Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-25 / 278. szám
1972. november 25. DUNANTOLI NAPLÓ 3 A termelőtől a fogyasztóig Lánc, lánc, A hozzáértők becslése szerint a romlandó élelmiszerek 10 százaléka megy veszendőbe a hűtőlánc hiányosságai miatt. Azért, mert az ipartól a háztartásokig nem tudják mindig egyenletesen alacsony hőmérsékleten szállítani, tárolni az árut; mert nincs elég hűtővagon éé hűtőkamion, mert kevés az élelmiszerboltokban a hűtőpult, a hűtővitrin, s a háztartásoknak is csak egy- harmada rendelkezik frizsiderrel. A számokban mérhető anyagi káron túl a hűtést igénylő élelmiszerek forgalmának, fogyasztásának is korlátokat szab a gépek hiánya. Egy sereg községi boltban például tejet sem tudnak emiatt árusítani, nem is szólva az olyan korszerű, már falun is keresett termékekről, mint a félkész ételek, a mirelit készítmények, amelyek egészségesebb táplálkozást biztosítanak,— télen is vitamindús zöldséghez, gyümölcshöz juttatnak — és könnyítik a háztartási munkát. A kép nem negatív Ám igazságtalan lenne negatív képet festeni, hiszen 1956- ban csak 1000 hűtőbútor volt a boltokban, a hároméves terv időszakában számuk 9000-re nőtt, a második ötéves terv időszakában pedig megháromszorozódott. 1966 és 1970 között a fejlődés üteme tovább gyorsult, s a negyedik ötéves terv kezdetén az állami és a szövetkezeti élelmiszerboltokban már 44 400 elektromos hűtőberendezés üzemelt. Eközben azonban a hűtést igénylő élelmiszerek termelése és kereskedelmi forgalma is gyorsan nőtt, a régi gépek elhasználódtak. (Csak zárójelben: a gazdasági ösztönzők arra késztetik a vállalatokat, hogy berendezéseiket a végsőkig felújítsák, mivel ez a forgalmi költség terhére- számolható el, s nem érinti a fejlesztési alapot, szemben az új hűtőgépek beszerzésével. Ez egyik magyarázata: miért olyan sok a rossz, alig hűtő berendezés a boltokban.) A jelzett, tekintélyes fejlődés ellenére elengedhetetlenül szükséges a hűtőlánc fejlesztése. Ami a háztartásokat illeti, — a jövedelmek növekedését, a berendezések termelését figyelembe véve — arra számíthatunk, hogy 1975-re a jelenlegi egymillió helyett 2 millió 200 ezer frizsider lesz az otthonokban; a családok 64 százaléka rendelkezik majd elektromos hűtőberendezéssel. Mi várható a szállítás területén? A Hungarocamionnak 255 hűtőjárműve van, s ezt a közeljövőben 450-re növeli. Ma évente mintegy 200 000 tonna árut tudnak hűtőkocsiban szállítani; a mennyiség a járművek beszerzésének arányában növekszik. en a vásárlóközönség kívánságával — örvendetes a minisztérium gondoskodása. A gondoskodásnak csak egyik formája a 12 millió forintos állami támogatás. A fejlesztést szorgalmazó módszerek közül említésre méltó például az a levél is', amelyet az illetékes miniszterhelyettes írt a napokban a megyei tanácsok elnökhelyetteseinek. Ebben ismerteti a bolti hűtés problémáit, s a tanácsok segítségét kéri. Közelebbről azt: hívják fel a tanácsi irányítás alatt működő élelmiszerkereskedelmi vállalatok figyelmét a gépesítés fontosságára, segítsék elő, hogy a fogyasztási szövetkezetek reális beszerzési tervet készítsenek, s ellenőrizzék, szorgalmazzák a már meglévő berendezések jobb karbantartását, rendszeres javítását. Gál Zsuzsa Megkezdték az aszú feldolgozását A világhírű tokaj-hegyaljai borvidéken pénteken megkezdték az idén szüretelt aszúszemek feldolgozását. Az idén az „évszázad termését" szedték le, s több mint húszezer mázsa aszút dolgoznak fel. A Szőlészeti és Borászati Intézet tarcali állomásán százhúsz holdról több mint százötven mázsa aszúszemet gyűjtöttek. A feldolgozás során ebből aszú-tésztát készítenek, majd abból jóminőségű borral „áztatják ki" az illat-, íz- és zamatanyagokat. A termelő- és szakszövetkezetek, valamint a kistermelők termését felvásárló Tokaj-Hegy- aljai Állami Gazdasáq borkombinátnál négy helyen: Tolcsván, Mádon, Sátoraljaújhelyen és Hercegkúton dolgozzák fel az aszúszemeket. Az aszúborokat a nemes penésszel bevont falú érlelő pincékben „iskolázzák" három, illetve öt évig. Gyümölcs- és konzervexport a Szovjetunióba A napokban indulnak útnak a Szovjetunióba az erre az évre lekötött friss gyümölcsfélék és konzerváruk utolsó tételei. A szállítás azonban tovább folytatódik; a szovjet kereskedelem az idén is jóval az éves kontingensen felül vásárol gyümölcsöt és különféle konzerv- készítményeket hazánktól. 1964-ben magyar-szovjet államközi megállapodás született a friss gyümölcsök és különböző konzervek exportjáról. A Hungarofruct Külkereskedelmi Vállalat ebben az évben az 1962. évinél háromszor több zöldséget, friss gyümölcsöt és konzervet exportál, s ezen belül a szovjet export több mint hétszeresére növekedett. Ma már a vállalat export-tevékenységének 50 százalékát bonyo- lítiák le a szerződésben biztosított szovjet piacon, míq az exportált áruk másik felének sokszor nehéz és kitartó piaci munkával szinte, évente kell vásárlót szerezni a világ további 30 országában. Az első, az 1966—1970. közötti időszakra szóló szerződés lehetővé tette, hogy a magyar mezőgazdaság és konzervipar a szovjet piac szinte határtalan felvevőképességére támaszkodva nagy gyümölcstelepítésekbe kezdjen, rekonstrukciókat és beruházásokat valósítson meg a konzerviparban és nagy befogadó képességű hűtőházi hálózat kialakítását kezdje meg. A kedvező értékesítési lehetőségeket figyelembe véve a második és harmadik ötéves tervben 28 ezer hektáron telepítettek almát, 11 500 hektáron őszi-, több mint tízezer hektáron kajszi- barackot, 7500 hektárral növekedett a málna, és több mint 4000 hektárral a meggy, az eper és a körte termőterülete. Nagy volt a fejlődés a konzerviparban is. Egyre bővült a korszerű gyártó- és csomagológépsorokról lekerülő, üvegekbe és szépen litografált fémdobozokba zárt ételek választéka. A Szovjetunióban hamar népszerűek lettek a magyar gyümölcs- konzervek, vegyes befőttek, gyümölcsízek és a különböző ételkészítmények. A speciális szovjet igények és receptúra szerint készülő konzervek pedig, mint például az exportnak ma már húsz százalékát adó zakuszka egyre közkedveltebb Magyar- országon is. Készítettünk olyan speciális szovjet ízlés szerint készült savanyúságot, a napraforgóolajban pácolt, hagymával ízesített paradicsom-paprikát, a gogo- sárit, amely azóta Angliában is keresett csemege lett. Tovább javította a konzervexport lehetőségeit, hogy 1971-ben a KG- ST-tagállamok megállapodtak a befőttesüvegek gyártásának egységesítésében, idén már a szovjet export 80 százalékát szállítottuk ilyen egységesített üvegben. Az utóbbi évek tapasztalata! és eredményei szerint a hazai zöldség-gyümölcstermelés és konzervipar további fejlődését is jól szolgálja, ha a kővetkező években is hasonló szerződések biztosítják a magyar áruk számára a szovjet piacot Virágnyelven Mindenkinek két szál szegfű. Egyre jobbak vagyunk. Igaz ami igaz, erre a megállapításra nem tapasztaloti úton jutottam, hanem: „aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet" szólásmondás alapján. Ugyanis egyre több virágot, dísznövényt vásárolunk. A pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat összesítése szerint most úgy tízmillió forintot költünk rá — 1968-ban még alig hatmilliónál tartottunk, pedig a virág, ha „új kivitelben" jelent is meg, de nagyjából változatlan áron Eszerint jobbak vagyunk, de ha tovább boncolgatjuk a dolgot, bicsak- lik egyet a „közhely igazság". Pécs városában tavalyelőtt egy egész esztendőben egy emberre 1,7 szál szegfű jutott, két szál rózsa és 0,4 cserepes növény. Ha a lakások számát nézzük, kiderül, hogy 1,3 cserép van átlagosan minden pécsi otthonban. A kertészek tervei szerint 1975-re így alakul a helyzet; minden pécsi ember 2,2 szál szegfű tulajdonosa lesz évente, s minden lakásba 1,7 cserép virág kerül. Viszonylag alacsony számok, nálunk a virág-, dísznövény vásárlás a legtöbbször még mindig alkalomhoz kötődik. Születésnap, névnap, évfordulók. Vannak országok — például Hollandia — ahol a virágvésár- lás természetes napi igény. Ahelyett, hogy jóságunkat firtatnánk, maradjunk talán any- nyiban: egyre jobbon szeretjük a virágokat,.. kásokban tartott — és városi növényeket, most már alig-alig érezhető a különbség. Változást hozott a modern vonalú bútor divatja, a központi fűtés elterjedése, a lakások méretének csökkenése. A nagylakások óriás növényeit néhányon megpróbálták ugyan bepréselni a modern otthonokba — egy-egy szép növényhez ugyanúgy ragaszkodik az ember, mint egy hűséges állathoz — de sokáig nem lehet bírni a növény nyomasztó uralmát. Egyre-másra jönnek a kertészeti vállalathoz1 tessék már csinálni valamit a hatalmassá nőtt filodendronnai, hordónyi földet igénylő, mindent kiszorító pálmával. Tulajdonképpen mi való a modern lakásba? Minden, ami bírja a klímát. A legnépszerűbbek közé tartozik a bromélia, fi- kusz, filodendron, sanzavéria, cindapsus. A virágnak, dísznövénynek úgy látszik még nincs meg o kellő rangja a modern lakáskultúrában. Egy-egy bútor, kép, szőnyeg elhelyezésén sokszor napokig töprengünk, a virágnak, növénynek többé-kevésbé kialakult helye van, nem fordítunk rá sok figyelmet. A lakberendezési tanácsadó szolgálat természetes dolog, viszont a lakás növénykultúrájának megtervezését még nagyon kevesen bízzák szakemberre... Világszerte — nálunk is — egyre inkább az alkalmibb, vágott virág felé tolódik el az igény. Talán azért, mert egy- egy jól elhelyezett virágtállal szinte naponta megújíthatjuk otthonunkat... Az én házam, az én váram — mindenki olyan növények társaságában él, amilyeneket kedvel — az erkély viszont, ilyen szempontból egy kicsit közterület. A szépen „felvirágozott", ízlésesen díszített erkélyek hatnak a városképre. Erről mintha megfeledkeznének a tervezők, az erkélyek többsége olyan, hogy mutatós virágládát lehetetlen elhelyezni rajtuk. Persze lehetetlen azért is, mert ízléses, korszerű erkély-virágládák készítésével jóformán senki sem foglalkozik. Az egyéni megoldások, erkélyre telepített virág-dzsungelek sokszor inkább rontják a képet... Jó lenne, ha megértenénk egymást — „virágnyelven" is ... — 6. Kónya — ULKT TARTOTT A TOT TÁRSADALMI ÉS ONKORMANYZATI BIZOTTSÁGA Péntekem ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának társadalmi és önkormányzati bizottsága a TOT székházában. Megvitatták a mező- gazdasági szövetkezetek, társulásaik és érdekképviseleti szerveik működésének demokratizmusával és törvényességével kapcsolatos feladatokat. A boltok és a vendéglátóhelyek hűtőkapacitásának növekedése elsősorban a vállalatok anyagi erejétől, beszerzési szándékától, emellett pedig természetesen a berendezések termelésének ütemétől függ. E tényezők összehangolása, fokozása érdekében a Belkereskedelmi Minisztérium a közelmúltban felméréseket végzett és figyelemreméltó intézkedéseket tett. A felmérés célja az volt, hogy megismerjék a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek beszerzési szándékát, ezt pedig összhangba hozzák a berendezések előállításával. t 12 milliós állami támogatás A felmérés vegyes eredménynyel járt. A szövetkezetek például az elkövetkező három évre kevesebb hűtőbútor-igényt jeleztek, mint amennyit csupán idén vásárolnak; ez talán a pontatlan adatközlés következménye. De kiderült az Is, hogy míg egyes vállalatok fejlesztési alapjuk arányos részét kívánják erre a közérdekű célra fordítani, mások még a nagyon kedvező beszerzési lehetőséggel sem élnek. S ez a kedvező beszerzési lehetőség ugyancsak publicitást érdemel. A Belkereskedelmi Minisztérium a közelmúltban felhívta a vállalatokat; állami támogatás segítségével, féláron juthatnak bizonyos hűtőbútorokhoz. Természetesen nem korlátlan mennyiségben: o költségvetés az idén 12 millió forintot fordít erre a célra. Az állami támogatásra azért van szükség, mert a hűtőbútorok értékesek, drágák. így a 12 millió förint sem túl sok; mivel á vállalátok újabb 12 milliót tesznek hozzá, mintegy 6-800 új mélyhűtőbútorral növelhető ilyen módon a kereskedelem állománya. Ez azt jelenti, hogy újabb 6—800 helyen árusíthatnak majd mirelit készítményeket az országban. A hűtőlánc kiépítésére nagy gondot fordít a Belkereskedelmi Minisztérium, ami azért is örvendetes, mert a vállalatok, a szövetkezetek némelyike „takarékoskodik”; még ha van pénze, akkor sem vásárol annyi hűtőberendezést, amennyi a lakosság megfelelő ellátásához szükséges. Máskor az elromlott berendezések javítását halogatják, sőt, az is előfordul, hogy nem rendelnek elég árut, s ezért üresen áll a drága hűtő- szekrény. A hanyag, felelőtlen kereskedelmi munka mellett mindezt az is tetézi, hogy a hűtőbútorok üzemeltetése is sokba kerül, ugyanakkor a hűtést igénylő élelmiszerek órába az | ilyen költségeket nem kalkulálták be. Ezért — mivel a vállalati ér- I dekeltség nem találkozik kellőDecember közepén megnyitják a Janus Pannonius utcát Helyzetjelentés a pécsi pincekutatásokról A muskátli kiesett kegyeinkből, pedig nem is olyan régen haj de magyaros virágnak tartottuk, és a falu jelzői között feltétlenül szerepelt a „muskátlis ablak". Most mór sem jelzőként, sem jellegzetes virágként nem tartjuk számon, ma- gyarossógától is megfosztja a szakember: Hollandiában és í az NSZK-ban legalább 62 fajtáját ismerik ... Kár érte, igénytelen és dekoratív — de a divat könyörtelen, így járt a primula is, valamikor akkora sláger volt, hogy három üvegházat megtöltöttek vele, most alig-alig keresik. A fok- földi ibolya és a mikulásvirág sem élvezhette sokáig egyeduralmát a virágpiacon, letűnt az Azarea, és a Hortenzia nagy hódítása is ma már inkább csak emlék. Legalábbis itt Pécsett, mert vannak más Ízlésű városok is, és vannak kisebb helyek, ahová csak most ért el az utolsó nagy divathullám... Persze ez nemcsak divat, körülményeink változása hat a környezetünkre, környezetünk változása a virág- és növény- kultúrára. Néhány esztendővel ezelőtt még jól meg lehetett különböztetni falusi — falusi laA pécsi pincék kutatása, feltárása tovább folytatódik. Ez- időszerint három helyen végeznek nagyobbszabású helyre- állítási munkát. A Janus Pannonius utca egy szakaszát július utolsó hetében zárták le a forgalom elől, mert a Rózsakért előtt az úttest alatt olyan megrongálódott és elvizesedett pincét találtak, aminek állapota nagymértékben veszélyeztette a felszíni közlekedést. Ennek a pincének a helyreállítása már a befejező szakaszban van, az utcát december közepén előreláthatóan megnyitják a forgalom számára. Ugyanitt a kutatás tovább folyik, mert a helyreállítási munkák során új, eddiq ismeretlen pinceágakot találtak, ezek azonban már nem érintik az úttesten folyó forgalmat. «— Ugyancsak befejezés előtt van a Munkácsy Mihály utca és a Kisfaludy utca sarkán feltárt pince helyreállítása. December közepére ez a munka is befejeződik. Új pincekutatós kezdődött a Széchenyi téren^ ahol az Ele- fóntos tömb tervezett rekonstrukciója miatt az ismert pin- í cék helyreállításával indult a munka. Közben azonban olyan I oldalágakat találtak, amelyek- l ről eddig senkinek nem volt tudomása. Ezek sok helyen veszélyesen omladékosak, ezért hosszadalmas helyreállító munkára lehet számítani. Az újonnan féltért pinceágak egy része a Városi Tanács épülete alá, már része a Széchenyi tér északi része felé nyúlik. * A pincekutatás jelenleg két fő célkitűzés szerint folyik. Az általános pincekutatós az elmúlt években megkezdett nagyszabású munka folytatása annak megállapítására, hogy a város mely részein vannak még ismeretlen, feltáratlan pincék. A korábbi kutatási szakaszban sok helyen bukkantak elfalazásokra, amelyekhez most kell hozzányúlni, s amelyekről csak ezután derül ki, hogy menynyire veszélyesek. Többről már megállapították, hogy nagyon rossz állapotban vannak, sokszor életveszélyesek, tehát helyreállításukról sürgősen gondoskodni kell. Az általános kutatással párhuzamosan folyik a belvárosi közlekedés átszervezését megelőző pincekutatás azokon az útvonalakon, amelyekre a közlekedés zömét kívánják irányítani. A belváros forgalmának rohamos növekedése következtében szinte napirenden vannak az egyre fokozódó megterhelést már nem bíró pincék állapotának rohamos romlásával járó útleszakadások. Ezek hosszabb- rövidebb idei tartó forgalom* elterelést vonnak maguk után. majd az újonnan megterhelt utak romlását, azaz szinte állandósul egy állapot, amely sem a közlekedésben résztvevők, sem a közlekedést lebonyolítók számára nem jó. A fórgalomátszervezés tehát bizonyos mértékig a belváros tehermentesítését is célozza, egyúttal pediq azt is jelenti, hogy néhány belvárosi útvonalnak az eddiginél nagyobb terhet kell vállalnia a forgalomból. Erre pedig alkalmassá kell tenni ezeket az útvonalakat. A pincekutatásnak pedig ez a célja. Meg kell vizsgálni és természetesen megerősíteni a forgalmasabb utak alá nyúló pincéket, hogy ezek a jövőben lehetőleq ne okozzanak problémát. Ehhez azonban szükség van a lakosság segítségére. — Tudomásunkra hozták ugyanis, hogy a pincekutatást végző szakembereket több helyen elutasították, vagy más módon akadályozták őket közérdekű munkájuk elvégzésében. A kutatás és a feltárás nehezítésének, akadályozásának messzemenő következményei lehetnek, amivel mindenkinek számolnia kell.
