Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-30 / 282. szám

«ro: 80 «ill*r Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 282. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. november 30., csűtSrlSk A TIT VI. küldött­közgyűlése T izenkilenc évvel ezelőtt ala­kult újjá a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat. A közel két évtized során jelentős értelmiségi tömegszervezetté vált, amelyben neves tudósok, kutatók, orvosok, mérnökök, jo­gászok, pedagógusok azon te­vékenykednek, hogy népszerű­sítsék azokat a tudományokat, amelyek szocialista társadal­munkat formálják. A nagy je­lentőségű és széles hatósugarú tevékenység eddigi eredményei­nek összegezésére, és az új feladatok megfogalmazására, gyakorlására hívta egybe a TIT vezetősége a november 30-án kezdődő VI. küldöttgyűlését. A háromnapos tanácskozás Budapesten a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermében zajlik le. Abban a teremben, ahol közel két évtizeddel ezelőtt fogalmazták meg először új fel­adatait. A seregszemle ezúttal alkalom arra is, hogy az új fel­adatok kijelölésében érvénye­sítsék az MSZMP KB november 17-i állásfoglalását, amely töb­bek között meghatározza a tár­sadalomtudományok teendői között a szocialista ember tu­datformálásának tartalmát és módszerét is. A TIT-nek - az ál­lásfoglalás értelmében — most olyan határozatokat kell majd érvényesíteni, amelyekkel rugal­masabban tevékenykedhetnek és érvényesíthetik koncepcióju­kat társadalmunk kulturális éle­tében. A VI. küldöttgyűlés, amely majd végkicsengésében ember­közelbe kerül munkamódszeré­vel — feladatául tűzi ki a tár­sulatnak a fokozottabb kon­centrálás szükségességét, és a demokratizálás növelését Vo­natkozik ez elsősorban a terü­leti szervezeteik önállóságának további erősítésére. A társadalmi haladás tör­vényszerűségei, a mindennapi gyakorlat tapasztalataiból szár­mazó következtetések levonását igényli. A VI. küldöttgyűlés munkaprogramját ehhez igazít­ja és arra rendezkedik be, hogy fejlődő társadalmunkhoz az eddiginél lényegesen rugal­masabban alakítja tevékenysé­gét. Az új megfogalmazásánál azonban figyelembe veszik az elmúlt négy esztendő tanulsá­gait. Határozataikban érvénye­síteniük kell olyan programokat, amely megfelel korunknak, _de elsősorban szocialista építésünk soron lévő célkitűzéseinek. A z új koncepció tükrözi majd az ismeretterjesztés szerke­zeti helyét egy nagyobb egységben, a közművelődésben. Feltárja az ismeretterjesztés belső struktúráját a soron kö­vetkező feladatokhoz igazítva. Meg kell határoznia a közmű­velődés más szerveihez és in­tézményeihez való tartozását is. Érzékeltetnie szükséges a köl­csönösséget és egymásra épült- séget a tudás fejlesztésével foglalkozó más intézmények munkájával. Az új koncepciók­ból nem hiányozhatnak azok az ismeretterjesztési szervezeti formák sem, amelyekkel a tu­dományos ismeretterjesztés al­kalmazását hatékonyabbá te­szik. A lezajlott közgyűlések és küldöttértekezletek bizonyítot­ták hogy a társulatba tömörült közel 20 ezer különböző szak­mai érdeklődésű értelmiség fe­lelősséget érez a tömegek tu­dásának fejlesztéséért Biztosí­ték erre az elmúlt évek élénk bíráló vitaszelleme, amelybe újabb elképzeléseiket fogal­mazták meg. A háromnapos ta­nácskozás után a küldöttgyűlés résztvevői maid folytatják mun­káikat a járásokban, a városok­ban és a meavékben, amely bízvást haTzá:árul do'aozó