Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-09 / 264. szám
€ DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. november 9. Jogi tanácsadó Térti Pél olvasónk ax albérlet keletkezéséről, jogi szabályozásáról érdeklődik és arról, hogy mit tehet albérletbe adni. Az emberek túlnyomó többsége bérlőként lakik az általa használt lakásban. Szép számmal vannak olyan bérlők, akik különböző okok miatt nem használják az egész lakást. Annak egy részét más személyek részére bérleti díj ellenében átengedik. Ezekben az esetekben beszélünk albérletről. E sajátos bérleti formát szabályozza az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet a 13. fejezetében. A 104. § (1) bekezdés meghatározása szerint az A L- BÉRLETI jogviszonyt a BÉRLŐ és az ALBÉRLŐ SZERZŐDÉSE hozza létre. E szerződés alapján a bérlő — főbérlő — LAKÁSA egy meghatározott részét más személy — az albérlő — részére használatra átengedi albérleti díj ellenében. Csak a bérlő által használt lakás egy részének lakás céljára történő bérbeadás eseten lehet albérletről beszélni. Az érvényes lakásügyi rendelkezések szerint a bérlő — főbérló — lakásának csak egy részét, legfeljebb 50%-át adhatja bérbe. A lakásügyi rendelkezések értelmében az albérleti szerződést csak akkor lehet érvényesnek tekinteni, ha az albérletbeadáshoz a) átmeneti lakás, vállalati bérlakás, illetőleg szolgálati lakás esetében a lakással rendelkező szerv, b) nem állami lakás esetében pedig a bérbeadó hozzájárul. Az albérleti díjat, a fizetés módját és esedékességét a felek megállapodása határozza meg a 3/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet keretei között. A 20. § (2) bekezdése szerint albérleti díj címén a) az albérlő által kizárólagosan, továbbá a más személyekkel közösen használt helyiség és ezek lakásberendezéseinek használatáért járó díj (alapdíj), b) a bútor és az ágynemű használatáért járó díj, valamint c) az albérlő részére nyújtott szolgáltatások tényleges költségei számíthatók fel. A 21. § értelmében a havi elapdíj legfeljebb a kizárólagosan használt helyiségre jutó lakbér-hányad háromszorosa lehet. Az albérleti szerződést a felek bármelyike felmondhatja. Abban az esetben, ha a bérleti szerződést a főbérlő - bérbeadó — mondja fel, akkor csak o következő hónap utolsó napjára lehet a felmondást megtenni ; a) olyan okból, amely miatt a bérbeadót felmondási jog illeti meg a bérlővel szemben; b) ha a lakást elcseréli vagy azt műszakilag megosztják; c) ha az albérleti jogviszony létesítése után megváltozott családi vagy egészségügyi körülményei azt indokolttá teszik; d) ha az albérlő az általa kizárólagosan használt helyiségekbe jogszabály tiltó rendelkezése ellenére más személyt befogad. Az albérlő a határozatlan időre kötött albérleti szerződést a hónap tizenötödik vagy utolsó napjára felmondhatja. A felmondási idő 15 nap Az albérletbeadás szempontjából nagyon lényeges, hogy az 1 1971. (II. 8.) ÉVM sz. r. mit tekint LAKÁSNAK. A most hivatkozott rendelet 1. §-a szerint LAKÁS az erre a célra létesített olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a a) helyiségei, b) közművesítettsége, c) melegvízellátása és d) fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba sorolható. Az érvényes rendelkezések szerint a BÉRLÓ csak a jogszabályokban meghatározott és most ismertetett LAKÁS egy részét adhatja albérletbe. Minden más bérbeadást már bérletnek, illetve egyéb jogviszonynak kell tekinteni, s nem esik az albérlet fogalmi körébe. így nem minősül albérletnek például a nyárikonyhc, mosókonyho stb. kiadósa. Miért késik az újság? Válasz olvasóink kérdésére Amíg korábban javarészt vidékről kaptuk a Dunántúli ; Napló kézbesítésével kapcsola- j tos panaszos leveleket, újab- I ban a pécsi előfizetőink teszik fel jogos háborgással a kér- : dést: Miért késik az újság!? | Miért kapjuk esetenként több I órás késéssel, amikor tudomá- j sunk szerint minden előfeltétel megvan a pontos kézbesítéshez. I Évtizedek óta ugyanaz a nyomda készíti, ugyanaz a posta küldi szét reggelenként a város minden zugába, s mégis. Kit illet a kifogás? Legtöbben a postát okolják a „ráérős" kézbesítői miatt, s ilyenkor kerül sor az előfizetők egyéb bosszúságainak kinyilvá- j nítására is. Nem alaptalanul, I mert magunk sem kevésbé I bosszankodunk, amikor a lapunk oldalain nem egyszer csak a torz mását látjuk viszont egy-egy különben jól sikerült fotónknak, nem is beszélve egyes betűsorok, néha egesz hasábok deformálódásáról, olvashatatlanságáról. Tehát egyfelől a késedelmes kézbesítés, másfelől a nyomdai kivitelezés feletti bosszankoaás késztette olvasóinkat leveleik beküldésére. Ami a választ illeti, már korántsem ilyen könnyű különválasztani a postai kézbesítés és nyomdai előállítás problémáit, mert ezek végül is egy tőről fakadnak. Ahhoz azonban, hogy világossá váljék; ki, mit tett és mit tesz annak érdekében, hogy az előfizetők jogos igényeit kielégítse, kezdjük talán a „rá- érősöknek" titulált postai kézbesítők munkájának vázlatos bemutatásával. Mindenekelőtt a pécsiekével, hiszen elsősorban őket érte a vád. Kiegészítő foglalkozás Nos, a „Nagyposta,, hírlap osztályán már hajnali 4 és 5 óra között 107 kézbesítő várja a maga újságcsomagját, hogy utána a szélrózsa minden irányába indulva a lehető legrövidebb úton házhoz szállítsa az előfizetők legfrissebb reggeli olvasmányát. A hírlapkézbesítők többségükben diákok és háziasszonyok, akik a kereseti lehetőség mellett nyilván azért vállalták e fárasztó korareggeli munkát, hogy ennek végeztével még időben és rendben eleget tehessenek a háztartással, illetve a tanulással együttjáró kötelezettségüknek. De mi történik, ha egyszeregyszer zavar támad e „gépezet" egyébként nagyon egyszerű mechanizmusában? Mi történik, ha már a kézbesítők is késve kapják kézhez az újságot? Képletesen szólva, bizony egyszeriben megbomlik a haj- í nali „sorakozón" még fegyelmezetten várakozó „század". Igaz, a háziasszonyok egy része némi „álláspénz" ellenében vállalja a háztartási teendők későbbre halasztását, de nem így a diákok, akiket sokkalta szigorúbb fegyelemre kötelez a 8 órai iskolakezdés. Ők kezdik hát a „rendbontást”, ami aztán a késések láncolatát vonja maga után, mert újabb, s nem kis időbe telik, amíg a hírlaposztály pótolja a hiányukat. És mindebből az előfizető csak azt látja, hogy a szokott időben üres a postaládája, s ha ez többször is megismétlődik, érthető, ha levonja a konzekvenciáit, szidja a kézbesítőt, a kézbesítő meg a nyomdát, a késések elsőszámú előidézőjét, | s ilyen helyzetben talán kissé [ úgy fest a dolog, mintha az | ügyben legelsősorban érdekelt | szerkesztőségre az a feladat | várna, hogy „megmagyarázza a bizonyítványt.” Pedig voltaképpen az a feladatunk, hogy a lapunk és az olvasóink között kialakult hagyományosan jó kapcsolatok további megőrzése érdekében őszintén feltárjuk a késések igazi okait, s egyúttal a jövőbeni kilátásokat is. A nyomda öreg gépe A nyomdáról, pontosabban annqjt lapüzeméről nagyon röviden csak annyit, hogy a töb- bé-kevésbé korszerű betűszedő gépei mellett, bizony aggastyánkorba lépett már a lap tulajdonképpeni „szülőanyja", a i rotációsgép, amely éppen eb- j ben az évben tölti be működésének 50. esztendejét. És nem is akármilyen öt évtizedet, mert az idők múlásával nem csök- I kentettük, hanem mindinkább 1 próbára tettük teherbíróképességét. Erről is csak annyit, hogy az 1 1954—56-ban még 20—22 ezres napi példányszámunk ez év januárjáig 75 ezerre emelkedert, nem is beszélve az időközben megjelent üzemi lapokról. Ez természetszerűleg együtt járt a gép fokozott kihasználásával, s tegyük hozzá, az elhasználódósával is. És végül néhány szót a kilátásainkról is. A Szikba Nyomda már megrendelte az NDK gyártmányú új és korszerű „ofszet" gépet, amely végre lehetővé teszi, hogy képanyagban és szövegben is kifogástalan nyomású lapot pontos időre állítsanak elő. P.Gr. A SZERKESZTŐIG Ü/toJ-A mfhnö „Sürgős esetben nincs ünnep, nincs vasárnap..." Választóink örömére A központi és az új Munkácsy utcai gyógyszertárak szombat délutáni és vasárnapi nyitvatar- tásával kapcsolatban szeretnék pár gondolatot felvetni. Akik szombat délután vagy vasárnap az SZTK-központ rendelését keresik fel, azok többsége a Széchenyi téren át az I. sz. patikát amúgyis útbaejtik. Nekik tehát a „szomszédság" semmi előnyt nem jelent. Viszont sokan, akik hétköznap megirt receptjeiket vasárnap szokták beváltani, a Széchenyi teret keresik fel és csak bosszankodnak, ha zárva van. De idegenforgalmi szempontból is helytelen az ! intézkedés, mert a magyar és külföldi turisták ide futnok be és ha valamilyen gyógyszerre | szükségük van és az orruk előtt I lévő gyógyszertárat zárva találják, felesleges módon kell tuda- kozódniok és a Munkácsy utcá- ! ba oda- s vissza botorkálniuk. Tanúja voltam, hogy inkább lemondtak a gyógyszerbeszerzésről. S t e f á n Imre * A Baranya megyei Tanács Gyógyszertári Központjának főgyógyszerésze, dr. Németh Miklós, az alábbi választ küldte a fenti levélre: „A Munkácsy M. utcai Rendelőintézettel szemben lévő gyógyszertár megvalósítására a Az újhegyi bányászok régi problémájára szeretném felhívni 1 a Volán 12. sz. Vállalót figyelmét. Már előre félünk a délutá- nos műszakoktól, melyek végeztével a 17-es busznak sajnos már csak a hátulját látjuk, amikor Újhegyről visszafelé jön a j városba. Talán mondanunk sem I kell, hogy milyen fárasztó számunkra, amikor a műszak után } három kilométert gyalogolunk, [ hogy elérjünk a következő busz- I megállóhoz. Mindezt a fáradsáVárosi Tanács Egészségügyi Osztálya, a Rendelőintézet és központunk egyaránt komoly erőfeszítéseket tett — pontosan a jobb betegellátás érdekében. Az egészségügyi osztály kérésére — érveiket elfogadva — tettük ügyeletessé a Munkácsy Mihály utcai gyógyszertárat, hiszen vele szemben van a II. kerületi felnőtt és az egész város gyermekorvosi ügyelete. Nem lehet vitás, hogy mind az orvosi, mind a gyógyszertári ügyelet a betegek sürgős ellátása érdekében létesült. Tehát nem azok számára, akik hétköznap felírt receptjeiket vasárnap vagy éjszakánként szokták beváltani, mert ezek nem „sürgős” esetek. Ha azok lettek volna, bizonyára nem várnak napokig a gyógyszer beváltására. Ami pedig a magyar, vagy a külföldi turistákat illeti, bizonyára nem okoz számukra különösebb fáradságot, vagy egészségi károsodást a további 150 méter sem, amíg eljutnak a Munkácsy utcai gyógyszertárig. Ténylegesen komoly, sürgős esetben nincs ünnep, nincs vasárnap és nincs éjszaka egyetlen ügyeletes gyógyszerész számára sem! De ne feledjék el a kedves betegek, hogy az ügyeletes ablak másik oldalán is dolgozó embertársuk áll, akinek éppen a betegek érdekében szüksége van a minimális éjszakai nyugalomra. A 45-ös választási körzet választói nevében megköszönöm a tanács II. kér. hivatala vezetőjének, valamennyi dolgozójának azt, amit a körzet útjainak helyreállítása érdekében tettek. Választóink igen elégedettek, hogy a Havi utca alsó része és a Losonc utca rendezése megoldódott. E környék lakóinak ezután nem kell cipőt váltani, ha végigmennek utcájukon. Igaz, hogy vannak még a körzetben problémák, például a Törekvés utcában víz és út egyáltalán nincs és a többi utcát is erősen rombolja a lezúduló víz. De ez a probléma a belváros területén máshol is megtalálható. Hisz- szük, hogy továbbra is mindent megtesznek vezetőink, hogy a város minél szebb legyen. Kissaszondy József tanácstag. Szerkesztői üzenetek /?. Mátyás, Komló: A levelében leírtak szerint csak abban az esetben használhatná a szüleitől örökölt földet, ha ön is tsz-tag lett volna. így a tsz-től kell kérnie a földterület megváltását Szabó István, Mohács: Ha ebben az évben törölték a tsz- tagságát, akkor a tsz vezetőségéhez fordulhat panasszal. Kiss £., Szentlőrinc: Fegyelmi elbocsátás esetében a dolgozó írásbeli kérésére a határozat jogerőre emelkedése előtt is ki kell adni a munkakönyvét. Ilyen esetben azonban a munkakönyvbe „kilépett” bejegyzést kell beírni. Kovács A-né, Pécs: Mivel két tizennégy évesnél fiptalabb gyermeke van, havonként egy fizetés nélküli szabadnapot kell a vállalatának engedélyezni. Kovács lános, Pécs: A levelében írt hírek alaptalanok. Az Áramszolgáltató Vállalatnak nincs szándékában az említett ezüsthárfákat kivágatni. Mit ér a lakás, ha pesti...? Uránvárosban lakó ismerősömet vállalata Pestre kívánta helyezni, s miután rokonai is a fővárosban élnek, egyetértésével találkozott ez a szándék. Elvileg is megoldhatónak bizonyult a lakásprobléma, hiszen barátunk két szoba összkomforttal rendelkezett. Érthető, hogy e naptól kezdve a Dunántúli Napló lakáshirdetései a család érdeklődésének középpontiába kerültek. Az ! egyik hirdetés megfelelőnek Ígérkezett, bár a szóban lévő lakás valamivel kisebb a pécsinél, de a helyszíni szemle azt mutatta, hogy némi „megalkuvással" elfogadható a csere. Igaz, hogy a lakótelep még a 60-as évek elején épült középszerűen modern kisebb házcsoportból áll, valahol a külső Váci út környékén. — Ráadásul körös-kőiül földszintes házak, maszek műhelyek, ládaraktár stb., vagyis távolról sem „Uránvárosi" jeliegű. De sebaj! A tervek szerint 20 év múlva itt is szebb lesz a környezet. Nos, a lényegre térve feltették hát a kérdést a fővárosi házaspárnak. — Milyen feltételek mellett hajlandók cserélni? A válasz enyhénszólva is meglepő volt: — Százezer forint lelépés ellenében lehet csak szó a cseréről. A meghökkentően magasnak tartott összeg hallatára barátunk megjegyezte: — Nem túlzott ez a kívánság? A választ nagyon határozottan Így hangzott: — Ja kérem, aki Pesten akar lakni, fizesse meg! De különben is hogy képzelik?! Ha mi meghozzuk azt az áldozatot, hogy vidékre költözünk (ezt alig palástolt megvetéssel hangsúlyozták), akkor nyilvánvaló, hogy ezt nem kívánhatják tőlünk ingyen! — Valamit, — valamiért! — És feltételként még azt is hozzátették, hogy a pécsi cserelakás a Mecseken legyen, valahol az Üdülő szálló környékén. Kell-e még ehhez valami kommentár? Ha csak nem ajánlunk fel ráadásként egy pécsi díszpolgárságot is! n. — j. — Az illetékesek ix(ílaiz&luak „Egymásra hárítják a felelősséget" A panasz helytálló, mert az augusztus 10-én vásárolt különböző építőanyagok és fűré- szeltfa árukat csak október 12- én tudtuk kiszállítani. A Tüzép telepen kisebb ka- | pacitással dolgozunk, mivel a j forgalom nem kíván több fu- i vareszközt. Augusztusban és szeptemberben nagy volt a forgalom és kifuvarozási hátralék í mutatkozott. Amikor már tud- j tűk volna szállítani, akkor a Tüzépnél nem volt fűrészelt tűzifa. Szeptember második felében felajánlottuk a részszállítást, de a megrendelő nem fogadta el. Időközben a Tüzép megszüntette a szigetvári telepen a tűzifa fűrészelését A* elmaradt szállítás pótlása érdekében a Tüzép az Építő Ktsz- től bérelt fűrészgépet, hogy a kérdéses mennyiséget felfűrészelhesse. Ezután október 12-én a megrendelt anyagokat hiánytalanul leszállítottuk Merenyér«. Laki Pál, a Volán 12. sz. Vállalat igazgatóhelyettese „Rossz emlékű országjárás" Fábián Béla aláírásával a fenti címmel panaszos levél jelent meg még augusztus 9-én a Dunántúli Naplóban. A levélre először Dr. Takács József, az IBUSZ B. m. Irodájának igazgatója, és Laki Pál, a VOLÁN 12. sz. Vállalat igazgató- helyettese válaszolt a lap szeptember 13-i számában. Miután augusztus 16-tól dolgozom az | EXPRESS-nél, így csak a máso- j dik cikkből tudtam meg, hogy i irodánk szervezte a fentebb j említett országjárást. A „Dunakanyar" túrán ven- j dégként résztvevő Fábián Béla j panaszát egyrészt a csoportkí- í sérői jelentések, másrészt a i megrendelő szerv megbízottjá- | nak írásba foglalt tájékoztatója alapján kivizsgáltam, s ennek eredményéről az alábbiakban válaszolok. Már szeptember 13-án „eldőlt", hogy az utat nem az IBUSZ, hanem az EXPRESS, j vagyis a mi irodánk szervezte, és a csoportkísérők is az EXPRESS nevében köszöntötték a túra résztvevőit. A panaszos levélből vett idézetre — amely szerint „érthetetlen, hogy egy brigádra miért kényszerítettek két IBUSZ-vezetőt" — azt vá- ; faszolhatom, hogy irodánknál | üzleti szabályzatban megfogal- J mázott előírás az, hogy autóbuszonként egy-egy csoport- kísérőt adunk, A túrán való részvételük csak minimálisan emeli a csoportok összköltségét. Ami pedig a kísérőink tájékozatlanságáról szóló panaszt ! illeti, nos, nem ők, hanem a j gépkocsivezetők tévesztették el | az útirányt. Ugyanis kiderült, hogy először jártak ezen az útvonalon. Ezért felkértem a VOLÁN illetékes vezetőit, hogy ilyen utakra jobban készítsék fel a gépkocsivezetőket, de egyébként a jövőben mi is fokozottabban törekszünk idegen- vezetőink pontos útbaigazítására. Meq kell méq jegyeznem, hogy a megrendelőtől az előző kirendeltségvezetőnk kérte, hogy probléma esetén keresse fel az irodát, mégsem tett panaszt o* említett túrával kapcsolatban. Végezetül ezúton kívánok az utazáson részt vett Forál elvtársnak és brigádja mindé» tagjának további jó munkát, « természetesen azt, hogy legközelebb zavartalanabb legyen az utazásuk az EXPRESS-szel. S annyit még, hogy a jövőben ml is igyekszünk alaposabban előkészíteni társasutazásunkat. Végh József EXPRESS Ifjúsági és Diák Utazási Iroda B. m-i kirendeltség vezető}» KÉRDEZZENEK A VILLANYIAKI FORUM! Legutóbbi Fórumunkban • sellyeieké volt a szó. A várakozásnak megfelelően szinte ki- i vétel nélkül közérdekű, lényegre tapintó kérdéseket küldtek be szerkesztőségünkhöz, melyekre részletesen és érdemben válaszoltak a nagyközségi tanács vezetői. A villányi lakosságtól is azt várjuk, hogy kérdéseiket hozzánk címezzék, amelyek ezúttal is a mi közvetítésünkkel jutnak el válaszadás végett o községi tanács vezetőihez. KÉRDEZZENEK A VILLANYIAKI Kérjük, hogy a kérdéseket tartalmazó leveleiket a következőképpen címezzék; „FÓRUM" Dunántúli Napló szerkesztőség« Pécs, Hunyadi u. 11. A kérdések beküldésének ha- I térideje 1972. november 13. Á megértés reményében | got és a velejáró bosszúságot [ i elkerülhetnénk, ha a főpálya- I j udvarról induló utolsó 17-es szó- j mú autóbusz 22.40 órás indulási idejét 15—20 perccel későbbre j halasztanák a menetirányítók. J Tudjuk, hogy ez a városban dolgozókat kellemetlenül érintené, de talán belátják, hogy mi is szeretnénk időben hazaérni családunk körébe. A megértés reményében várjuk a Volán | Vállalat intézkedését. I Katona József
