Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-12 / 267. szám

Ara: 1 total Világ proletárjai. em/e«:n!!«♦<»!<’! Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 267. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. november 12., vasárnap Gondviselőjük az állam Ma hazánkban 36 szer álla­tai gondozott, s ezen túlme­nően 60 ezer gyermek él úgy­nevezett veszélyeztetett környe­zetben, a szüleivel, testvéreivel, vagy a nagyszüleivel együtt lak­va ugyan, de az otthon harmó­niáját nélkülözve. Ez utóbbi fia­talokat „nehezen nevelhető- ként” is emlegetjük, miután be­illeszkedésük az iskolai, lakó­házi, otthoni környezetbe nem problémamentes. E két gyer­mekcsoport — akik természete­sen csak töredékét képezik gyermekeinknek — gondviselője közvetlenül, vagy közvetve az állam. A 36 ezer állami gondo­zott gyermek mindegyikére évente 20 ezer forintot költünk, félmilliárdos költségvetéssel sze­repelnek ők, az „élő szülők ár­vái" népgazdaságunk háztartá­si naplójában. Nemrég az Or­szágos Gyermekvédelmi Munka- bizottság felhívást tett közzé. Ennek lényege: patronálják az üzemek, a vállalatok és az in­tézmények az állami gondozot­tak nevelőotthonait, segítsenek abban, hogy ezeknek a gyere­keknek az életmódjában meg­szűnjön a zártság, s ezáltal megfelelően készülhessenek az életre. Az állam ugyanis még Oz anyagi ráfordítás növelésé­vel sem tudja megoldani e gye­rekek elszigeteltségét, társadal­mon kívüliségét, illetve társa­dalmi kapcsolataiknak jóformán teljes hiányát. A jelenlegi 36 ezer gondozott gyermekből 4000 soha, egy napot sem élt és töl­tött el családban; ismeretlen előttük az együttélésnek ez a formája, anyjuk, apjuk születé­sük óta nem törődik velük. A többiek viszont szétroncsolt, szétesett, felbomlott családok, bál érkeztek, vagy teljesen el­árvultak, Okét is arra kell ne­velni, hogy egykor, nagykorúsá­guk bekövetkeztével vissza tud­janak épülni a társadalomba, alkalmasak legyenek a családi élet boldogságának kialakítá­sára és megtartására. Ennek érdekében tehát nem az anyagi patronálás a legfontosabb. A gyermekvédelem szakemberei nem az erszények és folyószám­lák megnyitását kérik elsősor­ban az üzemektől (habár a vál­lalatok sportpályáit, művelődési Intézményeit is szeretnék igény­bevenni a nevelőotthonok). Eb­ben a kapunyitásban az egy­máshoz való kölcsönös bejárás és eljárás a legfontosabb. Az Országos Gyermekvédelmi Mun­kabizottság azt szeretné elemi, hogy ne éljen úgy le 18 évet egy gondozott se, hogy ne kö­tődjék Igazi barátsággal egy- egy családhoz, munkásember­hez, szocialista közösséghez. Voj megyében az Idén nyá­la« kipróbálták a „kihelyezést”, •melynek során az üzemekből erre vállalkozó családok 258 ál­lami gondozott gyereket vettek magukhoz. Felmérhetetlen, omit ezzel adtak! Egészséges csaló- ál életűk modelljét, e szóda lis­ta emberi együttélés példáját, és egymás kölcsönös emberi tá­mogatását még akkor is, ha a gondjaikat sem tartották rejtve. A 258 családból öten 1—2 hét­re, tizennyolcán 3—4 hétre, ti­zenöten 5—6 hétre, 220-an pe­dig egy egész nyárra vettek magukhoz egy-egy kisfiút, vagy kisleányt. A gyámügyi hatósá­goknak 15 napon túli kintlét esetén módjuk van fizetni a gondozott gyermek ellátásáért. S ezt éppen azért valósították meg, hogy a kiskeresetű, de ne­velésre alkalmas, példás csalá­dok számára — akik a gyer­mekük, vagy gyermekeik mellé szívesen fogadnak magukhoz bizonyos időre egy árvát vagy félárvát — ne legyen ez anya­gilag tehertétel. Az üzemek pat- ronálósi akciójának tehát nem az a célja, hogy a szocialista brigádok kézről kézre adjanak egy-egy gyereket, mert ezzel még nem kötődik a kötelék nél­küli kiskorú senkihez sem. Egy- egy család tartósabb védelmé­re, barátságára, befogadására szorulnak ők és nemcsak az év 52 vasárnapján, vasárnapi gye­rekként, hanem a hétköznapo­kon is. A nevelőotthonok nyi­tottabbá válásának célja tehát az életre való felkészítés és al­kalmassá tétel. S ezt az első jelek szerint meg is értették a vállalatok. Az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium — akárcsak a többi tárca — 99 nagyvállalatának küldte meg az Országos Gyermekvédelmi Mun­kabizottság felhívását azzal, hogy a munkáskollektívák a számukra legmegfelelőbb mó­don, de az üzemi patronálás út­ján is gyakorolják az Ifjúság­ét gyermekvédelmet. A Pécsi Tervező Vállalat felajánlotta Baranya megye négy nevelőin­tézetének, hogy építkezéseik, felújításaik terveit soronkívül el­készíti. Ezentúl a pályaválasz­tóknak oktató jellegű előadó­tokat tartanak és vállalati üdü­lőjükben Is hel£t adnak az ál­lami gondozott gyermekeknek. A 40 ezer otthon élő, veszé­lyeztetett fiatal számára társa­dalmi pártfogókat kémek a gyermekvédelem szakemberei. Olyan üzemi munkásokat és al­kalmazottakat, akik alkalmasak arra, hogy szeretettel és türe­lemmel foglalkozzanak ezekkel a fiatalokkal, megbeszéljék ve­lük tanulásukat, problémáikat, pártfogójuk és tanácsadóik le­gyenek, de egyben a szülőkkel is szót értsenek. Valljuk be, köz­véleményünkben még él, tartja magát az előítélet, hogy az ál­lami gondozottak nagy része személyiségében, jellemében sérült, elvadult bűnözótípus. Holott az esetek túlnyomó több­ségében szerencsétlen, önhibá­ján kívül magára maradt gyer­mekekről van szó, akik a pótol­hatatlan szülői szeretet nélkül kénytelenek felnőni. Segítsünk rajtuk! L. I. Brezsnyev vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség látogat hazánkba A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa meghívására ez év november végén L I. Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának vezetésével a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége hivatalos baráti látogatást tesz Magyarországon. Vendégmunkások Somogybái, Zalából A kukorica egyharmada még a földeken van Az utóbbi napok időjárása kedvezően hatott az őszi mező- gazdasági munkákra. Nagyfokú előrehaladást értek el a terme­lőszövetkezetek mind a betaka­rításban, mind a vetószántás- ban és a vetésben. Ha az idő­járás továbbra is ilyen kedvező marad, egy héten belül befeje­ződik a búza vetése. A tartalomból Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának feladatterve az oktatási határozat végrehajtására * Nyugdíjasok a gyárban * Látogatás a herceghalmi Állattenyésztési Kutatóintézetben Egy hét múlva befejeződik a búza vetése A pécsi járás területén a ke­nyérgabona mintegy kilencven százaléka a földben van. Az el­múlt napokban fejezte be a szalántai termelőszövetkezet a vetést: 700 hektáron került a földbe a mag. Újpetrén, Pécs- váradon az utolsó táblákon jár­nak a vetőgépek, de igen elő­rehaladottak a munkák a bok­sái, a belvárdgyulai és a bi- csérdi tsz-nél is. A kukorica-be­takarítást méq egy gazdaság sem fejezte be. A terület hat­vanöt százalékáról törték le ed­dig a termést. Előrehaladott a kukorica-betakarítás Bicsérden, Bükkösdön, Nagykozórban, Po- gányban és Újpetrén. A kóvá- gószőlősi termelőszövetkezet még nem kezdte el a kukorica- szedést. de eléggé el van ma­radva Vókány is. Gépátcsoportosítás A siklósi járásban a csányosz­rói, a villánykövesdi és a sik­lósi tsz-ek végeztek a búzave­téssel. A legfrissebb információk szerint ma fejezi be a búza ve­tését a drávafoki és a bere- mendi tsz. Eléggé elmaradt ez­zel a munkával a vojszlói, a magyarteleki, a kovácshidai és a baranyahídvégi közös gazda­ság. A sásdi járás tsz-ei eddig mintegy ötezernyolcszáz hektá­ron vetették el a búzát, a terü­let 86 százaléka, A visszalévő területen kukorica után búzát vetnek, így a vetés befejezése a kukoricatörés elkészültének függvénye. Az őszi betakarítási munkák miatt elmaradás ta­pasztalható o tavasziak alá tör­ténő mélyszántásnál: a terület 36 százalékán készült el a mély­szántás, Az elmúlt napokban fejezte be a vetést a kishajmó- si, a magyarhertelendl és a vó- sárosdombói termelőszövetke­zet. Abafigeten, Gödrén, Kapos- szekcsőn, Sásdon és Tormáson két nap múlva már az utolsó táblákon is földbe kerül a mag. A járás közös gazdaságai vár­hatóan jövő hét közepére feje­zik be a kenyérgabona vetését. A munka gyorsítása érdekébe« gépátcsoportosításokot hajtot­tak végre. így a kukorica mi­előbbi betakarítása érdekében Felsőmindszenten, Gerényesen és Nagyhajmáson vendég-kom­bájnok Is dolgoznak. Az ötezer hektáros kukoricaterületről' ed­dig háromezerhatszáz hektáron fejezték be a munkát. Emelők az adapterek előtt A mohácsi Járás tsz-el járnak az élen a búzavetésben. A 11 250 hektáros kenyérgabona­terület csupán öt százaléka vé­letlen. A véméndi, a dursaszék­esül. a szederkényi, és a káto- lyl gazdaságokon kívül vala­mennyi tsz befejezte a búza ve­tését. Az ígéretek szerint ezek a gazdaságok is végeznek a jö­vő bét közepére. Pár nap vá­laszt el bennünket, hogy a bo­ly! közös gazdaság utolsó hold­nál |( betakarítsa a cukorrépát. Az ötszázötven hektáros terület nyolcvanöt százalékáról már el­szállították a répát. A nagynyá- ródi és a lónycsóki tsz ma vé­gez a cukorrépaszedéssel. A kukoricatöréssel a terület felén végeztek. A munkát nehezíti, hogy eléggé elfeküdtek már a szárak. így az adapterekre eme­lőket szerelnek, hogy gyorsítsák a betakarítást. A szigetvári járásban még most is jelentkezik a gázolaj­hiány. A munkákat gátolja to­vábbá az is, hogy eléggé „szap­panosok" a földek. A nedves talaj miatt nehézkesen mozog­nak az erőgépek. A termelő- szövetkezet összes kenyérgabo­na-területének nyolcvankét szá­zalékán került a földbe a vető­mag. A tavasziak alá történő szántás negyven százalékos ké­szültségi A betakarítási mun­kákat vendégmunkások is segí­tik. Somogyiak, zalaiak több mint hetvenen segédkeznek a kukoricaszedésben. Hatszáz­nyolcvan hektárról kézi erővel takarítják be a kukoricát. Termel a szegedi új földgázüzem Szombaton már másfél millió köbméter gázt bocsátott az országos vezetékhálózatba Magyar-osztrák kereskedelmi megállapodás Dr. Biró József külkereske­delmi miniszter és dr. Josef Staribocher osztrák kereske­delmi és iparügyi miniszter szombat délután a Külkeres­kedelmi Minisztériumban aláírta az október 27-én pa­rafáit új magyar—osztrák ötéves, hosszúlejáratú ke­reskedelmi megállapodást és ennek keretében oz 1973-as évre szóló árucsere­forgalmi jegyzőkönyvet. A megállapodás — ame­lyet hosszabb tárgyalás-so­rozat előzött meg — 1973. január elsején lép életbe és 1977. december 31-ig érvé­nyes és rögzíti, hogy az osztrák fél a magyar áruk Ausztriába történő bevite­lét 1975. január elsejétől kezdve minden mennyiségi korlátozás alól mentesíti, megkülönböztetés nélkül, azonos terjedelemben, mint a GATT országok exportter­mékeit Az eddig hátralévő időben pedig a liberalizációt fokozatosan terjeszti ki. Ugyanakkor a magyar fél az osztrák export kontingen­sekre az eddiginél szélesebb kereteket biztosít és ezeket a kontingenseket évről évre je­lentősen emeli. Szombaton reggel kilenc ára­kor megkezdte működését a sze­gedi szénhidrogén-medenca csaknem 300 milliós beruházás­sal felépült úgynevezett sza­badgázüzeme. Ezzel együtt üzembehelyezték a hozzátartozó egész komplexumot: a gázter­melő kutaktól az országos táv­vezetékig megépített berende­zéseket Szombaton, Illetve a még próbatermelési időszaknak szá­mító következő napokban kö­rülbelül másfélmillió köbméter gázt ad naponta az országnak az új üzem. Amennyiben a be­rendezések kifogástalanul mű­ködnek, illetve a gázfogyasztók is folyamatosan bekapcsolód­nak, napi négymillió köbméter­re növekszik a termelés. Ez hozzávetőlegesen az ország je­lenlegi fogyasztása egyharma- dának felel meg. Az új üzem átadása tehát ugrásszerűen megjavítja majd az ország, el­sősorban a főváros gázellátá­sát. A most megnyitott kutak az új üzemmel együtt nemcsak az úgynevezett fűtőgázellátást ja­vítják, hiszen rendkívül fontos célokat szolgálnak a leválasz­tott szénhidrogén-származékok is. A leválasztott nyersgazolint egyelőre az ugyancsak távve­zetékbe kerülő kőolajba keve­rik, azonban épül már magyar -szovjet kooperációban egy másik, még nagyobb gázüzem, amely a nyersgazolinból prtf- pánt, butánt, izobutánt, izopeo- tánt — a népgazdaság számára rendkívül fontos további vegy­ipari és egyéb nyersanyagokat — készít majd. A szederkényi Karasica Gyöngye Termelőszövetkezet mérfakéméndi területén szántják a kufcorlcotarlót. Ezzel párhuzamosan még folyik a kukorica gépi tőrése és befejezéshez közeledik az ősziek vetése.

Next

/
Thumbnails
Contents