né­pünk tudásának gyameitósá- hoz, a társadalom előtt álló feladatok maradéktalan meg­adásához. A szovjet párt- és kormányküldöttség szerdai programja Leonyid Brezsnyev és Kádár János a budapesti Metró építkezésén és Úíiudán / • Baráti megbeszélések Szovjet vendégeink r az Agárdi Állami Gazdaságban Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára és Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra között Budapesten november 28-án és 29-én találkozókra került sor. Megvitatták a magyar—szov­jet politikai, gazdasági és ideo­lógiai együttműködés sokoldalú fejlesztésének kérdéseit. Külö­nös figyelmet szenteltek az MSZMP és az SZKP közötti szo­ros, baráti kapcsolatok tovább­fejlesztésének. Kádár János és Leonyid Brezs­nyev kicserélték nézeteiket a testvéri szocialista államok kö­zötti együttműködés elmélyíté­séről, a Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió aktív rész­vételéről a szocialista országok kollektiv szervezeteiben; vala­mint annak a harcnak a kérdé­seiről, amelyet a szocialista kö­zösség folytat a béke megszi­lárdításáért, a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért Európában és az egész világon. Kádár János és léonyid Brezs­nyev megbeszéléseit rendkívül szívélyes légkör, a teljes kölcsö­nös megértés és az egység szel­neg lerne jellemezte. Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára szerdán az MSZMP KB székházéban találkozott Konsz- tantyin Katusewel, az SZKP KB titkárával. Beszélgetésük során, amely meleg, baráti légkörben zajlott le, eszmecserét folytat­tak a két párt nemzetközi te­vékenységének és együttműkö­désének néhány kérdéséről. Konsztantyin Katusev és Pul­lai Árpád — ugyancsak szerdán — találkozott a betegszabad­ságon tartózkodó Komócsin Zoltánnal, az MSZMP PB tag­jával. a KB titkárával. A hazánkban tartózkodó szov­jet párt- és kormányküldöttség szerdán is gazdag programot bonyolított le. Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, a szovjet delegáció vezetője a főváros néhány új létesítményé­vel ismerekedett. Kádár János­nak, az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárának társa­ságában felkereste a Metró rö­videsen megnyíló kelet—nyugati szakaszának Kossuth Lajos téri állomását, majd Óbudára láto­gatott el. Részt vett a látogatá­son Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára. Andrej Gromiko, a Szov­jetunió külügyminisztere, vala­mint Marjai József külügymi­niszter-helyettes is. A Kossuth Lajos téri Metró- állomásnál Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Nagy Richárd, a Budapesti Pártbizott­ság titkára és dr. Várszeqi Gyu­la, a Metró budapesti földalat­ti vasút igazgatója fogadta a vendéqeket. A maqasrqngú lá­togatók megérkezésekor éppen a Leninqródból ideszállított mozaólépcső üzemelését ellen­őrizték a szakemberek. A be­rendezéssel - mint Szépvölgyi Zoltán az állomás megtekinté­se közben .megjegyezte — na­gyon elégedettek, kifogástala­nul működik. A (nőst üzembe állított berendezés csakúgy, mint a Metró eqész építkezése egyik szép példája a szovjet és a magyar nép testvéri kapcso­latainak. Kifejezésre jutott ez az építkezéssel kapcsolatos mű­szaki tanácsadásban, szakem­berek kiképzésében, a különfé­le berendezések, fúrópaizsok, tübingek, kocsik szállításában. A most futó motorkocsik példá­ul egy Moszkva környéki gyár­ból származnak. Mintegy 18 millió rubel értékű szovjet be­rendezés,. felszerelés segítette és segíti a főváros új közleke­dési vonalának megépítését, fFolytatás a 2. oldalon.) KS/D. NAPLŐ, TELEFOTO Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára Kádár János társaságában megtekintette a Metró új szakaszát MA: barátsági nagygyűlés Helyszíni közvetítés j Csepelről A hazánkban tartózkodó } szovjet párt- és kormánykül­döttség csütörtökön Csepe- < len barátsági nagygyűlésen találkozik a főváros dolgo­zóival. A Televízió és a'Kos-' suth rádió csütörtökön 13 óra 30 perc, illetve 13 óra 25 perces kezdettel helyszí­ni közvetítést ad a ' nagy­gyűlésről, amelyen Kádár János és Leonyid Brezsnyev mond beszédet. A rádió a 19 órakor kez­dődő esti krónikában hang- felvételről, a televízió 20 óra 45 perckor képfelvételről ad részletes beszámolót a ba­ráti találkozóróL Új szolgáltatási formákat igényel a falusi lakosság Miért lassú a fejlődés? A falusi szolgáltatások fejlő­dési üteme lassúbb a vártnál. Ennek okait taglalta többek kö­zött az a szolgáltatásokról szó­ló előterjesztés, amit szerdai ülésén vitatott meg a MÉSZÖV elnöksége. . A tapasztalatok alapján megállapítható: a vál­lalati érdekeltségek fokozását célzó állami preferenciák cse­kély mértékben érvényesültek a fogyasztási szövetkezeteknél. A .szolgáltatásokból származó ár­bevétel igen csekély a fő te­vékenységhez képest. Anyagi eszközök tehát nem serkentet­ték a szövetkezeteket a szol­gáltatások fejlesztésére. Köz­ponti szolgáltatási alapból — Komló kivételével — nem része­sültek az AFÉSZ-ek. A másik probléma: megváltozott a szol­gáltatások iránti igény, néhány forma elavult, vagy csak kor­Milyen legyen Pécs közlekedése? Két elgondolkoztató szám­adat: már a 80-as években vár­ható, hogy Pécs lakossága eléri a 200 ezer főt; a következő év­tized közepére pedig a város­ban 65 ezer gépjármű állandó jelenlétére lehet számítani. Hogy akkor mi lesz, arról ma jobb nem gondolkodni, de hogy mi van ma Pécs közlekedésé­ben, ahhoz elegendő csúcsfor­galmi időben (vagy bármikor máskor) körülnézni a városban. Forgalmi dugók, kényszerű út­elzárások, parkoló járművek en­gedélyezett és tiltott helye­ken ... A látvány naponta győz meg minden pécsit arról, hogy nagyon sürgősen nagyon ész­szerű intézkedésekre van szük­ség a közlekedési csőd elkerü­lésére. A belváros forgolmának át­szervezéséről ez év végéig ter­vezetet kell készítenie a Városi Tanács építési és közlekedési osztályának. A tervezésre a PTV kapott megbízást, a vita­alapul szolgáló elgondolásokat tegnap terjesztették a tervezők a város közlekedését irányító szakértőkből álló munkabizott­ság elé. Kevés volt az, amit le tudtak tenni az asztalra: csu­pán néhány — jelenleg egyirá­nyú — utca kétirányúsításánok gondolatát, ami esetleg teher­mentesítheti a Széchenyi tér körüli túlzott mértékű forgalmat. A belvárost érintő autóbusz­forgalmat illetően kevés javas­lat hangzott el a tervezők olda­láról, forgalombiztonsági okok­ra hivatkozva viszont komoly javaslat hangzott el a közleke­désrendészet részéről: a 30-os járat mindenképpen kerülje el a Széchenyi teret, a 33, 34^ 35 és 44-es járatok indítóállomá­sait véglegesen az Aranyoskái­hoz helyezzék, a 45, 46, 48, 49 és 50-es járatok végállomása az Ágoston téren legyen, a 39, 39/a és a 40-es járatok pedig a piactérről induljanak. Ellenvélemények hangzottak el a kétirányúsítással kapcso­latban: vajon az e célra kisze­melt utcák elbírnák-e a növek­vő forgalommal járó