Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-09 / 264. szám

€ DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. november 9. Jogi tanácsadó Térti Pél olvasónk ax albérlet keletkezéséről, jogi szabályozásá­ról érdeklődik és arról, hogy mit tehet albérletbe adni. Az emberek túlnyomó többsé­ge bérlőként lakik az általa használt lakásban. Szép szám­mal vannak olyan bérlők, akik különböző okok miatt nem használják az egész lakást. An­nak egy részét más személyek részére bérleti díj ellenében át­engedik. Ezekben az esetekben beszélünk albérletről. E sajátos bérleti formát sza­bályozza az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet a 13. fejeze­tében. A 104. § (1) bekezdés meghatározása szerint az A L- BÉRLETI jogviszonyt a BÉR­LŐ és az ALBÉRLŐ SZERZŐDÉSE hozza létre. E szerződés alapján a bérlő — főbérlő — LAKÁSA egy meg­határozott részét más személy — az albérlő — részére haszná­latra átengedi albérleti díj el­lenében. Csak a bérlő által használt lakás egy részének lakás cél­jára történő bérbeadás eseten lehet albérletről beszélni. Az érvényes lakásügyi rendelkezé­sek szerint a bérlő — főbérló — lakásának csak egy részét, legfeljebb 50%-át adhatja bér­be. A lakásügyi rendelkezések értelmében az albérleti szerző­dést csak akkor lehet érvényes­nek tekinteni, ha az albérletbe­adáshoz a) átmeneti lakás, vállalati bérlakás, illetőleg szolgálati lakás esetében a lakással ren­delkező szerv, b) nem állami lakás eseté­ben pedig a bérbeadó hozzá­járul. Az albérleti díjat, a fizetés módját és esedékességét a fe­lek megállapodása határozza meg a 3/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet keretei között. A 20. § (2) bekezdése szerint al­bérleti díj címén a) az albérlő által kizáróla­gosan, továbbá a más szemé­lyekkel közösen használt helyi­ség és ezek lakásberendezései­nek használatáért járó díj (alapdíj), b) a bútor és az ágynemű használatáért járó díj, vala­mint c) az albérlő részére nyújtott szolgáltatások tényleges költsé­gei számíthatók fel. A 21. § értelmében a havi elapdíj legfeljebb a kizáróla­gosan használt helyiségre jutó lakbér-hányad háromszorosa lehet. Az albérleti szerződést a fe­lek bármelyike felmondhatja. Abban az esetben, ha a bér­leti szerződést a főbérlő - bér­beadó — mondja fel, akkor csak o következő hónap utolsó nap­jára lehet a felmondást meg­tenni ; a) olyan okból, amely miatt a bérbeadót felmondási jog il­leti meg a bérlővel szemben; b) ha a lakást elcseréli vagy azt műszakilag megosztják; c) ha az albérleti jogviszony létesítése után megváltozott családi vagy egészségügyi kö­rülményei azt indokolttá teszik; d) ha az albérlő az általa kizárólagosan használt helyi­ségekbe jogszabály tiltó rendel­kezése ellenére más személyt befogad. Az albérlő a határozatlan időre kötött albérleti szerződést a hónap tizenötödik vagy utol­só napjára felmondhatja. A fel­mondási idő 15 nap Az albérletbeadás szempont­jából nagyon lényeges, hogy az 1 1971. (II. 8.) ÉVM sz. r. mit tekint LAKÁSNAK. A most hivatkozott rendelet 1. §-a szerint LAKÁS az erre a célra létesített olyan összefüg­gő helyiségcsoport, amely a a) helyiségei, b) közművesítettsége, c) melegvízellátása és d) fűtési módja alapján vala­melyik komfortfokozatba sorol­ható. Az érvényes rendelkezések szerint a BÉRLÓ csak a jogsza­bályokban meghatározott és most ismertetett LAKÁS egy részét adhatja albérletbe. Min­den más bérbeadást már bér­letnek, illetve egyéb jogviszony­nak kell tekinteni, s nem esik az albérlet fogalmi körébe. így nem minősül albérletnek példá­ul a nyárikonyhc, mosókonyho stb. kiadósa. Miért késik az újság? Válasz olvasóink kérdésére Amíg korábban javarészt vi­dékről kaptuk a Dunántúli ; Napló kézbesítésével kapcsola- j tos panaszos leveleket, újab- I ban a pécsi előfizetőink teszik fel jogos háborgással a kér- : dést: Miért késik az újság!? | Miért kapjuk esetenként több I órás késéssel, amikor tudomá- j sunk szerint minden előfeltétel megvan a pontos kézbesítéshez. I Évtizedek óta ugyanaz a nyom­da készíti, ugyanaz a posta küldi szét reggelenként a város minden zugába, s mégis. Kit illet a kifogás? Legtöbben a postát okolják a „ráérős" kézbesítői miatt, s ilyenkor kerül sor az előfizetők egyéb bosszúságainak kinyilvá- j nítására is. Nem alaptalanul, I mert magunk sem kevésbé I bosszankodunk, amikor a la­punk oldalain nem egyszer csak a torz mását látjuk viszont egy-egy különben jól sikerült fotónknak, nem is beszélve egyes betűsorok, néha egesz hasábok deformálódásáról, ol­vashatatlanságáról. Tehát egyfelől a késedelmes kézbesítés, másfelől a nyomdai kivitelezés feletti bosszankoaás késztette olvasóinkat leveleik beküldésére. Ami a választ illeti, már ko­rántsem ilyen könnyű különvá­lasztani a postai kézbesítés és nyomdai előállítás problémáit, mert ezek végül is egy tőről fa­kadnak. Ahhoz azonban, hogy világossá váljék; ki, mit tett és mit tesz annak érdekében, hogy az előfizetők jogos igényeit ki­elégítse, kezdjük talán a „rá- érősöknek" titulált postai kéz­besítők munkájának vázlatos bemutatásával. Mindenekelőtt a pécsiekével, hiszen elsősor­ban őket érte a vád. Kiegészítő foglalkozás Nos, a „Nagyposta,, hírlap osztályán már hajnali 4 és 5 óra között 107 kézbesítő várja a maga újságcsomagját, hogy utána a szélrózsa minden irá­nyába indulva a lehető legrö­videbb úton házhoz szállítsa az előfizetők legfrissebb reggeli olvasmányát. A hírlapkézbesítők többségükben diákok és házi­asszonyok, akik a kereseti le­hetőség mellett nyilván azért vállalták e fárasztó korareggeli munkát, hogy ennek végeztével még időben és rendben eleget tehessenek a háztartással, illet­ve a tanulással együttjáró köte­lezettségüknek. De mi történik, ha egyszer­egyszer zavar támad e „gépe­zet" egyébként nagyon egysze­rű mechanizmusában? Mi tör­ténik, ha már a kézbesítők is késve kapják kézhez az újsá­got? Képletesen szólva, bizony egyszeriben megbomlik a haj- í nali „sorakozón" még fegyel­mezetten várakozó „század". Igaz, a háziasszonyok egy ré­sze némi „álláspénz" ellenében vállalja a háztartási teendők későbbre halasztását, de nem így a diákok, akiket sokkalta szigorúbb fegyelemre kötelez a 8 órai iskolakezdés. Ők kezdik hát a „rendbon­tást”, ami aztán a késések lán­colatát vonja maga után, mert újabb, s nem kis időbe telik, amíg a hírlaposztály pótolja a hiányukat. És mindebből az előfizető csak azt látja, hogy a szokott időben üres a postaládája, s ha ez többször is megismétlő­dik, érthető, ha levonja a kon­zekvenciáit, szidja a kézbesítőt, a kézbesítő meg a nyomdát, a késések elsőszámú előidézőjét, | s ilyen helyzetben talán kissé [ úgy fest a dolog, mintha az | ügyben legelsősorban érdekelt | szerkesztőségre az a feladat | várna, hogy „megmagyarázza a bizonyítványt.” Pedig voltaképpen az a fel­adatunk, hogy a lapunk és az olvasóink között kialakult ha­gyományosan jó kapcsolatok további megőrzése érdekében őszintén feltárjuk a késések igazi okait, s egyúttal a jövő­beni kilátásokat is. A nyomda öreg gépe A nyomdáról, pontosabban annqjt lapüzeméről nagyon rö­viden csak annyit, hogy a töb- bé-kevésbé korszerű betűszedő gépei mellett, bizony aggas­tyánkorba lépett már a lap tu­lajdonképpeni „szülőanyja", a i rotációsgép, amely éppen eb- j ben az évben tölti be működé­sének 50. esztendejét. És nem is akármilyen öt évtizedet, mert az idők múlásával nem csök- I kentettük, hanem mindinkább 1 próbára tettük teherbíróképes­ségét. Erről is csak annyit, hogy az 1 1954—56-ban még 20—22 ezres napi példányszámunk ez év ja­nuárjáig 75 ezerre emelkedert, nem is beszélve az időközben megjelent üzemi lapokról. Ez természetszerűleg együtt járt a gép fokozott kihasználásával, s tegyük hozzá, az elhasználódó­sával is. És végül néhány szót a kilátásainkról is. A Szikba Nyomda már megrendelte az NDK gyártmányú új és korsze­rű „ofszet" gépet, amely végre lehetővé teszi, hogy képanyag­ban és szövegben is kifogásta­lan nyomású lapot pontos idő­re állítsanak elő. P.Gr. A SZERKESZTŐIG Ü/toJ-A mfhnö „Sürgős esetben nincs ünnep, nincs vasárnap..." Választóink örömére A központi és az új Munkácsy utcai gyógyszertárak szombat délutáni és vasárnapi nyitvatar- tásával kapcsolatban szeretnék pár gondolatot felvetni. Akik szombat délután vagy vasárnap az SZTK-központ ren­delését keresik fel, azok többsé­ge a Széchenyi téren át az I. sz. patikát amúgyis útbaejtik. Nekik tehát a „szomszédság" semmi előnyt nem jelent. Viszont sokan, akik hétköznap megirt receptjeiket vasárnap szokták beváltani, a Széchenyi teret ke­resik fel és csak bosszankodnak, ha zárva van. De idegenforgal­mi szempontból is helytelen az ! intézkedés, mert a magyar és külföldi turisták ide futnok be és ha valamilyen gyógyszerre | szükségük van és az orruk előtt I lévő gyógyszertárat zárva talál­ják, felesleges módon kell tuda- kozódniok és a Munkácsy utcá- ! ba oda- s vissza botorkálniuk. Tanúja voltam, hogy inkább le­mondtak a gyógyszerbeszerzés­ről. S t e f á n Imre * A Baranya megyei Tanács Gyógyszertári Központjának fő­gyógyszerésze, dr. Németh Mik­lós, az alábbi választ küldte a fenti levélre: „A Munkácsy M. utcai Ren­delőintézettel szemben lévő gyógyszertár megvalósítására a Az újhegyi bányászok régi problémájára szeretném felhívni 1 a Volán 12. sz. Vállalót figyel­mét. Már előre félünk a délutá- nos műszakoktól, melyek végez­tével a 17-es busznak sajnos már csak a hátulját látjuk, ami­kor Újhegyről visszafelé jön a j városba. Talán mondanunk sem I kell, hogy milyen fárasztó szá­munkra, amikor a műszak után } három kilométert gyalogolunk, [ hogy elérjünk a következő busz- I megállóhoz. Mindezt a fáradsá­Városi Tanács Egészségügyi Osz­tálya, a Rendelőintézet és köz­pontunk egyaránt komoly erő­feszítéseket tett — pontosan a jobb betegellátás érdekében. Az egészségügyi osztály kérésére — érveiket elfogadva — tettük ügyeletessé a Munkácsy Mihály utcai gyógyszertárat, hiszen ve­le szemben van a II. kerületi felnőtt és az egész város gyer­mekorvosi ügyelete. Nem lehet vitás, hogy mind az orvosi, mind a gyógyszertári ügyelet a bete­gek sürgős ellátása érdekében létesült. Tehát nem azok számá­ra, akik hétköznap felírt recept­jeiket vasárnap vagy éjszakán­ként szokták beváltani, mert ezek nem „sürgős” esetek. Ha azok lettek volna, bizonyára nem várnak napokig a gyógyszer be­váltására. Ami pedig a magyar, vagy a külföldi turistákat illeti, bizonyára nem okoz számukra különösebb fáradságot, vagy egészségi károsodást a további 150 méter sem, amíg eljutnak a Munkácsy utcai gyógyszertárig. Ténylegesen komoly, sürgős esetben nincs ünnep, nincs va­sárnap és nincs éjszaka egyet­len ügyeletes gyógyszerész szá­mára sem! De ne feledjék el a kedves betegek, hogy az ügye­letes ablak másik oldalán is dolgozó embertársuk áll, akinek éppen a betegek érdekében szüksége van a minimális éjsza­kai nyugalomra. A 45-ös választási körzet vá­lasztói nevében megköszönöm a tanács II. kér. hivatala vezetőjé­nek, valamennyi dolgozójának azt, amit a körzet útjainak hely­reállítása érdekében tettek. Vá­lasztóink igen elégedettek, hogy a Havi utca alsó része és a Lo­sonc utca rendezése megoldó­dott. E környék lakóinak ezután nem kell cipőt váltani, ha végig­mennek utcájukon. Igaz, hogy vannak még a körzetben prob­lémák, például a Törekvés utcá­ban víz és út egyáltalán nincs és a többi utcát is erősen rom­bolja a lezúduló víz. De ez a probléma a belváros területén máshol is megtalálható. Hisz- szük, hogy továbbra is mindent megtesznek vezetőink, hogy a város minél szebb legyen. Kissaszondy József tanácstag. Szerkesztői üzenetek /?. Mátyás, Komló: A levelé­ben leírtak szerint csak abban az esetben használhatná a szü­leitől örökölt földet, ha ön is tsz-tag lett volna. így a tsz-től kell kérnie a földterület meg­váltását Szabó István, Mohács: Ha ebben az évben törölték a tsz- tagságát, akkor a tsz vezetősé­géhez fordulhat panasszal. Kiss £., Szentlőrinc: Fegyelmi elbocsátás esetében a dolgozó írásbeli kérésére a határozat jogerőre emelkedése előtt is ki kell adni a munkakönyvét. Ilyen esetben azonban a munka­könyvbe „kilépett” bejegyzést kell beírni. Kovács A-né, Pécs: Mivel két tizennégy évesnél fiptalabb gyermeke van, havonként egy fizetés nélküli szabadnapot kell a vállalatának engedélyezni. Kovács lános, Pécs: A leve­lében írt hírek alaptalanok. Az Áramszolgáltató Vállalatnak nincs szándékában az említett ezüsthárfákat kivágatni. Mit ér a lakás, ha pesti...? Uránvárosban lakó ismerősömet vállalata Pestre kívánta helyezni, s miután rokonai is a fővárosban élnek, egyetértésével találkozott ez a szándék. Elvileg is megoldhatónak bizonyult a lakásprobléma, hiszen barátunk két szoba összkomforttal rendelkezett. Érthető, hogy e naptól kezdve a Dunántúli Napló lakás­hirdetései a család érdeklődésének középpontiába kerültek. Az ! egyik hirdetés megfelelőnek Ígérkezett, bár a szóban lévő lakás valamivel kisebb a pécsinél, de a helyszíni szemle azt mutatta, hogy némi „megalkuvással" elfogadható a csere. Igaz, hogy a lakótelep még a 60-as évek elején épült középszerűen mo­dern kisebb házcsoportból áll, valahol a külső Váci út környé­kén. — Ráadásul körös-kőiül földszintes házak, maszek műhe­lyek, ládaraktár stb., vagyis távolról sem „Uránvárosi" jeliegű. De sebaj! A tervek szerint 20 év múlva itt is szebb lesz a környezet. Nos, a lényegre térve feltették hát a kérdést a fővárosi házaspárnak. — Milyen feltételek mellett hajlandók cserélni? A válasz enyhénszólva is meglepő volt: — Százezer forint lelépés ellenében lehet csak szó a cseréről. A meghökkentően magasnak tartott összeg hallatára bará­tunk megjegyezte: — Nem túlzott ez a kívánság? A választ nagyon határozottan Így hangzott: — Ja kérem, aki Pesten akar lakni, fizesse meg! De különben is hogy képzelik?! Ha mi meghozzuk azt az áldozatot, hogy vidékre költözünk (ezt alig palástolt megvetéssel hangsúlyozták), akkor nyilvánvaló, hogy ezt nem kívánhatják tőlünk ingyen! — Vala­mit, — valamiért! — És feltételként még azt is hozzátették, hogy a pécsi cserelakás a Mecseken legyen, valahol az Üdülő szálló környékén. Kell-e még ehhez valami kommentár? Ha csak nem aján­lunk fel ráadásként egy pécsi díszpolgárságot is! n. — j. — Az illetékesek ix(ílaiz&luak „Egymásra hárítják a felelősséget" A panasz helytálló, mert az augusztus 10-én vásárolt kü­lönböző építőanyagok és fűré- szeltfa árukat csak október 12- én tudtuk kiszállítani. A Tüzép telepen kisebb ka- | pacitással dolgozunk, mivel a j forgalom nem kíván több fu- i vareszközt. Augusztusban és szeptemberben nagy volt a for­galom és kifuvarozási hátralék í mutatkozott. Amikor már tud- j tűk volna szállítani, akkor a Tüzépnél nem volt fűrészelt tű­zifa. Szeptember második felé­ben felajánlottuk a részszállí­tást, de a megrendelő nem fo­gadta el. Időközben a Tüzép megszüntette a szigetvári tele­pen a tűzifa fűrészelését A* elmaradt szállítás pótlása ér­dekében a Tüzép az Építő Ktsz- től bérelt fűrészgépet, hogy a kérdéses mennyiséget felfűré­szelhesse. Ezután október 12-én a megrendelt anyagokat hiány­talanul leszállítottuk Merenyér«. Laki Pál, a Volán 12. sz. Vállalat igazgatóhelyettese „Rossz emlékű országjárás" Fábián Béla aláírásával a fenti címmel panaszos levél je­lent meg még augusztus 9-én a Dunántúli Naplóban. A le­vélre először Dr. Takács József, az IBUSZ B. m. Irodájának igazgatója, és Laki Pál, a VO­LÁN 12. sz. Vállalat igazgató- helyettese válaszolt a lap szep­tember 13-i számában. Miután augusztus 16-tól dolgozom az | EXPRESS-nél, így csak a máso- j dik cikkből tudtam meg, hogy i irodánk szervezte a fentebb j említett országjárást. A „Dunakanyar" túrán ven- j dégként résztvevő Fábián Béla j panaszát egyrészt a csoportkí- í sérői jelentések, másrészt a i megrendelő szerv megbízottjá- | nak írásba foglalt tájékoztatója alapján kivizsgáltam, s ennek eredményéről az alábbiakban válaszolok. Már szeptember 13-án „el­dőlt", hogy az utat nem az IBUSZ, hanem az EXPRESS, j vagyis a mi irodánk szervezte, és a csoportkísérők is az EX­PRESS nevében köszöntötték a túra résztvevőit. A panaszos le­vélből vett idézetre — amely szerint „érthetetlen, hogy egy brigádra miért kényszerítettek két IBUSZ-vezetőt" — azt vá- ; faszolhatom, hogy irodánknál | üzleti szabályzatban megfogal- J mázott előírás az, hogy autó­buszonként egy-egy csoport- kísérőt adunk, A túrán való részvételük csak minimálisan emeli a csoportok összköltsé­gét. Ami pedig a kísérőink tájé­kozatlanságáról szóló panaszt ! illeti, nos, nem ők, hanem a j gépkocsivezetők tévesztették el | az útirányt. Ugyanis kiderült, hogy először jártak ezen az út­vonalon. Ezért felkértem a VO­LÁN illetékes vezetőit, hogy ilyen utakra jobban készítsék fel a gépkocsivezetőket, de egyébként a jövőben mi is fo­kozottabban törekszünk idegen- vezetőink pontos útbaigazításá­ra. Meq kell méq jegyeznem, hogy a megrendelőtől az előző kirendeltségvezetőnk kérte, hogy probléma esetén keresse fel az irodát, mégsem tett panaszt o* említett túrával kapcsolatban. Végezetül ezúton kívánok az utazáson részt vett Forál elv­társnak és brigádja mindé» tagjának további jó munkát, « természetesen azt, hogy legkö­zelebb zavartalanabb legyen az utazásuk az EXPRESS-szel. S annyit még, hogy a jövőben ml is igyekszünk alaposabban elő­készíteni társasutazásunkat. Végh József EXPRESS Ifjúsági és Diák Utazási Iroda B. m-i kirendeltség vezető}» KÉRDEZZENEK A VILLANYIAKI FORUM! Legutóbbi Fórumunkban • sellyeieké volt a szó. A várako­zásnak megfelelően szinte ki- i vétel nélkül közérdekű, lényegre tapintó kérdéseket küldtek be szerkesztőségünkhöz, melyekre részletesen és érdemben vála­szoltak a nagyközségi tanács ve­zetői. A villányi lakosságtól is azt várjuk, hogy kérdéseiket hozzánk címezzék, amelyek ezúttal is a mi közvetítésünkkel jutnak el vá­laszadás végett o községi ta­nács vezetőihez. KÉRDEZZENEK A VILLANYIAKI Kérjük, hogy a kérdéseket tar­talmazó leveleiket a következő­képpen címezzék; „FÓRUM" Dunántúli Napló szerkesztőség« Pécs, Hunyadi u. 11. A kérdések beküldésének ha- I térideje 1972. november 13. Á megértés reményében | got és a velejáró bosszúságot [ i elkerülhetnénk, ha a főpálya- I j udvarról induló utolsó 17-es szó- j mú autóbusz 22.40 órás indulási idejét 15—20 perccel későbbre j halasztanák a menetirányítók. J Tudjuk, hogy ez a városban dolgozókat kellemetlenül érin­tené, de talán belátják, hogy mi is szeretnénk időben haza­érni családunk körébe. A meg­értés reményében várjuk a Volán | Vállalat intézkedését. I Katona József

Next

/
Thumbnails
Contents