni Állattenyész­tési Kutatóintézet 1949-ben jött létre — akkor még kisállatte­nyésztési kérdésekkel is foglal­kozva. Most a négy legfonto­sabb hazai állatfaj — a szarvasmarha, a sertés, a Iá és a juh — fejlesztésére irányul minden erőfeszítés. Az ötvenhat tudományos munkatárs mögött egy hatalmas mintagazdaság, s oz ország szinte valamennyi megyéjének egy-egy kimagasló eredményeket elérő gazdasága alkotja azt az anyagi-technikai bázist, mely nélkül ma már kép­telenség jelentős tudományos sikereket elérni. A mikroszkópok, kémcsövek, vegyszerek és laboratóriumi gé­pek világában tulajdonképpen ugyanolyan szigorú igényeket kell kielégíteni, mint mondjuk egy autógyár távlati fejlesztési osztályán. Milyen lesz a holnap autója? A karosszéria színétől, vonalvezetésétől a motor telje­sítményéig, s ezzel összefüggés­ben a fogyasztásig mindent elő­írnak — bármilyen extrémnek tűnik is ez a példa, az állatte­nyésztési kutatómérnököknek ugyanilyen igények kielégítése a feladata. Nézzük tehát a hol­nap sertését! — Olyan sertéshibrid előállí­tása a feladatunk — mondja Keserű János, az AKI főigazga­tója —, mely képességeiben meghaladja a jelenlegi hazai tenyészanyagot. Nevezetesen: olyan sonka és tőkehús előál­lítására egyaránt alkalmas ál­lományt kell kifejlesztenünk, melynek a tenyésztésre alkal­mas életkora nyolc hónap, az egy ellésből álló szaporulata legalább tíz malac: az egy anyától évente felnevelt vég­termék legalább 18 hízó, a 21 napos alomsúly pedig minimá­lisan 50 kiló... A „műszaki-technológiai kö­vetelmények” sora azonban ez­zel még nem ért véget. A 100 kilogrammos súlyra hizlalt vég­termék egy kilogrammos súly­ig közművelődési pályázat dijai A Megyei Tanács művelődés­ügyi osztálya közművelődési pályázatának beküldött mun­káit elbírálták. Az első dijat a bíráló bizottság nem adta ki. A második díjat (800 forintot) az »Egy falusi körzet fiataljai­nak művelődési igényei és le­hetőségei” című pályamunka szerzőjének. Kocsis Józsefnek, Olasz község ált iskolai igaz­gatójának ítélték oda. A har­madik díj (600 forint) nyertese Balá István, a pécsi Doktor Sándor Művelődési Központ igazgatója, aki pályamunkájá­ban intézménye társadalmi ve­zetőségének munkáját dolgozta fel; illetve „A mohácsi mun­kásság kulturális igényei és e1- látottsága” című munkájáért Müller Géza mohácsi népmű­velési előadó. Pénzjutalomban részesült Szabó Jolán tanár és Jusztinger János népművelési előadó. gyarapodása 2 kg keményítő­értékű takarmányt Igényelhet Az ideális sertés átlagos hát­szalon na-vastagsága 30 milli­méter, karaj-keresztmetszetének területe 36 négyzetcentiméter, a két hátsó sonka súlya 20 kiló. Ebben az Intézetben tehát nincs helye romantikának. A nagy­iparrá nőtt élelmiszergyártás és húsfeldolgozás az állattenyész­tést is a szó legszorosabb értel­mében iparrá tette, ELKÉSZÜLT A ..0-SZERIA­A piac feladta a leckét — a tudomány pedig rákényszerftet- te akaratát a természetre. Há­romévi munkával kialakították oz úgynevezett ÁHIB hibridser­tést, melyet o következő adatok jellemeznek. Nyolc hónap alatt éri el a tenyésztésre alkalmas fejlettségi szintet, az egy ellés- ból származó átlagos szaporu­lat 11,4 malac. Egy kocától évente — átlagosan — 19 ma­lacot nevelhetnek fel. A 28 na­pos malac alomsúlya 62 kiló. Egy kilogramm súlygyarapodás­ra 2,2—2,5 kq tápot használ fel, a 100 kilogrammos súlyt 170— 180 nap alatt éri el. Az átlagos hátszalonna-vastagság 28 milli­méter, a karaj keresztmetszete 46 négyzetcentiméter. A hátsó sonkák súlya 23 kiló, a sonká­ban a hús és a csont aránya 78:22. Az eredmény tehát töké­letesnek mondható, hisz az el­várások túlnyomó többségének nemcsak hogy megfelel az ÁHIB, hanem túl is teljesíti azo­kat. A „prototípus” után elké­szült a „0-széria” is, sőt már a nagyüzemi kihelyezés, illetve te­nyésztés is folyik. Az Ipari jellegű szarvasmar­ha-tenyésztés komplex rendsze­re című kutatási programot 1970 áprilisában indította az in­tézet, miután a MÉM Tudomá­nyos Kutatási Főosztálya meg­határozta a leqfontosabb célki­tűzéseket. A feladat ez esetben, ha lehet, méq nehezebb volt, mint a sertés-program esetében, Az állami építőipari — taná­csi és minisztériumi — vállala­tok építési-szerelési termelése az idén mérsékelt ütemben nö­vekedett: 4,5 százalékkal volt nagyobb az év első tíz hónap­jában, mint a múlt év azonos időszakában — állapítja meg az az előzetes értékelés, amely most készült el az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium­ban. Ennél az átlagnál valami­vel jobb eredményről, 6 száza­lékos növekedésről számolhat­tak be azonban az ÉVM építő­ipari vállalatok. A munkások száma általában 3—4 százalék­kal haladta meg az egy évvel ezelőttit, s így a termelékeny­ség a korábbinál kisebb mér­tékben javult. Kedvező, hogy a vállalatok, az adott feltételek­nek megfelelően, elsősorban a népgazdaság számára fontos egyedi nagyberuházásokra kon­centrálták .erőiket, s gyorsítot­ták a munkát. Az építési ütem biztató alakulását jelzi, hogy • hisz ■ szarvasmarha rendkívül lassú nemzedékváltású állat, a genetikai javítómunka tehát na­gyon hosszú időt igényel. A ki­indulópont: az ország szarvas­marha-állományának 90 száza­lékát a magyar tarka fajta ké­pezi. Ez a fajta elsősorban tej­hozamával marad el a követel­ményektől, hústermelés szem­pontjából általában kielégítő eredményeket mutat fel. A faj­ta keresztezési kísérletek tehát mindenekelőtt a tejtermelés ja­vítására irányulnak. Keresztezé­si partnerként a kosztromai, a jersey, a dán-vörös, az ayshire, a holland vöröstarka lapály és az amerikai holstein fríz fajtá­kat használják fel, míg g hús­termelő képesség javítása érde­kében az aberdeen ongus, a hereford limousine és a charo- lais a magyar tarka keresztezési partnere. A „tejelő magyar bar­na fajtakonstrukció’' legjellem­zőbb vonásai már világosan fel­ismerhetők. Javult a tejzsír-tar- talom, a tejfehérje-tartalom, kedvezőbb a tőgyalakulós és a fejhetőség, s emellett megfele­lőek a hizlalás! eredmények is. A fajtanemesítési kísérletekkel párhuzamosan folynak a takar­mányozási és tartási kísérletek is — a sajátos fajtakonstrukció ugyanis sajátos tartási viszonyo­kat követel. TÖBBET. OLCSÓBBAN A juh-program és a lóte­nyésztési feladatterv célkitűzése ugyanaz, ami a sertés- és szarvasmarha-programé: töb­bet, olcsóbban — s a lehető legjobb minőségben. A herceg­halmi Állattenyésztési Kutatóin­tézet o sertésprogram terén érte el a legkimaaaslóbb eredmé­nyeket — az ÁHIB tenyészálla­tok iránt szovjet, csehszlovák és bolgár részről is nagy az érdek­lődés —, de mind kézzelfogha­tóbbak a másik három program vonatkozásában is a fejlesztési eredményeit fontos egyedi nagyberuházósok idei programjának 77 százalé­kát valósították meg már az év első kilenc hónapjában. így le­hetővé vált, hogy éppen ezeken az építkezéseken érjék el az év végéig az idei előirányzat leg­nagyobb arányú túlteljesítését Az összes állami építőipari vállalat ebben a tíz hónapban 23 974 lakást, a múlt év azonos időszakában átadottnál 4622- vel többet épített, fel. A lakás­többlet túlnyomó részét, 4100 új otthont építettek fel az ÉVM- vállalatok. Novemberben és de­cemberben, tehát az év utolsó két hónapjában még mintegy 13 ezer lakást kell átadni. Je­lenleg 47 ezer lakás építésén dolgoznak, így több új otthont építenek, mint amennyit általá­ban egy évre irányoz elő a terv. Ezzel a munkával tehát már a jövő évi feladatokat ké­szítik elő, s teremtenek kedve­ző feltételeket a lakásátadás ütemének javítására. Az EVM építőanyag- és sze*. kezetgyártó ipara az első tfx hónapban 4 százalékkal több anyagot szállított az építőknek, mint egy évvel ezelőtt — as alapvető termékekből lényege­sen javították az ellátást. Külö­nösen kedvező, hogy a cement- és mészipar ebben az időszak­ban 10 százalékkal növelte tett melését. A hazai cementellátás javításához már hozzájárult a határidő előtt átadott beremer*. di új gyár is. így a cementipor majdnem 200 ezer tonnával többet szállított az építőknek ebből a fontos kötőanyagból, mint egy évvel ezelőtt. A tégla­ipar többlete ebben az idő­szakban mintegy 50 millió tég­la, tetőcserépből viszont vissza­esett a termelés, mert csökkent a kereslet, s más tetőfedő anya­gok iránt nyilvánult meg na­gyobb érdeklődés. Ennek meg­felelően a hazai azbesztcement tetőfedő-lemezből csaknem 30 százalékkal növekedett a terme- lés. MEGKÉRDEZTÜK Lesz-e elegendő fűszer, bél és buris? A tartós Hideg beáPiával megkezdődnek a sertésvágások. Lesz-e elegendő fűszer, bél, rizs, buris, felkészült-e a keres­kedelem a szezonra? Erre kér­tünk választ Tegzes Józseftől, a Baranya megyei Élelmiszerke­reskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályának helyettes vezetőjé­től. — Időben és a szokásos mennyiségnél több árut szerez­tünk be. A boltok már mos* megfelelő készlettel rendelkez­nek és a továbbiakban is folya­matosan érkezik utánpótlás. Hurkabélből 800 ezer, kolbász­bélből 200 ezer, stifolder bélből pedig 60 ezer méter érkezett eddig. Mindig Komlón és Mo­hács környékén kezdődnek el­sőként a sertésvágások. Az em­lített helyeken a téli hónapok­ban 150—200 ezer méter bél fo­gyott. Most is bőségesen van bél, a kijelölt szaküzletek már meg is kezdték az árusítást Ezen túlmenően 1600 mázsa rizst, 500 mázsa burist rendel­tünk és só, bors, paprika is el^ gendö van raktáron. Tavaly hiánycikk volt a son­kapác, majoránna és néhány, a töltelékáruk készítéséhez szük­séges fűszer. A HERBARIA pé­csi gyógynövény szaküzletének vezetője az alábbi tájékoztatót adta ezzel kapcsolatban. — A gazdagabb, változato­sabb fűszerezés ismét divat, az elmúlt esztendőben váratlanul jelentkezett ilyen igény. Bízom abban, hogy ezúttal minden ve­vő kérését teljesíthetjük, mivel kétszer annyi fűszert szereztünk be, mint korábban. Új készít­mény a sonkapác, amely őrölt fűszereken kívül salétromsót is tartalmaz. Fekete- és szegfűbors, — diétázóknak cubeba bors — majoránna, szerecsendió, ko- pormag, babérlevél stb. egy­aránt kapható szaküzletünkbe«. A Ganz Műszer Művek Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyárában 200 fajta műszert gyártanak. Termékeik megfelelnek • világszínvonal követelményeinek, ennek köszönhető, hogy szám­talan országba exportálnak. A képen: feszültség- és árammérő szerelése. Békés Sándor Húst — de ne akármilyentI Sertések a „tervezőasztalon" Látogató* a herceghalmi Állattenyésztési Kutatóintézetben Egy gombnyomós, s m mMi A «tat Mm MmK —, #* ma aMnottymt. A «tol, ■ nh, ma mind-mind fontol kártyázó az eladhatóság szempontjából. A biceg holmi Állattenyésztési Kutatóintézet által kitenyósztett hibridsertések meg feleinek mindezeknek a kózetelmónyeknek. V t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents