Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-28 / 280. szám

6 1972. november 28. DUNANTOll NAPIO Jugoszlávia nemzeti ünnepén Holnap, november 29-én lesz Jugoszlávia nemzeti ünnepe. A szomszédos testvéri ország anti­fasiszta és kommunista erői a második világháború vérzivata­rában, 30 évvel ezelőtt 1942. november 26—27-én megala­kították a Jugoszláv Népi Fel­szabadító Antifasiszta Gyűlést, amely egy év múlva, 1943. no­vember 29—30-án Jajcában megtartott második ülésszaká­tól kezdődően legfőbb törvény- i>ozó és végrehajtó szerv lett. Az ülés kimondta az ideiglenes kormány funkcióit betöltő Ju­goszláv Nemzeti Felszabadító Bizottság megalakulását Joszip Broz Tito vezetésével és meg­határozza a létrehozandó új ál­lam jellegét. A kormányt néhány nap múlva elismerte a Szovjet­unió, majd a nyugati szövetsé­gesek is. Jugoszlávia népei a további­akban súlyos és sok áldozattal járó harcot folytattak .a hazá­jukat megszállt német fasiszta erőkkel. A hatalmas túlerő el­len is diadalmaskodni tudott roppant nehézségek ellenére a kommunisták vezette, fokozato­san növekvő antifasiszta egy­ség, elszántság. Harcukhoz a kezdettől fogva segítséget nyúj­tott a Szovjetunió, valamint a nyugati szövetséges hatalmak kormányai és döntő fordulatot akkor vett a felszabadító harc, amikor a Szovjet Hadsereq III. ukrán frontja elérte Jugoszlávia területét. A Szovjet Hadsereg és a Jugoszláv Népi Felszaba­dító Hadsereg egységei 1944. október 20-án felszabadították Belgrádot. Az orszáq felszabadítása után megtartott alkotmányozó gyűlési választásokon az anti­fasiszta népfront elsöprő győ­zelmet aratott, 1945. november 29-én a nemzetgyűlés eltörölte a királyságot és kimondta a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság megalakulását. Jugoszlávia az elmúlt 29 év oiatt hatalmas fejlődést ért el, mely nem hasonlítható össze a legkisebb részletben sem az ország és népei azelőtti törté­netével, Az újjáépítés hősi idő­szakával egyidőben és utána megteremtődtek a gazdasági, politikai feltételek a szocialista társadalom felépítésére, az ipa­ri, mezőgazdasági, kulturális fejlődésre. A többnemzetiségű Jugoszlávia számos, időszakos nehézséget leküzdve ma már minden téren dinamikusan fej­lődő ország és jelentős kül­politikai tekintélyt vívott ki ma­gának. Őszinte örömünkre szol­gál, hogy rendeződnek, illetve megoldás alatt vannak azok az átmeneti nehézségek is, melye­ket részben a belső fejlődés ellentmondásai, részben a kül­földre emigrált fasiszta ellenség okozott. Jugoszlávia népei szi­lárdan hisznek és bíznak jele­nükben, jövőjükben, azokban a kapcsolatokban amelyek őket a Szovjetunióhoz, a szocialista or­szágokhoz, közöttük hazánkhoz is fűzik. Számunkra, akik a megye, illetve az országhatárral köz­vetlen szomszédok is vagyunk Jugoszláviával, talán még szem­betűnőbb, kézzelfoghatóbb az a sokoldalú kapcsolat, amely közös érdekeinket szolgálja. Országaink közötti gazdasági, politikai és kulturális kapcso­A Pécsi Bőrgyár rw női munkaerőket felvesz Vádolnak a cellák Mártírok múzeuma Eszék főtere esti megvilágításban latokba jól illeszkedik az a sok­rétű együttműködés, amely az utóbbi években alakult ki Ba­ranya megye és az Eszéki Terület között. Baranya megye és Pécs város párt, állami, társadalmi és kulturális vezetőinek kölcsö­nös látogatása élénk, jó kap­csolatokat teremtett, amelyek nagyobb és kisebb jelentőségű dolgokban egyformán kedve­zők. Felsorolni is sok lenne azt a sokféle kapcsolatot, amely az utóbbi években létrejött. A kö­zös árvízvédekezéstől kezdődő­en a Dráva közös szabályozá­sáig, a választékbővítő kiske­reskedelmi határforgalmon ke­resztül a színházi és idegen- forgalmi együttműködésig, — Mindez már hozzátartozik napi életünkhöz, jelenünkhöz, hogy fel sem tűnik. Országaink tör­ténelmében méq nem volt olyan időszak, mint amelyben most élünk, amikor a legfontosabb dolgokban ennyire felhőtlen a kapcsolat. Őszinte tisztelettel, őrömmel figyeljük azokat az eredménye­ket melyeket Jugoszlávia népei sorra elérnek és tudjuk, hogy ők is ilyen érzelmekkel viseltet­nek irántunk. Ennek nagyon sokféle bizonyítéka van, ame­lyek közül talán legszélesebb körökben ismert, hogy nekünk sem, nekik sem jelent semmi­féle nehézséget a kölcsönös lá­togatás, kirándulás, vásárlás. Lényegében élvezhetjük mind­azokat az előnyöket, amiket or­szágaink jószomszédi kapcso­lata tartalmaz, láthatjuk mind­azt, amit ott és itt a szocialista építőmunka teremt. Ez is meg­erősíti bennünk a tudatot, hogy igazi, a népek érdekeit szol­gáló baráti kapcsolatokra csak a szocializmust építő népek kö­zött van igazán lehetőség és ez szolgálja valóban a közös ér­dekű fejlődést. Kapcsolataink jövője szép és biztató. Minden lehetőségünk megvan, hogy a jelenlegi jó­nak tartottról is magasabb szintre, még sokoldalúbb együtt­működésre emelkedjünk. E té­ren is megvan a kölcsönös szándék és akarat. Az a tény, hogy Jugoszlávia a közelmúlt­ban a KGST-n keresztül is erő­sítette az együttműködést, szá­Már kaphatók az 1973. évi REPREZENTATÍV KIVITELŰ képzőművészeti falinaptárok! Gyönyörű ajándéktárgyak belföldre, külföldre, karácsonyra, év végére. Székely Bertalan, Halápy János, Medveczky Jenő müvei, műemlékek, városképek gyönyörű falinaptárokon. KAPHATOK A PAPÍRÁRUT ÁRUSÍTÓ BOLTOKBAN. FORGALOMBA HOZZA A El mos új lehetőség előtt nyitott kaput. Egy év híján 30 éves évfor­dulót ünnepel szerdán Jugoszlá­via. A 29 esztendő harcokkal, a háború okozta károk helyre- állításával, új, ország és tár­sadalom megteremtésének hősi munkájával telt el. Az elért eredmények politikailag nagy hatással voltak a történelemből puskaporosnak ismert Balkán­félsziget békéjére, közvetve Európa jelentős részének béké­jére is. Jugoszlávia, Bulgária, Románia e döntő kérdésben meghatározó szerepet töltött és tölt be Európának ezen a részén és megvan a lehetőség e téren arra, hogy az eddi­ginél is jobban betöltse fel­adatát a béke ügyének határo­zott szolgálatában, megőrzésé­ben. Az elmúlt közel három évti­zed az eredmények mellett bő­ven adott tanulságokat is, me­lyekből feltétlenül le ktjll vonni a következtetéseket. Ezek is elő­segítik, hogy országaink és né­peink közötti kapcsolat, a ba­rátság, testvériség még tartal­masabb, gazdagabb és ered­ményesebb legyen. Minden okunk megvan a bizalomra, hogy így lesz, így történik a következő években. A hatvanegyedik magyar mú­zeum Marcaliban a Helytörté­neti és Munkásmozgalmi nevet viseli, híven tartalmához, külde­téséhez. Mégis, nem egy láto­gató - végigjárván, a helyisé­geit - magában a mártírok mú­zeumának nevezi. A földszinten bemutatott har­monikus hatású népművészet, tetszetősen illusztrált népi élet — parasztszoba, népi ipar, sző­lőművelés - után az emeletet jártuk, ahol a két meghagyott cella a szenvedések pár négy­zetméternyire szűkült színtere szinte allegóriája a helység új­kori történetét jellemző ítéletek- | nek, börtönöknek. Itt nem idézőjelekbe téve, hanem felkiáltójelektől kísérve támad fel a múlt. Plakátok, j képkompozíciók, körözések, szu­ronyok, fapriccsek szívszorító látványa, elrendezése indítja j gondolataink láncreakcióját. Különös sorsverte hely lenne j ez a somogyi nagyközség, hogy } múltját, újkori történetét ennyi | ítélet, népalázás, börtönkép kí­séri? Nem hiszem. Inkább tí­pus; azon hazai nagyközsége­ink típusa, ahol meglehetősen sokgyökerű etnikum tevődik ösz- sze, ahol a múlt század elején virágzik a céhmesterség is — tanúsítják az itt látható zászló mellett a céhstatutumok, sza­bályzatok, még a céhláda is. És ezzel együtt jár a tevékeny kereskedés. Népmozgás, kite­kintés, ablaknyitás a viláqna az egyik oldalon, röghözkötés, ön­kényes parcellázás a másikon. Sajátos, de nem véletlen, hoqy bizonyos történelmi helyzetek- | ben a kettő egyesülve mint az i alullevők hangja, akarata szó­lal meg. „Földet, rétet tőlünk elszedik. A mi csekély bírásunkban en­gedtetett, azt is a gyakorta va­ló méricskéiés által a tiszt urak megkisebbitették, s annyira va- | gyünk már az nagy szükségben, hogy a vitézlő rendnek a zab széna liszt portiójukat megadni nem tudjuk ..." - olvasható a visszhangtalan könyörgés, a mú­zeum egyik ritkasága, a marca­li jobbágyok 1803-as könyörgő levele. Mindenfajta erőltetett hason­lítás nélkül mondhatjuk; meg­idézett mártírok ezek a jobbá­gyok is a múzeumban. Őket követi Noszlopy Gás­pár, akinek némely jegyzetét olvashatjuk a vitrinben, miköz­ben a hangszórókon át — ma­gyarul és németül — halálos íté­lete hanqzik. A szabadságharc mártírjai után érkezünk el a huszonegy marcali mártír eleven emléke­zetéhez. Köztük olyan nevek is­mertek, mint Krénusz János ta­nítóé, akit az utókor (miként a balladát költő népi emlékezet is) „Krénusz mestörként” őriz, és Simon kápláné — a legendás Simon papé. Az egyik szemtanú Böröcz István — szintén „kommunista j bűnök” miatt tartották fogva j Prónay darutollasai — elmond­ta milyen nagy hatású volt Si­mon pap húsvéti prédikációja, | amelyben hitet tett az új rend mellett. Mégis, jellegzetesen mutat rá a korabeli ellenforra­dalom aknamunkájára a direk­tórium „Árulók" feliratú somo­gyi plakátja, amelyen ezt ol­vashatjuk — (szintén a börtön­múzeum emeletén láthatják a szemlélők) „Grófok, bárók, pes­ti milliomosok és bankárok költ­ségén járják a vidéket és a fa­luk hívógépét azzal vezetik léi­re, hogy az új rend ... lerom­bolja és meggyalázza a temp­lomot .. Élő és vádló szavakat kiált közben a hangszóró — vissza- | emlékezést - arról, hogy Simon i papot hogyan alázták és gy®- lázták meg Prónay fehérterr*- ristái, hogyan kínozták halálra, hasonlóan a másik húszhoz, ör­dögi fortéllyal és eszelős vé­rengzőként találták ki a kín módozatait - a közeli erdőben, a börtönben és udvarán, Vala­mint eqy közeli istállóban. E kegyetlen részletek elősorolásá- val nem terheljük most az ol­vasót. Az arcképek ott sorakoznak a cella falán — Szikra János grafikái —, s a cella közepén leomló fekete drapéria; a ma emlékezetének jelképe. A hang­szalagról pedig a különítmé­nyesek egy másik megénekelt tette; a Latinca ballada hall­ható. A tárlókat követve tovább lát­juk a fővezér Horthyt fehér lo­ván. De újabb dokumentumok tanúsítják itt, hogy rezsimjének fojtó levegőjében, a mártírok sorsától nem rettenve, hanem példájukat tisztelve, pártsejtek szerveződnek Marcaliban, Mesz- tegnyőn és Nagyszakácsiban... Magyar tiszt a doni seregből — múzeumi bábu eredeti uni­formisban — s mögötte nyírfa­keresztek; a második .világhá­ború ... A marcali munkásmozgalom új szakaszát, s egyben a hely- történeti tárlat végét a helybeli földosztás lajstromai szemlélte­tik. Rövid séta mindez az egykori börtön emeletén, évszázados lépésekkel, és a séta közben a mártírok példázata, sorsa pa­rancsol megálljt, mielőtt tovább haladnánk a történelem és az idő nyomán. Tröszt Tibor — Szakmai KI MIT TUD? A Mecseki Ércbányászati Vállalat KISZ Bizottsága negyedszer ren­dezte meg a vállalat fiatal vil­lanyszerelő szakmunkásainak gyakorlati és elméleti vetélke* dőjét. Az üzemi selejtezőkön; több mint ötveneo vettek részt* közülük tizenkilencen jutottak a vállalati döntőbe. A döntőbe jutott versenyzők valamennyien megkapták a KISZ Bizottság ok­levelét és emlékplakettjét. Részlet a marcali múzeum kiállításából (Fotó: Grátner) ILYEN MÉG NÁLUNK SEM VOLT! Szintetikus és tisztagyapjú őszi, téli térfiszövetek 40 % engedménnyel 180 forintos áron az ÁFÉSZ Hal téri ruházati boltjában. ira ti . SZÍNHÁZ MOZI SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Munkatársak (este 7 órakor), Egressi-bérlet. HANGVERSENY Liszt-terem: Lokomotív GT műsora (f6. f9). MOZI Park: A fekete város I—II. (14, 7). Petőfi: Anna ezer napja (3, hnó). — Egyetemi filmklub (f9). Kossuth: Anna ezer napja (9, hn12). Felszabadítás IV—V. (f3, 6). Fekete Gyémánt: Az oroszlán télen (6) . Jószerencsét: A 22-es csapdája (5, 7) Rákóczi: Ben Wade és a fan­mer (5, 7). Kodály Ko.: Vesztesek és győztesek (6). — Május 1.: Oleszja (fó). Boly: Ismét átugrom a pocso­lyákat (7). Harkány: Meztelen vagy (7) . Mohács: Fuss, hogy utolérjenek! (f6, f8). Sellye: Átutazóban Moszk vában (7). Siklós: Harminckét nevem volt (7). Szigetvár: A tanú eltűnik (6) Lombhullás (8). RÁDIÓ KOSSUTH RÁDIÓ 4.25—7 59* Jó reggelt! — A Kossuth rádió reggeli műsora. Közben 7.45: Orvosi tanácsok. 8.00: Hírek, időjá­rás. 8.05: Műsorismertetés. 8.14; Bu­dapest és a vidék kulturális prog­ramjából. 8.18: A Rádió operaszín­pada. Erkel: Hunyadi László. Néqy- felvonósos opera. Közben 10.00: Hí­rek. Időjárás. 10.05: Iskolaródló. — 11.14: Harson a kürtszói A Gyermek- rádió műsora. 11.49: Szólisták fúvós­zenekarral. 12.00: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. 12.30: Reklám. 12.35: Me­lódiakoktél. — 13.50: Schubert: IV. szimfónia. — 14.19: A Gyermekrádió műsora. 14.49: Éneklő ifjúság. 15.00: Hírek, időjárás. 15.10: Iskolarádió. 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Petőfi-kalendárium. 16.30: Két fúvós­ötös. 16.56: Reklám. 17.00: Hírek, időjárás. — 17.05: Fiatalok stúdiója. 17.26: Egressy-dalok Vécsey Jenő fel­dolgozásában. 17.36: óriások a mik­roszkóp alatt — 18.00: Könnyűzenei híradó. 18.30: A Szabó család. 19.00: Esti krónika. 19.25: Népdalest. 20.21: Híres zenekarok albuma. 21.00: Hí­rek.. 21.03: Kilátó. A Rádió kulturális világhíradója. 22.00: Hírek, időjá­rás. Kb. 22.15: Sporthírek. — 22.20: Ázsiai arcképcsarnok. 22.30: Kodály Zoltán rádióelőadásai, VI. Erkel és a népzene. 22.56: Az Unió és az In- terbrass eqyüttes felvételeiből. 23.15: Zenekari muzsika. 24.00—0.10: Hírek, időjárás. 0.10: Lakatos Lajos cimbal- mozik. PETŐFI RÁDIÓ 4.25—7.59: A Petőfi rádió regqeíi ze­nés műsora. 8.00: Hírek, időjárás. 8.05: Kedvelt réqi melód:ák. — 9.00: Hírek. 9.03: Nótacsokor. 9.47: Ke­mény Eqon és Kótzián Katalin da'al- bót 10.00—11.53: A zene hullám­hosszán. — Közben kb. 10.30—10.35: Babaszervlz. 11.00—11.05: Hírek, idő­járás. 11.53: Könyvek, tájak, emberek. 12.00: Zenekari muzsika. 13.00: Hírek, időjárás. 13.03: Törvénvkönyv 13.20: tMnnvar szerzők kórusművel. — 13.35: 'Albán népdalok. 13.45: Időiárós- és vízá'lásielentés. 14.00: Kettőtől hatiq. — A Petőfi rádió zenés dé'utánia: 14.00: Tánczenei koktél. 14.45: Méq eqy szűk hónao. Riport. 14.55: Hí­rek, körzeti időjárás. 15 00: A 300. Csúcsforgalom. Közben 15.30, 16.30 és 17.30: Hírek. 16.33: Műsorismerte­tés. Kb. 16.00—17.00: Zenés beszél­getés a stúdióban. 18.00: Hírek, idő­járás. 18.10: Gondolatok a moleku­láris biológiáról, I. rész. 18.30- Ope­rahatosok. 18.57: Gondolatok filmek­ről. 19.12: Új könyvek. 19.15. Jó es­tét, gyerekek! 19.20: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Rudolf Kerer zongora­estje. Közben kb. 20.00—20.20: Esti krónika, II. Kb. 21.00: János vitéz. Részletek Kacsóh Pongrác—Heltai Jenő daljátékából. 21.43: Pergolesi: Stábot Mater. 22.20: Népi zene. — 23.00: Hírek, időjárás. 23.15: Könnyű­zene Tamóssy Zdenkó szerzeményei­ből. 24.00: Hírek, időjárás. URH RÁDIÓ 18.00: Hírek, időjárás. 18.10* Iskola­rádió. — 18.25: Forgács Éva énekel, zongorán kísér Freymann Magda. — 18.46: Külföldi tudósoké a szó 19.01: Magnósok, fiqyelem! 19.46: Gyilkos­ság. Hanqjáték. 20.40: Hírek. 20.43: Wilhelm Furtwänqler vezényel. 21.37: A dzsessz kedvelőinek. 21.55: Mont­serrat Caballé és Shirley Verrett ope­rakettősöket énekel. 23.00—23.15: Hí­rek, időjárás. PÉCSI RÁDIÓ 17.30: Magyar nyelvű műsor. — Nép­szerű melódiák 18.00: Fiatal szakmunkásokróf 18.10: Pécsi muzsika: Kováts András hegedül, Gaál Mimi csemba­lózik 18.30: Dél-dunántúli híradó 18.45: A New Seekers együttes fel­vételei 19.00: Szerb-horvát nyelvű műsor. — Az ifjúság hullámhosszán. — B. Copic: Hősök voltak. Rádió­játék 19.30: Német nyelvű műsor. — Hírek, tudósítások. Tudósítóink jelen­tik. Újdonságok innen-onnan. Kívánsáq hangverseny 20.00: Műsorzárás, MAGYAR TV. 8.05: Számtan-mértan (ált. Isk. S» oszt.) 9.00: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) 9.20: Nemzeti érdek — nemzetközi kapcsolatok. A tévé politikai tanfolyamának adása a hon­védség számára 9.55: Fizika (ált. isk. ó. oszt) 10.15: Olvasás (ált. isk. 3. oszt) 11.05: Történelem (ált. Isk. 6. oszt.) 11.55: Számtan-mértan (ált. Isk. 7. oszt) 13.10: Számtan-mértan (ált Isk. 3. oszt — ism.) 14.00: Környezetismeret (ism.) 14.55: Olvasás (ism.) 15.50: Történelem (ism.) 16.40: Számtan-mértan (ált. Isk. 7. oszt. — ism.) 17.08: Műsorismertetés 17.10: Hírek 17.15: Az állatok mozgása. Francia ismeretterjesztő film, I. rész 17.45: Reklámműsor 17.55: Zenés ajándékműsor. Az NDK Televízió műsora a Friedrich- stad Palástból 18.50; Jugoszlávia nemzeti ünnepén 19.10: Reklámműsor 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Könnyű élet. —- Szovjet film­vígjáték 21.30: Zenei figyelő. — A tévé zenei újságja 22.15: Tv-híradó —■ 2. kiadás. JUGOSZLÁV TV. 16.45: Magyar nyelvű adás. 17.40: Távcső. 18.15: ökölvívás: Jugoszláv bajnokok mérkőzése. 20.30: Nyitott képernyő — dokumentumadás. 21.20: Pillantás a napba. Jugoszláv játék­film. 1

Next

/
Thumbnails
Contents