terhelést? Az általános vélemény az voit, hogy a kétirányúsítás helyett — ami egyébként számos parko­lási lehetőség feladásával is járna — az átgondoltabb egy- irányúsításra kell törekedni olyan megfontolás alapján, hogy inkább lassabban, s ta­lán kerülővel, de mindenképpen biztosan jusson el az utas az úticéljóhoz, mintsem úgy, ahogy a „fejlődés” mai iránya mutat­ja: szinte sehogy, a leállás le­hetőségének egyre kisebb re­ményével. Nagyon sok szó esett a bel­város forgalmát alapvetően ne­hezítő és megoldhatatlannak tűnő problémáról: az üzletekbe irányuló áruszállításról. Elhangzottak javaslatok a parkolási díj bevezetésére, for­galomirányító lámpák elhelye­zésére és üzemeltetésére olyan helyeken, ahol ezt csúcsforgal­mi időben a forgalom mértéké indokolja és a Széchenyi tér gyalogos forgalmának olyan át­szervezésére, hogy az a jármű­forgalmat ne akadályozza olyan mértékben, mint jelenleg. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó javaslat volt: nem lehetne-e a [ Széchenyi tér alatti pincerend- j szert gyalogos aluljáróként hasznosítani? A tegnapi megbeszélés a vi­ta elindítását jelentette. A bel­város forgalmának átszervezé­sét még sokoldalúan kell tanul­mányozni, sok vélemény meg- j hallgatására lesz szükség, hogy | a bevezetendő intézkedések egyértelműen a város és a la­kosság érdekét szolgálják. szerűbb eszközökkel lehetne népszerű. Egy évtizede még nagy segítséget jelentett, hogy . a fogyasztási szövetkezetek á kis településeken i$ kölcsönöz­ték mosógépet, porszívót, pod-. lókefélőt. Ma már a falusi háztartások többségében meg- • találhatók ezek a gépek, csök­kent a kölcsönzők forgalma. Kihasználatlanul állnak raktá­ron — többek között a lako­dalmi edények. Ugyan kinek kell a gránit tányér és az alumí­nium evőeszköz? Alkalmakra drágább, igényesebb kivitelű porcelán garnitúrákat igényel a lakosság. Komoly beruházá­sokra, az igények pontosabb ismeretére, nagyobb lelemé­nyességre és gyorsabb reagá­lásra is szükség lenne. Jelenleg 15 önálló kölcsönző működik és összesen Baranya 60 községében végeznek ilyen tevékenységet — Sajnálatos, hogy ruhajavítást, méretre iga­zítást mindössze három helyen vállalnak. Kilenc községben vé­li e< igénybe a lakosság golyós- iron-töltést, üvegvágást, képke­retezést. Az egyik új, igen be­vált szolgáltatás: 57 községben gázcseretelepet, 100 nagyobb községben pedig fűtőolajtele­pet hoztak létre az ÁFESZ-ek. A tagok részére 350 üzlet nyújt díjtalan szolgáltatást. Dinamikus fejlődés jellemzi a lakáskarbantartó és szak­ipari szolgáltató tevékenységet, bár nem kifizetődő. Szövetke­zetpolitikai szempontból is je­lentős: mérsékelt áron végez­ték a szövetkezetek a lakások felújítását, festését, mázolását, kisebb átalakításokat. A szent­lőrinci szövetkezet brigádjai például kétmillió forint értékű munkát végeztek, a szövetke­zet mégis több mint százezer forint veszteséget „ért el” nye­reség helyett. A vállalási díj szerény, az anyagárak emelked­tek, a termelékenyséq alacsony, több gépre, technikai felszere­lésre lenne szükség. A Megyei Szövetség elnöksége a következőkben szabta meg a tennivalóat: szükséges az igény­felmérő információk mielőbbi beszerzése, fokozott piackuta­tás. Bővíteni kell a térítésmen­tes kereskedelmi szolgáltatáso­kat, fejleszteni a szállítást, újabb lakaskarbantortó és szak­ipari brigádokat létrehozni. í s 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents