Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-05 / 262. szám

1972. november 3. DUNANTOLI NAPLÓ 3 A tájékozottság forrásai Kapa helyett helikopter A pórt verető szerepének megvalósításához, a jó politikai vezetéshez széleskörű, megbíz­ható információkra van szükség. Az érintett pártszervezeteknek az adott vállalat, intézmény mű­ködésének, életének minden fő mozzanatáról megbízható tájé­kozottsággal kell rendelkezni­ük. Milyen forrásokból szerez­hetik a pártszervezetek a dön­téshez szükséges információ­kat? A dolgozók véleménye Első helyen kell megemlíteni a dolgozók véleményének szám­bavételét, tapasztalataik fel- használását. Vannak a politikai vezetésnek olyan összetevői, olyan területei, amelyekről a pártszervezetek másképpen nem is kaphatnak tárgyilagos, való­sághű információt. Ilyen példá­ul a dolgozók hangulata, politi­kai-ideológiai nézeteik, vélemé­nyük különféle intézkedésekről, és a munka tárgyi és személyi feltételeivel összefüggő kérdé­seknek egész sora. Általában azoknak az embe­reknek a véleménye a legőszin­tébb és a legtárgyilagosabb, akik a munkapadoknál dolgoz­nak. Többek között azért is, mert a legkevésbé őket befo­lyásolják a különböző szubjek­tív, egzisztenciális szempontok. A pozícióféltésből fakadó meg­gondolások és a vélemények ennek alapján történő megfo­galmazása itt kap a legkisebb mértékben teret. A dolgozók véleményének megismerésére sokféle eszköz áll rendelkezésre. A személyes, csoportos beszélgetésektől a szociológiai vizsgálatok kérdő­íves rendszeréig számos módja lehet ennek. A legfontosabb, a politikai munka sajátosságai­nak legjobban megfelelő a személyes beszélgetés. Ezt a formát semmi nem pótolja. Er­ről azért is kell szólni, mert az utóbbi időben meglehetősen di­vattá vált a kérdőíves rendsze­rű felmérés, helyenként szinte egyedülinek és mindenhatónak tekintik. E módszer eltúlzott al­kalmazása elbürokratizálja a politikai munkát, falat emel a vezetők és a dolgozó közé. Vég­ső fokon káros azért is, mert egyoldalúvá teszi az informá­ciós forrást, és ezen keresztül eltorzítja azt. A dolgozók véleményének tol­mácsolásában nagy szerepük van a tömegszervezeteknek. A szakszervezeti bizottságok, ifjú­sági szervezetek a dolgozók meghatározott rétegeinek, cso­portjainak hangulatát, nézeteit közvetítik, sajátos érdekeiket képviselik. Ezért ezekre is nagy figyelmet szükséges fordítani. A szakvezetés információja Az információnak fontos for­rása a szakvezetéstől kapott tá­jékoztatás. Ez, ha üzemi párt­szervezetről van szó, többek kö­zött ki kell terjedjen az iparág és a termelési profil általános helyzetére, a termelési, a piaci feltételekre, a vállalat műszaki, közgazdasági helyzetére, a gazdálkodás tárgyi és személyi feltételeire. A pártszervezetek­nek rendelkezésükre állnak kü­lönféle írásos anyagok, doku­mentumok, tanulmányok, sta­tisztikai anyagok, de képviselve vonnak valamennyi lényeges kérdést tárgyaló megbeszélésen, tanácskozáson is. Az információ forrósaihoz kell sorolni o szak­vezetők rendszeres — a szerve­zeti szabályzatban biztosított - beszámoltatását is. Itt kell megjegyezni, hogy a pártszervezet és a szakvezetés kapcsolata nem korlátozódhat | a párttitkár személyére vagy csak a vezetőségre. Olyan ele­ven együttműködésre van szük­ség, amely kiterjed az egész pártszervezetre. Ezért a lénye­gesebb és átfogóbb beszámo­lók legcélszerűbb fóruma a tag­gyűlés. Kisebb horderejű ügyek- ! ben a pártvezetőségnek, a min­dennapos folyamatos munkáról pedig a titkárnak adott infor­máció biztosíthatja a pártszer­vezet - és ezen keresztül a dol­gozók — tájékozottságát. Természetesen nem arról van szó, hogy a pártvezetőség az így kapott információkat me­chanikusan továbbadja, vagy azt saját álláspontjának rang­jára emelje. Arra van szükség, hogy a pártszervezetek a kapott információkat feldolgozzák, po­litikailag elemezzék, értékeljék, alakítsák ki álláspontjukat és az információ továbbadásának módját, más szóval, hogy az egyes rétegeknél, csoportoknál hogyan magyarázzák és vegyék számba a várható, reagálást stb. Tehát korántsem holmi köz­vetítésről van szó. S ezt azért is szükséqes hangsúlyozni, mert a gyakorlatban nemcsak az okoz gondot, hogy az informá­ciók nemritkán megrekednek valahol a vezetés szintjén és nem jutnak el a dolgozókhoz, hanem az is, hogy sokszor me­chanikusan, minden politikai át­tétel nélkül kerülnek továbbí­tásra. A pártszervezetek informált­ságának egyik lényeges forrá­sa a párttagság és a párton kí­vüli szakemberek aktív közre­működése. A részükre adott hosszabb vagy rövidebb időre szóló, általános vagy konkrét megbízások nélkülözhetetlen elemei a helyes tájékozódásnak és állásfoglalásnak. Tanulmá­nyaik, megjegyzéseik, a velük való gyakori véleménycserék jól kiegészítik a vezetéstől kapott információkat A döntést nem pótolhatja Nélkülözhetetlen forrása az információnak a felsőbb párt­szervek által adott tájékoztatás. Különösen olyan helyeken fon­tos ez — és általában ez a gya­koribb -, ahol jobbára a párt- bizottság, a csúcsvezetőség szintjén dőlnek el az érdemi kérdések. Itt fokozott jelentősé- j ge van annak, hogy érdemben I és időben kapjanak tájékozta- | ■ tást az alapszervezetek, mert I csak az irányító pártszervek «- ; merik a döntés alapos és sok­oldalú indokait, politikai össze­függéseit Bármennyire is meghatározó szerepe van a politikai vezetés­ben a sokoldalú és tartalmas tájékozódásnak, helyzetismeret­nek, önmagában mégsem ele­gendő. Nem helyes tehát ha a helyzetfelmérésben minden energia kimerül, és a politikai vezetés megreked a munka e fázisánál, nem jut el a megfe­lelő elemzésig (az információ I esetleges, kevésbé lényeges, vagy időszerűtlen elemeinek ki­Szocialista szerződés a Műszaki Főiskola és a FŰTŐBER között Szocialista szerződést kötött a pécsi Pollack Mihály Műsza­ki Főiskola és a FÜTÖBER Épü­letgépészeti Termékeket Gyártó Vállalat. A szerződést Juhász Jenő, a főiskola főigazgatója és Varga László, a FÜTÖBER igazgatója, valamint a főiskola és a vállalat KISZ-képviseiői ír­ták alá. A szerződés lehetősé­get nyújt az épületgépész szak­mában való igen szoros együtt- j működésre az oktatás és a j technikai fejlesztés területén 1 egyaránt. Sok egyéb segítség j között a FÜTÖBER oktatási cé- j lókra szemléltető anyagot biz­tosít a főiskolának. A főiskola tanszékei viszont részt vesznek a vállalat gyártmányfejlesztő munkájában, prototípusok vizs­gálatában, új termékek minő­sítésében. szűréséig) és a határozathoza­talig, a döntésig. Elég gyakori „betegség" az is, hogy akkor is gyűjtik az információkat, amikor eléqséges ismereteik vannak. Ez a végnélküli adatgyűjtés is csak arra jó, hogy elodázza a döntést, alibiül szolgáljon és azt az illúziót keltse, mintha a kérdéssel újból és még „alapo­sabban" foglalkoznának. Soha nem téveszthetjük szem elől, hogy az információ mindig csak eszköze és nélkülözhetetlen fel­tétele a helyes döntésnek, de soha nem pótolhatja azt! Rákos Imre ; I Évente kétszázötvenezer köb­méter fát termel ki, ötszáz hek­táron végez erdőfelújítást a Mecseki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság. A tervek szerint 1985-re a mecseki erdőkből há­romszázezer köbméter fa jut a [ feldolgozókba és a fogyosztók- ! nak. A feladatok maradékta­lan ellátását azonban gátolja, hogy egyre erőteljesebben csök­ken az erdei munkások száma. ! A felújítási és csemetevédelmi munkák ellátása érdekében olyan megoldást kellett keres­ni, mely pótolja a kieső mun­káskezeket. A csemeték fejlődése érde­kében azokat mentesíteni kell a gyomoktól. Ezt a munkát ko­rábban kapálással, sarlózással végezték. A nagyarányú mun­kaerőhiány miatt — van olyan erdészet, ahol elvétve találkoz­hatunk ma már egy vagy két alkalmi munkással - az erdő- gazdaság műszaki vezetői a szederkényi Növényvédő Állo­mással karöltve három éve kí­sérletképpen alkalmazták elő­Megfelelő a választék# kicsiny az adag Hol étkezik Pécs tízezer diákja? Az 506-os Szakmunkásképző Intézet üzemi konyhája. Pécsett több, mint tízezer diák tanul. Ezeknek jelentékeny hányada veszi igénybe a men­zai étkeztetést. Ffol, milyen kö­rülmények között étkeznek — mit nyújt a diákok számára a közös étkeztetés? Középiskolai menza A hatezer középiskolásból ebben az évben 1640 tanuló veszi igénybe a déli étkezte­tést. Ehhez jön még a mintegy 1500 kollégista és az externá- tusi étkezők, akik albérletben laknak és napi háromszori ét­kezést kapnak iskolájuk kollé­giumában. Legnagyobb kapacitású a Szabadság úton levő Központi Középiskolai Menza. Nyolcszáz­ötven tanuló számára főznek. Ez a szám nagynak tűnik, még­is hatszózzal kevesebb, mint amire igény lenne. A menza bővítésére azonban nincs lehe­tőség. Az étterem hosszú, szűk he­lyiség, itt bizony csak szűkén férnek el a diákok. Fél kettőtől két óráig sokszori lent, a föld­szinti bejárónál ér véget a sor. Az étteremhez csatlakozó ki­szolgáló helyiségek, a konyha, az előkészítők elég tágasak, az emeleti mosogató viszont szűk. A gyerekek panaszkodnak, hogy kicsi a hely, ahol az étel­maradékot, a tányérokat bead­ják, s így egymás ruháját könnyen leöntik. Nehezen tud­nak vízhez jutni, mert a he­lyiségben van ugyan egy csap, csak éppen a kancsók nem férnek aíája. A második fogással a ta­nulók meg vannak elégedve, kielégítő, ízletes, de a leves miatt sokszor zúgolódnak, egy­formák o levesek. Hét kollégium A központi menzán kívül még hét kollégiumban van konyha. Gépipari Technikum: Közel két évtizede együtt dolgozik a konyha személyzete, személyesen ismernek minden diákot. Panaszuk: kevés a mo­sogatóhely. A tálalásban, asz­taltisztításban, kenyérvágás­ban a tanulók segítenek. A mo­sogató hiányát a fiúk is szóvá tették. — A tálcák sokszor zsírosak, s az evőeszközök is. Igaz, ke­vés az adag, de jól, ízletesen főznek a szakácsok. — Nagyon kevés reggelire az egy pohár kakaó, két zsem­lével — mondotta Oláh László negyedikes. — Bizony, mire jön az ebédidő, még a vas­szöget is megennénk. Az Építőipari Technikumban hasonlóak a problémák. Száz­ötven kollégista, 29 extemista és 55 menzás az e havi lét­szám. Ismét a helyprobléma: kicsi a mosogató és az edény­tároló helyiség, bővíteni kéne. A város ipari tanulóinak a munkáltató köteles étkezést biztosítani és általában bizto­sít is. Ha panasz van, az isko­lák lépnek fel a -diákok érde­kében. Dr. Pangrácz Gyuláné, az 500. Szakmunkásképző Intézet Vörös Csillag éttermének veze­tője : — Ebédre 5,50, egész napi étkeztetésre 13,50 forint a nyersanyagnormánk. Az árak időközben emelkedtek, de eze­ket a normákat, úgy tűnik, nem mozdítják fölfelé. Ez pedig azt jelenti, hogy csökkenteni kell az ízesítőanyagokat, vagy a fe­hérjetartalmú ételeket. Dicséretére váljék a Vörös j Csillag szakácsnőjének, hogy mégis változatos étrendet tud biztosítani, naponta ötféle ebédből lehet választani. Főiskolások, egyetemisták Az egyetemi, főiskolai men­zák ebédnormája jóval maga­sabb: 7,97 forint, ami a diák számára 11,37 forintos térítési díjat jelent, ha szociális támo­gatást az iskolától nem kap. Az ételek mégis kívánnivalót hagynak maguk után. Évekig a jogászok voltak a „mostoha gyerekek”, a Bá­nyász-, illetve a Kazinczy-étte- remre sok volt a panasz, a diá­kok kicsi választékból gyenge ételekhez jutottak, nem egyszer hidegen. Idén a 48-as téri kol­légiumból kapják az ételt — a minőség jobb. A 48-as téri kol­légiumban még kétszáz köz- gazdasági egyetemista és két­százötven orvostanhallgató ét­kezik. A választék három-négy­féle. Igaz, a kedveltebb ételek hamar elfogynak és aki két óra felé érkezik, nem mindig kap szájíze szerintit KÓSTOLJA MEG A „SZÖLÖSKERT" vendéglőben vadhúsból készült ételeinket! A zsúfoltságon sokat enyhí­tett az ez év májusában bein­dított új orvoskollégium men­zája. Itt ötszáznyolcvan ebéd és száz vacsora készül napon­ta. Világos, modern konyha, szép, száznegyven személyes étteremmel — korszerű körül­mények között lehet főzni és étkezni. Tanárképző Főiskola. Étterem az első emeleten. Déli egy órakor hármas sorok­ban a folyosóra nyúlik a sor. Hát igen, az étterem naponta kiiencszáz diáknak kell, hogy helyet adjon, s ehhez a kes­keny, hosszú, két részből álló helyiség kicsi. Amire a hallga­tók panaszkodnak: a mosoga- I tás. Elmondták, hogy ez bizony , sokszor nem kielégítő. Az éte­lek minőségével általában elé­gedettek, viszont sokszor ké­sőbb indul az ebéd, mint a hi­vatalos kezdési idő. A Polláck Mihály Műszaki Főiskolán — a város egyetlen a la carte-rendszerű menzáján, ezeregyszáz ember étkezik. Ez az étkezési forma praktikusabb, mint a napi jegyleadási rend­szer, mivel dátum nélkül, bár­mikor el lehet fogyasztani a jegy értékét, sőt vacsorához is ! fel lehet használni. A válasz- ! ték sokrétű. Érdemes' lenne Pé­csett másutt is áttérni a hason­ló étkeztetési formára. Ötvenes normák Ez tehát a jelenlegi helyzet. A vezetőktől sok helyen hal­lottunk panaszt a FŰSZERT pé­csi központjára: a szállítások nem pontosak, néha napokkal eltolódnak. S ami a legkirívóbb eset: a Polláck Mihály Építő­ipari Technikum kollégiumában panaszolták, hogy tavasszal kaptak utoljára lecsót, paradi­csomot, de aprótésztát, befőt­tet is hiába rendelnek — több hónapja semmi nem érkezik meg. Végül összegezésként is ki kell mondani: az ötvenes évek elején a diákétkeztetésre meg­állapított normák elavultak, kü­lönösen a középiskolai, ipari tanuló étkeztetésnél rossz a helyzet. Az árak változtak, de ezt nem követte normarende­zés. ször a csemetésekben a vegy­szeres gyomirtást. A munkagé­peket az állomás biztosította. Sok nehézséget okoztak azon­ban a gépek mozgását akadá­lyozó tuskók. A kapacitás ki­használás nem volt megfelelő, a vegyszerekkel sem érték meg el a kívánt hatást. 1970-ben használták először a Buvinol gyomirtószert. Ezzel a herbicid- del már sikeresnek mondható kísérleteket végeztek. A gyom elpusztult, a csemetéket, illetve erdei fákat ugyanakkor nem érte károsodás. A Buvinol adta aztán az ötle­tet, hogy nagyüzemi módon a levegőből végezzék el a to­vábbiakban az erdőségeit ápo­lását. Tavaly tavasszal sikeres megegyezés jött létre a Buda­örsi Repülőgépes Növényvédő Állomás és az Erdőgazdaság között. Időközben kidolgozták a helikopteres permetezés tech­nológiáját. Kijelölték a gép le- és felszálló helyét, a kezelendő erdőterületeket is kiválasztották. Megállapították az erdőtömbök kezelési sorrendjét, majd a her- bicid és víz arányának kiala­kítása volt a következő lépés. Az előkészített ormánsági síkvi­déki tölgyesek területe 311 hek­tár volt. Az országosan is első he­likopteres permetezést március 21-én kezdték és április 15-én fejezték be. A permetezést zö­mében Buvinollal végezték, de a sumonyi területen már beve­tették az Aktikont is. Ennek a szernek a gyomölő hatása jobb volt, mint a Buvinolé. Az előzetes számítások is azt bizonyították, hogy olcsóbb, mint a kézi munkaerő. A gya­korlat a következő eredményt hozta. Egy hektár kezelése nem került többe, mint 1150 forint. A végzett herbicides kezeléssel két kézi ápolás költségét taka­rították meg. A kézi kapálás több mint 2100 forintba került volna. A megtakarítás tehát máz az első évben is jelentős volt A kezelési módnak másik nagy előnye, hogy viszonylag magas dózisú Buvinollal és Aktikonnal rügyfakadás előtt végrehajtott permetezés a tölgy- és bükk- csemetékre egyáltalán nem volt káros hatással. Az 1971. évi biztató nagyüze­mi kísérletek hatására idén to­vább léptek. Már februárban elkezdték a permetezést. A ke­zelt terület nagysága megha­ladta a 430 hektárt. A cseme- tések csak Aktikonos kezelést kaptak az ormánsági területen. A permetezést követő két hét múlva a lágyszárúak rohamo­san bámulni kezdtek, a tavaszi elgyomosodás meg sem induit. Ez csak az egyik oldal. Ugyanis idén az egy hektárra eső ki­adás 1971-hez viszonyítva bav- minc százalékkal csökkent Az országosan először alkat- mazott helikopteres permetezést a gazdaság a jövőben tovább folytatja. 1973-ban a négy mé­ter magasságban repülő gép megjelenik a hegyvidéki feny­vesek fölött is. Kisvaszar és AJ- sókövesd térségében mintegy háromszáz hektáros csemetés- ben is végeznek majd vegysze­res kezelést. Az ormánsági er­dőségekben négyszáz hektáron folytatják a tölgyesek helikop­teres gyomirtását. A Mecseki Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság kezdeményezé­sére másutt is felfigyeltek, Dr. Kollwentz Ödön és munkatársai számos erdőgazdaságnak ad­ták már át a baranyai tapasz­talatokat. Várható, hogy a Sop­roni Tanulmányi Erdőgazdaság csemetései fölött is megjelenik a helikopter, Salamon Gyula Fürdőkezelőt es ejieliort felveszünk Jelentkezés a gondnoknál. Megközelíthető az újmecsekaljai végállomástól a 26-os számú autóbusszal. MEZŐGÉP VÁLLALAT, Cserkút. Telefon: 10-822. Vegyszeres növényvédelem az erdőkben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents